Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-19 / 143. szám

1971. június 19. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 7 Cél: a dolgozó nők harmadik műszakjának könnyítése Könnyebb lesz a főzés Uj termékek, módszerek, melyeket Baranyában is érdemes lenne hasznositani Nem tartozik a könnyű mun­kák kategóriájába a befőzés, ,a gyümölcsök, zöldségfélék té­lire való tartósítása. A dolgozó nők, akik mindamellett házi­asszonyok és anyák, nem vé­letlenül félnek hát tőle. A fá­radságos munkával, nagy gond­dal eltett gyümölcsök, főzelé­kek sokszor nem is okoznak örömöt. Az új lakótelepek ért­hetetlenül kisméretűre terve­zett, szellőzetlen éléskamrái­ban megtöppednek, penésze­sednek és a válogatás után felhasználható maradékban sok­szor még a befektetett pénz­összeg sem térül meg. A ma háziasszonyának le­hetnek némi elképzelései a jö­vő konyhájáról. Legegyszerűbb ezek közül az, hogy majd a vendéglők, éttermek oldják meg a vacsoráztatás gondját. Aki anyagi okokból egyelőre nem választhatja ezt a megoldást, készételekről, különböző módon tartósított gyümölcsökről, fő­zelékekről álmodik. Az idei BNV élelmiszeripari pavilonjában lá­tottak némi betekintést enged­tek a jövő háztartásába. A Mi­relité termékeket már megszok­tuk, sőt mi több, megkedvel­tük. A Hűtőipari Országos Vál­lalat a közeli jövőben részint korszerűsíti a termékek csórna-, golását, másrészt új árukkal jelentkezik. Formatartó mű­anyag dobozokban jelenik meg a pacalpörkölt, a vagdalt sertésmáj, a sertéspör­költ, a szalontüdő, a pirított máj, a zöldborsófőzelék, a ve­sepörkölt, a marhapörkölt. Az ily módon csomagolt készételek forró vízfürdőbe helyezhetők, s felmelegítésük után egyetlen kézmozdulattal felbonthatók, sőt a csomagból ef is fogyasztha­tok. A Mirelit áruk között meg­jelent a BNV-n néhány, újdon­ság és néhány, vidéken egyál­talán, vagy csak ritkán kapható termék is. Ilyen a rablóhús nyárson, a vesepörkölt, a zöld­borsófőzelék, a bélszínrolló, a paradicsomos káposzta, a bur­gonyapüré, a zellerpüré, a kel­bimbó, a sárgarépakocka, a pirospaprika kocka. Jó lenne mielőbb megismerni és rend­szeresen kapni is ezeket. A leleményes háziasszonyok, anyáiktól, nagyanyáiktól örök­lődő szokásként, gyakran kísér­leteznek egyes, főzésnél nélkü­lözhetetlen zöldségfélék szárí­tással történő tartósításával. Aki ügyes, magaszórította zellert, kaprot, zöldpetrezselymet hasz­nál télen, ezek íz- és zamat­anyagát jólzáródó dobozokban, üvegekben lehet késő tavaszig megőrizni. A tartósításnak ezt az ősi módját vette alapul a BNV két élelmiszerkiállítója, a csepeli Duna Mg. Tsz, valamint a Pest megyei Zöldség és Gyü­mölcsfeldolgozó Vállalat szen­zációs, új termékeinek előállí­tásánál. Eredeti színét megőrző szárított parajt, hagymát, pet­rezselyemlevelet, zellerkockát, sárgarépakockát és petrezse­lyemgyökér-kockát kínált töme­gesen a kereskedelmen keresz­tül a háziasszonyoknak a Duna Tsz. A szárított zellerlevél, a mor­zsolt hagyma, a tormapehely, a paradicsompaprika-kocka, az almakocka, a paszternákkocka, a hagymaszelet, a sárgarépa­kocka a póréhagymakocka, a zellergumókocka a Pest megyei Zöldség és Gyümölcsfeldolgo­zó Vállalat ajánlata. Ez a cég egyéb meglepetést is okozott: szárított kockázott tyúkmellét, szárított, granulált tyúkmellét és tyúkcomját szenzációsnak ítél­ték a szakemberek. Amennyi­ben a BNV élelmiszerújdonságai elterjednek, valóban könnyebb lesz a főzés, kevesebb lesz a háziasszonyok ezzel kapcsola­tos gondja. Van persze, egyéb újdon­ság is, amit a háztartások szá­mára tartogatnak. Kézzel sod­rott csigatésztákkal, tisztán to­jással gyúrt kagylókkal, kari­kákkal, középnagy kockákkal bővül a választék. A csomagolás a tésztaféléknél is nagyobb hangsúlyt kap. A nehezebben kezelhető papírdobozok helyett egyre gyakrabban használják a polipackot. Ilyesféle csomago­lásban van a sütőiparnak a Bu­dapesten máris kapható újdon­sága, a szendvics-szelet. A hosszúkás csomag 10—12 sze­let, együttesen 60 deka tartó­sított kenyeret tartalmaz, mely­nek legfőbb előnye, hogy lég­mentesen lezárva mintegy száz órán át frissen marad. Újdonságnak számít, Pécsett is közönségsikert aratna az egészséges rozskenyér, amelyet egykilós, kerek cipókban gyárt — főként Pesten — a sütőipar. A cukoripar is kirukkolt néhány .újdonsággal. Ilyen például a cukorliszt, amely a porcukornál finomabb őrléssel készül és po­ntosakban kerül forgalomba. Ilyen a bridzskártya figuráit, a treffet, kárót, kört és pikket for­mázó mokka-cukor. Nagy­anyáink nehezen kezelhető sü­vegcukrai, fél, háromnegyed, kilós, öt- és tízkilós méretek­ben valószínűleg csak a hatás kedvéért kerültek az élelmi- szeripari pavilonba. S végül a konzervipar néhány új terméke: egy- és kétszemé­lyes befőttek, baromfi erőleves dobozban, natúr libamáj, do­bozolt Újházy tyúkleves és csir­kehús gombamártással. H. M. Jön a mini-sort A Ruházati Bolt Vállalat lé­pést tart a legújabb divattal. Hamarosan üzletekbe kerülnek Hiczkó Katalin iparművész ál­tal tervezett új modellek, ame­lyeknek szenzációja a színes mini-sort. Az őszi-téli midi­maxi divat után újból, minäen eddiginél jobban láthatóak lesznek a női lábak. A model­leket hamarosan árusítani kez­dik a Ruházati Bolt Vállalat szaküzleteiben. A képen: Fia­tal lányoknak utcai viseletre ajánlja a tervezőnő ezeket a színes anyagokból varrt mini- sortos összeállításokat. MIT, MIKÖR, HOL, KIVEL,..? A gyermek és a sajtó Milyen könyvet vegyek a fi­amnak? Mit, mikor, hol és ki­vel nézzen meg a kislányom? Hogyan töltessem el gyerme­kemmel okosan, célszerűen a nyári vakációt? Problématikus kérdéseire milyen megnyugtató választ adjak? No és minden évben visszatérő téma a pálya- választás is, vajon mennyiben támaszkodhat rám e sorsdöntő fordulónál gyermekem? Ilyen és ezekhez hasonló kérdések hosz­OJ CSÖVAZAS LUXUS BÚTOROK Húsz új csővázas bútortípust mutattak be a MEFÉM Ktsz bemu­tató termében. A modern, luxuskivitelű bútorok az olasz, svéd és jugoszláv bútorokhoz hasonlóak. A külföldi garnitúrákhoz csak valutáért és rendkívül magas áron jutott hozzá a kereskedelem. Az itt ajánlott és bemutatott bútorok minőségben, kivitelben telje sen hasonlóak, az import bútorokhoz, áruk viszont 40—50 százalék kai olcsóbb lesz. Az új bútorok gyártását még ez évben megkez dik, jövőre pedig már nagy sorozatban készülnek. Kép a bemutató teremből. Az egyik áhítozik, a másik bosszankodik Soványak és kövérek A testsúlycsökkenésről, vagy egyszerűen: fogyásról is beszél­ni kell. Az embereket érdekli, még akkor is, ha nem azonos érdekből nézik. Az egyik áhítozik utána: „Jajt Hogyan lehetne egy ki­csit lefogyni? Hogyan lehetne csökkenteni a testem súlyát?” A másik panaszkodik: „Bor­zasztó, hogy nem tudok hízni! Valósággal zörög a csontom”. Főleg a falusi ember nincs ki­békülve a soványsággal és a vékonydongájúra könnyen rá­mondja, hogy „neked talán csak egy szál beled van, azért vagy ilyen vékonyra töltve"'. Vajon melyiknek van igaza? A kövér ember sopánkodását megértem. A komolyabb test­súly nagyobb munkát ró a szív­re, a tüdőre és megterheli a lá­bakat is. A hízás — a kifeje­zett hízás — tehát nem öröm, úgy, hogy érthető, ha a kövér fogyni szeretne. No de most nem a lefogyasztásról vagy le­fagyásról, a soványságról be­szélünk. Ki nevezhető soványnok? Mi az az egészséges, átlagos test­súly, ami ellen senkinek nem lehet kifogása? Ez széles hatá­rok között mozoghat, mert a kortól, a nemtől és a fajtól is függ. A férfi súlyát az erőtel­jesebb izomzat és csontrendszer növeli. A nőnél vékonyabbak a csontok, kevesebb az izomzat és a gömbölyded női formákat a kötőszövet zsírja biztosítja. A magasság és a súly között az összefüggés a Broca-féle számmal fejezhető ki. Eszerint a testsúly: kilogrammokban a magasság centiméterekben ki­fejezett egy méteren felüli ér­téke. Tehát, ha a felnőtt em­ber 175 centiméter, akkor a legmegfelelőbb testsúlya 75 kg. Ha ennek 10 százalékával súlyosabb, kövérségről, ha ugyanannyival kevesebb, so­ványságról beszélhetünk. A soványság alkati állapot és azt jelenti, hogy a szerve­zetben kevés a zsír. A sovány testúlya a magasságához ará­nyítva kisebb. Ám ez nem jelent hátrányt, mert az egészséges sovány szívós, ellenálló, mun­kaképes, hiszen maga a so­ványság nem betegség. . . . azaz, hogy éppen az a kérdés, hogy soványsággal, vagy lesoványodóssal óllunk-e szemben? A lesoványodás, a testsúlycsökkenés azt jelenti, hogy a bőr alatti kötőszövet zsírtartalma az előbbihez vi­szonyítva erősen megcsökken. Mi lehet az oka az ilyen kó­rosnak nevezhető soványságnak, vagy lesoványodásnak? Az el­ső az elégtelen táplálkozás, az éhezés. A tápanyag és kaló­riaszegény étrend. Lesoványo- dást okoz az erős, nagy ener­giát követelő fizikai munka, hä a szervezet nem kapja meg az ehhez szükséges kalóriát. Igen kellemetlen és nehezen befolyásolható az a soványság, aminek ideges étvágytalanság a távolabbi oka. A közvetlen ok természetesen itt is az elég­telen táplálkozás. Az emésztő­szervi betegségek következmé­nye elsősorban a testsúly csök­kenése. Lehet, hogy a fogak szúvasodása, száj- vagy nyelv­betegség, esetleg savhiány akadályozza, nehezíti a táplál­kozást, de lehet, hogy emész­tési zavar — még bélféreg is lehet — a kóro* soványság mögött. Soványságot okozhat­nak a belső elválasztású miri­gyek zavarai, és a hormon- rendellenességek is. Az idült betegségek, elhúzódó gennye- dések és daganatok is lefo- gyáshoz vezetnek. A felsorolt betegségek közül ezek főleg nem soványságot, hanem szem­mel látható, kifejezett lesová- nyodást okozhatnak. Ha már a soványság elő­nyeit elmondtam, meg kell em­lítenem azt is, hogy a nagy­fokú soványságnak, vagy le­fagyásnak hátrányai is vannak: a testi erő csökkenése, fára­dékonyság, aluszékonyság, vagy ideges álmatlanság és az ellenállóképesség csökkené­se. Mi a tennivaló? Jó táplálko­zás, kalóriadús ételek fogyasz­tása. S a második lépés? Az első és a fontosabb: a sovány­ság okának felkutatása és az ok felszámolása. Ha az ok be­tegség, akkor a beteget meg kell gyógyítani, mert amíg a kóros állapotot meg nem szüntették, hiábavaló az iparkodás. A be­teg gyógyulása után aztán jö­het az erősebb, a bővebb, a célszerűbb táplálkozás, ami­nek ilyenkor már meg is lesz a várható következménye: a testsúly gyarapodása. Dr, B. L. szú sora, nap mint nap prob­léma elé állítja a szülőket. Mit tegyenek ilyenkor? A különbö­ző megoldások közűi talán a legegyszerűbbet ajánlanánk: a szülők is ismerjék meg és kí­sérjék figyelemmel azokat a lapokat, amelyeket gyermekeik is olvasnak! Hogy melyek ezek? A gyermeklapok száma saj­nos meglehetősen kevés. Mind­össze ötről beszélhetünk: a Dör- mögö Dömötörről, a Kisdobos­ról, az őrsvezetőről, az Ifjú Zenebarátról - ezek havonta jelennek meg -, és a Pajtás hetilapról. Természetesen nem lehet éles határvonalat húzni abban, hogy e gyermekiapok milyen korosz­tályú olvasók igényeit elégítik ki, de azért nem árt figyelem­be venni, hogy a Dörmögő Dö­mötör a 3—6 éves, a Kisdobos a 6-10 éves, az Őrsvezető a 12—15 éves, az Ifjú Zenebarát és a Pajtás pedig 10—14 éves gyerekek lapja elsődlegesen. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy kizárólag csak ők ol­vassák. Vannak gyerekek, ak'k sokáig hűek maradnak első lapjukhoz, továbbra is a lap rendszeres olvasói és levelezői közé tartoznak. Viszont szép számmal akadnak közöttük olyanok is, akik 13-14 éves ko­rukban már az ifjúsági-, sőt a felnőttek részére szerkesztett képeslapokat és napilapokat ré­szesítik előnyben. Az is gyakori jelenség, hogy ez utóbbiak tel­jesen kiszorítják saját korosztá­lyuk gyermeklapjait. A lapok többsége érdekes olvasmányokat, különféle prog­ramokat közöl az irodalmi és kulturális élet, a tudomány és technika, a sport világából, de az élet egyéb területeiről is. Fejtörőikkel, rejtvényekkel, hu­moros írásokkal szórakoztatják olvasóikat. Segítséget nyújta­nak az oktató-nevelő munká­ban, a szakköri tevékenység­ben és az egyéni tanulásban egyaránt. A különféle akciók, pályázatok öntevékenységre ser­kentenek és még sorolhatnám tovább. A gyermeklapok azonban nemcsak támogatóst nyújtanak a gyerekeknek, szülőknek, pe­dagógusoknak, hanem ugyan­akkor segítséget is várnak tő­lük. A szerkesztőségek velük együtt, az ő kívánságaik figye­lembevételével kívánják kielé­gíteni az eléggé differenciált olvasótábor igényeit. Mindig lebegjen a szemük előtt, hogy a gyermeksajtó sze­mélyiségformáló és olvasásra ösztönző szerepe jelentős, hogy a könyvolvasás előiskolája az újságolvasás. És ezt sohasem lehet elég korán kezdeni. Gladiólusz a házikerfben A gladiólusz nemzetségbe szó* mos faj tartozik, amelyek túlnyomó- részt Dél-Afrikából származnak, azonban néhány a trópusi Afrikában és Kis-Ázsiában is él, ahonnan Dél- Európáig nyomult. Magyarországon is előfordul egyik-másik vadon is, a lápos, nedves helyeken. A mai pompás virágú gladiólusz (Gladiolus cuiiorum) keresztezéséhez felhasznált fajok a XVIII. század második fe­lében kerültek az európai kertekbe. Amikor gladióluszról beszélünk, többnyire csak a nagyvirágú hibri­dekre gondolunk, amelyeket az or­szágban mindenütt termesztenek. Vannak azonban olyan gladiólusz fajták is, amelyek jóllehet kevésbé szembetűnőek, kisebb virágúak, ala­csonyabb termetűek, de egyre jobban tért hódítanak, mivel a modern, ki­sebb lakásokba jobban illenek. Ezek az ún. mignon gladióluszok. A fajták száma ma már igen nagy és mindenki talál az ízlésének meg­felelőt köztük. Vannak egyszínűek ■és tarkák, alacsony és magas nővé- sűek, korábban és későbben virágzók, amit egyébként az ültetés időpont­jával is szabályozhatunk. A gladióluszt a kertben szélvédett, napos helyre ültessük. Ha a szél el­dönti, saját erejéből már nem tud teljes hosszában felegyenesedni, csak a virágfüzér emelkedik fel, s ennek következtében görbe szárat kapunk. Ilyen esetben a gyökerek is kárt szenvednek. A kertben nem célszerű sorba ültetni, helyesebb, ha kisebb, szabályos, vagy szabályta­lan csoportokat alakítunk ki. Egy-egy ilyen területre lehetőleg egyforma méretű és fajtájú hagymagumót ül­tessünk. Még így is kétséges, hogy egyszerre fog-e virágozni. Mivel el­virágzás után a növény elveszti dísz­értékét, ezért célszerű köréje sze­gélyként 40—50 cm nagyságúra növő, a nyár második felében virágzó, egynyári virágokat ültetni. A gladiólusz minden talajban jól termeszthető, kivéve a szélsőségesen laza, vagy kötött talajokat. A túl mély fekvésű talaj sem kedvező szá­mára, mert ez tavasszal, amikor a gladióluszt ültetni kell, túl nedves és hideg. A homokos talaj viszont megfelelő, ha a talajvíz legalább 60 cm mélyen van. Kötöttebb tala­jon mélyebben is lehet, mert az ilyen talajoknak jobb a vízemelő­képessége. A pangó talajvizet nem szereti. A hagymagumókat mindig olyan területre ültessük, ahol az előző f 5 évben nem volt gladiólusz, vagy más hagymás növény. Ez igen fontos, mert a gladiólusznak sok be­tegsége van és ezeknek a betegsé­geknek fertőző anyagai hosszú éve­kig fertőzőképesek maradnak a ta­lajban. ültetés előtt a talajt meg­felelően készítsük elő. Lehetőleg 2—-3 évvel az ültetés előtt szerves trá­gyával trágyázzuk meg. A műtrágyá­kat ősszel ássuk a talajba. Egy m2* re kb. 10 dkg vegyes műtrágyát adjunk, amely egy rész nitrogén, há­rom rész foszfor, négy rész kálium tartalmú keverékből álljon. A kiül­tetés után célszerű a talaj felszínét földdé érett istállótrágyával, tőzeg­gel, vagy faforgáccsal 2—3 cm vas­tagságban letakarni. Ezzel ketős célt érünk el: egyrészt védi a talajt a kiszáradástól, másrészt a gyomoso- dást késlelteti. Gladióluszt o kertbe két célból ültethetünk: egyrészt, hogy virágjá­val díszítse a kertet, másrészt, hogy bizonyos alkalmakra vágott virág áll­jon rendelkezésünkre. Ha az előbbi célból ültettük, akkor elvirágzás után, a legfelső levél felett eltörve távo­lítsuk el a virágkocsányt, ilyen mó­don őszre teljes értékű hagymagu­mót kapunk. Győry Miklós Á harisnyakötő történelme A divattörténet először kétféle ke­rek harisnyakötőt ismert: az egyiket a térd alatt viselték, ez kevésbé volt elegáns, mert a térdet fedetlenül hagyta, de erkölcsileg semleges volt, a másikat a térd felett visel­ték, ez volt az elegáns harisnya- kötő. de elhelyezésénél fogva, igen erkölcstelen volt. E merész harisnya- kötőket csak színésznők viselhették. A kétféle harisnyakötő közötti át­menetet jelentette a XVI. században divatos — térd alatt és felett ke­resztbe megkötött — harisnyakötő. Ez után jöttek a hosszúkás harisnya­kötők, melyeket a fűzőhöz kapcsol­tak. A harisnyatartót a divattörténet hatalmas újításként tartja számon Idővel a fűzőrész elmaradt, de még a harisnyatartó is igen kényelmet­len viselet volt a meleg nyárj na­pokon. A radikális megoldást csak o napbarnított, meztelen lábak és végül a harisnyanadrágok hozták meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents