Dunántúli Napló, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-07 / 106. szám
1971. május 7. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Nem álmoskönyv Lassan készülnek a kollektív szerződések Olyan lassan készül, mint az álmoskönyv - mondta a minap egy művezető üzemük új kollektív szerződéséről szólva, s ha ez erősen túlzó vélemény is, az kétségtelen: gyorsítani kellene az ütemet. Nagy felelősség Mint ismeretes, az 1969—70- es évre megkötött kollektív szerződések érvényességi ideje 1970. december 31-én lejárt. A Munkaügyi Minisztérium és a SZOT Elnökségének határozata alapján az új kollektív szerződéseket most már nem egy, hanem öt évre kell megkötni — méghozzá ez év június 1-ig bezárólag. A munka mindenütt folyik, olyan vállalat azonban, mely nem küzd időzavarral, csak nagyon kevés van. Kezdjük tehát helyzetfelmérésünket o nehézségek számbavételével. Az idei tavasz páratlanul sok feladatot állított a tömegszervezeti és gazdasági vezetők elé. Idén először készítenek vállalataink öt évre szóló középtávú fejlesztési tervet, s miután a szakszervezeti tisztségviselők újjáválasztása, a tanácsi és országgyűlési választások is erre az időszakra estek, bizonyos fokig érthető is a lemaradás. De vannak szubjektív okai is a késedelemnek. Számos helyen túlzott óvatosság tapasztalható, másutt késnek a felsőbb szervek — vállalati központok, felügyeleti hatóságok —, irányelvei, megint másutt még számos kérdés — például az állami dotáció kérdése —, tisztázatlan, öt évre meghatározni a vállalati élet kereteit — ez kétségtelenül óriási felelősség, mégis azt kell mondani: most már nem szabad tovább JtflXnL-. .._J„ Vita - és passzivitás A jó példákat ismét a nagyüzemek produkálták. Különösen a Mecseki Ércbányászati Vállalat kollektív szerződésekkel kapcsolatos munkája kiemelkedő. A vállalat 85 egységében termelési tanácskozásokon értékelték az elmúlt évi szerződést, illetve gyűjtötték össze az új szerződéssel kapcsolatos legfőbb elvárásokat. E termelési tanácskozásokon hatszáz munkás mondott véleményt. Hasonlóan széleskörű munka előzte meg a szénbányászok kollektív szerződésének megfogalmazását. Előkészítő, részfejezeteket kidolgozó, illetve megfogalmazó bizottságokat hívtak életre, melyekben mindenütt ott vannpk a KISZ képviselői is. Jól haladt a munka a MÁV különböző szolgálati helyein is. Március 6-án közzétették a tervezetet, március 8—31. között lezajlott a tervezet középszintű vitája, s május 29-én — menetrendszerű pontossággal —, sor kerül az ünnepélyes aláírásra is. Az eddigi tapasztalatok rendkívül polarizáltak. A szakszervezeti testületekben mindenütt nagy viták zajlottak, illetve zajlanak, a műhelyekben azonban csak kevés helyen sikerült ezt elérni. Melyek mégis azok a kérdések, melyek felett leggyakrabban csaptak össze a nézetek? Az első helyen kétségtelenül a törzsgárdával kapcsolatos kérdések állnak. Nagyobb megbecsülést, több előnyt, komolyabb védettséget — ez volt a felszólalások lényege. Ebben az erőteljes kórusban érdekes és meglepő hang volt néhány fiatal, illetve KISZ-vezető véleménye, mely szerint túlzottan nagy összegeket vonnak el az éwégi nyereségből a törzsgár- da-tagok jutalmazására. Abban ők is egyetértettek, hogy az idős és hűséges dolgozókat kiemelten kell bérezni, illetve jutalmazni, erre azonban a nyereség Felhasználása helyett más források felkutatását javasolták. Segíteni a nőket Központi kérdés szinte minden kollektív szerződésben a nők fokozott védelme. Általános jelenség, hogy a második, illetve harmadik műszakban dolgozók számára jelentős összegű pótlékot adnak a jövőben. Nagy viták voltak és vannak a fizetett szabadságokkal kapcsolatban azoknál a vállalatoknál, ahol eltértek a hatnapos munkarendtől. Mint köztudott, a szabad szombatos munkarendben dolgozóktól évi három nap szabadságot elvontak azzal az indokkal, hogy a ledolgozott napok száma csökkent. Ez az intézkedés különösen a bányászok körében keltett annak idején nagy felzúdulást, s miután ők a közel múltban visszakapták az elvont napokat, most másutt is erőteljes ennek érdekében a nyomás. Gyakoriak a nézeteltérések a bérszínvonal meghatározásával kapcsolatban is. A vállalat- vezetés részéről ebben a kérdésben különösen nagy az óvatosság, olyannyira, hogy a megyei szakszervezeti szerveknek többször közbe is kellett lépniük. A legfontosabb: most már minden erőt e feladat megoldására összpontosítani. A nagy kampányok lezárultak, van szabad kapacitás. Rendkívül fontos az is, hogy a kollektiv szerződésekkel egyidőben a vállalati munkavédelmi szabályzatok, az újítási szabályzatok és a törzsgárda szabályzatok is elkészüljenek. Mindez csak a munkák további társadalmasítása útján lehetséges. Szóljanak bele a vitába, életük alakulásába mindtöbben, az illetékesek — a szakszervezeti és gazdasági vezetők —, pedig ne várjanak senkire, mert úgysem vállalhatja helyettük senki a felelősséget. Békés Sándor Új miniszteri rendelkezés Egyetemi előkészítők már a III. osztályban A művelődésügyi miniszter nemrégiben megjelent rendeleté szerint nemcsak a középiskolák negyedik osztályaiban, hanem mór a harmadik osztályban is indíthatók egyetemi előkészítő tanfolyamok a fizikai dolgozó szülők gyermekei részére. A matematika és fizika tárgyakból felkészítő tanfolyamokra a minisztérium biztosítja a szükséges anyagi fedezetet. A 10—16 főből álló csoportokba azokat a tanulókat veszik fel, akiknek sikeres felvételi vizsgájára matematikából illetve fizikából remény van. Harmadikban összesen 42 órában, negyedikben 36 órában foglalkoznak példamegoldással a résztvevők. Baranya középiskolái közül három gimnáziumban indultak a II. félévtől kezdődően ilyen tanfolyamok: a Szigetvári Gimnáziumban, a komlói Kun Béla és a Steinmetz Miklós Gimnáziumban. Pécs középiskolái közül a Komarov Gimnázium és Szakközépiskolában, a Széchenyi Gimnázium és Szak- középiskolában, a Leöwey Gimnázium és Szakközépiskolában, a Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskolában, az Építőipari Szakközépiskolában, a Vegyipari Gépészeti Szakközépiskolában és a Radnóti Miklós Szakközépiskolában, fizikából összesen 11 csoport, matematikából 12 csoport. Nyolc nap Zaragozában Mezőgazdasági szakemberek spanyolországi tanulmányútja kJ emrég tért haza spanyolországi nyolcnapos tanulmány- útjáról az a 30 fős magyar mezőgazdasági küldöttség, amelynek útját a MÉM mellett működő AGROINFORM szervezte meg. Az agrármérnökök, gépészmérnökök és közgazdászokból álló csoport tagjai között volt négy baranyai szakember is: dr. Borjóti József, a Mohácsi Tsz Szövetség képviseletében, továbbá dr. Túrós Sándor agrármérnök, a Beremendi Dózsa Tsz főagronómusa, Ródics Lajos közgazdász, a sombereki termelőszövetkezet főkönyvelője és Fitt Ádám, a lippói tsz gépészmérnöke. Az út tapasztalatairól dr. Túrós Sándortól kértünk tájékoztatást. Egy kiállítás hasznos tapasztalatai — A spanyol mezőgazdaság közel sem sorolható az élenjárók közé. Éppen ezért furcsa, hogy hazánkból küldöttség utazott oda tapasztalatok szerzése céljából. — Ütünk célja nem is a spanyol mezőgazdaság tanulmányozása volt, bár, rövid időre bepillantást nyertünk a falu termelési világába is. Mit mondjak erről? Számos helyen láttunk még favázas ekével dolgozó parasztokat. Igaz, hogy az ország északi felében jártunk, amely elmaradottabb a déli vidék állítólagos fejlettebb szintjétől. Mi tulajdonképpen Zaragozába utaztunk, ahol évente megrendezik a Nemzetközi Mezőgazdasági-gép és Élelmiszeripari-gép Kiállítást. A kiállításon — amint várható volt — elsősorban az amerikai cégek jutottak domi- nens szerephez, mint például a John Deere, aztán az IHC és a Claas spanyolországi leányvállalatai, továbbá a Ford, majd a holland Wicon, aztán a francia Brand. Az idei kiállításon először jelentkezett a kelet-európai ipar, a lengyelek és a románok képviseletében, de mint küldöttség is, mi vettünk részt először a kiállításon. Számunkra haszÚttörő-bábfesztivál A hagyományos májusi úttörő-bábfesztivált tegnap rendeztek Pécsett, a városi művelődési központban a dr. Doktor Sándor Művelődési Házban. A színvonalas bemutatón 13 pécsi, illetve Baranya megyei úttörő- bábszakkör tagjai álltak a zsűri elé. Eredményt délután hirdettek. Az első helyezetteknek járó „arany" oklevelet és vázát a Siklósi Művelődési Ház, a pécsi Karikás Frigyes utcai Általános Iskola, a Szentlőrinci ÁFÉSZ és a pécsi Petőfi utcai Általános Iskola úttörői nyerték. Második helyen végeztek a Sellyéi Kollégium, a Vasas I. Általános Iskola, a pécsi Szabó István Űttörőház és a Pécs- mecsekaljai Általános Iskola bábszakkörének tagjai és „ezüst” oklevéllel tértek haza. A fesztivál bronz fokozatával tüntették ki a Vasas l-i Kodály Zoltán Művelődési Ház, a pécsi délszláv iskola, a kaposszek- csői, szentegáti és a villányi általános iskola úttörőit. nos volt a kiállítás, mert a mezőgazdasági gépipar vonatkozásában látókörünk bővült, másrészt több olyan berendezést szemléltünk meg, amelyeknek előnyös paraméterei indokolhatják néhány gép vásárlását. Ez elöl esetleg a MÉM és más szervek nem is zárkóznának el. Univerzális kukorica-gépsor — Milyen gépek keltették fel a magyar szakemberek érdeklődését? — Általában a kapcsolásos rendszerű talajművelő berendezések. Ilyen például a Wicon cég vibro-kultivátora. Az erőgép kitűnő anyagból készült, rendkívül kopásálló és viszonylag könnyű és kisméretű. A másik a francia Nicolas-féle kapcsolt kukorica-gépsor. Ez az őszi mélyszántás után tavasszal egy menetben elvégzi a magágy készítést. a hozzácsatlakozó következő berendezés a mütrágyaszó- rást, vegyszerezést, vetést és a magtakarást. Ezek a gépek a legminimálisabb mértékben tapossák a talajt. Hasonló kukorica-gépsort vásárolt a Bábolnai Állami Gazdaság a John Deere és az IHC gyártól, ezeket korábban volt alkalmam látni munkaközben. Az, hogy ezek a berendezések egy menetben öt-hat féle műveletet elvégeznek, egyrészt biológiailag hasznos, másrészt gazdaságos. Élő munkaerő igényük általában egy, ritkább esetben két fő, a hagyományos gépeknél viszont 10—12 emberre van szükség, hogy az említett munkafolyamatokat elvégezzék, körülbelül 70 százalékkal több időráfordítással. Nyilvánvaló, hogy ezek a tényezők kedvezőtlenül hatnak a költségekre. A Nicolas gyár növényvédő permetezőgépe 10 órás műszak alatt 50—60 hektárnyi területen végzi el a munkát nagyadagos permetlé felhasználás mellett. A hazailag ismert gépek viszont eléggé nehézkesek, 25—30 hektáron 10 órás műszak-teljesítményt produkálnak. Mi realizálható Baranyában? — Melyek azok a tapasztalatok, amelyek itthon, pontosabban Baranyában realizálhatóak? — Tapasztalatainkat három csoportba sorolnám. Először: amennyiben sor kerülhetne rá, vásárolnunk kellene néhány gépet több termelőszövetkezet közös üzemeltetésére, hogy a kihasználás gazdaságos legyen. A másik: azt láttuk, hogy a kapcsolódó gépek gyártásánál nagymértékben alkalmazták a műanyagot. Ezzel a gép élettartama megnő, mert korróziómentes, másrészt könnyű. A harmadik: házilag is legyárthatunk több, nagyon egyszerű és kitűnő berendezést. Például: a szárzúzót. Ilyent gyártott az olasz MIPA, de egy francia cég is. Ez a zöldtakarmányt keskeny rendre vágja, utána a mögötte járó berendezés a földön megzúzza a szárat, ezzel meggyorsul a természetes száradás és a takarmány betakarítható, mielőtt nagyobb mértékben megindulna a vitaminanyagok bomlása. Házilag megtervezhető egy bála- rakó-gép is, kevés anyagfelhasználással. Ez a gép á tábláról egy végtelenített körmöslánc révén felszedi a bálát, s ezzel jelentős élő-munkaerőt takaríthatnánk meg. Több ezekhez hasonló — hazailag megépíthető — gépeket láttunk még. Nagyon sok fényképpel és filmfelvétellel tértünk haza. Készül a tanulmány — Van-e a baranyaiaknak elképzelésük arra, hogy a látottakat összegezzék és a termelőszövetkezetek rendelkezésére bocsássák? — Természetesen. Egy jó hónapot kértünk arra, hogy napi főtevékenységünk mellett elkészítsünk egy alapos tanulmányt, tele észrevételekkel, javaslatokkal. Ami kimondottan az én szerepemet illeti: itt a termelőszövetkezetben még ebben az esztendőben valamelyik berendezést elkészítjük. Remélem sikerül. Rab Ferenc NŐI MUNKAERŐKET 25-től 35 éves korig június hónapban induló targonca vezetői tanfolyamra A Vasas I. általános iskolájának csoportja a Vuiázsláda című bábjátékot adja el« ______ f elveszünk. Targoncavezetői tanfolyam költségeit a vállalat fizeti Sikeres vizsga után alkalmazzuk. Írásbeli jelentkezést: „Kereskedelmi'' jeligére a Sallai utcai hirdetőbe kérjük. JEGYZET „Sörgeneráció“ Kicsit megkésve ült ösz•--------- sze minap az Alkoh olizmus Elleni megyei Társadalmi Bizottság ezévi munkatervének megtárgyalására. A terv jól átgondolt program, az alkoholizmus elleni küzdelem minden területének feladatait felöleli - számítva nagyon sok szerv egyetértő támogatására. Többek között az ifjúság szervezetének, a KISZ-nek a támogatására is. Hangsúllyal mondták ezt, mert a KISZ eddig nem nagy buzgalommal segítette a társadalmi bizottság munkáját. Magának a munkatervnek az ismertetése helyett miért éppen erről szólunk. Több okból is. A terv vitája során csaknem minden felszólaló megemlítette valamilyen formában az ifjúságot is. Volt, aki — nagyon találóan - azt mondta, hogy most nő fel az ún. sörgeneráció. E fura meghatározás nyilván azt jelenti, hogy a fiatalság - szerencsére nem általánosítható — alkoholizmusában a sör játssza a főszerepet, s ezt egyértelműen igazolta egy másik megjegyzés. Vidéki ifjúsági parkok létesítéséről volt szó a Megyei Tanács kereskedelmi osztályán, s itt az ifjúság képviselője azzal a kéréssel hozakodott elő, hogy engedélyezzék majd a sör kedvezményes árusítását. Eléggé furcsa kérés volt ez, hiszen az üdítőitalok közismerten magas- egyéb, szesztartalmú italfélék órához viszonyítva magas - ára mellett a sör így is olcsónak számít. De hallottuk azt is, hogy valamelyik pécsi kollégium öt lakóját szállították súlyos alkoholmérgezéssel a kijózanító állomásra — ez volt egy házibuli eredménye. Ezt hallva, az ember önkéntelenül is a hamarosan sorozatban következő érettségi bankettekre gondol, amiknek hódító divatja minél „előkelőbb" körülmények között megrendezni, s az érettséget meegfelelően magas italszámlával is bizonyítóéi.' és mivel az italt el is kell fogyasztani, könnyű elképzelni, hogy a bankettező fiatalok egy része úgy tántorog be az Életbe. Láthatótehát' h°97 a KISZ-------------- szervezeteinek nagyon is sok tennivalójuk lenne az alkoholizmus elleni küzdelemben, s a társadalmi bizottsággal való együttműködés nem lenne éppenséggel haszontalan időtöltés. Az együttműködés leghatékonyabb formáit bizonyára meg lehetne találni annak érdekében, hogy az imént találónak mondott meghatározás — a sörgeneróció — minél többet veszítsen „értékéből”. A megbeszélésen sok szó esett a szeszmentes ifjúsági szórakozóhelyekről, pontosabban olyan helyekről, ahol a fiatalok szeszmentes körülmények között hasznosan tölthetik el az idejüket, s ennek érthetően nem kell szükségképpen táncos szórakozóhelynek lennie. Ilyen kezdeményezések voltak is, vannak is, s ha valahol ilyen szeszmentes ifjúsági szórakozóhely létesül, azt roppant nagy vívmánynak tekintjük. Holott az lenne természetes, hogy a fiatalság ilyen szórakozóhelyeken, klubokban töltse el a szabadidejét. A társadalmi bizottság munkaprogramja az alkoholizmus elleni küzdelemben nagy teret szentel a megelőzésnek. Első és legfontosabb megelőzésnek azt tartjuk, ha már a felnövekvő fiatalság számára olyan körülményeket teremtünk, ahol a szesz — legyen az sör, bor, vagy akár divatosan dekoratív üvegekben lévő tömény ital — semmilyen szerepet nem játszik. A svéd példát említette valaki: három évtizedes tudat- formáló tevékenység hatására odáig jutottak az északi országban, hogy aki iszik, az bűntudattal teszi ezt. Valahová ide kellene nekünk is eljutni. Az ifjúságnál kell elkezdeni. H, L, 1 L
