Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-12 / 137. szám
1 W1. június ti DUNÁNTOL! NAPLÓ Földünk állandó figyelése Mesterséges holdak és a mezőgazdaság A második világháború ide- jén és o háború utáni években a légi fényképezés igen nagy fejlődésen ment keresztül. Ez a fejlődés nem annyira a légi kamerákban, mint inkább a változatos skálájú film anyagokban mérhető le. A modem légi fényképezés, amelyet az utóbbi évtizedekben nemcsak a katonai célokra, hanem sok tudományág céljaira hasznosítanak, a pán film anyagok mellett különböző érzékenységű színes anyagokra, infra filmekre stb. dolgozik. Az ezekre készített felvételek az emberi szem által nem észlelhető finom részleteket is kihozzák. A régészet szolgálatába állított légi fényképészek is rájöttek, hogy tavasszal és nyáron a különböző fejlettségi fokot elért növényzet milyen jól értékelhető a légi felvételeken és mindez milyen fontos támpontokat jelenthet a régészeknek. Az ősi falmaradványok felett növekedő gabonák általában csenevé- szebbek, mint a környezet, ugyanakkor a régi sírok felett a növényzet üdébb, zöldebb, beérés után kimagaslik a környezetből. PONTOSABB IDŐJÁRÁS- PROGNÓZIS A rakéta és a mesterséges holdok beköszöntésének korszaka kitolta a légi fényképezés felső határait, egyben lehetővé tette a földünk és végtelen óceánjaink állandó megfigyelését. A meteorológiai mesterséges holdak közvetve segítenek majd a jövőben a mezőgazdasági szakembereknek a megbízhatóbb időjárás-előrejelzés területén. A világűrben keringő, infra és optikai távérzékelő műszerekkel, fotókamerákkal felszerelt mesterséges holdak, ebből a dimenzióból végzett mérésekkel és főleg felvételekkel közvetlen segítséget nyújtanak a mező- és erdőgazdaságok számára. Mezőgazdasági viszonylatban p légi felvételeknek a geometriai pontosság, az áttekinthetőség, a finom részletek mellett nagy előnyük, hogy a felvételekét adott terület és adott növénykultúra felett évente meg lehet ismételni, ezáltal összehasonlításokat végezni a kultúra állapotát nézve éves viszonylatokban. Infra érzékelővel ellátott mesterséges holdak jó szolgálatot tehetnek korai erdőtüzek felderítésénél. A Szovjetunióban és az Egyesült Államokban ezenkívül számos mező- es erdőgazdasági kutató intézmény, egyetemi tanszékek kutatói dolgoznak olyan témán, amelyek mesterséges holdakról végzett légi felvételek mező- és erdőgazdasági hasznosítását tűzték ki célul. A NÖVÉNYBETEGSÉGEK ELLEN Az utóbbi években például jó eredményeket értek el több- csatornás infravörös fényképezéssel a különféle'növénybeteg- ségek felderítése területén. Angliában a burgonyavészt, gabonákon a feketerozsdát, zabföldeken a sárga törpevírus jelenlétét állapították meg infra- felvételek segítségével, . korai stádiumban. Számos esetben a növénybetegség már akkor megjelent az infravörös képen, amikor az élő növény a földön vizsgálva még nem volt látható. Infravörös fényképezés segítségével levegőből megállapítható a növények érzékenysége a trágyák, növényvédőszerek iránt és jól meghatározható például a gyomosodás ki- j terjedése. A sztereó-felvételek plaszti- ; kus képet adnak a mezőkről, j erdőkről, termőföldekről és az j öntözéses gazdálkodások nö- t vénykultúráiról. A kansasi egyetem egyik kutató csoportja jelenleg a radart igyekszik a mezőgazdasági kutatás szolgálatába állítani. Repülőgépről és mesterséges holdakról felvett radarképeket értékelnek ki. Az ezzel kapcsolatos egyik tanulmány megemlíti, hogy a természetadta növényzet és a termesztett növényzet ugyanabból a magasságból és ugyanolyan berendezéssel eszközölt radarképen jellegzetesen eltérő differenciákat mutat. Sőt a radarképen jól értékelhető az évszakoknak a növényzetre gyakorolt hatásai is. AZ IDEÁLIS MAGASSÁG Lehetségesnek tarják, hogy a radarképeket a jövőben hasznosítani lehet növényfajok osztályozása mellett, a különböző talajok identifikálására is - a levegőből. A Szaljut jelenleg folyó tudományos tevékenysége is többek között arra irányul, hogy meghatározzák azokat az ideális magasságokat, amelyekből a felvételek jól értékelhetők a mező- és az erdőgazdálkodás ] számára. Tekintve, hogy a nagy feloldóképességű optikákkal felvett filmek igen nagy nagyítást elbírnak, a mesterséges holdak keringési magassága a jövőben alkalmas lesz számos mező- és erdőgazdaság számára értékelhető bemérés és légifelvétel eszközléséhez. 300 MILLIÓ FORINTOS BERUHÁZÁS Biológiai központ Szegeden \ 150 tudományos kutató — Angliából importált sáskák ■ térve a szegedi Tisza-hidon Üj-Szegedre, a hatalmas liget fk déli oldalán magasodik a Magyar Tudományos Akadémia szegedi Biológiai Központjának hétszintes impozáns épülete. A mintegy 300 millió forintos beruházás első üteme elkészült, a közelmúltban ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének, a tudományos kutatás szolgálatának. Szegeden már a két világháború között a biológiai és az elméleti orvostudományok jelentős bázisa alakult ki. A vidéki városok közül itt van a legtöbb egyetemi biológiai tanszék — ez is amellett szólt, hegy a kutatóközpontot Szegedre telepítsék. A központ négy intézetre tagozódik: a biokémiai, a genetikai, a növényélettani és a biofizikai kutatóintézetre. Valamennyi intézet önálló, élükön igazgató áll. A központ főigazgatója Straub F. Brúnó akadémikus, az MTA alelnöke arra a kérdésre, hogy miért van szükség most, a biológiai kutatásokat szolgáló ilyen nagy beruházásra, a következőket válaszolta: (ttiiuuiiiiuiiniti liitimutiiiDitH ist** *«»*•««« ***»tft * ......te t % S i® s tás SS fí 11# í »ttU* K 8 f ? 81 tllUmiMtllliHlttt«»»] »IHMiniltlZtlIMINIHl*] i 4 M M#**M*« »I»1 A BIOLÓGIAI KÖZPONT, TELJES KIÉPÍTÉSE UTÁN (makett) Gombák, baktériumok, gyógyszerek Kozmikus” halászat A Szovjetunióban évente mintegy hatmillió tonna tengeri terméket zsákmányolnak. A zsákmány 80 százalékát azonban a part menti övezetekből szerzik, s így ezek a készletek észrevehetően megcsappantak. A halászoknak mind messzebbre kell hajóz- niok a nyílt tengeren. Tudott dolog, hogy az eredményes halászat érdekében alapos felderítésre van szükség. A halászati „hadszíntér" nagy része a vízfelszín 50 méteres rétegében van. Azt is megállapították már, hogy a halak és más tengeri élőlények helyváltoztatása, csoportosulásuk sűrűsége, fajtánkén- ti megoszlása nagy mértékben összefügg a víztömegek állapotával. A haltömegek és más tengeri élőlény-halmazatok felkutatásához tehát tájékozódásra van szükség arról, milyen irányú mozgást végeznek a víztömegek a világóceán hatalmas akváriumában. A halászat szempontjából számításba jövő vízterület 250—300 millió négyzetkilométer. Ekkora területet csak több tízezer hajóval lehetne megfigyelés alatt tartani. A feladat méretei csupán egy kozmikus szerkezet teljesítőképességét nem haladják meg. Éppen ezért kozmikus segítséggel térképezik föl az áramlatok mozgását, s végzik az óceánok vízhőmérsékle- tének nagy pontosságú mérését. Az űrtechnika lényegbevágó változásokat eredményez a világóceán kutatási módszereiben is. A szputnyikokról közvetített jelzésekből alaposabb és tökéletesebb információt kapunk az óceán víztömegeinek mozgásáról. Messzemenően pontosíthatjuk a világóceán térképét is, amely sok mindent elárul a víztömegek mozgásáról, az áramlatokról és a felületi hőmérséklet évszakos és éves változásairól. Nem kisebb jelentőségű az óceán tanulmányozása szempontjából a víz vegyi összetételének, sótartalmának és sűrűségének megfigyelése. A tenger tanulmányozását és hasznosítását szolgáló kozmikus berendezések nemcsak a bőséges zsákmány megszerzéséhez nyújtanak nagy segítséget, hanem egyes veszélyeztetett területeken az élővilág megfogyatkozására is felhívják a figyelmet, s így gondoskodni lehet a pótlásról. Persze a „kozmikus" halászati felderítés egyelőre a jövő zenéje, de a Szojuz-program néhány idevágó megfigyelése bizonyára közelebb visz a célhoz. Mindennapi életünk és a termelés egyre jobban támaszkodik a biológiai kutatásokra. Elsőként említhetjük, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripori termelés növelésének milyen fontos tényezője a növények és állatok sokoldalú és mélyreható ismerete. A rend- j szertan, az élettan, az ökoló- i gia tanulmányozása mindig is szükséges volt a növény- és az állattenyésztés gyakorlatában. Jó néhány példa mutatja, hogy a biológia alkalmazása utat talál a hagyományos ipaii területekre is. A gombák és baktériumok tenyésztése révén új gyógyszerek, tökéletesebb élelmiszeripari termékek állíthatók elő, sőt, például a textilipar és az ércfeldolgozás is alkalmaz biológiai módszereket, amelyek a régi technológiát kiegészítik, vagy akár ki is szorítják. Ami a nagyságot illeti: a munka egyre komplexebb, egyre bonyolultabb és költséges műszereket igényel, mind több különféle specialistának kell együttműködnie, hogy sikert érhessenek el. Ebből következik, hogy kis létszámú intézetek nem lehetnek eléggé hatékonyak. Világos, hogy az intézetek méretének van felső határa is, amely hatékony, de még áttekinthető. A központ elkészültével a tervezett összlétszóm 498, ennek megoszlása: 150 kutató, 200 asszisztens, 35 gazdasági és adminisztrációs dolgozó, 47 műszaki szakember, 66-an a kutatást elősegítő és a működtetéshez szükséges alkalmazott. A tudományos kutatásokban biológusok, kémikusok, fizikusok, matematikusok, orvosok és agrárszakemberek egyaránt részt vesznek. Hatalmas kazánok az udvaron Táplálkozásunk jövője Vajon bekövetkaiik-« ai a korszak, amikor táplálékunkat tabletták és cseppek formájában vesszük magunkhozt Ez a feltevés minden alapot nélkülöz. Ételeink sülve, vagy főve kerülnek fogyasztásra, s a vegyipar ma már eljutott odáig, hogy mesterséges úton olyan tápanyagokat állítson elő, amelyek a természetestől meg sem különböztethetők. Nincs semmi akadálya, hogy tápanyagok cseppfolyós, vagy szilárd formában kerüljenek előállításra: az ipar pl. elő tud állítani olyan mesterséges rostos anyagot, amely teljesen hasonló a hús rostjaihoz, igy a „vegyi karaj" élvezésekor nem kell lemondani a rágásról sem. Ugyanez vonatkozik a szagokra és izekre: nagy választék áll ma már rendelkezésre szintetikus ízesítésre, mert hiszen szagok és izek nélkül mit sem ér oz evés. Ásványi anyag — mész, foszfor, kálium, vas stb. — fortalmú élelmiszer ma mar növények nélkül U előállítható az emberi szervezet szükségleteinek fedezésére, ugyanez vonatkozik a legtöbb vitaminra is, amelyet ma már szintetikus úton olcsóbbon és tisztább formában lehet előállítani. Megoldatlan ma még a fehérjék, a zsírok és a szénhidrátok mesterséges gyártása: ez o mesterséges táplálkozás legnagyobb m-golHásra váró feladatok a kővetkező időkben. De, ha rendelkezésre fog állni megfelelő — igen nagymennyiségű — energia, pl. atomenergia, úgy lehetségessé válik egyszerű alapanyagokból az emberi szervezet számára szükséges minden tápanyag előállítása. Ez az alapanyag a mészkő lesz, amely planétánkat hatalmas területen, helyenként ezer méteres vastagságban borítja. Jelenlegi kilátásaink szerint 2100 körül az emberiség már nem szorul o lassan növekvő növényeire, s nem lesz kiszolgáltatva ei időjárás szeszélyeinek, Bejárva az épületet, látni, hogy a már folyó kutatómunkával párhuzamosan az építők is tovább dolgoznak a második ütem elkészítéséért, a központ épületének teljes felépítéséért. Hatalmas kazánok beszerelésre várva fekszenek az udvaron —, készülnek az üvegházak, ahol a különböző növényeket termesztik majd, amelyek „bonckés", illetve mikroszkópok alá kerülnek. A már elkészült épületben úgyszólván egymást érik a különböző laboratóriumok, tárolóhelyiségek, légkondicionált raktárak, irodák, A központban pillanatnyilag 219-en dolgoznak, ebből 79 kutató. Mint mondták: jellemző o fiatal kutatók magas arónyszáma. A központnak külön könyvtára is lesz — ötvenezer kötetesre tervezték — jelenleg mintegy tízezer tudományos könyv áll rendelkezésre. Érkeznek az új gépi, műszaki felszerelések, van már japán, osztrák, amerikai műszer —, az NDK centrifugákat szállított. Napok sem lennének elegendők, hogy mind a négy intézetben folyó munkáról akár csak megközelítő képet is j nyerhetne a látogató. Ott jártunkkor egy kissé részleteseb- ■ ben a genetikai intézetet tekintettük meg. A folyosóról la- I boratóriumok nyílnak, a kép a szokásos laboratóriumi: fehér köpenyekben dolgozó munkatársak, a laboratórium asztalain üvegcsövek, mikroszkópok, mérlegek, az asztalok mellett hűtőszekrények. Az intézet két osztályt foglal magában: a növénygenetikát és a rovorge- netikót. — A növénygenetika területén a szegedi adottságoknak megfelelően a búzagenetiko áll előtérben — mondják a tudományos munkatársak. Célúk olyan búzafajták kikísérletezése, amelyek többek között nagyobb hozamúak, minőségileg is megfelelnek a követelményeknek. — Számításba kell venni azt is, hogy géppel betakarítha- tóak, tehát szálszilórdak legyenek és nem utolsósorban azt is, hogy a különböző betegségekkel szemben is ellenálljanak — mondja dr. Németh Gizella tudományos munkatárs. Ilyen irányú kutatások már korábban is voltak: sikerült a búza és a rozs hibridjéből a rozsnál jobb minőségű gabonát kikísérletezni és ezt homokos talajon termelni. A Duna— Tisza közén már ezt termelik takarmányozás céljából. Sok munka, aprólékos megfigyelés, nem egyszer újra és újra végigfolytatott kísérletsorozat szükséges az eredmények eléréséhez. Koncentrált figyelemmel úgyszólván szó nélkül folyik itt a laboratóriumokban a munka. De a csend jellemző az egész központra is. vezet, ahol nagy üvegekben, mint amilyenekben az uborkát savanyítják, vagy a befőtteket teszik el —, különböző rovarokat tenyésztenek. Fű és korpa van az üvegekben — na és természetesen a rovarok. Az egyik üvegben sivatagi sáskák, a másikban afrikai vándorsáskák —, egy sáskaszállítmány Angliából érkezett. De tenyésztenek itt lisztkukacot, csótányt és számos egyéb rovart is. — A sáska azért is különösen alkalmas az effajta kísérletekhez, mert jól kiboncolható idegrendszere van — mondja dr. Kiss István. — Természetesen egyéb kutatómunkák is folynak itt, de szinte valameny- nyi ismertetéséhez tudományos értekezést kellene írni — teszi hozzá. Nemzetközi kapcsolatok Az egész központ még a felfejlődés stádiumában van, de máris jelentősek nemzetközi kapcsolatai, máris sok külföldi tudományos kutató érdeklődését keltette fel. Berencz Fe- rencné — német-orosz szakos tanár „adminisztrálja" a külföldi kapcsolatokat. — Egyelőre csak magam vagyok, de csoporttá növünk majd és ennek a csoportnak lesz feladata a kapcsolatok tartása, levelezés — mondja. — Már van kapcsolatunk szovjet, svéd, francia, NDK, NSZK, USA-beli tudósokkal, számosán látogattak el hozzánk. A közelmúltban járt itt egy indiai orvos, a növényélettani intézet vendégeként. A központban minden kedden délelőtt egy erre kialakított teremben úgynevezett tudományos szemináriumot tartanak. Ott jártunkkor egy angol professzor volt a szeminárium előadója, előadását diavetítéssel kísérte. De az intézetek kutatói is gyakran látogatnak külföldre. Ott jártunkkor egy tudományos kutató Angliában, egy pedig az NDK- ban folytatja tanulmányait. A biológiai központot teljes egészében a tervek szerint 1973. december 31-én adják át. Garay Ferenc Harc a kártékony rovarok ellen Egy másik laboratóriumban dolgoznak a rovargenetikával foglalkozó kutatók. 1 Dr. Kiss István tudományos i munkatárs igyekszik egyszerű j szavakkal elmagyarázni a lényeget, de bármennyire is leegyszerűsítve mondja a tájékoztatóját —, érthető módon | tudományos fejtegetésekbe I bocsátkozik, amit egy hozzá kevésbé értő látogató nehezen követ. A sokrétű munkának egyik célja például olyan ro- | varirtószer kikísérletezése, amely csak a kártékony rovarokat pusztítja el a növényeken. Lényegében egy ideális rovorirtószert kutatnak. Ehhez aztán különböző rovarok is j kellenek, kísérleti „alanyként”, j Egy légkondicionált raktárba ! Orvostudományi filmfesztivál „Medinikale Marburg — 71” címmel tartották még az NSZK- ban a közelmúltban az első orvostudományi filmfesztivált. A bemutatásra kerülő ötven filmet a következő csoportosításban bírálták el: műtétek, gyógykezelés, alapkutatások, megelőzés, valamint egészségügyi ismeretterjesztés. | f
