Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-16 / 140. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ T971. június 16. 3 Valami színe is van a nyárnak Nem iskolai napizik! — Tábor-álom a Mecseken Pór éve valami színe is van a nyárnak a gyerekek számára, akik Pécsett maradnak, reggelenként útrakelnek vagy buszra szállnak, s délutánonként hazatérnek. Mert a közbülső időt nem olyan napközikben töltik, mint annak előtte. (S mint amilyenek még mindig a napközik, iskolaév alatt - tisztelet a mindenkori kivételnek.) Hosszú, s még mindig nem szűnő küzdelmek eredménye ez a szerény kép, amit az alábbiakban megkísérlünk felvázolni. A sportnapközi ötödik éve működik, pécsi kezdeményezés, ma már országszerte nagy népszerűségnek örvend. Tavaly a csúcsot is elérték: 1040 gyerek fordult meg a kéthetes turnusokban rendezett, a város két pontján működő sportnapköziben. A szervező — a Városi Tanács művelődésügyi osztályával egyetértésben — a Sportiskola. A sportnapközi lényege nagyjából ez: a gyerekek ugyanúgy (s ugyanolyan tarifa mellett) megkapják a napközis ellátást, mint egyébként, de ezen felül állandó testnevelő tanári felügyeletet is. Az utóbbiért kéthetenként 85 forintot fizetnek a szülők. Magyarán ez a felügyelet szakértő sportfoglalkozásokat jelent, labdajátékokat, atlétikát, úszást, tavaly még kajakot is. A sportpályákra is eljutnak a gyerekek, s tavaly az MTS autóbusza hetenként kivitte valamenyiüket az orfűi tóra. (Idén nem lesz busz - maradnak a mecseki kirándulások.) A tornatanárok mellett bevonják az utolsó éves főiskolai hallgatókat is — természetesen testnevelő szakosokat — és menetközben azt a néhány gyereket is kiválasztják, aki valamelyik sportágban kiemelkedő tehetséget mutat. Magától „értetődik, hogy gyerekek és szülők egyaránt rajonganak ezért a formáért, ha más miatt nem, hát azért, mert a gyerek farkasétvágyat mutat és este nem kell elzavarni a tévé mellől — magától elalszik. Ügy tűnik, a sportnapközi tökéletes intézmény. Tökéletességének azonban von némi híja. Az egyik az uszodaprobléma. Ök voltak azok, akik a Nagy Lajos udvarán lévő régi uszodát kiásták a „feledés homályából”, üzembe helyezték, hiszen fürdés nélkül nem nyár a nyár. Amúgyis okos ötlet ezt a kis úszómedencét legalább a legmelegebb nyári hónapokra a diákság számára hozzáférhetővé tenni. Az uszoda körül azonban hosszú ideje gyűrűznek a viták, nincs gazdája, nincs felelőse. Tavaly a városi tanács azzal járult hozzá a sportnapközi működéséhez, hogy Nemzetközi építészkiildöttség Pécsett A szocialista országokból 18 fős, építészekből álló küldöttség volt a Pécsi Tervező Vállalat vendége. Az építészek a Magyar Építőművészek Szövetsége meghívására tartózkodnak Magyarországon és főleg egészség- ügyi létesítményeket tanulmányoznak. Pécsett megtekintették o 400 ágyas klinikát, és az új elméleti tömböt. A Tervező Vállalat központjában Köves Emil mérnök bemutatta Szigetvár és Dombóvár fejlesztési tervét, melyet ő készített. Szigetvári János tervező mérnök pedig a dombóvári nővérszállásra vonatkozó terveit ismertette külföldi kollegáinak. Az építészküldöttség a szakmai program után megnézte Pécs város történelmi nevezetességeit, majd Dombóvárra utazott. biztosított 20 ezer forintot - ebből oz uszoda legszükségesebb rendbehozatalára futotta. Az idén ugyanannyit adnak. Csakhogy mindég toldozgatás- foldozgatós, a megoldás az lenne, ha az uszoda hivatalosan is gazdára lelne, s a gazda alapos körültekintéssel vizsgálná meg a működtetés feltételeit, s biztosítaná azokat. Nehogy előfordulhasson, hogy menetközben valami miatt üzem- képtelenné válik az uszoda. Nyári napközis tábor A másik, immár harmadszor megrendezendő nyári gyerekfoglalkoztatást úgy hívja szervezője, a városi tanács művelődésügyi osztálya: nyári napközis tábor. Mindhárom kerületben egy-egy iskolában szervezik, összesen hatszáz gyereket érint, többnyire olyanokat, akiknek szülei a legkevésbé jó anyagi körülmények között élnek. Mind a gyerekek, mind a tanárok önkéntes alapon, kedvvel, szabadon vehetnek részt a tábor életében, a szülők a szokásos napközis térítési díjat fizetik csak, a gyerekek ezzel szemben állandó kötetlen foglalkozásokat, focit, tollteniszt, labdajátékokat, kirándulásokat, vidám akadályversenyeket és egyéb jó nyári szórakozási lehetőségeket kapnak. Tavaly előfordult, hogy olyan gyerek, akit a szülei valamiért nem engedtek el, elszökött a napközis táborba. De a tábor jelentősége mellett érvel az a tény is, hogy sok gyerek az itteniek közül éppen a tábor révén jutott el életében először Harkányba, Siklósra, vagy a megye más nevezetes helyeire. A nyári napközis tábor tehát a következőkben különbözik a sportnapközitől: 1. a gyerekek itt a nyár nagyobbik részét a napköziben töltik, 2. jóval kevesebb, mindenkor a keresethez mért térítést fizetnek, 3. nem kapnak sporttanári felügyeletet és foglalkozást. ... és a terv A különbségek közül a harmadikat elhanyagolhatjuk, hiszen elképzelhetők különböző jellegű napközik. Az első any- nyibon érdekes, amennyiben számot vetünk az igényekkel, amelyek a létszámban változást idézhetnek elő. A második pont a döntő: a térítéskülönbség. Ha ugyanis elképzeljük, hogy a sportnapköziért nem kell fizetni, elképzelhetjük azt is, hogy az igények egycsapás- ra megnőnek, Ésszerűnek látszik az a szempont is, hogy a „csellengő" gyerekek közül a legtöbb probléma azokkal lehet, akiknek testi energiáit a sportnapközi kitűnően le tudná kötni. S nem biztos, hogy a gyerekek testi energiája egyenes arányban áll a szülők anyagi helyzetével. A dolog lényege abban áll, hogy a sportnapközit és a nyári tábort közelíteni kellene egymáshoz. Talán úgy, hogy a tanács a nyári napközis táborra fordított mintegy 200 ezer forintot megtoldja mégegyszer ennyivel. A sportnapközit ugyanis a sportiskola látja el „fogyóeszközzel", bár ez nem lenne feladata, s a technikai kiadásokra a fejenkénti 85 forintról nem tud lemondani. Igaz, el kell fogadni azt a véleményt, hogy a legszükségesebb igényeket — a legrászorultabbak igényét - a nyári napközis táborok kielégítik. Ha hozzávesszük a városi tanács fonyódi gyermeküdülőjét, a három kerület üdülőjét Fenyvesen, a gyermekotthoni üdülőt ugyancsak Fonyódon, akkor kiderül, hogy a kb. 15 ezer pécsi általános iskolásnak több mint az egyharmada valamilyen formában, valamennyi időtartamra bekerül ebbe a körbe. Tehát nem csavarog egész nyáron az utcán és nem ül unalmas, nyomasztó napközis termekben sem. Az igazi megoldást azonban feltétlenül az jelenti majd, ha megvalósul a Mecseken a nagy nyári napközis tábor. Még a második kerületi tanács bocsátotta rendelkezésre azt a húszholdas területet — az Állatkerttel szembeni parkerdőt —, amelyen a remélt tábor felépülhet. Pavilonokat, sportpályákat, étkezdét terveznek máris ide társadalmi munkában olyan mérnökök, akik részint gyakorló szülők, részint áldozatkész emberek. Ügy szeretnék, hogy legalább 600 gyerek elférjen itt, s valódi nyári környezetben valódi nyarakot élhessen át — akkor is, ha a szülőknek nem telik nyoralta- tásra. Az illetékesek széles társadalmi összefogást, segítséget remélnek. De szinte bizonyos, hogy ez meg is lenne — ha a vállalatok, intézmények, magánemberek pontosan megtudnák, mit tehetnének, hol segíthetnének. Végérvényes hadüzenet lehetne ez is a szürke, színtelen nyaraknak. Hadarna E. A tanárok döbbenten ültek az érettségit megelőző konferencián. Ügy tudták: a minisztériumban kijelölt elnök idős, nyugdíjas, matematikafizika szakos pedagógus. így igaz, de az írásbeli dolgozatokat olyan alaposan kielemezte - magyart, németet, oroszt és matematikát egyaránt — hogy a tanárok most féltőn aggódnak tanítványaikért. Magyarból nemcsak a tartalmi tévedéseket rótta fel: például Ady egyik szimbólumát rosszul értelmezte valamelyik tanuló, hanem a ki nem javított vessző hibára is felhívta a tanárok figyelmét, amely X. Y. tanuló magyar dolgozatában, a 4. oldalon, a 2. sorban volt. Legenyhébben még talán saját tárgyát, a matematikát értékelte, de ez egyáltalán nem nyugtatta meg a pécsi német gimnázium tanárait. * Az idegesség úgy tűnik, a gyerekeket sem kerülte el, Brachmann Márta krétája szinte kopog a táblán, miközben a számtani és mértani sor közötti összefüggéseket boncolgatja. Darida Miklós, néhány másodpercen belül immár harmadszor harapja össze ajkait. Jó lenne elmondani, odasúgni, amit a szigorúnak tűnő érettségi elnök Bánkúti Béla, a tanári karnak mondott mielőtt az első csoport elfoglalta a helyét. — Nem azt keressük, mit nem tudnak, hanem azt, hogy mit tudnak. Brachmann Márta már a háromszög egybevágóságáról beszél — németül. Aj osztályfőnök- nő szerint, a magas, szőke lány nagyon szorgalmos, kínaiul is megtanul, csak időt adjanak rá. Anyja még német népviseletben jár, a kislány az idén ezüst érmet nyert a Helikon ünnepségen. A gyerekek felelnek, sorra húzzák a tételeket. Magyar, matematika, német nyelv és irodalom, történelem. Csak a matematika és magyar hangzik magyarul, de matematikában is a definíciókat németül kell elmondani. Néhány óra és „érettek” lesznek. A lányok levetik a matrózblúzt, a fiúk felvészik a farmert. Huszon- ketten érettségiznek. Négy esztendővel ezelőtt 36 német anyanyelvű diák iratkozott be Új villamos berendezés a színházban Angol, NSZK gépek —- Fél év, három millió forint Nyitás decemberben — Ki megy? — Ki j'ön? Hosszú „nyári” szünet kezdődött tegnap a Pécsi Nemzeti Színházban: átadták az épületet a MEGYESZER Vállalatnak, a Pécsi Tatarozó, Pécsi Vegyesipari Vállalatnak és a Pécsi Építő Ktsz-nek, s csak december 16-án kapják vissza. — Fél évig nem lesz tehát Pécsnek színháza? — tettük fel a kérdést Nógrádi Róbert igazgatónak, és Kórocz Balázs gazdasági igazgatónak. — Tulajdonképpen három nyáron át készültünk arra, hogy ez o félév ne lehessen hosszabb idő — mondta Kórocz Balázs. — Egész Pécsett és Baranyában ugyanis a színház az egyetlen intézmény, ahol 110 voltos feszültségű villamosberendezés van. Eltekintve a tűzrendészed szabályoktól, ebben a vonatkozásban ez idáig az ország egyik legkorszerűtlenebb színháza voltunk, mert korszerű villamosberendezés nélkül nincsen korszerű színház, és nincsen korszerű színjátszás. Ezért a Városi Tanács hárommillió forintot adott, s most nem megkezdjük, hanem befejezzük a munkát. Azért mondom így, mert a három nyári szünetet felhasználtunk már a villamosberendezés cseréjének előkészítésére, hogy évad közben minél kevesebb ideig maradjon a közönség színház nélkül. Ennek az igyekezetnek az eredménye, hogy a munka hatvan százaléka már elkészült. — Mit kap tehát a színház a felújítás során? — A 220 voltos átkapcsolással egyidejűleg igen komoly berendezéseket. így angol jód- izzós fénykísérőgépet szerelünk fel. Ez kétforintos nagyságú folttól öt méter átmérőjű körig képes egy tárgyat, vagy területet megvilágítani, sőt szegletes formájú világítást is ad, például egy ajtónak téglalapalakot. Darabja 30 ezer forint. Hármat, vehettünk volna, mivel azonban ez a gép önműködően hűti magát, nem termel gőzt, a kijlön szellőztető berendezést is megtakarítottuk és így hatot vásároltunk. E világítás más előnye: nem teszi annyira tönkre a színész szemét, mint a régi, szénnel működő berendezés. Két nyugatnémet színváltót is vásárolunk. Ezekkel teljesen csendben, az eddig megszokott, halk csattogás nélkül lehet majd dolgozni. Az eddigi régi olasz részvilágító reflektorok Érettségi a német gimnáziumban a pécsi német gimnázium első osztályába. Elfogynak. Néhány éve Kőszegen, Budapesten, Baján és Pécsett volt még német gimnázium. A kőszegi átalakult tagozatossá, s a többi iskolában is mind kevesebben lesznek. Bánkúti Béla azt mondja: tömegesen magyarosítják nevüket és vallják magyar anyanyelvűnek magukat.- A gyerekeiket is nehezen engedik német iskolába, pedig ez a legfőbb bázisa, a nemzetiségi nyelv, a hagyományok, a népviselet, végsősoron a nemzetiség fennmaradásának. A pécsi német gimnázium tanulói a Helikonon második díjat nyertek a szajki népviselettel. Nagysikerű kiállítást rendeztek az iskolában, ugyancsak a német népviselet legszebb darabjaiból. A német irodalmi szakkör a modern német irodalom tanulmányozásával, műfordításokkal ápolja a német nyelvet. A német kórusban, sváb bálokon, a Pécsi Rádió németnyelvű adásában, a Neue Zeitung című német nyelvű lapban csakúgy találkozhatunk a pécsi német diákokkal, mint a német kalendáriumban, amelynek címlapján ennek az osztálynak diákja, Werner Marika látható. * Az érettségizők közül hatan tanárok lesznek. Négyen matematika-német szakra iratkoznak, így majd a német iskolában a reál tárgyakat is németül tudják oktatni. Kelemen Janka hihetetlen felkészültséggel ismerteti oz Ember tragédiáját. A szemüveges kislány még alig tudott németül, amikor németül végig rágta magát a Buddenbrook házon. A párizsi színnél hosszabban időzik. Az eszmék szerepét — testvériség, szabadság, egyenlőség — elemzi. Hohman Klára, az osztály- főnöke szerint, a városban a legszebb kiejtéssel beszél németül. A fasizmus elleni harc Radnóti költészetében, a témája. Nagyon jól felel, mint a többiek is, hiszen a két nyelven kiadott érettségi bizonyítványokban a legrosszabb^ jegy is közepes volt. A kitűnő eredmény érdeme elsősorban Herbert Jánosné osztályfőnöké, Kőszegi Józsefné német tanáré, s valamennyi nevelőé. így aztán a zárókonferenciára a szigorú elnök is népszerű. Búcsúszavaiban nagyon sok az igazság.- Az első osztályok reméljük mór jobban benépesülnek, hiszen anyanyelvén mindenki fele akkora energiával boldogulhat, mint más nyelvén.- S végülis amit az iskolában tanulnak, a mi országunkban hasznosítják. Bizonyára ismerik e sorokat: Was ich bin und was ich habe Danke ich dir mein Vaterland Ami én vagyok és amim van Csak neked köszönhetem hazám! / Lombosi Jenő Intézkedés a szakközépiskolában továbbtanuló nők helyzetének könnyítésére A művelődésügyi minisztérium illetékesei a továbbtanuló gyermekes anyák helyzetének könnyítésére - módosították a dolgozók szakközépiskolái esti és levelező oktatására vonatkozó korábbi utasítást. A most kiadott intézkedés a továbbtanulás lehetőségét kiterjeszti azokra a munkaviszonyban nem álló gyermekes anyákra is, akik egyébként a felvételi feltételekkel rendelkeznek. Azoktól a munkaviszonyban nem álló gyermekes anyáktól, akiknek o felvételhez szakmai gyakorlatot is igazolniok kell, a közgazdasági szakközépiskolákban, továbbá a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint a közlekedés és postaügyi szakirányú szakközépiskolai szakokon három helyett csak két évi szakmai gyakorlatot kívánnak meg. További könnyítés, hogy a közgazda- sági szakközépiskolai felvételnél a kétéves gépíró- és gyorsíró iskola elvégzését szakmai gyakorlatként lehet figyelembe venni. helyett újakat szerelünk be. Mindezek vezérléséhez kicseréljük a hatvanéves villamosirányító felszerelést és korszerű, úgynevezett Comberto típusú vezérlőasztallal dolgozhatunk majd. — Más újdonság is lesz: új parkettet kap a színpad, teljesen felújítják a zenekari árkot, ehhez a Mohácsi Farost- lemezgyár ad burkolatot. Különleges porszívót vásárolunk: ez a gép permetezi a vizet, szívja a port, elektromágnes segítségével felszedi oz esetleg elhullott apró szegeket, fémtárgyakat, s veszélytelenebbé teszi a járást, a táncot. Ugyanezt a célt szolgálja az is, hogy a színpad csúszós részeit porózus gumiszőnyeggel tesszük biztonságossá. Végül belülről kifestjük az épületet, kicseréljük a lámpatestrészeket, korszerű, de az épület stílusához illő részekkel. Még annyit: a nagy színházban jövőre szeretnénk akusztikai burkolattal ellátni a páholyokat, dmi 40—45 százalékkal növeli a színház akusztikai erejét. Nem lesz többé kősivatag a folyosó: műanyagburkolatot kap. Végezetül helyet alakítunk ki a színház állandó kiállítása számára. A kamaraszínházban zenekari árkot alakítunk ki, hogy bizonyos előszínpadképhez adjunk lehetőséget. A következő kérdésekre Nógrádi Róbert igazgató válaszol: — Miután valamennyi szerződést megkötötték: pontosan ki megy el a színháztól, s k i jön ide?, — Egy színházban a természetes állandóság éppen any- nyira fontos, mint a bizonyos mérvű változás. E kettő egyensúlya adja a természetes színházi vérkeringést. Úgy érzem: most ez történik. Elmegy a József Attila Színházba Bánffy György, aki maga mondta, hogy Pécsett érett színésszé. Bara- csi Ferenc és Sipeky Tibor a Győri Kisfaludy Színházzal kötött szerződést, Kiss Ferenc és Füzesséry Tibor is távozik tőlünk. Jön: Módi Szabó Gábor, Bujtor István és Szabó Ottó a budapesti József Attila Színház eddigi tagjai, Unka György, a Veszprémi Petőfi Színháztól. Szabadits Judit magánénekesnő és Réti Csaba magánénekes a szegedi, Gyulai Edit magánénekes a debreceni színház operarészlegétől, Molnár Miklós operaénekes a Honvéd Művészegyüttestől, Fényes Márta neves musical-rendező Debrecenből, valamint Hirsch Bence karmester. De a személyi változások megszokottak, ami viszont új, és nagyon jelentős: az énekkar létszámát negyvenre, a zenekarét pedig hatvanra növeljük az új évadban. E két létszámnövelés hallatlanul erősíti majd a színházat. — Decemberig hogyan igyekeznek pótolni a város számára a szünetelő nagy színházat? — Először is: nagyon bízunk abban, hogy fél év elegendő lesz az átalakításhoz, hiszen a munka 60 százaléka kész, egyetlen falat nem bontunk, egyetlent nem építünk, tehát van okunk a bizalomra. Ha nem kapjuk meg a nagy színházat december 16-án, annak oka nem mi leszünk, mert mi három éve készülünk erre a munkára. Addig is három bemutatót tartunk a kamaraszínházban. Minden bérletet két részre bontunk, tehát lesz Tímár A, és Tímár B bérlet, hogy valamennyi bérlő, s mellettük az alkalmi színházlátogatók is megnézhessék a darobokot. Lesz ifjúsági beriet is. Az évad első operabemutatóját viszont a Szekszárdi Babits Mihály Művelődési Házban tartjuk és ide Pécsre mór kész operával jövünk haza. Földessy Dénes \
