Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-16 / 140. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ T971. június 16. 3 Valami színe is van a nyárnak Nem iskolai napizik! — Tábor-álom a Mecseken Pór éve valami színe is van a nyárnak a gyerekek számára, akik Pécsett maradnak, regge­lenként útrakelnek vagy busz­ra szállnak, s délutánonként hazatérnek. Mert a közbülső időt nem olyan napközikben töltik, mint annak előtte. (S mint amilyenek még mindig a napközik, iskolaév alatt - tisz­telet a mindenkori kivételnek.) Hosszú, s még mindig nem szű­nő küzdelmek eredménye ez a szerény kép, amit az alábbiak­ban megkísérlünk felvázolni. A sportnapközi ötödik éve működik, pécsi kezdeményezés, ma már or­szágszerte nagy népszerűség­nek örvend. Tavaly a csúcsot is elérték: 1040 gyerek fordult meg a kéthetes turnusokban rendezett, a város két pontján működő sportnapköziben. A szervező — a Városi Tanács mű­velődésügyi osztályával egyet­értésben — a Sportiskola. A sportnapközi lényege nagyjá­ból ez: a gyerekek ugyanúgy (s ugyanolyan tarifa mellett) megkapják a napközis ellátást, mint egyébként, de ezen felül állandó testnevelő tanári fel­ügyeletet is. Az utóbbiért két­hetenként 85 forintot fizetnek a szülők. Magyarán ez a fel­ügyelet szakértő sportfoglalko­zásokat jelent, labdajátékokat, atlétikát, úszást, tavaly még kajakot is. A sportpályákra is eljutnak a gyerekek, s tavaly az MTS autóbusza hetenként kivitte valamenyiüket az orfűi tóra. (Idén nem lesz busz - maradnak a mecseki kirándu­lások.) A tornatanárok mellett bevonják az utolsó éves főisko­lai hallgatókat is — természe­tesen testnevelő szakosokat — és menetközben azt a néhány gyereket is kiválasztják, aki valamelyik sportágban kiemel­kedő tehetséget mutat. Magá­tól „értetődik, hogy gyerekek és szülők egyaránt rajonganak ezért a formáért, ha más miatt nem, hát azért, mert a gyerek farkasétvágyat mutat és este nem kell elzavarni a tévé mel­lől — magától elalszik. Ügy tűnik, a sportnapközi tö­kéletes intézmény. Tökéletessé­gének azonban von némi híja. Az egyik az uszodaprobléma. Ök voltak azok, akik a Nagy Lajos udvarán lévő régi uszo­dát kiásták a „feledés homá­lyából”, üzembe helyezték, hi­szen fürdés nélkül nem nyár a nyár. Amúgyis okos ötlet ezt a kis úszómedencét legalább a legmelegebb nyári hónapokra a diákság számára hozzáférhe­tővé tenni. Az uszoda körül azonban hosszú ideje gyűrűz­nek a viták, nincs gazdája, nincs felelőse. Tavaly a városi tanács azzal járult hozzá a sportnapközi működéséhez, hogy Nemzetközi építészkiildöttség Pécsett A szocialista országokból 18 fős, építészekből álló küldöttség volt a Pécsi Tervező Vállalat vendége. Az építészek a Ma­gyar Építőművészek Szövetsége meghívására tartózkodnak Ma­gyarországon és főleg egészség- ügyi létesítményeket tanulmá­nyoznak. Pécsett megtekintették o 400 ágyas klinikát, és az új elméleti tömböt. A Tervező Vál­lalat központjában Köves Emil mérnök bemutatta Szigetvár és Dombóvár fejlesztési tervét, me­lyet ő készített. Szigetvári János tervező mérnök pedig a dombó­vári nővérszállásra vonatkozó terveit ismertette külföldi kolle­gáinak. Az építészküldöttség a szakmai program után megnéz­te Pécs város történelmi neve­zetességeit, majd Dombóvárra utazott. biztosított 20 ezer forintot - ebből oz uszoda legszüksége­sebb rendbehozatalára futotta. Az idén ugyanannyit adnak. Csakhogy mindég toldozgatás- foldozgatós, a megoldás az lenne, ha az uszoda hivatalo­san is gazdára lelne, s a gaz­da alapos körültekintéssel vizs­gálná meg a működtetés felté­teleit, s biztosítaná azokat. Ne­hogy előfordulhasson, hogy me­netközben valami miatt üzem- képtelenné válik az uszoda. Nyári napközis tábor A másik, immár harmadszor megrendezendő nyári gyerek­foglalkoztatást úgy hívja szer­vezője, a városi tanács műve­lődésügyi osztálya: nyári nap­közis tábor. Mindhárom kerü­letben egy-egy iskolában szer­vezik, összesen hatszáz gyere­ket érint, többnyire olyanokat, akiknek szülei a legkevésbé jó anyagi körülmények között él­nek. Mind a gyerekek, mind a tanárok önkéntes alapon, kedv­vel, szabadon vehetnek részt a tábor életében, a szülők a szo­kásos napközis térítési díjat fi­zetik csak, a gyerekek ezzel szemben állandó kötetlen fog­lalkozásokat, focit, tollteniszt, labdajátékokat, kirándulásokat, vidám akadályversenyeket és egyéb jó nyári szórakozási le­hetőségeket kapnak. Tavaly elő­fordult, hogy olyan gyerek, akit a szülei valamiért nem enged­tek el, elszökött a napközis tá­borba. De a tábor jelentősége mellett érvel az a tény is, hogy sok gyerek az itteniek közül ép­pen a tábor révén jutott el éle­tében először Harkányba, Sik­lósra, vagy a megye más neve­zetes helyeire. A nyári napközis tábor tehát a következőkben különbözik a sportnapközitől: 1. a gyerekek itt a nyár nagyobbik részét a napköziben töltik, 2. jóval ke­vesebb, mindenkor a kereset­hez mért térítést fizetnek, 3. nem kapnak sporttanári fel­ügyeletet és foglalkozást. ... és a terv A különbségek közül a har­madikat elhanyagolhatjuk, hi­szen elképzelhetők különböző jellegű napközik. Az első any- nyibon érdekes, amennyiben számot vetünk az igényekkel, amelyek a létszámban válto­zást idézhetnek elő. A második pont a döntő: a térítéskülönb­ség. Ha ugyanis elképzeljük, hogy a sportnapköziért nem kell fizetni, elképzelhetjük azt is, hogy az igények egycsapás- ra megnőnek, Ésszerűnek látszik az a szempont is, hogy a „csel­lengő" gyerekek közül a leg­több probléma azokkal lehet, akiknek testi energiáit a sport­napközi kitűnően le tudná köt­ni. S nem biztos, hogy a gye­rekek testi energiája egyenes arányban áll a szülők anyagi helyzetével. A dolog lényege abban áll, hogy a sportnapközit és a nyá­ri tábort közelíteni kellene egy­máshoz. Talán úgy, hogy a ta­nács a nyári napközis táborra fordított mintegy 200 ezer fo­rintot megtoldja mégegyszer ennyivel. A sportnapközit ugyan­is a sportiskola látja el „fogyó­eszközzel", bár ez nem lenne feladata, s a technikai kiadá­sokra a fejenkénti 85 forintról nem tud lemondani. Igaz, el kell fogadni azt a véleményt, hogy a legszüksége­sebb igényeket — a legrászo­rultabbak igényét - a nyári napközis táborok kielégítik. Ha hozzávesszük a városi tanács fonyódi gyermeküdülőjét, a há­rom kerület üdülőjét Fenyvesen, a gyermekotthoni üdülőt ugyan­csak Fonyódon, akkor kiderül, hogy a kb. 15 ezer pécsi álta­lános iskolásnak több mint az egyharmada valamilyen formá­ban, valamennyi időtartamra bekerül ebbe a körbe. Tehát nem csavarog egész nyáron az utcán és nem ül unalmas, nyo­masztó napközis termekben sem. Az igazi megoldást azonban feltétlenül az jelenti majd, ha megvalósul a Mecseken a nagy nyári napközis tábor. Még a második kerületi ta­nács bocsátotta rendelkezésre azt a húszholdas területet — az Állatkerttel szembeni park­erdőt —, amelyen a remélt tá­bor felépülhet. Pavilonokat, sportpályákat, étkezdét tervez­nek máris ide társadalmi mun­kában olyan mérnökök, akik ré­szint gyakorló szülők, részint áldozatkész emberek. Ügy sze­retnék, hogy legalább 600 gye­rek elférjen itt, s valódi nyári környezetben valódi nyarakot élhessen át — akkor is, ha a szülőknek nem telik nyoralta- tásra. Az illetékesek széles társa­dalmi összefogást, segítséget remélnek. De szinte bizonyos, hogy ez meg is lenne — ha a vállalatok, intézmények, magán­emberek pontosan megtudnák, mit tehetnének, hol segíthetné­nek. Végérvényes hadüzenet lehet­ne ez is a szürke, színtelen nya­raknak. Hadarna E. A tanárok döbbenten ültek az érettségit megelőző kon­ferencián. Ügy tudták: a mi­nisztériumban kijelölt elnök idős, nyugdíjas, matematika­fizika szakos pedagógus. így igaz, de az írásbeli dolgozato­kat olyan alaposan kielemezte - magyart, németet, oroszt és matematikát egyaránt — hogy a tanárok most féltőn aggód­nak tanítványaikért. Magyarból nemcsak a tartalmi tévedése­ket rótta fel: például Ady egyik szimbólumát rosszul ér­telmezte valamelyik tanuló, ha­nem a ki nem javított vessző hibára is felhívta a tanárok figyelmét, amely X. Y. ta­nuló magyar dolgozatában, a 4. oldalon, a 2. sorban volt. Legenyhébben még talán sa­ját tárgyát, a matematikát ér­tékelte, de ez egyáltalán nem nyugtatta meg a pécsi német gimnázium tanárait. * Az idegesség úgy tűnik, a gyerekeket sem kerülte el, Brachmann Márta krétája szinte kopog a táblán, miköz­ben a számtani és mértani sor közötti összefüggéseket boncolgatja. Darida Miklós, néhány másodpercen belül immár harmadszor harapja össze ajkait. Jó lenne elmondani, oda­súgni, amit a szigorúnak tűnő érettségi elnök Bánkúti Béla, a tanári karnak mondott mi­előtt az első csoport elfoglal­ta a helyét. — Nem azt keressük, mit nem tudnak, hanem azt, hogy mit tudnak. Brachmann Márta már a há­romszög egybevágóságáról be­szél — németül. Aj osztályfőnök- nő szerint, a magas, szőke lány nagyon szorgalmos, kínaiul is megtanul, csak időt adjanak rá. Anyja még német népvise­letben jár, a kislány az idén ezüst érmet nyert a Helikon ünnepségen. A gyerekek felelnek, sorra húzzák a tételeket. Magyar, matematika, német nyelv és irodalom, történelem. Csak a matematika és magyar hang­zik magyarul, de matematiká­ban is a definíciókat németül kell elmondani. Néhány óra és „érettek” lesznek. A lányok levetik a matrózblúzt, a fiúk felvészik a farmert. Huszon- ketten érettségiznek. Négy esz­tendővel ezelőtt 36 német anyanyelvű diák iratkozott be Új villamos berendezés a színházban Angol, NSZK gépek —- Fél év, három millió forint Nyitás decemberben — Ki megy? — Ki j'ön? Hosszú „nyári” szünet kez­dődött tegnap a Pécsi Nemze­ti Színházban: átadták az épü­letet a MEGYESZER Vállalat­nak, a Pécsi Tatarozó, Pécsi Vegyesipari Vállalatnak és a Pécsi Építő Ktsz-nek, s csak december 16-án kapják vissza. — Fél évig nem lesz tehát Pécsnek színháza? — tettük fel a kérdést Nógrádi Róbert igaz­gatónak, és Kórocz Balázs gaz­dasági igazgatónak. — Tulajdonképpen három nyáron át készültünk arra, hogy ez o félév ne lehessen hosszabb idő — mondta Kórocz Balázs. — Egész Pécsett és Baranyá­ban ugyanis a színház az egyetlen intézmény, ahol 110 voltos feszültségű villamosbe­rendezés van. Eltekintve a tűz­rendészed szabályoktól, ebben a vonatkozásban ez idáig az ország egyik legkorszerűtlenebb színháza voltunk, mert korszerű villamosberendezés nélkül nin­csen korszerű színház, és nin­csen korszerű színjátszás. Ezért a Városi Tanács hárommillió forintot adott, s most nem meg­kezdjük, hanem befejezzük a munkát. Azért mondom így, mert a három nyári szünetet felhasználtunk már a villamos­berendezés cseréjének előké­szítésére, hogy évad közben mi­nél kevesebb ideig maradjon a közönség színház nélkül. Ennek az igyekezetnek az eredménye, hogy a munka hatvan százalé­ka már elkészült. — Mit kap tehát a színház a felújítás során? — A 220 voltos átkapcsolás­sal egyidejűleg igen komoly berendezéseket. így angol jód- izzós fénykísérőgépet szerelünk fel. Ez kétforintos nagyságú folttól öt méter átmérőjű körig képes egy tárgyat, vagy terüle­tet megvilágítani, sőt szegletes formájú világítást is ad, pél­dául egy ajtónak téglalap­alakot. Darabja 30 ezer forint. Hármat, vehettünk volna, mivel azonban ez a gép önműködően hűti magát, nem termel gőzt, a kijlön szellőztető berendezést is megtakarítottuk és így hatot vásároltunk. E világítás más előnye: nem teszi annyira tönk­re a színész szemét, mint a ré­gi, szénnel működő berendezés. Két nyugatnémet színváltót is vásárolunk. Ezekkel teljesen csendben, az eddig megszokott, halk csattogás nélkül lehet majd dolgozni. Az eddigi régi olasz részvilágító reflektorok Érettségi a német gimnáziumban a pécsi német gimnázium első osztályába. Elfogynak. Néhány éve Kőszegen, Budapesten, Ba­ján és Pécsett volt még német gimnázium. A kőszegi átalakult tagozatossá, s a többi iskolá­ban is mind kevesebben lesz­nek. Bánkúti Béla azt mondja: tömegesen magyarosítják nevü­ket és vallják magyar anya­nyelvűnek magukat.- A gyerekeiket is nehezen engedik német iskolába, pedig ez a legfőbb bázisa, a nem­zetiségi nyelv, a hagyományok, a népviselet, végsősoron a nemzetiség fennmaradásának. A pécsi német gimnázium ta­nulói a Helikonon második dí­jat nyertek a szajki népvise­lettel. Nagysikerű kiállítást rendeztek az iskolában, ugyan­csak a német népviselet leg­szebb darabjaiból. A német irodalmi szakkör a modern né­met irodalom tanulmányozásá­val, műfordításokkal ápolja a német nyelvet. A német kórus­ban, sváb bálokon, a Pécsi Rádió németnyelvű adásában, a Neue Zeitung című német nyelvű lapban csakúgy talál­kozhatunk a pécsi német diákokkal, mint a német ka­lendáriumban, amelynek cím­lapján ennek az osztálynak diákja, Werner Marika látható. * Az érettségizők közül hatan tanárok lesznek. Négyen ma­tematika-német szakra iratkoz­nak, így majd a német iskolá­ban a reál tárgyakat is néme­tül tudják oktatni. Kelemen Janka hihetetlen felkészültséggel ismerteti oz Ember tragédiáját. A szem­üveges kislány még alig tudott németül, amikor németül végig rágta magát a Buddenbrook házon. A párizsi színnél hosszabban időzik. Az eszmék szerepét — testvériség, szabadság, egyen­lőség — elemzi. Hohman Klára, az osztály- főnöke szerint, a városban a legszebb kiejtéssel beszél né­metül. A fasizmus elleni harc Radnóti költészetében, a té­mája. Nagyon jól felel, mint a többiek is, hiszen a két nyelven kiadott érettségi bizo­nyítványokban a legrosszabb^ jegy is közepes volt. A kitűnő eredmény érdeme elsősorban Herbert Jánosné osztályfőnöké, Kőszegi Józsefné német tanáré, s valamennyi nevelőé. így aztán a zárókonferenciá­ra a szigorú elnök is népszerű. Búcsúszavaiban nagyon sok az igazság.- Az első osztályok reméljük mór jobban benépesülnek, hi­szen anyanyelvén mindenki fele akkora energiával boldo­gulhat, mint más nyelvén.- S végülis amit az iskolában ta­nulnak, a mi országunkban hasznosítják. Bizonyára ismerik e sorokat: Was ich bin und was ich habe Danke ich dir mein Vaterland Ami én vagyok és amim van Csak neked köszönhetem hazám! / Lombosi Jenő Intézkedés a szakközépiskolában tovább­tanuló nők helyzetének könnyítésére A művelődésügyi miniszté­rium illetékesei a továbbtanuló gyermekes anyák helyzetének könnyítésére - módosították a dolgozók szakközépiskolái esti és levelező oktatására vonat­kozó korábbi utasítást. A most kiadott intézkedés a továbbtanulás lehetőségét ki­terjeszti azokra a munkavi­szonyban nem álló gyermekes anyákra is, akik egyébként a felvételi feltételekkel rendelkez­nek. Azoktól a munkaviszony­ban nem álló gyermekes anyák­tól, akiknek o felvételhez szak­mai gyakorlatot is igazolniok kell, a közgazdasági szakkö­zépiskolákban, továbbá a me­zőgazdasági és élelmezésügyi, valamint a közlekedés és posta­ügyi szakirányú szakközépis­kolai szakokon három helyett csak két évi szakmai gyakor­latot kívánnak meg. További könnyítés, hogy a közgazda- sági szakközépiskolai felvétel­nél a kétéves gépíró- és gyors­író iskola elvégzését szakmai gyakorlatként lehet figyelembe venni. helyett újakat szerelünk be. Mindezek vezérléséhez kicserél­jük a hatvanéves villamosirá­nyító felszerelést és korszerű, úgynevezett Comberto típusú vezérlőasztallal dolgozhatunk majd. — Más újdonság is lesz: új parkettet kap a színpad, tel­jesen felújítják a zenekari ár­kot, ehhez a Mohácsi Farost- lemezgyár ad burkolatot. Kü­lönleges porszívót vásárolunk: ez a gép permetezi a vizet, szívja a port, elektromágnes se­gítségével felszedi oz esetleg elhullott apró szegeket, fém­tárgyakat, s veszélytelenebbé teszi a járást, a táncot. Ugyan­ezt a célt szolgálja az is, hogy a színpad csúszós részeit po­rózus gumiszőnyeggel tesszük biztonságossá. Végül belülről kifestjük az épületet, kicserél­jük a lámpatestrészeket, kor­szerű, de az épület stílusához illő részekkel. Még annyit: a nagy színházban jövőre szeret­nénk akusztikai burkolattal el­látni a páholyokat, dmi 40—45 százalékkal növeli a színház akusztikai erejét. Nem lesz töb­bé kősivatag a folyosó: mű­anyagburkolatot kap. Végeze­tül helyet alakítunk ki a szín­ház állandó kiállítása számára. A kamaraszínházban zenekari árkot alakítunk ki, hogy bizo­nyos előszínpadképhez adjunk lehetőséget. A következő kérdésekre Nóg­rádi Róbert igazgató válaszol: — Miután valamennyi szer­ződést megkötötték: pontosan ki megy el a színháztól, s k i jön ide?, — Egy színházban a termé­szetes állandóság éppen any- nyira fontos, mint a bizonyos mérvű változás. E kettő egyen­súlya adja a természetes szín­házi vérkeringést. Úgy érzem: most ez történik. Elmegy a Jó­zsef Attila Színházba Bánffy György, aki maga mondta, hogy Pécsett érett színésszé. Bara- csi Ferenc és Sipeky Tibor a Győri Kisfaludy Színházzal kö­tött szerződést, Kiss Ferenc és Füzesséry Tibor is távozik tő­lünk. Jön: Módi Szabó Gábor, Bujtor István és Szabó Ottó a budapesti József Attila Színház eddigi tagjai, Unka György, a Veszprémi Petőfi Színháztól. Szabadits Judit magánénekes­nő és Réti Csaba magánénekes a szegedi, Gyulai Edit magán­énekes a debreceni színház operarészlegétől, Molnár Mik­lós operaénekes a Honvéd Mű­vészegyüttestől, Fényes Márta neves musical-rendező Debre­cenből, valamint Hirsch Bence karmester. De a személyi válto­zások megszokottak, ami vi­szont új, és nagyon jelentős: az énekkar létszámát negyven­re, a zenekarét pedig hatvanra növeljük az új évadban. E két létszámnövelés hallatlanul erő­síti majd a színházat. — Decemberig hogyan igye­keznek pótolni a város számá­ra a szünetelő nagy színházat? — Először is: nagyon bízunk abban, hogy fél év elegendő lesz az átalakításhoz, hiszen a munka 60 százaléka kész, egyet­len falat nem bontunk, egyet­lent nem építünk, tehát van okunk a bizalomra. Ha nem kapjuk meg a nagy színházat december 16-án, annak oka nem mi leszünk, mert mi há­rom éve készülünk erre a mun­kára. Addig is három bemuta­tót tartunk a kamaraszínház­ban. Minden bérletet két rész­re bontunk, tehát lesz Tímár A, és Tímár B bérlet, hogy vala­mennyi bérlő, s mellettük az al­kalmi színházlátogatók is meg­nézhessék a darobokot. Lesz ifjúsági beriet is. Az évad első operabemutatóját viszont a Szekszárdi Babits Mihály Mű­velődési Házban tartjuk és ide Pécsre mór kész operával jö­vünk haza. Földessy Dénes \

Next

/
Thumbnails
Contents