Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-10 / 135. szám
6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. június 10. Augusztus 27— szeptember 30.: vadászati világkiállítás Gyulaji tájakon... Gyulaj község neve az idegeneknek nem sokat mond: a vasúttól távol fekvő Tolna megyei kisközség a Somogy—Tolnai dombvidék észak-déli irányú lankás erdős dombsorainak egyikében húzódik meg. Az 1700 lakosú község egyike az ország leggyorsabban elnéptelenedő községének: 1960-ban még 2200 ember élt itt, 10 év alatt majdnem 26 százalékkal csökkent a helység lakossága! Pedig vonzó a község környezete, a tájban megelevenedik a dimbes-dombos tolnai terület, a gyulaj—tamási erdő ritkaértékű természeti kincsével, az évszázadok során fogalommá vált „gyulaji dómmal". A történelmi múlt is gazdag emlékekben: a kőkorszakból származó ősemberi tűzhely, valamint rénszarvasfogak kerültek elő, a bronzkorból az i. e. 1700 körüli időkből mészbetétes edényeket, az i. e. 800 körüli időszakból pedig földvármaradvá- nyokat hoztak a felszínre az ásatások. Az illír és a kelta néptörzsek ötvösművészetének emlékei, az arany- és ezüstékszerek, bronzfigurák, borostyánkőkalárisok, érmék a történelem előtti idők élénk gazdasági életének tanúi. De vannak rómaikori, középkori és későbbi emlékek is, ilyenek a pogányvárak, amelyeket rendszerint szűk völgy- torkok felett vagy „ingoványos mocsaraktól, morotváktól körülvett szigeteken többszörös sáncgyűrűvel vettek körül”. A várakat később „bozót" nőtte be és lakóinak elsősorban ez nyújtott biztonságot. Mozgalmas volt itt később is az élet: a középkorban a Tamási-vár Verbőczy-birtok volt, 1544-ben jutott Ahmed pasa kezére, majd a Rákóczi szabadságharc idején Béri Balogh Adóm védte. Egészen 1777-ig maradt fenn, amikor „puskaporral hányattatott széjjel . . .” Úgy mondják, hogy köveiből épült a miklósvári vadászkastély és a pincehelyi templom is. ERDEI UTAKON Illyés Gyula így jellemzi a tájat: A vár körül, hol most a kis falu Regöly magaslik, biztos őrhelyek löldsáncok álltak, melyeket (a vízbe emberkéz, férfi tervezés emelt. * Megannyi óriás vakondtúrás gyepük, töltések, melyeken ma is fölmenet lovát ostorozza és lefelé kereket köt a kocsis Gyulaj községet több út köti össze az erdő egyik dombján fekvő vadászházzal. A vadászház csendes, lakói vaddisznólesen járnak valahol az erdőben. A kerítésen kipreparált trófeák sorakoznak. Útbaigazítás után elindulunk az erdőn keresztül Tamásiba. Mintha egy elvarázsolt erdőben járnánk, 16 kilométeres utunk során senkivel sem találkozunk, csak a távolból hallatszik időnként egy-két emberi hang, bizonyára favágók dolgoztak az erdőben. Emitt egy mély kékszínű tó, fölötte meredek domboldal fenyőerdővel, máshol a tavalyi avar maradványa vörösük. Még néhány útkanyar és megérkezünk a „kastélyba", azaz az erdőgazdaság központjába. A műemlékjellegű épület, amely hajdan Eszterházy-kastély volt, sok híres vadászlakoma emlékét őrzi. Elsősorban a dámszarvasvadászatokét, mert a gyulaj—tamási erdő főleg erről nevezetes. A GYULAJI DAM A dámvad a szarvasfélék családjába tartozó, de a szarvasnál kisebb, zömökebb állat. Testét nyáron rövid, fényes, test- hezsímuló rozsdabarna szőrzet fedi. A hím is sok vonatkozásban eltér a közönséges szarvasbikától: többek között abban, hogy párzáskor nem „bőg”, hanem barcog, börcög vagy horkol. A dámvad szeret rendszertelenül kóborolni: megfigyelték, hogy bizonyos időjárásváltozást megelőző napokon a kert valamennyi dómja az északkeleti szögletbe gyűlt össze. Közvetlenül ellés előtt a dám- tehén kiválik a csapatból, amely ilyenkor már csak a szűkebb családi körből áll: az anyából, az előző évben született egy vagy két borjúból és néha egykét „rokon” tehénből. Borjad- záskor a dámtehén olyan környezetet keres magának, ahol teljes nyugalmat talál. A kis borjú rögtön lát, egy napos korában már áll, szopik, de a helyét két-három hétig nem hagyja el. Három-négy hét múlva az előző évi borjú visszamerészkedik anyjához és az anya új, szűkebb családi kört alkotva kisebb „sétákra” viszi újszülött borját. Az idősebb borjuk már csapatokba verődve barangolnak az erdőben. A hajdani nagy vadászatok központja az Eszterházy család tulajdonában lévő Miklósvár volt. Kezdetben a nagyhercegi vadászatokat három évenként rendezték meg, később már évenként... A vadászat színhelyére napokkal korábban négy irányból megkezdték a vad összeterelését, ebben 12—14 ezer ember vett részt. Pontos tervezés és szervezés előzte meg a vadászatot, mive! éjjel nem lehetett a vad terelését folytatni, visszatörésének megakadályozására sűrű őrtüzeket kellett gyújtani. Ahogy szorult a gyűrű az összeterelt vad körül, úgy csökkent a távolság az egymás mellett haladó hajtők között, mégis előfordult, hogy egy-egy szarvascsapat átvágta magát a hajtósoron és visszatört. A zöme azonban bennszorult és amikor o gyűrű összeszűkült, megkezdődött a vászonpalánk felállítása. Ez a szövetfal képezte a szegélyét annak a területnek, amelyen belül a vadászat lezajlott. Közben Kismartonban megindult egy kavarán, amely sok baromfit, eleven fácánt és a foglyokat hozta. A karavánban aranycsipkés főkötőjű horvát | asszonyok voltak, akik a sza- i kácsművészet mesterei közé tarPáratlan bravúr Arnold Ildikó, Kajdócsy Jenő, Koletar Kálmán, Wodi János, Nemes Zsolt toztak. A pincemester hozta a tokaji, ruszti, ciprusi, madeirái és egyéb híres borokat, bár nem volt megvetendő az ozorai pincékben kezelt bor sem. Ozorától Pápáig minden állomáson hat-, négylovas fogat várta a Kismartonból érkező vendégeket, a kocsik mellett pedig bő inges- gatyás, vörös mellényű és pör- gekalapú csikósok sorakoztak. Innen a vadászok Miklósvárra mentek, ahol a fővadász átnyújtotta a hercegnek a körülzárt vad lajstromát. VILÁGREKORDOK A sok híres vadászat ellenére az elejtett dámbika agancsát csak a múlt század második felében kezdték megbecsülni és trófeaként értékelni. Az agancsok elbírálásánál ma többek között a lapát hosszát és szélességét, a szár- és rózsakerületet, a súlyt, színt, alakot, szabályosságot veszik figyelembe, J az elbírálás az összpontszám alapján történik. Az első vilóg- l háború évétől 1965-ig a gyulaji i körzetben elejtett dómok trófeái 48 arany- és 56 bronzérmet nyertek. 1920-ban Rátonyi Zoltán, 1923-ban Rimler Pál ejtett el kapitális trófeájú vadat: utóbbi egészen 1961-ig tartotta a világrekordot. Dr. Vuics Tibor Hetedszer is első az „Építőipa ■## Az ÉVM által az építőipari szakközépiskolák számára kiírt országos középiskolai tanulmányi versenyen a Pollack Mihály Építőipari Technikum és Szak- középiskola öttagú versenycsapata ismét az első helyen végzett, elnyerve az első, második és harmadik díjat és a csapat egy tagja kiemelt pénzjutalomban részesült. A versenyen valamennyi az ÉVM-hez tartozó szakközépiskola részt vett. A verseny feladata egy főbb méreteiben megadott vázlat alapján egy alápincézetlen négyszintes - alagsor, földszint és emelet — lakásépület vázlatainak és a lépcsőház kiviteli tervdokumentációjának elkészítése, a tetőfödém tetőszerkezetének kidolgozása és méretezése volt. A bíráló bizottság a jeligés tervek értékelése alapján az első díjat Arnold Ildikó IV/c.- osztályos tanulónak, a második díjat Nemes Zsolt IV/c. osztályos tanulónak, a harmadik díjat Kajdócsy Jenő IV/c. osztályos tanulónak ítélte. Koletár Kálmán Ill a. osztályos tanuló kiemelt pénzjutalomban részesült. , Ezzel a nem mindennapi győ- i zelemmel folyamatosan hetedik I alkalommal végzett első helyen az iskola. A hetedik győzelemnek külön érdekessége, hogy a szakközépiskolás tanulók bebizonyították, ezen a téren is méltó utódai a technikumiaknak, hiszen az 1971-es tanévben a nappali tagozaton már minden évfolyamon szakközépiskolai osztályok működnek. Vagyis, sportnyelven szólva, jól sikerült a „váltás". A szerkezeti szakkör tanárvezetője Mujdricza Ferenc műszaki tanár. 655 j 0 » 4 ■fi 4 * » \ e % 4 ' » V 1 X \\ &Z. |. ideális* JW rovarirtó Kórházi ágy, mankó... Szirénázó rohamautó Figyelmetlen, gyorshajtó motorkerékpárosok Közúti baleset van — vétkes nincs? Két motorkerékpáros haladt május 20-án Sellye és Pécs között. Az egyiket Juhász László vezette, az ülésen felesége. A másik motor kormánya Gáspár Béla kezében volt, mögötte egy ismerőse ült. A két motoros az országúton egymásnak hajtott. Elsőnek a sellyei mentők érkeztek a helyszínre. A négy ember közül már csak hármat találtak életben, — Juhász László halott volt ... A mentők pil Ionotok alatt megállapították: rendkívül súlyos sérüléseket szenvedett a három ember, félő, hogy az „egyszerű" mentőautó felszerelése nem sokat segíthet. Már útban voltak Pécs felé a három sérülttel, amikor szirénázva közeledett a mentők rohamautója. Ez a kocsi „mozgó kis műtő". A három sérültet a rohamautó vette ót és az orvosok már menetközben megkezdték a kezelést . . . Pécsett a Honvéd . kórház kórtermében fekszik Gáspár Béla. Súlyos sérüléséből már lábadozik. Huszonkét éves fiatalember. — Alig tudok visszaemlékezni a történtekre — mondja. - Én csak azt tudom, hogy szabályosan haladtam és egyszercsak szembe jött velem egy motoros és . . . — Nem érzi magát vétkesnek? — Nem. Néhány kórteremmel mellette még most is súlyos állapotban fekszik Juhász Lászlóné. Beszélni vele azonban az orvosok még nem javasolják. Gáspár Béla ágyszomszédja egy 42 éves férfi, vajszlói lakos.- Motorkerékpáron vittem 13 éves fiamat hazafelé — mondja. — Két Zetor ment előttem. Szabályosan megelőztem az egyiket s amikor a másikat is előzni akartam, láttam, hogy az balra indexel. Gondoltam, kerül valamit . . . De nem, mert hirtelen balra fordult, - ott egy bekötőút van -, én pedig nekihajtottam.- Hol sérült meg?- A combom tört el.- Kisfia?- Szerencsére csak horzsolása van.- Ki okolható a balesetért?- Kérem, a Zetorosnak a visszapillantóban látni kellett volna, hogy jövök . . . A Megyei Tanács kórházában is „motorkerékpárosok” a közlekedési balesetek sérültjei. Koch Ferenc nyugdíjas, a pécs- váradi homokbányánál sérült meg. — Én kérem szabályosan hajtottam, a homokbánya felől egy teherautó fordult ki és összeütköztünk. Elvesztettem az eszméletemet. Mint mondják, a pécsváradi körzeti orvoshoz vittek, onnan a mentő hozott be. Mutatja gipszbe tett jobblábát. — Ez tört el. Mór nyolc hete nyomom itt az ágyat. Mondták, hogy majd adnak mankót . . . A szomszédos kórteremben fekszik Kéméndy György. — Én is motorkerékpár áldozata vagyok — mondja. — Gyalog mentem át a III. kerületi tanács előtt — a zebrán ütött el a motoros. Mehetett vagy nyolcvannal. Pedig már áthaladtam az úttest felezővonalán. Tizenkilenc éves fiatalember az illető . . . Azt mondják, több hónap is kell, míg meggyógyulok. Hát lessék mondani, mikor lesz vége ennek a száguldásnak? Ki okozta a balesetet? Akikkel beszélgettem, a kérdésre adott válaszokban valameny- nyien a „másik felet” hibáztatták. Azt eldönteni, hogy ki mellett van az igazság, a bíróság feladata. De azért elgondolkodtató: senki sem tartja magát vétkesnek . . . Száguldó gépjárműveket, köztük szép számmal motorkerékpárokat is gyakran látni, valóban semmibe véve a sebességet korlátozó rendelkezéseket. A statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a motorkerékpárosok okozta balesetek száma nemcsak megközelíti, hanem el is éri az egyéb gépjárművek okozta karambolok számát. Májusban például 34 balesetet okoztak a megyében a személy- gépkocsik és ugyanennyit a motorkerékpárosok. Orvosi tapasztalat: a hőingadozásnak is jelentős része lehet a balesetek körülményeinek előidézésében. A hidegfront betörés például egyes orvosi vélemények szerint fokozza az agresszivitást. Az agresszív gépjárművezetőkről sok „kocsizó” tud szomorú tapasztalatokat elmondani. G. F, Verekedés és következményei: „Nem akartam agyonszúrni“ Sokan úgy vélik, hogy egy- egy „verekedés" végérvényesen lezárul azzal, hogy a bíró a megfelelő büntetést kiszabta. Korántsem! A testi sértés miatt indult bűnügyek többségében a sérültek rövidebb-hosszabb ideig orvosi kezelésre szorul- • nak. Általánosnak mondható, hogy ez a kezelés az SZTK- szolgáltatás keretében történik. Ez a szolgáltatás azonban csak a sérültnek „ingyenes", de a sérülés okozójának nem. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy az, aki a biztosított vagy hozzátartozója keresőképtelenségéért, illetőleg haláláért felelős, az emiatt nyújtott társadalombiztosítási \ szolgáltatások összegét, valamint a szolgáltatások megállapításával kapcsolatos eljárási költséget megtéríteni köteles. Ugyancsak meglepődött az a 24 éves fiatalember is a börtönben, amikor kézhezkapta o Társadalombiztosítási Igazgatóság 9847 forint követelését tartalmazó fizetési meghagyását. Hogy miért kell még ezt is fizetni? 1970. március 29-én feleségével együtt szórakozott egy baranyai étteremben. Zárórára már italos állapotban volt. Az étteremből való távozáskor egy másik fiatal megszólította feleségét és a velük együtt lévő hölgyet. Erre a vádlott utána ment, elgáncsolta, majd mikor az elesett, fejberúgta úgy, hogy bal szemére állandó jellegű látáscsökkenést szenvedett. A bíróság szabadságvesztés büntetést szabott ki. Ugyanakkor a sérült jelentős összegű gyógyszeres kezelésben részesült és táppénz-szolgáltatást kapott. E költségeket a felelősség arányában érvényesítette az SZTK, a most már elítélttel szemben, aki a fizetési meghagyásnak ellentmondott j és kérte annak hatályon kívül , | helyezését, mert mint mondta: I „Csak elégtételt vettem ma- j gamnak, nem én voltam a kez-J deményező”. A bíróság a ke- j resetet elutasította. A jelentős | összeget az elítéltnek szabadulása után kell megfizetnie. A járásbíróság elutasította annak a 62 éves üzemi éjjeliőrnek a keresetét is, aki arra hivatkozott, hogy „csak védekeztem és ezt nem vették eddig figyelembe". — Egy üzemben az említett éjjeliőr kerékpárját a női fürdő oldalához támasztotta, majd arra felállva a fürdőzőket figyelte. Ezt észrevették a nők és elmondták férjüknek. Az egyik férj bántal- mazási szándék nélkül, de nyomatékosan figyelmeztette. Megfogta az őr kabátját a gallérján és azt mondta: „Szotír”. Ekkor az őr kivette zsebéből bicskáját, kinyitotta és ahogy ő vallotta: „Marokra fogtam úgy, hogy a pengéje teljes egészében kint volt a kezemből és felülről lefelé csaptam ... Nem akartam agyonszúrni, csak megbökni”. Szerencsére csak köny- nyebb sérülések keletkeztek. Az öt hónap szabadságvesztés büntetés mellett természetesen az SZTK-szolgáltatások 80 százalékát a magáról megfeledkezett éjjeliőrnek viselnie kell. A járásbíróságok gyakorlatában a most említettek nagyon gyakoriak, szinte mindennapos esetek. Egy-egy magatartás következménye azonban a szabadságvesztéssel nem zárul le, helyt kell állni a magatartás anyagi következményeiért is. E következmény semmivel sem enyhébb a szabadságvesztésnél és sokszor egy-egy felelőtlenség következményei az egész családot sújthatják. Dr. Futó Tibor ügyész Fiatalkorú női ás férfi SEGÉDMUNKÁSOKAT. ÖNTÖDEI SEGÉDMUNKÁSOKAT és TAKARÍTÓNŐT felvesz a PÉCSI VASAS KTSZ. Jelentkezés: ZSOLNAY V. U. 15. SZ. Munkaügy.
