Dunántúli Napló, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-14 / 112. szám

<971. május 14. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Gondok, tervek, remények a MÉV-néí r Újabb aknák a Mecsekben Beszélgetés Tóka Jenő igazgatóval, a Mecseki Ércbányászati Vállalat ötéves tervéről A negyedik ötéves terv ” egyik legfontosabb célkitűzése a termelőmun­ka hatékonyságának foko­zása. Az önállóan gazdál­kodó baranyai vállalatok többségének terveit már ismertettük lapunk hasáb­jain, - most a viszonylag nagyobb központi irányí­tással működő uránbányá­szat jóváhagyott ötéves tervének legfontosabb cél­kitűzéseiről beszélgettünk Tóka Jenövei, a MÉV igaz­gatójával. — Még két hónap, s meg­indul a termelés az ország legnagyobb bányájában Pető- cön, ahol vállalatunk mostani termelési ütemét tekintve mint­egy 20 évre elegendő érc- vagyonnal rendelkezünk. — Petőcöt tehát már a je­lennek kell tekinteni. S mit Ígér a közel jövö, várható-e újabb beruházás? — Az uránbányászatban sok­kal hamarabb merül ki egy-egy akna érckészlete, mint a szén­bányászaiban. Az l-es üzem 1957-ben kezdett, s már utolsó napjait éli. Petőc váltja fel. A többi üzem termelésének pótlására 1975-ben hasonló nagyságú aknák építése kez­dődik a Mecsekben, A geoló­giai kutatás és tervezés már megkezdődött. Az uránérc ki- bányászásán kívül, meglévő szellemi kapacitásunk kihasz­nálásával, új termelési profilok kialakítását is tervezzük. Kis so­rozatú. egyedi, nagy szellemi energiát megtestesítő műsze­rek gyártását 'tervezzük, üzem- líerűen. — Egy másik elképzelésünk: a tervidőszak második felében, az igényektől függően, a ritka­földfémeket üzemi szinten ál­lítjuk elő. Ismeretes, hogy a színes tv képcsövének, a ko­hászatnak, izzógyártásnak fon­tos alapanyagai ezek a fémek. Szó lehet kooperációról is, né­hány baráti országgal, az alap­anyag ellátókkal és felhasz­nálókkal egyaránt. — A műszaki fejlesztéssel foglalkozó fejezet mit tar­talmaz? — Évenként 35 millió forintot fordítunk gépvásárlásra, amely­ből 6 millió munka- és egész­ségvédelmi berendezés. Ezen­kívül 10,2 millió forintot költünk évenként a Kísérleti és Auto­matizálási Kutató üzemben folyó kísérleti munkákra. — Műszaki fejlesztésünk alap­vetően kettős célt szolgál. A A termelékenység növelését, de legalább ilyen súllyal a bányamunka megkönnyítését is. Az állandó létszámhiányunk ellenére csak így tudjuk meny- nyiségi terveinket teljesíteni. Néhány számadat az elmúlt öt esztendőből: a fejtési telje­sítmény 41,5; a vágathajtási 34,3; a bányafúrás teljesítmé­nye 119,3; az összüzem! telje­sítmény pedig 12,5 százalék­kal nőtt. A gépesítésben elért eredményeink: a fejtési szállí­tó berendezések teljesítménye 59, a rakodógép állománya 73, a fúrókalapács állomány 59, a csillepark 56, a mozdonyvonó­erő 51. a hidraulikus bánya­fúró berendezések száma 49 százalékkal nőtt. A kitermelt kőzet mennyisége az elmúlt öt év alatt mindössze 8,5 száza­lékkal növekedett. Elképzelhető, hogy az említett termelékeny­ség növekedés ilyen nagyará­nyú gépesítéssel a bányászok fizikai erejének megkímélésé- vel történt. Nos a következő öt évben ugyanilyen nagyság- rendű termelékenység növeke­déssel és gépesítéssel számo­lunk. i- A gépeket viszont bányá­szok működtetik. Az uránbá­nyászok a következő öt esz­tendőben számithatnak-e na­gyobb arányú béremelésre?- A kollektív szerződés a bérek évi 2, a jövedelem 2,5— 2,8 százalékos emelését írja elő. Ezzel nfem tudjuk munká­sainkat megtartani, utánpótlás­ról gondoskodni. Ezért már eb­ben az évben — január 1-vel visszamenőleg — közel 8 millió forintot fordítunk bérfejlesztés­re. így a jövő esztendőben mintegy 4 százalékkal maga­sabb béfszinttel kell a terve­zett fizetésemelést megvalósíta­ni. Konkrét elképzeléseink van­nak a gazdaságosság növelé­sére, amelyek ha sikerülnek, minden esztendőben maga­sabb bérfejlesztést tudunk megvalósítani, mint amelyet a kollektív szerződésben rögzí­tettünk.- A mind könnyebbé váló bányamunka, a fokozódó egészségvédelem, a béreme­lés valóban vonzó lehet, s talán enyhíti is a munka­erőgondokkal küzdő vállalat gondjait. Igazán azonban csak az segitene, ha lakás­hoz is tudnák az arra rá­szorulókat juttatni.- Valóban. Sajnos az újme- csekaljai építkezés befejezés­hez közeledik. Még két 10 emeletes és a 17 szintes épü­let készül el. Nekünk pedig öt esztendő alatt a minimális igényeket számolva is 1000 la­kásra lenne szükségünk. Lehe­tőségeink: a részesedési és fej­lesztési alapból együttesen évi 4 millió forintot tudunk dol­gozóink egyéni építési akciói­hoz biztosítani. Sajnos évről évre nem használjuk fel. Nincs terület, nincs építőkapacitás és a vállalkozó is kevés. Ezért kormányszinten szeretnénk tá­mogatást kapni egy szövetke­zeti, vagy bányószház akció megvalóstíásához.- Terveinkben szerepel, hogy az újmecsekaljai betongyár helyén 3 magashózban 200— 250 lakást építünk KISZ-es la­kás szövetkezet, vagy társas­ház jelleggel. A szentlőrinci akcióban 100, a tanácstól pe­dig, öt év alatt, 200 lakásban reménykedünk. Végül még eb­ben a tervidőszakban felépít­jük az újmecsekaljai 600 sze­mélyes mozit és egy 60 sze­mélyes bölcsődét. L. J. Bővül a BARANYATERHÉK profilja Strauss—Lehár-est A Budapesti Postás Szimfo­nikus Zenekar Vasadi Balogh Lajos vezénylésével holnap, má­jus 15-én, este 7 órai kez­dettel a pécsi Liszt Ferenc hangversenyteremben szerepel. Közreműködik Palcsó Sándor, az Operaház. Vigh Irén, a Sze­gedi Nemzeti Színház magán­énekese, valamint Veress Éva, az Országos Filharmónia szó­listája. A műsor első részében Strauss-operettrészleteket mu­tatnak be. A második részben Lehár-művekből szólaltának meg részleteket a zeneszerző születésének 100. évfordulója alkalmából. Könnyűpanel Jugoszláviának Az idén 120 millió forintos export Újból hallatott magáról a BARANYATERMÉK, ezúttal egy újabb jugoszláv piac felkuta­tásával, ahova első ízben nem terményt, hanem előregyártott elemekből készült istállókat kí­ván a HUNGARCOOP külkeres­kedelmi vállalat útján expor­tálni. Ezeket a nagyon korszerű könnyű paneles, helyszínen SZÖVŐNŐK Persze, igaza lehet Major Ilonának, amiért nem panaszkodik. Közel három évtizede dolgozik Hirden, jól ismerte az egykori Törtely-féle kenderfeldolgozót. Néhány vizes és száraz fonógépből egy motringolóból álló fonodából állt akkor a gyár. Munkavédelmi berendezésekről szó sem. esett. Tizethét esztendeig Somogy-Vasas- ról gyalog járt Hirdre — újabb kilométerek a gépek mellett, aztán holtfáradtan haza. Most csoportvezető, az autóbusz hazaszállítja, keresete 2100 forint, a gyárban étkezési lehetőség, tisztálkodás biztosított. Azt hittem, majd panaszkodnak az asszonyok, hiszen a 830 munkásnö 61 százaléka két évnél rövidebb ideje dolgozik a gyárban, öt évnél régebben pedig mindössze 164-en vannak itt. Lapozgatás a munkanaplóban Néhány adat a műszaknapló­ból: április 30., péntek: 79 be­teg, 63 fizetett szabadság és jó- néhány fizetésnélküli szabad­ság. Újabb napok: 70 beteg, 82 szabadság ... a létszám közel 20 százaléka állandóan hiányzik, 151 kismama tölti a 3 éves gyer­mekgondozási időt. Egyszóval: alig-alig találni szövőnőt, aki Major Ilonához hasonlóan hosz- szabb ideig Hirden maradna. Talán ő tudja legjobban meny­nyit változott a gyár, s talán ezért is nem panaszkodik. A tilolt kender nagy bálákban áll a gerebenező mellett. A má­sik oldalon megfésülve kerül ki. A fonodában piros fejkendős lá­nyok — hajuk egyforma sárga a portól. A porelszívók teljesít­ménye még sajnos nem megfe­lelő. A nedvesfonóban az ekcé­mától félnek legjobban a szö­vőnők. A szövődében hatalmas csattogással járnak a gépek — a levegő páradús. Valóságos túlnyomás van az épületben — jól záró ajtók tartják a bent ki­alakított klímát. Mindenütt gye­reklányok. Az összlétszáma 33 százaléka fiatalkorú, s további 22 százalék 25 év alatti. A szö­vőnők átlagéletkora 20,3 év. Németh Erzsébet 17 éves. Már harmadik esztendeje itt dolgo­zik. Keresete 2000 forint körül mozog. Két gépet kezel. Ponyvát sző. A gépeket túlkiabálva kér­dem: mit kívánna az igazgató­tól, ha a munkahellyel kapcso­latos három kívánságát teljesí­tené? — Nem is tudom mit kérnék... — Hát a zaj, a fizetés, a pá­ra ... — Megszoktam. Csak az éjje­les munkát nem szeretem. Pécsváradról jár Hirdre. Fél ötkor kel — háromra ér haza. A másik két műszakban is 10 órát tölt távol az otthontól. így aztán munkaidő után KISZ munkát vállalni, vagy a klubban marad­ni sem kedve, sem ideje. Huszonnégy baranyai faluból járnak a munkások. Kétharmad Hirdről, Hosszúhetényből, Pécs­ről és Vasasról kerül ki, de bi­zony szép számmal akad, aki 40 kilométerre távollevő község­ből érkezik. — Itt marad? Nem nehéz a munka, az utazás . . . — Persze, hogy itt maradok. Nem nehéz munka ez, s elég jól keresek. Szövőnők. Sokat szenvednek a rossz levegőtől, huzattól, hideg­től és főleg a zajtól. Ennek el­lenére nem panaszkodnak, úgy tűnik, nem is a munkakörülmé­URH-val irányítják a tanulóvezetőket Utasítás hangszólóból A fehér Polski Fiat, mint a távirányítású kisautó köröz a vásártéren, majd engedelmesen beáll a két homokcsíkkai kije­lölt garázsba. A hátsó ülésen megszólal a hangszóró.- Szép volt. Most tegye egyesbe, aztán gyorsítson . . . jól van, mehet a kettő. A ka­nyar után, a kis fa előtt ötven centivel fékezzen le! Éppen hogy megálltunk a fánál.- Ez még gyakorolni kell - hallatszik az oktató hangja a hangszóróban.- Ez a furcsa játék, a rossz nyelvek szerint, a cirkuszi ál- latidomításhoz hasonlít, de mi sokkal komolyabb kísérletnek szántuk — mondja ' Litványi Ti­bor, a KPM pécsi Autóközle­kedési Tanintézetének igazga­tója. - Az országban mi vezet­tük be először, kísérleti jelleg­gel, az URH-s tanulóvezető-ok­tatást, A lényege az, hogy a tanuló mellett a kocsiban nem ül oktató, hanem URH rádión keresztül adja az utasításokat. A tanuló nem tud a rádión „visszabeszélni", így kénytelen teljes figyelmét a feladatra összpontosítani. Ez a módszer önállóságra nevel, fgy a tanuló nem várja meg azt, hogy ha baj van, majd fékez az oktató, azonkívül megtanulja „érezni" a kocsit. A lélektani hatása sem lebecsülendő, volt, akinél így sokkal jobb eredményeket értünk el. A volánnál Szabó Józsefné törölgeti a tenyerét. — Már tizennyolc órát vezet­tem, de azért megizzad az em­ber. Itt nagyon oda kell figyel­ni. Én élvezem ezeket a gya­korlatokat, változatosak, érde­kesek, s úgy érzem, hogy az aloprutin megszerzéséhez ele­gendőek is. — Természetesen ez még csak kísérlet, de nagyon jók a ta­pasztalataink — veszi át a szót Litványi Tibor. — Az URH-s ok­tatás gyakorlatait már megter­veztük, de azért az oktatót sem lehet kiiktatni. Ez a módszer fejleszti a tanuló vezetési kész­ségeit, s mire a forgalomba kerül, már nem keresgéli a sebességi fokozatokat. E cél érdekében az első hat óra háromszor két órás anyagát le­bontottuk hatszor egy órára, így a feladatok tartalmasabbak lesznek. Ha a kísérlet beválik, vásárolunk még URH-készülé- keket, s talán még a vizsgáz­tatásnál is használjuk ezt a módszert - mondotta Litványi Tibor. (Panics) nyék miatt ilyen óriási a gyár­ban a fluktuáció. Egy felmérés szerint a nők 39 százaléka nor­mális erófejtést igénylő, normá­lis munkahelyen dolgozik. Hat­van százaléka kedvezőtlen mun­kakörülmények között, de nem különösen nagy erőfeszítést igénylő, normális munkahelyen dolgozik. Hatvan százaléka ked­vezőtlen munkakörülmények kö­zött, de nem különösen nagy erőkifejtést kívánó munkát vé­gez. Mindössze 1 százalék dol­gozik nagy erőkifejtést igénybe­vevő, különösen kedvezőtlen kö­rülmények között. Megoldásra váró gondok Sokkal nagyobb probléma vi­szont az utazás, a három mű­szakos munkarend. Nők és fia­talok. Mit csináljanak a gyerek­kel? Nem véletlen, hogy éppen azokból a községekből járnak nagyobb számmal, ahol az óvo­dai férőhelyek száma viszonylag magas. Nemes Jánosné Pécsett lakik albérletben. Gyermekére Pécs- váradon élő szülei vigyáznak. Két éve dolgozik a gyárban. Most két gépen dolgozik, de a közeljövőben szó lehet arról is, hogy könnyebben kezelhető gé­pekből négyet kell kezelnie. Persze a fizetés is emelkedik. Akár 2800 forintot is megkeres­het. Nem könnyű a szövőnők éle­te. De Juhász László igazgató helyzete sem irigylésreméltó. Nagyon jól ismeri munkásai minden gondját — azt is, ami­ről nem beszéltek. Az óriási fluktuáció miatt nagyon ala­csony a termelékenység. Két- három év szükséges míg teljes értékű munkás lesz valakiből. Aztán meg kellene oldani a por­elszívás tökéletesítését. Talán a következő években, a rendelke­zésre álló 300 ezer forintból si­kerül. Nincs kivitelező az új 600 személyes ebédlő felépítéséhez. Olasz, szovjet, NDK-beli, angol, cseh, magyar gépek működnek egyidejűleg. Alkatrészhez szinte lehetetlen hozzájutni. — Azért van minek örülni is — mondja az igazgató. — Még ebben az évben el­készül, a cementművel és ta­náccsal közösen épített 40 sze­mélyes óvodánk. Sok gondunk volt a vízellátással. Júliusban avatjuk a regionális vízmüvet. Ez a jelen S most néhány célkitűzés, fel­adat a tervekből: A különösen kedvezőtlen körülmények között dolgozó nők bérét tovább kí­vánják javítani. A betanított munkások számára szakmásító tanfolyamokat szerveznek, a délelőttös és délutános műsza­kok maximális kihasználásával csökkentik az éjszakai műszak­ban foglalkoztatott nők számát. Az üzemi boltokban maximális árubőséget biztosítanak. Nőgyó­gyászati szakrendelő létesül, to­vább kísérleteznek a zaj csök­kentése érdekében, komplex, Il­letve egyedi védőeszközök be­vezetésével. Korszerű gyógy- és munkacipőket rendszeresítenek, s ezek csak a legfontosabb cél­kitűzések. A megvalósítás határ; ideje: 1975. lombosi Jenő szinte órák alatt — összeállít­ható, többcélú istállókat Bok­sán gyártják. (Csak zárójelben jegyezzük meg, nagy kár, hogy a beruházási lehetőségek csök­kenése miatt a hazai tsz-ek csak kevés érdeklődést mutat­nak a baksaiak világszínvonalú gyártmánya iránt, melynél gyor­sabb — két hetes az átfutási ideje — és praktikusabb építési mód nincs ma az országban. S ugyanaz az épület a belső tér változtatásával egyaránt alkalmas baromfi, sertés, sőt szarvasmarha tartására is.) A lanyha belső piac késztette a tsz-t arra, hogy kapacitását külföldön kösse le, s ebben a gyors piacfelkutatásban kell ki­hangsúlyozni a BARANYATER­MÉK érdemeit. Az üzlet jelentősnek ígérke­zik. A jugoszláv vevők már itt jártak Boksán és egy négyéves időszakra 100 ólat rendeltek meg a tsz-től azzal a kéréssel, hogy a panelek helyszíni össze­szerelését is boksái szakembe­rek irányítsák majd. Ez évben 25 istállót exportálnak, az első öt már el is készült, s csak a külker, engedélyét várják, hogy útnak indíthassák Mariborba. A jugoszláv cég ez esetben húsbaromfi előállítására vásá­rolja meg az épületeket, amely­be ólanként 15 ezer broyler fér. A BARANYATERMÉK tehát is­mét bővítette profilját, megol­dotta egy tsz piacgndjait, ezzel is bizonyítva, hogy rövid mű­ködése ellenére hasznossá tette magát a tsz-ek áruféleségeinek lecsapolásóban. Egyre több piacot kutat fel a külföldi or­szágokban, most legutóbb a Szovjetunióban, ahova az AG- RIMPEX Külkereskedelmi Válla­lat útján 100 vagon babot ex­portál. A LIGNINPEX-el közösen a tsz-ek faüzemeiből parkettát, bútorlécet és egyéb fagyárt­mányokat exportálnak, főként Jugoszláviába és a nyugati or­szágokba. A HUNGAROFLÓR- ral virág, s főként rózsa expor­tot bonyolít a tagszövetkeze­tekből. Legfőbb export cikke azonban ebben az évben is a lucernaliszt lesz, amelyet első­sorban az egyre nagyobb ka­pacitással dolgozó termelőszö­vetkezeti lucernaliszt üzemek­ből vásárol fel. Ebben az év­ben várhatóan mintegy 1500 vagon lucernalisztet exportál több európai országba, főként Svájcba, Olaszországba, az NSZK-ba és Ausztriába, A BARANYATERMÉK bővülő exporttevékenységét a kivitel volumenének emelkedése is jelzi. Míg 1970-ben 52 millió forint, addig 1971-ben 120 mil­lió forint értékű árut helyez el külföldön s ennek zöme a termelőszövetkezetek árufeles­legéből tevődik ki. Állami gazdaságok, tsz-ek, figyelem! A Szigetvóri Konzervgyár megvételre felajánl: 1 DARAB MOBIL ZB—12 TÍPUSÚ ZÖLDBORSÓ CSÉPLŐGÉPET, TÍPUSVÁLTOZÁS MIATT. Érdeklődni lehet mindennap, szombat kivételével 8—16 óráig a Szigetvári Konzervgyár műszaki osztályán. Koszper Gyula állóeszközgazdálkodási előadónál. I Rádióval irányítja a tanulóvezetőt az oktató Fotó: Erb János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents