Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-15 / 165. szám

6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. július 15. Baranyai kastélyok és udvarházak... Az ókori tudomány rejtélyei Dünaszskcső Többen is a segítségemre sietnek. Ez volt o hajdani Jan- kovich-Bésán kastély. Szemben az út túlsó oldalán hatalmas magtár, rajta az évszám: 17ó3. A parkban kicsi oszlopos épü­let, feltehetően a gazdatiszt háza lehetett - most az iskola­gondnok főhadiszállása. Két árva oszlop is árulkodik az 1810 körül épült klasszicista kastély kocsifeljárójáról. Az épület körül évszázados hárs­fák, és sokkal fiatalabb nyár­fák idéznek fel valamit az egy­kori parkból, egészben véve azonban csak egy jó állapot­ban levő modern iskola ez Igaz, belül az emeleti lépcső­feljáró talán felidéz valamit a múltból, a korszerűen felszerelt parkettás tantermek azonban tökéletesen ellensúlyozzák, a néhány még megmaradt bolt­hajtást, a Duna felöli homlok­zat néhány barokkos díszíté­sét. * — Régebben terméskőoszlo­pok vették körül, a régi bejá­rathoz hídon keresztül vezetett az út, a kapu mindkét oldalán őrbódé volt. Nagyon megvál­tozott a környék, új épületet ragasztottak a régihez, és az öreg épület földszintes része is emeletet kapott. Már csők a Duna felőli homlokzat őrzi a régi emlékét — mondja Iván­ka Mihály történelemtanár. Igaz, csak 17 esztendeje ta­nít Dunaszekcsőn, de az Ivánka név már sokkal régebben sze­repel a község történetében. Feith Jenő egykori bátai apót i feljegyezte, hogy a XIV. század­ban Báta és Szekcső urai gya­korta elcsalták egymástól job­bágyaikat, többek között az Ivánkák is közöttük voltak. így egyaránt vallbatja magát há­tainak, vagy székeseinek. — Az átalakítás meg így történt - meséli Ivánka Mihály.- Tanítás után éppen dolgo­zatokat javítottam, egyszeresek bejön egy ember, bemutatko­zik: llku Pál vagyok. Hívtam az igazgatót és kipanaszkodtuk magunkat, mert a faluban szétszórva három helyen volt az iskola. Ez az épület 1945-ben teljesen ki lett belezve. A fö­dém 30—40 centiméteres fenyő­gerendákból volt, azt is ki­szedték, Az egykori feljegyzések sze­rint a" miniszteren kívül más „kormányférfiak" is voltak Du­naszekcsőn. Az egyik ilyen lá­togatás a magyar történelem legtragikusabb napjaiban volt. Gosztonyi Jenő Duna-Szekcső a múltban és jelenben című mun­kája idézi fel a mohácsi vész Szekcsővel kapcsolatos esemé­nyeit. Egyébként az 1891-es, a Taizs Józsefnél nyomott könyv minden valószínűség szerint az első baranyai falutörténet. * Szekcső a XVI. század elején o tekintélyes Macedóni család birtokában volt. Ebben az idő­ben. Szekcsőt Villa Macedonio- rumnak nevezték, mintha nem lett volna egyéb kicsinyke ma­jornál, pedig ekkor már je­lentékeny helység volt, később évi négy országos vásárral a mezővárosi címet is elnyerte. II. Lajos mielőtt a mohácsi vég­zetes csatába indult Macedón: Miklósnál volt megszállva. Sze­réin György, a király káplánja leírásában azt állítja, hogy 1526. augusztus 29-én ismét Szekcsőö volt a király, itt gyil­kolták meg. A történet: A ki­rály Atzél, Trepka és Czettritz kamarások kíséretében futott a csatából. Amidőn a Cselye (Csele) patakhoz ért, fáradt lo­va a megdagadt patakon nem tudott átugrani, és hátra-este- ben a királyt a mocsárba nyom­ta. Tomory Pál és Szapolyay György hadvezérek, amikor megtudták, a menekülésből 'X J // Egyéb csillagdátumok u/ M. x -ijff Riffes;— Pfer, é— jft«— It t, T9ÜW.- 7- ; n».r 'ftisu TM!1* “s*KBv- \M. xí. ÍL i űUk £§S äs*» A kínaiak szintén régi és ki­váló csillagász-nep, már igen korán elkezdték hagyományaik, megfigyeléseik és munkálkodá­suk feljegyzését. Palugyay György, csiilagászati írónk ki­számította, hogy az égszférát először ie. 17,200-ban osztották fel. Ezt folytatólag írja: „A szféra 214 csillagképbe való osztása volt az Ég első és má­sodik felosztása. Ezt követte egy harmadik, mely újabb 18 cso­portból, es végül egy negyedik, mely további 46 csoportból ál­lott. Az utóbbi az első után valószínűleg 6000 év múlva (azaz ie. 11,200-ban) követke­zett be, mert olyan csillagké­peket említ meg, melyeket sem azelőtt, sem későbben Közép- “Kínában látni nem lehetett, majd csak egy platói év (világ­év: 25.920 észt.) után ismét. | Ilyenek: a déli kereszt néhány csillaga, melyet tenger csúcsá­nak neveztek (Hái-ahan), vagy visszafordultak, és a királyt él­ve kimentették. A két mérföld- nyire levő Szekcső faluba men­tek, a Duna túlsó partján levő angyalok templomába. A népmonda szerint a Dunán egykor könnyen ót lehetett menni: ......beletevén a vízbe egy lófejet, ezen könnyen át­léphettek a túlsó partra." A király a plébános szobájá­ban levetette ércpáncélját, majd egy kis pihenés után Tomory figyelmeztette: — Étkezzék királyi Felség! mert a törökök gyorsan sietnek utánunk I Szapolyay Tomoryt sürgette, ők is menjenek szállásukra, hogy aztán sürgősen folytathas­sák útjukat Buda fele. Tomory Pál elment, Szapolyay pedig a királyra támadt: „...te dorbézoló király! Te buja király! Elvesztetted egész Magyarországot és minden ős­jogainkat. Monda erre Lajos király: nem az én akaratom, hanem az országnagyoké! Ek­kor Szapolyay György a királyt torkánál megragadva, mérges dühvei egy háromélű csehkard- dal jobb oldalán három helyen átdöfte ...” Amikor Tomory megtudta, hogy mi történt, szolgáival Sza- polyayra rontott. Az angyalok templománál történt későbbi ásatások során találtak egy sírt, melyben feltehetően Sza­polyay és Tomory voltak elte­metve. A királyt mezítelen láb­bal, a királynő készítette arany- harisnyában, véres ruhájában, gyolcsba borogatva a valatik a Csele patak partján ásott sírba vitték. Október közepéig ebben a sírban nyugodott. A törökök kiűzése utón Lipót, Magyarország királya, Cserno- vich Arzénnek adta Székesét és a szekcsőiek feletti jogot így, miként azt a korabeli ok­mányok tanúsítják, a XVII. szá­zad végén görög érseki szék­hely volt Szekcső. Az iskola ablakából lelátni a Dunára. Lustán úsznak a vol­tatok, a komp szorgalmasan fuvaroz a két part között. Most jónéhány (ezer) lókoponya kel­lene, amíg . . . Persze sok víz lefolyt azóta a Dunán. A tör­ténelem azonban vissza-vissza- tér. Még néhány évtizede 'S ; azzal gyanúsították a gyara- podókat: megtaláltad a törö­kök kincsét! Persze igaz. Ta­láltak itt, ha nem is kincset, de pénzt. A rómaiak táboráról j árulkodó aranyérmeket. Az első [ és negyedik század között vert ; római pénzekből több mir.t j mésfél ezer volt a múlt század­ban Holla János helybeli keres- | kedő birtokában. Az 1838. évi i ásatás húsz darab Nagy i Constantin korabeli aranyérmét : tárt fel. Rómaiak. A falun ment ke­resztül — a mostani út nyom­vonalában — az Eszéktől (Mur- sa) Aquincumba vezető út. Ta­lán jobb volt mint a mostani. Szekcsőt Bár felé elhagyva, víkendtelepet látok, — hiába nincs új a nap alatt. A