Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-08 / 133. szám

1971. június í. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 Az idén tizennegyedszer rendezik meg az ünnepi heteket Á Pécsi Balett Sopronban Új köntösben várja vendégeit a város (Tudósítónk jelentése) Még több mint két hét van vissza a soproni ünnepi hetek megnyitásáig, de a város ide­genforgalma már a megnöve­kedett érdeklődést bizonyítja Egymás után érkeznek a kül­földi, többségükben osztrák, személygépkocsik, az ország­járó diákokat, a CSÉB-tagokat szállító autóbuszok. Benépesül­nek a város szállodái, turista­házai, a fizetővendég-szobák - az utóbbiból sok és olcsó ta­lálható a városban. A vendégek felkeresik a Löverek árnyas sé­tányait, a híres Storno-házat, a szórakozóhelyek közül a leg­kedveltebbeket; a hangulatos Szélmalom érteimet, a régi sóraktárból átalakított Cézár­pincét. A város utcáin megjelentek a plakátok: „Szépítsd, vi'ágositsd Sopront!" A látogatók tapasz­talhatják: a lakosság szívügyé nek tekinti, hogy Sopron ünne­pi köntösben, virágokkal dí­szítve várja vendégeit. Az év- i százados házakat kívül-belü! csinosítják és szépítkeznek a vendéglátóipari vállalatok egy­ségei is. De új köntösben vár­ják a vendégeket a Sopron környéki kedvelt kirándulóhe­lyek. a Fertődi kastély, a Fer­tő tó környéke, a fertőrákosi barlang, a Tómalom üdülőköz­pont is. Június 25-én este 9 órakor Sopronban, a Beloiannisz té­ren — az ország egyik legszebb barokk-terén — fanfárok jelzik majd a soproni ünnepi hetek kezdetét, a tűztoronyban ki­gyulladnak a reflektorok, fény­játék köszönti a gazdag kultu­rális és sportprogram premier­jét. .,- A nyár legszebb napjait választottuk a vendéglátásra - mondta Kocsis lózsel, az ün­nepi hetek intézőbizottságának elnöke a sajtó képviselőinek adott tájékoztatóján. - A vá­rost övező erdők ebben az idő­ben pompáznak a legszebben A természet megújulásával ben­nünk is fokozódik az életöröm. Ehhez kinálja gazdag és színes műsorát a XIV. Soproni Ünnepi Hetek intézőbizottsága. Az ér­deklődés és az előlegezett bi­zalom kötelez bennünket, hogy műsorunkat évről-évre színvo­nalasabbá tegyük. Az ünnepi hetek rendezvé­nyei iránt soha nem volt olyan nagy az érdeklődés, mint az idén. Szalontay Ferencnek, a megyei Idegenforgalmi Hivatal helyettes vezetőjének tájékozta­tása szerint tavaly a rendezvé­nyeknek 80 ezer vendége volt. Az idén ennél jóval többre számítanak. Ami még eddig egyszer sem fordult elő: a je­gyek kb. 40 százaléka elővé­telben elfogyott. A műsorból kiemelkedik a Liszt Ferenc születésének 160. évfordulójához kapcsolódó hangverseny. Liszt, a Sopron megyei Doborján született, és első koncertjét Sopronban ad­ta, ahová számtalanszor vissza is tért. A fertőrákosi barlang- színpadon mutatják be Sophok­les: Antigoné és Oidipus király című tragédiáit. Itt lép majd fel a Pécsi Balett is. Az Állami Operaház Beethoven: Fidelió című operájával szerepel a programban. A fertőrákosi kőfejtőben a II. világháború idején sok munkaszolgálatos és deportált dolgozott. Nemrégiben az életben maradtak közül néhá­nyon levelet írtak az ünnepi hetek intézőbizottságához, hogy volt szenvedéseik színhelyén szeretnék megtekinteni a Fi­delió előadását. A soproniak válaszukban biztosították őket, tiszteletjegy várja azokat, akik Fertőrákoson szenvedtek a fa­siszta elnyomás idején. Sopron várja vendégeit - köztük a pécs-baranyaiakat is M. E. A pécsiek vendégszereplésével Annáié Eszéken Új zöftfborsi-fe'di'sozé gépsor a Szigetvári Konzervjyárban Körülbelül tíz éve kezdődött egy kísérlet az Eszéki Horvát Népszínházban: egyfelvonásos modern operákat kezdtek ját­szani, például Menottit. A kö­zönség először kevésnek bizo­nyult, majd hosszú évek nehéz munkája nyomán egyre többen ültek a nézőtéren, s lassan ki­alakult egy új réteg. E közön­ségrétegnek már eljátszhatták például a modern zeneszerző Menottinak szinte valamennyi alkotását. Ennek értékét növeli, hogy az előadások többsége jugoszláviai ősbemutató volt. Kialakult egy koncepció: a rö- j vid, egyfelvonásos operák kö- i zelebb állnak a felgyorsult élet­típusú huszadik századi ember­hez, elsősorban talán * azért, mert nem heroikus, hanem hét­köznapi figurákat állítanak szín­padra. Tavaly aztán mecénást is találtak az Eszéki Saponia Kombinátban, s így megszer­vezték Jugoszlávia új rendez- I yénysorozatát, az Eszéki Kama- j raopera és Kamarabalett An- | nálét. Jugoszláviában a színmű- , vészeinek több sajátos feszti- I válja van, például a dubrovni- ki nyári játékok, avagy az új- ' vidéki Sterija Játékok, mind­mind egy-egy sajátos céllal ren­delkezik, de ilyen mint az eszé­ki, eddig talán egész Európá­ban nem volt. Az első esztendő a kísérlet évének számított, az idei 1971- es annálé viszont a megvalósí­tásénak. A jugoszláv és a kül­földi színházak egyaránt igye­keztek időszerű gondolatokkal i teli kamaraalkotásokat hozni I Eszékre. A cél most már vilá­gos volt: időszerű, mának szóló művek és lehetőleg színpadon még nem volt új kisoperák, ba­lettek kerüljenek a rendezvény műsorába. Az annálén részt vett jugoszláv és külföldi szak­emberek szerint ezt a belgrádi „Kör 101" nevű társulat valósí­totta meg a legjobban. Rimsz- kij Korszakov: Mozart és Salie­ri, továbbá Albinoni - Pende- I | recki: Zvjezdani Krug című al- j kotását mutatták be feltűnő si- ! : kerrel. Színpadi technikájuk korszerű, emberfelfogásuk hu- i ! manista, a rendezés egyszerű, í s egyáltalán az egész előadás határozott és hatásos volt. Az annálé egyik csemegéjének számított az athéniek előadása, akik a prózát és a balettet ke­verték, nagy sikert aratott a bé­csi balett — ősi népi mesefel­dolgozással a szereplők hang­szerjátékával — továbbá a hol­land balett szép koreográfiájá­val tűnt fel. Az eszékiek a szlo­vák Martinu Goldoni-feldolgo- zását mutatták be operaként, a Mirandolinát. Nagyon érde­kes volt a zágrábi Bruno Bje- linski: Herakló című didaktikus gyermekoperája, valamint az Eszéki Bábszínház Ö és Ö cí­mű, rendkívül sokféle modern irányzatból táplálkozó, azokat egyesítő előadása. Vasárnap este záiódott az annálé a Pécsi Nemzeti Szín­ház felléptével A záróesten megjelent Dusán Knézsevity, Jugoszlávia budapesti nagykö­vetségének konzulja, valamint dr. Bocskai Nándor, Magyaror­szág belgrádi nagykövetségé­nek konzulja és Svraka István, a nagykövetség másodtitkára. Károly Róbert Japán halászok című egyfelvonásos operájával kezdődött a záróest. Horváth Zoltán operarendező segítségé­vel sikerült a pécsinél kisebb eszéki színpadra alkalmazni a mű technikáját A Japán halá­szok - amelyet Breitner Tamás vezényelt - nagy sikert aratott, szakkörökben hangsúlyozták az opera feszítő erejét, polifónikus hangvilágát, társadalmi, embe­ri mondanivalóiának súlyossá­gát. Utána átmenet képpen Bakfark Bálint—Eck Imre: Fan­tázia című szimfonikus balettjét mutatták be, ugyancsak nagy sikerrel, majd Kincses József— "Tóth Sándor: Mit takar a kala­pod? című balettszatírájával zárult a* annálé. A könnyed, ugyanakkor határozott társa­dalmi mondanivalójú Kincses- Tóth balett tapsorkánt aratott. Az annálé költségvetése ta­valy: 150 ezer újdínár volt, az idén valamivel több. Eredménye többek között: végig telt ház. Reménye: Eszék évek múlva Európa kamaraopera és kama­rabalett művészetének rendsze­res találkozója, talán műhelye lehet. Amit viszont hasznosnak tartunk: jövőre a vendégsze­replő együttesek szellemi alko­tóit, rendezőit, szerzőit, kritiku­Szovjet megrendelésre, újtí­pusú, az eddigieknél nagyobb kapacitású zöldborsó-feldolgozó gépsor nullszériáját készítették el az Élelmiszer Berendezéseket Gyártó Vállalatnál. Mielőtt a so­rozatgyártást megkezdenék, a gépsort kipróbálják a Szigetvári Konzervgyárban. A formaterve­zett gépek beszerelése az elmúlt hetekben megtörtént, hétfőn pe­dig az úgynevezett vizes próbát is elvégezték. A gépsor előre­láthatólag másfélszer annyit ter­mel majd, mint a jelenleg üzem­ben lévő berendezések. A friss zöldáruból naponta — várha­tóan — 5 vagon késztermék gyártható az új gépekkel. Ha a próbaüzem során ked­vező eredményeket kapnak, a konzervgyár megvásárolja a Szigetváron bemutatkozó, több mint kétmillió forint értékű be­rendezést. Súlyos családi tragédia A Dunába fulladt Mohácsnál két homorúdi kislány sait, végig az egész két hétre hívják meg és az annálét egy szakmai eszmecserével zárják. Földessy Dénes I*eí!ag‘psil5|at Bárány, ban is! Még alig múlt el a pedagó­gusnapi ünnepi hangulat, de talán nem korai a következőre gondolni, mégpedig a pedagó­gusdijak kapcsán. Idén első íz­ben Budapesten Földes Ferenc- dijat adtak át a legjobb peda­gógusoknak. De nemcsak a fő­városban alkalmazzák a peda­gógusok megbecsülésének ezt a formáját, hanem Bács me­gyében, ahol Budai Dezső-dí- jat nyújtanak át, s Békésben, ahol Czabán Samu-emlékérmet adományoz a tanács. Nemcsak azért lenne célszerű Baranyá­ban is alapítani hasonló díjat, mert „egy megyénél sem va­gyunk alábbvalók", hanem azért, mert az elismerés, juta­lom egyszeri és feledésbe me­rülő formája helyett a díj még­is valamilyen maradandóbb megbecsülést jelent. Nem vagyok helytörténész, nem tudom, hogy megyénk, vá­rosunk elhunyt kiváló pedagó­gusai közül ki volna alkalmas a díj névadójául, de bizonyos, hogy a pedagógus társadalom örülne egy díj létesítésének, s az odaítélés serkentőleg hatna a nevelők munkájára. Új cikk: Orient mokka kávéfőző Szerződés 60 ezer kávéfőzőre Kettős tragédia történt vasár­nap délben Mohácstól négy ki­lométerre, a Duna szigeti part­jánál. Édesapjuk kíséretében fü­rödni ment a Dunára Suri Er­zsébet 14 éves homorudi kis­lány, valamint 13 éves Anna ne­vű húga. Velük tartott a szom­szédból a 14 éves Erdei Erika is. Nagy volt a hőség, a kerékpá­rosok erősen izzadtak. A kislá­nyok - azért, hogy mielőbb a vízhez érjenek - a pedálba ta­postak, s így felnőtt kísérőjük lemaradt. Az apát megelőzve gyorsan levetkőztek és a 60—80 centiméter magas hullámokba gázoltak. Egymás kezét fogva haladtak előre, mivel úszni egyi­kük sem tudott, s tartottak tőle, hogy a tilos terület veszélyeket rejt. Ennek ellenére beljebb igyekeztek a folyóban, amikor Suri Erzsébet lába olól hirtelen eltűnt a folyófenék és ellepték a hullámok. Magóval rántotta húgát is, aki ijedtében eleresz­tette Erdei Erika kezét. Ebben a pillanatban ért oda a testvérek apja, aki - bár nem gyakorlott úszó - ruhástól ugrott a vízbe és megkísérelte kimenteni a fuldoklókat. Nem sikerült, sőt, hajszál híján ő is odaveszett. Erdei Erika futott segítségért, de már hasztalan volt minden próbálkozás. Mint kiderült, a kőrakások mellett mintegy nyolc méter mélységű, nagy kútszerű üreg van, annak örvénylő vízébe estek a kislányok. Mire a fáj­dalomtól és kimerültségtől szin­te öntudatlan apát ellátták, ösz- szesereglett a környék aprája- nagyja, s megérkezett a vízi - lendőrség is. A víz azonban nem adta vissza áldozatait. A Dél-Dunántúli Vízügyi Igazga­tóság könnyűbúvárai kedden hajnalban megkezdik a két holttest felkutatását. A tények önmagukért beszél­nek, s a tragédia körülményein érdemes elgondolkodni. Tízezrek kirándultak Norbert napján Kirándulásra, strandolásra ki­tűnő idő volt vasárnap, Norbert nevenapján. Tízezrek indultak el vonaton, gyalogosan, gépjármű­vekkel, hogy a kellemes kör­nyezetű baranyai kiránduló- és strandolóhelyeken töltsék el szabad idejüket. Harkányban mintegy 13-15 ezer ember na­pozott, strandolt, - de nem ma­radt látogató nélkül a Harkány­hoz közeli siklósi vár sem: kö­zel 2000 turista, gyerekek és felnőttek tekintették meg Tenkes kapitány várát. A baranyaiakon kívül Budapestről, Miskolcról, Békéscsabáról, Kaposvárról, Szekszárdról, Nagyatádról is sok látogatót vonzott a vár, Szovjet, bolgár, NDK-beli cso­portokon kívül finn vendégek is megfordultak a történelmi vár falai között. Több ezer kiránduló kereste fel az orfűi területet is, Abali- geten mintegy 4000 turista talált felüdülésre. Kitették a „Telt ház” táblát az abaligeti turista- házra, a 110 főt befogadó kem­pingre és a motelre is. Több százan Magyarhertelendet és közel 2300-on pedig a sikondai strandot választották pihenő­helyül. Pécsett több ezren ke­restek felüdülést a Hullám és 8alokány strandján, — de a Volán 12-es Vállalat az autó­buszaival - 50 járattal — mint­egy 3000 kirándulót szállított fel a Mecsekre is. Ritkán adódik olyan sajtótá­jékoztató, amelyen új terméket mutatnak be, s ráadásul meg­állapodást kötnek egymással a sajtó munkatársainak jelenlété­ben az érdekelt felek. Az Autó­fém Ktsz és a Centrum Áruház hétfő délutáni sajtótájékoztató­ján ez történt. A kávéfőzőiről híres Autófém Ktsz főmérnöke, Pruzsinszky Ist­ván mutatta be az Autopress Orient mokka kávéfőzőt. Ez presszó jellegű kávé főzésére al­kalmas készülék. Fűtőrendszere tulajdonképpen kisméretű útire- zsó, amelyről leemelhető. Az alig 10 centiméter átmérőjű re- zsó minden Autopress kávéfőző­höz használható. Az Orient mok­ka kávéfőzőnek két kifolyócsöve és két csészetartó talpa van, a főzet a készülékhez kapható ká­véscsészékbe folyik. A sajtótájé­koztató résztvevői elismeréssel szóltak az új termékről. A szövetkezet főmérnöke, va­lamint Lampek György, a Titán Nagykereskedelmi Vállalat igaz­gatója megállapodást kötöttek egymással, amit a közeljövőben szerződésben is elismernek, mi­szerint a következő három esz­tendőben mintegy 60 ezer kávé­főzőt gyártanak a Titán számá­ra, körülbelül hétmillió forintér­tékben. Köze! félmillió forintot sikkasztott Jó szakember, munkáját is jól ellátja — általában így ismer­ték Lukács Istvánt, a Dunaszek- csői Duna Gyöngye Termelőszö­vetkezet főkönyvelőjét. Anyagi helyzetére nem panaszkodhatott — az átlagos havi keresete a hivatalos kimutatások szerint meghaladta a 6000 forintot. Volt családi háza, egy katasztrális hold szántója, 800 négyszögöl szőlője — és Bétáról, ahol la>- kott, nem kellett gyalogosan be­járnia Dunaszekcsőre — saját Volga személyautójával utazha­tott. A jól szituált főkönyvelő azon­ban korántsem elégedett meg ennyivel — azon törte a fejét, hogyan gyűjthetne össze még néhány százezer forintot. Kitalál­ta a módját — ami nagyon egy­szerűnek tűnt. A termelőszövet­kezetnek sok-sok vagon külön­böző terménye várt értékesítésre. Az értékesítést Lukács István vette kézbe. De hogyan adja el? Ez sem okozott gondot. A ter­melőszövetkezetnek nem volt saját árudája — ezért a fő­könyvelő számos tsz piaci áru­dájával illetve azoknak vezetői­vel felvette a kapcsolatot. „Szál­lítom az árut, te értékesíted és a pénzt nekem adod” — szólt az egyszerű megállapodás. Ez a lehetőség annál is jobban meg­A „takarékos" főkönyvelő A bizonylatok egy részét megsemmisítette felelőnek látszott célja elérésé­re, mivel a tsz áruértékesítésé­vel őt bízták meg. Áruszállítás, áruértékesítés az ő hatáskörébe tartozott, a munkát önállóan vé­gezte. Hogy valaki is ellenőrizte volna? Ugyan. Ki is ellenőrizné a főkönyvelőt, amikor az ellen­őrzés is általában az ő feladat­körébe tartozik... Az ellenőrzésnek ezt a „kis­kapuját” használta ki Lukács István. Két évvel ezelőtt megis­merkedett az ibafai Petőfi Tsz pestszentlőrinci árudájának ve­zetőjével, Dömötör Péterrel, majd 1969-ben a rohodi Új Élet Tsz pestszentlőrinci árudájának vezetőjével is, Iván Fe­renccel. Megállapodott velük: rendszeresen szállít különböző terményeket — az ellenértéket az árudák vezetői részben kész­pénzben, részben átutalással fi­zetik. Az üzlet beindult és a fő­könyvelő szempontjából nem is akárhogyan; mert'1968 nyarán Dömötör Péter már fizetett is a leszállított árukért — készpénz­ben, A pénzből Lukács István 72 ezer forintot azonnal zsebre Is vágott — esze ágában sem volt ezt az összeget a tsz-nek befi­zetni. Később — 1968 telén — kis változás történt az elszámo­lásban. Dömötör Péter a Ter­melőszövetkezetek Áruértékesi- tési Szervező Iroda (TÁSZI) köz­reműködésével bonyolította le a forgalmat. Ö jelentette az ibafai tsz-nek az áruk beérkezését, a tsz pedig a TASZI-n keresztül utalta át a vásárolt termények értékét a dunaszekcsői tsz-nek. A pénz egy részét azonban a TÁSZI készpénzben fizette ki Lukács Istvánnak. Lukács ezeket az összegeket megtartotta ma­gának. Nem kis pénzről volt szó — 1968, december 12-én 9999 forintot — 1969. szeptemberé­ben 17 397, október 7-én 33 726, október 9-én 21 210, október 14- én 17 030, november 25-én 35 ezer 122 forintot tett el a fő­könyvelő. De a rohodi tsz pestszentlő­rinci árudájával is jól ment a kereskedés. Az áruda vezetője — hasonlóan az ibafai tsz áru­dájának vezetőjéhez — is sok­szor fizetett készpénzben a tar­ményekért. Húsz, harmincezer forintokat gyűrt pénztárcájába Lukács* István, összesen közel félmillió forinttal „honorálta sa­ját magát” üzleti tevékenységé­ért. Az ehhez hasonló nagyössze­gű sikkasztok általában nagylá­bon élnek, költekeznek. Nem így Lukács István. A főkönyvelő ta­karékos ember volt a szó leg­szorosabb értelmében. Az elsik­kasztott pénzeket takarékbetét­könyvben őrizte — meg is talál­ták lakásán a vizsgálat során. Lukács István, amikor megne- szelte, hogy rövidesen vizsgálat várható — számos bizonylatot megsemmisített és takarékbetét­könyvéből több mint 100 ezer forinot gyorsan befizetett a tsz részére. Miért kellett ez a sok pénz? „Mert szerettem volna szüleim­nek egy házat vásárolni” — vá­laszolta. A szülők iránt érzett fiúi sze- retetel azonban ebben az eset­ben aligha veszi enyhítő körül­ménynek a bíróság. t—reyj I ( I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents