Dunántúli Napló, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-26 / 122. szám
6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. május 26. Rendőr volt... Sokan úgy tartják: a rendőrség* és személy szerint a rendőr, csak arra hivatott, hogy az állam rendjét, a lakosság nyugalmát biztosítsa, a törvények és a közrend megszegőit megfékezze, a közúti forgalmat biztonságos mederben tartsa. Elfelejtkezünk ugyanakkor arról, Hogy a rendőr szolgálata végeztével nem húzódhat közönybe, a mindenen való kívülmaradás kényelmes magatartásába, mint mi, átlagpolgárok oly sokszor. Sajnos, hogy nemzeti sajátosságunkból eredően minden szép, nemes, tisztelendő ügyön, eszmén, intézményen gúnyolódunk, kiemelve — egyoldalúan — a csak félresikerült vonásokat, tulajdonságokat. így vagyunk a közrend őreivel is. S gyakran eze- J> | két a vicceket el is hisszük. Pedig hányszor bizonyítottak ők. Mint például árvizeknél, rendkívül kockázatos életmentések tűzből, vízből, garázdák elleni fellépéseknél, de sorolhatnánk mi polgárok, sokat és sokáig. Én csak egyet, a legszemélyesebb élményt említem és mondom el most. Este 11 óra után megindultak feleségemnél a szülési fájdalmak. Szaladtam telefonálni mentőért, taxiért, de eredménytelenül. A második háznál próbálkoztam telefonálni a Vadász utcában, amikor ott sem sikerült, s így a sarkon álló személygépkocsi vezetőjétől kértem segítséget. Azonnal mentünk a feleségemért, majd be a Megyei Kórházba. Háromnegyed órára rá, fiam született. Az IC-jelzésü (számokra nem emlékszem) autó vezetője a közvetlen segítségnyújtáson kívül tanácsokat adott, lé- \ I vén ez az első ilyen esemény nálunk. A kórházba való beérkezés után is ott maradt a portán. Egész viselkedése mentes volt a hivatalos merevségtől. Es én még a nevét sem kérdeztem meg, hogy felettesei előtt mondjak tettéért köszönetét. Mert nagyon megérdemli, mint ezt a szerény írást is. RENDŐR VOLTI F. L. Szerkesztői üzenetek H. J.-né Pécs: Lakáscsere kérésével, — mivel házigazdája nem járul hozzá, — forduljon o bírósághoz. ,,Egy előfizető házfelügyelő" jeligére üzenjük, hogy ha az említett két lakó nem fizeti meg az öt-öt forint kapupénzt, a kulcsért, vegye vissza tőlük a kulcsokat. D. F.-né Pécs: Mivel a balesete nem az üzemben történt, nem kaphatja meg a fizetés és a táppénz közötti különbséget. M. András Pécs: A’ utcára szennyvizet nem szabad kiönteni, és aki ezt figyelmen kívül hagyja, azt az illetékes kerületi tanács megbírságolja. Berze Nagy J. u. 9/a Pécs: Mivel a tetőantennák felszerelésével megrongálták a. födémet, így újra kell szigetelni, amit a PIK rövidesen elvégez. A SZERKESZTOSEG lÁáinö 1 MuWdik f W v l ifvjiAJJ y ú Á nyugdíjasok érdekében Köszönjék meg a nevemben... Egyszerű munkásasszony vagyok, aki hivatalos szervekkel való levelezés miatt ritkán vesz tollat a kezébe. Hogy most mégis kivételt teszek, az a FIM Pécsi Porcelángyár iV. KISZ- alapszervezetének kedveskedése miatt történt. Két lányom már több éve dolgozik a gyárban, de még soha nem kaptam anyáknapi üdvözlőlapot, mint az idén. Kérem, köszönjék meg a nevemben a IV. KISZ-alapszervezet ! vezetőségének ezt a kedves figyelmességét, ami igen nagy örömet okozott, hogy nemcsak lányaimmal foglalkoznak, ha- 1 nem rólam — anyáról sem fe- I ledkeztek meg. Ráth Jánosné Hol vannak az ivókutak? „Gondolatok — idegenforga- , lom-ügyben” című cikkünkre Bajáról érkezett levél. Kőhalmi László biológus tanár arról ír, hegy éppen a cikk megjelenésének idején járt 67 úttörőjével Pécsett, s a gyerekek a városban seholsem találtak olyan ivókutat, ahol szomjúságukat csillapíthatták volna, a Séta téren pedig a parkot gondozó 1 nők az öntözőcsap vizét aján- j lottók nekik. Valóban, hol vannak az ivókutak Pécs közterületeiről? A Kertészeti és Parképítő Válla- \ lattól nyert információ szerint | a város belterületén három (!) j helyen is található: a Tettyén, j a 48-as téren és az Alsó-Séta I téren (ezt ugyan miért nem mu- j tatták meg a bajaiaknak?) és ezzel kész is a felsorolás. Még egyet tudnánk ajánlani hozzá: az Aradi vértanúk útja és a j Hunyadi út sarkán van egy régi forráskút, ami éppen ezekben a vízínséges napokban nagy szolgálatot tesz a környék i lakóinak. És a város más ré- j szein? Üjmecsekalján annakidején a belső parkokban létesítettek több ivókutat is, amelyek bámulatosan rövid idő \ alatt tönkrementek, s azóta sem i létesítettek újakat, sőt az újab- ! ban épült részeken már nem is terveznek. Egyszóval: nincs ivókút — legalábbis elegendő nincs — Pécsett. Nézzük meg ennek az idegenforgalmi hátterét, de ne a felnőttek szemszögéből, hiszen azok úgyis tudnak magukon segíteni. Az iskolások szempontjából próbáljuk megnézni és ! erre éppen a Bajáról érkezett J levél irányította a figyelmünket. I A kisiskolásokat egy ilyen egy- I napos kirándulásra szüleik ál- | tálában kevés pénzzel engedik el, hiszen az utazás költségeit ; már befizették az iskglában. S a gyermek a pár forintnyi kis j zsebpénzéből egyebet sem tehet, mint üdítő italt vásárol (nem éppen olcsón), mivel a legolcsóbb ital, a víz sehol sem , áll rendelkezésére. Más kérdés, | hogy ha szomjúságuk oltása cí- 1 mén betelepednek a gyerekek egyik-másik „vendéglátóipari i egységbe”, de így mit látnak a városból, melynek megtekintésére végül is Pécsre jöttek. Ta- ; Ián erre is kellene gondolni. No és persze arra is, hogy vonnak jócskán, akik „maradi" módon még mindig vízzel óhajtják csillapítani szomjúságukat. H. I. Szüleim minden reggel fájó szívvel hallgatják a Magyar Rádió közleményét, melyben értesítik a nyugdíjasokat a Budapesten szervezett kirándulásokról. Bizony szívesen mennének néha a Mecsekre vagy a környékbe nyugdíjas szüleim is, ha lenne társaságuk. Nem lehetne Pécsett is szervezni ilyen kirándulásokat, csoportos utazást Aba- ligetre, Orfűre, Móré várához stb? Biztos sokan elmennének a városból olyanok, akik egyedül nem mernek nekivágni. ' Évekkel ezelőtt Pécsett is szer- ! veztek különböző gyárlátogatá- j sokat. Idősebb emberek mesé- 1 lik, hogy voltak a Sörgyárban, Porcelángyárban, múzeumokban. Nem lehet ezt újra kézbevenni, megszervezni? Talán a nagyüzemek kultúrfelelősei vagy ; a szakszervezet intézhetné. Egy fiú, aki nagyon szereti szüleit. Az illetékesek aálaiz&Lnak Nagyobb beruházás nélkül... örömmel olvastuk á Dunántúli Napló május 9-i számában, hogy a B. m. Tanács többek között foglalkozott a közlekedés megjavításának kérdésével is. Ezek között is szerintünk a legsürgősebb lenne, ha bevezetnék a jegyek előre váltását és a fővároshoz hasonlóan lehetővé tennék az autóbuszokon a minden ajtón való le- és felszállást. Szerény véleményünk szerint ez lenne a legsürgősebb és ehhez nem szükséges sem több autóbusz, sem egyéb nagyobb beruházás. Az ezzel kapcsolatos többlet fáradtságot az utasok szívesen vállalnák és a Közlekedési Vállalat is meg tudná oldani a sűrűbb ellenőrzést az úgynevezett „bliccelőkkel” szemben, mert a felszabadult kalauzokból több ellenőrt tudna beállítani. A „bliccelők” kedvének szegésére pedig a bírságot — akárcsak Pesten — fel kell emelni 50, vagy akár 100 forintra. A tévében nemrégen hallottuk, hogy Miskolc város Tanácsa is „mint örömhírt” közölte a miskolciakkal, hogy ez év június 1-től ott is bevezetik a kalauznélküli közlekedést. Nem hisszük, hogy be kellene tartani feltétlenül a városok nagy- ságrendjéberf történő besorolást és megvárni, amíg Miskolc után előbb Debrecen és csak azután jöhet Pécs. Ezt már csak azért sem tartjuk szükségesnek, mert mind Miskolcon, mind pedig Debrecenben is az autóbuszok mellett még megvan a villamos közlekedés is. így tehát sokkal jobban állnak a közlekedés vonalán, mint Pécs. Villányi Lajos B, M.