kró­nika feljegyezte, hogy a XV százodban Szekcső és Bár kö­zött elterülő völgyben több ház épült, mely Újfalu néven Szek- csőhöz tartozott. A falu később elpusztult, nyoma azonban fent- maradt. Ügy tűnik, most újjá­születik. Lombosi Jenő Takarmány — kőolajból? Érdekes törekvések a világ élelmezési gondjainak megoldására Közhely ma már arról beszél­ni, hogy az emberiség létszáma 2000-re várhatóan meghaladja a 6 milliárdot, s a legtöbb fej­lődő ország élelmiszer-termelé­se egyelőre nem tudta „lekö­rözni” a magas népszaporula­tot. „Ki" győz? — tették fel so­kan a kérdést. A termelés vagy a népszaporulat? Nos, a tudomány olyan lehe­tőségeket tárt fel, amelyek egy­értelműen azt bizonyítják: min­den reményünk megvan arra, hogy a termelésé legyen a győ­zelem. Néhány ilyen lehetőségről tá­jékoztatta munkatársunkat a hazai prognosztika jeles kép­viselője, dr. Boldizsár Harrison. Budapesten, az Állatorvostudo­mányi Egyetem élettani tanszé­kén kerestük fel a kutatót. Műfehérje és új növények Dr. Boldizsár Harrison emlé­keztetett arra, hogy az élelme­zési probléma elsősorban az állati eredetű fehérje problé­mája. A fejlődő országok ösz- szessége ugyanis nagyjából elegendő rizst, búzát, kukori­cát termel, az állati eredetű fehérje azonban a legtöbb fej­lődő országban hiánycikk, A kérdés így hangzik: honnan, hogyan lehetne beszerezni, elő­állítani ezt a fehérjét? A világtengerekből? Kétség­telen: a halászat fokozása so­kat segít. Nem szabad viszont elfelejteni, hogy a „haltermés" zöme a part menti terüle­tekre korlátozódik. Ezért olyan vitatott kérdés ma a tengerpar­ti országoknál a felséghatór kiterjedése. Valaha 6 kilométer sávról beszéltek, s ma már van­nak olyan országok, amelyek 200 kilométerre terjesztik ki ezt a határt. Ez teljesen érthető. Sokat beszéltek és beszélnek ma is az algákról. Ez is egy le­hetőség, de nem csodaszer. Az algatenyésrtés ugyanis hőt, fényt, tehát energiát igényel, az energiamennyiség pedig korlátozott és költséges. Kell az alga, de csak erre alapozni — nem járható út. Egyelőre sokkal ésszerűbb­nek látszik a növényi fehérjék kiegészítése ún. esszenciális aminósavakkal, például lizin- nel, metioninnal stb.-vel. Eze­ket az aminósavakat ugyanis a növényi fehérjék is tartalmaz­zák kisebb mennyiségben. Ha ilyen aminósavakat „adunk” más növényi .fehérjékhez, az ál­lati fehérjékkel egyenértékű fe­hérjéket kaphatunk. Etiópiában és más afrikai országokban például aminósavakkal kiegé­szített szójafehérjével igyeksze­nek helyettesíteni a tejet és egyéb állati fehérjéket. Ameri­kában műsonkát, műkolbászt, művirslit készítettek ezen ami- nósavak segítségével. A szójá­ból kivont fehérje volt az alap­anyag, amelyhez ilyen aminó­savakat „adagoltak”. Az így nyert alapanyagot rostossá tet­ték, összepréselték, megfüstöl­ték stb. Az ily módon készült sonka tápértéke azonos a való­dival, s még az íze is megté­vesztésig hasonlít hozzá. Az eszenciális aminósavak előállításának technológiája már lényegében kidolgozott, hazánkban is a tervező aszta- I Ion fekszik egy ilyen gyár terve, j Nagy reménnyel kecsegtet- | nek a fehérjedúsabb és jobb j aminósav összetételű növények ; is. Az amerikai kutatók már j számos olyan búza-, kukorica- | fajtát állítottak elő, amelyek lényegesen több, jó minőségű fehérjét tartalmaznak, mint az eddigiek. Az egyik tudóst No- bel-díjjáI jutalmazták az ún. mexikói búza előállításáért. Ha e növények termesztése elter­jed, kevesebb állati eredetű fe­hérjére lesz szükségük az em­bereknek. Hazánkban is bizta­tó kísérleteket folytatnak a fe­hérjedúsabb növények előállí­tására, például Martonvásá- ron. „ALLAMI VÁLLALATOK, SZÖVETKEZETEK! T 100 M TÍPUSÚ DÓZF.RRAL, 0,65 és 1,25 m-es EXKAVÁTOR HEGYBONTÖ FELSZERELÉSSEL bérmunkát vállalunk Ércbányászati Vállalat Szolgáltató Üzem, Kővágószöllős." Kőolajból élesztő, élesztőből - hús A felsorolt módszereket to­vábbiakkal lehetne kiegészíte­ni még. Minden jel arra mutat, hogy a következő 15 évben ezek lesznek az alapvetők a fe- hérjeellátós megjavításában, később pedig minden bizony­nyal a kőolaj veszi át a vezető, I vagy az egyik legfontosabb szerepet. A TOLNA MEGYEI ALLAMI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT SZEKSZARD, TARCSAY VILMOS ÚTI TELEPÉN üzembehelyezendő olajtüzelésű kazánokhoz kazánkezelői vagy olajtüzelési kazánfűtési vizsgával rendelkező vezető fűtöket keres felvételre, azonnali belépéssel. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés írásban, vagy személyesen a vállalat Munkaügyi osztályán. Az 1950-es években kevésbé dermedő repülőgép-gázolajat akartak előállítani, ezért élesz­tőgombákkal oltották be az olajat. Ekkor derült ki, hogy olyan gyors fehérje-szintézis megy végbe a szénhidrogénen szaporított élesztőben, hogy ezt az eljárást fehérje „gyártásá­ra" is kitűnően fel lehet hasz­nálni. Ma már a Föld számos or­szágában, köztük a KGST-or- szágokban is kísérleteket foly­tatnak a termelési eljárások kidolgozására, s minden jel ar­ra mutat, hogy e kísérletek si­keresek. A kőolajból nyert élesz­tőgomba nagyon hasonlít a boltokban látható élesztőre. Ha ezt az élesztőt árpával, kukori­cával vagy egyéb takarmányok­kal vegyítjük és megetetjük az állatokkal, gyors súlygyarapo­dást lehet elérni. A folyamat kezdete tehát az élesztőgomba, a vége pedig a több hús. Vannak persze ellenvetések is, az például, hogy ez az élesz­tő daganatkeltő anyagokat tar­talmaz. Az aggályokat azonban még nem támasztották alá semmiféle bizonyítékok. Többen felteszik azt a kérdést is, van-e az élesztőgombák gyártásához elegendő kőolajunk? A válasz — földi méretekben természete­sen — igen, van. Még attól sem kell tartani, hogy benzin nélkül maradnak az autók. A gyártási folyamat ugyanis aránylag ke­vés kőolajat vesz igénybe. A szakemberek az élesztő- gomba előállításához fűzik a legnagyobb reményeket. Ennek, illetve a korábban felsorolt módszerek segítségével a világ fehérjeellátása 2000-ig meg­oldható. Hogy később mi lesz, azon ráérünk töprengeni még Ha a mi korunk meg tudja ol dani az élelmezési problémá kát, semmi okunk nincs félté telezni, hogy a jövő ne tudná megtenni azt. Nemzetközi összefogással Visszatérve az élelmiszer-ter­melés meg a népességnöveke­dés „versenyfutására”, teljesen valószínűtlen, hogy a mai mé­retű versenyfutás évszázadokig tart. Ha ugyanis nem így tör­ténne, az emberiség létszáma a következő évszázadokban el­érné a százmilliárdos nagyság­rendet. Még a gondolat is ab­szurd. A fejlett országok élete arra mutat, hogy a különböző országok népesség-szaporodási üteme a gazdasági, kulturális fejlettség függvényében foko­zatosan lelassul. Az emberiség el fog jutni a tudatos születés- sza bályozáshoz. Addig, amíg ez megtörténik, nagy erőfeszítésekre, s főként széles, nemzetközi összefogásra lesz szükség. A fejletlen orszá­gok