Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-20 / 169. szám

1971. júRus 20. DUNANTŰLI NAPLÓ Érdel^gdésük megtisztelő a számunkra" /Megnyílt a „Népek barátsága" nyári egyetem Právicz Lajos üdvözli a megjeleni hallgatókat, vendégeket A megnyitó ünnepség napja lg, vasárnapig 255 vendég ér kezett Pécsre a TIT „Népek ba rátsága" kéthetes nyári egye temére. További vendégeket vár tok még aznap is a rendezők akik közül többen meg is ér keztek. így is rekord létszámú résztvevőt kőszönthetünk a sor rendben XIII, nyári egyetemen Vasárnap délelőtt a Tanár képző Főiskola dísztermét zsú tolásig megtöltötték a vendé gek, akiknek túlnyomó többsége külföldi, a Szovjetunióból, az NDK-ból, Csehszlovákiából, Lengyelországból, az NSZK- ból, Finnországból, Olaszország­ból és még számos országból. Van olyan német házaspár, akiket immáron nyolcadszor látnak viszont a vendéglátók. A megnyitó előtt felkerültek a fülekre a fejhallgatók, és tol­mácsberendezés fordította az üdvözlő beszédeket. A TIT nevében Právicz Lajos, a TIT megyei szervezetének tit­kára köszöntötte az elnökséget, amelyben többek között helyet foglalt Czégény József, az MSZ­MP Baranya megyei Bizottsá­gának osztályvezetője. A TIT országos elnöksége részéről Imrik Lászlóné, a szervezési és szaktudományos osztály vezető­je mondott üdvözlő szavakat, majd Szentistványi Qyuiáné, Pécs megyei város tanácselnöke tartott ünnepi beszédet. Mint mondotta, a Dél-Dunántúl köz­pontjának, Pécsnek és szűkebb hazánk eredményeinek propa­gálása a nyári egyetem keretein belül közelebb hozhatja azokat, akik érdeklődnek alkotó mun­kánk, sikereink iránt. A nyári egyetem célkitűzései logikusan következnek külpolitikánk alap­elveiből, az internacionalizmus, a béke, a barátság gondolatá­ból. „Érdeklődésük megtisztelő a számunkra” — mondotta a többi között Szentistványi Gyű- láné. A program összeállítói nem feledkeztek meg arról, hogy nyár van — az előadásokat bő­ségesen vegyítették kirándulá­sokkal, fürdéssel, kötetlen prog­rammal. A résztvevők az első napon városnézéssel kezdték Pécs megismerését, hogy tájé­kozódni tudjanak, s hogy be­nyomásuk legyen a vendéglátó városról. Egyébként öt farmoto­ros busz áll a vendégek szol­gálatára, hogy a megyében tett kirándulásokat kényelme­sen, gyorsan lebonyolíthassák. Mecseknádasd, Óbánya, Siklós táji szépségei bizonyára mara­dandó élményt nyújtanak a külföldieknek. Nemesített vetőmag: több termés! Minden igényt kielégítenek Százötvenegy százalékkol nőtt a kalászosok termésátlaga ha­zánkban a háború előtti átla­gokhoz viszonyítva. Ez a ha­talmas eredmény elsősorban az intenzív fajták térhódításának és a műtrágyadózisok növelé­sének köszönhető. E két tényező segített hozzá, hogy gabona­termesztésünkben a kalászos-te­rület csökkentése mellett is biz­tosítani tudtuk a hazai kenyér­gabona-szükségletet, sőt ta­valyelőtt már exportra is ter­melhettünk. Magyarországon a kenyérga­bona vetésterülete — a kukori­ca után — a második legna­gyobb. E területen a termésát­lagok növelését minden esz­közzel elő kell segíteni, hiszen minden mázsa termésnöveke­dés többmillió forint nyeresé­get biztosít a népgazdaságnak. A nagy termés egyik alapja a jó minőségű vetőmag. Ezért len­ne fontos, hogy minden termelő kitűnő minőségű, nagy bioló­giai értékű vetőmagot használ­jon. A jó vetőmag egyenletesen, hiánytalanul kel és a fiatal nö­vény kezdeti, gyors és erőteljes fejlődését maradéktalanul képes biztosítani. A jó minőségű vető­mag a gabonaféléknél húsz­huszonöt százalékos termésnö­vekedést vonhat maga után. Rendszeresen fel kell újítani a köztermesztésbe vont gabo­nafajtákat. Ezek ugyanis a kör­nyezeti hatások következtében állandó változásoknak vannak