Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-23 / 146. szám
Ara: SO filler Világ proletárjai, egyesüljetek I Dunántúli napló xxviii.évfolyom, 146.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. június 23., szerda Nemcsak a vezetők ügye A terv nem bálvány, nem önkényesen felállított magasugró- mérce. Nem azért kell teljesíteni a terveket, Hogy „fent" meg legyenek elégedvó, sőt még csak nem is azért, hogy legyen minek alapján felosztani a rendelkezésre álló prémiumösszegeket. A terv nem keret, hanem maga a tartalom, s teljesítése eredményezheti csak a jogos prémiumokat, s minden más dolgot, amiért végülis dolgozunk. A hónap végére mindenütt elkészülnek az új vállalati ötéves tervek. Ezeket a terveket — most első ízben -, azok készítették, akiknek majd végre is kell a tervben foglalt feladatokat hajtaniuk. A vállalatok, gyárak, gyáregységek, üzemek, sőt üzemrészek legjobbjai „dugták össze a fejüket”: ez a terv tehát nem fentről lefelé, hanem lentről felfelé építve készült. Termelési tanácskozásokon, párt-, KISZ- és szakszervezeti taggyűléseken beszélték meg a vállalati kollektívák, mit hogyan kellene csinálni - azokon a helyeken legalábbis, ahol komolyan vették ezt a munkát. A terv, mely műszaki, közgazdasági és emberi vonatkozásban is a vállalatok hadműveleti terve, persze nem állhat össze kizárólag jó ötletekből, elképzelésekből. Figyelembe kellett venni a tervek megfogalmazóinak, végső formába öntőinek a népgazdaság, az illetékes iparág összes körülményeit: az ország teherbíróképességét és igényeit, mint ahogy figyelembe kellett venni a gyárnak, vállalatnak otthont adó megye, város fejlődési irányát és ütemét is. Műszaki és piaci információk százaira, ezreire volt szükség a jó tervek elkészítéséhez, egyszóval: még okkor is más ez a terv, mint az „alulról jött” javaslatok összessége, ha mindaz helyet kapott benne, ami elfogadható, helyes és jó volt ezekben az ötletekben. A terv irányt szab - s mozgósít. Kicsiben is így van ez. Autót akar venni a család? - Mindenki tudja mi a cél, s tudja azt is, mit kell e cél elérése érdekében tennie. Elkészült vállalati terveink túlnyomó többsége a dolgozók vágyainak és a népgazdaság igényeinek kielégítését tűzte ki célul, gyakorlatilag nincs tehát olyan ember, aki számára ne származna valami jó ezeknek a terveknek a következetes és határidőre való teljesítéséből. De hót tudják-e az emberek mi vár rójuk a sok-sok feladatból, mi az, amit nekik kell megcsinálni, s mi az, ami ilyen vagy olyan formában, de az ő életüket is meg fogja változtatni? üzemeink többségében már hosszú idő óta nagy gondot fordítanak e sajátos „tervlebontásra”, hiszen a szocialista munkaverseny egyik legfőbb mozgatója is éppen ez a jólinformáltság. A tervek készen állnak, a dossziékat azonban még nem szabad lezárni. Az információknak most visszafelé kell áramolniuk: minden gyár, minden gyáregység, sőt minden műhely munkásainak meg kell tudniuk: mit várnak tőlük, s hogy ők mit várhatnak. Mit akarnak az emberek? Jól és biztonságban élni. Mi teszi egyik embert áldozatkésszé, hűségessé, s mi a másikat kedvetlenné, s örökké máshová- vágyóvá? Egyebek mellett a munkahelyi légkör, annak az érzésnek megléte vagy éppen hiánya: fontos vagyok, öt év nem nagy idő, öt évet hajlandók várni, áldozni az emberek, ha tudják: akkor még jobb lesz, akkor teljesül ez vagy az a vágyam. A terv holt számhalmaz, fellengzős betűtenger marad, ha csak kevesek számára mond valamit: pontosabban: ha csak kevesen érzik a magukénak. A vélemények kikérése, a tanácsok meghallgatása és összegyűjtése nagy dolog volt, itt azonban nem szabad megállni. Vissza is kell mindezt igazolni. Ismertetni kell az emberekkel, mi volt javaslataikból az, amit elfogadhatónak találtak, mi az, amit módosítani kellett, s mit kellett ezért vagy azért elutasítani. De még ez is kevés, még ennél is többet kell tenni, ha azt akarjuk, hogy valóban ösztönözzön ez a terv. A felelősséget is világossá kell tenni mindenki számára. A bérek mozgása, a munkahelyi körülmények alakulása ugyanis nemcsak attól függ, mire, mennyi pénz van, illetve lesz a kasszában. Meg kell értetni minden emberrel, hogy a dolgok alakulása mindenekelőtt attól függ, kihozzuk-e mindenből azt, ami kihozható. Jó terveket csináltunk - többségükben egészen biztos, hogy jókat. Higgadtak ezek a tervek, emberközpontúak. Mindenütt nagy súlyt fektettek az emberek védelmére, az életkörülmények javítására, a bérek fejlesztésére. A műszaki fejlesztési elképzelések zöme nem is annyira a termelés növelését, mint inkább az élőmunka- ráfordítás csökkentését célozza. Sok olyan fejezet, részlet, célkitűzés van a tervekben, melyekkel lehet és kell is agitálni, de az se lenne helyes, ha csak ezeket a fejezeteket népszerűsítenénk az elkövetkezendő időszakban. Mert gondok is vannak, s sajnos lesznek is. Vannak ráfizetéses vállalkozások, deficites termékek, korszerűtlen, nagyon-nagyon drágán dolgozó üzemrészek. Ezekkel mi lesz? Ezeket fel fogjuk számolni. Nem az a jó tervpropaganda, amikor csak a jót hangsúlyozzuk. Olyan esetek is vannak, amikor nem az embereken múlik az eredményesség, pontosabban: nemcsak rajtuk, s ilyenkor se jöhet más, csak a szanálás, a felszámolás. Lesznek ilyen termékek, üzemek, üzemrészek, s lesznek emberek — nem is kevesen —, akik majd tiltakoznak ez ellen. A megszokás nagy úr. Még a rosszat is meg lehet bizonyos fokig szeretni, éppen ezért a jövő felvázolásakor mindenkinek az őszinteségre kell törekednie. A terv alapcélja: a jobb élet. Ehhez eredményesebb munka kell, korszerűbb gazdálkodás. A célokat nagyon könnyű lesz megértetni és elfogadtatni, de ez önmagában mit sem ér. A felelősséget is meg kell osztani, ehhez pedig az kell, hogy mindent őszintén és világosan megbeszéljünk. Ha egy gyár, vagy vállalat vezetői azt hiszik: a terv az ő ügyük, végrehajtása felett csak nekik kell őrködni - nehéz évek várnak rájuk, öt év alatt 20—22 százalékkal szeretnénk jövedelmünket, s ezzel életnívónkat növelni. Ehhez pedig az kell, hogy felelősségérzetünk, áldozatkészségünk is legalább eny- nyivel növekedjék. Békés Sándor A Pécs városi párt-végrehajtóbizottság megvitatta: Fontos intézkedések a párt ifjúságpolitikai határozatának végrehajtására Ma kezdődik az országgyűlés nyári ülésszaka Az Elnöki Tanács szerdára Az MSZMP Pécs városi végrehajtó bizottsága keddi ülésén megvitatta a KB 1970. február 18—19-i ülésén hozott ifjúság- politikai határozat végrehajtásának városi tapasztalatait. A vb ülése előtt 24 vállalatnál, intézménynél végeztek felmérést, az előterjesztést önálló tájékoztatóval egészítette ki a városi tanács és néhány párt- bizottság, a tömegszervezetek városi vezetői, testületéi. A tapasztalatok azt igazolják, hogy fontos intézkedések történtek a városban a párt ifjúságpolitikai határozatának végrehajtása érdekében. Ezt nagyban elősegítette, hogy a KB határozata alapján a Pécs városi pártbizottság intézkedési tervet készített, mely tartalmazza a megvalósítást elősegítő helyi feladatokat, alapot képez a pártszervek, az állami és gazdasági szervek, a tömegszervezetek munkájához. Ennek alapján tapasztalható a pozitív előrehaladás, annak ellenére, hogy a végrehajtó bizottság állásfoglalása szerint további munkára, jobb koordinációra, több határozott intézkedésre van szükség. Ebben a fő feladat, a felelősség a pártszervezetekre hárul, akiknek továbbra is kezdeményező, ellenőrző, irányító szerepet kell betölteniük a határozat végrehajtásában. A vb megállapította, hogy az elmúlt évben, a különböző vezető testületek megválasztása során sikerült elérni, hogy az ifjúság képviseleti aránya ezekben tovább javuljon. Például Pécs megyei városi tanácsában a korábbi 9 százalékról 11,2 százalékra, a szakszervezeti bizottságokban 17,9 százalékról 39 százalékra, a kisipari szövetkezeti vezetőségekben 9 százalékkal, a szövetkezeti bizottságokban 22,7 százalékkal emelkedett a 30 éven aluliak aránya. Előrehaladás történt az ifjúság érdekvédelmének javítása terén is. Minden szinten biztosítják a fiatalokat érintő kérdések tárgyalásakor a KISZ képviseletét, véleményeiket, javaslataikat figyelembe veszik, üzemekben az új kollektív szerződések elkészítésében is részt vettek a fiatalok képviselői és lehetőség nyílt érdekeiknek, rendeletekben biztosított jogaiknak fokozottabb érvényre juttatására. A felsőoktatási intézményekben az új szervezeti és működési szabályzat bevezetésével biztosították az ifjúság érdekeinek szélesebbkörű érvényesülését. Startra készen az aratók a hét második felében meggyorsul az őszi árpa aratása, a búza a jövő héten kerül sorra Az agronómusok azt tartják, hogy az aratást bevezető csapadék még segíti a szemek telítődését, gyarapodását. Különösen annak örülnek, hogy ezekben a napokban a hőmérő higanyszála nem emelkedik 30 fok fölé. Egyenesen ideálisnak tartják a 25—28 fokos hőmérsékletet, ugyanis nem kell tartani attól, hogy' a szemek megszorulnak, ami a nagy hőségben gyakran előfordul és szemveszteséggel jár. Ha az időjárást meg lehetne rendelni, akkor a mezőgazdászok júniusban továbbra is ilyen időt kérnének, leszámítva természetesen a hevesebb záporokat, amelyek ilyenkor már megdöntik a gabonát. A hét elején a homokosabb talajokon többfelé hozzáláttak az őszi árpa aratásához. Ennek a növénynek a betakarítása a hét végén indul meg nagyobb ütemben, A búza betakarításával egyelőre még várnak. Általában az agronómusok arra számítanak, hogy a jövő hét elején küldhetik csak a kombájnokat a táblákba, de akkor is csak a homokosabb talajokon. Több intézkedés hozzájárult | a fiatalok anyagi és szociális körülményeinek további javításához. Egyre több vállalat fordít mind nagyobb figyelmet a munkába álló fiatalok kedvezőbb kezdőfizetéseinek kialakítására, lakásépítési alapot képeztek, melyekből főleg a fiatal házasok lakásgondjainak megoldását segítik. A városi tanács segítségével működik az egyetemi és főiskolai hallgatók albérleti és munkairodája, mely sok segítséget nyújt a fiataloknak. Előrehaladás tapasztalható a KISZ-szervezet életében is, annak anyagi, technikai feltételei szélesedtek. Több vállalat, intézmény jelentős anyagi támogatással segíti újabb ifjúsági klubok létrehozását, melyek berendezéséhez, felszereléséhez az elmúlt évben a KISZ városi bizottsága százezer forintot biztosított. A városi tanács, költségvetésében, 1971-től jelentős pénzösszeget biztosít az ifjúsági mozgalmi munka támogatására. Ugyanakkor a vb megállapította, hogy a lakóterületi KISZ-munka feltételeit nem sikerült még mindig megfelelő anyagi támogatással biztosítani. A KISZ ez évben megrendezésre kerülő VIII. kongresszusának most folyó előkészületei lehetőséget nyújtanak arra, hogy a KB ifjúságpolitikai határozatának végrehajtása során újabb előrelépések történjenek Pécs városában is. A pártszervezetek fontos feladata, hogy ebben az időszakban ráirányítsák a közvélemény figyelmét e fontos határozatra, tovább erősödjék az ifjúságunkért érzett társadalmi felelősség. A vb a párt és az állami szerveket, a gazdasági vezetőket, a tömegszervezetek vezetőit és vezetői testületéit, az ott dolgozó kommunistákat arra hívta fel, hogy a jövőben is következetesen tevékenykedjenek a KB ifjúságpolitikai határozatának még gyorsabb ütemű végrehajtására. Ezt a célt szolgálja majd az az aktívaülés is, melyet a városi pártbizottság ősszel kíván megrendezni. (Mitzki) összehívta az országgyűlést. Az áprilisban újjáválasztott legfelsőbb államhatalmi testületnek ez lesz az első munka-ülésszaka: a javasolt napirend szerint a képviselők meghallgatják a kormány elnökének expozéját, majd megvitatják az államháztartás elmúlt évi költség- vetésének végrehajtását. Hagyomány mór, hogy egy- egy választási ciklus kezdetén a kormány elnöke beszámol az országgyűlés előtt az újjáalakult Minisztertanács programjáról, vázolja a népgazdaság előtt álló főbb feladatokat, szól időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Az is parlamenti gyakorlattá vált már, hogy a mögöttünk lévő esztendő pénzügyi zárszámadásának elemzése a nyári ülésszak feladatai közé tartozik — az elmúlt napokban lezajlott állandó bizottsági tanácskozások vitái arra utalnak, hogy ezúttal is a zárszámadásról szóló jelentés kerül a plé- num elé. Az 1970-es állami költségvetés végrehajtását hét parlamenti munkacsoport — az ipari, a kereskedelmi, a mezőgazda»- sági, a kulturális, a szociális és egészségügyi, a jogi- igazgatási- és igazságügyi, valamint a terv- és költségvetési bizottság — vette górcső alá. Az üléssorozaton csaknem száz képviselő fűzte hozzá véleményét a kiadások, bevételek alakulásához. A bizottsági viták élénksége nem utolsósorban annak köszönhető, hogy az 1970- es költségvetés összeállítói már az esztendő kezdetét jóval megelőzően megtanácskozták a parlamenti bizottságokkal az államháztartás akkor még „félkész” állapotban lévő pénzügyi programját. Az 1970-es állami költségvetés alakításában tehát minden korábbinál nagyobb szerepe volt az országgyűlésnek — a zárszámadásról szóló pénzügyminiszteri beszámolót minden bizonnyal ehhez mért, széleskörű érdeklődés kíséri majd. Nem kevés dolga van ezekben a napokban Ottó Mihálynak, a szentlőrinci Úttörő Termelőszövetkezet traktorosának. Összesen 100 holdról vágja rendre a cukorborsót, amit háromnapos kivárással kombájnok szednek fel és csépelnek ki Erb János felvétele Kusznrúzási ünnepségek a Szovjetunió elleni fasiszta támadás 30. évfordulója alkalmából A Szovjetunió elleni fasiszta támadás 30. évfordulója alkalmából kedden koszorúzási ünnepséget rendeztek a Kecskemét főterén álló szovjet hősi emlékműnél, a debreceni köztemetőben nyugvó szovjet katonák sírjánál és Dunaújvárosban, az óvárosi szovjet hősi emlékműnél. A kegyeletes megemlékezéseken megjelentek a helyi párt- és állami szervek vezetői, továbbá a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet katonai alakulatok képviselői. Hasonló ünnepség zajlott le a szolnoki temetőben nyugvó szovjet harcosok sírjánál és a Hősök terén álló emlékműnél, ahol a kegyelet virágait helyezte el a Szolnokon tartózkodó tal- linni testvérvárosi delegáció is.