csak akkor oldhatják meg élelmezési gondjaikat, ha a fej­lett országok támogatását él­vezik. Magyar László a Doradus csillagképben levő Aranyhal (Chin-yü). Ez az elne­vezés — íme — kínai eredetű. A negyedik szférafelosztás után nem hallunk semmit a kínai csillagászatról, majd csak az ie. 3-ik évezredben Hoang-ti nevé­vel lép be a történelmi idők­be. Érdekes, hogy ez a hallga­tás ie. 11 ezertől (pontosabban 11,200-tól, Id. fent) 3 ezerig tartott, ebbe az időbe esne ál­lítólag a szanszkrit, görög, maya és óegyiptomi mondák szerint Atlantisz eltűnése, amely bizonyosén nem csekély nyom nélkül hagyta el szereplését". Egyiptom csillagászatának hírneves emléke a denderai .4J- latkör. Ennek régisége felől sok vita folyt, mert a templom mennyezetén az Állatkört ábrá­zoló domborművel együtt, a Ptolemaioszok idejében (ie. 323—30) épült. Ám a vita már eldőlt, mert hiteles dokumentu­mokból kitűnt, hogy a szentélyt a predinasztikus időkben ala­pították, s utóbb többször át* építették. III. Thutmósze egy kb. 1500-ból származó felirata el­mondja, hogy egy templom fel­újításához régi tervrajzot hasz­náltak: Ezt „a nagy tervrajzot Tan-ta-renben (Denderahban) találták régi jelekkel állatbőrre írva Hor Követőinek idejéből”. Mint tudjuk, Hor Követőinek (Semszu Herul) a dinasztia előt­ti királyokat nevezték. — A dombormű azért fontos emlék, mert a Zodiakus csillagképeit csigavonalban ábrázolja, azaz pontosan megállapíthatóvá te­szi az Állatkor kezdetét és vé­gét. A kezdő csillag az Orosz­lán (Leo), vagyis az év elején az első hónapban a Nap az Oroszlán csillagképében állt. A napév kezdetének megállapítá­sára így háromféle mód van: a mi január elsejénk, vagy a tavaszi napéjegyenlőség, vagy pedig a nyári napforduló. Minthogy az Oroszlán jelenleg a szeptember csillagképe, oz első számítás azt mutatja, hogy 19,404 évvel kell visszamenni, míg megkapjuk az időpontot, • midőn a január az Oroszlán jegyében áll. A másik eshető- j ség szerint számítva 11,010 évet kapunk, az utolsó esetben 32,570 évet. Ha a három ered­mény közül a legkisebbet vesz- szük, mint legvalószínűbbet, — lévén a tavaszi napéjegyenlő­ség a legáltalánosabb évkez­det — látjuk, hogy a dende­rai naptár legkevesebb 11,000 éves. Záradékul említsünk meg egy újabb leletet: az iráni Kohisz- tón hegyei közt egy barlangi (!) rajz olyan csillagpoziciókat mu­tat, melyek ie. 8000 évvel áll­tak fenn: a Vénuszt és a Földet vonal köti össze rajta, ami má­gikus kapcsolatot jelent. A fel­fedezők ezt nem vették tekin­tetbe, holott a védikus (hindu) csillagmitológiák fontos tanítá­sa, hogy a Sukra (Vénusz) a Földnek elöljárója, fény- és tör­vényhozója, közvetlen védnöke. A Földnél kétszerte több fényt kap a Naptól, azaz istene is kétszerannyi szellemi világossá­got kap a Nap istenétől. A re- gés hagyományok szerint alkata együtt változik a Földével, te­hát anyagi tekintetben szintén felsőbbrendű társa. le. 8000 azonban a középkor ideje, s a lelet környezete is „primitív", kőkori jellegű. Ám lehet, hogy a mágikus kapcsolat feltünteté­se indiai eredetű, dravida kul- túrhatás átvétele. Folytatása a jövő csütörtöki számban, Várkonyi Nándor Kubikosokat, kőműveseket ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT ABALIGETI NAGYVOLUMENO ÉPÍTKEZÉSRE FELVESZÜNK Jelentkezés: „EZÜSTKALASZ" MG TSZ ÉPÍTÉSI ÜZEMEGYSÉGÉN. OCSARD. Bérezés megegyezés szerint.

Next

/
Thumbnails
Contents