Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-25 / 148. szám

T971. június 25. DUNANTÜU NAPLÓ 3 Az országgyűlés csütörtöki ülése A pénzügyminiszter expozéja (Folytatás az 1. oldatról) Ezután Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter a kormány nevé­ben előterjesztette a Magyar Népköztársaság 1970. évi költ­ségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést. A zárszámadás jellemző vonásait ismertetve rá­mutatott: az 1970. évi állami költségvetés forrásait ielentő bevételek összege 171,9 milliárd forint volt, ami 11 szá­zalékkal több, mint az előző évben és 2 százalékkal megha­ladja az előirányzatot is. Az ál­lami jövedelmek növekedésé­ben a termelés és a forgalom bővülése volt a meghatározó. Ehhez kedvező feltételeket te­remtett a fogyasztási cikkek és a beruházási javak élénk bel­földi kereslete és a gyorsan nö­vekvő külkereskedelmi forga­lom. A gazdálkodós legfontosabb minőségi jellemzői közül a ter­melékenység jobban emelke­dett, mint a korábbi években, és javultak a külkereskedelmi cserearányok is. Az állam költ­ségvetési bevételeiben mégis mérséklődött a vállalati nyere­ségbefizetés részaránya. Ebben az játszotta a fő szerepet, hogy egyes ágazatokban a termelés és teljesítmények emelkedése által indokolhatónál gyorsab­ban növekedtek a ráfordítások, mind a bérek, mind az anyag­költségek, mind a vállalati ál­talános költségek. A vállalati eredmények és a termelési költségek alakulásá­ba a rendkívüli körülmények nagyban beleszóltak: az árvíz és a belvizek - a mezőgazda­ságot ért elemi károk helyreál­lítása miatt — egyfelől többlet- erőfeszítéseket követeltek a költségvetéstől, a termelőszövet­kezetektől, a vállalatoktól és a lakosságtól, másfelől pedig mérsékelték a jövedelmek kép­ződését. A vállalatok és a szö­vetkezetek jó együttműködése, irányítási rendszerünk rugal­massága pedig lehetővé tette a példamutatóan gyors helyre- állítást. A népgazdaságot érin­tő 8 milliárd forintos többlet­teher pénzügyi következménye­it nem lehet egyetlen év gaz­dálkodásában teljesen kiegyen­líteni; s az államháztartástól, oz érintett üzemektől még egy­két évig megújuló takarékossá­got kíván. Az önálló vállalati gazdálko­dás feltételei 1970-ben tovább szilárdultak. A vállalatok va­gyona gyarapodott: 69 milliárd forint értékű új állóeszközt he­lyeztek üzembe. Az éves ered­mények alapján 20 milliárdot számolhattak el a nyereségből fejlesztési célokra. Több mint 10 milliárd forint részesedési alap képződött, a jóléti célok­ra biztosított "résszel együtt el­érte o teljes bérköltség 15 szá­zalékát. Az állami költségvetés k I- adásainak összege 175,7 milliárd forint volt, ami 12 szá­zalékkal több, mint az előző év­ben és 3,2 százalékkal haladja meg az előirányzatot. A költ­ségvetési pénzeszközök túlnyo­mó részét a terveknek megfele­lő fő célokra: beruházásokra, támogatásokra, a társadalmi intézmények és szolgáltatások finanszírozására fordítottuk. Az állami költségvetés mér­legét az jellemzi, hogy a ki­adások növekedési üteme meg­haladta a bevételekét. A ki­adási többlet a tervezettnél na­gyobb, 3,8 milliárd forint volt, a költségvetés pénzforgalmának mintegy 2 százaléka. Ebben tar- tósabbnak tekinthető és átme­neti tényezők egyaránt közre­játszottak. A fő okot abban kell , keresnünk, hogy gyorsabb ütemben nő a beruházás és a társadalmi közös fogyasztás, mint amilyen ütemben o gaz­dálkodás hatékonysága javul. Társadalmi és gazdaságpoli­tikai céljaink megvalósítása a fejlődés jelenlegi szakaszában a bevételeknél nagyobb terhel hárít a költségvetésié. Ezért szükséges, hogy a szabályozott bevételi forrásokat a hitelrend­szerben felhalmozódó tartós megtakarítások jelentős részé­nek igénybevételével egészít­sük ki. Még jó célra sem végezhe­tők korlátlanul, mert egyidejű­leg szűkítik a termelési és fej­lesztési hitelkihelyezések lehe­tőségét. Ezért is kell megma­Faluvégi Lajos pénzügyminisz­ter beszámol az országgyűlés­nek az 1970. évi költségvetés végrehajtásáról radnunk az egészségesnek és elviselhetönek tekinthető ható rokon belül! Reálison számolnunk kell azzal, hogy az új ötéves terv­időszak első éveiben a köz­ponti célok jövőbeni megváló sításához bizonyos mértékig előlegezni is kell és a múltból áthúzódó kötelezettségeink is vannak. Arra kell azonban tö­rekednünk, hogy a tudatosan vállalt költségvetési hiány a gazdasági folyamatok aktív be­folyásolásával az egyensúlyi kilengések csillapítását ered­ményezze. A termelékenység ja­vulásából származó többleteket ne új célok és szükségletek ki­elégítésére fordítsuk, hanem az egyensúly javításának szolgá­latába állítsuk! Tisztelt Országgyűlés! Az 1970. évi költségvetési gaz­dálkodás tapasztalatainak átte­kintése alapján vázoltam, hogy a jövőben a központi pénzalap felhasználásánál milyen elveket kívánunk követni. Az egyensúly javítása azonban a vállalatokra új feladatokat hárít. Vállalataink nagy része az utóbbi években szép előrehala­dást ért el a szükségletekhez való alkalmazkodásában. A vállalatok az eddiginél korszerűbb, magasabb minőségi követelményeknek is megfelelő, versenyképesebb új termékek egész sorát állítják elő. Széle­sednek a nemzetközi gazdasáqi együttműködés korszerű formái, a termelési kooperációk, licenc­szerződések, elsősorban a szo­cialista országokkal, de tőkés vállalatokkal is. Ezek nemcsak a külgazdasági kapcsolatok bő­vülését jelentik számunkra, ha­nem a műszaki fejlődéshez való felzárkózást; a termelési ténye­zők hatékonyabb felhasználását és a termelés jövedelmezőségé­nek javulását eredményezik. Gyakran tapasztalható azon­ban, hogy a vállalatok — ter­veiket illetően — tovább nyúj­tózkodnak, mint ameddig a ta­karójuk ér. Ennek hátrányos kö­vetkezményeként folyamatos gazdálkodásukban és fejleszté­si tevékenységükben gyakrab­ban kerülnek bizonytalan pénz­ügy helyzetbe: eladásodnak, hi­telképtelenné válnak. A felvett hiteleket akkor is vissza kell fi­zetniük, ha a gazdasági kör­nyezet, a piaci viszonyok a várt­nál kedvezőtlenebbül alakul­nak. Ezért kell a vállalatoknak messzemenő körültekintéssel és megfelelő tartalékokkal gazdál­kodniuk. A hitelpolitika és a pénzügyi ellenőrzés eszközeit fokozottabban kívánjuk felhasz­nálni arra, hogy a vállalatok csak pénzügyi lehetőségeikkel összhangban álló elképzelése­ket valósítsanak meg. A bizottsági vitában is el­hangzott, hogy „az önköltség- csökkentés kategóriáját újra fel kellene fedezni". Valóban gya­kori még a laza költséggazdál­kodás, sokhelyütt indokolatlanul magasak a rezsiköltségek. A pénzügyminiszter ezzel kapcso­latban megemlítette, hogy a túlzott reprezentációt, a felesle­ges utazgatások költségeit a közvélemény joggal kifogásolja. _ A pénzügyi ellenőrzésnek a z új feladatokhoz igazodó át­szervezésével, a revíziók meg­szigorításával támogatni fogjuk az ésszerűbb költséggazdálko­dást — mondotta. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Az állami zárszámadás tük­rében meggyőződhetünk arról, hogy népgazdaságunk az elmúlt évben is terveinknek megfelelő­en fejlődött; hogy következete­sen haladtunk az irányítási rend­szer reformjának végrehajtásá­ban. Úrrá lettünk a nehézsége­ken, nem rejtjük véka alá gaz­dasági vagy pénzügyi munkánk gyengébb pontjait sem. Forint­valutánk szilárd, széles értelem­ben vett hitelképességünk jó. Ezt elismerik országhatárainkon túl nemcsak barátaink, hanem tárgyilagos üzleti partnereink is. Sikereink kovácsolói és része­sei az üzemek dolgozói, csak­úgy mint a szövetkezetek tagjai; azok is, akik korszerű ismere­teket adnak az ifjúságnak, a tudományt művelik, vagy egész­ségünk ápolását tekintik hiva­tásuknak, s azok is, akik az irányító szerveknél, a tanácsok­nál, bankoknál, a vállalatoknál és az intézményekben a köz­pénzek ésszerű, takarékos fel - használásán őiködnek. Egyszó­val mindenki, aki becsülettel fáradozik, hogy szocialista tár­sadalmunk erős és egészséges anyagi alapokra támaszkodhas­son. A közös munka eredmé­nyei nemcsak az elmúlt év ne­héz napjaiban mutatkoztak meg. Fejlődésről tanúskodnak az idei év első öt hónapjának közgazdasági jelzőszámai és kedvezőek a terméskilátások is. Ezért kérem a kormány nevé­ben — jó meggyőződéssel és bizakodással — a tisztelt or­szággyűlést, hogy az állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést fogadja el. A költségvetésről szóló elő­terjesztést néhány hozzászólás után, s a pénzügyminiszter zár­szava alapján, az országgyűlés elfogadta. Az alkotmánymódosítást előkészítő bizottság Az országgyűlés ezután át­tért tárgysorozatának utolsó pontjára: bizottságot választott az alkotmánymódosítás előké­szítésére. Az elnöklő Apró Antal emel­kedett szólásra.- Népköztársaságunk hatá­lyos alkotmányát több mint húsz évve! ezelőtt, 1949. augusztus 20-án fogadta el az ország- gyűlés - mondotta. - Alkot­mányunk hatályba lépése az alaptörvény erejével szentesí­tette, hogy hazánkban végétért a kizsákmányoló osztályok ezer­éves uralma, végétért a nép jogfosztottsága, a politikai ha­talom a dolgozó néppel szö- ; vetséges munkásosztály kezébe j került: rögzítette, hogy a Ma­gyar Népköztársaság a dolgozó nép állama. A magyar nép túl- , nyomó többségét alkotó osztá­lyok és rétegek — a munkások, a parasztok és értelmiségiek — az ország igazi birtokosai let­tek. 1949-es alkotmányunk nem­csak szentesítette a munkás- osztály vezette nép addig ki­vívott győzelmeinek legfőbb eredményét, a néphatalmat, hanem fő vonalakban kijelölte a társadalmi, gazdasági és kul­turális fejlődés irányát, és a szocializmus felépítésében hatá­rozta meg népünk nagy célját — Az alkotmányunk törvénybe iktatása óta eltelt csaknem hu­szonkét esrtendö távlatából teljes meggyőződéssel jelent­hetjük ki az országgyűlés színe előtt, hogy alaptörvényünk meg­felelt feladatának. Az alkot­mányt népünk méltán tekinti nagyszerű, történelmi vívmányá­nak, mert jól szolgálta érde­keit, a szocialista társadalom építését. — Az 1949 óta eltelt több mint két évtizedben - népünk szélesen kibontakozó szocialis­1PAR1 TANULOK.AT FELVESZÜNK fonó, szövő szakmára Jelentkezhet minden 14. életévét betöltött. 8 általános iskola) végzettséggé! rendelkező fiataL A gyár biztosit: kedvezményes utazást, ebédet, díjtalanul munka­ruhát, tankönyveket Kezdő tanulóbér havi 100— 300 Ft, mely az előmeneteltől függően emelkedik. Szülőktől távol élő tanulóknak havi 300 Ft külön­élés! pótlékot, szülőknél lakó fiataloknak havi 250 Ft + ösztöndíjat fizetünk. Jelentkezni lehet bármely munkanapon 7—10 óráig. Levélre részle­tes tájékoztatást küldünk. A gyár címe: BUDAPEST IV., Erkel utca 30. szám. Személyzeti Oktatási Osztály to építőmunkája nyomán — ha­zánk társadalmi, politikai, gaz­dasági és kulturális életében gyökeres változások történtek. Megszüntettük a kizsákmányo­lást; az egész népgazdaságban I győzelemre vittük a szocialista termelési viszonyokat, leraktuk a szocializmus szilárd alapjait. Megváltoztak hazánk osztályvi­szonyai: országunkban nincse­nek ellentétes érdekű osztályok, szilárd a munkás—paraszt szö­vetség, s e szövetség köré nem­zeti egységbe tömörül népünk valamennyi dolgozó rétege. Széleskörű kulturális forrada­lom bontakozott ki hazánkban. Emelkedett népünk általános és szakmai műveltsége, és a szo­cialista erkölcs mind szélesebb körben válik a mindennapi ma­gatartás normájává. — Ismeretes, hogy pártunk, a Magyor Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa az ismertetett indokok alapján állást foglalt alkotmányunk módosítása mel­lett. Mindezek a körülmények szükségessé teszik az alkotmány módosítását. — A történelmi jelentőségű vívmányok ellenére sem szüksé­ges azonban új alkotmányt ki­dolgozni, mert hatályos alkot­mányunk legfontosabb alapel­vei — a néphatalom, a szocia­lizmus megvalósításának célja ma is, és o jövőben is érvény­ben lesznek. Szükséges és in­dokolt viszont, hogy az elmúlt két évtizedben elért társadal­mi, politikai, gazdasági és kul­turális vívmányainkat az alap­törvényben is rögzítsük, továb­bá, hogy az elért eredmények­ből kiindulva, az alkotmányban is fogalmazzuk meg a szocia­lizmus teljes felépítésének fel­adatait, és jelezzük további elő­rehaladásunk távlatait. Ebben a szellemben kell alkotmányun­kat módosítani, és ezért szük­séges bizottságot választani az alkotmánymódosítás előkészíté­sére. A megválasztandó bizott­ság feladata, hogy kidolgozza a szükséges és indokolt módo sító javaslatokat hatályos alkot­Rameisl Ferencné felszólalása Tisztelt Országgyűlési Mindenekelőtt egyetértésemet szeretném kifejezni a kormány elnökének beszámolójával, mely szemléltetően mutatja népgaz­daságunk fejlődését a gazda­ságirányítás reformjának beve­zetése óta megtett utat, mind­azokat az eredményeket, me­lyek mögött szorgos munkás­kezek, munkásosztályunk, dol­gozó parasztságunk és értelmi­ségünk alkotó tevékenysége rej­lik. A beszámoló külön érdemé­nek tartom azt az őszinteséget, mellyel feltárultak azok a nem ismeretlen gondok, melyekkel a napi munka során hol nyíltan, hol burkoltan szinte valameny- nyien találkozunk. Hozzászólásomban annak a politikai célnak, gyakorlati meg­valósításáról kívánok beszélni, melyet napjainkban érzékelünk, mikor figyelemmel kísérjük, hogy élnek üzemeink a szá­mukra biztosított önállósággal, hogyan tervezik jövőjüket, ho­gyan értik és alkalmazzák a vállalati demokratizmust. Tehát, hogy készülnek azok a vállalati középtávú tervek, me­lyek készítéséről Baranyában és gondolom másutt is kicsit fél­tünk. Féltünk úgy mint, ahogy a legtöbb új intézkedés beve­zetésétől. Ha számba veszem mit mu­tatnak tapasztalataink, melye­ket vizsgálódásaink során sze­reztünk 234 jelentősebb válla­lat, illetve szövetkezetnél rész­ben közvetlen, részben közvetett úton, az látható, — hogy a terv- készítés menetére a demokra­tizmus jellemző. A vállalatok többsége saját­maga készíti a tervét, s mivel első alkalommal készülnek ön­állóan középtávú tervek, érző­dik a tapasztalatok hiánya, az, hogy nem kiforrott a munka, bátortalanság van korszerűbb új módszerek alkalmazásában. A tervezési munkát segítet­ték és kiemelt politikai feladat­ként kezelték párt és tömeg­szervek, továbbá a központi és helyi információk. (Hátráltatták viszont az egyes gazdasági szabályozók és a központi intézkedések késői megjelenése. Ugyancsak késlel­tető hatással voltak az egyes vállalatokat érintő szervezési intézkedések. A minisztériumok tájékoztatói, irányelvei erősen eltérő jellegű­ek. Némelyek túl óvatosak, vagy mojdnem utasításszerűek. Bizo­nyos értelemben ezek az elté­rések érthetők is, azonban ma­gyarázni ezt lent, nehéz. Itt szeretném kihangsúlyozni, hogy vállalataink a változó kö­rülmények között igénylik a szaktárcák segítő, tanácsadó tevékenységét azt, hogy utasítás helyett a gazdasági egységek magatartását befolyásolják úgy, hogy azokat a célokat követni tudják, amelyek a gazdasági tervekben és a gazdaságpoli­tikában megfogalmazást nyer­tek. Lehet, hogy erősnek fog tűn­ni, ahogy fogalmazok: a vállalati önállóság nem jelenthet mogá- rahagyatottságot. Jónak ítélhetjük, hogy a ter­melés bővülésére vonatkozó célok az országoshoz hasonló ütemüek a tervekben a koráb­biaknál jobban igazodnak a szükségletekhez és a termelés növekedését döntő mértékben a termelékenység emelkedésé­vel, műszaki fejlesztéssel kíván­ják biztosítani. A legtöbb gondot okozó be­ruházási kérdés — még a fent- álló feszültségek ellenére Is úgy ítélhető meg a készült és készülő tervekben, hogy javul a realitása a beruházásoknak, jobban igazodik a tényleges erőforrásokhoz. Félreértések el­kerülése végett azonban meg­jegyzem, hogy ez a javulás nem jelenti azt, hogy a beru­házásainknál a kereslet-kínálat egyensúlya érvényesülni fog egyhamar. Tapasztalataink alapján azt mondhatjuk, hogy megfontol­tabb létszám és kissé óvatos bérgazdálkodás jellemző a ter­vekre. Ügy látható, hogy a ter­vekben bátortalanok az embe­rekről való gondoskodást ille­tően a célkitűzések, még okkor is, ha a szociális és kulturális célokra előirányzott összegek is emelkedő tendenciát mutatnak. Sajnos a nagy feszültséget oko­zó igény kielégítését célzó ter­vek a gyermekintézmények férő­helyeinek bővítését illetően a gondnak csak töredékét enyhíti. Sorolhatnám tapasztalataink sokaságát és színességét, mely- lyel igazolni tudnám, hogy o cél, amit a kormányzat maga elé tűzött jó, követésre találtak, s minden törekvés meg van ar­ra, hogy a határidőre elkészül­jenek a tervek. Tisztázásra várnak viszont olyan kérdések, melyek nehe­zítik a gondos és pontos terv- készítés lerakását s erre szeret­ném a figyelmet irányítani S tisztelettel kérni a kormányt, hogy sürgesse a vállalatok és minisztériumok közötti döntése­ket, állásfoglalásokat, melyek a IV. ötéves tervben előirány­zott központi fejlesztési prog­ramokkal kapcsolatosak és te­rületi vonatkozásúak. Meg vagyok győződve róla, hogy a most folyó terv-viták elindítanak egy egészségesebb politikai légkört, segíteni fog­ják az üzemi demokrácia kü­lönböző fórumait még életké­pesebbé tenni, s elérhető lesz az a fenti és lenti közős aka­rat, hogy a vállalati terv-célok kialakításában szót kérnek és kaphatnak azok a munkások, akik anyagi javaikat nem egy­szer nehéz körülmények között fáradságos munkával állítják elő. Az általam említett kérdés egy töredéke a nagy gazdasági folyamatnak. Nagy dolognak tartjuk, hogy eljutottunk idáig. Csak azt szerettem volna hang­súlyozni, hogy ezirányú tevé­kenység segíti a kormányzat munkáját s ha a kritikai jelzé­seim meghallgatásra találnak, a munka minőségi javulása fel­tétlen várható lesz, gondolom nemcsak Baranya megyében, hanem az egész országban. mányunk szövegéhez, és közre- | működjék a törvényjavaslatnak az országgyűlés elé terjeszté­sében. Apró Antal ezután javaslatot tett a bizottság elnökének és tagjainak személyére. Az indít­ványt az országgyűlés egyhan­gúlag elfogadta. Az alkotmány­módosítását előkészítő bizottság elnöke KÁLLAI GYULA, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöke. A BIZOTTSÁG TAGJAI: Dr. Antalffy György, Bencsík István, Bodonyi Pálné, Cseterki Lajos, dr. Gonda György, dr. Horváth István, dr. Horváth Ri­chard, dr. Korom Mihály, dr. Mihályfi Ernő, dr. Molnár Fri­gyes, Nagy Richard, NemeslaH Tivadar, dr. Novák Pálné, dr. Orbán László, dr. Ortutay Gyu­la, Pióker Ignác, dr. Prieszol Olga, Rameisl Ferencné, Szabó István, dr. Szabó Kálmán, dr. Szakács Ödön, dr. Szénási Gé­za, Szépvölgyi Zoltán és dr. Wild Frigyes. Az ülésszak ezzel befejezte munkáját. Az elnöklő Apró An­tal megállapította, hogy a két­napos tanácskozás során az or­szággyűlés eredményes munkát végzett. — Az országgyűlés mindent megtesz annak érdekében, hogy a kormány programja hiányta­lanul megvalósuljon — mon­dotta, s végezetül további ered­ményes munkát, jó egészséget kívánt az országgyűlés tagjai­nak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents