Dunántúli Napló, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-28 / 124. szám

1 * t ■ ár. Világ proletárjai, egyesüljetek! Arc: SO fillér Dunántúli napló XXVIII. évfolyam, 124. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. május 28., péntek Úttörő­jubileum Huszonöt évvel ezelőtt bon­tott zászlót o Magyar Úttörők Szövetsége. Az úttörőcsapatok lázas készülődése, a rádió, a sajtó napi hírei egész évben érzékeltették velünk, hogy az 50 000 baranyai kisdobos és út­törő nagy ünnepre készül. A pajtások egész éves munkája, a gyermeki tettek megszámlál­hatatlan sokasága adja az ün­nep tartalmát és ez teszi az emlékezést valóságos ünneppé. A Magyar Úttörők Szövetsé­gének első zászlóbontása 1919 tavaszán kezdődött. Esemé­nyei egybeforrtak a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság leg­szebb napjaival. Az első úttörők tetteinek ra­gyogó példája késztette a pár­tot arra, hogy 1946-ban életre- hívja a Magyar Úttörők Szö­vetségét. A kommunisták né­pünk elé tárták hazánk átala­kulásának programját. Vallot­ták: „Ha a nép veszi kezébe az ország vezetését, akkor Magyarország nem volt, hanem lesz". E politikai helyzetben, az 1919-es örökségre építve, ala­kultak meg az első úttörőcsa­patok. Az úttörőcsapatok meg- clakílóinak visszaemlékezései hitelesen tanúskodnak arról, hogy mit jelentett úttörőnek lenni, kommunista szellemben nevelni a legifjabbakat, akkor, amikor még nem dőlt el ha­zánkban a hatalom kérdése, az iskolákat az egyház irányította, és a legifjabbak megnyerésé­ért, marxista szellemben való neveléséért harcolt a párt. A szülők, felnőttek számára, de a gyermekek előtt is bizonyítani kellett, hogy egy hasznos, első­sorban a gyermekek érdekeit szolgáló mozgalomról van szó. Ma már nyugodtan mondhat­juk, hogy igazuk volt a biza- l<odóknak% A 25 év történelme igazolta, hogy az úttörő szö­vetség betöltötte és betölti hi­vatását. Olyan szervezet, amely hasznos a társadalomnak, öröm a gyermekeknek, segít a szü­lőknek és az iskolának. Az úttörő szövetség munka­formái a gyermeki öntevékeny­ségre, a gyermeki igazságérzet­re, a demokratizmus gyermeki szinten való gyakorlására épül­nek. Az elmúlt évek akciói, mozgalmai mindig képesek vol­tak megújítani az úttörő szö­vetség tagjainak és vezetőinek alkotó fantáziáját. A Kommu­nista Ifjúsági Szövetség a párttól kapott megtisztelő meg­bízatásának, hogy vezesse a gyermekszervezetet, igyekszik eleget tenni. Az ifjúkommunis­ták segítsége, az úttörőkért va­ló tevékenysége sokféle formá­ban megnyilvánul. A jubileumi év munkáját is dicséret illeti, dicséret jár minden kisdobos­nak és úttörőnek. Köszönet jár mindazoknak, akik a gyermeki tetteket irányították, akik nél­kül nem ünnepelhetnénk, akik nélkül nem lenne ilyen gazdag a 25 év történelme. Köszönet a pedagógusoknak, az úttörőve­zetőknek, azoknak az ifjúkom­munistáknak, akik szívesen se­gítettek mindenkor és segíte­nek ma is az őrsökben, rajok­ban egyaránt. Az úttörőmozgalom jubileu­mán a Kommunista Ifjúsági Szövetség nevében köszöntőm a gyermekeket, az úttörővezető­ket, pedagógusokat, az úttörő- mozgalom minden önzetlen munkását. Petöházi Szilveszter KISZ megyei első titkár Evek óta az elsók között Átadták a Minisztertanács elismerő oklevelét a baksai Ezüstkalász Termelőszövetkezetnek Tizenhaterer ember ünnepe Vasárnap: építők napja Idén is o legjobbak között végzett a baksai Ezüstkalász Termelőszövetkezet. Az első ki­tüntetést tíz évvel ezelőtt kap­ták s most — 1970. évi mun­kájuk alapján —, több mint kétezerötszáz termelőszövetke­zet versenyében a hatodik he­lyet szerezték meg. A X. párt- kongresszus jegyében kibonta­kozott országos termelési ver­seny három kategóriában folyt. Az első kategóriában a 3000 holdnál nagyobb földterületen gazdálkodó szövetkezetek, a másodikban az ennél kisebbek, a harmadikban pedig a külön­leges termelési szerkezettel bí­ró gazdaságok versenyezték. A baksai Ezüstkálósz az I ka­tegóriájú szövetkezetek között került a hatodik helyre, A Mi­nisztertanács e kiváló eredmé­nyekért elismerő oklevéllel tün­tette ki a szövetkezetét, mely­nek ünnepélyes átadására teg­nap délelőtt került sor a gaz­daság ócsárdi kultúrtermében Az ünnepélyes küldöttköz­gyűlésen a közel kétszáz szö­vetkezeti gazda mellett megje­lentek a környező gazdaságok vezetői, képviselői, valamint azoknak a vállalatoknak és szerveknek a vezetői, vezető munkatársai, melyek szoros munkakapcsolatot tartanak fenn a gazdasággal. Megjelent az ünnepségen és az elnökség­ben foglalt helyet Szabó Ist­ván, az MSZMP KB tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, dr. Bür­gert Róbert, az MSZMP KB tagja, a Bábolnai Állami Gaz­daság vezérigazgatója, dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára, Gyenis Pál, a pécsi Járási Pártbizottság első titkára, Németh István, a körzet ország­gyűlési képviselője, Baracs Jó­zsef, a Megyei Tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osz­tályának vezetője valamint Papp Zoltán, a Mecsek- és írók Baranyában Az ünnepi könyvhét alkalmá­val a vendég írók közül töb­ben ellátogatnak Baranya vá­rosaiba, helységeibe. Június 1- én este hét órakor a mohácsi Kossuth filmszínház emeleti előadótermében Gergely Mihály és Hárs László József Attila- díjasok vesznek részt író—ol­vasó találkozón. Ugyanezen a napon este hét órakor a siklósi Művelődési Házban Jobbágy Károly találkozik olvasóival. ! Dráva menti Területi Szövetség | elnöke. A vendégeket Baksai j Antal, a termelőszövetkezet el- i nöke üdvözölte, röviden össze­gezve az elmúlt - nehézségek­ben és eredményekben egya­ránt bővelkedő gazdasági év főbb eseményeit. A halmozott termelési érték az 1969-es 94,5 millió forintról 114,4 millió forintra nőtt. A szövetkezet tiszta vagyona 59,7 millióról 73,9 millióra emelkedett, s ezzel párhuza­mosan jelentős mértékben emel­kedett a 10 munkaórára ve­tített hozamérték is. 1967-ben 399 forint volt ez a szám, 1970- ben 601. A termelőszövetkezet jelentős eredményeket ért el a szakosítás, a géppark korszerű­sítése és a szociális helyzet ja­vítása terén. Az egy tsz-tagra jutó tiszta jövedelem 120 ezer forintra emelkedett. Szabó István, a TOT elnöke hozzászólásában a baksai szö­vetkezet dinamizmusát, vállalko­zó szellemét dicsérte. A baksai baromfitenyésztő ágazat világ­színvonalat képvisel, s nagy eredményeket várnak a tavaly épült szarvasmarha kombinát­tól is. A baksaiak felismerték: a gazdaságosság fokozásának legbiztosabb útja az önköltség folyamatos csökkentése. Elis­merően szólt a TOT elnöke a háztáji és a közös gazdaság kooperációjáról. Baksa e téren is kezdeményező volt, s a két területen folyó munka össze­hangolásával nemcsak a tagok személyi jövedelmének növeke­dését segítették elő, de nagy- mennyiségű húst biztosítottak a népgazdaság számára is. A termelőszövetkezeti mozga­lom helyzetéről, eredményeiről szólva Szabó István elmondot­ta, hogy öt év alatt 46 száza­lékkal nőtt a tsz-parasztság jö­vedelme. Ezzel felzárkóztak a tsz-ek az ipari üzemek mellé. A jövőt illetően most az a cél, hogy mindkét ágazat dolgozói­nak jövedelme folyamatosan és egyenletesen emelkedjék. — Szabó István, beszéde befejez­tével, 'a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nevé­ben átadta Baksai Antalnak a Minisztertanács elismerő okle­velét. Dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára a megyei végrehajtó bizottság nevében gratulált, majd átadta a Me­gyei Pártbizottság, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa és a KISZ Megyebizottsága vörös kongresszusi zászlaját. E há­rom szerv kongresszusi verseny­felhívásához megyénk szinte valamennyi gazdasági egysége csatlakozott. A harminc kong­resszusi zászlóval és oklevéllel kitüntetett gyárat, gazdaságot 139 egység közül választotta ki a verseny bíráló bizottsága. Négy termelőszövetkezet nyerte el a zászlót, közte Baksa. Dr Nagy József a verseny eredmé­nyéről, tapasztalatairól szólva hangsúlyozta: 1970 rendkívül nehéz év volt, s az erők széles­körű mozgósítása, a tartalékok feltárása nélkül nem lehetett volna produkálni az elért ered ményeket. A szocialista munka verseny a mezőgazdaság vo natkozásában is bebizonyította életképességét . és„ fontosságát Az ünnepi küldöttközgyűlés kitüntetések átadásával ért vé get. Nyolcán — Mufics lózseI Lágler Ferenc, Terzics József Kálócz Zoltán, Herke György, Monostori Géza, Kovács Imréné és Lukács László — a Mező gazdaság kiváló dolgozója mi niszteri , kitüntetést kapták Húsz tsz-tagot Kiváló termelő szövetkezeti dolgozó jelvény nyel, harmincegyet pedig ok levéllel tüntettek ki. A kong resszusi munkaverseny szerve zéséért és irányításáért tizen hatan kaptak jutalmat és em léklapot. B. S. Folynak az előkészületek: va­sárnap megyénk 16 ezer építő-, fa-, illetve építőanyagipari dol­gozója ünnepel. Az 1971. évi építők napját május 29-én, il­letve 30-án rendezik meg. A szakszervezet megyebizottsága által készített program szerint az idei szakmai nap színes, mo- jálisszerű rendezvénysorozat lesz. Az ünnepségek sorát a Ta­nácsi Magas- és Mélyépítő pén­teki megemlékezése nyitja. Ezt követően — május 29-én —, a Betongyárban, a Közúti Igaz­: gatóságon, a Közúti Építő Vál­lalatnál, a Téglaipari Vállalat- ; nál, a Dél-Dunántúli Kőbányá­nál és a Mohácsi Farostlemez- gyárban lesznek ünnepi meg­emlékezések. Vasárnap, május 30-án, az Állami Építőipari Vál­lalat és a Mohácsi Bútorgyár dolgozói tartanak vállalati vün- | népségét. A BÉV építők napi eseményei idén is az újmecsek- aljai szállóban zajlanak. Itt ke­rül sor a legnagyobb szabású munkásgyűlésre. A szónok: Kiss József, az építők szakszerveze­tének megyetitkára lesz. Hetvenmilliós rekonstrukció a komlói kőbányában Évente nyolcszázezer tonna andezit A kő zöme útépítéshez kerül 1928-ban létesült a komlói kőbánya. A Horthy-alapítvány- ból létesített üzem kézi műve­lésű volt, de hosszú ideig ver­senyképes maradt — ugyanis kiváló minőségű. útépítéshez alkalmas andezitet bányásztak. A felszabadulás után, az álla­mosítás még nem jelentett gé­pesített művelést, a gépesítés­re csak 1958-ban került sor. A komlói kőbánya előkelő helyet foglal el hazánk kőbá­nyászatában. Az innen kikerü­lő kőzuzalék mintegy kilencven százaléka útépítésekhez kerül. A IV. ötéves terv időszakában rendkívül megnőttek az igények, hiszen az útprogram sikeres be­fejezése nem utolsó sorban az útépítéshez felhasznált kövek minőségétől és mennyiségétől függ. A megnövekedett igé­nyek indokolták és támasztották alá azt a döntést, amely sze­rint ebben az időszakban hetvenmillió forintot fordítanak a Dél-dunántúli Kőbánya Vál­A Pécsi Porcelángyár termékei közül különösen keresettek a kézzel festett, szépvonalú, modern megfogalmazású kerámiák. Az egyedi­leg készülő porcelán-fajansz étkészletek, kávés garnitúrák híre már az ország határain túlra is eljutott — sűrűn fogadnak külföldi megrendelőket. A képen: kézzel festik a porcelánokat Fotó: Rácz latot Komlói özemének re­konstrukciójára. A korszerűsítés során gyakor­latilag lecserélik a meglevő — és már régóta szolgáló - gé­peket. Akad ma is köztük, amely még az eredeti beépítés óta _ működik. Üj törőberende­zéseket, fúrógépeket, kompresz- szorokat, rakodó- és szállítógé­peket állítanak munkába. E gépek egy része a Szovjetunió­ból. Csehszlovákiából érkezik, de a törőberendezést és az osz- tólyozót a Jászberényi Aprító­gépgyár szállítja. Tervezték, hogy egy kiváló minőséget jelentő termék, az úgynevezett „külön­leges zúzalék” előállításához beszereznek két Humboldt „Callibratort", amelynek költ­sége - beszereléssel együtt - nyolcmillió forint. Két üzem működik jelenleg is Komlón, a rekonstrukció mind az alsó nagyüzemre, mind a segédüzemre egyaránt ki­terjed. Az alsó üzem negyven- milliót „kap", melyből fele ál­lami támogatás, másik fele pe­dig hosszúlejáratú hitel formá­jában realizálódik. Ez az üzem 1974-re készül el. A felső szin­ten, a segédüzemben huszon­hétmilliót költenek el, ez már a jövő év decemberére elké­szül. A Dél-dunántúli Kőbányo Vállalat Komlói üzemében gya­korlatilag a gépesítés. tehát 1958 óta évente négyszázezer tonna követ jövesztettek, ter­meltek ki. Tavaly szép ered­ményt értek el. megközelítették a félmillió tonnát. A rekonstruk­ció befejezésével az évi ter­melési érték hetvenmillió forint lesz, az évi nyereség tízmillió forinttal növekszik A létszám pedig - és ez érdekes - öt év elmúltával is a jelenleginek felel majd meg. A kitermelt kőmennyiség évente nyolcszázezer tonna lesz. Az alsó üzem biztosít ebből hatszázezret, amely közönséges, nemes és különleges zúzalék formájában kerül értékesítésre, a segédüzem pedig kétszáz­ezer tonnát, közönséges és ne­mes zúzalékot. Az új, korszerűsített üzemek belépésével tehát háromszáz- ezer tonnával többet termelhet­nek Komlón, a kőbányászok. Erre szükség is lesz, az igények már most mutatkoznak. A *

Next

/
Thumbnails
Contents