Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-23 / 146. szám

1971. Június 23. DUNÁNTŰLI NAPLÓ Tizenévesek és a szünidő Adós, ne fizess? Kitölteni a nyarat szervezett programokkal vagy szabadjára engedni a tizenévesek szertelen táborát? Mi tesz igazán jót a fiataloknak, ha végigdolgozzák a szünidőt, vagy ha végigcsel­lengik? Mik az optimális ará­nyok? Mit tesznek, mit tehetnek az iskolák azért, hogy tanulóik helyesen és kellemesen töltsék a szünidőt? Mit kellene még tenni? Három iskolában néztük meg, mivel töltik a nyarat a közép- iskolások. Szakmai gyakorlat, egyéni munkavállalás Nagy Lajos Gimnázium és Szakközépiskola: az iskola mint­egy 800 tanulójából százan vesznek részt a KISZ központi építőtáboraiban, Budapesten a Rákos-pataknál, Martonvásáron az M—7-es út építésénél és Tá­ján ahol gyümölcsszedést vé­geznek. Az I. f. osztály az NDK- beli Eislebenben végzi kötelező nyári gyakorlatát, a III. f. osz­tály — mindkettő szőlőtermelő és borkezelő szakközépiskola — termelési gyakorlatát egyhetes jugoszláviai tengerparti kirán­dulással fejezi be. A villany- szerelők szintén szakmai gya­korlatra mennek a nyáron. Az iskola sok munkaalkalmat köz­vetített, a tanulók közül na­gyon sokan vállalnak újságki­hordást, postai, vendéglátóipa­ri, benzinkutak melletti munkát. Széchenyi Gimnázium és Szak- középiskola: 700 a tanulók szá­ma, ebből 8 osztályt, azaz 280 gyereket érint a nyári termelési gyakorlat, ami kötelező és négy hetes. Villányban önköltséges iskolai tábort létesítettek, köny- nyebb szőlőmunkákat végez itt kb. 100 tanuló, s meghívták ide a leendő elsősöket is. Kétszáz- húszon mennek KISZ építőtábo­rokba. A tanulóknak a fele vi­déki, nagyrészük ezért otthon tölti o nyár javarészét, segít szü­leinek a mezőgazdasági mun­kákban. Az a harmadik osztály, amely az idén 14 napot Várná­ban tölt, két éve takarékosko­dik erre az útra. Az iskola a Bádogos Ktsz-szel, a Pécsi Ipari Vásár rendezőivel, a MÁV-val vette fel a kapcsolatot, hogy se­gítsen egyéni munkaalkalmat szerezni a tanulóinak. Komarov Gimnázium és Szak- középiskola: a 20 osztály (700 gyerek) közül 8 szakközépisko­lai, vagyis számukra is kötelező a szakmai gyakorlat. A posta­forgalmisták közül sokan lakó­helyükön vagy a közelben köp­tök munkát, ők sokszor végig­dolgozzák az egész nyarat. A geodéták egyik harmadikos osz­tálya a Somogy megyei Szenna községben a zártkertek felmé­rését végzi. 170 tanuló építő­táborba megy, két osztály a KISZ és az IBUSZ közös akció­jában, kempingező táborban tölt egy-egy hetet. A postafor­galmisták közül a harmadikoso­kat a KPM teljesen ingyenes balatoni táborban látja vendé­gül — a minisztérium most kez­dődő akcióját a jövőben is folytatni akarja. Kisebb szám­ban ebből az iskolából is ju­talomüdüléseken, jutalom- és vezetőképző táborokban töltik a nyarat. Az összképben itt is elég nagy helyet foglalnak el az egyéni munkavállalások. Egyetemi vagy főiskolai végzettségű VASIPARI SZAKMAI GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ DOLGOZÓT műszaki ov. munkakörbe felveszünk. Jelentkezést önéletrajzzal „Fejlődő üzem" jeligére a Hunyadi úti hirdetőbe kérünk. Összefoglalva tehát: igen so­kan töltik a nyarat vagy annak elég nagy részét munkával. Az igazgatók véleménye szerint a szakmai gyakorlat és a módjá­val végzett munka egészséges, jó dolog. A termelési gyakorlat és a diákmunka díjazását azon­ban felül kellene vizsgálni, s lehetőleg osztályonként differen­ciálva többet kellene fizetni a diákok sok esetben komoly ter­melési értéket is létrehozó mun­kájáért Külföldi és itthoni utazások A nyár egyik legkedveltebb „műfaja” a külföldi utazás. Le­velezőpartnerekhez, rokonokhoz, cserediákokhoz indulnak a nyár elején a tizenévesek — szinte csapatostul. A Nagy Lajosból évente 2—300 diák fordul meg külföldön. S éppen itt találtak egy nagyon épkézláb megol­dást: azok kapják meg az iskola hozzájárulását a külföldi uta­záshoz, akik mór voltak építő­táborban. Olyan méltányos megkötöttség ez, amelyet ma­guk a diákok is helyeselnek. Az iskola úgy véli, ezzel valóban erkölcsi kötelességgé válik az építőtáborban végzett munka, a külföldi út pedig megérdemel­tebbé. A belföldi kirándulások egyik bevált formája a közös ország­járás. A Széchenyi Gimnázium kezdeményezése etéren példa­mutató: alapként az őszi mező- gazdasági munkák bevételét tekintik, s havi 10—20 forintos — rendszeres! — egyéni taka- rékosodással egészítik ki az így szerzett összeget. Olyan gyere­kek esetében, ahol a rendszeres takarékosság is gondot okoz, megintcsok az iskola segít: év­közben munkaalkalmakat szer­vez — a vasútnál, a kertészet­nél és másutt —, amelyre tet­szés szerint jelentkezhetnek a diákok. Az így összejött pénzhez aztán év végén nem kell a csa­ládtól kérni, ahogy az sok is­kolában még divat, s megkese­ríti sok gyerek kirándulását. (Akár úgy, hogy nem telik rá, akár úgy, hogy a család nehéz­ségek órán szorítja ki a sajnos elég magas összeget.) Táborok- sokféle módon A kérdést nem tárgyalhatjuk teljes terjedelmében. Nagyon sokoldalúak és bonyolultak a problémák, hiszen az is idetar­tozna, hogy a bukottakat a szü­lők ne kényszerítsék egész nyá­ron át a tanulásra, hanem hagy­janak nekik egy hónap pihenést, augusztusban azonban kívánják meg tőlük a rendszeres tanu­Jó húsz éves párbeszéd jutott eszembe: — Tudod, kérlek, borzasztóak ezek a tornacipősök! Csakúgy bejönnek ide az egyetemre és őzt hiszik, majd orvos lesz be­lőlük! A tornacipősök: egykori pa­raszt, meg munkásgyerekek. Ma: többségük orvos. Csakhát az idő sokat játszik velünk. Ak­kor, húsz éve azt akartuk, hogy ne legyen többet ebben az or­szágban tornacipős, kopott egyetemista. Lám, most nem egy ifjú szemében éppen az- a sik­kes, ha valaki fényesre kopott farmerben érkezik, attól még jómódú lehet az apja, attól még értelmiségi. Azt is hittük, hogy egy emberöltő múlva min­denki egyforma eséllyel jelent­kezhet egyetemre, kizárólag sa­ját tudása lesz a mérvadó. És lám, az „F-esek" ügyében még tegnap is újdonság, jelentős kezdeményezés született. Mert „F-esek" — azaz fizikai szülők gyermekei — ma is vannak, ma last. Az is idetartozna, hogy i érthetetlen módon évek óta I nem képes a minisztérium idő- '■ ben megküldeni a tanulmányi versenyek kiírását, az mindig — ; idén is — az évzáró után ér- ; kezik meg az iskolákhoz, így nincs már mód felhívni a leg­jobbak, az esélyesek figyelmét a szakirodalomra és a felké­szülés lehetőségeire. Holott a nyárnak ez is értelmes haszno­sítása lehetne. A gondok sorolása helyett végezetül megkértük a megkér­dezett igazgatókat, foglalják ösjze legfontosabbnak ítélt ja­vaslatukat: hogyan lehetne a jelenlegi lehetőségeken javíta­ni? — Véleményem szerint szapo­rítani kellene a kellő felügye­lettel ellátott, kemping jellegű táborok számát — véli Dobai József, a Nagy Lajos igazgatója — ahová a gyerekek „be-be- nézhetnének". Figyelembe kell venni, hogy a középiskolások már nem rajonganak a szerve­zett formákért. így több diák barangolhatna az országban, kerékpáron vagy vonaton, az önállóság és a fiatalokra jel­lemző élmény-igény jegyében. — Ha rajtam múlna — mond­ja Erhardt Imre, a Széchenyi igazgatója — sok tábort szer­veznék, amelyeknek valamilyen meghatározott célja vagy arcu­lata lenne. A versmondók is összegyűlhetnének egy-egy tá­borban az egész ország terü­letéről, az ifjúgárdisták is, és így tovább. A gyenge tanulókat is egy kéthetes táborban gyűj- teném össze, s amellett, hogy pedagógusok foglalkoznának velük, tóboréletet élhetnének, szórakozhatnának, nyaralhatná­nak is. Kijelölném azokat a vál­lalatokat, ahol munkaerő kell, s kijelölnék ott pár embert, aki ért is a fiatalok nyelvén, s ezek a vállalatok mindig fogadnák a dolgozni kész fiatalokat. En­nek az a lényege, hogy a csa­ládi programok, nyaralások kö­zepette szinte lehetetlen előre egyeztetni az időt. — Meg kellene találni a módját — ez Szentirányi József- nének, a Komarov Gimnázium igazgatójának véleménye —, hogy a középiskolások számára az úttörő szaktáborokhoz ha­sonló táborokat szervezzünk. A KISZ reszortfelelősök számára semmi segítséget nem nyújta­nak, csak amit az iskola, év­közben, segíteni próbál. E néhány, egymást támogató javaslat is azt mutatja, hogy lenne bőven lehetőség a nyár tartalmasabb, kellemesebb ki­töltésére. Ezeknek megvalósítá­sa azonban mór túlmegy az is­kolák hatáskörén, s felveti — mindenekelőtt — a KISZ fel­adatainak kérdését. is hátrányban vannak a többi­ekkel, az értelmiség gyerekeivel szemben. Tanárképző Főiskola, délelőtt tizenegy óra. Pintér Gizella — Kapuvárról — megszólal: — Hát ez bizony másképp megy, mint a gimiben! — Miért? — Ott egyszerűbben tanultuk a fizikát. Itt súlypontozzák az anyagot és sokoldalúbban szemlélik. Pintér Gizi „F-es“ kislány, édesapja kőműves, öten vannak testvérek. Vasárnap érkezett a Geister Eta utcai középiskolai kollégiumba, kétszázhúsz társá­val együtt. Csak az útiköltséget kellett fizetnie, a koszt, a szál­lás, tanítás ingyenes. Kicsit még lelkesen is, meg talán szorong­va is meséli: — A többiek azt mondják, hogy sokat jelent majd nekünk ez az egy hét. Igaz, sok „nem F-es" otthon igazságtalannak nevezte ezt az előkészitőt. De öli otthon bármikor leemelhet­Egyeiemisták nyári gyakorlatén A pécsi egyetemek, főiskolák hallgatói számára a nyár nem- , csak a pihenés, hanem a gya- ; korlati felkészülés ideje is. A Pollack Mihály Műszaki Fő- j iskola I. és II. évesei, összesen í 44.3-an július 5—31. között lesz­nek termelési gyakorlaton. A négyhetes gyakorlat alatt kb. százan Pécsett, a többiek az ország más vállalatainál dol­goznak. A Baranya megyei Ál­lami Építőipari Vállalat 50 hall­gatót fogad a nyáron. Tíz épü­letgépész hallgató az NDK-ba utazik. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen az I. évesek ápo­lástan, a III. évesek belgyó­gyászat, a IV. évesek pedig sebészet gyakorlaton vesznek részt július és augusztus fo­lyamán. A nyári gyakorlat ideje négy hét. A Tanárképző Főiskola I., II. és III. évesei két-, illetve há­romhetes gyakorlaton vesznek részt. A műszaki, földrajz, ké­mia, biológia szakosok üzemi illetve terepes gyakorlaton lesznek Pécsett, Mohácson, Sióagórdon és más helyeken is. Az I. évesek valamennyien augusztus első hetében egy hétig nevelési gyakorlaton vesznek részt Balatonfenyvesen, ahol úttörővezető képzést kap­nak. Júliusban és augusztusban összesen nyolc hangverseny hangzik el a kőröshegyi mű­emléktemplomban. A koncerte­ket péntek esténként 8 órai kezdettel tartják meg neves orgonaművészek, kamarakóru- sak és szólisták közreműködé­sével. Az első hangverseny július 2-án lesz. Kovács Endre (orgo­na), Eszenyi Irma (ének) és Szekeres Ferenc vezénylésével a Budapesti Madrigálkórus műsora hangzik el a nyitó kon­certen. A további péntek esté­ken Lehotka Gábor, Kárpáti József, Pécsi Sebestyén, Ger­gely Ferenc, Szergej Dizsur (Szovjetunió), Johan Huys (NDK) és Sebestyén János egy- egy orgonaestjén a Budapesti Madrigálkórus, a Debreceni Kodály Kórus, a Bolgár Nőikar, a Gutenberg Kórus, a Kaposvári Pedagógus Férfikar, a Kapos­ték apjuk könyvespolcáról a legdrágább lexikont is. Beszélgetek két főiskolai ok­tatóval, Kamarás Lajos adjunk­tussal és Markács Istvánná ta­nársegéddel. Véleményük: — Egy hét alatt sokat lehet adni a gyerekeknek. Főleg súly­pontozzuk a tananyagot, próba- képfpen felvételi dolgozatot ira­tunk. Csak kevés házifeladatot kapnak, hiszen 7 órájuk van naponta. Kialakult tehát a kép, kimon­datlanul is: ez az egy hét affé­le gátlásoldó szer, a tananyag átrendezésével, főiskolai szem­léletű ismétlésével. Ennél többet nem lehet tenni, hiszen az F- jelzésü fiatalok szülei jelenleg is fizikai dolgozók, a tizen­nyolc év családból szívott intel­ligenciájának hiányát nem lehet egy hét alatt pótolni. Mégis dicsérendő a kezdeményezés, amit a Pécsi Orvostudományi Egyetem már harmadik nyara kezdett, s amit a Pedagógus Szakszervezet most Fejéi és Ko­Alapkérdésünk: miért kell megfizetnie egy kisfizetésű nép­művelőnek a viszonylag jómódú termelőszövetkezet több, mint 4000 forintos adósságát? Ez az ügy lassan két éves; aktáit, levelezését aligha lehet­ne grammokban mérni. Pedig •átszólag nagyon egyszerű. 1969 őszén a soros színházi évadra öt előadásból álló bér­letes idényt hirdettek Villány­ban. Szervezését Cservény Jó­zsef művelődési ház igazgató végezte. Ennek során szóban — és elvben — megállapodott Vass Sándor tsz-párttitkárral, hogy c tsz is igényel bérleteket. Bérletezéskor azonban a párt­titkárt nem találta benn, s így 50 darab színházbérletet (nyug­ta ellenében) átadott a tsz sze­mélyügyi előadójának. (Aki egy­ben a szociális-kulturális bizott­ság vezetője is). A bérletek jó része, hogyan hogyan sem, va­lakinek az íróasztalában „elpi­hent" . . . Olyannyira, hogy szé­pen elmúlt a színházi évad, el­hangzottak az előadások (több tucat üres hellyel) és lassan rendezni kellett a bérletek árát. A szervező valamennyi helyi szervnél, intézménynél rendben elszámolt. A tsz kivételével, ahol kereken megtagadták a hátra­lévő 4220 forint kifizetését. A művelődési ház igazgatója több ízben kérte, felszólította az illetékeseket, hiába. Futkosott fűhöz, fához és a legkülönbö­zőbb fórumokhoz, teljesen ered­ménytelenül. ló egy éve lassan, hogy szép sorjában megkapta a vári Vikár Béla Kórus, valamint a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa működik közre. Az énekes szólisták: Sziklai Erika, Csajbók Terézia, Werner Mária, Németh Alice, Szirmai Márta és Sándor Judit, a Ma­gyar Állami Operaház illetve az Országos Filharmónia szó­listái és magánénekesei. A műsorok gerincét prae- klasszikusok és barokk szerzők, elsősorban Johann Sebastian Bach, továbbá középkori ma­gyar zenei feldolgozások nyo­mán és mai modern művekből, főleg Bartók, Kodály, Farkas Ferenc műveiből állították ösz- sze. A Balatonszárszótól mintegy 5 kilométerre fekvő Kőröshegy hangversenyei a korábbi évek­ben sikerre és népszerűségre tettek szert mind a hazai, mind a külföldi látogatók körében. // mórom megyék kivételével egész Dunántúlra kiterjesztett, s majd valamennyi pécsi felsőoktatási intézményre. A jogászok felvételi előkészí­tőjét ugyanis megyénként külön tartják, a zeneművészetiek pe­dig kevesen vannak s azok az itteni művészeti középiskolákból jó alapokkal jönnek. Kétszázhúsz kollégista van, ez alatt az egy hét alatt, 36 ezer forintba kerülnek, a többi­vel együtt összesen háromszá­zan, — pécsiek, meg naponta bejárók — akiknek 15 ezer fo­rintért kértek fel óradijas okta­tókat. A kiadást a SZOT alap­ból, esetleg az oktatási költség- vetésből fizetik a megyék. Végezetül egy megjegyzés tegnap délelöttről: — Idefigyeljen az elvtársi — mondta egy fitosorrú kislány. — Mi vagyunk a melósgyerekek, mi akiknek az apja most is a két kezével keresi a kenyeret- Ha kell az egyetemekre, meg a főiskolákra vagyis az értel­miség számára a felfrissítés — akkor mindig rendezni kell ilyen tanfolyamokat. Földessy Dénes három felszólítást is: fizesse Ha nem, „bírósági úton leszűr kénytelenek, stb. . . ." És ez te mészetes, hiszen a Pécsi Nen zeti Színháznak ő tartozott. Ezidőtájt, a múlt év őszi megkerestük Vass Sándor pár titkár elvtársat. Beszélgetésül kön megállapodtunk abba hogy kétségtelenül helyeset lett volna, ha Cservény Józs< személyesen neki adja át a bé leteket. Viszont — és ma is < az álláspontunk: — nem goi dolhatta, hogy aki átveszi bérleteket, funkciója ellenéi sincs anyagi és erkölcsi felelő sége tudatában, amikor e< több ezer forintos átvételi nyur tát a névaláírásával hiteles Ám, de miután a tsz párttitkái megígérte, hogy tartozásuk: kb. két héten belül valamilye formában rendezik, mi az üg' gyei nem foglalkoztunk továbl Miért kellett „elővennünk mégis? Néhány hete értesültünk, hoc a Pécsi Nemzeti Színház te mészetszerűen megnyerte a pr rét. A végrehajtást elrendelté Cservény Józseffel hivatalosa közölték: 4220 forint tartozást a fizetéséből fogják levonni. A tétel tehát világos. Adós - fizess!... A körülmények isme rétében azonban úgy gondo juk, tisztázandó az is: volte képpen ki az adós? A tsz átvette a bérleteket - a tsz nem fizetett. A bérlete jó része „elfeküdi” valahol, te hát a helyek is üresen marac tak. (Pedig nem ártott volna - legalább a kulturális alap tei hére — odaadni a tagságnál A semminél ez is több ...) A napokban ismét fölkerestü a villányi Új Alkotmány Tsz- Elnöke, Arnold János elvtárs saj nálatát fejezte ki ebben az ügy ben, de hangsúlyozta: közelebb ről nem ismeri a történteke Ottjártunkkor annyit tudott ró lo, hogy valóban illetékes sze mély, a személyzetis vette ót bérleteket, de úgy tudja felelő: séget nem vállalt értük (?) ., Álláspontja szerint az ügyet I fogják vizsgálni és „itt valak nek fizetnie kell..." A kérdéshez hozzászólt a ts főkönyvelője is. Szerinte erre > tsz-nek fedezete nincs. Ner fognak fizetni, átadják a jogó szuknak, ha pert kapnak, fellet beznek. Kissé különös állapot. S ha mélyére nézünk, nemcsak a tál gyilagosságot nélkülözi. A tények ellenben — tényei Azokkal elöbb-utóbb szemb kell nézni. És a szóbanforg nyugtán Berthold Péternek, ' villányi Új Alkotmány Tsz sze mélyzeti előadójának aláírás szerepel. Függetlenül az ügy továbt fejleményeitől, szerintünk a ts jogi felelőssége itt másodrend kérdés. A tortúrákat, az álmai lan éjszakákat, a pereskedé gondjait nyilván nem lehet visz szacsinálni. De a tények isme rétében úgy gondoljuk, a vilió nyi termelőszövetkezetnek első sorban erkölcsi kötelezettség ezt az egész ügyet mielőb megnyugtatóan rendezni. É van a történteknek egy közérde kű tanulsága is. Ha valahol va laki mulasztást követ el, job azt tisztázni... Inkább előbt mint utóbb. így esetleg az új ságban sem „szellőztetik meg —, ahogy mondani szokás . .. Wallinger Endre Felveszünk ESZTERGÁLYOS, MAROS SZAKMUNKASOKAT, ÖNTÖDEI SEGÉDMUNKÁSOKAT, fiatalkorú férfi SEGÉDMUNKÁSOKAT, Jelentkezés Zsolnay Vilmos u. 15. VASAS KTSZ Munkaügy. Hallania Erzsébet Mi vagyunk a melósgyerekek // Cantus pannonicus Hangversenysorozat a kőröshegyi templomban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents