Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-25 / 174. szám

1 Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: t forint xxvm.évfolyam, 174.nőm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja mi.július25.,«ásóm«* A maradiság hadállásai Az elmúlt napokban, hetek­ben egész sor hivatalos meg­nyilatkozás, tanácskozás, vizs­gálat foglalkozott a nők hely­zetével. Pontosabban azzal, hogy miként valósítják meg a gazdasági, társadalmi életben, általában az életben a nők helyzetéről tavaly hozott nagy jelentőségű párthatározatot és a megfelelő kormányintézkedé­seket. örvendetesek ezek a rend­kívüli „nőnapok", „nő-hetek”, bár feléleszthetnek olyan hie­delmeket is — akár az intéz­kedésekre hivatottak, akár az érdekeltek körében —, hogy a nőkérdést, most egyszeriben, vagy nem egyszeriben, de „megoldjuk“. Hogy a kérdés kampánysze­rű „felvetésével” nem megyünk sokra, nem elméleti feltételezés, hanem gyakorlati következte­tés, éppenséggel a már elvég­zett, vagy folyamatban lévő vizsgálatokból. Ha például azo­kat a vállalatokat nézzük, ame­lyekben túlnyomórészt, vagy nagy számban nők dolgoznak, akkor könnyű belátni, hogy már csak anyagi okokból sem lehetséges rövid időn belül minden sürgető problémát meg­oldani. Pedig nem is az anyagiak támasztják a legsúlyosabb aka­dályt. Az indokolatlan bérkü­lönbségek fokozatos csökken­tésére, majd megszüntetésére például megfelelő terv készít­hető, amit össze lehet egyez­tetni a vállalat anyagi körül­ményeivel, lehetőségeivel. Még a kisgyermekes, vagy családos asszonyok harmadik műszakjá­nak megszüntetése is megold­ható. A képzettséggel kapcso­latos tennivalók már bonyolul­tabbak. Egyrészt igen nagy fel­adatok állnak ezen a téren a vállalatok előtt, hiszen még mindig sok a szakképzetlen, tanulatlan asszony és leány, másrészt ezzel kapcsolatban már bizonyos fajta ellenállás­sal is számolni kell. Mégsem ez a fajta „ellen­állás” a legproblematikusabb, hanem sokkal inkább az az el­lenérzés, amit az ilyen kötele­zettség nem ritkán az intézke­désre és a nehézségek elhárí­tására hivatottak körében kelt. És ezzel elérkeztünk a legfon­tosabbhoz, a szemlélethez. Persze, egyre ritkábban talál­kozunk olyan vezetővel, aki nyíltan hangoztatja maradi ál­láspontját. De nincs is „szük­ség" erre. Akár a már említett szakképzést vizsgáljuk, akár a nőkre nézve ártalmas munka­helyeket, vagy a többgyerme­kes asszonyok gondjait, netán a csecsemőjüket gondozó anyák visszatérését — annyi tényleges nehézséggel találja magát szemben az illetékes vállalati vezető, hogy bőven van mibe belekapaszkodnia. I Mindez azonban csak azt bi­zonyítja, hogy manapság, ami­kor a tervek kielégítő végre­hajtása is, a hatékony gazdál­kodás is elsőrendű követel­mény, a törődés a nők foglal­koztatásának sajátos kívánal­maival éppen annyira az! És ezért jelentős, részben szemlé­let kérdése, közszellem kérdé­se, hogy egyik vagy másik he­lyen mire mennek e feladatok megoldásában. Akadnak még, akik úgy vé­delmezik a férfiak — természe­tesen gondosan titkolt — „elő­jogait”, mint az utolsó hadál­lásokat, amit ments isten föl­adni. És nem veszik észre, hogy mennyire idejét múlt magatar­tás ez. És elsősorban ezért ne­vetséges. Akár gazdasági, akár társadalmi oldalról vizsgáljuk a helyzetet, egy adott vállalat, munkahely állapotait, nyomban kiderül, hogy éppen ellenkező magatartásra volna szükség. Ésszerűségre, amely a nők prob­lémáit illetően is sokkal köze­lebb áll az igazságossághoz, mint bármilyen más álláspont. II jövi héten befejeződik az aratás Nyolc kombájn 100—130 hóidat arat le naponta az egyházaskozérl tsz-ben. Az elmúlt két hétben 1310 hold búzát takarítottak be, átlagtermésük 21,6 mázsa. További 500 holdra a jövő héten kerül sor. A tartalomból; Hétfőn startol az Apollo-15 (2. old.) A KISZ kongresszusára készülünk (3. old.)