Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-16 / 166. szám
W1. Júliusi«. DUNANTOLI NAPLÓ 3 Szóztirerütilenc Tagormai több Borsórekord Vége a borsószezonnak — s a mérleg rendkívül kedvező. Húsz esztendeje nem volt ilyen termés, mint az idén. Mind a minőség, mind a meny- nyiség jóval felülmúlta a várakozást. Egyetlen számadattal illusztrálható, hogy a kedvező időjárás mennyire befolyásolta mindezt: ez évre 650 vagon borsót vártak a szigetvári konzervgyárban, s ezzel szemben 769 vagonnal érkezett Lefutott a cseresznye is. A ropogós germersdorfi fajtából 32 vagonnal szállítottak Szigetvárra. Soha nem látott meny- nyiségű meggy érkezett az idén. A konzervgyár történetében még nem fordult elő, hogy ekkora terméssel kellett számolni. Megvalósulóban a húsprogram (Folytatás az ?. oldalról) most épülő 250 sertéskombinót — ezek évi 2,3 millió hízottsertést bocsájtanak majd ki — fele már ez év végén üzemelni kezd. A kisüzemi termelés stabilizálását csak a folyamatos átvétel, és a malacok, süldők ún. intervenciós felvásárlása oldhatja meg, és a jó takar mányellátás. Az eddig is igen nagy kínálat az év második felében fog tetőzni. Ezt csak úgy lehet levezetni, ha a húsiparban bevezetik — a korszerűbb vidéki üzemekben is — a kettős, hármas műszakot. A malac és süldőkínálat felvásárlását az úgynevezett intervenciós alapból finanszírozzák, a felmérések szerint a második félévben 350 ezer darab hízóalapanyagot kell ilyen módon a A megoldás: lányokat a „fiús“ szakmákba! Továbbtanulási helyzetkép Idén több, mint hat és félezer tanuló végzett Pécs és Baranya általános iskoláiban, akiknek mintegy a fele volt lány. Milyen iskolákba jelentkeztek, sikerült-e helyet találniuk? — erre próbáltunk választ kapni az illetékesektől. Ipari tanulónak idén 4200 fiatalt várnak, 910-et Pécsett, közel 3400-at a megyében. Jelenleg Pécsett 866 fiatalt iskoláztak be, míg a megyében 3100-at. Ez utóbbi 92 százalékos betöltést jelent, amelyet a munkaügyi osztály kedvezőnek tart a korábbi évek hasonló időszakához képest, amikor 75—80 százalék volt az arány. Gondok persze vannak. Mint korábban is, most is a lányok felvétele jelenti a legtöbb problémát. Pécs és a megye egyoldalú iparszerkezete miatt rendkívül nehéz a beiskolázásuk. A megyében 990, Pécsett 300 lány felvételére volt lehetőség. A megyében 600-at vettek fel ez ideig — a jelentkezők száma sokkal nagyobb volt, de olyan szakmákra, amelyekre korlátozott számban iskoláznak be fiatalokat. A kimaradók részére azért mindig akad munkalehetőség. Pécsett a Vegyesipari Vállalat konfekció részlegében ifjúsági szalagot indít, s a vendéglátóipar is szívesen alkalmaz lányokat, elsősorban konyhai munkákra. Évek óta feszültség van a „divatos” és a „hiányszakmák” között. Mint megtudtuk, idén a korábbi évekhez képest annyiban módosult a kép, hogy a kedvelt szakmákra (autószerelő, rádió- és televíziószerelő, vendéglátó) több fiatalt lehetett beiskolázni, ugyanis c megnövekedett igények erre megteremtették a lehetőséget, örvendetes, hogy a mezőgazdaságba is több tanuló került, mint amennyire számítottak. Ugyanakkor továbbra is vannak olyan szakmák, amelyekre még a minimális létszámot sem sikerült biztosítani. 