Dunántúli Napló, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-29 / 125. szám
1971. május 29. DUNANTŰLI NAPLÓ 3 Pécs új „Siklósi útja“ A Megyeri úti vasúti átjáró A rohamosan fejlődő várost úgy szeli ketté a vasútvonal, mint egy folyó, amelynek nincsenek hidjai, csak gázlói. Ha árad a folyó, hidak nélkül nem lehet átmenni a gázlókon. Ha a vasútvonalon nagy a forgalom, a közutakon megbénul hidak nélkül a forgalom. Az első híd — végre-valahára — megépül. A folyón — bármilyen nagy lesz is az „áradás" — ót lehet majd jutni. De mi lesz a többi gázlókkal? Egy tolatás anatómiája 8,55 - a Megyeri úti sorompó egyik oldalán két üres kavicsosvagon, a másikon - ugyanazon a sínpáron — három. Mellette ugrásra készen egy 328-as mozdony. Ebben a pillanatban kezd leereszkedni a sorompó, oz autók gyorsítanak, hogy még átérjenek; a sorompó egy mentőautó mögött ér le. A 328- as megindul, átmegy egy másik vágányra, visszatolat az állomás felé, perceken belül három, hatalmas vasbeton-elemeket szállító vagonnal tér vissza, Tolatás az első vágányra, összeszedi a kavicsosvagonokat, átviszi egy másikra, meglódítja, s azok szépen begurulnak az állomás valamelyik vágányára. Közben „elslisz- szol" egy M-46-os Diesel az Agroker iparvágánya felé. 9,06 — a 328-as leáll vagonjaival a mecsekaljai oldalon, a sorompó lassan felemelkedik. Eddig mindkét oldalon összegyűlt már 20—20 kocsi. Megindul a tülekedés: átjutni mielőbb a „túlsó partra”, mielőtt történne valami. 9,10 — elrobogott az utolsó kocsi is, a sorompó ismét leereszkedik, a 328-as beballag az állomásra. A forgalom újból megindul. 9,14 - a sorompók megint lent vannak, átrobog a kanizsai személy. 9,16 — az út szabad, a járművek vígan jön- nek-mennek. Meddig? A nap egyharmadában zárva Egy viszonylag rövid ideig tartó tolatást mutattunk be olyan időpontban, amikor a napi forgalom első nagy hulláma már elvonult, s az a negyven-egynéhóny kocsi, ami e percekben itt várakozott, még kevésnek is mondható. Mondják, hogy csúcsforgalmi időben nemegyszer előfordul: a várakozó kocsisor vége még át sem érhet, a sorompó már ismét zárva. — Mennyi ideig van zárva ez a sorompó napi átlagban? — Kérdésünkre Kovács Sándor, Pécs állomásfőnök-helyettese válaszol:- Pontos adataink nincsenek, a tapasztalat szerint a nap 24 órájából 8-10 óráig van zárva a Megyeri úti átjáró, — Rövidíteni nem lehet? — Ennél jobban már nem.- És a tolatás! határt beljebb hozni?- Sajnos lehetetlen. Nem tudnánk a hosszú kocsisorokkal mozogni. Pedig higgye el, nekünk is jó lenne. Éppen a sorompó után kezd lejteni a terep, s ez tolatásnál nem valami előnyös. ... elvesztik a vámon Miért szükséges ezekről a dolgokról most beszélni? A Megyeri útnak és környékének ipari, de főleg kereskedelmi — lakosság-ellátási - jelentősége növekvőben von. Átadták a raktárbázist. — Leköltözött a Füszért, a Titán, az Amfora -, felépült a MÉK almatórolója, ahol egész éven ót tárolhatják a város részére szükséges gyümölcsöt, zöldséget, előreláthatóan ősszel leköltözik teljes apparátussal a TÜZÉP is az új telephelyre, itt kap helyet a Szövetkezeti Szállítási Vállalat pécsi kirendeltsége is, hogy a régebben idetelepült vállalatokról - Agrokerről, ruházati