- Gépjármű-ellenőrzés (4. old.) Szamosköz, 1971 (5. old.) Hl történt a skirati palotában? (8. old.) Kilencvenkétezer hold termése a magtárakban A terület felén megvan a tarlóhántás Az utóbbi évtizedekben nem volt ilyen kedvező aratási idő­járás Baranyában. Mióta meg­indultak a kombájnok, vagyis az utóbbi egy hónapban 20 mil­liméter eső esett mindössze, de annyira sohasem romlott el az idő, hogy fél nap múlva ne in­dulhattak volna újra a gépek. A száraz és jól pergő búzában fennakadás nélkül haladnak a gépek, kevés a gépállás, szinte alig van törés, és ennélfogva kisebb a pótalkatrész igény. El­látási panasz nem is érkezett ezen a nyáron. Az aratás mód­szere is korszerűsödött, a szö­vetkezetek legalább 50 száza­léka bevezette a csoportos gép- üzemeltetést, ami gyorsabb hi- j baelhárítást tesz lehetővé és egyben biztosítja az utómun- ' kők, a szalmaiehúzós, illetve a | tarlóhántás ugyancsak csopor­tos elvégzését Az utolsó nekilendülés Jövő vasárnap a kombájnok zöme mór nem fog dolgozni, mert nem lesz mit. Legalább is, ami a kalászosokat illeti. A je­lek szerint augusztusra már csak az aprómag-betakarítás marad, mert még a megye legészakibb vidékein is el tudják végezni júliusban a gabonabetakarí­tást. A hét végén megsűrűsödtek szerkesztőségünkben a telefon- hívások. A vejti tsz van a vonal túlsó oldalán: „Pénteken dél­után 5 órakor befejeztük a bú­zaaratást, az eredmény 21,78 mázsa holdanként” — hangzik a precíz tájékoztatás. Nem tud­hatják, hogy ezen a napon ők mór a huszonötödikek. A Me­gyei Tanács mezőgazdasági osztályán is telefonügyeletet tartottak péntekig. Délutánra készen áttt a legfrissebb hely­zetjelentés, mely felülmúlt min­den várakozást. A 98 632 hold búzából péntekig 92 ezer hói­dat learattak a megyében, a 101 tsz-ből 25 befejezte a mun­kát, az aratás 90 százalékban kész. Kiváló eredmények Szombaton újabb tsz-ek je­lezték az aratás befejezését. Legtöbben a pécsi járásból, ahol a boksái, a belvárdgyu- lai, a bicsérdi, a görcsönyi, hosszúhetényi, a királyegyházai, a kővógószölősi, a pogányi, a szalántai, a szent-lőrinci, az új- petrei és a vókányi tsz jutott túl az idei gabona betakarítás gondján, vagyis a járás nagy­üzemeinek több, mint fele. Az eddig learatott 18 800 holdon átlag 20 mázsás termést ért el ez a járás, s már csak alig 3 ezer hold aratn-ivaló van visz- sza. Ez az átlagtermés 2,5 má­zsával jobb a tavalyelőtti re­kordnál. Közel áll az aratás be­fejezéséhez a mohácsi és a sik­lósi járás is. A legszebb ter­méseredmények a mohácsi já­rásból érkeznek. A megyei re­kordot holtversenyben a babaroi és nagynyárádi tsz érte el, egy­aránt 28,5 mázsás búzatermés­sel, harmadik a mohácsi Új Barázda Tsz 28 mázsás átlag­gal, de az előző kettőnél.jóval nagyobb területen. A járás „leggyengébb” eredményét a gerpsdlaki tsz érte el 19,5 má­zsával, második leggyengébb a véméndi tsz 20,4 mázsával óriási termőterületen. Mindkét „gyenge" eredményt el lehetne fogadni megyei átlagnak !s. A mohácsi járás búza átlagter­mése jelenleg 23—24 mázsa kö­zött van. Az egyházasharasrti Jóbarát Tsz kombájnvezetői a múlt héten naponta 30 vagon búzát arattak le. Ennyit