Dunántúli Napló, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-06 / 105. szám

é

DUNÁNTÚLI NAPLÓ

1971. május 6.

Baranyai kastélyok és udvarházak

Egy hajdan halálra ítélt betyár azt ígérte a somogyi ura- sógoknak, olyan utat mutat Szigetvár és Kaposvár között, melyet senki uraság nem ismer, és melyen egyetlen híd nincs. Nos, ez az ősi út a Zse- lic egyik dombhátán visz észak fele. A betyár I kegyelmet kapott. Engem viszont menten megüt a guta: az autó, mint a csikó táncol rajta. Nem autópálya, annyi bizonyos.

A Pesti Divatlap egy 1845-ös számában olvastam, Vahot Imre hajdani kollegám leírását a vidékről: . . . hegyes-völgyes,

girbe-gurba, de szép, igen szép egy rengeteg. Mire a gyakorlatiasabb rác kocsis: ......csak

f

ödél kellene rá, és pokol is lehetne."

*

Lovasember vágtat el mellettünk — könnyed mozgású csikó száguldoz nyomában. Az út mellett évszázados hársfák. A völgy, a pusztától keletre, erdőrengeteg. Innen a név is: Kishárságy. Három kilométerre a falutól, Somogyhórságytól. A puszta első házai után nyomban feltűnik a Zselic legifjabb kastélya, gróf Zichy Domonkos egykori otthona. Állami gazdaság. Hatalmas, boltíves kocsibefutó lyukasztja át az épületet. Új típusú Trabant áll a boltív alatt. Nagybajuszú parasztbácsi frissen hasogatott, fehér- rostú fát huzat a bejárathoz. A lovak gőzölögnek, horkanta- nak. Egyedi találkozása múltnak s a jelennek. Az irodában "grófék hálószobája volt — tanácskoznak a mezőgazdászok.

Dr. Vargha Károly, a Tanárképző tanárának jegyzeteiben olvastam, melyeket a „Zselic- ség története” című munkájához készített: „...a török hódoltság után ez a terület Festetics Lajos, Szigetvár urának és gyerekeinek birtoka. Az uradalom tisztjei sokszor hajolnak az irodában az ősi térképek fölé, melyeket bádog tokból szedegetnek elő, hogy irányítsák a gazdaságot, erdőirtást, az új földek birtokbavételét. Az ipari létesítmények helyét' is ilyenkor jelölték ki, mert volt itt jelentős üvegfúvó (1770) és malom is ...”

A birtok később, a híres szarvasi Pepi-kert tulajdonosának kezére került. Gróf Bolza Pál a forró nyarakon keresett menedéket ezen a hűvös, kellemes vidéken. Még a második világháború előtt is az övé volt itt, egy tekintélyes birtok —

l 'h1'? j.*í1

KISHÁRSÁQY

szántóföldek, erdők. Leánya, gróf Zichy Domonkoshoz ment feleségül. Az ő fiával — Zichy Jenő — szerettem volna az egykori otthonukat meglátogatni. Nem sikerült.

— Egyszer hat esztendeje jártam arra, de ki sem szálltam az autóból — mondja itt Pécsen. — Nem éltünk mi olyan hosszú ideig ott, hogy fene tudja mennyire a szívemhez nőtt volna. Apám 1935. és 1938. között a bécsi követségen volt attasé. Megvádolták azzal, hogy kiadott fontos titkokat, Amikor a házkutatás volt, ak kor vették észre, hogy a szék rény mögött, a németek kifúr ták a falat, és lehallgató ké szüléket építettek be. Az őre gém megbusztrolt és hazajött Ekkor építette, vagyis inkább alakíttatta át mostani forrná jóra a kishárságyi kastélyt, Megpróbált valamiféle belterjes gazdálkodást, de hát nem volt bekötőút, anélkül meg nincs gazdálkodás.

— A háborút ott vészeltétek ót?

— Ott, de alig emlékszem valamire. Azt tudom: lezuhant két repülő. Az egyik német, a másik amerikai volt. Ja, és apám kifolyatta a bort. Arra gondolt, ha berúgnak az emberek, nem tudják, mit tesznek .. .

Tizenhét terem van a kastélyban. Parkettás szobák. Néhány helyen a hajdani központi fűtés maradványait is látni. Széles, nagyívű, függőlépcső vezet az emeletre. A hatalmas balkonról messzire ellátni. A parkban hársfák, fenyők, platánok. Lukács Mária, a gazdaság adminisztrátora mesél arról a légiháborúról.

— Apám komornyik volt a kastélyban, én meg szobalány. Nem volt itt nagy vendégjárás, csak valami Hunyadi nevű rókairtó grófra emlékezem. Az szokott eljönni rókát irtani. Sokszor a kertig merészkedtek — kellett irtani. A Jassák bácsi volt a kertész, gyönyörű tulipánok, georginák, tulipánfák, ezüstfenyők voltak a kertben. A szarvasi Pepi-kertet mintázta. Szóval nem volt nagyon mozgalmas élet, mindig arra vágytam: történjék valami. Az ablakon néztem ki, látom, megy egymásnak a két gép. A szederfa felett jöttek össze. Egy pillanatra az egyik megállt a levegőben, aztán a búzatábla felett elhúzott, és a puszta végén az út menti partnak ütközött. Ott égett el. Később megtalálták az angolokat is. Tizenkettőt kísértek a csendőrök a szigetvári Andrássy kastélyba.

A német pilóta temetésére eljött az anyja — az egész falu ott volt. Az angol temetésén csak a grófnő volt. Arra én is emlékszem, hogy patakokban folyt a bor. Tizenhat hold termése.

A grófnő megtisztelte az idegen katona sírját. De ki lehet az a titokzatos valaki, aki a Vásárosbéc felé vezető úton, a betyár sírját gondozza. A nyugodt, zselici erdőben emberemlékezet óta áll egy sír. Fejfáján ez áll: ,,A vármegye katonája lábam nyomát sokat járja.” Nagy Pali.

— Én is láttam a sírt — mondja Lukács Mária —, halottak napján tiszta virág. Egy szőlő van ott a közelben, de még senki sem látta, ki gondozza a sírt. ..

A tavasz teljes egészében kibontotta a Zselic szépségét. A kastélyban tágas otthonra lelt a Görösgali Állami Gazdaság üzemegysége. Talán országos — majdhogy azt nem mondtam Európa-hírű vadászkastély is lehetne. Sajnos az idő temet, örökre az enyészeté már a kastély egykori bútora, néhány páratlanul értékes ikon. Ezen a földön élt Kapoli, Kossuth-díjas fafaragó, aki a zselici erdő fájába faragta a nép gondjait és álmait. Kevesen élnek már a pusztán, jóval kevesebben mint negyedszázada. Régiek: Csirke Gyuri bácsi, az egykori parádés-kocsis, Jassák bácsi, a kertész, Lukács Mária, s még néhány család.

Visszafele a „betyárfelfedezte” úton nem hagyott nyugodni a gondolat: vadászkastély. Áramlana a pénz . . .

Lombosi Jenő

,Égig érő“ fenyők és pünkösdi rózsa...

Védett lesz

a püspökszentlászlói park?

Ilyenkor, május elején bontogatja szirmait az élénk meggypiros színű, vadon termő pünkösdi rózsa. A látvány nem mindenkinek adatik meg, ez az érdekes virág Magyarországon egyedül a Keleti-Mecsekben honos. A megkapó szépségű püspökszentlászlói arborétumban szép számmal látni belőle — amint azt a Baranya megyei Természetvédelmi Bizottság tagjai hétfői bejárásuk alkalmával tapasztalták. Az arborétum a vadon termő pünkösdi rózsán kívül egy sereg más látványosságot is kínál: 85 féle fa, bokor és cserje él az öt holdas parkban. Legszebbek a fenyőfák, némelyik 30—35 méter magasra is megnőtt, de a tuja- és tiszafélék, a platánok is kedvelik ezt a klímát. Az arborétum száz évvel az itt épített püspöki nyaraló — jelenleg szociális otthon — építése után, 1897-ben létesült.

A bizottság megállapítása szerint a szépen gondozott, és gondosan kímélt parkot jelenlegi állapotában kell megtartani, új növénykultúrák, fák, cserjék meghonosítása nem szükséges —, sőt, ami még ennél is fontosabb: az arborétum olyan állapotban van, hogy rekonstrukcióra sincs szükség. Ezért olyan határozat született, hogy a természetvédelmi bizottság egy újabb — júniusra tervezett

— kiszállás alkalmával rögzíti annak a területnek a határait, amely megvédése feltétlenül indokolt — és a Megyei Tanács végrehajtó bizottságához fordulnak — nyilvánítsa természet- védelmi területté a püspök- szentlószlói parkot. A Keleti - Mecsek legszebb részeinek tájvédelmi területté nyilvánítását

— ez magasabb „védelmi fokozat” — az Országos Természet- védelmi Hivataltól kérik.

Duga Lajos, Pécs, III., Epitők u. 10./A. IV. emeleti lakos kérdezi, hogy az új lakbérrendezés során lesz-e és milyen mértékű különbség az első, illetve negyedik emeleti lakások lakbére között, ha nincs lift?

A 3/1971. (II. 8.) ÉVM. számú rendelet a 6. §-ában határozza meg azokat az eseteket, amikor a lakbér mértékét csökkenteni KELL. E szerint:

A havi lakbér mértékét — a lakás épületen belüli fekvése, illetve helyiségekkel való ellátottsága alapján CSÖKKENTENI kell, ha a lakás:

a) alagsorban (a lakószoba padlószintje legalább tizenöt centiméterrel, de a belmagasság kétharmadát meg nem haladó mértékben a terepszint alatt) van;

b) három-, vagy ennél többszintes lakóépület földszintjén vagy első emeletén van és valamennyi lakószobájának ablaka az épület zárt udvarára néz;

ej FELVONÓ NÉLKÜLI LAKÓÉPÜLET NEGYEDIK VAGY ENNÉL MAGASABB EMELETÉN VAN;

d) a komfortfokozatra megállapított feltételeknek megfelel, de a lakásban konyha (főzőfülke) helyett főzőszekrény, vagy fürdőszoba helyett zuhanyozó- (mosdó-) fülke van;

e) összkomfortos vagy komfortos, de közlekedési helyisége nincs. Az alkalmazható csökkentés mértéke együttesen is legfeljebb 10 százalék lehet.

Amint a most ismertetett jogszabályhelyből megállapítható, az első és negyedik emeleti lakások lakbére között lesz különbség. Ez azonban a 10 százalékot nem haladja meg.

Pazaurek Dezső, Mohács, Szabadság u. 14. sz. alatti olvasónk kérdezi, hogy átmeneti lakás esetén a lakónak mi után állapítják meg a lakbérhozzájárulást, a régi lakás, vagy az átmeneti lakás bére után?

A 3/1971. (II. 8.) PM—ÉVM. sz. rendelet 2. §-a szerint az átmeneti lakás bérlője részére a lak- bérhozzájárulást arra a lakásra kell megállapítani, amelyre a lakbérleti jogviszony szünetel. Tehát a régi lakás bérét kell alapul venni az új lakbér megállapításánál.

Kovács Győzőné, mohácsi olvo- sánk kérdezi, hogy lehet-e és

mennyivel emelni ónnak a két szoba, konyha, mosdáfülkés lakásnak a bérét, ahol a WC az udvarban van és vizet is csak kútról lehet venni?

A levelében írt lakás lakbérét nem lehet felemelni, mert az | komfort nélkülinek minősül és a | 3/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 8. § (2) bekezdése alapján a ! bérlő a korábbi lakbért köteles | megfizetni, július 1. után is.

O. Horváth Jánosné, Pécs, Kandó K. u. 8. sz. alatti olvasónk kérdezi, hogy az új lokbér megállapítása után is követelheti-e a tulajdonos a helyreállítási pátdij és jelenleg felszámított egyéb dijak fizetését.

A tulajdonos a helyreállítási pótdíjat nem követelheti, mert

V

annak még egyszerű emberek.

Régi tegnapokból itt maradt, diszkrét nallalin illatú, muzeális, de élő leletek. Meghökkentően átlátszó csodalények, a szó klasszikus érteimében becsületes lelkek. Kiveszőben levő, rezervátumra érett faj, amit jó lenne szaporítani. Erre azonban —- sajna — nincs lehetőség. Ezért lesz egyre ritkább, egyre becsesebb. Mire az utolsó pél dány haldokolni kezd, szobrot kap talán. Mint az elcsigázott, kidőlt bányaló.

Jozelin is ilyen. Amilyen az édesany/o, meg a nagyany/a volt: „Wild auI die Arbeit", a munka megszállottja, jozelin nemigen ismeri a gépek erejét és veszedelmét, nem változtatta meg az agyongépesitett ipar. Nem nőit bele, de nem is akar a mai rohanás paradoxonjaiba, viszont csodálatos ösztönnel látja színvonalas életünk nevetséges vonásait. A vibrá'ást, a komplikáltságot, az értelmetlen hozudozást, a zene-zajt. Megszokta mái maga mellett, mint oz őz a fúrótornyot az erJ O Z E F I N

I dón. Tiszteletének tárgya az I esi öt elem, melyből minden anyag leiépül: a tűz, löld, fém, viz és a la. Elsősorban a la, amit a lején hord haza kedden és pénteken a peknyáki völgyből.

Mint a hű állatban, benne is megvan az az empirikus bizalom, mely gyermeki egyszerűséggel tekint a természetre és emberi környezetére, ahová szülei bevezették. Sohasem érezte hatalomnak magát a környező világ felett, de meghajolni sem tud. Makacs, majdnem hogy konok lélek, ha elveivel ellentétes cselekedetre akarják rábírni.

Külső moriológiája: barna gyapjú lejkendő, zöld lóden- kabát és tejeskanna. Hétven- egynéhány esztendős mostan. Arcáról eltűnt ugyan a régi paraszti báj, szeme azonban világos és derűs maradt, az opti- ! mizmust hirdeti. Lelke üde rétjét : virágoztatta valaha ez a szem í s ebből mostani hajlott korára

is sokat megőrzött. De körülötte egyre élesebbre vágódnak a szertelutá és egymást keresztező ráncok. Arcát megkeményítette, bőrét megszikkasztotta az eső és a szél, a törődés és a harc, amit elképzeléseiért folytatott. Mintha egy koros indián asz- szony és Odry Árpád markáns vonásai keverednének fonnya- dozó orcó/a kifürkészhetetlen rajzában.

Napjaiban egyre több a bánat, egyre kevesebb a jó em bér. A temető elnyeli őket, ahová nehány neki-kfdves sirt gondozgatni jár, hogy haló porukban is tartsa népével a rokonságot.

De ne higgye senki, hogy ebben a nyomorúságban semmi költészet nincsen, ha ez albérleti költészet is a Havihegy va lamelyik függő sikátorában. Jozefináéit új kályhája van: tea- kályha kérem, ami nem füstöl s szén meg la egyformán jól ég benne. Aztán ott a négypolcos

lehérnemű-szekrény, a magahímezte négy csipkeszegéllyel:

„Amit4 a rokka, tű s szövőszék alkotott, mindazt e szekrényben szépen elrakhatod. Uralkodjék rend és tisztaság mindég itt: alkoss lolyton újat s őrizd meg a régit".

Ez a négy sor van kihimezve a négy szegélycsikon halovány- kék selyembetűkkel.

Költészetnek ott van az Esti Ü/ság, ami kulturális igényeit táplálja. Tetszenek neki a friss riportok, a bulváros túlzásokat is hiszi szentül.

Csodálatos szenvedélye a sorbanállás, a használt holmik piaca, de leginkább a lacipelés az erdőből.

Érti az álmok és a kártya sok titkát és régi bejárás házaiban nemcsak ezt hasznosítja, hanem masszírozó tudományát is. Megmarkolós, dagasztó dö gönyözése persze már korántsem olyan erejű, mint negyedszázaddal ezelőtt, de ez a mostani simogató gyúrogatás is élvezet annak, aki — miközben álmait megfejteni hallja — kéjes nyögésekkel nyugtázza a felpezsdülő vér zsongitó gyönyörűségét.

Legjobb gyógyszernek a tü- dőlű teát tartja Jozelin. Ezt használja maga is, ezt ajánl/a másnak is. Leginkább torok-, tüdő-bántalmak esetén. Külsőleg pedig viszketés csillapítására. Természetes dolog, hogy csak az a tüdőlű valódi, amit az ember virágzáskor maga gyűjt, lehetőleg a peknyáki völgyben.

Huszonöt éve jár hozzánk ez a jámbor természeti csoda, bár inkább csak látogatóba. Nincs már nagymosás, felmosás, mosogatás, amikor szinte úszott a konyha. Sem csirkeöldöklés, ami vérfürdővel járna, s akkor lélek ez ajtón se be, se ki! Mert akkurátosan és tisztán kell dolgozni, nem úgy, mint a mai Hatolok I

Batanjci Aurél

arra az új lakbérrendezések

alapján nem jogosult.

Az egyéb díjak felszámítására is csak akkor jogosult, ha olyan külön szolgáltatósokat nyújt érte a bérbeadó, amelyeket külön jogszabályok határoznak meg, illetve a bérleti szerződésben ezt korábban már rögzítették. Ilyen esetekben a bérleti szerződés, illetve a külön jogszabályok rendelkezései az irányadók továbbra is.

A 3/1971. (II. 8.) Korm. sz. r. 2. § (3) bekezdése szerint, ahol az új lakásrendeletek hatálybalépése előtt TANÁCSI RENDELET, illetőleg a lakásbérleti szerződés a lakással kapcsolatos KÖZÜZEMI és MAS SZOLGÁLTATÁSI díjak megfizetésére a lakbéren felül a BÉRLÖT kötelezi, e díjak a jövőben is a bérlőt terhelik.

Az életbelépő rendelkezések szerint a bérbeadó által a bérlő részére nyújtott külön szolgáltatások általában a következők:

a) a beépített bútorok és más lakásberendezések, továbbá;

b) a felvonó használatának biztosítása;

c) a kapunyitás;

d) a központi fűtés és meleg- vízellátás;

e) a közös használatra szolgáló helyiségekben levő olyan berendezések használata, amelyek egyedi fogyasztása mérhető.

Nyugdija, olvasónk kérdezi, hogy milyen mértékű lakbérhozzó- járulásra lesz jogosult abban az esetben, ha lakását július 1. után cseréli el és a másik lakás béro magasabb, mint a jelenlegié?

A lakáscsere esetére megállapítható lakbérhozzájárulás kérdését a már megjelent rendelkezések nem szabályozták külön. így kérdésére kedvező választ nem tudunk adni.

A 4/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet az 1. §-ában a következőket tartalmazza:

Az 1971. július hó 1. napjával életbelépő lakbéremelés ellen- súlyozásaként az arra jogosult részére EGYSZERI MEGÁLLAPÍTÁS ALAPJÁN lakbérhozzájárulást kell folyósítani.

Ebből csak azt lehet érteni, hogy többszöri esetben — tehát lakáscsere esetén — nincs mód a lakbérhozzájárulós újbóli megállapítására. A 3. § szerint a lakbérhozzájárulásra jogosultság megállapítása során az 1971. július hó 1. napján FENNÁLLÓ ÁLLAPOTOT KELL ALAPUL VENNI. Nyilvánvaló, hogy egy későbbi lakáscsere után már nem a július 1-i állapot áll fenn, így e rendeletben foglaltak nem is alkalmazhatók.

Olvasónk további kérdést, hogy mi illeti meg altkor, ha magántulajdonú lakásból más lakásba,

, államiba, vagy magántulajdonúba költözik? Mit köteles a tulajdonos fizetni?

A lakáshasználatbavételi díjat a 2/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet szabályozza. Külön rendezi az állami és magántulajdonú lakások esetében fizetendő lakáshasználatbavételi díj eseteit.

Az állami lakások esetében taxatíve felsorolja azokat az eseteket, amikor NEM KELL fizetni a lakáshasználatbavételi díjat. Magántulajdonban lévő lakások esetére csak azt írja elő a rendelet a 19. §-ában, hogy a bérbeadó és a bérlő a lakás- bérleti szerződésben lokóshasz- nálatbavételi díj fizetésében IS MEGÁLLAPODHAT. Abban az esetben, ha ilyen díj fizetésében megállapodnak, akkor annak mértéke NEM HALADHATJA MEG a rendelet 4. §-ában meghatározott mértéket. Azonos ösz- szegű a tanácsi bérlakás esetén fizetendő díjjal.

1 DB 350 B CSEPEL

tehergépkocsi,

4 tonnás, műszaki vizsgázott, üzemképes állapotban, tipizálás miatt sürgősen eladó.

DOMBCALOR

VASIPARI

SZÖVETKEZET, DOMBÓVÁR, ügyintéző: Gerber. Telefon: 13-26.

I

I