Dunántúli Napló, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-01 / 102. szám
197t. május 1. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Előbbre lépni csak a tudomány segítségével lehet Önálló kutatóközpontra van szüksége Baranya mezőgazdaságának A Mohácsi Vegyesipari Vállalat kapcsolótábla üzeméből a napokban szállítják el azt a 12 mezős, 270 ezer forint értékű kapcsoló- rendszert, amely a diósgyőri MÁV Gépjavító Vállalat áramellátását irányítja majd, A képen: Horváth Sándor szerelő az utolsó ellenőrzéseket végzi a szállítás előtt a berendezésen. Baranya azon kevés megyék egyike, ahol sem mezőgazda- sági felsőoktatási intézmény, sem pedig az önálló mezőgazdasági kutató intézet nem működik, s a múltban sem működött. Akik ennek okait kutatják úgy vélik, hogy ez a jó adottságú táj sosem szorult rá a tudomány mankóira, hisz anélkül is országos átlag felettit produkált. Ma azonban ott tartunk, hogy természeti adottságainkban rejlő tartalékaink lassan kimerülnek. Hozamokban, produktumokban előbbre lépni ma már csakis a tudomány segítségével lehet. Az önálló program haszna Ez a felismerés tükröződik a megyei vezetés tiszteletre méltó erőfeszítésében, hogy megyénkben önálló mezőgazdasági kutató központot, illetve közponÁtadták az 1971, évi SZOT-d íjakat Pénteken délelőtt o SZOT székházában ünnepélyesen átadták a SZOT elnökségének 1971. évi irodalmi és művészeti díjait. A díjakat Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára adta át. A SZOT Elnöksége 1971. évi irodalmi és művészeti díjával tüntette ki: Simon István költőt, Vadász Ferenc írót, Vasvár/ István költőt, Marosi Gyula írót, Máriássy Félix filmrendezőt, Kállai Ferenc színművészt, Solti Bertalan színművészt, Szemes Mari színművészt, Koncz Gábor színművészt, Szabó István szobrászművészt, Fehér Zsuzsa művészettörténészt, Lóránt János festőművészt, Vásárhelyi Zoltán zeneszerzőt és karnagyot, Mura Péter karmestert, Tímár Sándor koreográfust, Blaskovits János történészt. Kertvárosi tervek Milyen legyen a Kertváros Pécsett, milyen középületeket, üzleteket építsenek oda?-Nem először tárgyalnak már erről, de a Pécs megyei város Tanácsa vb tervosztályán tartott operatív bizottsági ülés láthatólag közelebb hozta a terveket a valósághoz, eddigi elképzeléseket módosított, s bár e tervek több vonatkozásban még tisztázatlanok — elősegítette a leendő Kertvárosról alkotott kép kialakítását. így a korábban javasolt száz férőhelyes óvoda helyett 125 férőhelyeset ajánlottak. A korábbi három — egyenként hatvan férőhelyes — bölcsőde helyett megpróbálnak majd négyet építeni. Az egészségügyi szervek javasolták: a városrész keleti részén építsék fel, méghozzá különálló épületben, a tervezett körzeti orvosi rendelőt és gyógyszertárat. Tervezik egy nagy, 1200 négyzetméteres ABC áruház építését, továbbá trafik, tej- és kenyérbolt, húsüzlet, férfi és női fodrászat, virágüzlet létesítését - mindezt az építkezés első szakaszában. A második szakaszban a városrész északkeleti környékén egy másik, 900 négyzetméteres alapterületű ABC áruházat kívánnak létrehozni, továbbá egy 300 férőhelyes kisvendéglőt, valamint 200 négyzetméternyi alapterületű cukrászda-eszpresszót. Szép és érdekes terv: az építendő magasház tetején tetőeszpresz- szó. Figyelemre méltó javaslat volt még: a megfelelő üzlet- hálózat érdekében minél több magas lakóház földszintjén üzletsorok kapjanak majd helyet tokát alakítson ki. Az egyik ilyen tudományos centrum Bicsérd, a másik az önálló Pécsi Szőlészeti Kutató Intézet lenne. A cél mindkét esetben az önálló állomási rang elérése önálló kutatási programmal, melynek elsősorban a táj látná hasznát, de ez természetesen nem zárná ki, sőt feltételezné — mivel a kutató intézetek szakosodása I racionális szempont — az orszá- ■ gos jelentőségű kutatási feladatok végzését. A kérdés még sosem volt ilyen időszerű akár a gyakorlat, akár a kutatás felől közelítjük meg. Megyénk mezőgazdasági nagyüzemei az utóbbi években nagy fogékonyságot tanúsítottak a tudományos módszerek befogadására, az eredmények gyors adaptálására, e tekintetben Baranya mezőgazdasága az egyik legnagyobb importőr. A megyén belül születő tudományos eredmények első felhasználói is a baranyai üzemek. Gondoljunk csak a Szőlészeti Kutató Intézet pécsi telepe viszonylag milyen rövid idő, alig 10 esztendő alatt általánossá tudta tenni a megyében a modern szélessoros szőlőművelést — a nagyüzemi szőlőknek ma már 90 százaléka ilyen — aminek eredményeként az ágazat munkatermelékenysége egy évtized alatt ötszörösére nőtt. Vagy egy másik példa, az élenjáró iregszemcsei takarmánytermesztési módszerek alkalmazására 1964 óta a megye tsz- einek 60 százaléka tért át. A jelenlegi kutatómunka A fentieken kívül még szómos példát lehetne sorolni, melyek mind azt bizonyítják, megyénk mezőgazdasága megérett arra, hogy önálló tudományos kutató bázisa legyen. Mert végül is mivel rendelkezünk? 1964 óta van Bicsérden egy kísérleti telepünk, melyről már szóltunk, ez Regszemcséhez tartozik, továbbá Pécsett egy szőlészeti, borászati kutató intézeti telep, mely országos eredményeket produkál, s súlyos épület és fel- szerelési problémákkal küzd. Van továbbá Eszterágpusztán - Szalánta mellett - az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézetnek egy állomása, mely elsősorban szintén országos feladatokon dolgozik, tájfunkciót szinte alig lát el. Végül két éve, 1969-ben jött létre Villányban egy ugyancsak telepi szintű zöldségkutató bázis, mely Kecskemétnek dolgozik főként, bár felvette profiljába a hagyományos baranyai primőr zöldségkultúrák kutatását is. Érthető, ha az intézményeken kívüli kutatómunka, különösen az utóbbi években oly nagymértékben fellendült a megyében. Ezt a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya koordinálja. A Megyei Növényvédő Állomás, az Állattenyésztési Felügyelőség, a Vízügyi Igazgatóság és a Baranyába egyre jobban „betörő" Kaposvári Felsőfokú Mezőgazda- sági Technikum mellett, kutatómunkát végeznek az állami gazdaságok, kísérleteznek, kutatnak maguk a termelőszövetkezetek is. A megyében folyó kutatómunka az utóbbi 10 évben különösen nagyot fejlődött, számos szakkönyv, doktori és kandidátusi értekezés született, számuk azonban korántsem fejezi ki a megyében folyó kutató munka mértékét, jelentőségét. Sokkal inkább kifejezik azok a kiváló növénytermesztési és állattenyésztési eredmények, amelyeket Baranya mezőgazdasága ad az országnak. A megyében. születő kutatási eredmények hatása azonban még nagyobb lehetne, ha az eddiginél nagyobb nyilvánosságot kapnának, ha többször beszélnénk róluk. Ezért döntött úgy legutóbbi ülésén a Megyei Tanács végrehajtó bizottsága, hogy a jövőben rendszeresen összegyűjtik és közreadják ezeket az eredményeket Nem elég álmodozni I. — Ezt nem én mondom, ezt az apám mondta, aki szintén építő volt, s aki talán élete egyetlen napján se dolgozott 12 óránál kevesebbet. Nem volt annak se éjjele, se nappala; ő aztán tényleg olyan volt, mint a gép. Nem kérdezte soha senkitől, milyen is az a munka, amit rá akarnak bízni, nem válogatott az semmiben. Álmodozni könnyű. Válogatni is. De odaállni, megcsinálni, bizalmat és rangot szerezni — az már valami. Emlékszem, a függő-ón zsinórján szokta leengedni vasárnap reggelenként a pintesüveget a kútba — hűlni. Egy liter víz, egy kanál szódabikarbóna, fél liter bor. Reggel elment dolgozni, délután visszajött, s akkor estig megiszogatta. Ilyenkor szerette, ha mellette vagyok, s nagyon szerette, ha a munkájáról kérdezgetem ót. 2. Sókan azt mondják rá: kegyetlen ember. Mások szerint olyan, mint a gép. Megint mások csak legyintenek a neve hallatán: bolond az az ember... Persze, ezek az emberek nem az ő emberei, ezek legfeljebb hallottak felőle, vagy messziről látták, hogy hogy dolgozik, de nem dolgoztak még a keze alatt. Minden reggel fél ötkor kel. Mire a brigád összecihelődik, ő már tudja, ki hová megy, s hogy hol, mit talál. 1967-ben, amikor összehozta ezt az új brigádot, egyetlen kikötése volt csak: elküldheti, aki nem tetszik. Most ötvennégyen vannak, valamennyien zalaiak. Tótszerdahely, Kistolrríács, Tót- szentmárton, Molnári, Semjén- háza. Hétfőn hajnalban négykor indulnak, s pénteken este ötkor mennek haza. E két időpont között, mintha csak egyetlen, hosszúra nyúlt nap lenne, nincs semmi felesleg’es, nincs semmi léhaság. Most Petőcön dolgoznak, a tv-toronynál és az uránvárosi 17 emeletesen. Hogy ki hova megy, az reggel dől el. Ö dönti el. Mindenkit ismer, mindenkit szeret, s mindenkiről tudja, mire képes. Ha dolgozni kell, olyan, mint a gép. Ha az embereit védeni - mint a tigris. Negyvennégy éves. Körmei feketék a vér- aláfutástól. Amíg áll. vagy ül, fáradt, törődött ember benyomását kelti, de ha megmozdul vagy szól, egyszeriben pezsegni kezd körülötte minden. A munkahelyen csak félszavakkal, mozdulatokkal beszél. Az építésvezető meséli: van egy notesza, tele „titkos”, az idegen számára érthetetlen jelekkel. Pontosan tudja, melyik embere, mikor jött, hol és mikor született, kije van otthon, milyen munka várja hét végén, ha hazamegy. Vasárnaponként is együtt dolgoznak: már szinte minden brigádtagnak új háza van. Kinek mikor jár le a munkaruha-kihordása? Kinek jár csizma? A Svélecz-brigádban ez nem a brigádtagok dolga. Van olyan délelőtt, hogy öthat pár csizmával jelenik meg a brigádvezető — akiknek viszi, gyakran nem is tudják, hogy jár nekik. Ha köszönik, dühös. Nektek az a dolgotok, hogy dolgozzatok, jól is néznénk ki, ha egy rongy csizmáért fél délelőttöket mászkálnátok ... 3. — Dunaújvárosban kezdtem, 1950-ben. Huszonnégy éves fejjel, Az eredeti szakmám kovács, erre azonban ott nem volt szükség. Azt mondták, szervezz egy brigádot, s te csinálod a legfontosabb helyeken a betonozást. Itt, ennél a vállalatnál 1957 óta dolgozom. Hivataloson kubikos és betonozó brigád a miénk, de inkább csak betonozó. Mi csináltuk Baranyában az első csúszó-zsalus épületet — a mohácsi úti silót —, aztán a tv- tornyot, majd a IV-es bányaüzem tornyát, s most, nemsokára Mohácsra, a 2000 vago- nos silókhoz megyünk. M? mélyítettük a Misinán a tv-torony alapját. Olyan kemény a szikla, hogy két óránként kiment a réselők éle. Mások megszöktek volna, mi meg azt mondtuk: ez kell nekünk. Keresni akarunk, ez az igazság. Száznyolcvan kilométerre van a család, s mi nem azért vagyunk itt, hogy urizáljunk. Egyébként nem igaz, hogy ebben a brigádban meg kell ge- bedni. Minden a szerszámon múlik, meg azon: megadja-e az ember a munkának, ami megjár? Én például nem engedem, hogy vállalati szerszámmal dolgozzanak az emberek. Azt nem ismerik, arra nem vigyáz senki. Egy csákány, egy lapátnyél itt mindennél többet jelent. Vagy itt van a pihenés. Úgy nem lehet dolgozni, hogy reggel 3-kor fekszem le. Én minden este végigjárom a szállón a szobákat, s megnézem, alszanak-e az emberek. A tv- torony 90. méterében mi helyeztük el a kitámasztó acél- szerkezeteket. Állást nem lehetett készíteni, kis csüngő állványon kellett dolgoznunk. Kilencven méter magasban, 15 mázsás vasakkal — s mégse lett baj. Amikor felmentünk, senki se szólt, amikor lejöttünk, énekeltünk. 4. Az előbb azt mondtam: keresni akarunk, s ez így igaz. j Húsz évvel ezelőtt szinte sem- I mim se volt, most van egy házam, aminek csak a kerítése 50 ezer forintot ér. Minden szobában új bútor van, s persze van rádió, televízió, lemezjátszó, a gyereknek motor, az asszonynak meg mindenféle gép. Szeretjük a pénzt, így igaz. De mégsem mindegy, milyen az a pénz. Nemrégiben | jön hozzám egy ember egy másik megyéből, s azt mondja: minden embere után kap 250 forintot Svélecz, csak jöjjön ót Mikor azt mondtam: nem - nagyon értetlenül nézett ... A szállón úgy vagyunk, mint egy nagy család. Amit hozunk otthonról, többnyire együtt esszük meg, s borért se kell lemenni a kocsmába soha. Én például 100 forintnál többet nem költők hetente, pedig főzök is. Reggel idejön értünk a busz, este visszahoz. Pénteken úgyszintén: ide áll a szálló elé - s irány:^Zala! Hétfő reggelig ott marad, s akkor vissza. Harminc forintba kerül az egész — havonta ... 5. Vágyam? Vagy valamiféle kérés? — Nem szoktak kérdezni ilyet tőlem, nem is jut eszembe semmi, csak bolondság. Lehet, hogy azért van, mert öregszem, de egyre többször jut eszembe: ki tudja öttíz év múlva, hogy itt jártunk? Ott voltam az ércbányák építésénél, a tejüzemnél, a Patyolat építkezésén, a műszaki főiskola alapozásánál, a raktárbázisnál, a rostműbőrgyárnál - szinte nincs új épület a városban, amihez ne lenne közöm, illetve közünk, de erről soha senki se fog tudni. Itt van ez a tv-torony. Itt majdnem meggebedtünk, mégis szeretjük. Mi lenne, ha egy kis táblára a tervezők neve mellé azt is odaírnák ha kész lesz: építette a Svélecz-féle betonozó, a Róg- ner-féle ács, a Mateisz vasbetonszerelő és a Pöpl-féle kőműves brigád . . .? Békés Sándor Májusi köszöntő KI yolcvanegy évvel ezelőtt ' ' 1890. május elsején tartotta meg a világ proletáriátu- sa első nagy seregszemléjét. Engels Frigyes így ír erről a napról a Kommunista Kiáltvány akkori kiadásának bevezetőjében: „És a mai nap látványa az egész világ tőkéseinek és földesurainak megmutatja, hogy manapság a világ proletárjai valóban egyesültek. Bárcsak mellettem állna még Marx, hogy ezt a saját szemével láthatná”. Akkor a kommunistákon kívül kevesen hittek még abban, hogy a következő évtizedekben mélyebb, s valóban visszavonhatatlan változások mennek végbe a földkerekségen. Még kevesebben hitték, hogy az első május elsejét követően nem egészen harminc évvel, valahol a világon hatalomra jut a munkásosztály. 1917 októberének példája végigviharzott a világon s térhódítása ma már feltartóztathatatlan. Pécsett és másutt is a felvonulók között sokan vannak olyanok, akik emlékeznek a régi május elsejék hangulatára, a tüntetés jellegű, harcos felvonulások cseppet sem veszélytelen izgalmaira. Többen emlékezünk még 1945. virágbontó, reményteljes tavaszára, a magyar munkáshatalom 1919-et folytató nagyívű útjára, a felszabadulást követő politikai küzdelmekre, a néphatalom megteremtésére, megszilárdítására. Nekünk az ünnepi ragyogást nyújtó májusi napon elkerülhetetlenül arra is kell gondolnunk, hogy sokak ünnepi zászlaját vér festi vörösre, nyomor és éhség, börtön és kegyetlenség, terror és eltaszítottság teszi harcos elszántsággá a dolgozó emberiség ünnepét. Vietnam, Laosz, a Közel-Kelet haladó világa, Latin-Amerika jogokat követelő népe áldozatos májust ünnepel az imperializmus haladást gátló barikádja előtt. A történelem azt mutatja, hogy az emberiség társadalmi fejlődése töretlen. Az akadályoztatások, a hitszegő támadások, a fondorlatos diplomáciai manőverek csak tiszavirág- életűek, késleltetők, de a lényegen nem változtatnak. Ezen nem segít a tomboló reakció, a testvérgyilkosságra bujtoga- tás, a megtűrt vagy támogatott fasizmus, a fajgyűlölet. A realitások talaján állva, a világ helyzetét összefüggéseiben értékelve számolnunk kell az imperializmus veszélyével. A haladó világ az imperializmus taktikájával szembehelyezi a maga egységes erejét. | _I azánk munkasikereit, nem' ' zetközi tekintélyének évről évre történő gyarapodását, tervszerű gazdálkodásunk nemzetközi példaadását is mértéktartóan büszke állampolgári öntudattal ünnepeljük ezen a napon. Megyénk dolgozóinak nem kell szégyenkeznie ebben a közösségben. Bizonyítják ezt a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajót elnyert és a kongresszusi oklevéllel, zászlóval kitüntetett ipari és mező- gazdasági üzemeink, gyáregységeink, kereskedelmi és más vállalataink. A munka ünnepén méltán emlékezünk az ő eredményeikre és példájuk nyomán lelkesítjük jó munkára azokat, akik még nem érték el e kitüntetéseket. [ízen a napon köszöntjük ^ megyénk dolgozóit, a forradalmi harcokban edzett munkásosztályt, dolgos parasztságunkat, szellemi életünk dolgozóit. Kívánjuk, hogy a mai seregszemle legyen újabb forrása, kiindulópontja a nagyszerű elhatározásnak: munkánkkal, az egységért folytatott harcunkkal szolgáljuk hazánkat és közös ügyünket, az emberiség haladását, a népek felszabadulását, a béke védelmét, a szocializmus győzelmét! Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának Elnöksége 1 A