125 éves A vájár, hegesztő, asztalos, cipőgyártó, szerkezetlakatos, öntő, kovács, ács, építőipari gépszerelő szakmákban krónikus utánpótláshiány van. Mivel a munkaerőhelyzet javulása az elkövetkező években sem várható, a vállalatok idővel arra kényszerülnek, hogy — az ötvenes évekhez hasonlóan — az eddig „fiús” szakmáknak tartott munkákra lányokat iskolázzanak be. A frontáttörés nincs is messze: Mohácson a Szék- és Kárpitosipari Vállalatnál az asztalos szakmában lányokat fognak alkalmazni. A középiskolákban különösebb nehézség nélkül sikerült betölteni a rendelkezésre álló kereteket. Pécs és Baranya közel két és félezer középiskolai férőhelyére 2405 tanuló iratkozott be. Ebből 1161-en gimnáziumba, 1244-en szakközépiskolába jelentkeztek. A kollégisták száma 532, közülük 372- en fizikai dolgozó szülők gyermekei. Érdekes, hogy a gimnáziumokban fele-fele arány van a fizikai és nem fizikai dolgozó szülők gyermekei között, a szakközépiskolákban az ■ arány erősen eltolódik a fizikai dolgozó szülők gyermekei javára. Pécsett a gimnáziumokban a nem fizikai dolgozó szülők gyermekei vannak többségben. Egyébként a pécsi gimnáziumokban a tagozatokon a nem pécsi diákoknak előre meghatározott arányban helyet biztosítottak. Általában a tagozatokra nagy volt a túljelentkezés. A különböző átirányítások után is 152 pécsi tanuló maradt ki a gimnáziumokból. Felvételükre a Leöwey Gimnáziumban egy pótosztályt indítottak, ezen kívül más iskolák osztályaiba is egy-két gyereket felvettek, végül 45-en maradtak olyanok, akiknek nem sikerült bejutniuk. Tanulmányi eredményük 3,5 alatt van. A munkaügyi osztály részükre szakmákat javasol, s később a Nagy Lajos Gimnázium esti tagozatán tanulhatnak. M—ó kistermelőktől átvenni a jövő évi termelés biztosítására. Az így jelentkező hústöbblet a lakosság nyugodt és biztos ellátását és jelentős plusz tőkés húsexportot biztosít. Baromfihús termelésben mint arra a miniszterhelyettes tájékoztatójában rámutatott - már a negyedik ötéves terv vége felé járunk. A termelés 10 év alatt 5 ezerről évi 30 ezer tonnára nőtt. Problémaként itt azt szokták felhozni, hogy a baromfit drága tőkés import- fehérje takarmányon hizlaljuk fel és aztán nem tőkés országokba exportáljuk. Nos, a baromfihúst elsősorban a belföldi piac veszi fel, itt a belső fogyasztás 78 százalékos és mindössze 22 százalék az export, ez viszont fedezi a fehérje import deviza igényét. Itt továbbra is a belső fogyasztás növelése a cél, de ezt a kereskedelem át- bocsájtó képessége korlátozza, egyrészt a szűk hűtőpult kapacitás, másrészt a jelenlegi 7,5 százalékos árrés, mely a kereskedelmet nem ösztönzi több baromfi értékesítésére. Ezért a hűtőtér növelése mellett magasabb árréssel kell megteremteni az érdekeltséget. Az árrést a következőkben 13 százalékban állapítják meg. Miért kellett emelni a tejpor árát? A hústermelés egyik fontos feltételéről, a biztos takarmánybázisról az állam jelentős importokkal gondoskodott és a szabad takarmányforgalom fenntartása érdekében a jövőben is gondoskodik. A tartós egyensúlyi helyzet megteremtését jelentős gabonatartalékok felhalmozásával kívánja biztosítani. A tavalyi rossz év miatt azonban 700 ezer tonna szemesterményt kellett importálni. Az abrakfélék világpiaci áremelkedését az állam nem hárította át a termelőkre, a belföldi takarmányárak változatlanok maradtak. A konjunkturális világpiaci takarmányármozgásokat az üzemek nem érzik meg. Ez alól egyedül a tejpor a kivétel, amelynél az áremelkedési tendencia a nagy közös piaci tejporkészletek leépítése után tartósnak ígérkezik. A kétszeres szubvenciót, amelyet a tejpor - a vaj- és tejpor hegyek idején élvezett, megszüntették a közös piaci országok, s az ár igen nagymértékben felment, ami súlyos terheket róna az állam: költségvetésre. Ezért a tejpo- belföldi eladási árát ez év július 15-ével 84 százalékkal felemelték. Ennek megfelelően megnőtt minden olyan takarmány-táp ára, amiben tejpor van. Mivel ez az áremelés elsősorban a borjúnevelést érintené súlyosan, ezért az állam egyidejűleg nagyüzemi borjak után járó 2 ezer forintos ártámogatást 2650 forintra emeli, ugyancsak július 15-étől kezdődően. Építsenek keverőket! A húsprogram végrehajtásának fontos feltétele a jó és választékban is megfelelő tápe1- látás. Ehhez — tekintettel az állomány, illetve a termelés nagy felfutására — a negyedik ötéves tervben évi 600—700 ezer tonna keveréktakarmány gyártására alkalmas korszerű keverőüzemi kapacitást kell létesíteni. Mivel az ehhez szükséges pénzeszközökkel sem a Gabona Tröszt, sem a mező- gazdasági üzemek nem rendelkeznek kellő mértékben, ezért az állam a központi költségvetésből az eddiginél nagyobb mértékben kívánja támogatni ezeket a beruházásokat. Ilyen keverőüzemeket a tsz- ek, állami gazdaságok maguk is építhetnek, de a jobb kihasználás érdekében célszerűbb társulni, közös vállalkozásba fogni ezek megépítésére. Építésükhöz az állam 1972 január 1-től 50 százalékos költségvetési támogatást ad, ha a keverőkapacitás bizonyos teljesítményt elért. Jubileumi ättiräexpressz“ indult a Szovjetunióba Csütörtökön a hajnali órákban a Nyugati pályaudvarról kifutott a „jubileumi úttörő- express", amely 300 magyar úttörővel a Szovjetunió legszebb vidékei felé vette útját. A kisdiákok, a Magyar Úttö- rőszövetség ajándékát — tíznapos szovjetunióbeli üdülést — a gyermekszervezet idei 25. születésnapja alkalmából megrendezett kulturális, tanulmányi és sportversenyeken elért kiváló eredményeikkel érdemelték ki. Az Express parancsnoka Takáts Istvpnné, budapesti úttörőelnök vezetésével a pajtások először Kijevbe látogatnak el. Bejárják a város nevezetességeit, s az úttörőpalotában találkoznak a kijevi úttörőkkel is. Vidám napokat töltenek Moszkvában, ahol a szovjet testvér-gyermekszervezet tagjainak kalauzolása mellett ismerkednek a sok érdekes látnivalóval. Vendégül látják őket a moszkvai úttörőpalotában is, ahol szovjet társaik bemutatják nekik színes, szórakoztató* programjaik színhelyét. A magyar' pajtások végül Belorusszia fővárosába, Minszkbe érkeznek. Itteni látogatásuk során megismerkednek majd a város melletti nagy úttörőtábor lakóinak életével is. i Lakásépítés Segítőtárs Lakásépítési alap, lakásalap, lakásépítés támogatása — címszavak a vállalatok kollektív szerződéséből, többféle megfogalmazásban, azonos céllal: a vállalat 'kollektívája úgy döntött, hogy meghatározott feltételek mellett támogatja az arra rászoruló, és arra érdemes dolgozók lakásépítkezését. Anyagilag támogatja, ezt azért érdemes külön kiemelni, mert a jól összeforrott kollektívák eddig is megtalálták a segítség valamilyen módját, s ha „csak” két kezükkel is, de igyekeztek tenni valamit azért, hogy munkatársuk minél előbb saját otthonhoz jusson. Most több- i ról van szó. Az 1969-ben kelt törvény lehetővé teszi az anyagi támogatást, de ezzel még csak a segítség feltétele teremtődött meg: a kollektíva minden egyes tagjának áldozatot kell válal- nia. Tulajdonképpen nemcsak áldozatvállalásról van szó, hanem közös érdekről is, hiszen a lakáshoz segített szakmunkás hosszú ideig, vagy végleg a vállalathoz kötődik — hiszem, hogy a szerződésnél erősebb érzelmi kötelékkel —, s munkájával igyekszik igazolni a közösség bizalmát. A jelenlegi munkaerőhelyzetet figyelembe- véve ez igen nagy szó — arról nem is beszélve, hogy rajtuk keresztül a többi dolgozó is érzi a segíteniakarást, a megbecsülést, s ilyen légkörben könnyebb dolgozni. Egyre több lesz a segítőkész kollektívák száma, az idén több vállalatnál rögzítették, hogy az eredményességtől függően segítenek az arra rászorulók lakásépítkezésében. Tavaly még csak a Kesztyűgyár, a 12-es AKÖV és néhány más vállalat „üzemi jogszabályában" szerepelt a lakásépítési alap létesítéséről, felosztásának módjáról rendelkező rész, — az idén már egész sor üzem, vállalat kollektív szerződése bővült ezzel az új lehetőségeket kínáló „alponttal”. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat pécsi gyáregységénél a kollektív szerződés kétszázezer forintban határozza meg a lakásépítési alapot. Az elmúlt esztendőben személyenként tízezer forinttal támogatták az építkezni szándékozó és az írásban rögzített feltételeknek megfelelő dolgozókat, az idén a duplájára emelték ezt az összeget. A Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kollektívája úgy döntött, hogy 153 ezer forinttal járulnak hozzá az otthont építő gazdasági dolgozók megtakaa vállalat rított pénzéhez. A cserkúti „Mezőgép" is duplájára emelte a lakásépítés támogatására szánt összeget, s a kollektív szerződésben rögzítették: 1971- től 200 ezer forinttal egészítik ki az építettetők pénzét, a Bolyi Állami Gazdaság 100 ezer, a Pécsi Tervező Vállalat 240 ezer, a Pécsi Hőszolgáltató Vállalat 100 ezer, a pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat 100 ezer, a mohácsi Vegyesipari Vállalat 40 ezer, a komlói Carbon vállalat 60 ezer forintos lakásépítési alapot határozott meg, — és ezzel még koránt- sincs lezárva a sor. A megértést, az egészséges kollektív szellemet bizonyítja, hogy egy sor olyan üzemnél is döntöttek a lakásépítési alap szükségességéről, ahol a rekonstrukció, átállás, vagy gazdasági nehézségek miatt az idén erre a célra még nem tudnak pénzt fordítani ... Az összegek, a feltételek nagyon sokfélék, a megoldás módja is, szinte vállalatonként más és más. Ez természetes, hiszen a vállalatok adottságai is nagyon különbözőek. A Mecseki Szénbányák például személyenként 30 ezer forint visz- sza nem térítendő támogatást ad, s ehhez indokolt esetben kölcsönt, a komlói Carbon vállalat a lakásépítési alapra szánt 60 ezer forintjából harmincezret kölcsönként, a másik felét támogatásként juttatja a dolgozóknak. A Pécsi Szikra Nyomda a fejlesztési alapból adható kölcsönt 30 ezer, a felosztható nyereség terhére pedig ötezer forintban állapította meg, a cserkúti Mezőgép az építkezők segítségére szánt 200 ezer forintos kölcsön felét a fejlesztési, felét az „R” alapból fedezi... A módszerek valóban sokfélék, a feltételek azonban különbözőségük mellett is egyben azonosak: kizárólag, o vállalatnál már több éve dolgozó — és ezt követően több évet vállaló —, munkáját becsülettel végző családosok, vagy fiatal házasok kaphatnak ser gítséget, — olyanok, akik valóban megérdemlik és valóban rászorulnak. És ez a dolog lényege. A támogatás megadásáról egyébként a vállalatvezetés, a szakszervezet, a párt- és KISZ- szervezet együttesen döntenek — elsősorban a kollektív szerződésekben rögzített szempontok alapján, — tehát az üzemi kollektíva képviselői. D. K. J. Olcsó bútorok! NDK, LENGYEL, ROMAN, SZOVJET GARNITÚRÁK 16 000,— Ft-ig, Rekamiék, szóló tv-szekrények, íróasztalok, konyhabútorok vásárolhatók szaküzletünkben. Keresse fel A SZENTLÖRINCI ÁFÉSZ BÚTORBOLTJÁT, Szentlőrinc, Erzsébet u. 6. a magyar vasút Százhuszonöt évvel ezelőtt, 1846. július 15-én haladt végig először a vonat Magyarország első vasútvonalán Budapest és Vác között. A magyar vasút fennállásának 125. évfordulóján az „ősvasút" két végállomásán, Budapesten a Nyugati pályaudvaron és a váci fűtőházban emléktáblát lepleztek le. A budapesti emléktáblát csütörtökön délelőtt a Nyugati pályaudvaron dr. Mészáros Károly miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója avatta fel. Az ünnepség részvevői ezután kü- lönvonattal Vácra utaztak, ahol Tóth János, a budapesti vasútigazgatóság vezetője fogadta az „ősvasút" vonalán érkező vendégeket, majd leleplezte a váci állomás új emléktábláját. A különvonat utasai ezután részt vettek a „125 éves a magyar vasút" című kiállítás