Dunántúli Napló, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-06 / 105. szám

1971. május 6. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Óvjuk gyermekeink életét! István ka nem ment haza... Szomorú rekord - Hathatósabb intézkedéseket! A napokban ismét gyerme­ket temettek Pécsett. A közle­kedés áldozata volt. Meddig még a sor? Mert sajnos immár sorozatról van szó. Még egyetlen esztendőben sem jegyzett közlekedésből származó ennyi gyermekbal­esetet a statisztika, mint ebben az évben: Baranyában 18 gyer­mekbaleset történt — ebből 13 Pécsett, 2 a sásdi, 2 a siklósi és 1 a mohácsi járásban. Kö­zülük két gyermek kórházba szállítás közben, a mentőautó­ban halt meg, hárman életve­szélyesen megsérültek, tíz gyer­mek könnyű sérüléssel megúsz­ta a pillanatnyi figyelmetlen­séget. A balesetet szenvedett gye­rekek átlagéletkora 8 év. Játé­kos kedvű, vidám, nem egyszer önfeledt fiatalok. A tények könyörtelenek. A tények — a balesetek alapos vizsgálata után — azt bizonyít­ják, hogy a 18 baleset közül 17 esetben a gyerekek okol­hatók. Hat esetben álló jármű mögül ugrott ki a gyermek, ugyancsak hat baleset történt abból, hogy figyelmetlenül át akart futni az úttesten, négy alkalommal már hiába csikor­gód az autó, vagy a motorke­rékpár fékje, a jármű nem tu­dott megállni, féktávolságon belül került eléje. Egy gyermek pedig „csak lelépett” a járdá­ról ... Szembetűnő, hogy délutánon­ként mennyi az egyedül „sé­táló" kisgyerek, óvodáskorúak, vagy az első, második, harma­dik általánosba járók. Tény az, hogy ezeket a csöppségeket reggel még elkísérik a szülők az óvodába, iskolába, sokszor lehet látni úttörő közlekedési rendőröket is, akik a forgalma­sabb útvonalakon átirányítják kis társaikat. Délután azonban már sokszor nincs a szülő, má­sok sem, akik „kézen fognák" a gyerekeket. Nem véletlen, hogy a balesetek többsége ép­pen a délutáni órákban törté­nik! * A gyerekek a tanítás befe­jezte után nem egyszer csopor­tokba verődve játszanak, fut- károznak, kergetőznek: De hát ez így természetes. De az már koránt sincs rendjén, hogy a kergetőzés során meggondolat­lanul az úttestre futnak, ahol sokszor csak a szerencse menti meg őket... Aztán a labda, a foci. Egyre jobban dívik a tol­laslabda. Szép játék, de nem az úttesten! Különösen Újme- csekalján repül ez a sok fehér labda . .. A játék hozzátartozik a gye­rek életéhez. Minden módon elő kell segíteni, hogy gyerme­keink számára kialakítsunk olyan játszóhelyeket, ahol biz­tonságosan focizhatnak, lab­dázhatnak. Hiányzik a játszó­tér, hiányzik az egyszerű grund! Az új lakóterületeknél - ha már a régebbieknél elmulasztottuk - helyet kell hagyni a játszó­térnek is. De van még tapasztalat. Kedvelt játék a bújócska - a szemétgyűjtő konténerek kö­zött. Valahogy éppen akkora méretűre „sikerültek” ezek a konténerek, hogy a 6-8 éves gyerekek jól elbújhatnak mö­göttük. Aztán jön a „fogó” és a bújó már ugrik, szalad a következő mögé. Nem egyszer kifut az úttestre! Mert a kon­ténerek közül sokat a járda szélén, közvetlen az úttest kö­zelében „sikerült" elhelyezni... Megjelentek már az úgyne­vezett gokartok is. Csattogva gurulnak, nem egyszer két gye­rek is hajt egyet — jobbik eset­ben a járdán. De előszeretet­tel ülnek ró a lejtős, aszfaltos úttesten is, ilyen pedig jócskán akad Pécsett. Sebesen gurul­nak ki az utcakereszteződések­be ... A szülő az összebarká­csolt gokarttal örömet akar szerezni gyermekének. Ez rend­jén is van. De az már koránt­sem helyénvaló, hogy nem fi­gyelmezteti a veszélyre is! Csak elősegítené a közlekedés biz­tonságát, ha a szülők — ha kell ismételten is — figyelmez­tetnék a gyerekeket arra, hogy hol és hogyan játszthatnak a gokarttal. Csakúgy, mint a gör­korcsolyával. Sokszor látni gör­korcsolyázó gyereket, aki egyensúlyát vesztve guru! a járdáról az úttestre ... A közúti forgalom ellenőrzé­sekor magam is nem egyszer tapasztaltam, hogy főútvonalon is 12 éven aluli gyerekek cso­portosan kerékpároznak. Fogal­muk sincs a szabályos közleke­désről, aztán elébe vágnak a gépjárműnek. „Igen, oda ad­tam a fiamnak azt a lerobbant biciklit, hadd tanuljon ..." — mondta egy szülő. Valóban le­robbant, még fék sincs rajta. A balesetért ki lesz a felelős? Nem vitás: a gyerekekre a felnőtteknek kell vigyázniuk! De vigyázunk-e rájuk? A napokban ismét több for­galmas út szélére kitették a radart: betartják-e a gépjár­művezetők a KRESZ szabályait? Mintegy 500 gépjárművet el­lenőriztek Pécsett. Csaknem minden negyedik gyorsabban ment, mint a szabályok azt megengedik. Több mint 100 gépjárművezetőt figyelmeztet­tek, harmincat a helyszínen megbírságoltak. A gyorshajtás a balesetet előidéző okok kö­zül az első helyen áll. Meddig? Ha kell, a legerélyesebb intéz­kedésre van szükség. Sok gép- járművezető, ha nem is lépi túl a szabályokban előírt sebessé­get, de nem veszi figyelembe a látási, forgalmi és útviszonyo­kat. Pedig a KRESZ ezt is elő­írja! Különösen óvodák, isko­lák környékén elengedhetetlen az óvatos vezetés. Úgy látszik azonban, hogy hiába a sza­bály, a magyarázat. Ha pedig hiába, akkor egyéb eszközök­kel kell szabályozni a sebessé­get a lakott területen. Például sebességkorlátozó táblával! Meg kell vizsgálni és ahol ez alkalmasnak ítélhető. - a se­bességet például 40 kilomé­terre korlátozni. Ilyen táblák el­helyezése a 39-es Dandár úton, a Tolbuhin úton elképzelhető lenne. Óvjuk gyermekeink életét! Hogy az Istvánkák, Józsikák, Erzsikék és Ilonkák haza is ér­kezzenek. Caray Ferenc Francia népművelők Baranyában A Kultúr Kapcsolatok Intézete és a Népművelési Intézet ven­dégeiként hazánkban tartózko­dó 11 tagú franciaországi kul­turális delegáció tegnap Pécsre érkezett. Tegnap délután meglátogat­ták a Doktor Sándor Művelő­dési Központot, ahol a megye és a város közművelődési éle­téről Timár Irma és Várady Géza népművelési csoportveze­tők tájékoztatták őket. A Bó­bita bábegyüttes rögtönzött be­mutatóval kedveskedett a fran­cia vendégeknek. Este megte­kintették a Pécsi Balett új mű­sorát. Előadás után Tóth Sán­dor balettigazgató fogadta a küldöttséget. Ma délelőtt város­nézésre indulnak, majd meg­tekintik Harkány és Siklós ne: vezetességeit. Tarrá vert szőlőtáblák A fehérlő jég összefüggő takarót alkotott A postás egyszerre 26 aján­lott levelet tett le tegnap Lei- birg Károlyné asztalára az Ál­lami Biztosító siklósi irodájában. A feladók Mattyon, Magyar- bolyban, Villányban, Siklóson, Kirharsányban, Egyhózasharasz- tiban, Kémesen, Diósviszlón, Drávaszabolcson, Kovócshidán, Villónykövesden, Drávasztárán élnek, kertjüket, szőlőjüket hét­főn elverte a jég. Siklóson Benedek Ferencéknél 500 fej szállításra kész salátát szepskázott fel a jég. A szom­szédoknál tönkretette a szórba- szökkent zöldhagymát, a palán­tákat, a gyümölcsöket. Sáripusz­tánál mintha megkaszálták vol­na az árokpartot. A lósóska hü- velyknyi vastag szárai letörve hevernek Nagyharsóny utón még lehangolóbb a kép. Az út­Kálváriajárás Budapesten Mint méhkasból a méhek, úgy rajzanak ki kora reggelen­ként Pécsről a vállalati személy­autók. Az útirány többnyire Bu­dapest, a cél valamilyen érte­kezlet,, vagy anyagbeszerzés. A Pécsi Köztisztasági Vállalat Polski FIATja is ott „húz" a sorban, s könnyedén fogyasztja a kilométereket. Az utasok - szokás szerint - beszélgetéssel ütik agyon az időt. Gyimesi László, a vállalat igazgatója és Dalos József, a Városi Tanács közlekedési főmérnöke azt la­tolgatja, vajon milyen eredmé­nyekkel jár a mai út. Nem va­lami derűlátók. Mint mondják, nagyon nehéz hozzájutni egy sor létfontosságú köztisztasági és útépítő, útjavitó géphez. Pénz pedig volna, hiszen nyolc­millió forintot szavazott meg a város erre a célra, de ebből ed­dig csak 3,3 milliót sikerült ész­szerűen elkölteni.- No de ne húzzuk meg elő­re a vészharangokat! — mondja egyikük. - Majd meglátjuk, mi történik Pesten!.,. „Nincs kérem!“... Budapest, XIII. kerület, Gogol utca, AUTÓKER ... Itt adják és veszik a vállalati gépkocsikat. Vagy egy tucatnyi vállalati autó parkol a szürke, jellegtelen épület előtt, nyilván, hasonló céllal, mint a mi Polski FIAT- unk. Egy szürkeruhás, szemüveges, 50 év körüli férfi ül az egyik irodában az íróasztal mögött. Az íróasztal előtt egy szék van, oda „járulnak” az ügyfelek. Most éppen Gyimesi Lászlón van a sor, helyet foglal.- Két Wero City utcaseprő­gépet szeretnék.- Sajnos, nincs kérem! — közli az elvtárs. — Csak jövőre fogadunk el rendelést,- Az ár? ,- Egy Wero City ára 17 600 dollár.- Tavaly még csak tízezer dollár volt!- Nagyon sajnáljuk, a svéd fél felemelte az árakat — vá­laszol a szürkeruhás. - Ha so- kallná az összeget, ajánlani tudnék egy olcsóbb utcaseprő­gépet, az NSZK gyártmányú Hako-Jonast. Az csak 7730 dol­lárba kerül... Egy német nyelvű, színes prospektust tesz az igazgató elé. Gyimesi László töprengve lapozgatja. Az arcára vannak írva a gondolatai . .. Két Wero City ára eszerint több mint 35 ezer dollár, s ráadásul nincs Is ... A Pécsi városi Tanács vb 20 ezer dollárt szavazott meg a két utcaseprőgép beszerzésé­re. Vegyenek Hako-Jonast? ... Igenám, csakhogy a Hako-Jo­nast eddig az ország egyetlen köztisztasági vállalata sem pró­bálta ki, teljesen ismeretlen ez a gép. Kockára teheti-e Pécs húszezer dollárját, amikor sen­ki, még a pesti köztisztasági vállalat sem tud erről a gépről véleményt mondani, pedig az több százezer dolláros évi valu­takerettel gazdálkodik ... Az igazgató becsukja a pros­pektust, majd megkérdezi: — ZIL-billencsük van, kérem? Arra is szükségünk lenne. — Csak jövőre lesz — rázza a fejét az előadó -, IFÁ-t ajánla­nék — teszi hozzá és egy újabb prospektust rak Gyimesi László elé. Az igazgató csalódva nyúl utána, hiszen az IFA jóval drá­gább, s állítólag nem is olyan zsef. - S talán aszfaltfőzőüst is lesz még, bár azért már Ceg­lédre kell menni.- Egyelőre csak a két úthen­ger biztos - mondja Gyimesi László —, s a két henger össze­sen 600 ezer forintba kerül. A nyolcmilliós gépkeretből tehát még mindig megvan majdnem négymillió, s megtörténhet, hogy nem tudjuk elkölteni az év végéig. Pedig de kellenének azok a gépek! - sóhajt fel. - Ha nem lesz utcaseprőgépünk, nem marod más, mint a hagyo­mányos kézi seprés. S persze a szidások, hiszen ki tud így ki­fogástalan köztisztaságot elér­ni?- Ez a kis vállalatok pechje! - jegyzi meg a gépkocsivezető és elindítja az autót. - Sokkal nehezebben jutnak a gépekhez, mint a nagyok! Fogjanak össze! Már hazafelé gurul a Polski FIAT, mi pedig gondolatainkba méiyedve hallgatunk. Nagy igazságra tapintott rá a sofőr... Bár minden vállalat panaszko­dik, még a „nagyok” is valósá­gos „közelharcot” vívnak a hiánycikknek számító gépekért és anyagokért, tagadhatatlan, hogy az általános tolongásban többnyire o kisebbek húzzák a rövidebbet. Mi legyen hát a megoldás?- Az összefogás - töpreng Gyimesi László. - A Pécsi Köz- tisztasági Vállalót nagyon ki­csiny egymagában. Az ország valamennyi köztisztasági válla­lata — már volumen. Ho létre­hoznánk egy társulást, ha min­den évben összeírnánk, hogy összesen mennyi és milyen gé­pekre van szükség, ha egysé­gesen adnánk fel a megrende­léseket, ha közösen vállalnánk az olyan kockázatokat, mint amilyen egy ismeretlen gép, például a Hako-Jonas kipróbá­lásával járnak - azt hiszem, sokkal kevesebbet bosszankod­nánk. Igen, ez kétségtelen. Gyimesi László fenti megál­lapításában lehet összefoglalni a mai út tanulságait. Egy olyan útét, amelynek tapasztalatai túl­nőnek a Pécsi Köztisztasági Vállalat keretein. Érdemes el­gondolkozni ezen a többi kis vállalatnak is! I I I II IV AZ ÉPÍTŐIPAR! Valamennyi építőipari szakmában, egész éven át BIZTOS KERESETET, munkaalkalmat biztosít a Baranya magvei miami Építőipari Vállalat Vidékieket naponta autóbusszal szállítja, távollakók részére munkásszállót biztosít Várjuk: — ácsok, — kőművesek, — építőgépészek, — betonvasszerelők, — festők, — villanyszerelők. — központifűtés-szerelők, — víz- és gázszerelők, — vasútépítők, — kubikosok és — segédmunkások jelentkezését a munkaerőgazdálkodáson, Pécs. Rákóczi út 56. szám vagy Szigetváron a sportpályánál tévő munkás­szállóban és Mohácson a NOSTRA építkezésen. jo. A két pécsi vezető bosszús arccal hagyja el az AUTÓ- KER-t. Sok prospektus Soroksár, tehát Pest túlsó fe­le, Építőipari Gépellátó Válla­lat... Óriási területen helyez­kedik el, eladásra váró gépek, autók, daruk sokasága. Úthengert keres a két pécsi szakember és - milyen kellemes meglepetés! — van. Megköny- nyebbült mosolyok.- S aszfaltterítőgép? - kérdi Gyimesi László reménykedve.- Csak a harmadik negyed- . évben lesz - hangzik a válasz. Ismét felbúg a Polski FIAT, a legközelebbi „célpont” a Néphadsereg utca, Dimitrov tér stb. - tehát a belváros. Egyik iroda a másik után, tisztviselők sokasága és a kurta válaszok: van, nincs, van nincs ... Saj­nos, az utóbbi sokkal gyako­ribb, Délután 5 óra lesz, mire a két ember fáradtan visszatér a Dimitrov téren várakozó autó­hoz. — Eredmény? — érdeklődöm tőlük. — Egy szatyor prospektus — mutat egy sárga, reklám-nylon- szatyrot Gyimesi László, mely valóban tele van kiadványok­kal. — Ezenkívül két vibrációs út­henger - teszi hozzá Dalos Jó­Magyar László tói jobbra és balra, a Kopár oldalában néhány nappal ez­előtt még virágzó és első hü­velyben lévő primőr cukorborsó zöldellt. Fanyar szénaillat jelzi, hogy a páratlan erősségű jég­eső után megkezdődött a rotha­dás. Mogyoró és galambtojás nagyságú jégszemek is hullot­tak. Akik a jégeső idején a ha­tárban voltak, azt mondták: 12 perc alatt télire változott a táj. a fehérlő jég összefüggő takarót alkotott. Még kedden reggel is lehetett jeges foltokat látni. Máder Ferenc főmezőgazdász szerint kétmilliós bevételtől esett el a villányi termelőszövetkezet azzal, hogy primőrborsójuk el­pusztult. A termelőszövetkezetnek több, mint 600 hold szántóföldi növé­nye károsodott, ezeket ki kell szántaniuk. A Villány—Siklósi Ájlami Gazdaságban 1722 ka- thsztrális hold szőlőből egyetlen táblát sem kímélt meg a jég. Komoly kár keletkezett az őszi- barackosban. sórgabarackos- ban, valamint a szilvásban is. — Egyelőre úgy látszik — mondta Fliegt János, a gazda­ság tapasztalt idős szakembere —, hogy körülbelül 400 vagon- nyi szőlőterméstől esett el a gazdaság. A teljesen letarolt terület jó esetben még hozhat termést, de így is nagy lesz a terméskiesés. Dr. Szabó József, a siklósi járási pártbizottság első titká­ra képviselői minőségében az országgyűlésen sürgette a jég- kárelhórítási szervezet kiépíté­sét. Elmondta, hogy elsőnek a siklósi, villányi területen kel­lene megszervezni a védelmet, mert ez az országnak a jégve­rések által legsújtottabb vidéke.- Sajnos — mondotta teg­nap a határszemle után - a harmadikai jégverés is ezt iga­zolta. Hallatlanul súlyos jég­kár érte a környéket, minde­nekelőtt a történelmi borvidé­ket. A kár mértéke helyenként száz százalékos. A határ lesújtó látványa méginkább meggyő­zött a védekezés szükségessé­géről. A jégelhárítási szervezet létrehozását mindenekelőtt a központi szerveknek kell támo­gatniuk, de társulás útján a helyi üzemeknek is mindent meg kell tenniük a hasonló nagy károk megelőzése érde­kében. A Szovjetunióból vi­szonylag kedvező, Jugoszláviá­ból jó feltételek mellett vásá­rolhatnánk jégkárelhárítási be­rendezést. Véleményem szerint ez nemcsak helyi igényeket, hanem népgazdasági érdeke­ket is szolgálna, tehát az ille­tékeseknek mindenképpen sür­getniük kell a megoldást! A határt járta tegnap Baracs József, a Megyei Tanács me­zőgazdasági és élelmezési osz­tályának vezetője, és dr. Dió~ fási Lajos, a Szőlészeti Kutató- intézet tudományos főmunka­társa is. — Riasztó a látvány, — mond­ta Baracs József, - de ez így van minden nagyobb jégverés után. Szerintem kihajthat és termést is hozhat a legjobban károsodott villányi szőlőtábla. Tíz nap múlva szívesebben nyi­latkozom a jégről, addig sok minden jóra fordulhat. Dr. Diófási Lajos szerencsé­nek tartja, hogy a jégverés idején még a kezdet kezdetén volt a vegetáció, amikor a sző­lő tartaléktápanyagainak csak kisebb hányadát használta fel.- Ha ez a jégeső júniusban jön, sokkal nagyobb a baj. A szőlő hallatlanul regenerálódó­képes növény. Az alapi, rejtett és mellékrügyekből képes ter- móhajtást hozni, azonban o termés ilyenkor kevesebb lesz, mint amennyi a főrügyból vár­ható lett volna. Harsányi Márta NŐI MUNKAERŐKET 25-tűi 35 éves korig június hónapban induló targoncavezetői tanfolyamra felveszünk. Targoncavezetői tanfolyam költségeit a vállalat fizeti Sikeres vizsga után alkalmazzuk. írásbeli jelentkezést: „Kereskedelmi" jeligére a Sallai utcai hirdetőbe kérjük.-A

Next

/
Thumbnails
Contents