Dunántúli Napló, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-05 / 104. szám
1971. május 5. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 Megkezdődött a szakszervezetek XXII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) fogyasztók ellátása. Fel kell figyelnünk ezekre o jelenségekre, még mielőtt a feszültségek nehezen lesznek csak feloldhatók. Úgy gondoljuk, gondoskodnunk kell arról, hogy minden vállalat dolgozója részesüljön — ha különböző arányban is — a fejlődő gazdaság eredményeiből. Másfelől minden üzemben érjék el a szociális, egészségügyi és kulturális intézmények elfogadható szintjét, normáját és az előrehaladásra is meg kell legyen a lehetőségük. Erre - ha más megoldást nem találunk — külön alapot szükséges létesíteni. Ellenőrizni kívánjuk az áralakulást Tisztelt Kongresszus! Az árak változásainak — mint már említettük - egyre nagyobb szerepük ván az élet- színvonal alakulásban. Az eddig szerzett tapasztalatok alapján úgy véljük, a központilag elhatározott fogyasztói áremeléseket az eddiginél jobban kell megfontolni és előkészíteni, hogy az ilyen intézkedéseknek ne legyen negatív hatásuk az életszínvonalra. Ismét leszögezzük, hogy mi nem akarunk az árképzésben résztvenni. De az árak alakulását ellenőrizni kívánjuk, és figyelemmel kísérjük az ármozgásoknak az életszínvonalra gyakorolt hatását. Az eddiginél jobban kell ügyelni arra is, hogy árcsökkentéseket csak akkor hajtsunk végre, ha biztosak vagyunk abban, hogy a leszállított árucikkek iránti keresletet ki tudjuk elégíteni. Különben az árcsökkentés csak látszólagos marad, mert nincs -.- kellő árufedezete. Tapasztalatunk szerint a bérből és fizetésből élők a stabil árszínvonalat tartják a legelőnyösebbnek. Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy o szabad árformákba tartozó termékek körének a bővítése előtt az intézkedések közgazdasági és társadalmi hatását ugyanolyan gonddal kell elemezni, mint a hatósági árváltoztatásokét. Az árszínvonal ellenőrzésére itt még nagyobb figyelmet kell fordítani. A tapasztalatok alapján joggal állapíthatjuk meg, hogy a gazdasági reform alapelvei beváltak, gazdaságirányítási rendszerünk hatékonyabban működik. Tovább kell erősíteni a politika elsődlegességét Előrehaladásunk érdekében tovább kell fejleszteni a terv- szerűséget, tovább kell erősíteni a politika elsődlegességének lenini elvét. Bármennyire okos, célszerű és hasznos egy gazdasági javaslat, előfordulhat, hogy mégsem szabad megvalósítani, ha politikai érdekkel ütközik. Társadalmunk fejlődésébe pillanatnyilag az jellemző, hogy a közvetlen termelő területek munkáslétszám-szükséglete nem csökken. Ennek nyilván vonnak a tervezéssel összefüggő okai is. Megítélésünk szerint ezzel kormányzat1 szerveinknek foglalkozniuk kell. De a helyzet javítását más módon is elő lehet segíteni: a munka- és technológiai folyamatok fejlesztésével, részleges automatizálással. Az utóbbi években a gyakori munkahely változtatás fejlődésünk egyik gátló tényezőjévé vált. Az okok ismertek. Megítélésünk szerint e kóros folyamatban — a már említett tényezők mellett — benne van elosztás^ rendszerünk, bérrendszerünk kritikája is. Amikor távlati-bérfejlesztési koncepció kidolgozását javasoljuk, arra törekszünk, hogy a népgazdaság számára nagyfontosságú iparágakat, üzemeket kiemelten kezeljék. Nekünk olyan munkáspolitikát kell megvalósítanunk, amely folyamatában a munkásember tudja is, érzi is, - mindenekelőtt az üzemben történtek révén - hogy van szava, szükség van eszére, számítanak, támaszkodnak rá, mert övé a hatalom. Az üzemi demokrácia a szocialista demokráciának nemcsak szerves része, hanem érvényesülésének, kibontakoztatásának alapja is. A szocialista demokrácia ott kezdődik, hogy a dolgozóknak joguk van és le- j hetőségük van beleszólni a munkahelyi problémák eldön- ! tésébe, részt vehetnek saját lét- j feltételeik alakításában. I A munkásosztály forradalmi j céljainak megvalósítása szűk- | ségszerűen igényli kulturális és szellemi felemelkedését. Fejlő- | dése nyomon követésének feltétele a munkások nagyobb kul- túráltsága, a dolgozók állandó művelődése. Különös gonddal kell foglal- ! koznunk az ipari települések kulturális ellátásának javításó- ] val. A szakszervezeti mozgalom jelenlegi szervezeti felépítését az egyes szerveknek biztosított jogokat és hatásköröket megfelelőnek tartjuk. Úgy látjuk, hogy a következő években e tekintetben semmilyen komolyabb változtatásra, átszervezésre nem j lesz szükség. Kedves Elvtársak! Tisztelt Kongresszus! Az elmúlt négy esztendőben sokat küzdöttünk, fáradoztunk munkásosztályunkért, népünkért. Az eredmények, tükröződik a J szakszervezeti mozgalom sok ! tízezer munkásának, tisztségviselőjének áldozatkész munkája, hozzáértése, a szocializmus iránti elkötelezettsége. A XXII. kongresszus méltó fórum arra, hogy köszönetét mondjunk lelkes, áldozatos tevékenységükért, s további lankadatlan, kitartó | munkára kérjük és hívjuk őket. Kérem a tisztelt kongresszust, vitassa meg és fogadja el az Országos Tanács beszámolóját és a kiküldött dokumentumokat. Köszönöm figyelmüket. Gáspár Sándor nagy tapssal fogadott beszéde után Somogyi Miklós, a számvizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő a szám- vizsgáló bizottság szóbeli jelentését, kiegészítve a már korábban kiadott írásbeli beszámolót. A számvizsgáló bizottság beszámolója után szünet következett. Szünet után megkezdődött a vita az írásos és szóbeli beszámolók. a határozati javaslat- tervezet és az alapszabály módosítására előterjesztett tervezet fölött. A jelenlevők nagy tapsa közben emelkedett szólásra Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Biszku Béla elvtárs felszólalása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében tisztelettel köszöntöm a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusát, a kongresszus valamennyi résztvevőjét, s az önök személyén keresztül a szakszervezetek tagjait, egész munkásosztályunkat. Örömmel teszek eleget Kádár János elvtárstól kapott megbízatásomnak, s átadom a tisztelt kongresszusnak pártunk első titkára személyes üdvözletét és legjobb kívánságait. A beszámoló híven tükrözte, hogy az elmúlt négy év munkája eredményes volt. A magyar szakszervezetek helyesen éltek és élnek bővülő jogkörükkel, betöltik feladatukat, segítő és aktív harcosai a szocializmust építő munkának, jól képviselik a dolgozók érdekeit, s mindez hozzájárul a párt és tömegek kapcsolatának fejlesztéséhez, erősítéséhez. Pártunk X. kongresszusa nagy figyelmet szentelt a szakszervezeteknek is. Megállapította, hogy alapvető hivatásuk a munkásosztály hatalmának védelme, erősítése, a szocialista társadalom felépítésének támogatása, a dolgozó emberek kommunista szellemben nevelése. A szak- szervezetek előbbiekkel összefüggő és együttes feladata: a munkásosztály, a különböző iparágak, szakmák, rétegek, a dolgozó kollektívák és az egyes szakszervezeti tagok jogainak, érdekeinek vedelme. A többirányú feladat tulajdonképpen összhangban van egymással. Egyrészt azért, mert szocializmust építő társadalmunkban a dolgozók alapvető érdekei megegyeznek. Másrészt azért is, mert az érdekvédelmi tevékeny- *ég fő vonása; érvényt szerezni a szocialista állam törvényes rendelkezéseinek és fellépni azokban az esetekben, ha ezeket a dolgozó emberek rovására megsértik. Az ilyen esetekben a kollektívák és az egyes dolgozók érdeke társadalmi érdek is. A szakszervezetek őrködjenek azon, hogy a dolgozók valóban élvezzék mindazokat a jogokat és előnyöket, amelyeket a szocialista rendszer már ma nyújtani tud. Lehetnek természetesen olyan igények is, amelyek ma még nem, vagy csak részben elégíthetők ki. Azért dolgozunk, hogy minden jogos szükséglet minél hamarabb kielégítő legyen. Amire már ma megvon a lehetőség, az sehol és sohase sikkadjon el. Nagyon sok függ e tekintetben azoktól a vezetőktől, akik a dolgozók mindennapi ügyeiben döntésre hivatottak. A szakszervezetek legyenek rajta, hogy az állami, gazdasági rendelkezéseket és a lehetőségeket mindig helyesen értelmezzék. Ne ridegen és elutasítóan, hanem a segítés, a megoldás szándékával közelítsék meg o dolgozó emberek ügyeit, mindenki, akire az emberi ügyek intézését bízták, köteles megértéssel, jóindulattal és figyelemmel foglalkozni ezekkel a feladatokkal. A szakszervezetektől azt várjuk, hogy segítsék ennek a szellemnek az érvényesülését minden munkahelyen. Az érdekvédelmi tevékenység általában és az egyes esetekben is meglehetősen bonyolult, mert vannak olyan egyéni, szakmai és rétegérdekek, amelyek eltérnek, vagy ellentétben vannak egymással. Előfordulnak olyan igények is, melyek önmagukban helyesek, de megoldásuk feltételei még nem teremtődtek meg. Ilyenkor a szakszervezetektől azt várjuk, hogy társadalmi és politikai felelősségük tudatában keressék az összhangot, s a szocialista állam és gazdaság vezetőivel együttműködve dolgozzanak a feltételek megteremtésén. Kívánatos, hogy a szakmai szervezetek és a szakszervezeti bizottságok szüntelenül keressék munkájuk javításának módozatait, hogy minél inkább megfeleljenek a munkásosztály, a tagság igényeinek. Abból induljanak ki, hogy a proletárdiktatúra rendszerében, mint mindennek és mindenkinek, a szakszervezeteknek is a jogai és kötelességei elválaszthatatlanok. Szervezzék és neveljék a dolgozókat becsületes munkára, kötelességeik teljesítésére. Segítsék, hogy állandóan növekedjék o gazdasági munka hatékonysága. Dolgozzanak azon, hogy minden szervezett dolgozó hozzájáruljon társadalmunk politikai, gazdasági erejének növeléséhez, mozdítsák elő a dolgozók anyagi, szociális és kulturális szükségleteinek kielégítését, védelmezzék a dolgozók jogos érdekeit. Pártunk központi bizottsága meg van győződve arról, hogy a szakszervezetek kongresszusa helyesen határozza meg a szervezett dolgozók soron következő feladatait, ugyanakkor jó ösztönzést és lendületet ad a szakszervezetek minden aktivistájának és valamennyi tagjának e feladatok teljesítéséhez. A párt épít a szakszervezetekre, ahogyan a szakszervezetek is számíthatnak a párt bizalmára és támogatására, Biszku Béla felszólalása után a kongresszus tovább folytatta a vitát. A következő ülés szerdán délelőtt 9 órakor kezdődik, 1 Rubel, dollár, dinár,.. Milliók — valutában Az idegenforgalom velejárója ! a valuta vétel és a valuta eladás. Ezzel Baranyában főként az OTP és az IBUSZ foglalkozik, de az érdekeltek jobb kiszolgálása érdekében résztvesz a munkában a megyei Idegen- forgalmi Ffivatal és a Harkányi Takarékszövetkezet is. Az OTP- nél és az IBUSZ-nál oly nagy a forgalom, hogy a valutával való foglalkozás külön üzletágat jelent. A valuta forgalom kétirányú: részint veszik, részint eladják a valutát. Vételre akkor kerül sor, ha külföldi állampolgárok az előírt kötelező keretben, vagy I ezen felül felajánlják fizetési eszközeiket, illetőleg amikor magyar állampolgárok — meghatározott módon külföldről kapott — valutáikat akarják eladni. Valutát azoknak az érvényes útiokmánnyal rendelkező magyar állampolgároknak adnak el. akik külföldre utaznak. Pécsett az OTP megyei igazgatóságán és az IBUSZ-nál foglalkoznak valuta vétellel és eladással, vidéken a komlói, mo- i hácsi, szigetvári és siklósi OTP fiókok, valamint az IBUSZ komlói fiókja bonyolít le hasonló i ügyeket. Vannak csak beváltó, | azaz vásárlóhelyek is, ilyen a j Megyei Idegenforgalmi Hivatal pécsi és harkányi egysége, a Harkányi Takarékszövetkezet, az í IBUSZ udvari és magyarbolyi kiiendeltsege. A vétellel és eladással foglalkozó dolgozok a rubeltől a dollárig minden fizető- eszközzel jól bánnak. Az IBUSZ munkatársainak kezén milliók fordulnak meg évente rubelben, dollárban, dinárban, márkában, j schillingben, lirában, koronában, leiben, fontban számolva. 1970-ben például 11 695 000 forintért ad'ak el és 19 870 000 forintért vásároltak valutát. Ugyanebben az időszakban az OTP- nél 7900 ügyfél részére szolgáltattak ki külföldi fizetőeszközt, A valutaforgalomból kiderül: Baranyából Jugoszláviába igyekeznek legtöbben a külföldre utazók közül, s ellenirányból érkező szomszédaink teszik ki a megyébe érkező turisták zömét. Ha sorrendet akarunk keresni, ezután Olaszország következik, majd Ausztria és az NDK. A valutáris tevékenység köréhez tartozik a közismert IKKA külföldi ajándékozási akció is, ezzel kizárólag OTP fiókok foglalkoznak. 1970-ben mintegy 9000 IKKA utalványt váltottak be. Nyári diákprogramok Szakmai kirándulások, külföldi szakmai gyakorlatok Hagyománnyá kezd válni a pécsi középiskolákban, hogy a magyarországi nyári tanulmányi kirándulásokon, országjárásokon kívül, a tanulók külföldi szakmai gyakorlatokon, tanulmányi utakon is részt vesznek. A Széchenyi István Szakközép- iskolából 38 tanuló utazik júliusban a bolgár tengerpartra, Várnába üdülni. Tizennyolc autószerelő szakos tanuló az NDK- beli zwickaui autógyárba megy szakmai gyakorlatra. Erre az útra — jutalomképpen — a legjobb tanulókat választották ki, s oz utazáshoz az iskola anyagilag is hozzájárul. A hazai országjárások az érettségi szünetben kezdődnek, egy osztály dunántúli körutazásra indul. A nyári szünetben az egyik osztály észak-magyarországi tanulmányi kirándulást tesz. Nyáron az iskolából tíz tanulót jutalomüdülésre visznek a balatonföldvári Expressz-táborba, s a balaton- fenyvesi KISZ-vezetőképző táborban is részt vesz 15 tanuló. A Zipernovszky Károly Gépipari Technikum 10 naponkénti Tavaszi pompa az erdőkben Virágoznak a Mecsek ritka növényei A szakemberek véleménye szerint május első napjaiban a baranyai erdők, rétek és ligetek a leggyönyörűbbek az egész országban. A Mecseket fehérben, pirosban, kékben, sárgában és lilában játszó virágszönyeg boritja, s tavaszi virágos növények között olyan ritkaságok is akadnak, amelyek egyedül itt lelhetők lel. A Keleti- Mecseken kívül csak a déli országokban honos a legszebb magyar vadvirág, a vérpiros pünkösdi rózsa, amely most nyilik. A jellegzetes délszaki olasz müge diszkrét lehér virágai is a napokban jelentek meg. Felsorolni is nehéz azt a sokféle virágot, amellyel lépten-nyomon találkozhatnak a természetjárói. A nyirkos, omladékos helyeken az acsalapu fürtös virága diszlik, másutt a bókotó- és hagymás fogásit, valamint a fürtös- és epergyöngyike pompázik. Sárgán virítanak a kutyatej és a kosbor-félék, amelyek vadon termő orchiedára emlékeztetnek. Ritkaságnak számit májusban, hogy bőven találni még ibolyát, amelyet lassan majd felvált oz erdőkben nyiló gyöngyvirág. Legnagyobb mennyiségben a piros mécsvirág bontott szirmot, helyenként szinte teljesen elborítva a domboldalakat. Igen mutatós az erdei nefelejcs is, amely ugyancsak nagy foltokban kéklik, váltósban 50 fős turnusokban üdülnek az iskola balatonberé- nyi táborában, ahol az üdülésen kívül vezetőképző tábort is létesítenek. A Leöwey Klára Szakközépiskola harmadéves orosz tagozatos tanulói évek óto minden nyáron egyhónapos nyelvgyakorlatra utaznak a Szovjetunióba. Ebben az esztendőben az orosz tagozatosok az Expressz Utazási Iroda szervezésében utaznak Moszkvába és Leningrádba. Az egyik harmadik osztály a német nyelv gyakorlását összeköti a munkával, ugyanis Lipcsébe és Drezdába utaznak, ahol dolgozni fognak, s a fizetésből kirándulásokat szerveznek. Elkészült a Helikon szálló A Zala megyei Állami Építőipari Vállalat befejezte Keszthely új nevezetességének, a Helikon szállónak építését. A Ba- laton-part tízszintes épületének átadása is megtörtént. Az átadást a legfelső szinten kezdték, s a fellelt hibák kijavítása után nyomban hozzákezdtek a berendezéshez, így kedden vendégfogadásra kész volt a szálló 243 szobája. Film készül az Autóklubról — Tizenegy éve vezetek, de ennyit még sohasem izzadtam a volán mellett. Persze, izgultam, hiszen filmre vették, s meg kellett védenem a női vezetők becsületét. Ne mondja senki, hogy egy nő nem tud ügyesen autózni a bábuk között, vagy hátrafelé beállni a garázsba. A tizenegy éves jogosítványnyal rendelkező Bánfi Józsefné- nek azért kellett végigmennie a tanuló vezetők számára épített rutinpályán, mert a Magyar Autóklub és a Magyar Televízió filmet készít az Autóklub életéről, s az egyik jelenetben a | pécsi női szakosztály tagjai sze- j repelnek. A tv forgatócsoportja ezután a Citrom utcai garázsban vett fel néhány jelenetet az Autóklub közkedvelt műszaki szolgáltatásairól, majd a klubhelyiségben a klubösszejövetel résztvevői izgulták és izzadták végig a lámpák fényében a szereplést. A forgatócsoport mo Harkányba, majd Siklósra utazik az Autóklub megyei szervezeteinek küldötteivel, Holnap kerül sor ugyanis o siklósi várban az Autóklub megyei küldöttértekezletére, s a harkányi kirán- { dulás és a siklósi értekezlet is j szerepel majd a filmben. A tárgyalóteremből Halálos balesetet okoztak Halálos közlekedési balesetet okozó gépjárművezetők ügyében hozott ítéletet a Pécsi Járásbíróság. 1970. augusztus 24-én délelőtt Mohácsról Boly irányába haladt személygépkocsijával Forró József 45 éves mohácsi lakos. Útközben felvette az autóba, az egyik buszmegállóban várakozó Orzsi Zoltán 3ó éves lónycsóki lakost. Az eső szemerkélt, az út nyálkás volt, Forró ennek ellenére mintegy 90 kilométeres sebességgel száguldott. Előzési szándékkal az útközépre húzódott, bár észlelte, hogy előtte, vele azonos irányban egy lovaskocsi halad, szemben pedig egy teherautó közeleg. Miután látta, hogy a két jármű között már nem férne el, erőteljesen fékezett. Súlyosbította a helyzetet, hogy a gépkocsi fék- berendezése se volt kifogástalan állapotban, s az egyenlőtlen fékhatástól megperdülve ütközött össze a szabályosan közlekedő teherautóval. A baleset során Orzsi Zoltán a helyszínen életét vesztette. A másik baleset az elmúlt év novemberében történt a XIV, Autójavító Vállalat telephelyén. Szarka Gábor 23 éves autószerelő a kapott utasításnak megfelelően egy tehergépkocsit vezetett át a műhelyből a parkolóhelyre. Az épületek között haladva minden indok nélkül fel- kéretőzött a járműre Horváth Lajos autószerelő, akinek felvételét nem tagadta meg Szarka Gábor. A tehergépkocsi mintegy 25 kilométeres sebességgel közlekedett, miközben 90 fokos ívben kanyarodott. Az ekkor keletkezett repítőerő teljes súllyal nekivágta Horváthot a nem megfelelően becsukott ajtónak, aki az úttestre zuhant és súlyos fejsérülésébe másnap belehalt. Az adott körülmények között csak legfeljebb 10 kilométeres sebességgel haladhatott volna a tehergépkocsi biztonságosan. A 25 kilométeres gyorsaság volt ez esetben okozója a halálos kimenetelű balesetnek. A bíróság mindkét vádlottat foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetésben mondotta ki bűnösnek és Forró Józsefet 1 év 10 hónapi, Szarka Gábort pedig 1 év két hónapi szabadságvesztés! e ítélte. t k *