kitéve, különböző kultúr-, illetve gyom magvakka l keverednek, s ez a fajta romlásához vezet. Miniszteri utasítás szabályozza a vetőmagfelújítást, melynek alapján — árutermelő terüle­ten — a kalászos növények vetőmagját három évenként szükséges nemesített vetőmag­gal felújítani. Ennek a feladatnak a végre­hajtásáról a megyei tanácsok mezőgazdasági és élelmezés; osztályai bevonásával, a Vető­magtermeltető és Értékesítő Vál­lalat gondoskodik. A kalászos növények felújítá­sát úgynevezett harmadik sza­porulati fokozatú vetőmaggá1 kell elvégezni. Célszerű lenne, ha nem csak azok a gazdasá­gok vásárolnának ilyen vető­magot, amelyek e felújításos körzetbe tartoznak, hanem az is, hogy minden gazdaságnak az árutermeléshez szükséges vetőmagja harmadfokú, neme­sített vetőmag legyen. Ez ge­netikailag jóval magasabb ér­tékű a több éve termesztett ke­reskedelmi vetőmagnál. A ne­mesített vetőmag holdanként 150—160 forintos többletet je­lent, de a magas biológiai ér­ték javára írható terméstöbbíet bőven fedezi ezt a pluszköltsé­get, amelyet a nemesített vető­mag beszerzése jelent. Sőt, min­den ráfordítás nélkül holdanként mintegy nyolcszáz forint nye­reségtöbbletet biztosít! Figyelembe véve a termelők érdekeit, a Vetőmagtermeltelő és Értékesítő Vállalat bő válasz­tékkal rendelkezik a nemesí­tett kalászos vetőmagvakból. A gazdaságok természeti adottsá­gainak legmegfelelőbb fajtából minden igényt biztosítani tud­nak. Magyar bányászdelegáció Angliában Egy technikai szenzáció: bánya a tenger alatt Jövőre skót bányászok látogatnak Pécsre Tizenhárom napot töltött Angliában a magyar bányászok szakszervezeti delegációja, melynek Markvart Károly, a Mecseki Szénbányák SZB-tit- kára is tagja volt. A program első öt napja alatt részt vettek a Brit Bányászok Szakszerveze­tének országos kongresszusán, majd a skóciai Seafield Colliery bányászvároskába látogattak, ahol egy magasfokon gépesí­tett s automatizált mélyművelé­sű üzemet is meglátogattak. — A kongresszus Aberdeen- ben volt — mondotta Markvart Károly —, s az volt a célja, hogy pontosítsa a brit bányá­szok álláspontját Anglia Közös Piac-i belépésével kapcsolat­ban. A vita szenvedélyes volt, s hosszan tartó — a kialakított végső állásfoglalás pedig el­utasító. A bányászküldöttek úgy foglaltak állást, hogy az ilyen jellegű integráció a kapitalista rendszer megerősítését célozza, s éppen ezért minden munkás­nak elleneznie kell. Napirendre kerültek bérkér­dések is. Az év elején már kaptak bizonyos béremelést az angol bányászok, az ármozgás azonban oly nagy, hogy az év közepére el is veszítették a ta­valyi bérharccal elért előnyü­ket. Most 35 százalékos eme­lést követeltek, s esélyeik je­lentősek. Ugyancsak központi kérdése volt a kongresszusnak a bányabiztonság. Egy módszertani érdekesség a kongresszussal kapcsolatban; az előterjesztés alig több mint 15 percet vett igénybe, míg a határozati javaslat pontjai fe­letti vita közel öt napon át tar­tott ... — Eleget tettünk egy baráti meghívásnak is: a skót bányá­szok szakszervezete a tenger­parti Seafield Colliery-be invi­tált bennünket. Egy rendkívül magas fokon gépesített, s nagy­mértékben automatizált üzemet láttunk, melynek érdekessége: az aknatorony alig 100 méter­re áll a tengertől, s a művelés többszáz méter mélységben a víz alatt folyik. Mind a jö- vesztés, mind a biztosítós mű­veleteit gépesítették. Önjáró fejtésbiztosítás nélkül Angliá­ban elképzelhetetlen egy bá­nya. — Egy kellemes meglepetés­ről még néhány szót. Magyar- országon több angol, illetve skót bónyászcsoport járt az el­múlt években. Nos, most ta­pasztalhattuk, hogy a látottak­ról reálisan számoltak be. A brit kollegák sokat tudnak ró­lunk, s ismereteik túlnyomó