Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-17 / 141. szám

t971. június 17. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 Országos etikai konferencia Cél: egyséies marxista nízspsnt kialakítása Tegnap délelőtt a Pécsi Or­vostudományi Egyetem új el­méleti tömbjének tanácstermé­ben háromnapos országos eti­kai konferencia kezdődött az ország egyetemein és főisko­láin etikát oktató, összesen mintegy 80 fő részvételével. A konferencia továbbképzési jel­legű, három napon át előadá­sok és viták követik egymást, amelyeknek keretében e tudo­mányág legújabb kutatási ered­ményeiről és oktatásának prob­lémáiról, egységesítéséről esik szó. A tegnap délelőtti megnyitá­son a részvevő oktatókon kívül megjelent dr. Tesner István, a Művelődésügyi Minisztérium Marxizmus—leninizmus Okta­tási Főosztályának munkatársa és vendégként dr. Lange pro­fesszor, a Hallei Tudomány- egyetem filozófia tanára is. A konferenciát rendező Etika Ok­tatási Bizottság nevében dr. Kiss István egyetemi tanár, a POTE marxizmus—leninizmus tanszékének vezetője, az Etika Oktatási Bizottság elnöke mon­dott megnyitó beszédet. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a konferencia olyan idő­ben került megrendezésre, ami­kor az MSZMP X. kongresszu­sának határozata értelmében a gazdasági és politikai felada­tokkal egyidejűleg s azokkal szoros összefüggésben jelent­keznek a szocialista közgon­dolkodás és morál fejlesztésé­nek feladatai. — Mivel konferenciánk fő feladata a hazai felsőoktatási intézmények etika oktatásának segítése, továbbfejlesztése, igy az egységes marxista nézőpont kialakításának az oktatás elvi kérdéseit illetően igen nagy je­lentősége van. A konferencia elsőrendű feladata az, hogy néhány alapvető kérdés széle­sebb körű vitájával konkrét segítséget adjunk az egyetemi és főiskolai etika oktatáshoz. Mindenekelőtt ezzel magyaráz­ható, hogy a konferencia téma­köre nem hagyhatta figyelmen kivül az egységes etika oktatás programját. Másrészt célkitűzé­sünk az is, hogy az oktatók és kutatók körében fokozzuk az ér­deklődést és ambíciót a marxis­ta etika kérdéseivel való további elmélyültebb foglalkozás iránt és az eddiginél sokkal széle­sebb körű tudományos munká­ra mozgósítsunk. A továbbiakban dr. Kiss Ist­ván utalt a szocialista erkölcsi tudat fejlesztésének fontosságá­ra, az ez ellen ható tendenciák legyőzésének kérdésére, vala­mint arra, milyen szerepe van mindezekben az egységes, szín­vonalas oktatásnak is. — Fontos elvi kötelezettsége a konferenciának — mondotta továbbá — hogy hozzájáruljon a marxista szemlélet hegemó­niájának biztosításához a marxista etika területén, hogy munkálkodjék forradalmi eti­kai elméletünk kimunkálásán, fejlesztésén, hogy védelmezze etikánk alapelveit és a marxiz­mus—leninizmussal egységes rendszerét. Ha felelősséggel és osztályelkötelczettséggel végez­zük munkánkat, úgy jelentősen hozzájárulhatunk a X. kong­resszus azon célkitűzéséhez, hogy a társadalomban előfor­duló visszaéléseket felszámol­hassuk, hogy a társadalom döntő fontosságú tisztségeiben csak olyan emberek dolgoz­hassanak, akik a szocialista célokat teljes mértékben ma­gukénak valliák, ismerik az ez­zel kapcsolatos feladatokat és felelősséget, s akiket eszméi felkészültségük, politikai és er­kölcsi magatartásuk, szakmai hozzáértésük és vezetőkészsé­gük alkalmassá tesz az ilyen tisztségek betöltésére. A megnyitó után került sor a konferencia első előadásai­ra. Dr. Kiss István a marxista etika oktatásának néhány problémája címmel tartott elő­adást, illetve adott kiegészítést a konferencia részvevői számá­ra koróbban megküldött írásos előadásához. Az egységes eti­ka oktatási progiamról és jegy­zet-tervezetről dr. Kalocsai De­zső egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem bölcsészka­rának dékán:a beszélt. Kísérlet az erkölcs fogalmának jellem­zésére — ez volt a címe dr. Adóm György adjunktus elő­adásának. Dr. Szilágyi Imré­nek, az Eötvös Loiánd Tudo­mányegyetem adjunktusának A szocialista erkölcs lehetősége ! és valósága című előadásával zárult a délelőtti program. Dél- I után négy szekcióra oszlottak a részvevők, külön beszélték meg speciális oktatási prob , lémáikat a tudományegyeteme- | ken,’ az orvosegyetemeken, a jogtudományi egyetemeken és a I főiskolákon tevékenykedő okta­tók. Ma, a konferencia második napján Forradalmiság és er­kölcs címmel dr. Farkas Endre, az ELTE docense, A kispolgári- ságról címmel dr. Kéri Elemér, a Színház- és Filmművészeti Főiskola marxizmus—leninizmus tanszékének vezetője és A mai forradalmiság problémája cím­mel dr. Hermann István, a filo­zófiai tudományok doktora, az MTA Filozófia Intézetének fő­munkatársa tart előadást. A Megyei Tanács vb-ülése Vagy gépet vagy embert a mezőgazdaságba — Ki dolgozik falun? — Há­nyán dolgoznak a földeken? - a Baranya megyei Tanács teg­napi vb-ülésén ez voll a leg­súlyosabb kérdés: a megye mezőgazdaságának munkaerő- helyzete. A vb-ülés, amelyet dr. Nagy Gyula elnökhelyet­tes vezetett, feltűnően értékes előterjesztést kapott a munka­ügyi osztálytól. A tanulmány színvonalú előterjesztésről ép­pen ezért nem is alakult ki vita, hanem csak azt megerő­sítő hozzászólások hangzottak el. De mi volt az előterjesz­tésben? - A válasz élesebben fogalmazva és egy mondatba sűrítve: a mezőgazdaság mun­kaerőforrása egyre apad, s az ember helyett nem várható ele­gendő gép. Részletesebben: A gazdasági élet egyik mai vitatémája: a műszaki fejlesz­tés és a munkaerőgadálkodás kapcsolata. Eközben egyre gyakraöb a vélemény: a me- zőgazdasáaban van még mun­kaerőtartalék az ipar számára is. Csakhogy előzetes számítá­sok szerint az 1980-as években a lakosság foglalkoztatott lét­számának már csupán 20 szá­zaléka lesz mezőgazdaságban dolgozó. Baranyában a közös gazdaságokhoz tartozó mintegy 413 ezer katasztrólis hold meg­művelése 48 ezer tsz-tag fel­adata. De ebből mintegy 29 ezer az aktív dolgozó. Sőt, a 29 ezerből is csupán 75 szá­zalék, vagyis 21 700 ember foglalkozik ténylegesen mező- gazdasági termeléssel, a fenn­maradó 25 százalék pedig Mongol vendég Baranyában N. Agvon, a Mongol Népköz- társaság Ismeretterjesztő Tár­sulata Elnökségének tagja, a társadalomtudományok titkár­ságának vezetője tegnap Pécs­re érkezett, a TIT megyei szer­vezete vendégeként. A mongol tudós látogatást tett lapunk szerkesztőségében, ahol Boez József főszerkesztő köszöntötte a vendéget, s a vele érkező Sinku Pált, a Megyei Pdrtbi- zqttsäg munkatársát és Právicz Lajost, a TIT megyei szerveze­tének titkárát. N. Agvan, a Mongol Népköztársaság alapí­tásának közelgő 50. évforduló­ja alkalmából tájékoztatta az újságírókat, az Egyetemi Könyv­tár és a Janus Pannonius Mú­zeum képviselőit Mongólia fél­évszázados fejlődéséről, gaz­dasági, társadalmi és kulturá­lis eredményeiről. A mongol tudományos élet képviselője délután ellátogatott a villányi termelőszövetkezetbe, majd a siklósi vqrba, este pedig Pé­csett, a Ságvári Endre művelő­dési otthonban a Mecseki Érc- bányászati Vállalat szocialista brigádvezelöivel folytatott ba­ráti eszmecserét. Bővül o Moziüzemi Vállalat központja „Pécsi nap" az ODOT-on Városismereti vetélkedőn, mecseki túrákon vettek részt oz országjáró diákok Térképekkel, prospektusok­kal „felszerelve", fehérsapkás diákok lepték el tegnap a vá­rost. Az országjáró diákok VI. országos találkozójának részt­vevői ismerkedtek a Széchenyi térrel, a székesegyházzal, a dzsámival, Pécs idegenforgal­mi nevezetességeivel. A far- mprnadrógos, melegítés, rövid- nadrágos gyerekek egy valami­ben hasonlítottak egymásra: mindenki fehér siltessapkát vi­selt, rajta a felirat: ODOT '71 Harkány. Ezeknek a kis sapkák­nak, azon kívül, hogy kedves ajándék, emlék a rendező bi: zottságtól, egyéb előnyei is van­nak: viselője az ODOT ideje alatt ingyen fürödhet a harká­nyi strandon, jegy nélkül belép­het a siklósi várba, az összes pécsi és siklósi kiállításra, va­lamint a mecseki Vidámpark­ba. Az ODOT szervező bizott­sága változatos, színes prog­ramról gondoskodott a teg­napi napra. Délelőtt, mintegy 200 résztvevővel akadályver­senyt rendeztek a Tenkes-he- gyen. A találkozó többi vendé­gét, több, mint másfélezer diá­kot különvonat hozta reggel Harkányból Pécsre, ahol külön­böző vetélkedőkön, túrákon vettek részt. A városismereti versenyen, a város különböző pontjain elhelyezett állomáso­kon, Pécs gazdasági és kultu­rális életével, valamint törté­nelmével kapcsolatos kérdések­re kellett választ adni. Más csoportok üzemlátogatásokon vettek részt a Porcelángyárban, a Hőerőműben, a Kesztyűgyár­ban, a Sörgyárban és a Do­hánygyárban. A vetélkedő és az üzemlátogatások célja, hogy az országjárók megismerkedje­nek Péccsel, idegenforgalmi ne­vezetességeivel, üzemeivel. Egy csoport az Orvostudományi Egyetemre és az MHSZ mo­dellező klubjába is ellátoga­tott Az országjáró diákok megis­merkedtek a Mecsek szépsé­geivel is: gyalogtúrákat indí­tottak Abaligetre, Orfűre és Sikondára, valamint a Pécs környéki mecseki parkerdőbe. Hatvan fős csoportokban láto­gatást tettek a pécsi katonai alakulatoknál, katona-diák ta­lálkozókon vettek részt. Dél­után megismerkedtek Pécs ide­genforgalmi nevezetességeivel, este pedig a Szabadtéri Szín­padon a Pécsi Balett ajándék­műsorát tekintették meg. A si­keres „pécsi nap” után az ODOT résztvevői különvonattal tértek vissza a harkányi tábor­ba. Kétmillió forintba kerül a bővítés, ehhez jön még az épületrész berendezése. A Ba­ranya megyei Moziüzemi Vál­lalat központjához a Gábor utcai részen új szárnyat épí­tenek. Az építkezés több okból is időszerűvé vált. A központ irodáiban - bár a lehetősé­gekhez képest megpróbáltak megfelelő körülményeket terem­teni — összezsúfolva dolgoznak az emberek. Az előzetes tervek szerint az Üjmecsekalján épülő új moziban kapott volna helyet a központ is, de a Megyei Ta­náccsal folytatott tárgyalások szerint az új filmszínház eme­leti része inkább kiállítási cé­lokat szolgál majd, s a vál­lalat a régi központját bővíti. Ehhez a Megyei Tanács is hozzájárul másfél millió forint­tal. Az új épületszörny betonlá­bakon fog állni, hogy a gép­kocsik illetve a közönség ki- és bejárását ne akadályozzák. A lépcsőfeljóró a mai páholyfel­járónál lesz, ezt az emeleti irodákkal is összekötik. Az ud­varban a belső részen kapnak helyet a garázsok, s ide tele­pül majd a vállalat saját nyomdája is. Az emeleten egy 70 személyt befogadó klubte­rem épül. Mögötte gépház ké­szül, amelyet 35 és 16 mm-es filmek vetítésére alkalmas gé­pekkel szerelnek fel. A klub­teremben tartja tanácskozásait, továbbképzését a vállalati ap­parátus. Ugyanakkor a széle­sebb közönség is örülhet majd ennek az új vetítőteremnek. Eddig a szőkébb közönségré­tegeket érintő vagy érdeklő ve­títésekre a premier mozikat vagy ideiglenes megoldásokat kellett igénybe venni. Az új klubteremben házivetítésekre, a pedagógusok, filmszakemberek., szervezők tájékoztatását szol­gáló bemutatókra kerülhet sor. így a vállalat közönségkapcso­latai erősödhetnek, jobban fel­készülhetnek egy-egy film meg­határozott — például pedagó­giai - céllal történő bemuta­tására. A vetítőteremben mód nyílik a filmklubvezetők tovább­képzésére, a vidéki népműve­lési felügyelőknek, filmszerve­zőknek szánt vtítések lebonyo­lítására. Egyes filmek — így a rövidfilmek is — csak megha­tározott közönségréteget érde­kelnek. A házivetítőben az ilyen igények kielégítésére le­hetőséget biztosítanak, annál is inkább, mert a klubterem a város központjában, könnyen megközelíthető helyen van. A bővítési munkát a Sásdi Építőipari Ktsz végzi majd. A tervek szerint szeptemberben kezdik még a bontást, s a jövő év őszén mór nézőket szeretnének fogadni az új ve­títőteremben. Utolsó edzését tartotta Pécs női labdarúgó­válogatsttfa Tegnap délután kétórás erős edzésen vett részt Pécs női lab­darúgó válogatott csapata a PVSK-pályán. A mérkőzést Ró­zsahegyi Jolán vezette. Az első félidőben a PVSK úttörő csapa­ta, a másodikban a vasutasok ifi-csapata volt az ellenfél. A mérkőzés sportszerűen zajlott le, ami nagyrészt annak kö­szönhető, hogy a fiúk fölöt­tébb udvariasak voltak, bár az eredményt ez a tény nem be­folyásolta. A lányok — akik között néhány meglepően jó játékos vol>, mint Simon Györ­gyi, Kelle Zita és többen a Porcelángyár kézilabdázói kő­iül — 6:5 arányban győztek. Ropoli Zoltán edző több cse­rét hajtott végre és így alakult ki a végleges csapat, amely vasárnap, a Tüke Parádé ’71. műsorában vonul fel a pályára a Budapest női válogatott lab­darúgó-csapata ellen. A SZÚR rendező bizottsága közli, hogy jegyek még kapha­tók azok számára, akik elmu­lasztották jegyigénylésüket le­adni munkahelyeiken. Jegyáru­sítás folyik a Dunántúli Napló Hirdető Irodájában, az Orszá­gos Filharmónia Színház téri pénztáránál, ezenkívül pedig vpsórnap — de már korláto­zott mennyiségben — a PVSK- pályán, reggel 7 órától a 10 órai műsorkezdésig. csak tsz-tagként nyilvántartott kiegészítő, vagy ipari tevé­kenységet folytató lakos. Az­tán a tsz-ekben már most is magas a nyugdíjas és járadé­kos tagok aránya: jelenleg 35 I százalék. A fennmaradó 65 százalékból, vagyis 31 ezer emberből két-három éven belül közel 5 ezer fő kerül a nyug­díjasok állománycsoportjába. E nagyarányú, és hirtelen bekö­vetkező létszámcsökkenés mel­lett számolni kell azzal — a tagok korösszetétele alapján számított előzetes adattal is -, miszerint 1975-ben a 48 ezer baranyai tsz-tagból nem 18 400 lesz nyugdíjas és járadékos, mint az idén, hanem 25 100. A gépesítés? - Megyei és országos adatokat hallottunk a tegnapi vb-ülésen: a gabona betakarítása 92 százalékban, a szállítás 65—70, a rakodás 15- 20, a növényvédelem 50, a ku­korica betakarítása pedig csak 9 százalékban gépesített. Tehát a helyzet ugyan sokat javult, mégis csak az alapvető mun­kafolyamatokat sikerült kielé­gítően gépesíteni, a mellék- és kiegészítő folyamatokat má kevésbé. Aztán a gépek többsége traktor. Munkagépek tekinteté­ben az igények növekedését közel sem követi a gyártás nö­vekedése. Ezért a gépvásárlás nem tervezhető, inkább alkal­mi kereskedelmi ügyleteken alapszik, amikor a tsz a pia­con éppen kapható gépet vá- , sárolja meg. Az AGROKER Vállalat fedezet hiányában vi­szont már eleve megszűri a be­nyújtott gépvásárlási igényeket, s így nem biztosítja, hogy a gazdaságok már a betakarítási munkák megkezdése előtt hoz­zájussanak a szükséges mun­kagépekhez. És a falusi ifjúság? — A Ba­ranya megye területén meg­kérdezett 2 ezer VII. osztályos tanuló közül csupán 98 felelte azt, hogy a mezőgazdaságban akar elhelyezkedni, ezt a pá­lyát választja. Ezeket mondja a gondos elő­terjesztés. A vb pedig, a mun­kaügyi osztály javaslata szerint kívánatosnak tartja, hogy a mezőgazdasági vezetők na­gyobb figyelmet fordítsanak a jövő munkaerőjének felmérésé­re, megszerzésére, de legfő­képpen a képzésére. Kérik a Mezőgdzdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot, hogy a tanu­lók lemorzsolódásának elkerü­lése végett, a megye mezőgaz, dasági szakmunkásképző isko­láiban, elsősorban a villányi­ban, támogassa a diákotthoni férőhelyek számának növelé­sére vonatkozó tervet. Emel­lett igen fontos a már dolgozó, felnőtt tsz-tagok rendszeres képzése is. Mi pedig hadd tegyük hozzá javaslatunkat: meg kellene kí­sérelni a nemzetközi tájékozó­dást is: a Német Demokrati­kus Köztársaságnak több mint tízezer fiatal ipari tanulót ad­tunk. Idehaza ezek helyébe Is a mezőgazdaságból vándorol­nak a fiatalok. A KGST szelle­mének megfelelne, ha megkí­sérelnék a tárgyalásokat, hogy az NDK Magyarországot része­sítse előnyben a mezőgazda­sági gépek szállításában, hi­szen mi adunk az NDK-nak munkaerőt, s ezt gépekkel pó­tolhatjuk. Baranyából is vagy félezer fiatal dolgozik odakint Az itteni AGROKÉR Vállalat vi­szont az idén még nem kapta meg a megrendelt és nagyon szükséges NDK gyártmányú tárcsákat, műtrágyaőrlő és szóró gépeket. Földessy Dénes — Üj könyvek. Octavio Paz: Fekete sugarak — Paszternák: Luvers gyermekkora (két kisre­gény) — dr. Madarász Tibor: Városigazgatás és urbanizáció — Tuulikki Jantunen: Dióbél- ország — Granasztói Pál: Itt­hon éltem — Géléi Anna: Nö­vekedési trendek a gazdaság­ban — dr. Kemény Imre: Fog­pótlástan. r Uj vetítőterem a belvárosban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents