Dunántúli Napló, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-08 / 107. szám

6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. május 8. Csattognak a kártyalapok Csendes ulti, hangos kibicekkel Fotó: Erb János TÉR FÁKKAL ÉS KIBICEKKEL AED3FÖRUMA A nem állami lakások Olvasóink jelentős része érdeklődik a magántulajdonban lévő lakásokkal Az öregnek remegni kezdett a keze. A foszlott szélű kártya­lapok szinte ritmusra táncoltak a tenyerében, és amikor az utolsót a helyére biggyesztet­te, a feje is átvette ezt az ide­ges ütemet. Nagyon jó lapot kapott. Hi­tetlenül nézte egy darabig, za­vartan körbepislogott, aztán a mellette ülő „főkibic” tanácsai ellenére bemondta a „nagy­ágyút”. Az öreg mindent elvesztett — Süket maga? - tudakolta a „főkibic”. — Nem süket — mondta va- loki a bennfentesek közül -, nagyothall. Ordítani kell vele. Az ulti üvöltve folyik további * Szépen komponált tér, pa­dokkal, néhány földbe ágya­zott beton asztallal, kora ta­vasztól árnyat adó éltes gesz­tenyefákkal. Egyik oldalról kis­városi hangulatot árasztó mű­emlék házra támaszkodik, más­felől templom zárja le a szem­határt. A föld alatti transzfor­mátor kúpos végű szellőzői nem illenek ugyan a képbe, de rop­pant praktikus célt szolgálnak: Jobb híján ezeket is kártya- asztalnak használják a tér törzsvendégei. A törzsvendégek ismerik egymást, és nem szívlelik az idegent. Jelzőrendszerük gyors, pontos és tökéletes. Közelebb ballagunk az egyik ferbliző csoporthoz. Mire odaérünk már nincs is csoport. Kártya sincs, pénz sincs. Néhány perc múl­va a tér másik sarkán már is­mét csattognak a kártyalapok. Karvalyarcú öregember rója a teret, hol egyik, hol másik csoporthoz csapódik. Nem kár­tyázik, társasági életet él. Meg­áll, motyog valamit, aztán foly­tatja a körözést, szigorúan vi­gyázva arra, hogy belül ma­radjon a tér határain. Kabátja történelmet idéz. Szabásáról ítélve a második világháború­ban viselhették. Az öregasszony és a kutya elválaszthatatlanok. Az asszony csak ül, a semmibe réved, a szánalmas korcs fáradhatatla­nul rágja a harisnyáját. Egyi­kük sem zavartatja magát. A gazdatiszt kinézésű, szál­egyenes tartású úr mindig fe­hér ingben jön. Megáll az egyik asztal mellett, s hótra- tett kézzel, rezzenéstelen arccal figyel. Kártyát még nem láttam a kezében. Az egyik szabadon maradt szellőzőnél, távolabb a tömeg­től alkú folyik. Csapott vállú öregember a hóna alatt szo­rongatja a papírba csomagolt portékát, és harsány taglejté­sekkel magasztalja az árut. Közelebb megyünk — az üzlet­ből semmi sem lesz. Ketten két­felé iramodnak. Az öregember kapkodva a kabát alá gyö­möszöli a csomagot. Húsda­ráló. A könyvhét minden évben ki szokott törni, de abban az évben különösen. A kezdete mindig egy papír, melyben felsorolták, hogy kinek, mikor, mit kell csinálnia. Ennek legelső pontja: kapcsolat az írószövetséggel és igényelni író­kat, hogy el ne kapkodják őket az orrunk elöl. Abban az időben sohasem tudtuk úgy az írókat igénylő listát elküldeni, hogy a javát el ne kapkodták volna elő­lünk. Ez minket nem zavart, lel­kiismeretesen megírtuk, hogy kiket kérünk és vártuk, hogy ki­ket kapunk. Abban az évben a lista min­den eddigi mértéket felülmú­lóan sikertelen volt. Egyetlen­egy író sem jött be a totón. Most kezdődött a tanakodás. Hova a csudába vigyük el a nagy, magas írót, akit nekünk ajándékoz ak. Nem volt áru­cikk. Valaki órát vett itt a téren. Nagyon /mutatós, huszonöt kö­ves svájci órát ötszázért. Egy hét múlva óráshoz vitte, mert késett a szerkezet. „Uram, örül­jön, hogy jár — mondta az órás —, ebben egy fia kő nincs." A nők inkább a kerülőutat választják, nem szívesen vág­nak át a téren. A kibicek kö­zött mindig akad olyan, akit a kártyán kívül más is érdekel. És ezt jó hangosan közli az ar­ra járó nőkkel. Végre megszületett a határo­zat, hogy eladjuk a peremvidék­nek. Meg is kezdődött az előké­szület. A hallgatóság megagitá- lódott, a helyi asszonyok össze- sütötíek csodálatos tepertős po­gácsákat, behűtötték a söröket és várták az írót. Az Író meg is érkezett. Felült az emelvényre, másfél órás elő­adást tar.ott az egzisztencializ­musról, amihez sem ő, sem a közönség nem értett. A helybeli irodalmárok idétlenkedtek még valamit és kezdetét vette a jo­viális eszem-iszom. A második tál pogácsa után odasonfordált a helyilap kulturosa és megkér­dezte az írót, hogy hogy érzi magát? A válasz kb. a követke­ző volt: — Könnyekig meg vagyok Estefelé mégis megjelenik néhány asszony. Otthonosan mozognak a téren. Beállnak o kibicek közé, várnak, hallgat­nak. ök a feleségek. A téren kialakult szabályok szerint folyik az élet. A beton­asztalok melletti padokat az öregek birtokolják, mindenkor övék az elsőség. Ök töltik itt a legtöbb időt. Filléres alapon ultiznak, néha durákoznak, s ha végképp nincs kártyapartner, malmoznak a betonaszalon ki­hatva/ Ilyen jól szervezett elő­adáson még nem vettem részt és ilyen lelkes közönségem még nem volt, Mondott még többet is, de nagyjából ez volt a lényeg. Az kétségtelen, hogy tömve volt a terem, a derék asszonyok mind ott voltak és az is igaz, hogy napnál világosabban látta min­denki az író szeméből lehulló könnyeket. Most, hogy letértek az eg­zisztencializmusról, az iró is használhatónak bizonyult és ér­telmes daj-dajba kezdett. Min­denki megvárta a seprést és csak aztán lökődölt ki. A szervezők a legnagyobb boldogságban vánszorogtak ha­za. Csuda sajtója lesz ennek és már lelki szemeik előtt ott volt a magas kitüntetés, amit a sike­rajzolt kis „táblán”. Vadabb kártyajáték náluk nincs, élve­zik a játékot. A csatát olykor tíz-tízenöten is nézik egy-egy asztalnál — a szolidabb mulat­ságok kedvelői — a társadalom minden rétegéből. ünneplős- komoly családapák és rojtos nadrágú borisszák. A fiatalabb évjáratúak el­idegeníthetetlen tulajdona a transzformátorszellőző. Itt gör­nyedt pózban kell verni a blat­tot, de ha jól körbeállják, tel­jesen rejtve vannak a kandi tekintetek elől. Ez lényeges, mert olykor tekintélyes mére­tűre dúzzad a pénzhalom, igen gyors a tízesek-húszasok—szá­zasok forgási sebessége. Ferb- li. Félszavakkal játsszák, kibic- nek kuss. Illékony csoportok, gyorsan oszlanak és újraala­kulnak. Idegent nem fogadnak be. Az ördögi mesterség után­pótlása a sétány padjaira szo­rult. Nekik van itt a legkeve­sebb joguk —, de a padokon megtűrik őket. Huszonegyez- nek. Pénzbe, cigibe, s ha egyik sincs, lilára püfölik a vesztes orrát. Az átlagéletkor tizenöt év lehet. Néhány év múlva talán he­lyük lesz a szellőzőknél, ami­kor az ottani zsugások egy ré­sze jogot szerez arra, hogy az asztal mellé telepedhessen. A tér hierarchiája könyörtelen. * Már vagy öt délutánt töl­töttünk ott, amikor oldódni kezdett a bizalmatlanság. Né­hányon köszöntek. Az öregek asztalához is odaállhattunk anélkül, hogy megfagyott vol­na a társalgás, Benne éltünk a tér kora tavasztól késő őszig élő hangulatában. Pécs, Ágoston tér, hétköznap délután. rés szervezésért kapnak. Egy hét múlva más lebege.t a szemük előtt, egy levél a mi­nisztériumból, amelyben a kö­vetkező szöveg volt: — A nagy, magas iró felje­lentette önöket, mert gáládul érezte magát. Nem várta, hogy tömegek legyenek, de üres te­rem előtt kellett előadást tarta­nia. Az pedig különösen elkese­rítette, hogy jóllehet a köny­veiért tömegverekedés van, el­rejtették őket és egyetlen sátor­nál sem lehetett a műveit meg­szerezni. A nagy író durva me­rényletnek tartja ezt. Befejezésül még az szerepelt, hogy igazoló jelentést küldje­nek mindenről. összeült a rendező bizottság. Elhűlve állapították meg, hogy a nagy, magas író megint hú kapcsolatos kérdések szabályozása iránt. A levelekből az is kitűnik, hogy többen nem találják a „tanácsi ren­delkezésű lakás” fogalmát. Kérde­zik, hogy ezt most miként rendezték stb. Ezért az alábbiakban igyekszünk összefoglalóan ismertetni az idevo­natkozó leglényegesebb rendelkezése­ket. Az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet a III. részében külön foglalkozik a nem állami laká­sokkal. A 44. §-ában ezzel kap­csolatban az alábbiakat rende­li: Az állampolgárok, illetőleg a nem állami szervek tulajdoná­ban álló a) házingatlanokban lévő la­kásokat, továbbá b) szövetkezeti lakásokat és társasházi öröklakásokat a tu­lajdonos — A LAKÁSÜGYI HA­TÓSÁG KIUTALÁSA NÉLKÜL — maga használhatja, illetőleg lakás céljára részben, vagy egészben bérbeadhatja, vagy másnak használatra átengedhe­ti. Ezen rendelkezéseket a ve­gyes tulajdonban álló lakásokra is alkalmazni kell. Vegyes tu­lajdonú lakások alatt kell érte­ni azokat, amelyek részben ál­lami, részben más tulajdonúak. Az életbelépő rendelkezések értelmében a tulajdonos a la­kás bérbeadásának, illetőleg használatra átengedésének fel­tételei között azt is kikötheti, hogy a lakásbérleti jogviszony, illetőleg a használat megszűné­sekor a bérlő (vagy használó) az elhelyezésre nem tarthat igényt. Abban az esetben, ha szövet­kezeti lakásról van szó, a tulaj­donos a fentebb ismertetett jo­gait a szövetkezeti lakásokra vonatkozó jogszabályok rendel­kezéseinek keretei között gya­korolhatja. A július 1. napján életbelépő rendelkezés szerint nem állami szerv különösen a szövetkezet, ennek szövetsége és központja, a társadalmi szervezet, a víz­gazdálkodási társulat, az egye­sület, mindezek gazdasági tár­sulása, önálló vállalata, vállal­kozása, intézete, intézménye, a jogszabály alapján működő munkaközösség, az egyházi szer­vezet, továbbá a külföldi jogi személy. A lakás felmondásának ese­teit az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet a 71-től 79-ig terjedő szakaszaiban szabályozza. Ezek közül ki kell emelni a 73. §-t, amely lehetőséget biztosít arra, I hogy a bérbeadó — tulajdonos — a bérleti szerződést a rende­let 71. §-óban meghatározott felmondási okok fennállása és másik megfelelő lakás biztosí­tása nélkül is felmondhatja, ha EZT A FELEK A SZERZŐDÉSBEN KIKÖTÖTTÉK — a bérleti szer­rolt önmagához, egy szava sem volt igaz. Rövidesen meg is fo­galmazódott a válasz, pontokba szedve: a) Nem tudjuk a nagy, magas iró hol járt? Mert ha nálunk, akkor csatoljuk a helybeli sajtó­ból saját nyilatkozatát, amelyek szerint a hatalmas tömeg és hallgatóság, valamint a fogad­tatás miatt sírvatakadt, b) mellékeljük a Műv. Otthon fotószakkörének képét, amelyik az író szemesarkát is mutatja, amelyből egy könnycsepp lehul­lani készül, c) az írónak arra a vádjára, hogy a sátrakban a könyve nem volt kapható, közlünk egy ki­mutatást, hogy minden sátorban hány műve volt. Mellesleg meg­jegyezzük, hogy az egész könyv­hét alatt mindössze egyetlen könyvet vettek meg, ezt a főtéri sátornál az iró személyesen vá­sárolta. Az igazoló jelentést elfogad­ták. Szőllösy Kálmán ződés megkötésekor — ilyen esetben a felmondási idő azon­ban NEM LEHET RÖVIDEBB HÁROM HÓNAPNÁL. Ilyen felmondásra, tehát csak akkor kerülhet sor a bérbeadó részéről, ha a bérleti szerződés megkötésekor — a lakás bérbe­adásakor — a bérleti szerző­désben ezt már kikötötték. Ugyancsak felmondhat a la­kás tulajdonosa — az állampol­gár — a jogszabályban rögzített feltételek nélkül is, ha a lakás­ra MAGA vagy KÖZELI HOZZÁ­TARTOZÓJA SZAMARA tart igényt, vagy a lakás lebontásá­ra kapott hatósági engedélyt, ha a BÉRLŐ részére EGYIDEJŰ­LEG MÁSIK MEGFELELŐ, UGYANABBAN A VAROSBAN (községben) LEVŐ — BEKÖL­TÖZHETŐ LAKAST AJÁNL FEL Nem terheli a bérbeadót ilyen lakás felajánlási kötelezettség, ha a BÉRLŐ TULAJDONÁBAN UGYANABBAN A VAROSBÁN — községben — MEGFELELŐ — BEKÖLTÖZHETŐ — LAKAS VAN. Ilyen esetben azonban a bérlő a bérbeadótól pénzbeli térítést igényelhet. E térítés összege azohban nem haladhatja meg az olyan tanácsi bérlakásra megállapítható lakáshasználat­bavételi díjának összegét, ami­lyent a bérbeadó egyébként kö­teles lett volna a bérlő részére felajánlani. Abban az esetben, ha a bér­beadó állampolgár a bérleti szerződést lakás felajánlása mellett azért mondja fel, mert saját, vagy közeli hozzátartozója részére akarja igénybevenni a bérlő által használt lakást, ak­kor a felmondáshoz CSATOLNI KELL a) tanácsi bérlakás felaján­lása esetén a LAKÁSÜGYI HA­TÓSÁG HATÁROZATÁT arról, hogy a felajánlott lakás kiuta­lását a kiköltöző személy részére biztosítja; b) nem állami lakás felaján­lása esetén a bérbeadó nyilat­kozatát arról, hogy a felaján­lott lakást milyen feltételek mel­lett hajlandó a kiköltöző sze­mély részére bérbeadni. A felajánlott nem állami la­kásra kötött lakásbérleti szer­ződést a bérbeadó a 76. § (1) bekezdése alapján csak ÖT ÉV ELTELTE UTÁN mondhatja fel. Felmerül gyakran a felek kö­zött, hogy a felajánlott lakás megfelelő-e. Ilyen esetekben az életbelépő rendelkezések értel­mében a döntést a bíróság hoz­za meg a megfelelőség kérdé­sében. A felajánlott lakás megfele­lőségének vizsgálatánál figye­lembe kell venni a) mindkét lakás — a bérelt és felajánlott — komfortfokoza­tát, alapterületét, műszaki álla­potát, lakóhelyiségeinek számát, a településen — városon, közsé­gen — belüli fekvését, továbbá b) azt, hogy a lakásbérieti jogviszony az egész lakásra vagy egy részére terjed-e ki, valamint ej a bérlő a lakás épületen belüli fekvésére tekintettel egészségügyi szempontból nem kerül-e hátrányosabb helyzetbe. Az életbelépő rendelkezések szerint a bérlő igényt tarthat ar­ra, hogy a bérbeadó térítse meg részére a) a lakásváltozással kapcso­latban felmerült indokolt költ­ségeit, b) a két lakás közötti érték­különbözetet, ha a felajánlott lakás a korábbi lakásnál kisebb értékű, c) ha a felajánlott lakás lak­bére a korábbi lakás lakbéré­nél magasabb, a két lakás lak­bérének különbözetét. E külön­bözeiét — a felek eltérő meg­állapodásának hiányában — a lakásbérleti jogviszony fennállá­sának tartoma olatt, legfeljebb azonban öt évig a lakbérfizetés időpontjának megfelelő havi részletekben kell megfizetni. PODIUM ANNALÉ. Eszéken ismét megrendezik az évente szo­kásos kamaraopera és balett annálét. Most a Pécsi Nem­zeti Színház is részt vesz a rendezvénysorozaton: Károly Róbert Japáni halászok című egyfelvonásos operáját mu­tatják be, s erre az alkalom­ra hazajön a Salzburgban játszó Juhász Pál, az opera főszereplője is. Ezen kívül a Pécsi Balett előadja Eszéken a Mit takar a kalapod? című produkcióját. (Képünk: Ju­hász Pál.) KAPOSVÁR. A Pécsi Fil­harmonikus Zenekar nagy sikerrel vendégszerepeit Ka­posvárott. Lukács Ervin ve­zényletével és Gyarmathy Vera hegedűművésznő köz­reműködésével előadták We­ber: Oberon nyitányát, Beet­hoven Hegedűversenyét és Bartók Concertóját. DEBRECEN. A Pécsi Nem­zeti Színház május 18-án a Vidéki Színházak Debreceni Fesztiválján előadja Csehov —Arout—Czimer: A kutyás férfi című darabját Nógrádi Róbert rendezésében. MOSONMAGYARÓVÁR. Május 21-én és 22-én a Pé­csi Balett Mosonmagyaróvá­ron vendégszerepei Tíz mi­niatűr című műsorával. D. Kónya József K o m oly t al a n rovat KÖNYVHÉTI TÖRTÉNET

Next

/
Thumbnails
Contents