többsége reális. Nagy szeretet­tel s nagy érdeklődéssel fogad­tak bennünket mindenütt. Kü­lönösen a skót bányászokkal alakult ki szívélyes, szaktársi kapcsolat. Egy skót szakszerve­zeti küldöttség jövőre viszonoz­za látogatásunkat, s a tervek szerint Pécsre, illetve a Me­csekbe is ellátogat. Japánok, oroszok, litvánok, lengyelek, csehek, osztrákok és magyarok táboroznak most az abaligeti campingben, s mégis könnyen megértik egymást: egy nyelvet beszél a nemzetközi eszperantó természetbarát ta­lálkozó ötven résztvevője. A július 27-ig tartó táborozás változatos programot nyújt. A résztvevők megismerkednek Ba­ranya megye idegenforgalmi nevezetességeivel: ellátogatnak Siklósra, Harkányba, Mária­Leningrádi főiskolások — pécsi építőtáborban A Pécsi Tanárképző Főiskola és a Leningrádi Vízügyi Főis­kola közötti együttműködés ke­retében, a pécsi főiskolások meghívására tegnap este 20 leningrádi diák érkezett Pécs­re. A szovjet vendégek a Ba­ranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál háromhetes építő­táborban vesznek részt, majd Érik a szőlő Siklós határában ' ..J*" ' " r ' -..... I / „Szépet ígér az idei termés... // A lengyel vendégek hazánk­ban ünnepük füqgetlen-égi év­fordulójukat, július 22-én. A rendező szervek figyelmességé­nek jele, hogy 20-án koszorú­zást ik*at*ak be a programba, mégpedig Mohácson, ahol o gimnázium előtti parkban egy lengyel és magyar feüratú em­lékmű áll, a csata lengyel részt­vevőinek emlékére. Szőlóérleló idő itt kint, Siklós és Nagy- tótfalu között. A túloldalon a Villányi Ál­lami Gazdaság Göntér-hegyi területe, a sorok fölött egészen alacsonyan húzó helikopter végzi a permetezést, az innenső oldalon a kisharsányi termelőszövetkezet szépen gondozott szőlője, tőle jobbra a neves gazda, Kordé Mihály két holdján haragoszöld buja tőkék sorakoznak fel egészen a tetőig. A szél jól átjárja a sorokat és ez jót tesz a növényzetnek, főként ilyen forró, de páradús levegőben. — Hányszor permetezett Miska bácsi? — Eddig tizenegyszer. Muszáj volt, mert ha egyszer a fürtperonoszpóra elkapja a szőlőt, megmenteni aligha lehet... A környéken — de inkább csak a magántermelők földjén — mintegy 30 százalékos a kár. Kordé Mihály meg­előzte a bajt, nem kevés fáradtsággal persze. Egyetlen tőkén nem látni a gom­básodásnak még csak nyomát sem. Ab­ban sincs semmi túlzás, hogy „buján dús” i a növényzet, mert Kordé Miska bácsi nem „tetejez", nem kacsozza a szőlőt, leg­alábbis olyan mértékben, mint ahogy a hagyományos művelésnél az szokásos. Tagja a Kertészeti Egyetem irányítása alatt működő Kertészeti Munkaközösség­nek. Kikísérletezett módszerek alapján végzi a kemizálóst, a talajtrágyázást nem tartják a szakemberek elegendőnek. A levéltrógyázás előnye az, hogy a növény a levelein, hajtásrendszerén keresztül köz­vetlenül veszi fel a tápanyagot, amelyek így gyorsabban jutnak el „feldolgozási helyükre.”. Miska bácsi ezért nem ritkítja meg a felső levélzetet, mert a fiatalabb levélzet jobban felveszi az anyagot. Persze nem csak ez az egyedüli „titka" Kordé Mihály szakmai berkekben elter­jedt országos hírnevének. Sok küszködés, kezdeti sikertelenségek, szüntelen munka, alapos ismeretgyűjtés az ára annak, hogy boraival minden borversenyen rangos he­lyet szerez meg, legutóbb az országos borversenyen is, ahol Pinot blanc, Rizling szilváni, Cirfandli és Kékfrankos borait mutatta be. — És az idei termés? — Még nem tudni. Augusztus vége, szeptember eleje az utolsó kritikus idő­szak ezen a vidéken. Ilyenkor várható a jég, ami néha kegyetlen pusztítást tud végezni. Fölmegyünk a sorok közé, Miska bácsi „fejből" sorolja és közben mutatja, me­lyik fajta mikor indult érésbe: a Csaba-' nemzetközi eszperantó természetbarát taiáikozó Abaligeten gyűdre, megtekintik az abali­geti barlangot, egész napos mecseki túrán vesznek részt, kirándulásokat szerveznek a környékre. Tájékozódási ver­senyt, vitorlásversenyt, lampio- nos esti karnevált, szabadtéri népitánc-előadást is rendez­nek. Tegnap este, a nemrég alakult pécsi eszperantó báb­csoport itt, a találkozón tartot­ta első fellépését. 27-én pécsi városnézéssel zárul a tíznapos táborozás. 10 napig a főiskola balaton- lellei üdülőjében nyaralnak. Ma este 7 órakor a Tanárképző Főiskola klubjában a főiskola vezetői fogadást adnak a szov­jet diákok tiszteletére. A cse­reakció keretében ugyancsak 20 pécsi főiskolás utazott a Szov­jetunióba, s dolgozik tegnaptól egy leningrádi építőtáborban. gyöngye július 7-én, a Medoc Noir 10-én, a Cardinal 12-én — Szépet ígér a termés, de csak az biztos, ami a hordóban van . . . R. F. EGY MÉTEjlEfí MÜLIK 23 család sorsa Örömmel számoltunk be április 23-i számunkban ar­ról, hogy megalakult az első lakásépítő szövetkezet Pé­csett. Az elsők sorsa, úgy lát­szik őket sem kerülte el. Az április óta eltelt idő alatt a szövetkezet tagjai majd egy „íróasztalnyit" leveleztek — kérvényeket adtak be az il­letékes fórumokhoz. Végül is, minket kerestek fel. Gond­juk egyre több van, pedig igen jól startoltak. De lássuk sorjában. A „Ledina” nevű szövetke­zet a Vízügyi Igazgatóság 23 fiatal házaspárának cso­portosulása. A vállalat tel­jes támogatását élvezik, s már az elmúlt esztendőben — amikor felmerült ez új­szerű lakásépítő társulás le­hetősége — a Vízügyi Igaz­gatóság vezetői megígér­ték: biztosítani fogják a ki­vitelezői kapacitást. A ta­nács illetékeseinek ígérete igy hangzott: lesz közműve­sített terület a Ledinán a Vadász utcában. A Városi Tanácson az előzetes építé­si engedélyt is megadták — elkészült az előzetes beépí­tési terv is, ami nem kis pénzbe került. Szinte hihe­tetlen gyorsasággal sikerült nyélbeütni mindent, s úgy látszott, hogy 1972-ben már új lakásokba költözhetnek a fiatalok. No de! Amikor a vizügyesek ta­lajmechanikai részlege ki­vonult a Vadász utcába és elkezdték a próbafúrásokat, o szomszédos KISZ-lakóház tulajdonosai megvétózták az egész akciót. Ugyanis az építési terv szerint a KISZ- ház tűzfalához kapcsolódna a szövetkezeti ház. A KISZ- ház körül azonban egymé­teres járdányi rész van, amely mint a telek része, a KISZ-ház lakóinak tulajdo­na. Tehát erre az egy mé­terre nem lehet építeni sem­mit a Vadász utcai tulajdo­nosok hozzájárulása nélkül. Furcsa a dologban, hogy a tanácson ezt az előzetes terv elfogadásakor nem tud­ták — feltehetően nem néz­ték meg gondosan a terv­rajzokat — és csupán a be­jelentés után jöttek rá a „méterre”. Igy hát mit te­hettek egyebet (!) — taná­csot adtak a szövetkezet tagjainak, hogy pereljék be a KISZ-ház tulajdonosait. Ha megnyerik a „métet”, akkor építsenek. Addig az engedélyt az I. kerületi ta­nácson visszafogták. Ifj. Hangya Antal, a la­kásépítő szövetkezet elnöke joggal tette fel a kérdést: Mit pereljünk mi most, tu­lajdonképpen? Hiszen vagy ad a tanács egy te'ket, vagy nem cd. De ha már egyszer adtak valamit, akkor intéz­zék el ők a határvitát. Hadd jegyezzem meg: a Vízügyi Igazgatóság építő részlegének éves tervét úgy alakították ki, hogy augusz­tus 1-től a „Ledina" szövet­kezet fiataljainak házát kezdik építeni. Feltehető, hogy ebből nem sok lesz. A határvita lezárása előtt nincs építési engedély — a Beruházási Vállalat tervezői még nem kezdhették meg a szövetkezeti ház tervezé­sét. Egy esetleges többhó­napos per pedig végképp bezárná a kaput: a vállalat építőinek programja is meg­határozott. A huszonhárom család 9yors döntést vár...! K. F.

Next

/
Thumbnails
Contents