Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-24 / 173. szám

1971. július 24. OUNANTOLI NAPLÓ 3 Megdöbbentsen magas szám a statisztikában A súlyos balesetet okozó gépjárművezetők 40,1 százaléka ittas Fokozottabb vállalati ellenőrzést - Hathatósabb intézkedéseket dolgoznak ki „Még mindig magas azok­nak a száma, akik ittasan ül­nek a volán mögé és ezzel ve­szélyeztetik maguk és mások testi épségét” — írtuk az 1971. első félévi közúti balesetekről számot adó statisztikai értéke­lésekor. Hogyan értékeli az ittas vezetés Okozta közúti balese­teket az ügyészség? — erről beszélgettünk dr. Nagykóiozi Zoltánnal, a Megyei Fő­ügyészség közlekedési ügyé­szével. A beszélgetéshez egy újszerű statisztikát készített eL ♦ — Valóban magas az itta­san vezetők száma — mondta az ügyész. — Az 1971. első fél­évi össz-balesetek 13,1 százalé­kát a gépjárművezetők ittassá­ga okozta. Vannak kisebb ka­rambolok, amelyeket a „felek” a helyszínen rendeznek, — ezekkel sem a rendőrség, sem más bűnüldöző szervek nem foglalkoznak. A karambolok je­lentős részét szabálysértési szin­ten intézik el. A sérülésekkel, sőt halállal végződő, tehát sú­lyosabb közlekedési ügyekben azonban rendőrségi vizsgálat következik, az ügyészség vádat emel, a bíróság pedig tárgyal. Ezekben a súlyosabb közleke­dési balesetekben végeztem kutatómunkát annak megálla­pítására, hogy a bíróságra be­nyújtott vádiratokban hol for­dul elő az ittas vezetésre hi­vatkozás. Elmondhatom, hogy a készített statisztika megdöbben­tő számokkal szolgált. Azt ta­pasztaltam — tehát súlyos köz­lekedési balesetekről van szó, — hogy a vádiratok 40,1 szá­zalékéban szerepel az ittasság, mint baleseti oki! Ez a tény másra is enged következtetni. Véleményem szerint a súlyos sérüléssel, illetve halállal vég­ződő balesetek számában azért nincs csökkenés, mert az ittasság miatti balesetek úgy­szólván mindig súlyos következ­ményekkel járnak. A szesz ha­tására — az esetek döntő többségében — a gépjármű- vezetők — egyszerű szavakkal mondva — jobban nyomják a gázpedált, és máris bekövet­kezik a gyorshajtás. Tapasztó lat: az ittas gépjárművezetők váratlanul irányt változtatnak, nem egyszer áttérnek a menet­irány szerinti bal oldalra. Miért? Ittas, gyorsan hajt, fél attól, hogy „elkapja” az útpadkát, ezért inkább az úttest közepére megy, itt pedig könnyen áttér a felezővonalon. Köztudomású, hogy a baleset helyszínén a rendőr szondát al­kalmaz, s gyanú esetén a jár­művezetőt elviszi vérvételre. Amennyiben a véralkohol ér­ték a 0,80 ezreléket nem éri el, nem beszélhetünk alkoho­los befolyásoltságról. A 0,80— 1.50 ezrelékig enyhe, 1,50— 2.50 ezrelékig közepes, 2,50 ez­reléktől pedig súlyos fokú al­koholos befolyásoltságról van szó. Például egy pohár sör el­fogyasztásakor a véralkohol ér­ték nem éri el a 0,80 ezreléket, tehát még nincs alkoholos be­folyásoltság. A KRESZ azonban a legkisebb mennyiségű szesz fogyasztását is tiltja közvetle­nül vezetés előtt, vagy vezetés közben. Ilyen esetben 3000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az elkövető szabály­sértési eljárás keretében. Egy liter jóminöségű bor elfogyasz­tása esetén 2,00 ezrelék az al­kohol-koncentráció, az ilyen ve­zetés már bűntett és a bíróság szabadságvesztést is kiszabhat — Azok a gépjárműveze­tők, akik súlyos balesetet kö­vettek el, és ügyük bíróság elé került, — az említett új­szerű statisztika számai alap­ján milyen befolyásoltság •Jatt állottak? — Az elkövetők 49,1 százalé­ka közepes, 30,2 százaléka sú­lyos, 20,7 százaléka pedig enyhe befolyásoltságú volt. Ezek a számok bizonyítják: o szeszfogyasztás a gépjárműve­zetők számára nagyon baleset- veszélyes. Sok különböző szám­adatunk van, de ezek közül még egyet csak: az ittas ve­zetéssel magyarázható nem utolsósorban az is, hogy 1971. I. félévében 1970. első félévé­hez képest a veszélyeztetés! bűncselekmények 61 százalék­kal emelkedtek! — A vizsgálatok tapaszta­latai szerint a nap melyik szakában isznak a gépjár­művezetők? — Sajnos nagyon gyakran előfordul, hogy munkaidő alatt, már a délelőtti órákban meg­nézik a pohár alját. Számosán vannak, akik egész éjjel isz­nak, és pihenés nélkül ülnek volánhoz. Nagy László pécsi lakos a Pécsi Postaigazgatóság tehergépkocsi-vezetője — ittas vezetésért már volt eljárás el­lene — Villányban volt kihe­lyezésen. Ismerőseivel egész éj­jel poharaztak, majd pihenés nélkül reggel 7 órakor munká­ba állt, erősen ittas állapot­ban. Tehergépkocsijával ilyen állapotban munkásokat szállí­tott, majd 9 óra körül Siklósra ment, ahol egy ház kerítésének hajtott. Ezután irányát Pécs felé vette. Délelőtt 11 órakor Pécs— Harkány között közlekedő gép- járművezetők vették észre az úttesten keresztben álló teher­gépkocsit. Nagy László a kor­mánykeréknél eldőlve aludt, feje a padozatra lógott... Vé­réből 2,98 ezrelék alkoholt mu­tattak ki, amely súlyos fokú al- köholos befolyásoltságot jelent. Csak a puszta szerencsének köszönhető, hogy nem történt súlyos közlekedési baleset. Nagy Lászlót a napokban ítél­ték el egy évi szabadságvesz­tésre, 3 évre pedig eltiltották a gépjárművezetői foglalkozás­tól. Sajnos, számos példa van a munkaidő alatti szeszfogyasz­tásra is. Lengi Dezső pécsi lakos, gépjárművezető a pécsi kisállomásnál ivott délelőtt, ez­után akart a Dohánygyárba hajtani. Éppen a Pécsi Városi Rendőrkapitányságnál kanya­rodott balra, — elvesztette ural­mát a gépkocsi felett, és az épület előtti utcában parkírozó személygépkocsik közül két Tra­bantot elsodort, illetve az egyi­ket úgyszólván teljesen össze­törte. Déli 12 órakor 2,79 ez­relék alkohol volt a vérében ... —■ Mi a helyzet akkor, ha valaki ittas, de szabályosan vezet, ellenben egy másik gépjárművezető hibájából karambolozik? — Ha a baleset vizsgálata­kor kiderül, hogy a karambolért nem felelős, úgy a balesetet okozó ellen veszélyeztetés miatt indul eljárás. De ittas vezetés miatt a balesetben vétlen gép­járművezető ellen vádat emel az ügyészség, így mindketten a vádlottak padjára kerülnek. Holott ha nem ivott volna, — csak tanúként szerepelne. — A bíróság milyen idő­tartamra tilthat el valakit a gépjárművezetéstől ittas ve­zetés miatt? — Az eltiltás legrövidebb tar­tama 1 év, a leghosszabb 10 év. De ittas vezetés esetén sza­bálysértésért már a rendőrség­nek is lehetősége van a jogo­sítvány visszavonására. Élnek is ezzel. — Sok szó esik a bűncse­lekmények megelőzéséről, mint a bűnüldözés egyik leg­fontosabb módszeréről. Mit tehetünk az ittas vezetés el­leni küzdelemben? — Elsősorban a fokozottabb ellenőrzésekkel lehet elejét venni. Nagy feladat hárul a vállalatokra, ebben a vonatko­zásban is rendet kel! teremteni saját portájukon. Ellenőrizzék gépjárművezetőiket induláskor, sőt napközben is, különösen a kihelyezett gépjárművezetőket. Ami pedig a magán-gépjármű­vezetőket illeti: legyenek tuda­tában annak, hogy milyen kö­vetkezményei lehetnek ittassá­guknak. Zsidek Ferenc hásságyi lakost ez év tavaszán a Pécsi Járásbíróság ittas vezetésért el­ítélte. Egy hónappal később Hirden találkozott barátjával, Szabó Györggyel és poharaz- gatni kezdtek. Aztán felültek Szabó motorkerékpárjára és Pécsre igyekeztek. Zsidek egy szót sem szólt, hogy barátom, ne üljünk motorra, ittas vagy, engem pedig nemrég ítéltek el ugyanezért. Rendőrségi ellenőr­zés során rajtavesztettek. A megtörtént esetek arra figyel­meztetnek, hogy az eddiginél fokozottabban kell vizsgálni azok felelősségét is, akik a gép- járművezetőket szeszesitallal kiszolgálják — Ami pedig a jövőt illeti: rövidesen összeülünk: rend­őrség, ügyészség, bíróság, tár­sadalmi szervek és — látva az ittas vezetésnek mind fokozot­tabb társadalmi veszélyességét — kidolgozzuk azokat az in­tézkedéseket, amelyek hatéko­nyabban szolgálják ennek a bűncselekménynek megelőzését — mondta befejezésül dr. Nagykálozi Zoltán. Garay Ferenc A derék polgár kiszáll gép­kocsijából, levetkőzteti a madár­ijesztőt, s a magára öltött gön­cökben, két világháború fáj­dalmait tükröző arccal, bebal­lag a tanácsra. Adóbevallásra. Igen, ez így van a vicclapok szerint, a való­ságban ugyanis teljesen feles­leges lenne ez a mesterkedés, az adót egyáltalán nem a kis­iparos vagy kiskereskedő kül­leme szerint állapítják meg. Az adókönyv, ez a szó szo­ros értelmében igen súlyos do­kumentum, a Pécsi Városi Ta­nács II. kerületi hivatalában már nem kényszeríti felesleges izomgyakorlatokra az adó­ügyekkel foglalkozó alkalma­zottakat: az elmúlt esztendő­ben kézi könyvelésről gépi könyvelésre tértek át. A több­kilós könyvek helyett most kar­tonok őrzik a tartozásokat, a kivetett és befolyt adók össze­gét. A gép pontosabb, gyor­sabb és megbízhatóbb. Egyéb­ként a lakossági adózás for­mája nem sokat változott, az adónemek szórna is nagyjából azonos, legfeljebb cseréről le­het szó: megszűnt például a búzaföldadó, s „belépett" he­lyette egy új: - a telekadó. Felvetődött az is, hogy a mos­tani, elég aprólékosan bontott rendszer helyett egyetlen adó­nem lenne csak, ez azonban szinte elképzelhetetlen. Nehéz azonosságot találni az ebadó, és mondjuk, a gépjárműadó között . .. A legrégibb és jelenleg is alkalmazott adóztatási formák: az általános jövedelemadó, a mezőgazdasági lakosság jöve­delemadója, a házadó és az ebadó. Az ebadót a Révai Lexi­kon így említi: „fényűzési adó". Igen kérem, a kutya luxus, még akkor is, ha házőrző. Új élelmiszerbolt nyílt Pécsett Evek óta panaszolták a Damjanich, a Buzassy Abel és a környező utcák lakói: nincs élelmiszer­bolt a közelben, a háziasszonyok kénytelenek a városból cipelni a tejet, zsírt, kenyeret, konzerve- ket. A Baranya megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat 1 millió forintos költséggel, hangulatos és főként korszerű élelmiszer boltot épített a Buzássy Abel út elején, az úgynevezett Pap-dombon, Az ünnepélyes átadásra pénteken délelőtt került sor Milyenek legyenek a vikendtelepek? Mit kezdjünk a szabadidőnk­kel? — A kérdésre a szakem­berek legtöbbször a művelő­dést, olvasást, kulturális rendez­vények látogatását ajánlják. Holott a szabadidő eltöltésé­nek nem kevésbé kultúrált for­mája, ha okosan pihenünk. Például hétvégi telepeken. A hétvégi pihenésnek, a ví- kendezésnek külföldön (Német­országban, Franciaországban, Angliában) komoly szakirodai­ma van. Doktori disszertációk is születtek már ebből a témából, amely az idegenforgalom egyik sajátos területévé kezd fejlődni. Dr. Kolta Jánossal, a Dunán­túli Tudományos Intézet osztály- vezetőjével a hétvégi telepek A kutyákról egyébként rész­letes és viszonylag pontos nyil­vántartás van, eszerint a II. ke­rületi hivatalhoz tartozó város­részben 1545 ebet tartanak. A „viszonylagos pontosság” oka az, hogy a tanács egy forintot fizethet kutyánként a „felmé rónék", így aztán nemigen akad vállalkozó, aki ezért a pénzért majd másfélezer he­lyen elvégzi a kutyaleltárt. Más­különben ember legyen a tal­pán, aki megállapítja, melyik az „adózó" eb, és melyik bú­jik ki a törvény alól, — a ku- tyabiléta ugyanis már régen megszűnt. A manapság már ki­csit mulatságosnak tűnő kutya­adó viszont nem. Még csak annyit: a részletes nyilvántar­tás nem annyira az adó, in­kább egészségügyi okok miatt fontos. Ha valakit megharap a kutya — s ez elég gyakori —, az állategészségügyi szer­vek rögtön megkeresik a ta­nácsot: kapott veszettség elleni oltást az eb? Az egyik legújabb adó, a telekadó. Az elmúlt évben ve­zették be, célja többek között a telekspekuláció visszaszorí­tása lett volna, olyan formá­ban, hogy a meghatározottnál több telekkel rendelkezőket megadóztatják. A II. kerületnél 291 személy, 436 építési tel­két vették nyilvántartásba, — és mindössze két embernek kell adót fizetni. A több telekkel manipulálok úgy látszik előbb keltek, mint a rendelet, így az­tán a „fölös” telek a nagy­mama, nagynéni és többi fel-, s lemenő rokonság nevére ke­rült, immár adómentesen... A korábbi gyakorlattól elté­rően, az idei évtől kezdve, a tanácsokhoz tartozik a borfor­galmi adó is. Ezzel az adózás módja is megváltozott: míg a pénzügyőrség kezelte, addig építésekor megszívlelendő ta­pasztalatokról beszélgettünk. Menekülés a városból - de hova? A városi ember időnként me­nekülni szeretne a kődzsungel- bőf — legalábbis addig, amíg regenerálódik. A hétvégi pihenő helyek ezt az igényt elégítik ki. A szakemberek különböző típu­sokba sorolják a víkendtelepe- ket. A városok közvetlen közelé­ben található „kiskertek" tar­toznak az első csoportba. Eze­ket általában a város parcellá­zás útján juttatja az igénylők­or elfogyasztott bonmennyiség után kellett borforgalmi adót fizetni — most mindenképpen adózni kell, függetlenül attól, hogy elkortyolgatta-e a gazda a termést. Egyébként nem akármilyen bormennyiség hú­zódhat meg a pécsi pincékben, ha csak a II. kerületi borter­melők egymillió forint adót fi­zetnek egy esztendő alatt. Majdnem pontosan ilyen ösz- szeggel növelik a tanács be­vételét a gépjárműtulajdono- sok is, akik gépkocsijuk, motor­kerékpárjuk vagy más masiná­juk irtán adóznak. Van, aki százezer forint fe­letti összegben fizet adót Ne tessék számolni, elég egy kis fantázia ahhoz, hogy elképzel­jük: mennyi lehet az illető jö­vedelme. A jövedelemadó prog­resszív, minél többet keres va­laki, annál magasabb a száza­lék. A nagy jövedelmű kisipa­rosok ezért egy idő után „le­állnak", mert bizonyos érték határon túl már „nem érde­mes" dolgozni... Adós fizess I És az „adós" fizet, általában rendesen, a II. kerületi tanácsi hivatalnál ösz- szesen évi 8-10 millió forintot. A végrehajtás nagyon ritka, az utolsó pillanatban még a leg­makacsabb adós is beadja a derekát. D. Kónya József nek. Különösebb kívánulmak kialakításukkal kapcsolatban nem merülnek fel. A második csoportba tartoz­nak a várostól 15—20 km-re található hétvégi telepek, ami­lyen Pécs közelében Orfű— Abaliget is. A harmadik cso­portot azok a pihenő körzetek képezik, ahol már hosszabb időt töltenek el az emberek, esetleg „nyaralni járnak, de ál­talában járművel egy óra alatt még elérhetők. Pécsi viszony­latban Harkány tartozik ide. S végül a kifejezetten nyaraló­helynek számító körzetek alkot­nak külön típust, mint nálunk a Balaton és környéke,’ Szórakozás helyett nomád életmód! A második típus, a 15—20 km-es körzetben elhelyezkedő pihenőhelyek a legproblemati- kusabbak. Kiépítésüknél figye­lembe kell venni, hogy a városi ember vajon mi elől menekül a természetes környezetbe. El­sősorban a városi zajok, a füst, benzingőz elől. A víkendhelye- ken tehát ezeket kell kiküszö­bölni, mert ha ez nem történik meg, akkor pihenés helyett bosz- szúság várja a víkendezőket. — A telepek bolthálózatát jól ki kell építeni, hogy a víkende- zők megtalálják a főzéshez szükséges „nyersanyagokat”. — Ugyanis a cél az, hogy a vá­rosi ember a civilizációs kénye­lemből és megszokásból kisza­kadjon, egy kicsit „nomáddá” váljék, maga főzzön. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy a zajos, nagyobb vendéglátóegy­ségek a legveszélyesebbek a hétvégi telepek nyugalmára. Kisebb, csendes vendéglők még elképzelhetők, de a „nagyvilá­gi" szórakozást serkentő helyek már a telep egészének nyugal­mát veszélyeztetik. Az sem mindegy, milyen há­zak kerülnek a telkekre. A ké­nyelmes. tehát téli üzemeltetés­re is alkalmas házak építése egyszerűen azért nem célszerű, mert fennáll a veszélye annak, hogy a tulajdonos távollétében hívatlan vendégek költöznek a házakba. Ha megyénk térképére pillan­tunk, kiderül, hogy Pécs kör­nyéke megfelelő szómban körül van „pettyezve" kisebb tavak­kal, tehát a víkendezésnek van jövője. Marafkó László Fél év alatt Tizenkétezer ember adott vér! Baranyian Életmentő decik és literek statisztikáját készítette el a na­pokban a Vöröskereszt Baranya megyei szervezete. 1971 első fe­lében mintegy 12 ezer ember adott térítésmentesen vért. Az üzemi és községi véradó napo­kon 4528 liter vér gyűlt össze. A sok nagyszerű kollektíva kö­zül a legkiválóbb véradók hadd álljanak itt példaként: Nagy- dobsza, Csányoszró, Kétújfalu, Újpetre, Dunaszekcső községek lakossága, a komlói bányaüze­mek, valamint a pécsi és siklósi kesztyűgyár dolgozói, a Pécsi Tanárképző Főiskola hallgatói emberségből nagyszerűen vizs gáztak. Adós, fizess!

Next

/
Thumbnails
Contents