Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-03 / 155. szám

6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. július 3. Forró nadrág Az éjszakai „második műszak* 3-0R.tc<LblTÁ& / —Meri nektci «undenról ■2M&x6oív,. I ^7 A Pécsi Geodézioi és Térképészeti Vállalat felvételre keres ebben az évben végzett irodagép' műszerészt Jelentkezni lehet: PÉCS, JOGASZ U. 4. SZÁM alatt □ Fejlesztési csoportnál. Tálcán kínált ezresek A hanyagság is segíti a bűncselekményeket „Megy minden, mint a karikacsapás“ Ha annyi gondot fordított volna a fiatalkorú R. Ferenc a tanulmányaira, mint amennyit a különböző bűncselekmények előkészítésére, az alapos „kör­nyezeti smeretek" megszerzésére, nem kerül fel a neve a bűnö­zők „listájára”. De a közvagyo­nok és a közpénzek hanyag őr­zése is hozzásegítette tetteinek elkövetéséhez. Az általános iskola VI. osztá­lyában megbukott, mert iskolá- | ba-járás helyett csavargott, át- j lami gondozásba vették. Vil- i lanyszerelőnek tanult. Fizetésé­nek 30 százalékát szállás és ét­kezés fejében vonták le tőle, 30 százalékát zsebpénzként kapta, a fennmaradó 40 százalékot pedig hónapról hónapra taka­rékba tette nevére az intézet. Sajnos, más pénzekhez nyúlt hozzá ... — Nem volt nehéz dolgom, legtöbbször egyszerűen elvihet­tem, amit akartam — mondja. - Igaz, az első próbálkozásom nem sikerült, de utána ment minden, mint a karikacsapás. 1970 decemberében éjjel be­tört a pécsi Kossuth moziba. — A pénztár előcsarnokának ajtaját kézzel kifeszítettem. A pénztárban nem találtam, csak jegyeket... Ez év februárjában már két­szer is megfontolta, mielőtt el­indult éjszakai „második mű­szakjára”. No nem azt, hogy menjen-e, vagy sem, hanem hogy sikeres legyen „munkája". — Az építőipari vállalat TMK- üzemének területén — ott is dol­goztam —, megfigyeltem, hogy az étkezdében rendszeresen hétfőn és kedden nagyobb mennyiségű pénzt szednek be. Elhatároztam, hogy ezt a pénzt megszerzem. Éjjel sikerült be­jutnom az étkezdébe, ahol a tálaló asztal tetején találtam egy kulcsot. Ez a kulcs nyitotta azt a szekrényt, amelyben a pénzt őrizték. Sikerült a kulcsa csal kinyitnom a szekrényt, ott volt a pénzes kazetta. Nem tud­tam feltörni, ezért egy ott ta­lált műbőrtáskába tettem, aztán ahogy jöttem, az ablakon át kimásztam. Elmentem a Balo- kány ligetbe, ott a vasúti töl­tésnél lévő kőfalnál feltörtem a kazettát. Egy bonbonos doboz volt benne és abban 3300 fo­rint. Ezután visszamentem az intézetbe. Volt ott egy barátom, elmondtam neki, hogy szerez­tem pénzt. Másnap jót mulat­tunk belőle az Olimpiában... Nyitva marad egy obiak, a tálaló asztal tetején a pénzőr- zó szekrény kulcsa... Valóban „megy minden, mint a karika- csapás ...” Csakúgy, mint a következő esetnél. — A meszes! kisvendéglőben is jártam néhányszor. Megnéz­tem aloposan a területet, mert ezt szemeltem ki magamnak betörésem következő helyéül. Láttam, hogy a W. C.-ből szel­lőzőablak nyílik a szellőzőké­ménybe. Egy este ide bújtam el. Amikor bezártak és elcsen­desedett a vendéglő, kimász­tam rejtekhelyemről és máris nyugodtan hozzákezdhettem a pénz kereséséhez. Egy páncél- szekrényt találtam. Ez bizony nehéz dolog lesz — gondoltam. Páncélszekrényt nem tudok fel­törni. Mit tegyek? Ha a szek­rény kulcsát sikerülne megta­lálnom... Hozzákezdtem a kulcs kereséséhez. A páncélszekrény tetején újságok voltak. Levet­tem az újságokat és majd fel­kiáltottam örömömben, egy kulcs volt ott. Az első próbál­kozásra sikerült kinyitni a „mac­kót”. Amint kinyílt a nehéz aj­tó, mint valami mesebeli kin­cseskamra tárult elém a pénz. Egy tálcán nagyobb mennyisé­gű ötszázasokat láttam, de jócskán volt ott százforintos, húszas, tízes is. Meg rollnikba csavarva forintosok. Gyorsan zsebre gyűrtem a papírpénze­ket. A rollnikat nem is hoztam el ... Amikor eljöttem, megszá­moltam, 8300 forint volt. Na­gyon örültem. Ismét elmondtam intézeti barátomnak a sikeres utamat. Másnap már együtt ül­tünk az Olimpiában, aztán le­mentünk az Elefántba, a Boros­tyánba . . . Ittunk, szórakoztunk. Volt miből. De miért költekez­zünk itt Pécsett? Vonatra ül­tünk, aztán fel Budapestre, be a Vidámparkba. Vagy három­ezer forintot költöttünk eÉ egy­két nap alatt. Jól éreztük ma­gunkat ... A páncélszekrény tetején a kulcs, a tálcán pedig kínálják magukat az ezresek ... „Megy minden, mint a karikacsapás". Nem volt nehéz betörnie a Szigeti úti ABC áruházba sem. — Amerre jártam, figyeltem. Észrevettem, hogy az áruház szellőző ablaka egész éjjel nyitva van. Szóltam a barátom­nak, látogassuk meg az ABC-t. Este elmentünk moziba, aztán az áruházhoz. Én bemásztam, barátom pedig kint várt. Egy ki­csit mérgelődtem, mert itt az iroda fiókjai zárva voltak. Nem akartam időt vesztegetni a fel­törésükkel. így aztán csak ko­nyakosüvegeket emeltem el a pultról, volt vagy öt darab. Az ablakon szépen kiadogattam a barátomnak. Nyitva marad egy szellőzőab­lak, amin nincs rács!... — Négy nappal később ismét bemásztam ide. Az íróasztal fiókjában megtaláltam a pén­zes kazetta kulcsát. Négyszáz forint volt benne. A következő betörésig várt egy hetet. Nem tétlenül: — Arra gondoltam, hogy az éjszakai útjaimhoz jó, ha szer­számokat is viszek. A TMK-mű- helyből loptam csípőfogót, csa­varhúzót. A Korvin Ottó utcai fűszer- és csemegeboltot sze­meltem ki. Bementem ide zár­óra előtt húsz perccel, körülsé­táltam, mint aki vásárolni akar. Láttam egy negyvenszer negy­ven centiméteres szellőzőabla­kot, amin nem volt rács. Itt másztam be éjjel. A pulton egy kartondobozt találtam - ha jól emlékszem 250—300 forint volt benne. Elvittem.- Mire kellett a pénz?- Szórakozásra. Nem először - és félő, hogy nem utoljára - maradnak nyit­va rács nélküli ablakok. Nem először — és félő, hogy nem utoljára - teszik a bolt- és üz­letvezetők a pénzt őrző szekré­nyek és „mackók” kulcsát köny- nyen fellelhető helyekre. A ha­nyagság nagymértékben segíti a bűncselekmények elkövetését. R. Ferenc éjszakai útjai is ezt bizonyítják. A tapasztalatokon érdemes okulni. Hogy ne mehessen minden úgy, „mint o karikacsapós"! Garay Ferenc A Baranya megyei Építőipari Vállalat 1970. február 2-án vállalta és kezdte el a pécsi Tiszti Klub újjáépítését, tizennégymillió forintos költségvetéssel. Az egész épület új, megerősített betonfödémet kap. A főépülethez tartozó két szárnyra emeletet húznak. Belülről teljesen új, modern épületté válik. A homlokfal marad eredeti formájában Fotó: Rá ez József Bobi minden vasárnap tévéműsort kér Hívja JY Huszonkilenc amatőr rádióadó működik Baranyában Pécsett létesül Európa első eszperantó adója- Figyelem, általános hí­vás... itt HA3KMR ... HA3- KMR , .. általános hívás, álta­lános hívás ... Helén Antal hármas Károly Mátyás Róbert... HA3KMR általános hívása min­den állomásnak a 80 méte­ren ... vétel ... A válasz rettenetes zűrzavar, hangoik kavalkádja az éterből, beszédfoszlányok, recsegés-ro­pogás. Szakértő fül kell hozzá, hogy ebből kiértse azt, amit kell. Nagy László klubvezető tanár és a készüléknél éppen ügyeletes. Szilvágyi László ne­gyedikes széchenyisto kiértik a bejentkező hangot. Attila jelzi Dombóvárról az általános hí­vás vételét a HA3NDE állo­másról. Kölcsönösen nyugtáz­zák az éteri találkozást, aztán Laci azzal búcsúzik, hogy part­nerének sok 73-at és DX-et kíván. A rádióamatőröknek külön­leges nyelvük van, rövid betű és számjelekből áll és a világ bármely részén megértik. Ha Laci az idézett két kifejezést morzejelekkel adja le, a part­nere — legyen az akár orosz, japán, vagy angol anyanyelvű - megérti, hogy Magyarország­ról most sok szívélyes üdvöz­letét küldtek neki és jó távol­sági összeköttetéseket kívántak. * Magyarországon a rádió­amatőrök csak az MHSZ kere­tében dolgozhatnak, s érvényes klubtagság kell ahhoz, hogy valaki amatőr adó-vevőkészü­léket tartson üzemben. Bara­nyában jelenleg hét klub műkö­dik 240 taggal és szervezés alatt áll a nyolcadik. Két-két klub van Pécsett Komlón és Mohácson, a hetedik pedig Siklóson. Pár év múlva tervezik a szigetvári klub létrehozását. Ami a tanári noteszból kimaradt Amikor a felvételi vizsga megkezdése előtt elmondom a megjelent szülőknek, hogy a kétszeres túljelentkezés miatt lesznek olyan tanulók is, akik megfelelnek ugyan a követel­ményeknek, de hely hiányában nem nyerhetnek felvételt, min­den szülő megértéssel bólogat, mert mindenki a más gyerme­kére gondol és nem a magáé­ra. Amikor aztán megérkezik oz értesítés már nem ilyen inegértőek, egészen más kép- pen reagálnak a nemrégen még megértéssel bólogató szülők; elvégre most már az ő gyer­mekükről van szó és elindul a fellebbezések áradata. — A fellebbezésekből általában az derül ki, hogy éppen a leg­értékesebb. a szakmához leg­jobban ragaszkodó, a leglelke­sebb építész-jelöltek nem nyer­tek felvételt. A legáltalánosabb érv a gyermek pályairánti von­zalma, mely szerint az első pil­lanattól kezdve, hogy megszó­A SZÉK Iáit, csakis építész akart lenni, aki gyönyörű, nagy épületeket akar építeni és azóta, hogy megérkezett a hivatalos érte­sítés az elutasításról, se nem eszik, se nem iszik, csak sír és búsul, vagyis boldogtalan. Ár­tól nem is írok, csak megemlí­tem, hogy a „lelkes építész je­löltek" zöme milyen gyorsan el­veszíti az ambicióját, ha mégis felvételt nyer, amikor kiderül, hogy nemcsak a gyönyörű nagy épületekig, hanem a szerény kis családi házakig is a történel­men, matematikán, kémián, fi­zikán, ábrázoló mértanon és tucatnyi szakmai tantárgyon ke­resztül vezet az út. Ez évi fel­lebbezéseink közül egy nagyon jellemző gyakran eszembe jut. Egy falusi kőműves fiát hely hiánya miatt utasítottuk el az­zal, hogy a döntés ellen fel­lebbezéssel élhet. Gyotsan meg­jött a válasz, illetve a felleb­bezés. Az apa irta. Miután elő­adta sérelmét és kérelmét, hoz­zá fűzte, hogy semmi képpen sem tudja megérteni, hogy ek­kora épületben, mint az isko­lánk, nem jut fia számára egy kis hely, de arra gondol inkább - írja később —, hogy nem is a hellyel van baj, hanem szék nincs elégséges számban és ezért ő felajánlja, hogy gyer­mekéhez, amennyiben felvételt nyer, egy széket is mellékel, „hadd legyen helye a falusi te­hetségnek is a városi iskolá­ban”. Azóta a fellebbezések sorsa eldőlt, a tanulót felvettük, ter­mészetesen szék nélkül, viszont bízunk benne, hogy szék helyett valóban tehetséget hoz és nem okarja a négyszázágyas klini­kát, vagy a tv-tornyot első éves korában felépíteni, megmarad a téglakötéseknél,- di ­A klubok keretében kilenc kollektív és húsz egyéni állo­más működik, ezek az elmúlt évben 16 500 összeköttetést lé­tesítettek a világ minden táján működő amatőrökkel. Az ama­tőr adókészülékek nálunk 250 watt teljesítményig mehetnek el, a baranyaiak 200-nál nem erősebbek, de van 10 wattos is, az Úttörőházé. Jó anten­nával ez sem gyenge. Egy igazán jó antenna ugyanis — rádiósok szerint — plusz 1000 wattot jelenthet. Az MHSz rádiósklubok leg­fontosabb feladata a fiatalok képzése. A baranyai klubok­ban mintegy 300 fiatal sajátít­ja el különböző szinteken a készülékek építésére és hasz­nálatára vonatkozó műszaki is­mereteket, a Tanárképző Főis­kolán pedig szakkörvezető­képzés is van. * Az egyik legjobb klubnak számít a Ságvári Endre Műve­lődési Ház keretében működő MHSz rádiósklub. Uránvárosi bázisa a Dandár úti általános iskola alagsorában van, itt működik a 100 wattos HA3- KMR adó-vevőkészülék is. Út­törők, középiskolások és fel­nőttek adják itt egymásnak a szerszámokat és dolgoznak szinte a nap minden szakában. Az úttörők a legkisebb, leg­egyszerűbb készülék építésével kezdik és ahogy haladnak elő­re tanulmányaikban, úgy vál­nak egyre bonyolultabbá a ké­szülékek is. Megismerik a rá­diósnyelvet is, a kódokat, az angol szavakból származó rö­vidítéseket és természetesen a morze-ábécét is. Czerpán Ist­ván 8.-os általános iskolás például, aki ezen a délutánon „besegít" az ügyeletes Szilvá­gyi Lacinak és akinek sikerül egymás utón egy NDK és egy bolgár kapcsolatot létesíteni, 120-as tempóban morzézik és ez nagyon szép teljesítmény. Nagy László klubvezető ta­nár minden szabad percét a klubnak áldozza és számára oz a legnagyobb öröm, ha si­kerül újabb fiatalokat meg­nyerni e nem is olyan boszor­kányos technikának. És bol­dog, ha sikerül valahogyan fejleszteni a klubot. Lelkesen magyarázza a terveket, s ezek közül egyet idézzünk: szeo- temberre megkezdi működését a Sógváriban az ország — és talán egész Európa — első eszperantó adója. A készülék­nél olyanok dolgoznak majd, akik foglalkoznak az eszperan­tó nyelv elsajátításával is, így a kapcsolatokat kizárólag ezen a nemzetközi nyelven létesítik majd. * Az egész ródióamatórködés- ben természetesen a legizgal­masabb az „éteri vadászat”, vagyis összeköttetéseket létesí­teni, partnereket keresni közel és távolban. Megfelelő vételi viszonyok között baranyai ama­tőrök kapcsolatba kerültek új- zélandi, brazíliai, veneruelai amatőrökkel is. Egy éve „va­dásznak” már egy bizonyos Husszeinra - az éterben csak keresztnevek röpködnek —, aki a JY1-es állomáson ad. Má­sokkal létesített kapcsolataiba már sikerült belehallgatni, vele magával azonban nem sikerült még összeköttetésbe lépni. Pe­dig érdekes lenne, hiszen ez a Husszein nem más, mint a jordániai uralkodó, aki orszá­gának első számú rádióama­tőrje. A komlóiaknak van egy rendszeres temesvári kapcso­latuk: Bobi minden vasárnap délelőtt jelentkezik a magyar tévé-műsorért. Tóth Mária, a Széchenyi Gimnázium most érettségizett diákja valamelyik vizsganap hajnalán bement a klubba és egészen váratlanul egy svájci kapcsolatot sikerült létesítenie: meghívást kapott A kapcsolatok azért is érde­kesek, mert a különböző szintű vizsgákhoz ezekre is szükség van. Az igazolást a QSL-lapok jelentik, s annak, aki B-vizsgára jelentkezik, ezer ilyen lapot kell felmutatnia. QSL-lapokból sorozatokat is lehet összeállí­tani, ilyen a 36 lapból álló „magyar várak”, aminek ösz- szegyűjtéséhez jó-néhányszáz összeköttetés kell, s a teljesít­ményt oklevéllel honorálják. YL-jelű diplomát lehet nyerni rádióamatőr-lányokkal létesí­tett megfelelő számú kapcso­latért. Az ilyen QSL-lapon el­maradhatatlan a 88, azaz a „sok csók”. Különleges, érdekes hobby ez a rádió-amatőrködés. Hob­by? Is-is. A fiataloknak ez rész­ben honvédelmi előképzést je­lent, részben pályairányítást. Az MHSz keretében nyert rádiósképzéssel a sorköteles fiatalt már ennek megfelelő beosztás várja a hadseregben. Ugyanilyen szerepe van a pá­lyaválasztásban is. A Ságvári MHSz-klub egyik patrónusa a Videoton gyár, amely e kap­csolat révén kitűnő előképzett­ségű munkaerőkhöz jut évről évre. Ugyanígy a Pécsett léte­sülő műszergyár is számíthat az MHSz ifjú rádiósaira. Késő este van már, a HA3- KMR-nél még mindig próbál­koznak. Kevés a siker. Időn­ként hallani egy pergő olasz beszédet, a hang tulajdonosát ismerősként kezelik, 400 wattos adóval dolgozik. Jönnek, men­nek a hangok .. . Kapcsolat lé­tesül, valaki közbetolakszik. Sí­polás, recsegés, aztán szapora kattogás — az adó közelében géptóvíró működik, az zavar —, megint hangfoszlányok, morzejelek. Teljes a zűr az űrben. Valahol talán a JY1-et hívják, valakinek sok 88-at küldenek, más csak 73-at kap és időnként talán a —J —•— -t (CQ), az általános hí­vás jelét is el lehet kapni. Nincs még üzemszünet. Hársfai István

Next

/
Thumbnails
Contents