-né romonyai levélírónk, a romonyai, bogódi és nagykozári állattartók nevében sérelmezi, hogy a Mesterséges Termékenyítő Állomás alkalmazottja nem megy ki a hó- rákhoz. „A fiatalok, — írja — dolgozni járnak, a háztáji jószág az öregekre marad, okik többsége már nem tudja a tehenet, vagy az üszőt az előírt helyre felvezetni. Ezért aztán sok borjú világra sem jön, ami kára a gazdánok, de a népgazdaságnak is”. Levele végén javaslatot tesz a megoldásra is, melynek lényege, hogy a gazdáknak — a községi tanácson tett — bejelentése alapján, az inszeminátor menjen ki a házakhoz, ők ezt a fáradságát szívesen megtérítik. B. M.-né kérését, dr. Pásztori Csabához, a Mesterséges Termékenyítő Állomás igazgatójához továbbítottuk, aki közölte, hogy megérti az idős emberek problémáját, segíteni még„Ezt is lenyeljem?“ A panaszt kivizsgáltam, azt meg alapozottnak találtam és ezért a j fegyelmi eljárást is lefolytattam. A fegyelmi határozat az üzletvezető terhére több irányú vétkes kötelességszegést állapított meg és ezért az 1971. év után járó nyereségrészesedés 50 százalékának megvonásával, továbbá — egy évi próbaidőre való felfüggesztés mellett — a termelésbe való áthelyezéssel sújtotta. A határozat nem jogerős. Unger Béla, A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat igazgatója | sem tud. Az inszeminátorok házalását, vagy házhoz járását nagyon szigorú állategészségügyi rendszabályok tiltják meg, mivel az ilyen házalással lehet a leginkább terjeszteni, portáról-portára hurcolni a burcellózist és az egyéb fertőző betegségeket. Különösen nagy veszéiyt jelentene az ilyen házalás a termelőszövetkezetek közös állományára nézve, ahol több száz állatot tartanak egy helyen. De ha rendelet nem tiltaná, sem tudnának oz állatorvosok eleget tenni ilyen kívánságnak, hisz egy-egy inszeminátornak naponta 25—30 községet kell végigjárnia, s ezen belül több termelőszövetkezetet. Fizikailag képtelen lenne minden házba elmenni. Az állat tartóknak ennél mégis csak sokkal kisebb problémát jelent megszervezni, hogy az adott időpontban jószágát a kijelölt helyre felvezesse, vagy valaki mással felvezettesse. Szarvashiba? örülünk annak, he olvasóink tollat ragadnak nyelvünk és helyesírásunk védelmében. így tett Tóth Györgyné (Komló, Tompa Mihály u. 8.) is, amikor a Dunántúli Napló május 12-i számában megjelent egyik olvasói levél kapcsán kifogásolta, hogy a Tolbuhin utat ,,h”-val és nem ,,ch”-val írtuk ,,. . . az ilyen szarvashibák jobban bántják a szemét” — írja, mint a kisebb ekezet- hibák. Nos, ha ez így volna, akkor A magyar helyesírás szabályai csupa szarvashiba gyűjteménye lenne, ugyanis a 296. szabálypont szerint ,,az orosz x-t h-val írjuk át (nem pedig ch-vall). ,,De nem szeretnénk szerénytelenek lenni, — bárcsak mindig ilyen szarvashibákat követnének el!” Leveleink nyomában A tömeges fertőzések megelőzéséért A levél csak egy a sok közül, amely csupán a főpálya- udvar mögötti Kapacs utcában uralkodó súlyos állapotokra hívja fel a figyelmet. „Utcánkban régi családi házak vannak és valamennyinél emésztögödrök pótolják a nagyon régóta nélkülözött szennycsatornát. Az illemhelyeket tudomásom szerint évente többször is tisztítania kellene a Talojerőgazdálkodási Vállalatnak. Ellenpéldának hadd említsem a magunkét. Először 1969 decemberében jelentettük be tisztítási igényünket, az említett vállalatnál, s azóta is hiábavalónak bizonyult minden sürgetá-ünk. Tudom, nem újságba való e pro'.-'emúnk részletezése, meg's le kell írnom, hogy az emésztőgödör tisztáta- lansága folytán elszaporodott férgek, legyek légiói árasztják el a környéket, a tömeges fertőzés veszélyét hordozva magukkal. Ezért nemcsak a magam, hanem az utcánk és az egész környék nevében kérem közbenjárásukat a súlyos probléma megoldása érdekében. Simon István Pécs, Kapács u. 17/1. Hartay Jánost, a Talajerő- : gazdálkodási Vállalat igazgató- j ját nem érte váratlanul a lá- ! togatásunk. — Ami a Kapács utcai pg- i naszt illeti, sajnos nem egyedülálló, mert csak Pécsett, több I mint 2000 olyan lakás, iskola, óvoda és egyéb közintézmény | van még, ami nincs bekötve a j csatornahálózatba, - mondotta.- Ezek gödreit, aknáit évente 1 tízszer, tizenkétszer kellene tisztítani, ami azt jelenti, hogy húsz—huszonkét ezer fordulóval tudnánk csak megoldani a tisztítást, illetve a szállításokat. De mint mondotta, ezeken kívül hozzájuk tartozik a me-' j gye valamennyi vidéki iskolája, I szociális otthona, sőt a tsz-ek, állami gazdaságok sertéshízlal- I dóinak karbantartása, tisztítása is.- És ehhez mindössze öt darab csehszlovák gyártmányú, úgynevezett szippantás gépkocsink van, — mondotta, - ami rendkívül megnehezíti a munkánkat, Olyannyira, hogy a szabadszombatjaink, vasárnapjaink feladásával is, csak nagy üggyel-bajjal tudjuk megoldani a legsürgetőbb igények kielégítését. Ebből pedig sajnos bőven van, mert még a múlt évről 400 kielégítetlen igény fekszik a fiókju.kbar\v Jayprés^t peremvárosi, régi családi házak, lakóinak bejelentései ezek, de egyre növekszik az új háztulajdonosok reklamációinak száma is. Köztük a Kertvárosban épült 50 új családi ház lakóié is, akik hozzájutottak ugyan víz- öblítéses fürdőszobához, illemhelyhez, de levezető csatorna híján alig látják értelmét e „korszerűsítésnek", és még csak nem is hibáztathatják érte a Víz- és Csatornamüvek illetékeseit, mert az említett út- í vonalon elhelyezett főcsatorna nem bírná el az újabb bekötéseket. — A jelenlegi nagyon szűkös gépparkunkat legalább kettővel kellene még kiegészíteni ahhoz, hogy megszüntessük j végre, a már évek óta visszavisszatérő lemaradásunkat, - I mondotta. Ami a gépek pótlását illeti, elsősorban anyagi fedezet híján késlekednek, de véleménye szerint a külkereskedelmi szervek is többet tehetnének a beszerzésükért.- Pedig volna rá megoldás, — mondotta. — Például, ha az említett kilincselések helyett visszakapnánk fejlesztési célokra a befizetett amortizáció teljes összegét, amire volt és van is példa, a fővárosi vállalatoknál. Ügy segítenek hát magukon, ahogy tudnak. — Nemrég egy tehergépkocsit alakítottunk át házi műhelyünkben erre a célra, de a hozzá való tartály és kompresz- szor beszerzése ismét csak gyári megrendelés útján lehetséges. Talán mondanom sem kell, hogy ez mennyi időt, utánjárást igényel tőlünk. De talán még ennél is többet a sürgető levelek kezelése, amely mint mondotta, több idő- pocsékolással mint eredményes megoldással jár, a már említett gondjaik miatt. Visszavéve a szót, véleményünk szerint is egyre kevésbé halogatható tovább a sok száz pécsi családot közvetlenül, és az egész várost közvetve érintő súlyos probléma megoldása. Különösen Pécsett, ahol a levegő közismert szennyezettsége miatt, amúgy is sok tennivalójuk van az egészségügyi szerveinknek. Tarthatatlan, hogy ezt még tovább súlyosbítsák a városszerte százával található régi, és sajnos újonnan épült „baktérium tejepek" is. P. Gy. Jogi tanácsadó Kovács József termelőszövetkezeti járadékos olvasónk az elmúlt évben a járadék folyósítása mellett még munkaviszonya alapján 4800 forintot keresett. Az idén a nyugdíjintézet a folyósított ellátás egy részének a visszafizetésére kötelezte. Kérdése hogy helyesen jártak-e el, mert keresete a 6000 forintot nem érte el A 48/1968. (XII, 18.) Korm. sz. rendelet szabályozta újból a járadékok folyósításával es korlátozásával kapcsolatos rendelkezéseket. E szerint a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagság alapján megállapított öregségi és munkaképtelenségi JÁRADÉKOT, valamint özvegyi JÁRADÉKOT J minden naptári év első napjától korlátozás NÉLKÜL lehet folyósítani mindaddig, amíg a JÁRADÉKOS vagy HAZASTARSA KERESETE. JÖVEDELME — a naptári év folyamán — a 3120 forintot NEM HALADJA MEG. Olvasónk esetében helyesen jár» el a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság akkor, amikoi visszafizetésre kötelezte. A most hivatkozott rendelkezés és a végrehajtása táigyában kiadott egyéb jogszabályok külön szabályozzák a nyugdíjasokra és járadékosokra vonatkozó korlátozásokat. A termelőszövetkezeti járadékos a járadék folyósítása mellett csak évi 3120 forintot kereshet, nem pedig 6000-et. Olvasónk kérdésében nem szerepel, de lényeges tudni azt is, hogy a korlátozás összege másként alakul akkor. ha a termelőszövetkezeti tag év közben lesz járadékos. Ez esetben ró már nem az évi 3120 forintos korlátozás vonatkozik. Ilyenkor annyiszor 260 forint Összeggel csökken a keretösszeg, ahány naptári hónap a járadék megállapításáig már eltelt. Például: A termelőszövetkezeti tag járadékos lesz május 1. napjától, akkor a 3120 forintot 4x260 forint összeggel, tehát 1040 forinttal kell csökkenteni. Tehát a járadékos az év hátralévő részében összesen 2080 forintot kereshet a járadék jogszerű folyósítása mellett. Erről egyébként a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a folyósítással egyidejű- | leg a járadékost tájékoztatja. I i Balázs József, Kárász, Ady E. i u 22. sz. alatti olvasónk érdeklődik, hogy1 a Kárászon lévő üzlethelyiségének a bérét július 1. után lehet-e emelni és ezzel kapcsolatban milyen teendői vannak i A nem lakás céljára szolgáló helyiségek béréről a 8/1971. (II. 10.) Korm sz r és az azonos számú ÉVM sz. rendelet rendelkezik, E jogszabályok alapján lehetőség van az üzlethelyiség bérének felemelésére. A béiteteleket a rendelet melléklete tartalmazza Ettől az érdekeltek o rendelkezésekben foglaltak szerint kölcsönös megállapodás alapján e) is térnetnek. A végrehajtási rendelkezés 15. §-a értelmében a bérbeadó köteles o helyiségeket felmérni és ennek során a) azokat rendeltetésüknek' megfelelő bérleménycsoportba sorolni, továbbá b) a bér mértékét módosító tényezőket megállapítani. A bérlővel írásban köteles a bérbeadó közölni: o) a bér méltókét (ezen belül a településkategóriát és a bérleménycsoportot), b) o növelés, vagy csökkentés együttes mértékét és jogcímét, c) a helyiségek számításba vett alapterületét, d) az 1971. június hó 30. napjáig fizetett korábbi bért, illetőleg az 1971, július hó 1. napja után fizetendő új bért, továbbá e) a korábbi és az új bér összege közötti különbözeted Abban az esetben, ha a helyisé gek bérleménycsoportba sorolásánál a felek között a tevékenységi körrel, illetve a rendeltetés jellegével kapcsolatban vita merül fel, a bérbe adó megkeresésétől számított 15 napon belül a) állami bérlő esetében a bérlő felügyeleti szerve, b) nem állami bérlő esetében pedig a tanács végrehajtó bizottságának^ a bérlő tevékenysége szerint illetékes szakigazgatási szerve nyilvánít véleményt. , ■( Az ismertetettek alapján kell eljár-' nia az új bér megállapításával kap-, csolatban. — Pécs nevezetességei miniatűr zománcképeken. Csehszlovákiában, a jabloneci bizsugyárban készült -különleges ékszereket és ajándéktárgyakat kapott a Széchenyi téri ajándékbolt. A zománcberakásos nyakéken, karkötőkön és díszkanalakon a pécsi dzsámi, a minaret és o székesegyház látható. Miírt m házaíiia! az ínszeminátor?