nagykereskedelmi vállalatokról, a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat pécsi kirendeltségéről stb. — ne is beszéljünk. Mit jelent ezeknek a napi nyolcórás sorompózór? — Gépkocsinként naponta egyórás kiesést számolhatunk — mondja Sturm István, a Belkereskedelmi Szállítási V. pécsi kirendeltségének vezetője. — Tessék kiszámítani, mit jelent ez gépben, emberben. Van vagy száz kocsink. Igaz, a többletköltség a fuvaroztatók- nál jelentkezik, hiszen telep- helytől-telephelyig fizetnek. — Amit nyertünk a réven, elveszítettük a vámon. — Egri Miklós, az Élelmiszer- és Vegyi- órunagykereskedelmi V. pécsi fiókjának az igazgatója summázta így a véleményét. — A városi raktárakban lehetetlen körülmények között, nehézkesen, hosszadalmason ment a rakodás. Itt van hely, a gépesített rakodás rendkívül gyors, de ami időt itt nyerünk, az elvész a sorompónál. Naponta 50 kocsi áru megy ki innen, a várakozás miatt átlagosan két fuvar elvész, s gyakran előfordul, hogy az árut vissza kell hozni, mert mire kiér a kocsi a bolthoz, az már zárva van. — Fordulónként átlag 20 perces időveszteséget vehetünk — mondja Becker József, a MÉK szállítási ostzályának vezetője. — Ennek a költségkihatását nem ismerjük, de érdemes lenne egyszer kiszámítani. Ez van most. És mi lesz, ha építeni kezdik a Siklósi úti felüljárót? Itt még jobban növekszik a forgalom, még nehezebb lesz kijutni a sorompó után a városba. Ez az utolsó félmondat arra késztet, hogy ismét körülnézzünk a Megyeri úti sorompó vidékén. A vasútvonal a Megyeri út mindkét oldalának szintje felett von, s ez önmaga sugallja a gondolatot (amit egyébként a beszélgetések során többen is felvetettek): miért nem építettek annakidején, amikor a közműfelújítás volt, aluljárót és akkor „örök időkre” megoldódott volna itt minden probléma. No de nem született itt aluljáró, s hogy miért nem, arra válaszolni nem e cikk feladata. Lesz felüljáró? A probléma nem újkeletű, súlyát azonban ezután kezdjük majd igazán érezni, s ezért kell róla beszélnünk. Gyors megoldásra nem lehet számítani, hiszen tudjuk: hány hosszú esztendő telt el, míg a Siklósi úti felüljáróról, mint megvalósuló létesítményről beszélhetünk. Van azonban Pécs általános rendezési tervének városrendezési előírásaiban a közlekedési területek címszó alait egy felsorolás többszintes forgalmi csomópontokról, s itt szerepel a Megyeri út és a Mártírok útja, valamint a Megyeri út és a vasút keresztezése. Valamikor a Siklósi úti felüljáró és a déli ipari út elkészülte utón — talán a 80-as években (!) - tehát épül itt is felüljáró. De hogyan lesz addig? Hársfai István I Egy hé; múlva megnyílik az 5. országos úttöré-lalálkozé Egymillió-százezer piros és kéknyakkendős kislányt és kisfiút tömörít soraiban a magyar úttörő szervezet —, jelentette be Szabó László, a Magyar Úttörők Szövetsége országos elnökségének titkára a MUOSZ- ban megtartott sajtótájékoztatóján, amelyen a magyar gyermekszervezet 25. születésnapjának megünnepléséről, az országos rendezvények eseményeiről számolt be. Június 5—9, között Budapesten zajlik az 5. országos úttörő találkozó, melyre több tízezer úttörő, köztük 6000 vidéki pajtás hivatalos. Ezenkívül Budapestre várják 11 testvérszervezet — köztük az európai szocialista országok, Mongólia, Finnország, Franciaország és Ausztria — kis küldötteit. Az úttörő találkozó idején a Nemzeti Múzeumban „25 éves az úttörőtörténelem’' című országos kiállítás nyílik meg. Tízezer fehéringes, piros nyakkendős úttörő újítja meg ünnepélyesen fogadalmát 6-án délelőtt a jubileumi seregszemlén a Felvonulási téren. Növekszenek a tűz okozta károk a mezőgazdaságban Dr. Vágó Ödön, a MÉM főosztályvezetője tartott előadást pénteken a MÉM-ben azon az országos értekezleten, amelyen a mezőgazdaságban előforduló tüzek megelőzéséről tanácskoztak a szakemberek. Elmondotta, Hogy az elmúlt évben — 1969-hez képest — csaknen két százalékkal nőtt a tűzesetek száma, a kár összege egy év alatt 4.3 százalékkal emelkedett. Különösen sok szálas takarmány lett a tűz martaléka. Az összes veszteség egyharmadát ilyen károk tették ki. Az összes tűzkárok 29 százaléka pedig az épületveszteségekböl adódnak. Az értekezleten felszólaló szakemberek arról panaszkodtak, hogy a megyei tanácsok illetékes szervei gyakran hiába adnak útbaigazítást a tsz-ek tűzrendészed munkájához, a gazdaságok vezetői nem sokat törődnek a jóindulatú figyelmeztetésekkel. Legtöbbször csak a tűzrendészet! hatóságok erélyesebb intézkedésére hajlandók reagálni. A szakemberek szerint bebizonyosodott, hogy általában azokban a gazdaságokban pusztítanak a tüzek, ahol nincsen szakképzett tűzrendész. Ezért javasolták, hogy a tűzrendészet! hatóságok segítségével na'gyobb arányban kezdjék meg a termelőszövetkezeti tagok közül kiválasztott tűzrendészek képzését. A 12-es AKÖV üzemi-konyháján 22 vállalat, illetve üzem részére főznek naponta mintegy 1400—1500 adagot. Az üzem éttermében naponta 600-an veszik igénybe a választékos készítményeket. A képen: a jól felszerelt konyhában készül az ebéd Fotó: Rácz A MÜV üzemelteti Ideiglenes nyári szálloda a Műszaki Főiskola kollégiumában kezdete van, befejezése nincs../ Úttörők — íérfikorban Hütöszerviz Megyeri út 65. Tel.: 11-52. BARANYA MEGYEI VILLGEP KTSZ. „Rakd meg, rakd meg, kedves pajtás, azt a tüzet” — szól oz úttörőnóta a tábortűz mellett. Vége a táborozásnak, kihunynak a lángok. A pajtások felkerekednek, az ország minden tája felé, aztán múlnak az évek. Az úttörőkből meglett emberek lesznek, családapák, sokaknak már a gyerekei is úttörők. És a tűz, a láng, amely az úttörőjelvény közepén is ott lobog? A tűz nem hunyhat ki. * Pusztai József ma is gyerekek között él, A Jókai utcai Általános Iskola igazgatója. Szobája ablakában lányok varkocsa villan meg — szünet van, kint az udvaron az iskola. — Tudja, ha korábban is voltak motiváló tényezők, hogy pedagógus legyek, azért az úttörőmozgalom volt a legdöntőbb, hogy most itt vagyok ... — mondja. — Az érettségi után közvetlenül a mozgalomba kerültem, először nem Baranyában. 1950 óta vagyok itt, s 1954-ben kerültem kapcsolatba az úttörőmozgalommal, városi titkár lettem. 1954—56 között tagja voltam a DISZ Központi Bizottságának. Olyan időszak volt ez, amikor elkezdtünk gondolkodni: hogyan is lehetne a gyerekekhez közelállóbb, életszerűbb mozgalmat csinálni. A forrongás időszaka volt ez. 1957 elején megbíztak, hogy szervezzem újjá az úttörőmozgalmat. Akkor az őrszemcsapatok megalakítása került napirendre, mondván, hogy a politika lejáratta az úttörőt. Bennem kialakult, hogy nem a név a fontos, hanem a mozgalom tartalmában kell változást előidézni. Megjegyzem, hogy aztán Baranyában nem is olakult egyetlen őrszemcsapat sem. Élmények? Leszerelésem után jártam a megyét, kerestem a régi embereket. Nagy volt a zűrzavar, az úttöróvezetók el- lert is felléptek több helyen. Vojszlón volt egy nagyon kedves élményem, A gyerekek a csapatzászlót, .rajnaplót elrejtették a padláson. Ragaszkodtak a szervezetükhöz, mert élményt adott nekik. Sőt volt olyan hely, ahol meg sem szűnt az úttörőcsapat, ha jól emlékszem. a siklósi járásban, talán Kémesen . . . Aztán mindenkinek írtam, hogy alakuló gyűlést szervezünk. A mostani járási tanács nagytermében gyűltünk össze. Nem volt fűtés, hideg volt a terem, de késő délutánig vitatkoztunk. S ezek az „egyszem” emberek megkezdték a munkát. Istmét az iskolában, mert itt mór pozitív hagyományai voltak a mozgalomnak. Pusztai József 1961-ben mint függetlenített úttörővezető elkerült a mozgalomból. De ma is megyei elnökségi tag. S van véleménye arról, hogyan lehetne színesebbé tenni az úttörő- munkát. — Több fiatalnak, üzemi munkásnak, ipari tanulónak és középiskolásnak is kellene a csapatokhoz kerülni. A legpozitívabb társadalmi erőt be kell kapcsolni az ifjúság nevelésébe. Nálunk az iskolában már nyolc szocialista brigád patronál, s most jön újabb három. Nem ünnepségeken, hanem a mindennapi élet apróságain keresztül kell felerősíteni a pozitív hatásokat az iskolában. — Megismer, Karcsi bácsi? — kérdezte a fiatalember. Bukósisak, motoros szemüveg volt rajta. Bérezés Károly tanár ott állt az ojtóban, de nem ismerte meg a lépcsőházban álló fiút. — Mi nyertük meg a fútbaII- bajnokságot Aszófőn — mondta oz ismeretlen. Karcsi bácsi szeme felvillant. — Akkor gyere fiam, megnézzük, szerepelsz-e a naplóban. Elővette az Aszófői Úttörő Jubileumi Nagytábor naplóját, amin ez a dátum állt: 1956. VII. 16.—VII. 30. A fiú szerepelt a kimutatásban. Kertész József, a bajnokságot nyert csapat Nagyon jelentős kezdeményezésről adott számot a Me- csekvidéki üzemi Vendéglátó Vállalat. Szerződést kötöttek a Pollack Mihály Műszaki Főiskola vezetőségével, miszerint a MÜV a nyári időszakban szállodaként üzemelteti a 800 férőhelyes kollégiumot. Köztudomású, hogy a vadonatúj kollégiumi épület kétszemélyes - kárpitozott bútorokkal, beépített szekrényekkel, hideg-meleg fürdési lehetőségekkel ellátott — szobákkal rendelkezik. Ehhez tartozik még a modern konyha és étterem is. Az iskolai szünidő alatt üresen állana - tehát kihasználatlanul - a kollégium. holott éppen a nyári hónapokban okoz legtöbb gondot a férőhelyhiány, a bel- és külföldi idegenforgalmi szerveknek. Például, nagylétszámú tömeget kell elhelyezni a nyáron megrendezésre váró Nemzetközi Ifjúsági Zenei Tábor, vagy a repülőmodellező világbajnokság alatt is. A MÜV már a tavaszon kapcsolatba lépett az Express és a COOPTURIST utazási irodákkal, továbbá az IBUSZ-szal, SZOT-tal. Az emegyik erőssége. Még egy fényképen is fölfedezték, ahol a baranyaiak altóbora felvonul a zászlóhoz. — Nagyon a végén meneteltél fiam, nem csoda, hogy nem emlékszem — tette hozzá Karcsi bácsi, azaz Bérezés Károly, aki ma nevelőtanár az 508-as iparitanuló átthonban. Amikor a hadifogságból 1947-ben visszatért Pécsbányá- ra, az úttörőcsapatnak már volt vezetője. Mint osztályfőnök, rajvezető lett. Aztán 1950- ben átvette a csapatvezetést. Ettől az időponttól kezdve minden pontosan ellenőrizhető Karcsi bácsi „magánarchivumá- ban". 1951 tavaszán még a rádió is lent járt Pécsbányo- telepen, mert Bérezés Károly új módszert talált az iskolai fegyelem megszilárdítására, amiben az úttörőcsapatnak is megvolt a maga szerepe. Megsárgult fényképek, levelek között válogatok. Az egyiken furcsa öltözetű kislány áll. — Ö Sétáló Vali, a nagylaborban a jelmezverseny első díját nyerte. Azóta őt is megleltem. Kisbabát vár, csak ezért nem találkozhattunk. Karcsi bácsinak két éve van a nyugdíjig. Nagy munka várja azután, felkutatja mindazokat, akik valaha a keze alatt az úttörőszervezetben vagy a vezetőképzésben dolgoztak. — Ha egyszer ebbe valaki belekóstol, az nem tud szabadulni. Ennek a munkának kezj dete van, de befejezése nincs. Marafkó László lített intézmények „töltik fel” vendégekkel a kollégiumot. A SZOT például június 30. és augusztus 24. között 500 férőhelyet kért családos üdültetés céljából. A MÜV vállalta a szerződésben, hogy augusztus 25-e után saját szakrészlegével rendbehozatja a kollégium helyiségeit és az oktatási év kezdetére eredeti állapotban adja vissza a főiskolának, A vállalkozás minden bizonnyal gazdaságos lesz. Tulajdonképpen már most „telt ház” van, legalább is az előjegyzések alapján. Éppen ezek a kedvező előjelek indították a vállalatot arra, hogy már most tárgyaljanak a Tanárképző Főiskolával, hogy a jövő esztendőben ennek az intézménynek kollégiumát is szállodaként üzemeltessék. Mindkét iskola számára kedvező „üzlet” ez, hiszen például a Műszaki Főiskola az idei nyári szezonra közel félmillió forintot kap a MüV-től, tiszta haszonként. Az elszállásolási igények előreláthatóan a jövőben sem csökkennek. Az említett 800 férőhelyen kívül a MÜV — pillanatnyi ismeretei alapján - még ezernégyszáz vendéget fogadhatna, olyan sok a jelentkezés az ország különböző részéből. Pécsett és a megyében akad még szép számmal olyan kollégium, amely nyári idényben kihasználatlan. Országos viszonylatban is ez az első eset, hogy szervezett formában ideiglenes szállodát üzemeltet a vendéglátóipar oktatási objektumokban. A pécsi szállodákat is beleszámítva, Baranyában jelenleg 1208 szállodai férőhellyel rendelkezünk. Ez pedig nyáron kevés. A gondokon csak úgy lehet enyhíteni, ha a többi kollégiumok is felveszik a kapcsolatot a MüV-vel, a Műszaki Főiskola példájára. Nyit a Hullámfürdő! | Az időjáráshoz képest egy I „kicsit" megkésve ugyan, de rövidesen megnyilik a Hullámfürdő. Az eredeti tervek szerint június 4-én lesz a premier — egy nap eltolódás lehet —, de annyi biztos, hogy a szabad szombaton már lubickolni lehet a medencékben. A pécsiek e közkedvelt strandhelye 3300 ember befogadására alkalmas. A felújítás sikerült. szépen parkosítva — virágos környezetben — várja a strandolókat. Újdonság is akad majd: két pingpongasztal kerül felállításra, melyet bárki időre kibérelhet. A