megnyitásán a váci Vak Bottyán Múzeumban. Egy elégedett embert kerestem. Aztán azon tűnődtem, nem túl könnyű-e a dolgom? Lehet-e. valaki elégedetlen évszázados erdők megnyugtató homályában? Elégedetlen volnék-e magam, ha esténként kiülnék a vízpartra, csöndben figyelném a Duna sodrát, a ficánkoló kö- lyök-csukákat, s az alkony szelíd hangulatában megérteném, hogy a dologoknak a maguk medrében kell folyniok . . . Másfél óra kevés, hogy mélyszinten vizsgálódjon valaki egy ismeretlen életben. Mégis . . . Mégis akadnak a felszínen áttetsző pontok, tények amelyek magukért beszélnek, egy kissé hosszabbra nyúló hallgatás, egy mozdulat — ahol felvillanhat a mély világa, s amelyekből összeállhat az egész. * A határ nincs messze — pár kilométer. Fűrész hangja sivít, valahol recsegve dől ki egy fa. Az erdőn túl a Duna kis ága, s arra lent nagy kanyarral tűnik el a fák között a töltés. Bök. Béda alatt van, nem messze Erdőfűtől. Épül egy új A QÁTŐR ház, itt a parton, építik a töltést is: sok százezer köbméter föld kerül rá. Magasítják. Védik az embert a haragvó víztől .. . A víz ugyan most szelíd, de a töltést vigyázni kell. S aki vigyázza: a gátőr. A kölkedi gátőrt keresem, Erdősi Ferencet. * Leteszi maga mellé az acélszalagot, leülünk a földre. — Mit csinálunk ilyenkor? Hát... a gátőrházat elhagyni nem lehet. Munkaidő nincs, munka meg azért akad. A sorompókat festeni, nyitni, zárni, végigjárni a töltést: nincs-e valahol gödör, nem burjánzott-e túl a fű? Akkor a gátőr kubi- kol, kaszál . .. Furcsa kérdésem van, — Árvíz lesz-e az idén, Feri bácsi? — Már lecsúszott a víz. Szakaszosan jött, A zöldar, ha májusig nem jön meg, akkor már nem is jön . . . Hét kilométeres szakaszon ő a „legény a gáton". Beszélgetünk erről, arról, mindenről, ami eszünkbe jut. * — Fizetés? — Három hónapja emelték... Most ezerötszáz. — Mennyi volt? — Ezerkettőötven. — Megéltek belőle? — Hát az ember itt nem igen tudja elkölteni a pénzt — mondja. Az igaz. Itt, a vízparton nincs kocsma, nincs mozi, nincsenek boltok, vendéglők, ahol nézelődés, üldögélés közben elfolyik a pénz. Itt a pénz megmarad. Nyaralás nincs, kártyaparti sincs, örökös készenlét van. * — Szokott-e pecálni? — Soha, Most aztán igazán meglepődöm. Vízparton él, a bédai horgászparadicsomnak meg mesz- sze földön híre járja. Egyszerűen nem hiszem el. — Pedig nem járok . . , Nincs is időm. Ha itt letelik, kezdődik a második műszak. Ellátni a jószágot, meggondozni a kertet, van egy kis szőlő is, az is ad munkát... * A gátőrházat Kölkednél is egy emeletes, új ház mellett találtam. Megbújt mögötte. Televíziós antenna, szép, nagy kert. Közepén egy hatalmas pulyka. Három kutya is akad: Tomi meg Frédi fogadtak, Tomi nagyokat nyalt a kezemen. Később megtudtam, hogy igen harapós. — Feri bácsi? Lent mérnek Bóknál. Már hajnalban elment, láttam, nincs itthon a kése... Mikor jön? Fiát estefelé, édes fiam. Erdősi Ferencné igazított útba. Érdeklődtem, miféle ház épült ide melléjük? — Az új gátőrház ... A mérnök elvitte a kulcsot, nem tudom megmutatni, sajnos. De nagyon szép ám . . . * Másfél óra kevés, hogy a vizsgálódás mélyre jusson. Hallgatagon nézzük egymást. Tizenhét esztendeje szolgál a töltésen — már nem sok van a nyugdíjig. Haja ősz, bőre sötétbarna. szeme kék. Mondott sokmindent, rosszat, jót. Egyvalamit nem éreztem ki szavaiból: a keserűséget, — Feri bácsi, árulja el: elégedett ember? Valahová elnéz, nem válaszol mindjárt. Aztán farkasszemet nézünk. Tekintetében benne van az erdők megnyugtató homálya, a víz csöndje, de benne van a küzdelem, a veszély, a segítő mozdulat is . . . Tizenhét év szorult egyetlen pillantásába. És úgy válaszol: — Az vagyok. Kampís Péter i I
