Dunántúli Napló, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-09 / 108. szám

1971. május 9. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 A KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése az év első negyedéről Új szerepet kapnak a határ menti területi építőipari szervek (Folytatás az 1. oldalról) nőtt az állomány. Ügy tűnik, hogy a háztáji gazdaságokban is sikerült a tehénállomány csök­kenését megállítani,' Baranya megyében tavasszal még sohasem tartottak annyi sertést, mint az idén. Március 31-én 441 ezer sertés volt a me­gyében, az előző évinél 30 szá­zalékkal több. 1971. I. negyed­évének végén 24 százalékkal több a malac mint amennyi egy évvel korábban volt. Az elmúlt évben a juhállo­mány csökkenése folytatódott, viszont tovább fokozódik a ba­romfitartás. Március végén 28 százalékkal több baromfit tar­tottak a megyében az előző évi­nél és többet, mint bármely ko­rábbi évben. A fontosabb élőállatok és ál­lati termékek I. negyedévi érté­kesítésében csak a vágómarha átadásnál mutatkozik (11 száza­lékos) csökkenés az előző év azonos időszakához képest. A vágósertés értékesítés rendkívüli mértékben, 83 százalékkal nőtt, ezen belül a tanácsi szektor gazdaságaitól átvett mennyiség több, mint kétszeresére emelke­dett. Baromfiból az első negyed­évben 9 százalékkal nagyobb mennyiséget vettek át, a tej ér­tékesítése 8 százalékkal, a tojás értékesítése pedig 56 százalék­kal nőtt a megelőző év hasonló időszakához képest. A gépösszeírás 1970. decem­ber 31 -f adatai szerint az álla­mi gazdaságok traktorállomá­nya 7 százalékkal, a termelő- szövetkezeteké 2 százalékkal nőtt az 1969. évihez képest. Az elmúlt évben jelentősen bővült a nagyüzemi gazdaságok szállí­tókapacitása. A termelőszövet­kezetek traktorparkja elörege­dett, 21 százaléka 8 évesnél idő­sebb. Az 1971-es év elején kap­ható volt elég traktor, kombájn, vetőgép, talajelőkészítő gép. A korábbi évekénél jobb a mútrágyaellótás. Jó az ellátás növényvédőszerekből is, egyné­hány fontos gyomirtószerből azonban nincs elegendő. Csökkent a munkaerőmozgás 1971. I. negyedévében a mun­kaerőmozgás kisebb volt, mint a múlt év azonos időszakában. A kilépők száma általában csök­kent, csak a kereskedelem és közlekedés terén volt magasabb a múlt évinél. A KSH megyei Igazgatósága által megfigyelt vállalatok és szövetkezetek létszáma a ne­gyedév elejétől a negyedév vé­géig mintegy ezer fővel növeke­dett. (Ezen belül az iparban kö­zel 300 fővel csökkent.) Az I. negyedévi munkaerő­gazdálkodást tehát a múlt évi tendencia megerősödése jelle­mezte: csökkent a munkaerő­mozgás és a foglalkoztatottak számának növekedése is lelas­sult A foglalkoztatottság csök­kenése inkább a munkaerőtar­talék kimerülését, mintsem a vállalatok kielégítettségét jelzi. Általános tendencia vala­mennyi ágazatnál, hogy az al­kalmazottak száma — ezen be­lül is elsősorban az adminiszt­ratív dolgozóké — gyorsabban növekszik a munkások létszámá­nál. Valamennyi termelő ágazatra továbbra is jellemző, hogy egyes fontosabb szakmák terén mun­kaerőhiány jelentkezik, ugyan­akkor a nehéz fizikai munkát igénylő munkahelyeken a se­gédmunkások száma is kevés. Mérsékeltebben nőnek a pénzbevételek 1971. I. negyedévében a me­gye lakosságának készpénzbe­vételei — az MNB kifizetései alapján — mintegy 5 százalék­kal, az elmúlt évinél mérsékel­tebb ütemben emelkedtek. Az I. negyedévben kifizetett év végi nyereségrészesedések tömege a nagyobb évközi felhasználás kö­vetkeztében 5,3 százalékkal ke­vesebb volt, mint tavaly. A mun­kások és alkalmazottak első ne­gyedévi munkabér bevételei vi­szont 5 százalékkal magasabbak voltak, mint az elmúlt esztendő azonos időszakában, összes pénzjövedelmük így 3 százalék kai nőtt. A munkások átlagkeresete minden területen meghaladta az elmúlt év azonos időszaká­nak kereseteit: 1970. I. n. év %-ában Ipari munkások 104,9 Építőipari munkások 111,6 A kereskedelem forgalomtól függő dolgozói 105,9 Mezőgazdasági munkások 104,5 A paraszti lakosság készpénz- bevételei az I. negyedévben is számottevően (15 százalékkal) meghgladták az előző év azo­nos időszakáét. E nagymérvű növekedést a felvásárlásból származó bevételeknek mintegy másfélszeresére történő emelke­dése idézte elő. A tsz-tagok munkadíjbevétele megközelítően a tavalyi szinten alakult, míg alkalmazottaik munkabére kb. 10 százalékkal nőtt az előző év I. negyedévéhez képest. Az Országos Takarékpénztár­nál és a takarékszövetkezetek­nél lévő lakossági betétek állo­mánya három hónap alatt 11 százalékkal emelkedett, a nö­vekedés gyorsabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az év első három hónapjában többen vették igénybe az OTP által adott közép- és rövidlejá­ratú (áruvásárlási, személyi, me­zőgazdasági) hiteleket, ugyan­akkor az egy igénylőre jutó hi­telösszeg is átlagosan 8 száza­lékkal nőtt. A lakosság áruellátása Baranya megye kiskereskedel­mi forgalma az országos átlag­nál erősebben nőtt, 10,4 száza­lékkal haladta meg az elmúlt év azonos időszakának forgal­mát. A forgalomnövekedés en­nél dinamikusabb volt, mivel a tavalyi húsvéti forgalom az idén április hónapra tolódott. Hosszú idő óta először az állami keres­kedelem eladási forgalma na­gyobb ütemben emelkedett, mint a szövetkezeti kereskede­lem értékesítése. Az élelmiszer-forgalomban je­lentős árváltozás nem volt ta­pasztalható. A munkás-alkal­mazotti háztartások élelmiszer­fogyasztói árindexe összességé­ben nem változott lényegesen, ezen belül az idényáras cikkek árszínvonala az év első 3 hó­napjában lassú emelkedést mu­tatott, ami a tavalyinál maga­sabb zöldség- és gyümölcsárak­nak tulajdonítható. Ugyanakkor jóval olcsóbban juthattak a fo­gyasztók a tojáshoz, s olcsóbb volt a negyedév folyamán a ba­romfi és a burgonya is, mint egy évvel előbb, A ruházati forgalom a sze­zonnak megfelelően mérsékel­ten, 3,1 százalékkal nőtt. A feb­ruári engedményes kiárusításon az elmúlt évinél több ruházati cikket kínált a kereskedelem. A ruházati cikkekből a tavaszi áru­ellátás általában jobb volt, mint a múlt évben. Mégis, a maga­sabb készlet ellenére számos cikkből nem tudták kielégíteni a keresletet. A készletnöveke­dést nagyrészt a magasabb ár­fekvésű áruk okozzák. A vegyes iparcikkek 18,3 Szá­zalékos, és ezen belül a tartós fogyasztási cikkek értékesítésé­nek 30,1 százalékos erőteljes növekedése főleg annak tulaj­donítható, hogy a negyedév so­rán 469 darabbal több személy­autót adtak el a megyében, mint 1970. I. negyedévében. (Autó nélkül számítva a tartós cikkek forgalomnövekedése ősz szesen 7,5 százalék.) Üzleti szolgáltatások A lakosság szolgáltatásokra fordított összes kiadásai az I. negyedévben 7 százalékkal ha­ladták meg az előző évit. Ugyan­akkor a lakossági ellátás javítá sa megkívánja a — nagyobb részt térítésmentes — kereske delmi üzleti szolgáltatások szé­leskörű elterjedését is. Jelenleg e téren még nem elég kedvező a helyzet. Az 1970. december 30-i felmérés szerint a Baranya megyei tanácsi és szövetkezeti kiskereskedelmi boltok 35 száza­lékában végeztek valamilyen szolgáltatást. RAKONCÁTLAN, önfejű, aka­ratos. Azt beszélik, az egyetemi katedrán a tanárok csak le­gyintenek, amikor róla van szó. Neveletlen fráter, lemondtak róla, hogy valaha is megjavul... Azazhogy. Néhány éve Ju­goszláviával közösen próbálják meg elfajult medrét korrigálni, víztömegének sodrását jó irány­ba terelni. 5 akkor megjelen­nek hátán a hajók. Elég egy öreg fa, amely életunva beledől — mögötte nemsokára zátony alakul ki. A víz meg szorgalmasan rongálja a szemben levő partot. Szorgal­masan? A Panyik-sziget nem messze van a Feketevíz torkola­tától, hat éve közös döntés született: új medret kell a Drá­vának kialakítani, mert a meg­levő nagyon rossz helyen van. Vezérárkot robbantottak o szi­get közepén, lezárták a régi medret, s ma: hat méter mély­re vájta magának az ágyat. Ez már hajózható szakasz. Ha nem szakértelemmel bán­nak el vele, pillanatok alatt odébbmegy. Mennyire? 1784- ben Felsőszentmártonnál, Rév­falunál másfél kilométernyire folyt a jelenlegi medrétől, nagy kanyarokkal. Drávaszabolcsnál — bármilyen furcsa — pontosan merőlegesen a volt híd vonalá­ban hömpölygött a víztömeg. Félmagyarországnyi területről gyűjti a vizet. Másodpercenként ötszázezer liter a vízhozama Barcs körül. Hordalékát sze­szélyeinek megfelelően rakja le, itt, ott — ahol ma zátony van, holnap mély meder és fordítva. Ha szabályozzák, a jelenlegi zátonyok tizenöt, húsz kilomé­terrel „lejjebb költöznek". A VIZ HIDEG és barnásszürke. Fűzillatú délelőtt, kétoldalt dzsungel — azon tűnődöm, hogy mikor járunk Jugoszláviá­ban, s mikor itthon . . . Kisinci- be igyekszünk, a szabályozási és partvédelmi munkát tekintjük meg. Vezetőm: Pruhács László- né, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság „folyamos" mérnö­ke. Mindent pontosan megma- gya ráz. A sarkantyú benyúlík, legalul a szőnyeg, amelyet a kolbászok tartanak össze, erre jön a kő­réteg ... Kicsit bonyolultnak tűnt az elejen a dolog, de pofonegy­szerű az egész, A „sarkantyú” egy partvédő mű neve. Fűzfa­vesszőből kötegeket fonnak: ez a „rőzsekolbász" ... A rőzséből egy tíz méter széles szőnyeget „fonnak" lehelyezik a meder al­jám. Köveket "szórnak rá, aztán újabb „szőnyeg”, újabb kövek, végül kialakul az a gát, mely a vizet a kívánt irányba tereli. Mögötte szépen, lágyan rakja le a hordalékot a folyó. Ugyan­ilyen eljárással készülnek a pár­huzamművek, vagy a szigetcsúcs biztosítások is. Igen