Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-23 / 172. szám
mi. július 23. DUNANTOLI NAPLÓ Óriások a Duna mellett • • Ot kérdés felelet Válasz egy berkesdi tanácstag interpellációjára A Baranya megyei Tanács július 12-i ülésén elhangzott interpellációk közül Gera Antalné berkesdi tanácstag a választó- kerületét éritő több problémát tett szóvá, amelyekre akkor érdembeli választ nem lehetett adni. A tanácsülés ezért Bruck Józsefet, a pécsi járási tanácshivatal elnökét bízta meg a válaszadással. Ez most megtörtént, Gera Antalné első kéidése az volt, hogy a községi művelődési ház félbemaradt építkezéséhez kaphatnak-e támogatást. A válasz szerint a Pécsi járási Tanács több éven át összesen 600 ezer forint támogatást A „házasság" még nincs egy évtizedes, mégis tartós, sőt úgy is mondhatnám, felbonthatatlan. Tulajdonképpen egymásnak születtek, egymásért léteznek. Elválaszthatatlanok. A hőerőmű Csenterics Sándor, a Duna Menti Hőerőmű igazgatója — a tüke pécsiek bizonyára emlékeznek rá a régi újhegyi erőműből — kalauzol bennünket a „házaspár” fiatalabb tagjának portáján. Félelmetes nagyságok, méretek, temérdek műszer, zaj és meleg. Ma még ez o legnagyobb erőmű az országban, 615 MW teljesítőképességgel. Korszerű létesítmény, berendezéseit, nagy részét szóit , badtéren helyezték el, magyar és szovjet gyárak készítették. A hét kazánt egy óriási 200 méteres kémény szolgálja ki, füstjének színét ipari televízióval ellenőrzik az erőmű vezérlőtermében. A főváros alaperőműve, ' ugyanakkor elektromos áramot, vizet és gőzt szállít az olajfinomítónak, s cserébe fűtőolajat kap érte. A tanácskozóteremben sebtében felállított tablókról azonban már a jövőt villantja elénk az igazgató. Nincs megállás, az elektromos áram hiánycikk, s ezért Visontán kívül itt a Duna mentén is új terveket szőnek. A meglévő és termelő hét blokk mellé újabb hat épül, szoros kapcsolatban a régiekkel. Természetes, hogy ezek már korszerűbbek és nagyobbak is lesznek. A jelenlegi legnagyobb 150 MW-os, az épülő hat blokkból egy-egy 215 MW áramot képes termelni. Az égbenyúló kémény is társat kap. A bővítés a szocialista országok együttműködésén és kapcsolatán alapszik: A kazánokat Csehszlovákiából szállítják, bizonyos műszereket a Szovjetunióban gyártanak, a turbinák pedig a Ganz-ból kerülnek majd ide. Ez a nagyszabású bővítés nem valamiféle utólagos elhatározás. Az eredeti terv is számolt a második ütemmel, hiszen akkor már világos volt, hogy Százhalombatta az olaj- finomítás legnagyobb bázisa lesz, ide áramlik a szovjet és magyar olajmezök kincse, s így könnyű kiszolgálni a megnagyobbított erőmű igényeit is. Ezért üzemek egy része már a következő ütem kívánságát is biztosítani tudják. Ilyen a hűtővizet szállító egység és a karbantartó. Ma 720-an dolgoznak az erőműben. Mint más iparágban, itt is nagy gond a munkaerő megtartása, ennyi pénzért nem szívesen vállalják a váltóműszakot. B<znak abban, hogy a kormányzat rendezi helyzetüket, különben képtelenek lesznek megduplázni a létszámot. Az olajfinomító Autóbuszba ülünk. Dr. Simon Pál, a Dunai Kőolajfinomító igazgatója mikrofonnal a kezében rutinos idegenvezetőként önti ránk a temérdek ismeretet. Fiatal, az új szakember-gárda tipikus képviselője. Energikus, hozzáértő, lelkes, tele tűzzel és fantáziával. Az ember szinte maga előtt látja a teljes nagyságában és szépségében kibontakozó olajfinomítót. Hamarosan 10 éve lesz, hogy itt a fennsíkon kivágták a kukoricát. Azóta négy és fél mil- liárdot préseltek a föld alá és emeltek a magasba. 51 féle terméket állítanak elő és termé- uetesen valamennyire büszkék, legtöbbet azonban a kenőolaj- gyártó üzemről beszélnek. Amióta működik, megszabadultunk 30 ezer tonna drága kenőolaj importálásától, sőt — és ez a dicsekvés magyarázata — 40 ezer tonnát viszünk külföldre. A 11 üzemben évente 3 millió tonna kőolajat dolgoznak fel, amely zömmel a Barátság I. vezetéken árad ide, de mór Szegedről is érkezik közel egy millió tonna. Simon Pál azt mondja és higgyük el neki: „Ez a gyár 15 év múlva is korszerű termékeket bocsájt ki”. Itt is lesz második ütem. Talán csak a leg beavatottá bbak tudják, hogy tulajdonképpen hol és mikor ér véget az építkezés egyik szakasza és mikor kezdődik a következő. A tervek viszont készen vannak, öt és fél milliárd forint a beruházási összeg. Mire ért elköltik, már összesen 9 millió tonna olajat dolgoznak fel évente, s a maiakkal együtt 25 üzemet foglal majd magába. Az olajat a Barátság II.-n szállítják, a szovjet határtól jó ütemben fektetik a csöveket, már Polgárnál tartanak, naponta közel ezer métert haladnak. A mai tartály- kapacitás 350 ezer köbméter, többnyire 5—10 ezres egységekből áll. Ezt egymillió köbméteresre fejlesztik, s építenek .50 ezer köbméter olajat befogadó tartályokat is. Egy valamit nem tudnak: vajon ezzel befejeződik-e a fejlesztés ...? A város A falu, amely a két óriás között terül el, s mintegy összefogja, nemrég nyerte a városi rangot. A két gyárbarv dolgozó 3 ezer ember lakóhelye ez. Az elmúlt években 800 új lakást építettek, központja sejteni engedi az új város képét, addig azonban még sok a tennivaló. Most kezdték el a vízmű kiépítését, a körzeti orvosi rendelők megszervezését. 1973-ra készül el a végleges városrendezés1 terv, a 75-ig felépítésre kerülő ezer lakást mór ennek alapján helyezik el. A fejlesztéshez az erőmű és a finomító is hozzájárul, főként óvodára és bölcsődére adnak pénzt, mert a két gyárban nagyon sok a fiatal. így a város együtt nő és terebélyesedik gyáraival. Az erőmű, a finomító és a város már jelen van a népgazdaság mindennapjaiban — jelezve az itt élő és dolgozó emberek alkotó munkáját. Jövőjük mindannyiunk számára fontos: hazánk és a Dunántúl korszerű energiabázisát teremtik meg itt a Duna mentén. B. j. MAGÁNOSOK, KÖZULETEK, FIGYELEM! E 400-as univerzál esztergapadra munkát vállal rövid határidővel a DOMBÓVÁRI UNIVERZÁL SZÖVETKEZET Dombóvár, Fő u. 22. (volt AKÖV-telep). - ügyintéző: Brocztá Imre. Aki tanít, tanulnia kell Vizsgáznak a gépjárművezető-oktatók A közúti közlekedés gyorsütemű fejlődése megkívánta a gépjárművezető-képzés és vizsgáztatás reformját is, hiszen az egyre növekvő autópark egyre több gépkocsivezetőt igényel. Ennek érdekében felemelték az óraszámot ’ és új tantárgyakat vezettek be az Autóközlekedési Tanintézet tanfolyamain. Régi igazság, hogy aki tanít, magának is tanulnia kell, ezért magasabb követelményeket támasztottak a gépjárművezető oktatókkal szemben is, A most dolgozó oktatók 1964—65-ben tettek utoljára oktatói vizsgát, de azóta annyi új ismerettel gazdagodott ez a terület is, hogy a közlekedés- és postaügyi miniszter rendeletben szabályozta a gépjármű- vézétő ' -^okttítók” ' átképzését. Azokban ' az intézményekben amelyekben hivatásszerűen foglalkoznak gépjárművezető képzéssel, már hat előadásból ólló előkészítő tanfolyamokat tartottak, ezen az előadássorozaton azonban nem vettek részt a magánoktatók. A miniszter szabályozta az oktatói vizsgára bocsátás feltételeit is. Követelmény lett a középiskolai érettségi, a 24. év betöltése, büntetlen előélet, a tantárgynak megfelelő szakképesítés, szakmai gyakorlat, valamint azoknak, akik gyakorlati vezetést kívánnak oktatni, öt év vezetői gyakorlattal kel! rendelkezniük. 1972. decembere után mór csak azok oktathatnak, akiknek megvan az új oktatói vizsgája. A pécsi Autóközlekedési Tanintézetnél szeptemberben indítanak oktatói vizsgára előkészítő tanfolyamot, amely négy hónapig tart majd. A tanfolyam tantárgyai között szerepel a pedagógia, neveléselmélet, didaktika, lélektan is, s ezeknek a tárgyaknak az oktatásához, a vizsgára való felkészüléshez nagy segítséget ad a Pécsi Tanárképző Főiskola. Az oktatóknak Vizsgázniuk kell még közlekedési ismeretekből, gépjármű mozgásismeretből és vezetéstechnikából, a gépjárművezetés oktatásának módszertanából, valamint egészségtanból is. adott az építkezéshez. A járási hivatalnak már nincsenek saját pénzeszközei, ennélfogva sem Berkesdnek, sem más községnek nem tud semmilyen címen anyagi támogatást nyújtani. Viszont a megyétől sem lehet juttatásra számítani, mivel az 1970, évi pénzmaradványokat már elosztották. így a községnek saját eszközeiből kell előteremteni az építkezés folytatásához szükséges összeget. A következő kérdéssel kapcsolatban a Közúti Igazgatóság olyan tájékoztatást adott, hogy a szóvátett útszakasz teljes át- hengerlését tavaly elvégezték, idén felületi kezelést kapott az út, ami így nincs rosszabb állapotban a megye útjainak többségénél, A harmadik kérdés szerint a községi villanyhálózat szűk keresztmetszete nem bírja az esti terhelést, A Megyei Tanács tervosztálya a DÉDÁSZ-tól kért intézkedést ez ügyben. Választói nevében kérte a tanácstag, hbgy a szilágyi autó- buszjárat útvonalát hosszabbítsák meg Berkesdig. A Volán 12. Vállalattól kapott tájékoztatás szerint két járat be is megy Bsrkesdre. Érdekes és tanulságos az ötödik kérdésre adott válasz. Gera Antalné interpellációja szerint Berkesden — az éptíkezni szándékozók véleménye szerint — nem jó helyen jelölték ki az új házhelyeket, ezért többen inkább Pécsett vásárolnak drágábban telket, semmint a helybelit vennék igénybe. A tanácstag erre kért orvoslást. A válasz szerint 1967-ben készült el és lett jóváhagyva a község általános rendezési terve, ami szerint 46 házhelyet alakítottak ki a község belterületén mezőgazdasági művelésre alkalmatlan helyen. Utóbb ugyan kértek tervmódosítást, de ehhez a felsőbb szervek nem járulhattak hozzá, minthogy az igények teljesítésével a község egészségtelen elnyújtásához adtak volna segédkezet, ez pedig Berkesd további fejlődése szempontjából megengedhetetlen. A i apró műhelyben ülünk egymással szemben. A satupadra Ik könyököl, elgondolkodva piszkálja kezéről a ráragadt olajos' sárfoltokat. Amikoi először lapoztam át a húsz év előtti újságokat — „Nem hagy le Hóy elvtárs." „627 holdat aratott le kedd estig Maczkó Lajos elvtárs, kombájnos." „412 százalékra teljesítette tervét Maczkó Lajos kombájnvezető." „Sztahanovista kitüntetésben részesült Maczkó Latos püspökbólyi kombájnvezető." - magam elé. képzeltem alckját, hajdani filmhíradók hősét, három kormánykitüntetés tulajdonosát, Maczkó Lajost... Az apró műhely ablakából messzire látni. A Szársomlyó szikláiból nagyokat harapnak a gépek, száll a kőpor, s a lisztszerű függöny mögött, ott lent szalmaszinű tenger, közepén a betonsziget, a BCM. — Nem is láttam én negyvenötig gépet. A Cseperka Pali bérelte akkor a sáripusztai uradalom Hofferét, az ültetett ró, ta- nitgatott. A kisharsányi földhöz- juttatottak földjén dolgoztam. — Idevalósiak? Nemet int. — Harmincötben jöttünk el, kilenc éves voltam akkor. Nagyon gazdagok voltunk, elhiheti, a kiskunhalasi futóhomok bőkezű volt hozzánk. Apámnak én voltam a tizedik gyereke . .. Jobb táj, jobb megélhetés, apánk tehát keresett jobb tájat a megélhetésre. Itt kötöttünk ki Nagyharsányban. — Végzett valami traktorvezető iskolát? — Ah, ha már egyszer fent voltam, mentem vele. Negyvenhétben Kémesen zötyögtem egy körmösön, maszeknál, aztán föl kellett... fölajánlotta a traktort a gépállomásnak. Akkor kerültem a sáripusztai gépállomásra. Amikor az elhurcolkodott, következett Harsánypuszta, Ida- major, ötvenkilenc végéig . .. Iskola? Hát kombájnvezetőit, azt végeztem, ötvenben, november 27-én kellett volna megjelenni Hódmezővásárhelyen, de nem tudtam elmenni, előző nap volt az esküvőm. De másnap már ott voltam, három hónapig. — Vezetni megtanult. A motorhoz konyított valamit? — Ahogy Hazajöttem, menni kellett az EMAG-ba, szerelőiskolára. 1951. június 10-én értem haza, mindjárt ráültem a 013-as öreg verklire, persze akkor az volt az új... Abban az évben már első, rákövetkező évben sztovjet gépre ült, országos második, tagja az Országos Béketanácsnak, a Népfrontnak, tanácskozásokra jár, kitüntetik: A Szocialista Munka Hőse, Népköztársaság Érdemérem, Munka Érdemrend bronzfokozat. .. „Kiváló dolgozó kitüntetésem van egy marékkai ...“ Még bandákban jártak aratni, amikor a klottgatyás városi kisfiú a mezőn szedte a kévét, s kötözött. Tűzött a Nap, de jó volt meghúzni a csöcsöskorsó hűs vizét! Kevés volt a szó, több a mozdulat: elől vágták a belső parancs diktálta ritmusban, az asszonyok kötöztek, amott keresztet raktak, s távol a szekeret, A lovak türelmesen tallóztak a rögök közt, vitték a búzát a cséplőgéphez, a Schönléberék udvarába ... Finoman szállt a por, délután már törek-lisztes volt a hajunk, karunk. Fáradt, szótlan embereket csodáltam akkor, akik vállukon a kaszával, libasorban ballagtak haza cserömajorból, én, a klottgatyás városi kisfiú, akinek még az üres korsó is nehéz volt... * — A kőbánya? Közel van, meg már letettek a traktorról, a gyomrom kezdett kikészülni. Gépműhelybe kerültem, aztán... hát idejöttem a bányához. — Tíz éve dolgozik a bányánál, mégis minden nyáron arat... Maga elé néz, aztán ki a műhelyablakon, a szalmaszínű tengerre. — Nem tudok ellenállni — mondja csendesen — innen fentről látni, mikor kezdik. A téesz kikér és ... megyek. — Elengedik? — Idén nem mehettem. De ahogy megláttam ott lent a gépeket, tudtam, hogy valamit ki kell találni... Szabadságot vett ki és aratott. Mint húsz éve, minden nyáron. Azt mondták róla: „ha ráül a gépre, az megelevenedik. Még most is ö a legjobb ...” Úgy hívják: az öreg, kopasz medve. Kérdezem visszamenne-e a földekre? Valahová nagyon messze elnézett, aztán csak annyit mondott: — A fiam is kombájnos . . . Kampis Péter Megérkeztek a francia szerelék Nagy az idegenforgalom ezekben a napokban az Egyhá- zasharaszti Jóbarát Tsz-ben. Megérkeztek a francia szerelők, s jelezték érkezésüket a dánok is. A termelőszövetkezetnek ugyanis egy egész sor külföldi céggel van kapcsolata, hiszen a most épülő 5400 hízó kibocsájtású sertéskombinátjához — talán csak a homok és a cement kivételével — kizárólag import anyagokat használ fel. Az épületek francia import könnyűpanelből készülnek, egy másik francia cég szállítja a fűtő- és szellőzőberendezést, A telepet kiszolgáló takarmánykeverő üzemet dón cég szállítja le, a terménytároló silótorony felhordószerkezete a spanyolországi Bilbaóból érkezik. Dániából vásárolják a nagy teljesítményű takarmányszárító üzemet is. S végül a sertéskombinát belső technológiája olasz rendszerű, a világhírű Gi-Gi cég szabadalma. összesen hat ilyen „import" sertéskombinát épül az országban, Bácsbokodön, Székkutason, Pápán, Felsőrajkon, Hajdúszoboszlón és itt Egyházas- harasztiban, s mivel ezek terven felül létesülnek, nem vihetik el az amúgy is szűk hazai építőipari és építőanyag-kapacitást. A telepnek Harasztiban 1972 végére kell elkészülnie, kérdés, hogy ilyen sok cég közreműködésével nem csúsznak-e meg a határidők, pontosan szállítanak-e a partnerek, és o tsz meg tud-e birkózni a koordinálás nem könnyű feladatával? Egyáltalán milyen stádiumban van most az építkezés? A választ a helyszínen kaptuk meg Horváth László tsz-elnöktől. — Ügy érzem kedvező megállapodást kötöttünk. A dán szárítóhoz még épület sem kell, mert teljesen burkolt, teljesítménye 20 tonna óránként (a magyar szárítóké 5 tonna), két éves garanciával kapjuk, és a gyár kötelezi magát, hogy 10 éven át biztosítja részünkre az eredeti gyári alkatrész utánpótlást. A keverőüzem 50 mázsa granulátumot állít elő óránként, teljesen automata, egy ember kezeli. Ehhez épület is kell, de a dán partner azzal együtt szállítja le még az idén, A külföldi szállítók igen pontosok, sőt mondhatom, hogy mi vagyunk kissé lekésve mögöttük, hisz amikor beállítottak a francia szerelők, kénytelenek voltunk máshova küldeni őket, mivel mi csak augusztus elejére ütemeztük a panelszerelést. A két francia szerelő most Cegléden tartózkodik, ott tanítják be a magyar szerelőket. Az egyházasharaszti tsz két szerelőjét küldte el a tanfolyamra. A munka beindulásakor azonban visszajönnek Harasztiba, ez idő alatt hat sertéskombinátot szerelnek össze a fent mór említett helyeken. S mit tett eddig a tsz? Megépítették a szociális épületeket, elkészült az üzemanyagtároló, a kút, a víztorony, most épü! az egyik lucernaliszt szárító üzem. S az idén felállítják a dán takarmánykeverőt. Jövő évre marad a másik szárító üzembehelyezése, a belső technológia, a szennyvíz elvezetés, és az úthálózat kiépítése. Az 54 millió forintos bekerülési ösz- szegből az idén 32 milliót használnak fel, tehát a nagyobb hányadát. Jövő év májusában telepítik be a tenyésztőrészt, a kocaszállást, fiaztatókat, hogy az 1973. januári indulásra készen legyen a hízóalapanyag. A fajta az angol nagy fehér hússertés lesz, amiből 600 kocasüldőt vásárol a Szarvasi Állami Gazdaságtól a szövetkezet. — Rné — KESZTYÜSZABÁSZ MUNKAKÖRRE átképzésként térti munkaerőket felveszünk 16—35 éves korhatárig. Átképzési idő: 6 hónap, 1500 forintos havi bérrel. 6 hónap után teljesítménybér. Jelentkezés: Kesztyűgyár, Siklós, Vassné. ÖREQ MEDVE, A KOMBÁJNOS
