Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-26 / 149. szám
1*71. JÖnkis ti. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Magyar találmányok nemzetközi sikere 9 Komputeres vezérlésű felvonó 9 Színezett kereskedelmi alumínium 9 Antistatikus és vezetóképes poliészter műgyanta 9 Cpűletpanelelemek szemétből Az idei brüsszeli találmányi világkiálításon ismét nagy sikerrel szerepeltek a magyar feltalálók; — a bemutatott Hét találmány közül ötöt aranyéremmel, egyet pedig bronzéremmel jutalmazott a zsűri. Nagy szenzációt keltett a Bálint—Baumann-féle fokozott biztonságú elektronikus gyűjtő- vezérlésű felvonó, mely lényegében a világ első komputeres vezérlésű felvonója. Jellemző a nemzetközi érdeklődésre, hogy a világ egyik legnagyobb felvonó-gyára az angol S. Bahary cég a közeljövőben bemutatót tart a magyar lift-találmányról. A berendezés elektronikus egységeinek gyártási jogát már megvásárolta a brüsszeli Photonic cég és erre a célra külön üzemet hoz létre. A Bahary céggel az egész találmány komplett értékesítéséről tárgyal a Licencia Vállalat. A modell alapján egyébként a magyar ipar hamarosan elkészíti — a brüsszeli cég elektronikájával működő — felvonó prototípusát. Az alapegység 6 emeletes épület kiszolgálására készül, az elemek egyszerű összeillesztésével azonban akár 100 emeletes felhőkarcolókban is alkalmazható. Ugyancsak aranyéremmel tüntették ki a dr. Csókán—Son- tagh-féle eljárást alumínium oxidbevonatának előállítására. A magyar eljárással — különleges ötvözetek felhasználása nélkül a kereskedelmi alumíniumot is lehet színezni. Különös előnye az, hogy lényegesen több szín előállítására alkalmas és olcsóbb is. Az alumínium felületén színes, kemény oxidot képeznek, amely nemcsak esztétikailag emeli az alumínium értékét, hanem javítja minőségét és megvédi az oxidálódástól. A Gál és társai néven bemutatott antistatikus és vezetőképes poliészter műgyanta találmány szenzációként hatott. A magyar feltalálók a poliészter műgyantából, amely közismerten a legjobb elektromos szigetelőanyag — még nagy feszültségű szigetelésre is alkalmas — elektromos áramvezető műanyagot készítettek. A poliészter alkalmazása előtt evvel újabb területek nyílnak például a bányaiparban, üzemanyagtartályok gyártásánál, ahol antistatikus tulajdonságával teljes biztonságot nyújt robbanások ellen. Elektromosvezető képessége folytán alkalmazható lesz a poliészter műgyanta épületek belső elektromos fűtéséhez is, miután bármilyen falfelületre szórópisztollyal felhordható és elektromos áram bekötéssel egész falfelületekről biztosítja az egyenletes fűtést. Nagy lehetőség kínálkozik repülőterek fel- és leszálló pályáinak építésénél is az új anyag alkalÓlom a levegőben A motorbenzin oktánszámúnak növelése céljából ólomtartalmú vegyületeket adnak a benzinhez. A benzin elégése utón az ólom a motorból a kipufogógázokkal a levegőbe kerül és szennyezi a levegőt. San Diegóban, Kaliforniában több éven keresztül vizsgálták a levegő ólomtartalmának alakulását és amellett, hogy azt veszélyesen nagynak találták, azt is megállapították, hogy az ólomtartalomban évi mintegy 5 százalékos növekedés tapasztalható. A levegő ólomtartalma évszakonként is változik, legkisebb nyáron, legnagyobb december-januárban, amikor a nvári érték 8—10-szeresét is eléri. mazására, hiszen egy gombnyomásra, az elektromos fűtés bekapcsolásával percek alatt felolvasztható a kifutópályáról a hó- és jégréteg. Ugyanígy nagy jövő előtt áll az antistatikus műgyanta outópályák építésénél, valamint különböző elektromos berendezések, elsősorban hőtároló boylerek gyártásánál. A magyar találmány iránt a világ számos nagy cége érdeklődik. Aranyérmet kapott a Vladál- féle eljárás építópanelek gyártására. A módszer nagy előnye, hogy a bármilyen anyagból, még a nagyvárosok szemetéből is képes épületpaneleket gyártani. Az így előállított panelek hang- és hőszigetelése, szilárdsága megfelel az építőipar előírásainak. A gyártó berendezés első példánya 25-féle hulladék építőpanelek ké való feldolgozására alkal más, de az igényeknek megfe ielően a felhasználhatósági te rületet szélesíteni lehet. Jel lemző sikerére, hogy egy fran cia cég az Elefántcsontparton kívánja felállítani az üzemet és kávéhüvely hulladékából gyárt majd házelemeket. Egy angol cég Közel-Keleten a rizshájat akarja hasznosítani építkezésekhez, egy svéd cég pedig a nagy cellulózgyárak környékén felhalmozódott hatalmas faké- reg-hegyekből a magyar módszer segítségével kíván építőelemeket gyártani. Víztávvezetékek A gáz- és olojtáwezetékek mellett a víztávvezetékek is egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert világszerte. Egyes helyeken a természet szűkmarkúsága következtében szorulnak ró a messziről jövő távvezetéki vízre. Másutt a természetes vizek — folyók, tavak — ipari szennyezettsége hiúsítja meg a gazdaságosabb helyi vízkivételt. A víztávvezetékek létesítési költségei kétségtelenül nagyok. Perspektivikusan akkor kifizetődő az építésük, ha egyenletesen ki tudják elégíteni az egyre növekvő kommunális és ipari vízigényeket is. Jellemző példa a hatalmasra duzzadó világvárosok vízgondjaira Hamburg esete. A város jelenlegi ivóvízszükséglete napi 280—300 ezer köbméter, ami a századfordulóig kb. 1 millió köbméterre fog emelkedni. Erre való tekintettel egy 600 km hosszú víztávvezeték építését vették tervbe, mely a svédországi Vöner és Vötter tavak kristálytiszta vízével látná el a világvárost. A Szovjetunió vízben szegény vidékein (pl. Örményországban) a mezőgazdaság igényeinek fedezésére is kifizetődőnek bizonyult a víztávvezetékek építése. Képünkön; évi 250 millió köbméter vizet szállító távvezeték az Ararat völgyében. u Hideg gondok" ma és holnap A hűtőipar jelene és övője A mai korszerű hűtőgépek ősét, a Carré-féle vákuum-hűtőgépet 1840-ben találták fel, s annak is már több mint száz éve, hogy az első nem jéggel hűtött hússzállítmány megérkezett Dél-Amerikából Európába egy e célra épített hajó gyomrában, Az emberiség gyorsan felismerte a mesterségesen előállítható hideg nyújtotta élelmiszertartósítási lehetőségeket, s élt is az alkalmazásával. Az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, majd a háztartások is „rákaptak” a gépi hűtésben rejlő előnyök kiaknázására. Jelentős „minőségi ugrást” jelentett a mélyhűtés és gyorsfagyasztás technológiájának a kidolgozása, alkalmazásba vétele. Ezt követően alakult ki az a sajátos hűtőlánc, amelynek összes előnyeit élelmiszerellátásunkban ma élvezzük. EGYENLETES Élelmiszerellátás A hűtőipar a fogyasztók egész évi egyenletes élelmiszerellátásának a letéteményese. A megtermelt nagy gyümölcs-, zöldség- és húskészletek, valamint egyéb élelmiszerféleségek a hűtőházak raktáraiban várják, hogy folyamatosan forgalomba hozzák őket. Hűtőiparunk tárolókapacitása az elmúlt évben meghaladta a 4400 vagont. Fajlagos hűtőkapacitásunk azonban mind a nyugat-európai országokéhoz, mind az iparilag fejlettebb szocialista országokéhoz (NDK, Csehszlovákia stb.) képest alacsony. A különbségek kiegyenlítésére a IV. ötéves terv további hűtőtárolók építését irányozza elő, összesen mintegy 2 ezer vagonos befogadóképességgel. Ezenkívül az országban sokfelé építenek még kisebb- nagyobb előhűtőket, hűtött gyümölcstárolókat, amelyek inkább csak átmeneti szállást nyújtanak majd az értékes és fontos élelmiszerek számára. Ahány élelmiszer, annyiféle o hűtési igény. Néhány gyümölcs, zöldség, a tojás stb. hónapokon keresztül beéri a plusz két- három fokos hőmérséklettel. Ugyanez a hőfok a tejnek és néhány tejterméknek csak néhány napig biztosítja az eltarthatóságát. A hús rövidebb ideig való megőrzése a romlástól ugyancsak plusz 1—4 fok közötti hőmérsékleten történik, huzamosabb ideig való konzerváláshoz azonban már mélyen a fagypont alatti — mínusz 15—20 fokos — hőmérséklet szükséges. GYORSFAGYASZTAS — MÍNUSZ 30 FOKON Sok gyümölcsnek, élelmiszernek és nem utolsósorban a készételek széles választékának hosszú ideig való eltarthatósc - ga csak gyorsfagyasztóssal, mélyhűtéssel oldható meg. Ha megfelelően nagy sebességgel történik a lehűtés, a sejtekben lévő víz nem tűalakú kristályokká fagy meg, amelyek felszúrhatnák a vékony sejtfalat, hanem legömbölyített élű kis fel az áru). Olyan probléma ez, ami hosszú ideig késleltette a mireliteóruk széleskörű elterjedését, s még ma sem mondhatjuk, hogy megnyugtatóan megoldódott volna e sok költséges beruházást igénylő kérdés. Negyedik ötéves tervünk ezen a területen is további előModem vonalú, mélyhűtött áruk szállítására is alkalmas frizsider-kocsi. „magokká", amelyek nem sértik meg azt. így használatbavételkor — a felolvasztáskor — az élelmiszer nem „esik ösz- sze”, nem ereszt levet, hanem eredeti formájában áll rendelkezésünkre. A gyorsfagyasztó alagút mínusz 30 fokos hőmérsékletén megy végbe ez a gyors fagyás, s utána mínusz 20 fok körüli hőmérsékleten történik a tartós tárolás. A hűtőháztól azonban még igen hosszú az út a fogyasztóig, sok idő telik el a kiszállítástól a felhasználás pillanatáig. Mind a mélyhűtött, mind a magasabb hőfokon hűtve tárolt élelmiszereket a hűtőházihoz hasonló körülmények kell hogy fogadják az üzletekben. A mélyhűtött élelmiszereket forgalomba hozó üzleteket tehát mélyhűtőpultokkal kell ellátni, a többi élelmiszerek pedig ún. hűtővitrinekbe kerülhetnek (természetesen arra is gondot kell fordítani, hogy a szállítás során se melegedjék rehaladóst irányoz elő, nevezetesen a hűtólánc minél mesz- szebbre való kiépítését, akár a községekig is. SZÁLLÍTÁS hidegben Gondoljunk azokra a hűtve tárolt élelmiszerekre is, amelyeket külföldre kell szállítanunk. A mélyhűtött áruk vasúti szállítását ma már kompresz- szoros, hűtőfolyadékos frizsider-kocsik végzik, amelyek egész úton a tárolás során megkívánt hőmérsékletet biztosítják az áru számára. A kisebb hűtési igényű élelmiszerek táblajéggel, vagy ún. szárazjéggel feltöltött szállítási észközökben is romlatlanul célhoz érnek. Tagjai vagyunk az INTERFRIGO nevű nemzetközi szervezetnek, a legmodernebb hűtővagonok állnak a rendelkezésünkre, amelyek ellátásáról egészen a célállomásig minden országban folyamatosan gondoskodnak. Bánya a Jeges-tenger partján A Léna-folyó torkolatánál! mindössze néhány kilométerre az Északi- Jeges tenger partjától működik a Szovjetunió legészakabbra fekvő szénbányája, a Szogo. Szovjet geológusok megállapították, hogy az új lelőhely annyira gazdag, és olyan könnyen kiaknázható, hogy minden bányászra évente 150Ö—1600 tonna kitermelt szén jut. A bányában tartószerkezetek egyáltalán nincsenek — az örök fagy vasmarka mindennél erősebben szőrit. Ez a csodálatos föld alatti birodalom egyáltalán nem pusztul. Az elhagyott bányák örökre tiszták és megbízhatók maradnak — olyannyi-- ra, hogy a helyi kereskedelmi szervek élelmiszerraktárként használják azokat. G iuseppe Murabito San Af* fio falucska mészárosa mint mindig, úgy most is minden nap kinyitja boltját. Látja amint elhaladnak boltja előtt a kocsik, a parasztcsaládok ingóságaival. Ott kellett hagyniok otthonukat, mert a lávafolyam már elérte házukat. Poveracci — (szegénykék) mondja ilyenkor együttérzően a mészáros, S A szeszélyes tűzhányó mindjárt hozzáteszi; ,Én bizony nem megyek el mindaddig, amig a láva kertkapumat el nem éri. Még kisfiú voltam 1948-ban, amikor a láva elérte a falu szélét, s ott aztán hirtelen megállt. Most is így lesi.” Szicília csodája ma a négyezer lakosú Etna falu, San Al- fio, amely két hete az utolsó pillanatban menekült meg a kataszktófától. Az Etna egy új oldalkráteréből egyenesen a falu irányába ömlő vulkánikus lávafolyót egy kis domb elterelte a helységtől, és a tenger felé irányította. Murabito mészáros bizakodása beteljesült Európa legnagyobb vulkánja már nem olyan, mint ahogy azt az idegenforgalmi plakátok ábrázolják: ártalmatlanul vonzó, mégis hátborzongató, amely időnként füstöt és lángokat ont magából. Napjainkban az utóbbi évtizedek legsúlyosabb vulkánikus kitörésének tanúi lehetnek a turisták, amikor ezer fokos forró kóözön zúdul le az Etna oldaláról, veszélyeztetve öt község lakóinak biztonságát Amióta a tüzes folyam — amely mintegy négy kilométer hosszú, lakatlan és a tengerbe vezető hegyi bevágásba tör magának utat - elkerülte a községet, a falu lakói igazi déli temperamentummal ünnepük megmenekülésüket. Olyan a hangulat, hogy süket fülekre talál minden figyelmeztetés, mely szerint bármely órában vagy percben újabb kitörés következhet be, s újból pusztulás fenyegetheti a község lakóit Az Etna Európa legmagasabb 3279 m magas vulkánja, Szicília keleti partjón. Óriási kiterjedésű vulkánikus felülettel rendelkezik, s a' lávautánpótlást egy legalább 60-70 km mélységű, gyakorlatilag kimeríthetetlen folyékony kőzettartalékból meríti. Olvasztótere nem olyan lapos, mint a többi európai vulkáné, mint például a Vezuvé, amely csak viszonylag kisebb magma kamrával rendelkezik. Amíg az Etna központi kráteréből kitörő lávafolyamok csaknem mindig lakatlan területre zúdulnak, egyre- másra következnek be az oldalkráterek kitörései. Ez történt például 1669-ben, amikor • montpiJieri dombok egyrészét elsöpörte a láva, Catániát elöntötte és a tengerben közel 1 kilométer hosszú hegyfokot teremtett. Körülbelül egy milliárd köbméter lávát öntött szét, amely 14 községet, 100 négyzetkilométer termékeny földet pusztított el. Ez a kitörés 15 ezer ember halálát okozta. Ekkor támadt a kettős kúpú Monti Rossi kráter. Tulajdonképpen ez alkalommal is egy oldalsó kráterkitörés fenyegette pusztulással San Alfiot. A vulkán most már több mint egy hónapja állandóan működik, de a hegy lábánál élő emberek nem sokat törődnek ezzel. A generációk hosszú sora megszokta, hogy olyan veszélyben éljen, amelyet az Etnö jelent. Már megszokták, hogy a vulkán elég gyakran lángokat vet és köveket dobál magából. Negyven éve annak, hogy az utolsó nagyobb és veszélyesebb kitörés történt, s miként most, akkor is megmenekült San Alfio a lávától. A mészáros állítólagos jóslata bebizonyosodott, viszont 0 vulkanológusok, akik tudományos alapon gondolkodnak és számolnak, nem bocsátkoznak jóslatokba. Dr. Rittmann professzor svájci tudós, a Mont Gibello csillagvizsgáló vezetője csupán ennyit mondott; „Az Etna nem tartozik a veszélyes vulkánok közé, viszont valamennyi közül a legkiszámíthatatlanabb. A lávaömlés egyik napról a másikra váratlanul abbamaradhat, mint ahogy váratlanul elkezdődött. Csak azt tudjuk megmondani, hogy mi történt, de megjósolni nem tudjuk, hogy még mi történhet." A szemtanúk elmondása szerint ha az ember ott áll a lávafolyam lábánál, maga is megérti, hogy a helybéliek a természeti csapások közül az Etna kitörését tartják a legártalmatlanabbnak. A láva lassan, alig észrevehetően folyik a völgy irányába. A kőtömbök izzó vörös állapotban gördülnek lefelé, de elakadnak a lá- vamasszóban, amely két-három emeletnyi magasra is feltürem- lik, hogy azután ismét rendkívül lomhán, alig észrevehetően csússzon lefelé. Manapság San Alfio falu határát turisták és kíváncsiak ezrei lepik el. A merészek egészen a lávafolyam partjáig is .elmennek. Botokkal halásszák ki az izzó kőzetdarabokat, hogy megolvasszanak rajta egy-egy ércpénzt. Az egész vidék fölött maró kénszag lebeg. A helybéliek nevetnek is, bosszankodnak is az idegeneken. Tulajdonképpen gyűlölik őket, mert abban a pusztulásban gyönyörködnek, amely őket sújtja. Nem kevesek a falubeliek közül keresnek is rajtuk. A lejtőkön tarkaság tárul a szemlélő elé. Ügyes kereskedők mozgó boltokat állítottak fel, fagylaltot, üdítő italokat, szendvicset és mindenféle emléktárgyakat árusítanak. Egy ötletes gesztenyesütő izzó lávatömbbe állított serpenyőben süti a marónit. Bár a rendőrség lezárta az Etnára vezető Mare-Neve utat, mégis százával vannak, akik tekintélyes összegekért dzsip- pekre és teherautókra szállva felvitetik magukat egészen a kráterekig. így a „fekete” idegenvezetők nem keveset keresnek a szerencsétlenségen. Az Etna lejtőjén élő paraszt- emberek, akik láva eltemette kis szőlőjüket és gesztenyeerdejüket siratják, nem értik ezt a turista-inváziót. Nehezen viselik el, hogy a turisták nyomorúságukon is gyönyörködnek. Nincs mit csodálkozni azon, hogy a helybéliek egyre több San Alfio-i házra ezt írják: „Hagyjatok békén bennünket I" — sb — ■■
