Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-12 / 137. szám

1971. Június 12. DUNANTOLI NAPLÓ 3 Jó? Közepes? Gyenge? Pécs kereskedelmi ellátásának helyzete ABC-áruházakra van szükség — Idegenforgalmi központ az elefántos háztömbben? — Beszélgetés dr. Böbéi Huberttel Dr. Bőbei Hubert, Pécs me­gyei vörös Tanácsa kereskedel­mi osztályának csoportvezetője évek óta foglalkozik Pécs keres­kedelmi ellátásának kérdéseivel. A fejlesztési elképzelésekről elő­adást is tartott és előadásáról vitát rendeztek a Magyar Köz- gazdasági Társaságban. Az alábbiakban a dr. Bőbei Hu­berttel készített interjúnkat kö­zöljük. — Az On megítélés« nerint Pécs kereskedelmi ellátottsága milyennek mondható r Iának, kö­zepesnek, gyengének ? — Pécs fejlődő kereskedelmi hálózattal rendelkezik. Vegyük sorba, mi nincs, miből van ke­vés. Az élelmiszer szakmában háromezer négyzetméternyi el­árusító tér hiányzik. Nincs meg az Építők útjai és a Megyeri úti ABC áruház. A belvárosi kis üz­letek túlzsúfoltsága olykor már elviselhetetlen. A belvárosból hiányzik egy igazán korszerű, nagy kapacitású áruház és a peremkerületek ellátásán is ja­vítani kell. A zöldségbolt háló­zat úgy ahogy megfelelő, kivéve a belvárost A peremkerületek­ben a vegyesboltok hiánya a legégetőbb. A ruházati szakmá­ban a városi szintű számítások megnyugtathatnak. Van azon­ban egy kihasználatlan kapaci­tású Mecsek Aruházunk és egy Centrum Áruházunk a belváros­ban, ahol csak könyökléssel, kö­zelharc árán lehet vásárolni. A Centrum, kapacitását kétszere­sen meghaladó forgalmat bo­nyolít le. Rendkívül szűk a cipő eladási tér. A hiány 400 négy­zetméter, ami ebben a szakmá­ban nem megvetendő nagyság­rend. Iparcikk boltokból nagy­jából elegendő van, kivéve a bútor, az óra-ékszer és a papír- írószer szakmákat Mélyére néz­ve azonban a dolognak: van egy Bem utcai rádió-televízió boltunk és egy háztartási gépek boltja a Jókai téren. Eladási te­rüket tekintve egyik sem illik Pécs centrumának nagyvárosi jellegéhez. — Elégedettet MtefiM-e e nyitva tartással? Van-e itt tartalék? — Nem hiszem, hogy akad még egy város, ahol ilyen bő a nyitvatartás. A legtöbb belváro­si iparcikk üzlet és nagyforgal­mú élelmiszerbolt este 7-ig tart nyitva. A boltvezetők szeretnék előbbre hozni a zárást Azzal érvelnek, hogy a késő délutáni órákban már nagyon gyér a for­galom. A kereskedelmi osztály azonban, tekintettel a város la­kosságának érdekeire, ragasz­kodnak az iparcikk üzletek ké­sői zárásához. Nem bánjuk vi­szont ha pesti mintára, délelőtt 10 órakor nyitnak ezek az üzle­tek. A boltok azonban ragasz­kodnak a korai nyitáshoz, tekin­tettel a falusi vásárlókra, akik a reggeli vonatokkal érkeznek Pécsre. Nem akarják sorba állí­tani őket Itt tehát kimerültek tartalékaink, a nyitvatartás hosz- szabbításával lényegbevágó változást mát nem lehet elérni. — Ml ■ helyiét e vasárnapi éri tv a tartóssal? — Kényes téma a vasárnapi nyitvatartás. Kezdetben három üzlet volt nyitva. Most nyolc, és az is kevés. A megoldás: hét­köznap kell bevásárolni. A ta­pasztalatok azonban azt mutat­ják, hogy az emberek vasárnap nem hétközben elfelejtett cikke­ket vásárolnak, hanem nagyobb — Zenei szalrveietők Sikló­son. A varfesztivál mai és hol­napi eseményein a Népművelé­si Intézet szervezésében részt vesznek a találkozón nem sze­replő bányász- és katonarene- karok karmesterei, valamint a megyei tanácsok zenei szakrefe­rensei és karnagy klubok veze­tői is. bevásárlásokat csinálnak. Köny- nyű lenne hát őket kényelmes­séggel, feledékenységgel vádol­ni, hiszen nehezen hihető, hogy a hét végét, pihenőidejüket csak úgy feláldoznák vásárlásra. A valóságos ok az, hogy kevés az üzlet, az emberek hétközben nem tudnak bevásárolni. A va­sárnapi nyitvatartás kiszélesítése azonban akadályokba ütközik. A kereskedelemnek komoly mun­kaerő gondjai vannak. Ebben az ötéves tervben bizonyára a kereskedelemben is bevezetik a szabad szombatokat, a gondok csak fokozódnak. Nyugaton szombat reggeltől hétfő délig zárva tartanak az üzletek, ott azonban olyankor megbízható automaták állnak rendelkezésre a közszükségleti cikkekkel. — Beváltak az önkiszolgáló bol­tok? — A kezdeti ellenszenv utón átütő sikert arattak. Ahol lehe­tett, megtörtént az átállás, az új egységek csak ilyen rend­szerben működnek. Az önkiszol­gálást még olyan speciális szak­üzletekben is be lehet vezetni, mint például a parfüméria, ahol az eladók a háttérben mozog­nak, s csak akkor lépnek színre tanácsaikkal, ha valami kis bi­zonytalanságot Iáknak a vevő­nél. Az önkiszolgáló boltokban technikailag azon kellene segí­teni, hogy a pénztárnál ne le­gyen tumultus. Nem helyes, hogy még a nagy múlttal rendelkező önkiszolgáló boltokban is, va­lamiféle díszítési céllal, gúlák­ba rakják a konzervet és a be­főttet. A pultok tetején mindig rosszul hat ez a buta áruelhe­lyezés. A vásárló nem mer hoz­zányúlni. Rakják ki ömlesztve, hogy a vásárlók turkálhassanak az áruban. — Ma »41 ■«inra a haltet pelceia «aratóié batoo Sajkákról f- Mindez a jövedelmező­ség ne való törekvés eredménye. Előfordul, a kis peremkerületi boltban csak egyféle kakaó, s kétféle kávé kapható, ugyan­akkor o polcokon megtalálható a Magyarországon gyártott összes likőrféleség. Gyümölcslé áradat lepte el a zöldségbol­tokat Félő, hogy o munkaigé­nyesebb cikkeket a kellemeseb­ben eladható dolgok erősen kiszorítják, s ezzel még a jö­vedelmezőséget is növelik. Nem szobád megengedni, hogy a zöldségbolt elsorvadjon, sza­tócsbolttá alakuljon ót. üzlet­köri jegyzék még van, bár sokkai liberálisabb, elismeri az élet diktálta követelményeket. Viszont - ez miniszteri állás- foglalás — csak ott bővítsék a cikkek körét, ahol tényleges la­kossági szükségleteket elégíte­nek ki. Tehát például a perem­kerületi zöldségboltban, ahol kicsi a forgalom és nincs o környéken italbolt, ott árusít­sanak szeszt. Sajnos, az a ta­pasztalat, hogy éppen nem ezekben a boltokban uralko­dik el a szeszárusítás. — A tendencia mégis az: min­dent egy helyen.- Ezért fejlődtek ki az ABC- áruházak és a szupermarketek Az elkövetkezendő esztendők­ben a fogyasztás hallatlan nö­vekedésére számíthatunk. A kis üzleteknek nincs jövőjük, a várható óriási keresletet csak a nagy áruházak képesek kielé­gíteni. A kis üzletekre mindig nosztalgiával gondolunk. Ez olyasmi, mint amikor régen a kifutófiú házhoz vitte reggel a tejet és o kiflit. Harminc pen­gőért vállalta ezt a talpalást, mert rákényszerült, volt tarta­léksereg. Régen mindez egy szűk réteg igényeit elégítette ki, most viszont sokan szeret­nék, ha házhoz vinnék a reg­geli tejet és kiflit. De ki vál­lalná ezt a talpalást havi öt­százért? A nagy áruházakba egyszer kell elmenni és mindent bevásárolhat az ember. Ma már ott tartunk, hogy például a tfej és tejtermékekből o szaküzle­tek sem képesek olyan válasz­tékot nyújtani, mint