Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-02 / 154. szám
1*71. július 2. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Az ÉPGÉP pécsi gyárának tervei KEDVELT NYARAL6TIPUS | Gazdaságpolitikai jegyzet Jön az agitátorkocsi és a gőzfejlesztő Üjabb termékeken a sor Korszerű iparitanuló-műhely 1972-ben Készülődés a költözködésre Év elején az ÉPGÉP pécsi gyára a Nagyberendezések előnevet kapta. Azonban nemcsak a név változott: több új termék gyártását kezdték meg mind Pécsett, mind a barcsi telepen. Az újdonságok fogadása mindig sok gondot jelent — ki kell alakítani a megfelelő gyártósort, a technologizálást és nem utolsó sóiban a munkásoknak is „át kell állni". Futács Kálmán, a gyár igazgatója sajtó- tájékoztatón értékelte a félévet — vázolta az ÉPGÉP Nagyberendezések Gyárának elkövetkező ötéves tervét. A faház A Balaton partján, a hotelek, \ motelek, kempingek üdülőegységeinek választékában az egyik | legkedveltebb nyaralótípusnak számít a faház. Az idegenforgalmi szervek többnyire a kém- ; pingekben alakítanak ki fahá- j zakból üdülőnegyedeket. A külön álló, egy-egy család rendel- j kezésére bocsátott vízparti faházakat már „jegyzik" a külföldi törzsvendégek. Az északi parton Tihany és | Kilión-telep kempingje rendel- j kezik nagyobb faház-telepekkel, | idén pedig a balatonfüredi nem- j zetközi kempinget látták el új j épületekkel. Kialakították az , idén az első faházakból álló te- ! lepet az alsóőrsi kempingben is. j A déli parton a Balotonsze- mesen és Fonyód-Bélatelepen már az elmúlt években jól be- j vált fahóz-típusokból telepítettek újabbakat. A tavalyi negyvenötmillióval szemben idén a félév közel ötvenmillió forintos termeléssel zár. Mind a sín-kuli, mind a bitumenmelegítő befutott — ez utóbbiból például 60 darab készült. Egy komoly gond azonban feltétlenül hátráltatta a munkát: a négy negyedév igénye felcserélődött, s a hirtelen átállások a termelékenység növelésének nemigen használtak. De mit hoz vajon a második félesztendő? Jön. az agitátorkocsi, amely az ipari vásáron díjat nyert. Tulajdonképpen egy járva-keverő betonszállító kocsi, előnyét a hagyományossal szemben az adja meg, hogy a helyszínen nem kell a betont újból felfrissíteni. Az agitátorrész egy-egy 2IL alvázra épül — értéke félmillió forint. Egy fordulóra 2,2 köbméter beton elszállítására képes. A tervek szerint 40 darabos indítással készül majd — jelenleg a technologizálás folyik. Erre a munkára a gyár vezetősége a fiatal műszakiak tanácsát kérte fel. Mindenesetre még az idén öt agitátorrés? lelkészül. A Pécsi Ipari Kiállításon megtekintheti, boltjainkban megvásárolhatja a legjobb olajkályha típust A Kiállítás ideje alatt vásárolt olajkályhát Pécsett díjmentesen házhsz szállítjuk 9-es sz. VASBOLT Pécs, Kossuth L. u. 9. 15-ös sz. VASBOLT Pécs, Bojcsy-Zs. út 26. 18-as sz. VASBOLT Pécs, Doktor S. utca 4. 29-es sz. VASBOLT Pécs, Irányi D. tér 4. MECSEK ÁRUHÁZ I j I Ugyancsak újdonság egy univerzális — sok mindenre felhasználható — gőzfejlesztő. Főleg az építkezések téliesítését könnyíti meg, hiszen egy óra alatt 270 kilopond gőzt ad — 180, illetve 220 Celsius fokon túlhevítve. Vízfelhasználása ugyancsak 270 liter. A gőzfejlesztő alkatrészeinek gyártása a napokban beindul — az első darab 1972-ben kerül piacra. Igen kvalifikált munkát igényel — szalagrendszerben 30 fő folyamatos munkája szükséges hozzá. Jövőre száz darab, 1973- bon pedig 200 készül majd belőle: igen nagy az építőipar igénye. Készülnek majd még újtípusú — oldalnyílású 1200-as — konténerek is. A gyárnak naponta 330 ezer forintos árbevétel a terve. Eldöntött kérdés: a főpálya- udvar környékének rendezése miatt —, de a jelenlegi szűkös körülmények miatt is — 1972 októberében megkezdik a kiköltözést a Nagyárpádi úti új telephelyre. A fokozatos áttele- pülés előreláthatólag egy esztendőt vesz igénybe. Ugyanakkor a terv az iparitanuló képzést is előtérbe helyezi: évente 50 fő utánpótlásképzéssel számol a gyár. A célkitűzése* évi 7—8 százalékos fejlesztést tartogatnak, s így 1975-ben már 127 millió forint termelési értéket állítanak elő. — Elfogadták a tervét annak a vörösréz alkotásnak, amely az orfűi Sárkánykúthoz kerül. Me- locco Miklós szobrászművész terve tehát már csak kivitelezésre vár, s az őszi hónapokban felállítják Orfűn. Százezer dolgozatot javítanak Befejeződtek az egyetemi, főiskolai írásbeli felvételi vizsgák Csütörtökön országszerte befejeződött az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgák első szakasza: a nappali, esti és levelező tagozatokra pályázó mintegy 55 000 jelölt irta meg június 26. és július 1 között felvételi dolgozatát, illetve válaszolt a tesztkérdésekre — jórészt központi tételek alapján. Általában két tárgyból — ritkábban háromból - írásbeliztek, s az így elkészült több mint 100 ezer dolgozatot máris folyamatosan értékelik - szövegesen is, érdemjeggyel is. Azokat a pályázókat, akik két tárgyból is elégtelen dol- •gozatot írtak - vagyis az írásbelin 0 pontot értek el — nem bocsátják szóbeli vizsgára. Akik kivételes indok « betegség, hivatalos külföldi tartózkodás stb. - miatt nem tudtak a kijelölt időpontban megjelenni az írásbeli felvételi vizsgán, s ezt igazolni is tudják, még a felvételi bizottságok ülése előtt kérhetik az intézmény vezetőjétől a vizsgának a pótvizsga időpontjára való elhalasztását, amelynek napja az idén egységesen július 7-e lesz. A sikeres írásbelizők néhány napon belül megkezdhetik a „második fordulót", a szóbehz- tető felvételi bizottságok előtt. A felvételi vizsgákat várhatóan valamennyi tagozaton július közepéig, de legkésőbb 31-ig befejezik. A felvételi bizottságok július végén, augusztus elején írásban értesítik határozatukról a jelentkezőket. Az elutasítóitokkal a bizottság közli a vizsgán elért pontszámot, a döntés okát és a fellebbezés lehetőségét is. A sikeresen vizsgázott, de elutasított pályázók a bizottság elutasító határozata ellen — a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül - az illetékes miniszterhez címezve fellebbezhetnek. A kérelmeket a felsőoktatási intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. A fellebbezések elbírálására előreláthatólag augusztus második felében kerül sor. NŐK ÉJSZAKAI MŰSZAKBAN Hét vége felé még a férfiak is nehezen viselik el az éjszakás műszakot. A nők még nehezebben. Három óra körül testük már csak lustán engedelmeskedik az elnehezült akaratnak, a vörösre dörzsölt, égő szemhéjak gyakran lecsukódnak. Csak a hajnal hűvössége, a sötétszürkéből vörösre váló fény, a város zaja az, ami némileg újból felélénkíti őket. A Dohánygyárban az éjszakások már a gépek mellett vannak, néhány percig tisztítják, 22 óra 20 perckor, a duda hangjára indul a termelés. — Minden gépnél négyen dolgoznak - magyarázza Révész Sándor művezetőhelyettes — a gépvezető, a műszerész, egy elszedő és egy átvevő nő. Csak a műszerész férfi. Az ő feladata, hogy a gép állandóan működjön. A gépvezető felel a gép megfelelő dohányellátásáért— csöveken érkezik az előkészítőből — a minőségért, tisztaságért. Az elszedő a kész cigarettát a gépről egy tartályba teszi — 500-600 ezret műszakonként — az átvevő szinte egyenként nézi át a félmilliónyi Tiszát, Fecskét, Románcot. A puhát, rosszul töltöttet kidobja. Nők a gépek mellett, nők a csoportvezetők - nem mind, három közül kettő - a műszakvezetők, művezetők azonban férfiak. — A középszintű vezetők többsége dohányipari technikumot végzett - mondja Révész Sándor - az iskolában még sokan voltak lányok, de aztán férjhez mentek, akik továbbra is dolgoznak, igyekeznek a laborba, MEO-ba kerülni, ahol egyműszakos a munka, a termelésben csak nagyon kevesen dolgoznak, így aztán nem csoda, hogy a vezetők többsége férfi. Bankos Istvónné gépvezető, 13 éve dolgozik a Dohánygyárban, 1964. óta, három műszakban. Az éjszakás műszak felől kérdezem, a legfájóbb húrt rezdítettem. — Otthon a háztartás, van egy 9 éves kislányom, férjemmel nyolc éve váltóműszakban járunk. Egyikünk jön, a másik megy, levelezünk, vagy itt a gyárkapuban találkozunk. Közösen látjuk el otthon a háztartást, másképpen nem menne. — Hét végére már nagyon kikészülök. Nincs más választásom ... Az Engels úton építettünk egy házat, azért vállaljuk a fáradtságot, mindent. Hogy meddig bírom? Nem lehet sokáig. Magának nincs melege? Megtörli verejtékes homlokát. — Lehet, hogy csak a gyengeség. A napom? Reggel fél nyolc körül érek haza. a kislányomnak reggelit készítek, aztán küldöm a nagymamához, én meg lefekszem. Felrémlik: leengedett redőnyök, állandóan vetetlen ágy, suttogás. így van mindenütt, ahol éjszakás van a családban. — Ha én nem alszom, a férjem alszik, az ágy nálunk csak akkor van bevetve — ha reggeles vagyok. Tv-t akkor n'zek csak, ha jó film van, de a végét legtöbbször mór nem látom. Színházba? Hát annak már több mint 5 éve, hogy nem voltam. Moziban meg a Sellő a pecsétgyűrűn című filmet láttam utoljára. A Mecseken egyszer a múlt év tavaszán voltam. Kislaki Józsefné 5 éve dolgozik a gyárban. Leszedő. — Szeretek itt lenni, nem nehéz munka, csak az éjszakás műszak ne lenne. — Azt hallottam a művezető helyettestől muszáj - különösen most nyáron, így sem lehet az igényeket kielégíteni. — Új gépek kellenének. Nagyobb teljesítményűek. Sajnos, úgy tudom, majd csak a következő ötéves tervben kapunk. így aztán még sokáig kell éjszaka is dolgoznom. Férjem az uránnál diszpécser, egy műszakba járunk, így mindketten egyszerre alszunk. Bár én nappal nem tudok aludni. Minden negyedórában felébredek. Az orvos azt tanácsolta: ne járjak éjszaka, de hát a gyerek még egyetemre is akar menni, nekem is van j már 15 évem, nem akarom a nyugdíjat sem elveszíteni. í Lehiggadt TÖVÁLL-ok? N agy csindaratta után néma csend. A termelőszövetkezetek önálló építési vállalkozásai öt-hat évvel ezelőtt a közérdeklődés előtéré ben álltak — sokan úgy beszéltek róluk, mint a megváltóról. A mezőgazdaságban ekkor kezdődött a nagy beruházási kampány, s ekkor volt az állami nagyipar kapacitása a mélyponton. Viszonylag rövid idő platt fél tucat TÖVÁLL alakult Baranyában is — köztük nem egy igen jelentős létszámmal. A TÖVÁLL-pártiság és TÖVÁLL- ellenesség az első percben ösz- szecsapott. Végre van falun is kapacitás — elvonja az erőket a nagyipartól. E két szélsőséges nézet között hosszú időn át dúlt a harc, s bizonyítékokban egyik fél sem fukarkodott. Aztán szép lassan eltűntek a TÖVÁLL-ok a közérdeklődés porondjáról. Megszűnt a szentlőrinci, a szigetvári, a siklósi vállalkozás. A létszám szétszóródott. Látszatra ez a TÖVÁLL-ok makacs ellenzőinek igazát bizonyította, de vannak más jelek is — ha nem is ilyen látványosak. Néhány TÖVÁLL megerősödött, megtalálta helyét, s jelentős gazdasági, műszaki sikereket ért el. Ilyen a sásdi is. öt évvel ezelőtt, 1966 nyarán 100 ezer forinttal, s 35 emberrel kezdték. Ma száztizén vannak, s több mint 3 millió forint a vagyonuk. Az állami vagy tanácsi építőipar számaihoz viszonyítva jelentéktelennek tűnhetnek ezek a számok, a felfutás azonban oly meredek, hogy érdemes e néhány adatnál kicsit elidőzni. Az induló létszámot a két alapító tsz — a sásdi és a kaposszekcsői —, biztosította, építőbrigádjai átengedésével. A megalakulást követő első évben 131 ezer forint volt az egy főre eső termelési érték — ma 220 ezer forint felett van. Mindez csak úgy volt lehetséges, hogy a vállalkozás vezetői világosan és tárgyilagosan értékelték heyze- tüket, feladatukat. Munkáik zömét a két aJapító szövetkezet beruházásain végezték, nem vállalkoztak kalandokra. Nem építettek a városokban, nem kezdtek sok milliós házakba. 1967-ben 7,7 millió volt termelési. értékük — tavaly 20 millió, idén pedig még ennél is nagyobb lesz ez a szám. A termelési értek növekedésének üteme messze meghaladja a létszámnövekedés ütemét, amire csak egyetlen magyarázat van; gépesítettek. A TÖVÁLL-ok többsége azért jutott csődbe, mert beérte kisipari módszerekkel, primitív termelési eszközökkel. Sásdon m.ár az első évben központi kérdés volt a gépesítés. Betonkeverőket, szállítószalagokat, járműveket, emelőberendezéseket vettek. M i teszi mindezek elmondását most időszerűvé? — A mezőgazdaságban ma is gond az építőipari kapacitáshiány, s bár a nagy beruházási hullám levonulóban van, az elkövetkezendő években is több száz milliós nagyságrendben kerül sor új létesítmények építésére a falvakban. A sásdi példa nagyszerűen bizonyítja, hogy nincs értelme a TÖVÁLL kontra nagyvállalat vitának — feltéve, ha a TÖVÁLL-ok felismerik és tiszteletben tartják feladatukat es lehetőségeiket. Nem elég a nyereség szem előtt tartása. A fizetéseket illetően viszonylag könnyű a verseny, hisz a nagy- vállalatok kezét egyrészt rendeletek kötik, másrész sújtja a magas eszközlekötési járulék, A feladatok ésszerű megosztására van szükség, hisz a kis- volumenű falusi munkák kivitelezése valóban nem kifizetődő a mammut-szervezetek számára. A TÖVÁLL-ok hasznos és' nélkülözhetetlen szerepet tölthetnek be tehát gazdaságunkban, ehhez azonban az kell, hogy ne csak az emberekért folytatott versenyt állják, hanem azt a versenyt is tudatosan vállalják, mely a teljesítmények folyamatosan emeléséért, s a hatékonyság növeléséért folyik. B. S. Egészségügyi dolgozók kitüntetése Az idei Semmelweis emlékülés alkalmából Budapesten, az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Semmelweis j termében három baranyai egészségügyi dolgozót tüntettek ki tegnap. Dr. Pálvölgyi László, a komlói kórház rendelőintézeti egységének igazgató főorvosa és ■ dr. Telkes József, a Pécs megyei Város egyesített egészségügyi intézmények főigazgatója az Érdemes orvos kitüntetést vette ót. Dr. Salamon Béla, a Baranya megyei Gyógyszertár Vállalat gyógyszertár vezetője az Érdemes Gyógyszerész kitüntető címben részesült. Ezen a gépen 550 ezer cigarettát gyártanak egy éjszaka Szabó Józsefné is leszedő Barna, vékony asszony. Mozdulatai gyorsak. Feltartóztathatatlanul jön a gépből a cigaretta. Egy markolással körülbelül 500-at szed le. Egy műszakban 1100-szor kell leszedni, amíg a félmilliónál is több cigarettát a tárolóba rakja Súlyra 600—700 kiló. Miközben beszélgetünk, néhány másodpercre felém néz — utána alig győzi. A gép könyörtelenül ontja a cigarettát. Látom a számokat: az első a gyár, a második a gép, a harmadik, a hármas szám az éjszakás műszakot jelenti. A másik számcsoport a dátumot. Bármelyik cigarettáról megtudható, hogy Szabó Józsefné kezén ment keresztül. — Jó munkahely ez. Csak ilyenkor éjszaka nagyon nehéz. Reggel már alig állok a lábamon. Pedig ha hazamegyek, nem fekszem rögtön le, először az otthoni munkát kell ellátni. Két gyereket egyedül neveltem fel — 1600—1700 forintból. Amikor éjszakás vagyok, a gyerekek alszanak, amikor eljövök és reggel is alva találom őket. Én csak délután alszom... Éjfél után körbejár a kávés termosz. Monoton zörögnek a gépek, a kompresszorhoz zaját egy pillanatra a kisállomáson egymásnak tolt vagonok csat- tanása megtöri. Egy asszony felkapja fejét, szemhéja vörös, szeme alatt mély árnyék. Éjszakások . . . Lombosi Jen*
