Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-18 / 142. szám
Ara: 60 fmSr Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló xxviii.évfolyam, 142.$iám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. június 18., péntek 1 munkahely rangja Aggódó sóhajok a munkaügyi, személyzeti osztályokon: „Mi lesz, ha így megy tovább?” Vagyis miképpen lehetne megállítani ezt a munkaerő jövést- menést? Némelyek nyíltan is megmondják, hogy adminisztrációs úton, „központi intézkedés” révén kellene gátat vetni a vándorlásnak, amelynek különben súlyos következményeit érzik már több iparágban. Elrettentő példának hozzák fel annak a budapesti vagy pest- környéki gyárnak az esetét, amelynek öt üzeme közül négy áll, mert nincs munkaerő és a tévében is nyilatkozott egy brigádvezető, aki teljes brigádját átvitte másik munkahelyre. Nemcsak ez az egy, számos más példa is hiteles, hiszen tagadhatatlan tény, hogy a határidők eltolódásának is részben a munkaerőhiány az oka. Borúlátók szerint legfőbb oka. Ez persze túlzás, mert a bűnbakként felhozott munkaerőhiány gyakran menlevelet nyújt bizonyos lemaradások valódi okainak eltusolására. Emlékezetesek azok az esztendők, amikor még jogszabályok kötötték a munkást munkahelyéhez, akkor is történtek tervlemaradások. Csupán más érvek szolgáltak mentségül. Viszont aki önkényesen munkahelyet változtatott — néha kénytelen volt önkényesen kilépni —, akkor egy sor kedvezménytőK megfosztották és „vándormadárnak" bélyegezték. Ma is vannak vándormadarak, akiknek munka- könyvük alig két esztendő alatt betelik, de most egyáltalán nem róluk van szó. Egyszerűen azokról, akik a nem megfelelő bérezés, vagy munkakörülmények miatt voltak kénytelenek megválni az üzemtől, vállalattól, még akkor is, ha esetleg már rég törzsgárda-tagnak számítottak. Éppen ideje volt, hogy néhány esztendeje rendelet szabadította fel a munkaerőt és ezt nem is lehet eléggé méltatni. Az állam minden állampolgárnak biztosit munkalehetőséget, és az állampolgárnak is megadatott az a jog, hogy megkereshesse, elfoglalhassa adott esetben az előzőnél megfelelőbb munkahelyet. Várható volt, be is következett a konjunktúra. Ami aztán a fentebb említett hátrányokkal járt, de jelentős előnyökkel is. Tegye szívére a kezét az a vállalati igazgató, akit e konjunktúra nem ösztönzött a munkahelyi légkör megjavítására. S ehhez tartozik például a szociális létesítmények létrehozása. A gyárak, vállalatok esztendőről esztendőre komoly összegeket fordítottak közvetlenül a termelést előmozdító beruházásokra, azaz gépekre, anyag- mozgatás korszerűsítésére, új üzemrészek felállítására. Ez helyénvaló igyekezet volt és az ma is. De tapasztalatok tanúsítják, hogy ugyanakkor a fürdők, étkezdék, kulturális létesítmények siralmas állapotban vészelték át az éveket, ha voltak egyáltalán ilyen létesítmények. Valahogy ezekre pénz soha nem jutott elegendő. De ha szociális vonalon itt-ott rendben is ment minden, akkor másutt volt a baj. A kedvezőtlen műszaki feltételek vagy a hiányos szerszámellátás és az akadozó anyagbeszerzés miatt a kereseti lehetőségek bizonytalanná váltak. Mi választása volt a munkásnak? Üj munkahelyet keresett, mert joga volt és van is hozzá. A jó, egészséges munkahelyi légkörhöz tartozik a közvetlen vezetők emberséges magatartása, „hangvitele” is. Ellenkező esetben érthető, ha a munkás fogja a kalapját és leköszön. A konjunktúra eredményezte azt is, hogy az üzemek, vállala(Folytatás a 2. oldalon.} Kádár János elvtárs Lipcsében Ülést tartott a Minisztertanács Határozat a vezető-továbbképzésről Iskolai végzettséghez kötött tanácsi funkciók A Mátra-Bükk üdülőterület rendezési terve A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Megtárgyalta a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter jelentését a tavaszi munkák elvégzéséről, a nyári munkákra történő felkészülésről, valamint az ellátás várható alakulásáról. A mezőgazdasági üzemek dolgozói kellő időben elvégezték a tavaszi vetéseket és az egyéb időszerű mezőgazdasági munkákat jó minőségben fejezték be. Mintegy 3,1 millió hold területről kell a kalászos gabonát — ezen felül 2,1 millió holdról a kenyérgabonát — betakarítani. A közeljövőben kerül sor az időszerű talajmunkákra, a másodvetésekre, a nyári érésű gyümölcsök és zöldségek folyamatos szedésére, valamint az időszerű növényápolási és növényvédelmi munkákra. A kormány felkéri a mezőgazdasági üzemeket, hogy a szükséges munkaerőt a családtagok, a szabadságon lévő ipari és erdészeti dolgozók, a tanulóifjúság egy részének bevonásával időben biztosítsák. Használják ki a jobb munkaszervezésben és a szocialista munkaversenyben rejlő lehetőségeket, alkalmazzák széles körben az anyagi ösztönzőket. Az alkatrészellátásban a tavaszi időszakhoz képest némi javulás várható. Az igények jobb kielégítésére az alkatrészt forgalmazó országos és megyei vállalatok rendszeres ügyeleti szolgálatot tartanak. A kormány felkéri a mezőgazdasági üzemeket, hogy a gépek jobb karbantartásával és kihasználásával, a műhelyekben gyártható alkatrészek készítésével enyhítsék az alkatrészellátás gondjait. A lakosság ellátásával kapcsolatban a jelentés megállapítja, hogy a korai burgonyából jók a terméskilátások, a tavalyinál kedvezőbb az ellátás primőrökből és zöldborsóból. A kormány a jelentést tudomásul vette és felhívta a mező- gazdasági és élelmezésügyi minisztert, továbbá az érdekelt minisztereket, az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a feladatok sikeres végrehajtásához szükséges intézkedéseket saját hatáskörükben tegyék meg. A munkaügyi miniszter és a művelődésügyi miniszter közösen terjesztett elő javaslatot a vezető továbbképzés intézményes rendszerének fejlesztésére. Tanfolyamokon, iskolarendszerű oktatás, valamint önképzés keretében több ezer gazdasági és államigazgatási vezető részesül folyamatos képzésben. Az elfogadott kormányhatározat irányelveket tartalmaz az oktatási tematikára, a tananyagokra, az oktatók és résztvevők helyes kiválogatására, a vezetők továbbképzését biztosító intézmények, kutató és szervező intézetek, irányító szervek és vállalatok feladatára. A munkaügyi miniszter a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárával egyetértésben előterjesztette azokat a javaslatokat, amelyek a Magyar Szakszervezetek XXII. kongresz- szusán hangzottak el és az illetékes állami szervek részéről intézkedést igényelnek. A kormány felhívta az illetékes minisztereket, hogy az észrevételeket vizsgálják meg, s a szükséges tennivalókat munkaterveik kidolgozásakor vegyék figyelembe. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke két javaslatot terjesztett a kormány elé. Az első a tanácsi hivatalról és a tanácsi koordinációs bizottságról szóló korábbi kormányhatározat módosítását tartalmazza. Az idén elfogadott tanácstörvény és annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet jelentősen növelte a tanácsok jog- és hatáskörét, s ennek megfelelően kiegészült a Minisztertanács Tanácsi Hivataláról szóló kormányhatározat is. A másik előterjesztés a tanácsi dolgozók képesítésével foglalkozik. A kormány határozatban rögzítette azokat a tanácsi vezetői munkaköröket, amelyek betöltéséhez egyetemi, főiskolai vagy ennek megfelelő iskolai végzettség szükséges. Számos tanácsi munkakört a jövőben csak kettő, három vagy négy éves szakmai gyakorlattal lehet betölteni. A Minisztertanács mindkét előterjesztést elfogadta. « A Fővárosi Tanács elnöke az 1970-ben folytatott beruházási tevékenységről, valamint a folyamatban lévő nagyberuházások jelenlegi helyzetéről és a további beruházási feladatokról számolt be. A jelentés megállapítja, hogy az 1969. évihez képest a Fővárosi Tanács és vállalatai 16 százalékkal nagyobb összeget, 5,9 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, 4,1 milliárd forintot a Fővárosi Tanács fejlesztési alapjából fedeztek. 1970-ben nőtt a lakásépítésre és a közlekedés fejlesztésére fordított beruházások aránya. Az egészségügyi és a kulturális ágazat fejlesztésénél bizonyos lemaradás mutatkozik. 1971-ben a Fővárosi Tanács rendelkezésére álló fejlesztési források, a vállalati fejlesztési alapok nélkül, megközelítik a 4,6 milliárd forintot. A terv középpontjában a lakásépítés áll. Az év folyamán 8 ezer lakás befejezését és 10 ezer lakás építésének megkezdését tervezik. A beszámoló ismerteti a közlekedési és közmű vállalatok fejlesztési feladatait is. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. A kormány megtárgyalta és elfogadta az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztését a Mátra-Bükk üdülő- terület rendezési tervéről. A kormányhatározat intézkedéseket tartalmaz a terület adottságaiban rejlő lehetőségek jobb kihasználására. A kormány titkárságának vezetője beterjesztette a Minisztertanács, a KNEB elnöke a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, a művelődésügyi miniszter pedig az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács 1971. II. félévi munkatervét. A kormány a munkaterveket megvitatta és jóváhagyta, majd egyéb ügyeket tárgyalt. MAGYAR—JUGOSZLÁV ARUCSEREFORGALMI TÁRGYALÁSOK Budapesten befejezte tárgyalásait a magyar—jugoszláv árucsereforgalmi vegyesbizottság. A bizottság megvitatta az 1971. évi árucsereforgalmi jegyzőkönyv előirányzatainak teljesítését és az ezzel kapcsolatos további feladatokat Kádár János, az MSZMP első titkára, a Német Szocialista Egységpárt Vili. kongresszusán részvevő magyar küldöttség vezetője, csütörtökön a 600 000 lakosú Lipcsébe, az NDK második legnagyobb városába látogatott el. Kíséretében volt Kovács Imre, hazánk NDK-beli nagykövete, a magyar pártküldöttség tagja. Kádár Jánost útjára elkísérte Wolfgang Rauch- fuss, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyettese. A magyar vendégeket a város határában Horst Schumann- nak, a Német Szocialista Egységpárt Lipcse megyei pártbizottsága első titkárának, az NDK Államtanácsa tagjának vezetésével a város és a megye vezetősége üdvözölte, majd a küldöttség folytatta útját a városba. Délelőtt városnézés volt a programon, majd ebéd után a magyar küldöttség az NDK nehéziparának egyik fellegvárába, a 3400 dolgozót foglalkoztató Kirov művekbe látogatott el. Az üzemben többek között különböző nagyságú darukat, vontatóhajókat, lifteket és televíziós toronyalkatrészeket gyártanak. Elkészült az összegezés: az az idén 54 890-en pályáznak a felsőoktatási intézmények nappali, esti és levelező tagozataira — a pályázók száma több mint hétezerrel haladja meg a tavalyit. Legtöbben — szám szerint 34 490-en - nappali tagozaton szeretnék folytatni tanulmányaikat, 14 180-an jelentkeztek levelező tagozatra, 6220-an pedig estire. Változatlanul legdivatosabbak a művészeti főiskolák: a Színház- és Filmművészeti Főiskolára csaknem 44-szeres, a Képzőművészeti Főiskolára 17- szeres, az Iparművészeti Főiskolára pedig 13-szoros a túljelentkezés. A felvételi keretszámhoz viszonyítva ötszörös a jelentkezés az Eötvös Lóránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán, a szegedi József Attila Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán Laoszi sebesültek Magyarországon Laoszi sebesült csoport érkezett hazánkba a Magyar Szolidaritási Bizottság és az Országos Béketanács meghívására. A csoportot a repülőtéren Harmati Sándor, a szolidaritási bizottság elnöke, az Országos Béketanács alelnöke fogadta. Megjelent a repülőtéren Chau Tho Thong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság nagykövetségének első titkára ésTran Minh Triet, a Dél-Vietnami Köztársaság magyarországi nagykövetségének titkára. A sebesültek gyógykezelésben és gyógyüdü- lésben részesülnek. Az üzem vezetői és dolgozó beszámoltak róla, hogy a Kiroi művek tavaly az ipari árutermelés tervét 101 százalékra, o munka termelékenysége növelésének tervét ugyancsak 101 százalékra, exporttervét pedig 114 százalékra teljesítette. 1967 óta Magyarországra 33 forgódarut és 18 vasúti darut szállítottak. Az üzem megtekintése után a magyar küldöttség nagygyűlésen vett részt. Ezen először Hans Binger, az üzemi pártbizottság titkára, Georg Hetschik mérnök és Harald Haumann ifjúmunkás köszöntötte a magyar vendégeket, majd Kádár János mondott beszédet. Beszéde végén Kádár János átnyújtotta az üzem kollektívájának ajándékul Pátzay Pál Kossuth- díjas szobrász egyik művének kicsinyített alkotását. A meleg hangulatú nagygyűlés után a küldöttség megtekintette azt a múzeummá átalakított lipcsei házat, ahol 1900-ban az Iszkra című orosz nyelvű forradalmi lap első számát nyomták. Vacsora után a magyar vendégek visszautaztak Berlinbe. és a Testnevelési Főiskolán. A tudományegyetemekre átlagosan háromszoros, a műszaki egyetemekre több mint kétszeres, a műszaki főiskolákra és a műszaki egyetemi főiskolai karokra csaknem másfélszeres, á tanító- és óvónőképzőkbe valamint a tanárképző főiskolákra több mint kétszeres, az orvostudományi egyetemekre csaknem háromszoros a túljelentkezés. Nem éri viszont el a jelentkezők száma a felvételi keretszámot a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola erősáramú karán, a pécsi. Pollack Mihály Műszaki Főiskola építőipari karán, a budapesti építőipari technikumban, az esztergomi vegyipari gépészeti technikumban és a putnoki mezőgazdasági technikumban. Alig haladja meg a jelentkezők száma a felvehetőkét a budapesti Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán, a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolán, valamint a szegedi vas- útforgalmi technikumban. Egyenetlenség jellemzi a fizikai dolgozók gyermekeinek jelentkezési arányát, a pályázók 38,7 százaléka közülük kerül ki. Ez az arány valamivel magasabb a tavalyinál. Változatlanul kevesen próbálkoznak bejutni az orvostudományi egyetemekre, ide 25,8 százalékuk pályázik. A műszaki egyetemeken 30,2 százalék, a művészeti főiskolákon 30,9 százalék, a tudományegyetemeken pedig 33,8 százalék a jelentkezési arányuk. Szembetűnő viszont, hogy tovább csökkent a mezőgazdasági fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulási kedve. A budapesti tanítóképző intézetbe jelentkezők között például 0,5 százalék, a művészeti főiskolákon 1,7 százalék, a budapesti Eötvös Lóránd Tudomány- egyetemen 2,8 százalék, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen pedig 3,4 százalék a parasztfiatalok aránya, s még az agrártudományi egyetemekre is csak 12,9 százalék a jelentkezők között a mezőgazdasági fizikai dolgozók gyermek*. A legkorszerűbb kiszolgáló egységekkel, szociális épületekkel ellátott 750 kocás sertéstelepet, valamint egy ezer vagonos gabonatároló silót épít Mohács alatt, Fekete kapunál a Bolyi Állami Gazdaság. A 78 millió forint értékben készülő új telep befejezése 1972 júniusára várható. Uzembehelyezése után a sertéskombinát évente 14 500 hizottsertést bocsát ki Erb János felvétel* Ötvenötezren pályáznak az egyetemekre, főiskolákra Tovább csökkent a parasztfiatalok jelentkezési aránya l 1
