Dunántúli Napló, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-13 / 111. szám
é DUNÁNTÚLI NAPLÖ 1971. május 13. Ki volt Árpád utóda? Szabolcs „második vezér" szálláshe'yei. (Györffy György tanulmányából) Szabolcs község 1947. óta | Pécs I. kerületének szerves része. így nem lehet érdektelen számunkra, hogy nevének mi az eredete. A kérdéssel a Dunántúli Napló hasábjain már többször foglalkoztam magam is. 1964- ben ezt írtam Szabolcsról: „További lefolyásában Kőrösnek j nevezett „Pécsi víz".. . Szabolcs határában ered. Sajátságos, hogy e víz drávai torkolatánál ugyancsak Szabolcs j található. A forrástól torkolatig volt j birtoklás pedig tudjuk, az első foglalóra mutat vissza, azaz azt a gyanút kelti, hogy a Szabolcs név mögött rejlő egyén itt előbb volt birtokos, mint akár Árpád fejedelem ...“ 1970-ben ismét foglalkoztam a kérdéssel: „A Pécs határába bekebelezett egykori Szabolcs - irtom —, 1058-ban szerepel először egy hamisnak tartott oklevélben, a másik Szabolcs a Dráva partján található, s \ első Ízben 1395-ben említik. A két Szabolcs helynév elhelyez- I kedése alapján nyilvánvaló, hogy igen korai, honfoglaláskori településekről van szó, ugyanazon személy két szállása áll előttünk, melyek közül a Pécs melletti az erdóalji, nyári, Drávaszabolcs a vizparti, téli szállás. Bizonyosnak vehetjük, hogy Anonymus is erről a Szabolcsról ír (kinek szálláshelyeit itt Baranyában is felleljük), midőn ' müvében a honfoglaló vezérek között közvetlenül Almos fia, Árpád után emlékezik Előd fia, Szabolcsról s akit így méltóságban előrébb helyez, mint Kundu fia, Kurszánt és Ond fia Étét." A kérdéshez most Árpád-kori történetünk neves kutatója dr. Györffy György is hozzászólt, amennyiben az Archeológiái Értesítő 1970 2 számában általában „a honfoglaló magyarok települési rendjéről” értekezve igen jelentős figyelmet szentelt Szabolcs vezér honfoglaláskori szerepének. * * A magyar települési rend vizsgálata előtt analógiák után kutat s úgy látja, hogy a mongol főemberek kipcsaki téli és nyári szállás párjai és szállásváltó vándorlása a legszemléletesebb analógia, de a nomád népeket említő korai források is tartalmaznak elszórt utalásokat ilyen természetű nomadi- zálásra s így azt kell gondolnunk — írja —, hogy a mozgó udvarok rendszere általános volt a nomád és félnomád társadalmak körében. Ez analógiák birtokában rámutat a továbbiakban, hogy a mozgó udvarok rendszere a X. századi magyar társadalom vezető rétegét is jellemezte. Uralkodók és fóemberek országszerte rendelkeztek téli és nyári udvarhellyel. Bemutatja ezután, hogy Kurszán és Árpád, a két első fejedelem a Duna mentén nomadi- zált. Egyikük Kurszán várótól (Óbuda alatt állt) a Csallóközig, s azon túl nyugatra a „Bécsi medencéig”, míg Árpád a Csallóköztől a Csepel szigetig, s onnan tovább délre, a mecsekalji Árpádig. Ügy látja azonban, hogy Kurszán és Árpád után Fájsz az első, kinek fejedelemsége biztosan igazolható, s így kutatnunk kell, hogy a közbeeső intervallumban 907-től Árpád halálától 948-ig, Tormás Konstantin császárnál tett látogatásáig ki volt a fejedelem: (948-ban ugyanis Fájsz uralkodott!) Evégből a honfoglalás kori szálláshelyek rendszerét tovább vizsgálja s meglepő véleményre jut. Ügy látja, hogy amíg az elődök és Fájsz esetében jól kimutathatók a fejedelemséget dokumentáló Duna menti szállásváltó utak, ezek végpontjain a fejedelmek puszta személyneveit viselő udvarhelyek, továbbá az utak mentén az iparosok, kereskedők védelmét szolgáló várak, városok, környékükön a szolgáltató népek települései, addig Zolta esetében „kit Anonymus tett meg Árpád fejedelmi utódjának, ezt Szabolcs fejedelem? a helynevek legcsekélyebb mértékben sem igazolják". Szerinte Zolta „neve a Dunántúlon egyáltalán nem maradt fenn helynévben s így Zolta fejedelemsége" s az erről szóló hagyomány „bizonyára csak a dinasztikus hagyomány téves értelmezése nyomán jött létre." „Baranyában - írja tovább - Árpád téli udvarhelyének környékén Árpád fiainak szállásaira semmi nyom nincs." Ezzel szemben úgy látja, hogy Szabolcs téli és nyári szállásának nemcsak a bihari dukátus területén, hanem Baranyában is klasszikus módon maradt emléke. „A bihari dukátus területén a Tisza partján feküdt Szabolcs vára, mely méreteit tekintve a legnagyobb X. századi földváraink között. . . Mivel Szabolcs nevét viseli — Írja tovább — nyilván ő volt a vár építője s egyben a bihari dukátus megszervezője." A vár „felépítése hosszabb időt igényelt, amiből nemcsak j az következtethető, hogy Sza- I bölcs hosszabb időn át állt a bihari dukátus élén, hanem az is, hogy Árpád legalább olyan hosszú időn át volt nagyfejedelem. Szabolcs vára a Tisza mellett biztosan téli udvarhely volt, s a nyári szállás emlékét a Sebes-Körös völgyében, Nagyvárad felett álló Szabolcs falu neve tartotta fenn." „Baranyában a Pécsi viz forrásánál található Mecseksza- bolcs, a viz torkolatánál pedig Drávaszabolcs. Ez az egy vármegyén belül maradt, rövid távú vizparti kettős szqlláshely arra mutat, hogy Szabolcs még herceg korában kapott jogot Árpád nagyfejedelemtől téli udvarhelye közelében való no- madizálásra." „Szabolcs azonban később maga is nagyfejedelem lett. Ezt igazolja, hogy dunántúli udvarhelyéből a Duna menti fejedelmi partvonal birtoklása is valószinúsithető.” Udvarhelyei a Fertő környéki Szabolcstól a Vértes aljai várig (később Csák vára), majd Pusztoszabolcstól a Mecsek aljai Szabolcsig, onnan tovább a Dráva révjéhez s végül Valkó megyébe az Almus hegy (ma Fruska gora) nyugati lejtőjéig vezetnek. „A mai Fehérvár is Szabolcs területén épült lel. Méltán gondolhatunk arra, hogy Fehérvár első építését és elnevezését annak a fejedelemnek tulajdonítsuk, akinek családi osztályrészén terült el: Szabolcsnak." Felhívja a figyelmet Györffy arra is, hogy krónikáink szerint Árpád atyja: Almos, Előd fia volt. Ugyanakkor Anonymus előadása nyomán az is világos, hogy Előd fiától, Szabolcstól származik a Csák nemzetség. Ezek szerint oz Arpód-ház, valamint a Szabolcstól leszármazó Csák nemzetség közös i őstől ered. Rámutat Györffy arra is, hog ez a rokoni összetartozás más j meggondolásokkal is igazol- | ható s valószínűsíthető, hogy i Árpádot halála után a dinasztia akkori seniorja, Szabolcs vezér, az addigi bihari „dux” követte a fejedelemségben. * Baranyai szemmel vizsgálva a terjedelmes értekezést, érdekes számunkra, hogy Györffy Tarhos (Tarrós), Tormás, Gyé- cse árpádházi hercegek és Bogát baranyai szállásfoglalásáról is megemlékezik. Bogát egyik udvarhelyét Árpád és Szabolcs mellett, ugyancsak a Mecsek előterében jelölte ki. Györffy szerint „Bogát kiemelkedő oályafutása Szabolcs fejedelemsége idejére tehető. Lehet, hogy Szabolcs fia volt. Valószinúsithető továbbá, hogy utóbb Erdély ura lett s mint ilyen fejezte be életét." Érdekel bennünket, hogy foglalkozik Pata személyével is s úgy véli, hogy Pata „leginkább államalapitáskori hadvezérnek tekinthető, aki Géza leányát vette feleségül." Igen hálásak lehetünk, hogy nyilatkozik Györffy Botond kérdésében is. Történetírásunk ' mintegy 80 éve tanítja, hogy Baranyát Botond és törzse szállta meg a honfoglaláskor. Már több ízben felhívtam a figyelmet ennek — a Baranyáról szóló ismertető művekben is minduntalan felbukkanó tételnek tarthatatlanságára. Most végre Györffy is nyilatkozik: „Botond törzsfő létét a helynevek nem igazolják. Botond a l monda szerint is csak egy jeles vitéz Árpád vezér seregében." » * Györffy megállapításai néhol újszerűek s helyenként ellenkeznek eddigi történetszemléletünkkel. Bizonyára szükséges, hogy gondolatmenetét, kialakult véleményét helyenként a kritika górcsövén át alaposan megvizsgáljuk. Azonban hálásnak kell lennünk, hogy településtörténeti kutatásaink súlyos béklyóit néhol feloldotta s az okleveles kor előtti időre vonatkozóan komoly tanúként fogadja el a helynevek bizonyságát. Flo a fennmaradt vitás kérdéseket tisztázni óhajtjuk, megnyugtató eredményhez csak településneveink további rendszerezése és összehasonlító vizsgálata révén juthatunk el. Dr. Zsolt Zsigmond Néptelen természet Gyalogolni rossz? Először a mama kiabált, “ Je úgy látszik az apai tekintély a nagyobb, mert az asszony odaszólt a férjének: „Légy szíves te is, szólj már rá erre a gyerekre!" A papa ve- zényszószerüen felmordult, az engedetlen gyerek pedig szépen visszakullogott az autóhoz. Az autó a Mecseken, a lapisi elágazónál állt, szépen befa- roltatva két fa közé, négy ajtaja sarkig nyitva, hadd élvezze az is egy kicsit a jó hegyi levegőt. A szülők is ezt élveznék, ha nem kellene minduntalan idegeskedni a rakoncátlan kölyök miatt, akinek nem elég az autó mellé pakolt pléd négyszöge, — minduntalan be okar menni az erdőbe... Üjmódi kirándulók. Mert ők ezt kirándulásnak nevezik, talán azért mert él még bennük valami nosztalgia a régi kirándulások, kellemes túrák, erdei barangolások után. Ennyi maradt belőle: gépkocsival fel a hegyre, behajtani egy tisztásra, enni, heverni, aztán gépkocsival vissza, hogy este már egy kényelmes fotelben a tévé előtt üljenek. Észre sem vettük, egyszer csak elnéptelenedtek a hagyományos mecseki, — mondhatnám pécsi — kirándulóhelyek. Emberrel alig találkozni az erdei utakon, s ott ahol még három-négy esztendeje is vidáman égtek a szalonna-tüzek, — legfeljebb néhány magányos turista bóklászik. Félreértés ne essék, azokra a helyekre gondolok, amelyek gépkocsival nem közelíthetők meg, ahova még ! nem hatolhatott el a géppel- élő, „motorizált” ember. Ahol talán a legszebb a vidék, ahol mindenki maga fedezheti fel a természetet, ahol nem úgy kell nézni a tájat, mint egy unalomig ismert képeslapot. „Az autó kényelmessé teszi az embert" — mondogatjuk, és gépkocsival indulunk gyöngyvirágát szedni, — „a tévé kényelmessé teszi az embert”, — mondogatjuk, és ha sétáról van szó eszünk ágában sincs kimozdulni otthonról ... Vasárnaponként mindig hatalmas tömeg várakozik a Kossuth téri autóbusz megállónál. Kevés a busz, ritkán indulnak a járatok, sok oz utas. Mérgelődünk, szidjuk a közlekedést, intézkedéseket sürgetünk és éktelenül meg vagyunk sértve, hogy heringesdobozhoz hasonló busszal kell mennünk a Mecsekre. Ahová természetesen „kirándulni” megyünk, a természetszeretet jegyében, — és eszünkbe sem jut, hogy a hegyre gyalog is fel lehet jutni. Kényelmesen, sétálva, élvezve a vidéket és a panorámát. A Dömörkapuig valahogy eljutunk, innen az óllatkerthez, vagy a Misinára vezet az út, — de tovább egy tapodtat sem. Dehogy fogunk lemondani a kényelemről, a buszmegálló közelségéről, a büféről. Pedig így vajmi keveset mutat magából FÓRUMA K. Sándor pécii olvasónk azt szeretné tudni, hogy háromszoba hallos, személyzeti szobás lakása tulajdonképpen hány szobás la- kásnak minősül ? Mely szobák alapján döntik el a szoba számot és a hét négyzetméternél valamivel nagyobb személyzeti szobát minek kell számítani? Rajta kívül még számos olva- sónk keresett meg bennünket hasonló tartalmú levelével. A levelek azonban nem tartalmaznak részletes és pontos leírást a szobák milyenségét illetően. Ezért egyértelműen sajnos nem tudjuk a választ megadni. Tekintettel az érdeklődők számára e kérdéssel kissé bővebben foglalkozunk az alábbiakban. A LAKÓSZOBA fogalmát az 1/1971. (II. 8.) ÉVM sz. rendelet az 5. § (1) bekezdésében határozza meg. E meghatározás dönti el azt, hogy a kérdezett „személyzeti szobá”-nak, „hall”- nak nevezett helyiségek lakószobának minősülnek-e. Ettől függően lehet meghatározni a lakás szoba számát is. A hivatkozott rendelethely értelmében LAKÓSZOBA az a lakóhelyiség, amelynek a) alapterülete a hat négyzetmétert meghaladja, b) külső határoló fala legalább huszonöt centiméter vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal, c) ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára (folyosóra) nyílik, ej fűthető, végül, x f) legalább egy kétméteres — ajtó és ablak nélküli — falfelülettel rendelkezik. A levélben írtak alapján a „személyzeti szoba” lakószobának minősül, mert alapterülete a hat négyzetmétert meghaladja. A többi feltétel nyilvánvalóan fennáll, mert olvasónk külön is megjelölte az alapterületet érezvén, hogy az döntő jelentőségű. Fel kell hívnunk olvasónk figyelmét arra, hogy ez a „személyzeti szoba”-ként megjelölt lakóhelyiség nem minősül teljes lakószobának, ha alapterülete a tizenkét négyzetmétert nem éri el. Ugyanis a fentebb írt rendelethely (2) bekezdése értelmében FÉLSZOBA az olyan lakószoba, amelynek alapterülete a tizenkét négyzetmétert nem haladja meg. Az ismertetettek és levele alapján lakása legalább három és fél szobásnak minősül. így lakbérmegállapitósánál is ezt veszik alapul. Tekintettel arra, hogy a levélben írt „hall”-ról semmi közelebbit nem írt, így ezzel kapcsolatban nem tudjuk közölni véleményünket. A jelen válaszunkban hivatkozott jogszabályhely (4) bekezdése szerint azonban fennáll annak a lehetősége, hogy a „hall” is lakószobának minősüljön. Ugyanis a rendelet szerint, ha a hólófülke, HALL, étkező, illetőleg a lakóelótér a lakószoba követelményeinek megfelel, lakószobának kell tekinteni. Tehát a válasz elején ismertetett feltételek fennállása esetén a „hall" is lehet lakószoba. o Mecsek, érdemes lenne vele közelebbről megismerkedni, — és menni, menni... A budapesti autóbuszokon szuggesztív plakát kiált ránk: „Fuss az életedért!” A jelszó ismerős, egy nálunk mostanában divatba jött kocogómozgalom felhívása. Nem új sportot hirdet, inkább új gyógymódot, új betegségeink ellen, — amelyeket nem kis részben jóltáp- láltságunknak, — és ezzel egyenesen arányos lustaságunknak köszönhetünk... Rendben van, ne fussunk, a kirándulás, a séta is megteszi. A hagyományos értelemben vett kirándulás, amúgy az apostolok lován. Ne hazudtoljuk meg Móricz Zsigmondot, aki azt írta: „Gyalogolni jó." Mert jó. És érdekünk is, ha nem akarunk a gépek rabjai, kényelmünk áldozatai lenni. fel. konyái További kérdése, hog; a lökés lakbérét miként állapítják meg! A lakbér megállapítását és az ezzel kapcsolatos részletes szabályokat a 3/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet és a 3/1971. (II. 8.) ÉVM sz. rendelet szabályozza. A lakbér összege attól függ, hogy a lakás milyen KOMFORT- FOKOZATBA tartozik, hány szobás, és mekkora az alapterülete. A levélben írtak szerint lakása komfortosnak minősül, tehát négyzetméterenként 5,40 Ft- ot kell fizetni. A háromszobás lakásra irányadó alapterületet kell alapul venni. Ennek felső határa 100 négyzetméter. A „személyzeti szoba” félszobának minősül, tehát a 3/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 5. § (3) bekezdése is alkalmazásra kerül esetében. E bekezdés ugyanis azt írja elő: ha a lakásban fél szoba is van, akkor az (1) bekezdésben megállapíts. arapte- rület felső határokat FÉLSZOBÁNKÉNT a felső határok közötti különbözet FELÉVEL KELL NÖVELNI. Vita esetén az arra illetékes államigazgatási hatóság dönt a lakbér összegének a kérdésében. Sxabá Zoltánná pécsi levél- írónk arra kér választ, Hogy az új rendelkezések szerint lehetőség van-e arra, hogy a főbérlő a teljes lakását albérletbe kiadja? Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 103. § (2) bekezdése értelmében a bérlő az egész lakást vagy a lakószobák számának több, mint 50 százalékát csak arra az időre adhatja albérletbe, amíg a lakásból azért van távol, mert a) gyógykezelésben részesül; b) katonai szolgálatot teljesít: c) a lakóhelyén kívül dolgozik; d) o lakóhelyén kívül végzi tanulmányait; e) szabadságvesztés... büntetését tölti; í) az épület vagy a lakás karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével vagy korszerűsítésével kapcsolatos munkák miatt a lakást rendeltetésszerűen, átmenetileg nem tudja használni; g) üdül, vagy családi, illetőleg egészségügyi körülményei ezt indokolttá teszik. Abban az esetben, ha a most ismertetett körülmények fennállnak, akkor- lehetőség van a lakás albérletbe adására. Másik kérdése az volt, Hogy o lakás bérlője lemondhat-e a la kás bérleti jogárálf A rendelkezések lehetőséget adnak arra is, hogy a főbérlő a bérleti jogáról lemondjon. Azonban meghatározzák azoknak a körét, akiknek a javára le lehet mondani a lakásról. Ezzel kapcsolatban az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 86. §-a a következőket írja elő: A bérlő a lakásbérleti jogviszonyról — a vállalati bérlakás és a szolgálati lakás kivételével — a házastárs, egyeneságbefi rokona, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, örök- befogadó, mostoha- és nevelőszülője, továbbá a vele legalább hat hónap óta állandó jelleggel együttlakó testvére és élettársa javára lemondhat. A bérlő továbbá lemondhat a bérleti jogviszonyról a) állami lakás esetében a lakással rendelkező szerv, b) nem állami lakás esetén pedig a BÉRBEADÓ javéra is. K. I. nyugdíjas kérdezi, hogy a lakbérhozzájárulás mértékét igazoló igazolást mennyi időn belül kell megküldeni a Nyugdíjintézethez? A lakbérhozzájárulást igazoló lapot a kézhezvételtől számított TIZENÖT NAPON BELŐL kell a nyugdíjfolyósító szervhez megküldeni a nyugdíj folyósítási törzszámra hivatkozással. Abban az esetben, ha a megállapított lakbérhozzájárulás mértékével nincs megelégedve, illetve a kapott lakbérmegállapító értesítést megfellebbezte, akkor csak a jogerős döntést követő tizenöt napon belül kell a lakbérhozzájárulást igazoló to- pot megküldeni. i ft i S