szállítottak öt napon át minden nap az ótvevőhe- lyekre. Szombatra befejezték a munkát, átlagtermésük 19 má­zsa. De nemcsak itt, hanem min­den termelőszövetkezetben a legnagyobb elismerés hangján szólnak a kombájnvezetők helyt­állásáról. A szovjet kombájnok mezőnyében ’az egerági Bodor Pál vezet, aki péntekig 655 hol­dat aratott le és erről 133 va­gon termést takarított be. Má­sodik Ferenc Aladár, ugyan­csak az egerági tsz tagja 649 holddal és 126 vagonnal. A ke­letnémet gyártmányú kombáj­nokat külön kategóriában indí­tották - már 25 van belőle a megyében —, mivel ezek na­gyobb teljesítményűek. Ebben a kategóriában Oláh János, új- petrei kombájnos vezet 750 holddal és 94,5 vagon teljesít­ménnyel, második az ugyan­csak újpetrei Szelász György 435 holddal és 91 vagonnal. Mivel Újpetre befejezte az ara­tást, kombájnjai a hét végén már a bükkösdi és a berkesdí tsz-ben dolgoztak. Más járá­sokban is segítik egymást a tsz-ek, a véméndi kombájno- sok Majson, a szentdénesiek Mozsgón, a teklafalusiak Ho- bolban, a sásdiak Kishajmáson, a tormásiok pedig Ibafán arat­nak. Nyolcezer hold másodvetés Ezúttal az úgynevezett utó­munkák is jó ütemben halad­nak. A szalmaiehúzós 50—70 százalékban megtörtént. He­lyenként elvégzik a tarlók ége­tését is, amivel a meglehetősen erős gombafertőzöttség ellen védekeznek az üzemek. Ennél jobb és tökéletesebb fertőtle­nítésre nincs lehetőség, kór, hogy a tűzveszélytől való féle­lem miatt sokan lemondanak róla, pedig ha a szabályokat betartják, nem lehet baj. A tarlóhántás 45-60 százalékra áll, sőt sok helyen mór be is vetették a területet. Pillanatnyi­lag mintegy 8-9 ezer hold má­sodvetés van a megyében, fő­ként köles és pohánka, vala­mint egyéb rövid tenyészidejű növény. Új szerzemények a múzeumban Nemzeti értékC magángyűjtemény Száz Zsolnay-kerámia - Kapóii-faragványok Fél esztendő alatt Is jelentős műkincsekkel gyarapodott a Janus Pannonius Múzeum. A Bedő Rudolf-féle nemzeti érté­kű magángyűjteményből — amelyet a megye életjáradék­ra vásárolt meg — újabb 24 kép lett a múzeumé, köztük Ferenczy Károly, Mednyánszky László, Gadányi Jenő és Kor- niss Dezső képei. Barcsay Jenő a Képtárnak ajándékozta a szentendrei tanácsház mozaik­jához készült eredeti méretű kartonját és a mozaikhoz ké­szült olaj-tanulmányok egyikét. Fajó Jáaos, Bak Imre és Nad­ler István szerigráfiókat aján­dékoztak a múzeumnak. A Pé­csi* Műhely tagjai több mun­kájukat ajándékozták a múze­umnak, így például Halász Ká­roly a Pécsi Kisgalériában ren­dezett kiállításának festményeit, Kismányoki Károly nagyméretű grafikákat, Bokros László öt grafikája, Szatmári Béla 3 tus­rajza úgyszintén a múzeum tu­lajdonába került. Gulyás Gyula fi szíríai küliígyminiszfer a Balatonon Abdul-Halim Khaddam, a Szíriái Arab Köztársaság mi­niszterelnök-helyettese, külügy­miniszter —, aki Péter János külügyminiszter meghívására hivatalos látogatáson tartózko­dik hazánkban — szombaton reggel megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzási ünnepségnél jelen volt Hollai Imre külügy­miniszter-helyettes, Hantos Já­nos, a Fővárosi Tanács elnök- helyettese, Koitai Vilmos vezér­őrnagy, Veres János, hazánk damaszkuszi nagykövete, to­vábbá a Külügyminisztérium több vezető beosztású munka­társa. Abdul-Halim Khaddam szíriai külügyminiszter magyar vendég­látóinak társaságában ezután a Balatonra utazott, ahol a hét végét pihenéssel tölti. Szovjet szakszervezeti küldöttség c érkezett Baranyába I. Abramovnak, a hazánkban tartózkodó szovjet szakszerve­zeti küldöttség vezetője veze­tésével négy tagú delegáció érkezett tegnap este Baranyá­ba. A vendégeket Pécsett, a Nádor szálló halijában Bogár József, az SZMT vezető titkára köszöntötte. A küldöttség tag­jai : R. Romeszkája, I. Kurov és V. Telnov szakszervezeti tiszt­ségviselő. A szovjet vendégek ma — va­sárnap Pécs és Harkány neve­zetességeivel ismerkednek. Hétfőn — mivel a vállalati szakszervezeti munkát, valamint a szakszervezeti bizottságok te­vékenységét tanulmányozzák — elsőnek az SZMT vezetőivel folytatnak megbeszélést, majd legnagyobb üzemünkhöz, a Me­cseki Szénbányák Vállalathoz látogatnak, ahol Markvart Ká­roly, a szakszervezeti bizottság titkára ismerteti a mecseki bá­nyászok élet- és munkakörül­ményeit, majd a szovjet vendé­gek a szakszervezeti bizottság tagjaival folytatnak megbeszé­lést. Kedden a szakmák megyei bizottságainak titkáraival talál­koznak, akik számot adnak a területükön folyó termelési, munkásvédelmi munkákról. L f. KAZANYEC LATOGATASA A DUNAI VASMŰBEN I. P. Kazanyec, a Szovjetunió vaskohászati minisztere szom­baton látogatást tett a Dunai Vasműben, ahol Borovszky Amb­rus vezérigazgató tájékoztatta a nagy ipartelep dolgozóinak munkájáról és terveiről. A szov­jet államférfit elkísérte Dunaúj­városba dr. Kocsis József, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese. egy szobrot, Hántol Simon két képet adott a múzeumnak. Megvásárolta a képzőművészeti osztály Bizse János Táncszvit cí­mű képét, megszerezte Gábor János életművének néhány da­rabját. Az iparművészeti gyűjtemény száz Zsolnay-kerámiával gazda­godott, valamint egy Francia- országból származó, szép fiókos szekrénykével. A múzeum helytörténeti osz­tálya beszerzett egy, az első világháború idejéből származó, 70 darabból álló érem- és pla­kett-gyűjteményt. Az 1900-as évekből 38 pécsi levelezőlap került a múzeum birtokába, egy bányásztörténeti dokumentáció, amely nagyszámú iratot tartal­maz. Egy gyógyszertári beren­dezés is a múzeumé lett a szá­zadforduló idejéből, továbbá hét foto az illegális kommu­nista mozgalomból. A néprajzi osztály Kapofl- gyűjteménye újabb tizenöt fa­ragással gazdagodott. Az idő­sebb Kapoli Antal most meg­vásárolt munkái között van pél­dául egy, a múlt században készült koszorú-ráma, amelynek közepén, üveg alatt, a mester feleségének menyasszonyi ko­szorúja található. Egy különle­ges formájú faragott széktámla is a múzeumé lett, amelynek közepét téglaalakú, önálló kom­pozícióként értékelhető farag- vány foglalja el. A néprajzi kincs bővült továbbá egy mold­vai csángó viseleti anyaggal, elsősorban szőttesekkel, másod­sorban keresztszemes és egyéb hímzésekkel. Az idei gyűjtések révén a múzeum fejfa-gyűjtemé­nye 112 darabra emelkedett. Egy különleges kézimalmot is szerzett a múzeum Nagydobszá- ról. A kézimalom érdekessége, hogy az alja eredetileg egy fa- tuskó, vagyis a két őrlőkő kö­zül az egyik — fából készült. A malom természetesen látható lesz majd az Orfűn készülő malomtörténeti kiállításon. Egy készülő kiállítás folyamán jutott o múzeum újabb néprajzi érdekességek birtokába: a Nyá­ri Egyetem hallgatóinak tiszte­letére nyílik a Technika Háza nagytermében egy kékfestő ki­állítás. Itt a kékfestő szakma eszközeit, szerszámait, produk­tumait és egy műhelyrészletet mutatnak majd be. Bánó Zoltán pécsi kékfestő kisiparos Orsolya utcai műhelyéből most néhány, ritkaságnak számító kékfestő dúc került a múzeum néprajzi osztályának tulajdonába. 4

Next

/
Thumbnails
Contents