szellemes partvédelem a kődepónia; ahol A Balokány makettje Zágrábban Szenzációs szakmai esemény­nek ígérkezik az a nemzetközi kertészeti es kertépítési kiállítás, valamint vásár, amelyet május 13-16. között rendeznek Zág rabban. A kiállításon az egye­sülésbe tömörült magyar ker­tészeti vállalatok képviseltetik magukat. A Pécsi Kertészeti és Park­építő Vállalat is bemutatja leg-' szebb termékeit, megismerteti oz érdeklődőkkel Pécs legna­gyobb szabású kertépítési ter­vét, melyet a Balokány-ligetre készítettek és részt vesznek a virágkötészeti versenyen. A terv mellé elviszik a Balokány terepmakettjét, amit a Pécsi Tervező Vállalat készített. A pécsi virágkötészeket Ihárosi Sándorné, a Kossuth Lajos ut­ca 1. számú virágüzlet vezetője képviseli. . dlámössa a víz az oldalt, köve- két szárnak á partra. A kövek-1 maguktól potyognak a vízbe és nem engedik a vizet.a homokos parthoz. Állítólag ez kétezer egynéhány éves módszer. AZ USZÁLY KICSI, a kövek nagyok. Legalább húszán ala­kítanak csatárláncot, s adják kézről-kézre a harminckilós tömböket. A kövek nagy csat- tanással érkeznek végleges he­lyükre. Vannak hatalmas dara­bok is, de akkorák nem lehet­nek, melyet a szabolcsiak ne bírnának el. Folyik az élcelődés — mo­dern módszerről beszélgetnek — a kő meg fogy ... — A siklósi várat is így épí­tették — mondja egyikük. — Csak akkor Harsányból ado­gatták egymásnak odáig ... Tízkilométeres szakaszon jö­vőre elkészül a tervezett vala­mennyi védőmű. BESZÉLGETÜNK. — Három év alatt több, mint harmincmillióba került a Dróva-part — mondja a mér­nöknő — még közel hatvan kilométeres szakaszt kell szabá­lyoznunk. Tizenöt kilométer öt év alatt készül el, de ez nem azt jelenti, hogy húsz évf kell még .,. Gépesítünk, s ez közel felére csökkenti az építkezések idejét. — És hogyan fest ez a „kö­zös teherviselés?" — Csak a legjobbakat tudom elmondani, A jugoszláv fél mindenben rendkívül készséges, a tervezéstől a kivitelezésig mindent együtt csinálunk. A költségeket is közösen álljuk. Nem is lehetne másképp, hi­szen hetven kilométernyi közös Dráva-szakaszunk van. A szük­séges követ, azt mi szállítjuk, így bizonyult gazdaságosabb­nak. — Mikor indul az első hajó? Nevet. — Ebbe azt hiszem még a Dráva is beleszól. IGEN SZÉP törekvése a víz­ügyieknek, hogy a szabályozás kapcsán a kellemest is a hasz­\ A magyar—jugoszláv gazda­sági műszaki tudományos együtt­működési kormánybizottság ke­retében működő építő- és épí­tőanyagipari állandó albizott­ság 8. ülésszaka tegnap Har­kányban befejezte munkáját. A tanácskozás egy hétig tar­tott. Szombaton a Baranya me­gyei Állami Építőipari Vállalat harkányi üdülőjében Simor Io­nos építésügyi és városfejlesz­tési miniszterhelyettes, az albi­zottság magyar tagozatának el­nöke és Ahmed Hanic, a ju­goszláv tagozat elnöke aláírta az üjésszak jegyzőkönyvét. Az ülésen egyeztették az épí­tő- és építőanyagipar 1971 — 1972 évre szóló vállalati, inté­zeti, gazdasági, műszaki és tu­noshoz kapcsolják. Újfajta eljá­rásnak is bizonyul, de látvány­nak is szebb lesz, mint a kopár, szürke kövek alkotta partok. Nö­vényeket telepítenek a vízha­tárra, füvet és fűzfákat.. Szent- borbáson működik a szépnevű „kísérleti vízügyi biotechnikai telep”, ahol huszonkilenc féle fásszárú növénnyel próbálkoz­nak: melyik köti meg legjob­ban a part talaját? Csigolyafűz, pántlikafű. Ez a két sztár neve — a kísérletek szerint ezek gyökérzete alkal­mas, hogy védelmet nyújtson a víz ellen. Biológiai partvédelem. Megpezsdül majd itt az élet, a határon is. Hajók jelennek meg a vízen, aprókat dudálnak, árut- és személyeket szállíta­nak ... Az emberek, ha balra néznek, a szomszédos országot látják, ha jobbra, a magukét. De mindkét oldalon zöldülnek a parti füvek, hajladoznak a csigolyafűz bokrai, s részegítő víz- és erdőiilat száll . . . dományos együttműködési fel­adatokat. Bővülnek a közvetlen kapcsolatok, amelyben különö­sen nagy szerepet kapnak a határmenti területi- építőipari szervek. A 8. ülésszakon megállapo­dás született, többek között újabb építőanyagipari termé­kek behozatalára, amely első­sorban a kishatármenti árucse­reforgalom fejlesztésének se­gítségével valósul meg. A mű­szaki és technológiai fejlesztés új termékek kialakítása, kor­szerűbb gépi berendezésekkel a tégla- és cserépipar terüle­tén valósul meg, esetleg gyár­tási kooperáció létrehozása út­ján is. Az egyezmény kiterjed az építőgépgyártás területére is. Bővül a gép export—import például a mobil betongyárak, panelgyártó üzemek, habarcs­gyárak, zsalu és rúdvibrátorok, talajvizszint süllyesztő berende­zések. szivattyúk, betonszállító kocsik körében. Mezőgazdasági szakmunkás­találkozó Villányban A Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezési osztálya, a KISZ Baranya me­gyei Bizottsága, valamint a pécsvóradi, a sellyei és a vil­lányi szakmunkásképző intéze­tek közös rendezésében teg­nap délelőtt nyitották meg Vil­lányban a mezőgazdasági szak­munkástanuló fiatalok második megyei találkozóját. A kétna­pos réndézvénysorozaton több, mint 300 szakmunkástanuló vesz részt A találkozó célja, hogy a ta­nulók megismerjék egymást, egymás munkáját, kultúrműso­rokon vegyenek részt, egészsé­ges sportszellemben vetélked­jenek, s politikai képzésben ré­szesüljenek. Ezt a célt szolgál­ták a tegnapi kultúrműsorok, az iskolák közötti labdarúgó és kézilabdabajnokság, a politi­kai szellemi vetélkedő és a táncos ismerkedési est. A ta­lálkozó mai programjában sportversenyek, ifjúsági bál szerepel. A villányi Szársomlyó film­színházban tartott ünnepségen Petőhpzi Szilveszter megnyitó­szavaiban elmondotta, hogy a mezőgazdasági termelés mai fejlettsége jól képzett szakem­bereket igényel, s ebben a munkában nagy szükség van a fiatalokra, A következő évek­ben Baranyában több, mint 5 ezer mezőgazdasági szakmun­kás kell. Kampis Péter ÉPÍTTETŐK, KÖZÜLETEK, TERMELÖSZÜV ETKEZETEK! MEGNYÍLT A VASAS! TSZ TOLBUHIN U. SZEPTEMBER 6 TÉR MELLETTI homokbányája Külön falazó és vakoló homok kiváló minőségben, gépi rakodás. Magánosok részére fuvarozással együtt 24 órás határidőre szállítja , TÜZÉP 2. SZ. TELEP, NAGY L. U, Közületek saját gépkocsival, helyszínen történő átvétellel szállíthatják, 1 m!l gépi felrakással 20,— Ft. Folyók vásott kölyke...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents