Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-25 / 148. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: SO fillér napló XXVin. évfolyam, 148. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. június 25., péntek Hz országgyűlés csütörtöki ülése Elfogadták a kormány programját — A pénzügyminiszter expozéja Megválasztották az alkotmánymódosítást előkészítő bizottságot Befejeződött az országgyűlés nyári időszaka CsütSrtők délelőtt az országgyűlés folytatta a kormány programjának vitáját. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sán­dor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Ká­Komócsin Zoltán roly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kor­mány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Apró Antal elnöki megnyitója után az ülés első felszólalója Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára volt Kormányunk külpolitikájára az aktivitás a jellemző Tisztelt Képviselő Elvtórsak! A Minisztertanács elnökének az országgyűlés elé terjesztett beszámolója a tényleges hely­zetnek megfelelően vette szám­ba a kormányzati munka ered­ményeit, a megoldásra váró problémákat és a jövőre vo­natkozó terveket. A kormány elnöke joggal hangsúlyozta a gazdasági és a kulturális épí­tőmunkában, az élet minden területén elért sikerek jelentő­ségét Szocialista rendszerünk eredményei alapvető szerepet játszanak hazánk nemzetközi tekintélyének növekedésében, külpolitikánk sikereiben. A kormány külpolitikáját — belpolitikájához hasonlóan — állandósult aktivitás és kezde­ményező készség jellemzi. Kor­mányunk nemzetközi politikája összhangban áll a marxizmus- lemnizmus elveivel, a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusán megerősített nemzetközi politikai irányvo­nallal. A kormány eredménye­sen valósítja meg a X. kong­resszus külpolitikai céljait; nemzetközi munkájával hozzá­járul hazánk és a szocialista országok kapcsolatainak fej­lesztéséhez, a szocialista világ- rendszer egységének, összefor- rottságának erősítéséhez; a Magyar Népköztársaság és a független, . antiimperialista po­litikát folytató fejlődő országok kapcsolatainak bővítéséhez; a békés egymás mellett élés el­vének gyakorlati megvalósítá­saként hazánk és a fejlett tő­kés országok kapcsolatainak javításához. Képviselő Elvtársak I A kormónyelnöki beszámoló megalapozottan hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársa­ság eredményesen járul hozzá a szocialista országok egységé­nek erősítéséhez. Pártunk Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és kormányunk elnöke rendszeresen résztvesznek a Varsói Szerződés politikai ta­nácskozó testületének ülésein a közös feladatok kialakításá­ban, az összehangolt külpoli­tikai irányvonal kidolgozásában. Ez a munka egyaránt elősegí­tette hazánk és a testvéri or­szágok közös törekvéseit. A Magyar Népköztársaság nemzetközi politikájában — mint azt a kormányelnöki be­számoló is hangsúlyozta — a legnagyobb jelentősége a ma­gyar-szovjet kapcsolatoknak, a Szovjetunióval való barátság és együttműködés erősítésének van. Ezúttal is örömmel álla­pítjuk meg, hogy együttműkö­désünk politikai, gazdasági, kulturális és nemzetközi téren terveinknek megfelelően, szün­telenül fejlődik. Ez a legfon­tosabb külső feltétele és biz­— A parlamenti vita része és folytatása volt annak a beszél­getésnek, amely pártunk X. kongresszusa, az országgyűlési és tanácsválasztások, valamint a szakszervezeti választások elő­készületei és lebonyolítása so­rán szerte az országban lezaj­lott— kezdte válaszát Fock Jenő, — A felszólalások kifejezték azt az egységet, amely a közös gondok megoldását célozza, s amely legnagyobb erőforrásunk, örvendetes ez, hiszen az egyet­értés a sikeres végrehajtás zá­loga. — A szó szoros értelmében vett vitáról talán nem is beszél­hetünk; a felszólalásokat inkább eszmecseréhez hasonlítanám, amely hozzásegít ahhoz, hogy munkánkat a jövőben valóban magasabb szinten végezhessük el. A felszólalásokból kicsendült egyetértés jobb munkára ösztö­nöz bennünket. Fock Jenő ezután arról be­szélt, hogy a kományprogram parlamenti vitájában megnyil­vánult egyöntetű helyeslő támo­gatás és bizalom természetesen nagy erőt és ösztönzést ad, de ugyanakkor megnövekedett fe­lelősséget is jelent a kormány számára. A vélemények külön­bözősége, az egyetnemértés „előnye", hogy bizonyos fokig menlevelet ad a sikertelenségre. Nos, a Forradalmi Munkás-Pa­raszt Kormány nem tart igényt effajta menlevélre, s szívesen vállalja a megnövekedett fele­lősséget — Korábban az országgyű­lésben a felszólalások jórésze — a kormányprogram benyújtása­kor és különösen a költségvetés tárgyalásokon — igénybejelen­téssel párosult. Most nem ez jellemezte a hozzászólásokat, s ahol előfordult ilyen, azzal egyet lehet érteni, hiszen azoknak a törekvéseinknek a valóra váltá­sát sürgették, amelyek a kor­mány programjában is szere­pelnek. Újólag szeretném hang­tosítéka a szocializmus építésé­nek hazánkban. A Magyar Népköztársaság kétoldalú kapcsolatai eredmé­nyesen fejlődnek a többi euró­pai szocialista országgal is. A jelenlegi helyzetet az jellemzi, hogy rendszeressé váltak kor­mányunk képviselőinek szemé­lyes találkozásai a testvéri szocialista országok kormányai­nak képviselőivel. Komócsin elvtárs ezután részletesen elemezte a szocia­lista országok kétoldalú kap­csolatainak további fejlődését, az indokínai, a közel-keleti helyzetet, valamint az európai súlyozni, hogy a kormányprog­ram hosszabb időre szól, jóné- hány kérdésben túlmutat a ne­gyedik ötéves terv keretein. Szá­mos kérdésben a negyedik öt­éves terv időszakában — vagy másképp fogalmazva: a parla­ment négy esztendős ciklusa idején — csupán az alapokat tudjuk lerakni, s nagyobb sza­bású programjaink a következő időszakban bontakoznak majd ki. — Erezhető volt a felszóla­lásokban a végrehajtást siet­tető bizonyos türelmetlenség is. Ez — különösen ha a hibákról, a hiányosságokról volt szó — népünk jogos türelmetlenségé­ből táplálkozik. A kormány ne­vében azonban türelmet kérünk ahhoz, hogy erőnkhöz, lehető­ségeinkhez mérten a még meg­levő gondokat sorra-rendre megoldhassuk. Ha arra gondo­lok, hogy a felszólalások a kormányprogram egyetlen jelen­tős részét sem vitatták el, a a zárszót be is fejezhetném azzal, hogy — a már kialakult szokásoknak megfelelően — az elhangzott javaslatokat, észre­vételeket a kormány legköze­lebbi ülésén megtárgyalja, s ugyancsak szokásainknak meg­felelően, intézkedéseiről az or­szággyűlés elnökét és a javas- lattevő képviselő elvtársakat tájékoztatja. Ügy érzem azon­ban, a vita mélysége és sok­oldalúsága arra kötelez, hogy néhány kérdéssel külön is fog­lalkozzak. — Az utóbbi három év ta­pasztalatai bizonyítják — mon­dotta —, hogy a vezetők — elméleti és gyakorlati ismere­teik gyarapításával — felnő­nek az új feladatokhoz. A gyor­san változó élet meg is követeli, hogy szinte naponta megújul­janak, szüntelenül továbblép­jenek a gazdasági, kulturális és egyéb területen dolgozó ve­zetőink, vagyis lépést tartsa­nak az élettel. biztonsági konferencia jó elő­készítésének, illetve összehívá­sának jelentőségét, majd a kormányelnöki beszámolót el­fogadásra javasolta a tisztelt országgyűlésnek. Komócsin Zoltán felszólalása után Rameisl Ferencné, Bara­nya megye 12. választó-kerüle­tének képviselője, (felszólalását a 3-as oldalon közöljük), Szabó István, Hajdu-Bihar megye képviselője, majd Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára fej­tette ki véleményét a kormány programjáról. Németh elvtárs után dr. Káldi Zoltán budapesti képviselő, Tollár József Zala megyei képviselő, Tóth István budapesti képviselő, Váncsa Jenő Fejér megyei képviselő, Céczi János Nógrád megyei képviselő, majd Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter emelkedett szólásra. Bondor elvtárs felszálalása után ebédszünet következett Ebédszünet után Apró Antal elnökletével folytatódott az ülés. Felszólalt Kovács Sándor Győr-Sopron megyei képviselő és dr. Havasi Béla Borsod me­gyei képviselő, majd az elnöklő Apró Antal bejelentette, hogy mivel a programhoz több fel­szólaló nem jelentkezett, ezért a vitát lezárja és átadja a szót Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének. A kormány elnöke ezután tel­jes részletességgel válaszolt a vitában elhangzott kérdésekre, majd válaszát így zárta: — A kormány programjának e fogadtatása azt az egyet­értést tükrözte, amely megnyil­vánult pártunk X. kongresszusá­nak és a Hazafias Népfront vá­lasztási felhívásának össznépi fogadtatásában is. A kormány az országgyűlés jóváhagyását, helyeslését és egyetértését nagy erőforrásnak érzi a program végrehajtásához, s úgy véleke­dik, hogy a vitában megnyil­vánult egyetértés anyagi erővé válik programunk végrehajtásá­nak minden szakaszában. E program dolgozó népünk javát, szocialista hazánk felvirágozta­tását szolgálja. Amint a kép­viselő elvtársak megállapítot­ták: népünk bízik a párt és a kormány politikájában, vezeté­sében és céljaiban, azok meg­valósításáért kész minden erő­vel munkálkodni. Ez a bizalom, támogatás számunkra a maga­sabb szintű munka kedvező fel­tételeit biztosítja. Mégegyszer megismételve az önök által megválasztott kormány munká­ját a következő négy esztendő­ben úgy kívánja végezni, hogy majdan ismét elmondhassuk: amit vállaltunk — teljesítettük. Fock Jenő nagy tapssal foga­dott beszéde után határozat- hozatal következett. Az ország- gyűlés a Minisztertanács elnö­kének a kormány programjáról szóló előterjesztését és a hoz­zászólásokra adott válaszát jó­váhagyólag, egyhangúlag tudo­másul vette. Ezután az országgyűlés áttért a második napirendi pont, az 1970-es állami költségvetés vég­rehajtásáról szóló jelentés meg­tárgyalására, A zárszámadásról szóló jelentést dr. Faluvégi La­jos pénzügyminiszter terjesztet­te elő. i (Folytatás a 3. oldalon) A kormány elnökének összefoglalója Aratják a búzát Siklóson Tegnap reggel megindultak a siklósi Magyar—Bolgár Testvé­riség Termelőszövetkezet kom­bájnjai: megkezdődött a me­gyében a búza aratása. A termelőszövetkezet 1480 hold kalászosából 1200 hold a búza vetésterülete, s mivel még az árpát is vágják a gépek, így még csak hét kombájn „vette fel a harcot” a táblák­kal. Tavaly — a gyengébben sikerült gazdasági esztendőben — 16 mázsa volt a holdan­ként átlag, idén ennél sokkal jobbra számítanak. Úgy néz ki, hogy sikerül a 19—20 mázsás holdanként! betakarítási átlag. Ha a jó idő marad — ked­vez a folyamatos aratásnak —, úgy 13—14 nap alatt végeznek a siklósiak a munkával. Városi tanácsülés Szígetvárott Jóváhagyták a város negyedik ötéves tervét Tervmódosítások a jelölőgyűlési javaslatok alapján 28 millió forint az idei fejlesztési terv Tegnap délelőtt ülést tartott Szigetvár városi Tanácsa. Ez al­kalommal tárgyalták meg és hagyták jóvá a város negyedik ötéves tervét, amelyen a vá­lasztási jelölőgyűléseken el­hangzott javaslatok alapján módosításokat eszközöltek. A város 1971—75. között 151 mil­lió forint értékben hajtja végre fejlesztési célkitűzéseit és eb­ben 114 millió forinttal a la­kásépítés szerepel. A tervidő­szakban 410 lakás, egy nyolc­tantermes általános iskola, 40 férőhelyes bölcsőde, ABC áru­ház, új autóbuszpályaudvar, két iskolai tornaterem, szennyvíz­átemelő épül a városban, és ezenkívül számos olyan létesít­mény kerül megvalósításra, ami­re a történelmi múltú városnak nagy szüksége van. Korábban egymillió forintot irányoztak elő a városban jár­daépítésekre, a jelölógyűlési javaslatok alapján ezt 2.1 mil­lióra módosították, s ugyanígy a vízhálózat bővítésére szánt 370 ezer forintot is 2.5 millióra emelték fel. Nagyobb összeget biztosít a terv a peremterületek kommunális ellátására is: az eredetileg tervezett 650 ezer forint helyett 1 milliót fordíta­nak erre o célra. Ugyancsak elfogadta a ta­nácsülés a város idei fejlesztési tervét is 28 millió forintos elő­irányzattal. Ebből többek között lakótelepi előkészítő munkála­tokat valósítanak meg, felépül a gimnázium tornaterme, meg­kezdik az autóbuszpályaudvar építését és lefedik a piac­teret. Külön napirendi pontként ke­rült a tanácsülés elé a jelölő­gyűléseken elhangzott javasla­tok, bejelentések további inté­zésének menetrendje és jóvá­hagyták az új lakásügyi jog­szabályokkal kapcsolatos helyi tanácsrendeleteket Tegnap a koraesti órákban a tűzoltóság óriás létrájának segít­ségével megkezdték a Hal téri, illetve a Kossuth téri 18 méter magas óriáslámpák végszerelését, a lámpákban elhelyezett 8—8 reflektor beállítását. Erre azért van szükség, hogy az oszloponként 560 Watt teljesítményű reflektorok egyenletesen világítsák be a tereket. Ma estére már a közvilágítás bekapcsolásától teljes fény­árban úsznak a terek Erb János felvétel*

Next

/
Thumbnails
Contents