Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-18 / 142. szám

Ara: 60 fmSr Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló xxviii.évfolyam, 142.$iám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. június 18., péntek 1 munkahely rangja Aggódó sóhajok a munka­ügyi, személyzeti osztályokon: „Mi lesz, ha így megy tovább?” Vagyis miképpen lehetne meg­állítani ezt a munkaerő jövést- menést? Némelyek nyíltan is megmondják, hogy adminisztrá­ciós úton, „központi intézke­dés” révén kellene gátat vetni a vándorlásnak, amelynek kü­lönben súlyos következményeit érzik már több iparágban. El­rettentő példának hozzák fel annak a budapesti vagy pest- környéki gyárnak az esetét, amelynek öt üzeme közül négy áll, mert nincs munkaerő és a tévében is nyilatkozott egy bri­gádvezető, aki teljes brigádját átvitte másik munkahelyre. Nemcsak ez az egy, számos más példa is hiteles, hiszen ta­gadhatatlan tény, hogy a ha­táridők eltolódásának is rész­ben a munkaerőhiány az oka. Borúlátók szerint legfőbb oka. Ez persze túlzás, mert a bűn­bakként felhozott munkaerő­hiány gyakran menlevelet nyújt bizonyos lemaradások valódi okainak eltusolására. Emléke­zetesek azok az esztendők, amikor még jogszabályok kö­tötték a munkást munkahelyé­hez, akkor is történtek tervle­maradások. Csupán más érvek szolgáltak mentségül. Viszont aki önkényesen munkahelyet változtatott — néha kénytelen volt önkényesen kilépni —, ak­kor egy sor kedvezménytőK meg­fosztották és „vándormadárnak" bélyegezték. Ma is vannak ván­dormadarak, akiknek munka- könyvük alig két esztendő alatt betelik, de most egyáltalán nem róluk van szó. Egyszerűen azokról, akik a nem megfelelő bérezés, vagy munkakörülmé­nyek miatt voltak kénytelenek megválni az üzemtől, vállalat­tól, még akkor is, ha esetleg már rég törzsgárda-tagnak szá­mítottak. Éppen ideje volt, hogy né­hány esztendeje rendelet sza­badította fel a munkaerőt és ezt nem is lehet eléggé méltat­ni. Az állam minden állampol­gárnak biztosit munkalehetősé­get, és az állampolgárnak is megadatott az a jog, hogy meg­kereshesse, elfoglalhassa adott esetben az előzőnél megfele­lőbb munkahelyet. Várható volt, be is következett a konjunktú­ra. Ami aztán a fentebb emlí­tett hátrányokkal járt, de jelen­tős előnyökkel is. Tegye szívére a kezét az a vállalati igazgató, akit e kon­junktúra nem ösztönzött a mun­kahelyi légkör megjavítására. S ehhez tartozik például a szo­ciális létesítmények létrehozá­sa. A gyárak, vállalatok eszten­dőről esztendőre komoly össze­geket fordítottak közvetlenül a termelést előmozdító beruházá­sokra, azaz gépekre, anyag- mozgatás korszerűsítésére, új üzemrészek felállítására. Ez he­lyénvaló igyekezet volt és az ma is. De tapasztalatok tanú­sítják, hogy ugyanakkor a für­dők, étkezdék, kulturális létesít­mények siralmas állapotban vé­szelték át az éveket, ha voltak egyáltalán ilyen létesítmények. Valahogy ezekre pénz soha nem jutott elegendő. De ha szociális vonalon itt-ott rend­ben is ment minden, akkor másutt volt a baj. A kedvezőt­len műszaki feltételek vagy a hiányos szerszámellátás és az akadozó anyagbeszerzés miatt a kereseti lehetőségek bizony­talanná váltak. Mi választása volt a munkásnak? Üj munka­helyet keresett, mert joga volt és van is hozzá. A jó, egészséges munkahelyi légkörhöz tartozik a közvetlen vezetők emberséges magatar­tása, „hangvitele” is. Ellenkező esetben érthető, ha a munkás fogja a kalapját és leköszön. A konjunktúra eredményezte azt is, hogy az üzemek, vállala­(Folytatás a 2. oldalon.