Dunántúli Napló, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-05 / 104. szám
1971. május 5. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Olvasó népért Másfél könyvvel több BARANYA KÖZSÉGEIBEN az emberek 1970-ben 1,5 kötettel több könyvet olvastak, mint az előző évben. Rövid napihír tudósított erről a közelmúltban. Ha a számokat nézzük, valóban szerény kis eredményről van szó. De ami mögötte van, úgy gondoljuk, mégis megérdemel néhány gondolatot. Anélkül, hogy túlbecsülnénk, anélkül, hogy megejtene a számok „bűvölete", hiszen erre már egy- szer-kétszer ráfizettünk. S nincs is okunk hurrázni: a megye mintegy 350 községi tanácsi könyvtárának több mint egyhar- mada nem rendelkezik önálló helyiséggel: a könyvek szükség „odúban”, sarkokban, tantermekben várnak jobbik sorsukra. Az olvasottság mégis javult valamelyest. S ahhoz, hogy előbbre jussunk, érdemes kutatni, vizsgálni a másfél kötetes javulás feltehető vagy kimutatható okait. Szakemberek szerint a falusi olvasókat több kedvező hatás érte az elmúlt években. Ide sorolhatók az Olvasó népért mozgalom reális, őszinte célkitűzései, s néhány időszakos törekvés az olvasottság növelésére, például az MSZBT akciója; a Kiváló könyvtár-pályázat; a pécsi járásban a KISZ-fiatalokkal szervezett olvasási könyvpropa- ganda-akciók stb. Ennél is jelentősebb azonban az utóbbi két-három évben létesült új vagy felújított könyvtárak hatása. A szép, modern és otthonos berendezésű könyvtári helyiségek vonzása. Baranyában 1967 —1970 között mintegy ötven községben újították fel a berendezést, illetve létesült korszerű szabadpolcos új könyvtár. Az erre áldozott több millió forint jórésze helyi erőkből, társadalmi összefogással került a közösség asztalára. Máriaké- ménden, Mozsgón, Vajszlón, Mágocson — és még sorolhatnánk jónéhány községet — a könyvtárépítés vagy felújítás költségeinek nagyobb részét nem állami „csatornákból”, hanem helyi erőforrásokból és társadalmi munkával teremtették elő. Tükrözi ez a körülmény azt is, hogy jónéhány faluban örvendetes módon megváltozott, javult a vezetők művelődési szemlélete; hogy a könyvtár működésében nem valami szükséges rosszat, kényszerű kötelességet látnak, hanem a köz- művelődés egyik legfontosabb eszközét. Az olvasottság emelkedésében tehát kétségtelenül hangsúlyos szerepet játszik a könyvtár szép és hívogató környezete: a modern, kényelmes bútorok, a kialakított olvasósarkok hatása az olvasókra. S mindenekelőtt: a könyvtárak ismert szabadpolcos rendszere falusi könyvtáraink ma már több mint felében. LÁTTAM fejkendős nénikét önfeledten lapozgatni a könyvespolcok előtt, a kissé szégyenlősen, bátortalanul — de már saját kezével — kiemelt kötetekben. És ez nagyon nagy szó, akkor is, ha a látvány élménye meglehetősen ritka még. Láttam munkában megfáradt, kérges tenyerű mezőgazdasági dolgozókat író—olvasó találkozón: a szép szó, a könyvekről, a költészetről hangzó meghitt beszélgetés hatása alatt. (Ilyen találkozó is van . . .) Tudom, ez nem általános. Munkás- és parasztolvasókkal még a szükségesnél jóval kevesebb számban ' találkozunk a könyvtárakban, j Tudom, hogy falun ma még jobbára a gyerekek, unokák vi- ! szik haza a kölcsönzött olvasnivalót. Azt is tudom, hogy nem elegendő az olvasók és a köl- , csönzött kötetek számát gyara- pítanunk. Sőt, kézbe adni sem elég a könyvtári köteteket, ha ! már van kinek. Az olvasó nép- I pé váláshoz meg kell teremteni | a könyvekkel, az irodalommal : való meghitt találkozások, be- I szélgetések élményét. Megke- j resve a legegyszerűbb embe- j rekben is az utat ehhez az élményhez, amely megérteti velünk, hogy a lét mindennapos I gondjain túl is van még vala- j mi, amiért érdemes betérni a ■könyvtárba. Érdemes betérni és j leemelni a polcokról egy-egy 1 könyvet, amely lehetővé teszi, ; hogy több életet éljünk, mint ami élni adatott; hogy megismerjünk más világokat és egyet- ! len életünket mélyebben, igazabban, tisztább értelemmel éljük. EZÉRT ÉRZEM örvendetesnek, hogy a baranyai falvakban másfél kötettel többet olvastak az emberek. Akkor is, ha a to,váb- bi emelkedés feltételeként a szabadpolcos könyvtárhelyiségek, olvasóklubok sora bizony eléggé lassú ütemben gyarapszik, Pedig a gyakorlat azt példázza, hogy a rááldozott forintok előbb-utóbb a művelődés belső szükségletének érzésében, felismerésében kamatoznak. W. E. Géplccsivezelőt FELVESZÜNK HSEm', VÁLLALAT Pécs, Gomba utca 4. sz. (Hőerőmű mellett). A IV. irodalomtanitási napokon Magyar írók a környező országokból Június 22—24. között negyedszer rendezik meg a baranyai irodalomtanitási napokat. A magyartanárok, szák-felügyelők találkozójának programjában középponti helyet foglal el a kortárs irodalom tanításának problémája. Eddig az ország minden tájáról már több mint másfélszáz magyartanár, felügyelő jelentette be érkezését. Eldőlt az is, hogy a környező szocialista országok magyar írói közül kinek a megjelenésére számíthatunk: Duba Gyula, az Irodalmi Szemle főszerkesztője Pozsonyból, Kocsis István drámaíró Kolozsvárról, Herczeg János, a Híd főszerkesztője Zom- borról, Tompa László színművész és költő pedig Kolozsvárról érkezik Pécsre. Az írók és magyartanárok találkozójának bevezetőjét E. Fehér Pál, a Néoszabad- ság kulturális rovatának vezetője tartja. Jegyzetek a nevelésről Ne legyenek hajótöröttek... — Járási úttörőofimpiai lóversenyt rendezett tegnap Vaiszlón a siklósi iárási MHSZ mintegy 150 úttörő részvételével, HIVATÁSA — NÉPMŰVELŐ TÓTH FERENC, KARNAQY Ritkán mosolyog, akkor is inkább a szemével. Halk beszédű, hangszíne kellemes, lágy, prózában is lírai. Okfejtésében határozottság, erő és belső emberi tartás feszül. S ha szóba kerül a hivatása: az ének-zene tanítása, terjesztése és hitvallása: a magyar népzene, hangja anélkül, hogy erősödne, megtelik szenvedéllyel, hegyeket mozdítani képes hittel és akarattal. Arcán a két kesernyés ránc ilyenkor kisimul. Komló a szülőhazája. Bányaasztalos gyereke. Volt lakatosinas, tanítóképzős, majd ma- gyar-énekszakos tanárként minisztériumi előadó évekig. AzÉNEKLŐ BARANYA ÉNEKLŐ IFJÚSÁG NAPJA Ünnepi kórusrendezvények májusban 44. alkalommal rendezik meg Pécs városban május 8—9-én a pécsi éneklő ifjúság napját. Először 1927-ben csendült fel a város ifjúsági kórusainak éneke, azóta egy kivétellel hagyományosan minden évben pódiumra állnak a pécsi iskolák énekkarai. Az idei évben május 8-ón este 6 órai kezdettel bonyolítják le az általános iskolai kórusok hangversenyét a pécsbányatele- pi, a Bártfa utcai, a kertvárosi, a Közgazdaság téri, a Bánki Donát úti, a belvárosi, a Mátyás király utcai, az Alkotmány utcai, valamint a Karikás Frigyes Általános Iskola énekkarainak részvételével. Másnap, május 9-én, vasárnap ugyancsak este 6 órakor mutatkoznak be idei hangversenyükön a Nagy Lajos, a Leöwey, a Széchenyi, a Komarov, a Janus Pannonius Gimnázium, továbbá a Zrínyi Miklós Kereskedelmi Szakközépiskola, az ugyancsak Zrínyiről elnevezett ipari szakmunkásképző intézet, a Gyermekfelügyelő Szak- középiskola, a Radnóti Közgaz dasági Szakközépiskola és a Művészeti Szakközépiskola együtttesei: egynemű kamarakórusok, leánykarok és vegyeskórusok. Mindkét hangverseny színhelye a Liszt Ferenc hang- versenyterem. A hónap másik nagy kórus eseménye az Éneklő Baranya címmel negyedik alkalommal meghirdetett úttörő naqykórusok megyei találkozója: Mohácson, május 16-án. Ez az esemény hagyományosan évfordulókhoz kötődik. Az idén Bartók születése 90.. és a Magyar Úttörő Szövetség 25. jubileuma jegyében találkoznak és szerepelnek a me gye leojobb úttörő nagykórusai, szám szerint mintegy 10 együttes. után hazajött. Tennivágyással és szilárd hittel abban, hogy Komlónak nemcsak „fekete gyé- j mántja” van . . . Innen indult, i ide tért meg egy nagy álom- ; mai: egyszer a Zeneművészeti i Főiskola nagy orgonája előtt bányászgyerekek bizonyítsanak j a kórusművészet erejével. Talán maga se hitte, amikor teljesült. Alig két év múlva. Azóta is az ország egyik legrangosabb és — a rádióból, tévéből — egyik legismertebb általános iskolai gyermekkórusának áll az élén. Eljutni idáig, ehhez kevés a jó zenepedagógus. Ehhez kell j a szív-lélek népművelő is. Erre voltam kíváncsi, ezért kerestem meg. Hosszan beszélgettünk, én hallgattam, mert minden érdekelt és mert így spontán, természetes úton hallhattam a népművelő pedagógus titkait, amire kíváncsi voltam. Ö pedig arról szólt, hogy népművelésen valami iskolán kívülit értünk általában. Pedig mennyire döntő ez ott, ahol egész életre meghatározó élmények hatásai érhetik a tanulót Persze a törekvés ugyanaz i iskolán belül és túl is: elhinteni a muzsikát, hogy megszeressék, mert általa több lehet az ember: közelebb a boldogsághoz, és helyéhez is a világban. Ennek eszköze a kóruséneklés-. Zsebében kisformátumú verskötetek lapulnak a próbákon. Ady, József Attila, Juhász Gyula ... S a kimerítő munka nehéz perceinek oldásaképp fölcsendül a költészet muzsikája: az irodalom és a zene meghitt kapcsolata. Érettségizett és 8 ált. iskolát végzett fiúkat kereskedelmi tanulónak felveszünk. Kereskedelmi Vállalat Központ: Pécs, Lenin tér 8. szám Mi, felnőttek műdalokon, „tandalokon" nevelődtünk. De megismerni kincseinket soha nem késő: eljutni a tiszta forráshoz . . . Úgy, ha a magunk élményvilágára alapozva köze- j lítünk a magyar népdalhoz, J Lám, mennyi behízelgő zenei i közhelyet dudorászunk például i a hiányzó kedvesről egy-egy ; sláger nyomán. Nézzük meg kö- j zelebbről . . . S ugyanez az emberi érzés o népdalban: „A cit- j rusfa levelestől, ágastul / Kis- j angyalom, hogy váljunk el egy- j mástul ...” — drágakő gyanánt | ragyog. Amaz műdal — ez örök, maradandó érték, népművészet. . . Két világ. Költészet, muzsika, szöveg- elemzés. Más-más közegben, eltérő ízlésvilágok közelítése — I a művészet értékrendjében — a szépség egyszerűségéhez. Az igazi érték felcsillantása párhuzamban, de külön a talmi fényétől. Elhivatottságból . . . Népművelőként, pedagógusként. Tóth Ferenc általános iskolai ' tanár, és három kórust vezet. [ Egy középiskolait, egy felnőttet, a Komlói Munkáskórust s övé az ország egyik legjobb gyermekkórusa: a komlói belvárosi ének-zene tagozatos általános iskola énekkara. Ha erről szól, halk beszédé- | ben öröm és szenvedély izzik. 1 S arcán is a két kesernyés ránc , ilyenkor kisimul. W. I A tanév befejeztével meg- jelenik a diákok előtt az élet, mint egy nagy kérdőjel. Ez - távlataiban - a most végző Vili. általános iskolásoknak éppoly szorongást jelent,'mint az érettségi elett állóknak. Gondot jelent az iskolának, felelősséget a szülői háznak, hiszen a fiatal az élet küszöbén áll. A szülő együtt latolgatja gyermekével az életpályákat, az iskola gondolkozik, vajon fel - készílette-e őket az életre? Az életre nevelés ilyenkor nem válhat tizedrangú kérdéssé, különösen napjainkban nem, amikor d társadalom növekvő igénye, hogy az iskola készítse fel az ifjúságot a hivatására. Az iskolában az életre nevelés nem képez külön nevelési egységet, erre való felkészítés a nevelés ismert öt területéből fakad, pontosabban az öt nevelési ág szintézise. A mindennapi életünkben akkor kerülnek előtérbe, amikor a fiatalok elhagyják az iskolát. Az életre nevelés mindig együtt jár az életpályákra, az élethivatásra való felkészítéssel; Az iskola nevelési célja is ezt tükrözi. A felnövekvő nemzedéket úgy kell felkészíteni az életre, hogy azok a termelés bármely ágában meg tudják majd állni helyüket. Az életre nevelés pedagógiája a fiatalt aktív személyiségnek tekinti, akinek életszükséglete az önálló tevékenység, éppen ezért az iskola nevelési céljai között ott szerepel a termelő munkára való felkészítés is. Ezért tanulmányozzák napjainkban, hogyan lehet arányba hozni az ún. hagyományos művelődési anyagot a tudományok, a technika gyors fejlődésével kibővült új művelődési anyaggal, az általános műveltséget a szakműveltséggel. Crre az iskolareform pró*■“ báija megteremteni az előfeltételeit annak, hogy az ifjúság teljesítőképes tudással hagyja el az iskolát. Az ifjúság életpályára való felkészítése nem könnyű feladata sem a szülői háznak, sem pedig az iskolának. E nevelés mögött ott lappang az is, ami az iskolánk jelenlegi strukturális felépítéséből következik. Arra gondolunk, hogy ifjúságunk kétszer áll választút előtt, amikor döntenie kell. Először, omikor befejezik az általános iskola Vili. osztályát, másodszor a középfokú tanintézetek elhagyása után. Az utóbbi esetben a fiatalok pályaválasztását nem vitatjuk, mert ők döntésre érettek. Az előbbi viszont erősen kérdőjeles. Az általános iskolások pályaelképzeléseit egyengetni kell, hiszen ők is válaszút előtt állnak. Legnagyobb részük tovább tanul, vannak akik N‘ szakmát szereznek, s kevesen olyanok is, akik valamiért otthon maradnak. A választás tehát nem könnyű, s nem kis felelősséget ró a szülői házra sem. De nem csökkenhet az iskola szerepe sem, hiszen a fiatal adottságát, hajlamát, képességét a legjobban az iskola ismerheti. Mégis mi okozhatja a problémát az életre nevelés során? A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy nagyon sok szülő csak akkor gondol gyermeke életútjára, amikor szinte az utolsó pillanatban már döntenie kell. E határozatlan és hirtelen döntés negatív következményekkel járhat évek hosszú során át. Ha viszont ezt a döntést a szülői házon belül is hosszabb előkészítő időszak előzi meg, akkor megadjuk a lehetőséget, hogy a fiatal ne vaktában menjen ki az életbe, hanem már egy bizonyos pályaképpel rendelkezzék. Valószínű erre mondotta Flu- i go Wyss is a következőket: „aki dönt, az megindul egy úton, az a merészséget választotta: Aki j mer. az összegyűjti erejét, és ! ezek a benső erők mindig a | cél felé törekszenek". agyon sok szülői házban elmarad az életre való nevelés során ez az előkészítő j időszak. És nagyon sokan nem veszik figyelembe a társadalom I igényét, ahogyan sok szülő nem kíséri figyelemmel gyermekének tanulmányi eredményét sem. Az életpályákra való felkészítés sokaknak annyit jelent, hogy megvárják a minden évben megjelenő pályaválasztási füze- tecskét, és jól vagy rosszul, de ebből keresnek a fiatalnak szakmát, foglalkozást, pályát. Évenként 140—150 olyan tanulóval találkozhatunk, akik tanácstalanul állnak az élet kapujában. Tulajdonképpen ők j „hajótöröttek”, több szempontból is. Egyrészt gyenge tanulmányi eredményeik miatt nem tudják maguknak később azt az ' egzisztenciát megteremteni, amit szüleik majd várnak tőlük. Másrészt gyenge fizikumuk, egészségileg károsult személyiségük következményeként pályakörük annyira leszűkül, hogy csak azt választhatják, amit éppen ajánlanak számukra. így mindkét tényező jelentős szerepet játszik pályaválasztásukban. Jó lenne erre előre is gondolni, hiszen egy hirtelen történő pályamódosítás komolyabb sérülést okozhat a fiatal lelkivilágában. A fiatalok pályaútjával, életre nevelésükkel ne csak az utolsó órákban foglalkozzunk. És ne akkor, amikor ők már „hajóra szálltak” . . . Pály Gábor tanár Tisztogatják a kötő kiállítandó leleteit Erb János felvétele Májusi hangversenyek A májusi koncertek sorát a Pécsi Tanárképző Főiskola vegyeskarának, női karának és zenekarának önálló estje kezdi meg május 6-án léi 8- kor a Liszt-teremben. Szabó Csilla ősszel elmaradt zongoraestjét május 12- én pótolja a Liszt-teremben, Brahms-, Schumann-, Debussy- és Kodály-műveket tűzött műsorára. Május 19-én — ugyancsak a Liszt-teremben — Pécse t vendégszerepei a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara Sirio Piovesan (Olaszország) vezénylésével. Május 30-án délelőtt a Liszt-teremben az Egyetemi bérlet, valamint május 31-én este az Egyetemi Aulában az ,,A"-bérlet X. hangversenyeként a Pécsi Filharmonikus Zenekar Händel Messiás című oratóriumát mutatja be Antal György vezénylésével.
