Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-19 / 143. szám
6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. június 19. Ki volt Julianus barát? A honfoglalás után évszázadokon át sokakban élt a nosztalgia a magyarság legendás őshazája iránt. Már az első időkben indultak vándorok vissza keletnek, hogy megkeressék az őshazát. Megtalálták-e? Nem tudjuk — az első vándorok emlékét elmosta az idő. A középkorból azonban fennmaradt néhány világjáró utazó neve, mindenekelőtt Ju- lianus baráté. Julianus — aki ezt a nevet a dominikánus rendben vette fel, egyébként Erdélyben született és eredetileg Györknek hívták — egyike volt szerzetes rendje és kora legműveltebb férfiúinak. 1235 tavaszán indult el három társával, hogy felkutassa a keleten maradt magyarokat. Hallatlan nehézségek és nélkülözések árán küzdötték magukat előre. Pénzüket és málhájukat utonállók elrabolták. Ezért az egyik szerzetes kanalakat faragott és a cserébe kapott kölesen tengődtek. Tervezték azt is, hogy kettejüket rabszolgának eladják, hogy ezen az áron a másik kettő folytathassa útját kelet felé. Ám a legyengült barátok nem találtak vevőre a rabszolga piacon. Ketten ezért hazaindultak. A másik „kettős", Julianus és Gellért folytatta útját. Gellért nem sokkal az elválás után - nem bírva a nélkülözéseket — útközben meghalt. A magára maradt Julianus a Volga nyugati partvidékén egy magyar asz- szony útbaigazítása nyomán lelte meg az őshazát és találkozott az ősök leszármazottai- val. Amikor meglátták és megtudták, hogy keresztény magyar, igen megörültek jüvete- lének. Körülvették őt házaikban és telepeiken. A háziak neve magyar volt. Beszédében is megértették Julianust és ő is azokat. Kiderült, hogy az ottaniak — a kor fogalmai szerint — pogány magyarok voltak, de erről semmit nem tudnak. Mielőbb közölni akarván felfedezését, az őshazába vezető utat és annak pontos leírását, Julinaus barát 1236. június 21- én sietve hazaindult, s karácsonyra megérkezett Esztergomba. Azután a következő évben újra elindult néhány rendtársával, ezúttal már azzal a céllal, hogy térítő munkát is végezzen. A tatárok előrenyomulása miatt azonban most nem jutott végig az úton. De nem töltötte tétlenül az idejét: részletes adatokat gyűjtött a tatár seregek erejéről, elhelyezkedéséről, várható szándékairól és az előrenyomulás rendjéről. Ezeket az adatokat személyesen küldte el Perugia püspökének. Julianus barát alakja és útja tehát nem a mondák világába vezet: valóságos történeti esemény voltHajnaltól napestig a Tettyén Hajnalban. Munkásasszony cipője csikorog a kavicsos úton. A romok között mozdulatlanul bújik össze fiú s lány. A vízmű ajtajában álmosan nyújtózik a gépkezelő. Vonatfütty lopakodik a Tettyére, körbeszalad ebben a szépséges öbölben amelynek partjait a Havi-hegy, északon a Mecsek meredek sziklafallal, nyugaton szelíd dombbal öleli. Bosnyák-negyed. A tengernyi város félezer apró, nyomorúságos háza ideszorult az öböl aljára, lyuknyi, sötét ablakaikkal, talán egy kis irigységgel tekintenek a Magaslati úton lebegő, emeletes csodára. Mintha egy óriás kinyújtott tenyerére építették volna o sokszintes luxus házat. Felér az első autóbusz. A színészházban meleghangú nő szöveget tanul, a vendéglőben hordót gurítanak, a fagylaltos bódéban mossák az adagolót, a parkőr a nedves fűben nyomot hagyva ótcsoszog a gyepen, a madarak közül csak néhány primadonna zajong, s a fiú és lány egymást átkarolva a város felé indul. Délelőtt. Fürgemozgású öregasszony a szökőkútban pancsoló unokákat hajkurásszo Lilanadrágos, fekete nő talán már órája is van, hogy mozdulatlanul sütkérezik. A tér Havi-hegy felőli részén, az árnyas ligetben, öregek pihennek a nyugágyakban. Négy suhanc hátát a romoknak vetve, színházi látcsővel figyeli a hegyet. Ott, ahol a sziklák szélén az erdő megkapaszkodott, fürdőruhás nő s férfi ölelkezik. Az unokák elfáradtak, nénikével együtt mellém ülnek. Nézem a suhancokat, nézem a hegyet. A nénike: így volt ez már félévszázada is. Egy házra mutat. — Ott lakott egy nagy ku- jon. Olyan bosnyákos neve volt, már elfelejtettem. Az felfogadott ilyen suhancokat, akik kilesték a szerelmeseket, aztán oda a villába hurcolták a lányokat. Két évtizedes emlékek jutnak eszembe. A befalazott tettyei barlang. Gyermekkorunk Tom Sowyer-i díszlete. Éjszaka a nagyobb fiúk ( vitték oda lányaikat. — Lakott ám itt a Tettyén, abban a házban — mutat a színészház melletti fagerendás házra a nagymama — egy nagy gavallér is. Pécs első gavallérja volt a század elején. Még Fedák Sári is volt itt látogatóban. Réh Gyurinak hívták. Ezt a Tettyére vezető gyalogutat is róla nevezték el Gyuri útnak Más élet volt itt akkor. Pokróccal jártak ide kirándulni, nem nőtte még a város úgy körül, mint most. Egyszer az első nagy háborúban a pécsi úrilányok élő sakkot játszottak a frontra induló katonák tiszteletére ... Almás menti juniális Mozsgón Háromnegyed évszázados hagyományt elevenítenek föl holnap, június 20-ón, Mozsgón. 75 évvel ezelőtt rendeztek itt először Almás menti juniálist. Ebből az alkalomból színes programot terveznek a mozs- góiak. Délelőtt 10 órakor itt tartják meg először a Magyar Autó Klub szigetvári csoportjának zselici KRESZ ügyességi versenyét. Délután motorkerékpáros ügyességi verseny lesz, majd népi szórakoztató játékokat rendeznek: zsákbafutást, lepényevést, rúdmászást stb. Egy ősi helyi néphagyományt is fölelevenítenek: a kakasütést, ahol a „versenyzőknek” be- húnyt szemmel kell bottal el- talólniok a tölbeásott élő kakas fejét. Délután a pécsi MÁV művelődési otthon fúvószenekara ad térzenét a 75 éves juniális tisztedére. Este bállal fejeződik be a hagyományos júniusi népünnepély. A vízmű gépházán két római | számmal írt évszámot látok: I 1892. és 1931. Valószínűleg ezekben az években építették és bővítették. Elfogta a Tettye patakot, amely a malmok egész sorát hajtotto még a múlt század közepén is. A város elhasználta a malmok vizét. Pediq közel eqy évszázadig - 1764 és 1860 között - gyár is működött itt a Tettye aljában. Papíroyár. Klimó György pécsi püspök Fridvalszky János természettudóstól kapta a biztatást paoírayártás finanszírozására. Néhány paoíron vízjelként is a püspök címere található. A XIX. század negyvenes éveiben a qőzhajók más baranyai termékekkel együtt papírt is szállítottak, de ekkor már viszonylaq korszerű qépekkel Hüttner János Keresztély volt a gyártó. A Tettye patak kitűnő hajtóerőt és gyártóvizet adott, a tulajdonos gőzgépekkel, léq- szá rrtdssa! próbálkozott. Az 1843-as ipari kiállításon Kossuth Lajos elismeréssel nyilatkozott a tettyei papírról. A szerbiai és horvátországi piacok mellett Hüttner János papírján készült a Lyceum nyomdában minden jelentősebb helyi kiadvány. 1848. április 6-án megindult pécsi újság, a Pressfreie Flugblätter, majd a június 1-én megjelent Pécsi Tárogató papírját a Tettyéről szállították. A szabadságharc bukása után egy évtizedes agonizálás utón csődbejutott a papí-rqyór. A nénike riaszt fel gondolataimból. — Látja azt az asszonyt a kisgyerekkel. Évekig ült eqy fiúval kora tavasztól késő őszig ott azon a sziklán — mutat a déli napsütésben izzó Havi-hegy sziklákra. — Mindenki ismerte őket, csak idegenek merték lefoglalni helyüket. — Szép szerelem lehetett. — Az volt, és képzelje, nem ám ahhoz a fiúhoz ment feleségül. Jött egy másik, ripsz- ropszban megvolt az esküvő. Most újabban idejár a gyerekkel sétálni. A játszótéren már kora délután megkezdődött a fociderbi alkonyatra a félidőnél tartanak. Tekintélyes névsor kerekedne, ha valaki összeírná, a híres pécsi labdarúgók közül hányán ismerkedtek itt a bőrlasztival. Feketeruhás asszony két gyermeket forgat a körhintán. Férje az elmúlt nyáron halt meg. Estére kiürül a játszótér. Elfoglalják a sötétebb padokat. Sejtelmes suttogás, leánykacaj, a vendéglő zenekara hallgatókat játszik. A romok között senki. Néhány éve nagysikerű előadói esteket rendeztek itt. Tettyei esték. Júniusi tettyei éjszaka: holdfény, langyos szellő, bórsonypuha fű, hársfaillat . . . Lombosi Jenő Több mint ezer kifizetés Gyorsított kárrendezés PÓDIUM MESEBÁL. Sólyom Katalin nagysikerű Mesebál című gyermekirodalmi estjét Szolnok megyében is előadta két alkalommal, de harmadszor is meghívták oda. Továbbá bemutatja majd a budapesti Egyetemi Színpadon is. * STÚDIÓSZÍNHÁZ, a Pécsi Nemzeti Színház az új évadban a kamaraszínházban megindítja a stúdióeíö- adósok sorozatát. * A CIGÁNY. Az Állami Déryné Színház felújította Szigligeti Ede: A cigány című darabját, Volly István cigánynépdal feldolgozásaival kiegészítve, Szirtes Adómmal a főszerepben. A bemutató június 17-én volt Pesten. A darabot valószínűleg baranyai falvakban is játssza majd a Déryné Színház. Ugrásszerűen megnőtt ez év- | ben az Állami Biztosító Baranya megyei Igazgatósága területén a gépjárművek karambolozása következtében kifizetett összeg nagysága: míg 1970 első öt hónapjában 473 kárbejelentés érkezett, a károsultaknak közel egymillió 800 ezer forintot fizettek ki, addig ez év első öt hónapjában 1125 bejelentés érkezett, a kifizetett ösz- szeg meghaladta a 3 millió 700 ezer forintot. — Mi okozta ezt a /e/enfős növekedést? — kérdeztük dr. Kutas Évától, az Állami Bizto- | sító Baranya megyei Igazgató| ságának jogügyi előadójától. — Korábban a vállalatok számára nem volt kötelező gépjárműveik biztosítása, 1971. január 1-től pénzügyminiszteri rendelet alapján ez kötelező. A rendelet hatálybalépése előtt ha például egy vállalat gépjárműve egy másik gépjárműben kárt okozott, akkor a vállalat fizetett. Most pedig az Állami Biztosító. Ebből adódik a növekedés. — A karambolok sajnos mindennaposak. Régebben minden kisebb koccanáshoz helyszínre érkezett a rendőrség is. Újabban csak a 15 000 forintot J meghaladó kár esetén „helyszínel" a rendőrség, vagy ha a j kár ennél alacsonyabb, de az | egyik lél kéri, illetve ha szemé- I lyi sérülés is történt. Ha tehát két gépjármű összefut, mi a [ teendő? • — Legcélszerűbb, ha a két fi o ni o|y tálán royal A dolog nagyon tisztességesen indult. Otthon a kritikus letette a hűségesküt élete párjának az idejében történő hazaérkezésre és elindult a nagy könyvheti kalandozásra. Külterületen kellett ismertetnie a novelláiról. Régi barátság. Igaz is legyen, hízelgő is. A közönség előtt amúgy is lámpalázas volt, be kellett tehát mennie az illusztris pincébe egy deci badacsonyi muskotályra. Ez eloszlatja a gátlásokat, de semmi bajt nem okoz. A bevezetés példátlanul sikerült. Az író meghatva szorongatta már előadás közben a kiitikus kezét, a közönség lelkesen pislogott, sőt tapsolt is. Erre kellett egyet inni. Az ' örömre, a megkönnyebbülésre. Bementek hát az Íróval a művelődési ház büféjébe és megittak egy léldeci kevertet. A kritikus tovább vándorolt. Elballagott busszal az Erdöki- termelőkhöz, ahol az érzelmes költővel ketten voltak hivatva szórakoztatni a közönséget, a közönség szórakozott, az asztalon viszont ártatlan Pepsi Cola állt. Az attrakciónak vége lett. Az Erdőkitermelök csodálatosan kezdtek viselkedni. Előkeritettek egy valódi kisüsti szilvapálinkát. Pokoli pálinka volt! Egy poMiért isznak olyan sokat a mai írásokban? hár elfogyasztása után a teremben levő tévé képernyője vibrálni kezdett és az ünnepeltek pirosodni kezdtek, mint az erdei szamóca. Szerencsére közbejött valami és sikerült még idejében elmenekülni. A költőt és a kritikust régi haverság és valami kisebb múltbéli lélreértés fűtötte. Ráadásul a költő a kritikust legutóbb megitatta, ezért még ez is elintézetlen volt. Megszólalt hát: — Itt van egy cukrászda. Valamit meg kell még beszélnünk. Üljünk bel A költőt szivén találta az ötlet, ő is javasolni akarta már a beütést. Az előbbi méreg erős pálinkát leöblítendő megittak két konyakot. Még mindig nem történt semmi baj. A különléle italok békésen megpihentek egymás mellett, hatásuk legfeljebb any- nyi volt, hogy a költő Ielsivi- tott: — Ezt Így nem lehet befejezni! Világraszóló mulasztást követnénk el, ha nem mennénk el a halászcsárdábaI A világraszóló mulasztásért egyikük sem vállalhatta a felelősséget. Elmentek hát a halászcsárdába. Itt célirányos halászlét készíttettek, amihez már csak jóravaló fehér bor Illett. — Nem sokat! Mértékkel —, mondták. A mérték két decit jelentett. Igaz, a meszely is mérték lett volna, de ez nem volt régimódi intézmény, itt a hangulatnak megfelelő meszely hiányzott. Mindkettő régi halevő családból származott, a különbség az volt, hogy a költőnek a hal leje, a kritikusnak meg a farka jutott. A kritikust könnyelművé tette az irodalom szeretete érdekében elfogyasztott alkohol. — Menj le! — biztatta a hallatoknak egy tekintélyes részét. Az nem ment le. Kétfelé oszlott és bár a nagyobb része kétségtelenül leszánkázott, egy- egy köteg szálka a torka két részén, jobbról is, balról is, lehorgonyzód. Régen, kezdő halevő korában a hideg rémület verte volna ki, de most csak intézkedett. Maga elé húzta a kenyeres tálat. Majd csak lekotorja a szálkát ez a sok kenyér! — gondolta. Tömte hát magába a vendéglő fehér kenyerét, amikor azonban már a sercli sem okozott semmilyen változást a halszálkák ravasz elhelyezkedésében, látta, hogy alighanem baj lesz. — Fizessünk és menjünk! Majd csak kiszedik a torkászati klinikán. Elindultak hát az autóbusz- megálló felé. Amikor odaértek, a költő értelmes javaslattal állt elő: — Ami késik, nem múlik! Ráérsz te még a torokmetszök kezébe kerülni! Tegyünk meg oddig mégiscsak mindent. Tudod, hogy itt lakom, nem zavarsz senkit. Van a kamrámban szajmóka meg stilolder. Kőkemény és majd leviszi a szálkát. A kritikus hagyta elcsábítani magot, főleg a szajmóka miatt, amit nem is tudott, hogy micsoda, de fontos dolog lehetett, mert megelőzte a stifoldert. Előkerült a szajmóka, meg az Író felesége is, Ű a nagy üdvözlés után újabb javaslattal állt már elő: — Van egy kancsó vörös bor, j az különösképpen elolvasztja a j szálkát. — Fokhagyma is van! — ordított lel a költő. Bevánszorgott a kamrába és valahonnét a sufniból kihozott ' egy jókora köteg fokhagymát, j A továbbiakban már a be- j számoló nem elég pontos. El- 1 fogyott egy csomó szajmóka, a | fokhagymától üde hegyi levegő áradt, a vörösboros kancsó pedig nagy energiával segített megbirkózni a leragadt halszálkákkal. Később a kritikus valahogy hazament. Arra még emlékezett, hogy buszra ült, arra is, hogy nem volt nagyon népszerű otthon, az időpont is rémiéit neki, hogy alighanem késő volt már. Arra azonban nem emlékezett, hogy mi történt a halszálkákkal. Az volt az érzése, hogy amikor felült a buszra, akkor még megvolt, de mire hazaérkezett, már nem volt meg. Azt sem tudta, hogy a kabátja zsebébe másnap hogy került be egy nylonzacskóba kenyérmorzsa, benne a következő felírás: — Útjelző I I I De hogy ki tette bele, azt minden további nélkül kitalálta. Szőilösy Kálmán fél ott a helyszínen megállapodik, ki okozta a balesetet, ezután „irány a Biztosító”. A kárbejelentési kötelezettség a karamboltól számított 24 óra. Nálunk a felek kitöltik a gépjár- műbaleset-kárjelentést, leírják a körülményeket is. — És ha nem egyformán írják le a lényeget? — Gyakran megtörténik. Előfordul, hogy ott a helyszínen megállapodnak a karambol okában, ki volt a vétkes, de amikor ide jönnek, már lényeges különbség van a leírásban. Ebben az esetben a mi feladatunk eldönteni: ki okozta a balesetet? — Miért fontos ennek tisztázása? — Azért, mert aki okozta a karambolt, annak a Biztosító nem térít. Természetesen há van Casco biztosítása, akkor annak megfelelően fizetünk. — Megtörténhet, hogy valamelyik fél nem fogadja el a Biztositó döntését. Mi történik ebben az esetben? — Lényeges dologra szeretném felhívni a figyelmet. Miután a karambolozok a helyszínen megállapodtak a kár nagyságában is, helyes, ha tanúkat keresnek és felírják azok nevét, adatait. Ez megkönnyíti az egész ügy elintézését, gyorsabb így az eljárás, gyorsítja a kár kifizetését is. Ha a két gép- járművezető sem a helyszínen, sem itt nem tud megegyezni, a mi döntésünket sem fogadja el valamelyikük, akkor bíróság elé kerül az ügy. — Milyen problémák adódhatnak még a karambol következtében? — Gyakori, hogy a baleset után az egyik fél bejön, a másik nem. Sajnos ez nagyon hátráltatja az ügyintézést. — A Biztositó tapasztalatai szerint milyen okok idézik elő a legtöbb balesetet? — A figyelmetlenség, a gondatlan vezetés áll az első helyen, de sok karambol történik a követési távolság be nem tartásából, a szabálytalan előzésből és nem utolsósorban az elsőbbség meg nem adásából. — Még egy kérdés: Baranyában tudomásunk szerint a gyorsított kárrendezésnél a másutt szokásos 5 ezer forint helyett 10 ezer forintig úgyszólván még a bejelentés napján felvehető az összeg. Milyen esetekben alkalmaznak •gyorsított kárrendezést? — Karambolozik az illető —, bejön, bejelenti, a szakértő kárfelvételi jegyzőkönyvben rögzíti a gépjármű sérüléseit, aztán kiállítja a károkról készült számlát, ennek összegét pedig itt készpénzben kifizetjük a károsultnak, aki ezután ott javíttatja meg gépiárművét, ahol ezt jónak látja. Ha tehát például egy casco biztosított gépjármű kárt okoz egy másik gépjárműben, a casco biztosítással rendelkező fél az önkéntes biztosítás alapján megkapja a gépjárművében keletkezett kár összegét, de ugyanakkor az általa okozott kárt helyette a másik fél részére téríti a Biztosító. C. fi Jd