} Kádár János elvtárs Lipcsében Ülést tartott a Minisztertanács Határozat a vezető-továbbképzésről Iskolai végzettséghez kötött tanácsi funkciók A Mátra-Bükk üdülőterület rendezési terve A Kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Megtárgyalta a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter jelentését a tavaszi munkák el­végzéséről, a nyári munkákra történő felkészülésről, valamint az ellátás várható alakulásáról. A mezőgazdasági üzemek dol­gozói kellő időben elvégezték a tavaszi vetéseket és az egyéb időszerű mezőgazdasági mun­kákat jó minőségben fejezték be. ­Mintegy 3,1 millió hold terü­letről kell a kalászos gabonát — ezen felül 2,1 millió holdról a kenyérgabonát — betakarí­tani. A közeljövőben kerül sor az időszerű talajmunkákra, a másodvetésekre, a nyári érésű gyümölcsök és zöldségek folya­matos szedésére, valamint az időszerű növényápolási és nö­vényvédelmi munkákra. A kor­mány felkéri a mezőgazdasági üzemeket, hogy a szükséges munkaerőt a családtagok, a szabadságon lévő ipari és er­dészeti dolgozók, a tanulóifjú­ság egy részének bevonásával időben biztosítsák. Használják ki a jobb munkaszervezésben és a szocialista munkaverseny­ben rejlő lehetőségeket, alkal­mazzák széles körben az anya­gi ösztönzőket. Az alkatrészellátásban a ta­vaszi időszakhoz képest némi javulás várható. Az igények jobb kielégítésére az alkatrészt forgalmazó országos és megyei vállalatok rendszeres ügyeleti szolgálatot tartanak. A kor­mány felkéri a mezőgazdasági üzemeket, hogy a gépek jobb karbantartásával és kihasználá­sával, a műhelyekben gyártható alkatrészek készítésével enyhít­sék az alkatrészellátás gondjait. A lakosság ellátásával kap­csolatban a jelentés megálla­pítja, hogy a korai burgonyából jók a terméskilátások, a tava­lyinál kedvezőbb az ellátás pri­mőrökből és zöldborsóból. A kormány a jelentést tudo­másul vette és felhívta a mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­nisztert, továbbá az érdekelt minisztereket, az országos ha­táskörű szervek vezetőit, hogy a feladatok sikeres végrehajtásá­hoz szükséges intézkedéseket saját hatáskörükben tegyék meg. A munkaügyi miniszter és a művelődésügyi miniszter közö­sen terjesztett elő javaslatot a vezető továbbképzés intézmé­nyes rendszerének fejlesztésére. Tanfolyamokon, iskolarendszerű oktatás, valamint önképzés ke­retében több ezer gazdasági és államigazgatási vezető részesül folyamatos képzésben. Az el­fogadott kormányhatározat irányelveket tartalmaz az okta­tási tematikára, a tananyagok­ra, az oktatók és résztvevők he­lyes kiválogatására, a vezetők továbbképzését biztosító intéz­mények, kutató és szervező in­tézetek, irányító szervek és vál­lalatok feladatára. A munkaügyi miniszter a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa főtitkárával egyetértés­ben előterjesztette azokat a ja­vaslatokat, amelyek a Magyar Szakszervezetek XXII. kongresz- szusán hangzottak el és az ille­tékes állami szervek részéről intézkedést igényelnek. A kor­mány felhívta az illetékes mi­nisztereket, hogy az észrevétele­ket vizsgálják meg, s a szüksé­ges tennivalókat munkaterveik kidolgozásakor vegyék figyelem­be. A Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnöke két javaslatot terjesztett a kormány elé. Az el­ső a tanácsi hivatalról és a ta­nácsi koordinációs bizottságról szóló korábbi kormányhatáro­zat módosítását tartalmazza. Az idén elfogadott tanácstörvény és annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet jelentősen nö­velte a tanácsok jog- és hatás­körét, s ennek megfelelően ki­egészült a Minisztertanács Ta­nácsi Hivataláról szóló kor­mányhatározat is. A másik elő­terjesztés a tanácsi dolgozók képesítésével foglalkozik. A kormány határozatban rögzítet­te azokat a tanácsi vezetői munkaköröket, amelyek betölté­séhez egyetemi, főiskolai vagy ennek megfelelő iskolai vég­zettség szükséges. Számos ta­nácsi munkakört a jövőben csak kettő, három vagy négy éves szakmai gyakorlattal lehet be­tölteni. A Minisztertanács mind­két előterjesztést elfogadta. « A Fővárosi Tanács elnöke az 1970-ben folytatott beruházási tevékenységről, valamint a fo­lyamatban lévő nagyberuházá­sok jelenlegi helyzetéről és a további beruházási feladatokról számolt be. A jelentés megál­lapítja, hogy az 1969. évihez képest a Fővárosi Tanács és vállalatai 16 százalékkal na­gyobb összeget, 5,9 milliárd fo­rintot fordítottak beruházásokra, 4,1 milliárd forintot a Fővárosi Tanács fejlesztési alapjából fe­deztek. 1970-ben nőtt a lakás­építésre és a közlekedés fej­lesztésére fordított beruházá­sok aránya. Az egészségügyi és a kulturális ágazat fejlesztésé­nél bizonyos lemaradás mutat­kozik. 1971-ben a Fővárosi Tanács rendelkezésére álló fejlesztési források, a vállalati fejlesztési alapok nélkül, megközelítik a 4,6 milliárd forintot. A terv kö­zéppontjában a lakásépítés áll. Az év folyamán 8 ezer lakás befejezését és 10 ezer lakás építésének megkezdését terve­zik. A beszámoló ismerteti a közlekedési és közmű vállalatok fejlesztési feladatait is. A Mi­nisztertanács a jelentést tudo­másul vette. A kormány megtárgyalta és elfogadta az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter előter­jesztését a Mátra-Bükk üdülő- terület rendezési tervéről. A kor­mányhatározat intézkedéseket tartalmaz a terület adottságai­ban rejlő lehetőségek jobb ki­használására. A kormány titkárságának ve­zetője beterjesztette a Minisz­tertanács, a KNEB elnöke a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság, a művelődésügyi mi­niszter pedig az Országos Ifjú­ságpolitikai és Oktatási Tanács 1971. II. félévi munkatervét. A kormány a munkaterveket meg­vitatta és jóváhagyta, majd egyéb ügyeket tárgyalt. MAGYAR—JUGOSZLÁV ARUCSEREFORGALMI TÁRGYALÁSOK Budapesten befejezte tárgya­lásait a magyar—jugoszláv áru­csereforgalmi vegyesbizottság. A bizottság megvitatta az 1971. évi árucsereforgalmi jegyző­könyv előirányzatainak teljesíté­sét és az ezzel kapcsolatos to­vábbi feladatokat Kádár János, az MSZMP első titkára, a Német Szocialista Egységpárt Vili. kongresszusán részvevő magyar küldöttség ve­zetője, csütörtökön a 600 000 lakosú Lipcsébe, az NDK má­sodik legnagyobb városába lá­togatott el. Kíséretében volt Kovács Imre, hazánk NDK-beli nagykövete, a magyar pártkül­döttség tagja. Kádár Jánost út­jára elkísérte Wolfgang Rauch- fuss, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnök­helyettese. A magyar vendégeket a vá­ros határában Horst Schumann- nak, a Német Szocialista Egy­ségpárt Lipcse megyei pártbi­zottsága első titkárának, az NDK Államtanácsa tagjának vezetésével a város és a me­gye vezetősége üdvözölte, majd a küldöttség folytatta útját a városba. Délelőtt városnézés volt a programon, majd ebéd után a magyar küldöttség az NDK ne­héziparának egyik fellegvárába, a 3400 dolgozót foglalkoztató Kirov művekbe látogatott el. Az üzemben többek között külön­böző nagyságú darukat, vonta­tóhajókat, lifteket és televíziós toronyalkatrészeket gyártanak. Elkészült az összegezés: az az idén 54 890-en pályáznak a felsőoktatási intézmények nap­pali, esti és levelező tagozatai­ra — a pályázók száma több mint hétezerrel haladja meg a tavalyit. Legtöbben — szám sze­rint 34 490-en - nappali tago­zaton szeretnék folytatni tanul­mányaikat, 14 180-an jelentkez­tek levelező tagozatra, 6220-an pedig estire. Változatlanul legdivatosab­bak a művészeti főiskolák: a Színház- és Filmművészeti Fő­iskolára csaknem 44-szeres, a Képzőművészeti Főiskolára 17- szeres, az Iparművészeti Főisko­lára pedig 13-szoros a túlje­lentkezés. A felvételi keretszám­hoz viszonyítva ötszörös a je­lentkezés az Eötvös Lóránd Tu­dományegyetem bölcsészettu­dományi karán, a szegedi Jó­zsef Attila Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán Laoszi sebesültek Magyarországon Laoszi sebesült csoport érke­zett hazánkba a Magyar Szoli­daritási Bizottság és az Orszá­gos Béketanács meghívására. A csoportot a repülőtéren Har­mati Sándor, a szolidaritási bi­zottság elnöke, az Országos Bé­ketanács alelnöke fogadta. Megjelent a repülőtéren Chau Tho Thong, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság nagykövet­ségének első titkára ésTran Minh Triet, a Dél-Vietnami Köztársa­ság magyarországi nagykövet­ségének titkára. A sebesültek gyógykezelésben és gyógyüdü- lésben részesülnek. Az üzem vezetői és dolgozó beszámoltak róla, hogy a Kiroi művek tavaly az ipari áruter­melés tervét 101 százalékra, o munka termelékenysége növelé­sének tervét ugyancsak 101 százalékra, exporttervét pedig 114 százalékra teljesítette. 1967 óta Magyarországra 33 forgó­darut és 18 vasúti darut szállí­tottak. Az üzem megtekintése után a magyar küldöttség nagygyű­lésen vett részt. Ezen először Hans Binger, az üzemi pártbi­zottság titkára, Georg Hetschik mérnök és Harald Haumann if­júmunkás köszöntötte a ma­gyar vendégeket, majd Kádár János mondott beszédet. Beszé­de végén Kádár János átnyúj­totta az üzem kollektívájának ajándékul Pátzay Pál Kossuth- díjas szobrász egyik művének kicsinyített alkotását. A meleg hangulatú nagygyű­lés után a küldöttség megte­kintette azt a múzeummá át­alakított lipcsei házat, ahol 1900-ban az Iszkra című orosz nyelvű forradalmi lap első szá­mát nyomták. Vacsora után a magyar ven­dégek visszautaztak Berlinbe. és a Testnevelési Főiskolán. A tudományegyetemekre átlago­san háromszoros, a műszaki egyetemekre több mint kétsze­res, a műszaki főiskolákra és a műszaki egyetemi főiskolai karokra csaknem másfélszeres, á tanító- és óvónőképzőkbe va­lamint a tanárképző főiskolák­ra több mint kétszeres, az or­vostudományi egyetemekre csaknem háromszoros a túlje­lentkezés. Nem éri viszont el a jelentkezők száma a felvételi keretszámot a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola erősáramú karán, a pécsi. Pol­lack Mihály Műszaki Főiskola építőipari karán, a budapesti építőipari technikumban, az esztergomi vegyipari gépészeti technikumban és a putnoki me­zőgazdasági technikumban. Alig haladja meg a jelentke­zők száma a felvehetőkét a bu­dapesti Közlekedési és Távköz­lési Műszaki Főiskolán, a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főis­kolán, valamint a szegedi vas- útforgalmi technikumban. Egyenetlenség jellemzi a fi­zikai dolgozók gyermekeinek jelentkezési arányát, a pályá­zók 38,7 százaléka közülük ke­rül ki. Ez az arány valamivel magasabb a tavalyinál. Válto­zatlanul kevesen próbálkoznak bejutni az orvostudományi egye­temekre, ide 25,8 százalékuk pályázik. A műszaki egyeteme­ken 30,2 százalék, a művészeti főiskolákon 30,9 százalék, a tu­dományegyetemeken pedig 33,8 százalék a jelentkezési arányuk. Szembetűnő viszont, hogy to­vább csökkent a mezőgazdasá­gi fizikai dolgozók gyermekei­nek továbbtanulási kedve. A budapesti tanítóképző intézet­be jelentkezők között például 0,5 százalék, a művészeti főis­kolákon 1,7 százalék, a buda­pesti Eötvös Lóránd Tudomány- egyetemen 2,8 százalék, a Sem­melweis Orvostudományi Egye­temen pedig 3,4 százalék a pa­rasztfiatalok aránya, s még az agrártudományi egyetemekre is csak 12,9 százalék a jelentke­zők között a mezőgazdasági fi­zikai dolgozók gyermek*. A legkorszerűbb kiszolgáló egységekkel, szociális épületekkel ellátott 750 kocás sertéstelepet, valamint egy ezer vagonos gabonatároló silót épít Mohács alatt, Fekete kapunál a Bolyi Állami Gazdaság. A 78 millió forint értékben készülő új telep befejezése 1972 júniusára várható. Uzembehelyezése után a sertéskombinát évente 14 500 hizottsertést bocsát ki Erb János felvétel* Ötvenötezren pályáznak az egyetemekre, főiskolákra Tovább csökkent a parasztfiatalok jelentkezési aránya l 1

Next

/
Thumbnails
Contents