az ÁBC- ó ruházok. — Ml e véleménye Önnek ért utcai kapualjakban veié árusítás­ról»- Nekem személy szerint tetszik. Színesíti az utcát. A zöldség oda való a kapualjba. Rendkívül tetszenek a virág­árusok, karácsony és húsvét előtt az ajándékárusok. A kon- zervek azonban oz üzletbe va­lók. Hangulatot ébreszt a süK- gesztenyés, kellemes színfolt a kinyitó« kínokat, ohol fagylal­tot árulnak. A szotyola árusítás azonban, az utána maradó sze­mét miatt, nem tetszik. — Ml e helyik és e scerepOk a pincéknek» — A hotvonos években rryfl­várrvalóvá vált, hogy a piacok kiegészítő szerepe igen nagy. Piacaink nem feleinek meg a mai igényeknek, még úgy ahogy a Felsőmalom utcai piac elfo­gadható. Ez lesz a majdani vá­rosi nagypiac, Pécs gyomra, hiszen a Bajcsy-Zsilinszky úti piac a vasúti felüljáró építése miatt elsorvad. Piaci nagycsar­nokokra lenne szükség az Uránvárosban, o Megyeri úton és a Felsőmalom utcában. — Oe szerint milyen énihóiek- nek kellene már most meglennitlkt — A hiányzó Építők útjai és Megyeri úti ABC-áruházakat már említettem. Az új város- központban egy szupermarket kellene, a Sollai utcába pedig egy kisebb ABC-áruház. Ezek tehermentesítenék a Kossuth és Bem utcai és a Jókai téri kis üzleteket. Mi lenne a kis üz­letekkel? Az egyikből lehetne delikatesz, a másikból kávé­tea szaküzlet, vagy hidegkony­hai termékeket árusító bolt. A belvárosban el tudnék képzel­ni egy igazi tej és tejtermék szaküzletet, illetve reggelizőt, ahol a tejipar teljes válasz­téka megtalálható. A pécsi Kossuth utca egyébként hatá­rozottan nagyvárosiasnak ne­vezhető. A sortatarozására sok pénzt költött o Városi Tanács. Viszont hiányzik még a Bem és a Sál lói utca sortatarozása. A Sallai utca — ez az utca néhány év alatt gyalogforgalmi ten­gellyé alakult ki — az elkép­zelések szerint a Kossuth ut­ca folytatása, azzal egyenrangú utca lesz. Ami épületet meg kell őrizni, megmarad, a töb­bit kibontják és beépítik. — De mi lesz akkor az Elefán­tos tömbbel? — Az elképzelések szerint idegenforgalmi központ lesz. Ide hozzuk az utazási irodá­kat. Pesti mintára, amolyan Párizsi udvart képzeljünk el. A belső udvarokon szabad lesz az átjárás, a háztömbön belül kis, butikszerű üzletek sorakoz­nak majd. — Amikor a jövőről beszé­lünk, nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt hogy bár a kereskedelemnek van most bőven pénze a fejlesztés­re, az építőipari kapacitás azonban mindenkor határt szab az elképzeléseknek — mondotta interjúnk végén dr. Bőbef Hubert Mlklósvári Zoltán Család — fiatalok ■Jókora tömeg a mozipénz- “ tárnál, az utolsó előadás kezdete előtt. A várakozás tel­jesen meddő időtöltés, egy árva jegyet sem lehet kapni. Ez ma­napság elég ritka, — talán ezért fakadt ki olyan mérgesen egy asszonyság, amikor a kezdés i előtt néhány perccel rájött, ! hogy ezt a filmet kénytelen I lesz egy másik napon megnézni. i Körbejáratta a tekintetét a vá- lakozókon, — akik között csak J elvétve akadt idős ember, — és jó hangosan megjegyezte élete párjának: — „hát nincs ezeknek csalódjuk?" A disszonáns vádat félkézzel el lehetne intézni, — ha nem felezne ki eay, már-mór általá­nosítható véleményt, timely az­zal vádol'a a fiatalokat, hoay „kilógnak” a családból, túlsá­gosan a maquk feje utón men­nek, s eayáltalón nem tisztelik a legkisebb emberi közösséqet. A pesszimisták már vészkiáltá­sokat hallatnak, s mindig kéz­nél lévő példákra hivatkozva, — amelyek eayáltalón nem biz­tos, hogy jellemzők az általá­nosra, - azt jósolgatják, hogy előbb-utóbb törvényszerűen szét. hullik a család, perzse, „ha ez így megy tovább” ... Nem hiszem, hogy a család- szeretetet csak külsődleges je­gyek alapján meg lehet ítélni, — mint ahogy egyáltalán nem biztos, hogy az o jó apa, aki a sikeres egyetemi felvételi vizs­gát gépkocsival „honorálja” gyermekének ... Nem hiszem, hogy az együtt töltött idő kizárólagos mércéje lehet a családszeretetnek, ha egyáltalán mércéje lehet, hiszen a család akkor is az marad, ha százkilométeres távolságra él­nek egymástól. Es ha fiatalok sokaságával találkozunk az ut­cán, mozikban, szórakozóhelye­ken, ez nem feltétlenül azt je­lenti, hogy széthullik a család. Kevesebbet vagyunk együtt, — ez életformánkból adódik. A legtöbb helyütt már mindkét szülő dolgozik — szerencsés esetben egy műszakban — így a találkozásra csak a késő dél­után, az este marad, és termé­szetesen a hétvége. Ha való­ban család vagyunk, elég ez az idő, — ha meg hiányzik az ér­zelmi kötődés, akár egész nap együtt lehetünk . .. A vádak nagyobb része a fiatalok önfejűségére vonatko­zik, felnőtt társaságban gyakran hangzik el a nosztalgikus mon­dat: „amit nekem egyszer az apám megmondott az úgy volt!” Vagyis, mert erről van szó, a mai fiatalok nem tiszte­lik az apai — és miért csak apai? - tekintélyt, ebből követ­kezően a családot. És miért nem tisztelik? Mert véleményük von, sőt, gyakran ellenvéleményük, mert gondolkoznak és ki is mondják azt amit gondolnak, — mi tanítottuk meg rá őket, — és nem hajlandók mindent kész­pénznek elfogadni. Másként élünk, új körülmények között, s természetes, hogy ez az új élet­mód a családon belüli kapcso­latokban is megmutatkozik. Érettebbek, felnőttebbek a mai fiatalok, nagy ismeretanyaggal, bőséges információval rendel­keznek, el tudnak igazodni a világban. Ez pedig egyáltalán nem megy a tisztelet rovására, — legfeljebb arra enged követ­keztetni, hogy újfajta kapcsolat­nak kell kialakulni szülő és gye­tek között, - anélkül, hogy az érzelmi tartalom változna. A csalód, a mikro közösség ” is változik, követve a tár­sadalom változásait. Az együtt, egy fedél alatt élő nemzedékek, a „nagy család” már a múlté, és éppen a mai felnőtt nemze­dék volt az, amelyik megkezdte az elszakadást Most nem bom­lási folyamatról van szó, — in­kább közeledésről, őszinte, kon­venciómentes kapcsolatokról, a mai ember igénye szerint. D. K, J. A gyermekbalesetek csökkentését is segítené Lesz-e közlekedési park Pécsett? kell tennünk a gyermekbalese- tek megelőzése érdekében. Tény, hogy oz iskolákban fo­lyó KRESZ-oktatás is ezt a célt szolgálja. Az úttörő közlekedési rendőrök is sokat segítenek — különösen az iskolába igyekvő gyerekek érdekében —, „kézen- fogják" őket az iskolákhoz kö­zel lévő útkereszteződésekben, lassúbb, óvátosabb közlekedés­re figyelmeztetik a gépjármű­vezetőket. Mindez jó, hasznos dolog. De beérhetjük-e ennyivel? Kéjt évvel ezelőtt a Pécs vá­rosi Tanácson jó ötlet született: létesítsünk Pécsett az úttörők részére egy úgynevezett KRESZ- parkot, ahol a gyerekek játsz­va, szórakozva, a gyakorlatban is elsajátíthatnák azokat az is­mereteket, amelyeket a KRESZ - órákon hallottak. Az ötletet tet­tek követték, ötféle lehetőség kínálkozott a közlekedési park helyének kijelölésére. Végül is döntöttek: legyen ez a park Üj- mecsekalján, a Kovácstelep dél­keleti sarkán, a volt repülőmo­dellező pálya helyén. A hely- kijelölés után örömmel fogad tűk: a Vasúttervező Vállalat (UVATERV) KISZ tervező bri­gádja vállalta: társadalmi mun­kában elkészíti a park tervét. A terv elkészült — több mint másfél éve. A 220 méter hosz- szú és 33 méter széles terüle­ten a tervek szerint számos fő­útvonalat, mellékútvonalat ala­kítanának ki, az úvonalakon számos veszélyt, tilalmat, uta­sítást és útbaigazítást adó jel­zőtáblát helyeznének el Lenne itt fénysorompó, terelőoszlop, útburkolati jelek és a helyes közlekedés megtanulását segi tő és a gyakorlatban bemuta­tó más berendezések, mint pél­dául az utat keresztező vasúti átjáró. A tervek annak rendje és módja szerint lerajzolva készen vannak. Elismerés illeti az UVA­TERV KISZ-brigádját a társa­dalmi munkában megoldott szép feladatért. A tervek azonban nem so­kat érnek, ha megvalósításukra nem kerül sor. Márpedig ebből a tervből eddig semmi sem realizálódott. Pedig hozzá le­hetne látni, ha a kezdeti neki­buzdulást további tettek is kö­vetnék. Ez azonban késik. A közlekedési park helye adott. Ügy véljük, hqgy a te­reprendezési munkához a fia­talok vállalnának társadalmi munkát, tudva azt, hogy értük van, az övék lesz. Biztosak va­gyunk abban is, hogy sok KISZ szocialista brigád is segítene a munkában. Természetes, hogy csak társadalmi munkával a fel­adat nem oldható meg. De a tervek szerinti összegből - 600 -800 ezer forintból — jelentős hányad lefaraghatónak tűnik az önkéntes vállalások révén. Az összeget „előteremteni” — tudjuk a pénznek ezer helye van — mégsem lehetetlen — egy kis tanácsi hozzájárulás, talán néhány nagyüzem sem zárkózna el . . . Ki kellene valahogy, közős erővel, mozdítani o holtpontról a közlekedési park ügyét. Ha netán ebbe a parkba még egy kisautó, gokart is „kerülne va­lahonnan ", - a gyerekek egyik legkedveltebb szórakozóhelyé­vé válhatna Az iskolák pedig meghatározott ütemterv szerint tarthatnák itt KRESZ-óráikat. A jó ötletet, a kész tervet ne hagyjuk megvalósítatlanul. Gyermekeinkről van szól {-.ár) Szomorú rekordot ért el me­gyénk ez év első öt hónapjá­ban: 26 gyermek sérült meg közúti baleset következtében. Egy halálos áldozatot is kövé- telt o KRESZ-szabályok meg­szegése. Ilyen nagyszámú gyer­mekbalesetet még egyetlen év első öt hónapjában sem jegy­zett a statisztika. Ha ehhez még hozzátesszük azt, hogy leg­több gyermekbaleset oka a kis­fiúk, kislányok sokszor féktelen szaladgálása az úttesten, az újfajta szeméttárolók mögül bujócskázás közben hirtelen az autó, a motor elé féktávol­ságon belül ugró gyerek, — ak­kor vitathatatlanul adódik a feladat: az eddiginél többet Befejezőihez közeledik a Móra Ferenc utca első szakaszénak építése: tegnap megkezdték a Kézúti Epité Vállalat gépei az aszfaltteritést. A nem Is olyan régen még jelentéktelen városszéli utcácskának számító Móra Ferenc utca a vásártér Kertvárosba helyezését követően a város egyik legevponáltabb útja lett. Az építkezés első etemében a Megyeri úttól a vízügyi házakig terjedő szakaszt építik meg, a legközelebbi vásár alkalmával tehát már nem kell a gépkocsiknak üttalan utakon vergődniük. A jé hir mellé egy bosszúságat okozó másik: a Móra Ferenc utcához tartozó — s yásári napokon parkírozó helyül szolgáló — kél zsákutcát már nem látták el szilárd burkolattal. Vajon miért? Fotó: Erb

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents