Dunántúli Napló, 1971. július (28. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-02 / 154. szám

1*71. július 2. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Az ÉPGÉP pécsi gyárának tervei KEDVELT NYARAL6TIPUS | Gazdaságpolitikai jegyzet Jön az agitátorkocsi és a gőzfejlesztő Üjabb termékeken a sor Korszerű iparitanuló-műhely 1972-ben Készülődés a költözködésre Év elején az ÉPGÉP pécsi gyára a Nagyberendezések elő­nevet kapta. Azonban nemcsak a név változott: több új termék gyártását kezdték meg mind Pécsett, mind a barcsi telepen. Az újdonságok fogadása min­dig sok gondot jelent — ki kell alakítani a megfelelő gyártó­sort, a technologizálást és nem utolsó sóiban a munkásoknak is „át kell állni". Futács Kál­mán, a gyár igazgatója sajtó- tájékoztatón értékelte a félévet — vázolta az ÉPGÉP Nagybe­rendezések Gyárának elkövet­kező ötéves tervét. A faház A Balaton partján, a hotelek, \ motelek, kempingek üdülőegy­ségeinek választékában az egyik | legkedveltebb nyaralótípusnak számít a faház. Az idegenfor­galmi szervek többnyire a kém- ; pingekben alakítanak ki fahá- j zakból üdülőnegyedeket. A kü­lön álló, egy-egy család rendel- j kezésére bocsátott vízparti fa­házakat már „jegyzik" a külföl­di törzsvendégek. Az északi parton Tihany és | Kilión-telep kempingje rendel- j kezik nagyobb faház-telepekkel, | idén pedig a balatonfüredi nem- j zetközi kempinget látták el új j épületekkel. Kialakították az , idén az első faházakból álló te- ! lepet az alsóőrsi kempingben is. j A déli parton a Balotonsze- mesen és Fonyód-Bélatelepen már az elmúlt években jól be- j vált fahóz-típusokból telepítet­tek újabbakat. A tavalyi negyvenötmillióval szemben idén a félév közel öt­venmillió forintos termeléssel zár. Mind a sín-kuli, mind a bi­tumenmelegítő befutott — ez utóbbiból például 60 darab ké­szült. Egy komoly gond azonban feltétlenül hátráltatta a mun­kát: a négy negyedév igénye felcserélődött, s a hirtelen át­állások a termelékenység növe­lésének nemigen használtak. De mit hoz vajon a második félesz­tendő? Jön. az agitátorkocsi, amely az ipari vásáron díjat nyert. Tu­lajdonképpen egy járva-keverő betonszállító kocsi, előnyét a hagyományossal szemben az adja meg, hogy a helyszínen nem kell a betont újból felfris­síteni. Az agitátorrész egy-egy 2IL alvázra épül — értéke fél­millió forint. Egy fordulóra 2,2 köbméter beton elszállítására képes. A tervek szerint 40 dara­bos indítással készül majd — jelenleg a technologizálás fo­lyik. Erre a munkára a gyár ve­zetősége a fiatal műszakiak ta­nácsát kérte fel. Mindenesetre még az idén öt agitátorrés? lel­készül. A Pécsi Ipari Kiállításon megtekintheti, boltjainkban megvásárolhatja a legjobb olajkályha típust A Kiállítás ideje alatt vásárolt olajkályhát Pécsett díjmentesen házhsz szállítjuk 9-es sz. VASBOLT Pécs, Kossuth L. u. 9. 15-ös sz. VASBOLT Pécs, Bojcsy-Zs. út 26. 18-as sz. VASBOLT Pécs, Doktor S. utca 4. 29-es sz. VASBOLT Pécs, Irányi D. tér 4. MECSEK ÁRUHÁZ I j I Ugyancsak újdonság egy uni­verzális — sok mindenre fel­használható — gőzfejlesztő. Fő­leg az építkezések téliesítését könnyíti meg, hiszen egy óra alatt 270 kilopond gőzt ad — 180, illetve 220 Celsius fokon túlhevítve. Vízfelhasználása ugyancsak 270 liter. A gőzfej­lesztő alkatrészeinek gyártása a napokban beindul — az első darab 1972-ben kerül piacra. Igen kvalifikált munkát igényel — szalagrendszerben 30 fő fo­lyamatos munkája szükséges hozzá. Jövőre száz darab, 1973- bon pedig 200 készül majd be­lőle: igen nagy az építőipar igénye. Készülnek majd még újtípusú — oldalnyílású 1200-as — konténerek is. A gyárnak na­ponta 330 ezer forintos árbevé­tel a terve. Eldöntött kérdés: a főpálya- udvar környékének rendezése miatt —, de a jelenlegi szűkös körülmények miatt is — 1972 októberében megkezdik a kiköl­tözést a Nagyárpádi úti új te­lephelyre. A fokozatos áttele- pülés előreláthatólag egy esz­tendőt vesz igénybe. Ugyanak­kor a terv az iparitanuló kép­zést is előtérbe helyezi: évente 50 fő utánpótlásképzéssel szá­mol a gyár. A célkitűzése* évi 7—8 százalékos fejlesztést tar­togatnak, s így 1975-ben már 127 millió forint termelési érté­ket állítanak elő. — Elfogadták a tervét annak a vörösréz alkotásnak, amely az orfűi Sárkánykúthoz kerül. Me- locco Miklós szobrászművész terve tehát már csak kivitele­zésre vár, s az őszi hónapokban felállítják Orfűn. Százezer dolgozatot javítanak Befejeződtek az egyetemi, főiskolai írásbeli felvételi vizsgák Csütörtökön országszerte be­fejeződött az egyetemi, főisko­lai felvételi vizsgák első sza­kasza: a nappali, esti és leve­lező tagozatokra pályázó mint­egy 55 000 jelölt irta meg jú­nius 26. és július 1 között fel­vételi dolgozatát, illetve vála­szolt a tesztkérdésekre — jó­részt központi tételek alapján. Általában két tárgyból — rit­kábban háromból - írásbeliz­tek, s az így elkészült több mint 100 ezer dolgozatot máris folyamatosan értékelik - szöve­gesen is, érdemjeggyel is. Azokat a pályázókat, akik két tárgyból is elégtelen dol- •gozatot írtak - vagyis az írás­belin 0 pontot értek el — nem bocsátják szóbeli vizsgára. Akik kivételes indok « beteg­ség, hivatalos külföldi tartóz­kodás stb. - miatt nem tudtak a kijelölt időpontban megje­lenni az írásbeli felvételi vizs­gán, s ezt igazolni is tudják, még a felvételi bizottságok ülése előtt kérhetik az intéz­mény vezetőjétől a vizsgának a pótvizsga időpontjára való elhalasztását, amelynek napja az idén egységesen július 7-e lesz. A sikeres írásbelizők néhány napon belül megkezdhetik a „második fordulót", a szóbehz- tető felvételi bizottságok előtt. A felvételi vizsgákat várhatóan valamennyi tagozaton július közepéig, de legkésőbb 31-ig befejezik. A felvételi bizottságok július végén, augusztus elején írásban értesítik határozatukról a je­lentkezőket. Az elutasítóitokkal a bizottság közli a vizsgán el­ért pontszámot, a döntés okát és a fellebbezés lehetőségét is. A sikeresen vizsgázott, de el­utasított pályázók a bizottság elutasító határozata ellen — a határozat kézbesítésétől szá­mított nyolc napon belül - az illetékes miniszterhez címezve fellebbezhetnek. A kérelmeket a felsőoktatási intézmény ve­zetőjéhez kell benyújtani. A fellebbezések elbírálására elő­reláthatólag augusztus második felében kerül sor. NŐK ÉJSZAKAI MŰSZAKBAN Hét vége felé még a férfiak is nehezen viselik el az éjsza­kás műszakot. A nők még ne­hezebben. Három óra körül testük már csak lustán enge­delmeskedik az elnehezült aka­ratnak, a vörösre dörzsölt, égő szemhéjak gyakran lecsukód­nak. Csak a hajnal hűvössége, a sötétszürkéből vörösre váló fény, a város zaja az, ami né­mileg újból felélénkíti őket. A Dohánygyárban az éjsza­kások már a gépek mellett vannak, néhány percig tisztít­ják, 22 óra 20 perckor, a duda hangjára indul a termelés. — Minden gépnél négyen dolgoznak - magyarázza Ré­vész Sándor művezetőhelyettes — a gépvezető, a műszerész, egy elszedő és egy átvevő nő. Csak a műszerész férfi. Az ő feladata, hogy a gép állandóan működjön. A gépvezető felel a gép megfelelő dohányellátásá­ért— csöveken érkezik az előké­szítőből — a minőségért, tiszta­ságért. Az elszedő a kész ciga­rettát a gépről egy tartályba teszi — 500-600 ezret műsza­konként — az átvevő szinte egyenként nézi át a félmilliónyi Tiszát, Fecskét, Románcot. A puhát, rosszul töltöttet kidobja. Nők a gépek mellett, nők a csoportvezetők - nem mind, há­rom közül kettő - a műszak­vezetők, művezetők azonban férfiak. — A középszintű vezetők többsége dohányipari techniku­mot végzett - mondja Révész Sándor - az iskolában még sokan voltak lányok, de aztán férjhez mentek, akik továbbra is dolgoznak, igyekeznek a la­borba, MEO-ba kerülni, ahol egyműszakos a munka, a ter­melésben csak nagyon kevesen dolgoznak, így aztán nem cso­da, hogy a vezetők többsége férfi. Bankos Istvónné gépvezető, 13 éve dolgozik a Dohánygyár­ban, 1964. óta, három műszak­ban. Az éjszakás műszak felől kérdezem, a legfájóbb húrt rezdítettem. — Otthon a háztartás, van egy 9 éves kislányom, férjem­mel nyolc éve váltóműszakban járunk. Egyikünk jön, a másik megy, levelezünk, vagy itt a gyárkapuban találkozunk. Kö­zösen látjuk el otthon a háztar­tást, másképpen nem menne. — Hét végére már nagyon kikészülök. Nincs más válasz­tásom ... Az Engels úton épí­tettünk egy házat, azért vállal­juk a fáradtságot, mindent. Hogy meddig bírom? Nem lehet sokáig. Magának nincs melege? Megtörli verejtékes homlokát. — Lehet, hogy csak a gyen­geség. A napom? Reggel fél nyolc körül érek haza. a kis­lányomnak reggelit készítek, aztán küldöm a nagymamá­hoz, én meg lefekszem. Felrémlik: leengedett redő­nyök, állandóan vetetlen ágy, suttogás. így van mindenütt, ahol éjszakás van a család­ban. — Ha én nem alszom, a fér­jem alszik, az ágy nálunk csak akkor van bevetve — ha reggeles vagyok. Tv-t akkor n'zek csak, ha jó film van, de a végét leg­többször mór nem látom. Szín­házba? Hát annak már több mint 5 éve, hogy nem voltam. Moziban meg a Sellő a pecsét­gyűrűn című filmet láttam utol­jára. A Mecseken egyszer a múlt év tavaszán voltam. Kislaki Józsefné 5 éve dol­gozik a gyárban. Leszedő. — Szeretek itt lenni, nem ne­héz munka, csak az éjszakás műszak ne lenne. — Azt hallottam a művezető helyettestől muszáj - különösen most nyáron, így sem lehet az igényeket kielégíteni. — Új gépek kellenének. Na­gyobb teljesítményűek. Sajnos, úgy tudom, majd csak a követ­kező ötéves tervben kapunk. így aztán még sokáig kell éjszaka is dolgoznom. Férjem az urán­nál diszpécser, egy műszakba járunk, így mindketten egyszerre alszunk. Bár én nappal nem tudok aludni. Minden negyed­órában felébredek. Az orvos azt tanácsolta: ne járjak éjszaka, de hát a gyerek még egyetemre is akar menni, nekem is van j már 15 évem, nem akarom a nyugdíjat sem elveszíteni. í Lehiggadt TÖVÁLL-ok? N agy csindaratta után né­ma csend. A termelő­szövetkezetek önálló épí­tési vállalkozásai öt-hat évvel ezelőtt a közérdeklődés előtéré ben álltak — sokan úgy beszél­tek róluk, mint a megváltóról. A mezőgazdaságban ekkor kez­dődött a nagy beruházási kam­pány, s ekkor volt az állami nagyipar kapacitása a mély­ponton. Viszonylag rövid idő platt fél tucat TÖVÁLL alakult Baranyában is — köztük nem egy igen jelentős létszámmal. A TÖVÁLL-pártiság és TÖVÁLL- ellenesség az első percben ösz- szecsapott. Végre van falun is kapacitás — elvonja az erőket a nagyipartól. E két szélsősé­ges nézet között hosszú időn át dúlt a harc, s bizonyítékokban egyik fél sem fukarkodott. Az­tán szép lassan eltűntek a TÖVÁLL-ok a közérdeklődés po­rondjáról. Megszűnt a szentlő­rinci, a szigetvári, a siklósi vál­lalkozás. A létszám szétszóró­dott. Látszatra ez a TÖVÁLL-ok makacs ellenzőinek igazát bi­zonyította, de vannak más je­lek is — ha nem is ilyen lát­ványosak. Néhány TÖVÁLL megerősö­dött, megtalálta helyét, s jelen­tős gazdasági, műszaki sikere­ket ért el. Ilyen a sásdi is. öt évvel ezelőtt, 1966 nya­rán 100 ezer forinttal, s 35 em­berrel kezdték. Ma száztizén vannak, s több mint 3 millió forint a vagyonuk. Az állami vagy tanácsi építőipar számai­hoz viszonyítva jelentéktelennek tűnhetnek ezek a számok, a felfutás azonban oly meredek, hogy érdemes e néhány adat­nál kicsit elidőzni. Az induló létszámot a két alapító tsz — a sásdi és a kaposszekcsői —, biztosította, építőbrigádjai át­engedésével. A megalakulást követő első évben 131 ezer fo­rint volt az egy főre eső ter­melési érték — ma 220 ezer forint felett van. Mindez csak úgy volt lehetséges, hogy a vál­lalkozás vezetői világosan és tárgyilagosan értékelték heyze- tüket, feladatukat. Munkáik zö­mét a két aJapító szövetkezet beruházásain végezték, nem vállalkoztak kalandokra. Nem építettek a városokban, nem kezdtek sok milliós házakba. 1967-ben 7,7 millió volt terme­lési. értékük — tavaly 20 millió, idén pedig még ennél is na­gyobb lesz ez a szám. A terme­lési értek növekedésének üte­me messze meghaladja a lét­számnövekedés ütemét, amire csak egyetlen magyarázat van; gépesítettek. A TÖVÁLL-ok többsége azért jutott csődbe, mert beérte kisipari módsze­rekkel, primitív termelési esz­közökkel. Sásdon m.ár az első évben központi kérdés volt a gépesítés. Betonkeverőket, szál­lítószalagokat, járműveket, eme­lőberendezéseket vettek. M i teszi mindezek elmon­dását most időszerűvé? — A mezőgazdaságban ma is gond az építőipari ka­pacitáshiány, s bár a nagy be­ruházási hullám levonulóban van, az elkövetkezendő évek­ben is több száz milliós nagy­ságrendben kerül sor új léte­sítmények építésére a falvak­ban. A sásdi példa nagyszerű­en bizonyítja, hogy nincs értel­me a TÖVÁLL kontra nagyvál­lalat vitának — feltéve, ha a TÖVÁLL-ok felismerik és tisz­teletben tartják feladatukat es lehetőségeiket. Nem elég a nyereség szem előtt tartása. A fizetéseket illetően viszonylag könnyű a verseny, hisz a nagy- vállalatok kezét egyrészt ren­deletek kötik, másrész sújtja a magas eszközlekötési járulék, A feladatok ésszerű megosztá­sára van szükség, hisz a kis- volumenű falusi munkák kivi­telezése valóban nem kifizetődő a mammut-szervezetek számára. A TÖVÁLL-ok hasznos és' nél­külözhetetlen szerepet tölthet­nek be tehát gazdaságunkban, ehhez azonban az kell, hogy ne csak az emberekért folytatott versenyt állják, hanem azt a versenyt is tudatosan vállalják, mely a teljesítmények folyama­tosan emeléséért, s a haté­konyság növeléséért folyik. B. S. Egészségügyi dolgozók kitüntetése Az idei Semmelweis emlék­ülés alkalmából Budapesten, az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Semmelweis j termében három baranyai egészségügyi dolgozót tüntettek ki tegnap. Dr. Pálvölgyi László, a kom­lói kórház rendelőintézeti egy­ségének igazgató főorvosa és ■ dr. Telkes József, a Pécs megyei Város egyesített egészségügyi intézmények főigazgatója az Érdemes orvos kitüntetést vette ót. Dr. Salamon Béla, a Baranya megyei Gyógyszertár Vállalat gyógyszertár vezetője az Érde­mes Gyógyszerész kitüntető címben részesült. Ezen a gépen 550 ezer cigarettát gyártanak egy éjszaka Szabó Józsefné is leszedő Barna, vékony asszony. Moz­dulatai gyorsak. Feltartóztatha­tatlanul jön a gépből a ciga­retta. Egy markolással körül­belül 500-at szed le. Egy mű­szakban 1100-szor kell leszedni, amíg a félmilliónál is több ci­garettát a tárolóba rakja Súlyra 600—700 kiló. Miközben beszélgetünk, néhány másod­percre felém néz — utána alig győzi. A gép könyörtelenül ont­ja a cigarettát. Látom a szá­mokat: az első a gyár, a má­sodik a gép, a harmadik, a hármas szám az éjszakás mű­szakot jelenti. A másik szám­csoport a dátumot. Bármelyik cigarettáról megtudható, hogy Szabó Józsefné kezén ment ke­resztül. — Jó munkahely ez. Csak ilyenkor éjszaka nagyon nehéz. Reggel már alig állok a lába­mon. Pedig ha hazamegyek, nem fekszem rögtön le, elő­ször az otthoni munkát kell el­látni. Két gyereket egyedül ne­veltem fel — 1600—1700 forint­ból. Amikor éjszakás vagyok, a gyerekek alszanak, amikor el­jövök és reggel is alva találom őket. Én csak délután alszom... Éjfél után körbejár a kávés termosz. Monoton zörögnek a gépek, a kompresszorhoz zaját egy pillanatra a kisállomáson egymásnak tolt vagonok csat- tanása megtöri. Egy asszony felkapja fejét, szemhéja vörös, szeme alatt mély árnyék. Éjszakások . . . Lombosi Jen*

Next

/
Thumbnails
Contents