Dunántúli Napló, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-22 / 119. szám
T971. május 22. DUNANTÜL! NAPLÓ 3 Nem számíthatunk csodákra Kimerüljek a hagyományos munkaerő-tartalékok Új forrás után kell nézni Wásárnystás Dr. Bíró József: Korunkat általánosságban és világméretekben jellemzi a nemzetközi kereskedelem fejlettebb formáinak térhódítása Nem számíthatunk csodákra. Megyénk munkaerő-mérlege 1975-ben, 1980-ban, de még 1984-ben sem lesz jobb, mint ma. Mindig csak avval gazdálkodhatunk, ami van. Ebben a néhány mondatban lehetne összesűríteni annak a tanulmánynak a lényegét, amelyet Piti Zoltán, a Megyei Tanács munkaügyi osztályának főelőadója írt. Ez a tanulmány lesz a diplomamunkája. A tanulmány vázlatos áttekintésére az ad különös időszerűséget, hogy a vállalatok éppen most készítik ötéves terveiket. Abban pedig választ kell arra adni, mekkora létszámot akarnak foglalkoztatni. Kevés a munkába lépő fiatal A legfontosabb utánpótlási forrás a munkába lépő ifjúság. Azt pedig, hogy mennyi fiatal I áll 1971—1984 között évről év- ] re munkába, aránylag nehéz i megállapítani. Tudjuk ugyanis, I hogy a szakmunkástanulók 17 éves, a munkavállaló érettségizettek 18 éves, az egyetemi, főiskolai hallgatók 22—25 éves korukban lépnek munkaviszonyba. A fiúk esetében ezt az időt persze még meg kell toldani több-kevesebb katonai szolgálattal. Mindent - tehát a szakmunkásképző intézeteket, középiskolákat, egyetemeket-főiskolá- kat, katonai szolgálatot — egybevéve, egy átlagos fiatal 20— 21 éves korában áll munkába. Ma 1971-et írunk, a munkába lépő fiatalok zömét tehát azok alkotják, akik még 1950-1951- ben születtek. A többi már'csak számítás dolga. Meg kell nézni, hány gyerek született 1950— 1964 között (s miután a csekély számú halandóságot levontuk ebből), meglehetős pontossággal megmondható, mennyi fiatal munkaerő-tartalék lesz 1984- fcen. Ezt a - valóságban persze kissé bonyolultabb — számítást végezte el a fiatal közgazdász, s ennek alapján állítja: nem készülhetünk fel semmiféle csodára. Kevesebb lesz a fiatal munkaerő, mint amennyire az ötéves tervet készítő vállalatok - a tervkészítés első szakaszában — gondoltak. Ebben az évben például 4100 munkába lé- i pő fiatalra számítottak a baranyai — köztük a pécsi — vállalatok, a valóságban viszont csak 3800 lesz. A többi fiatal az oktatásban, egészségügyben, kutatóintézetekben, közigazgatásban és más munkahelyeken helyezkedik el. S mivel e munkahelyek nélkülözhetetlenek, s mivel a népszaporulat az 1954 es csúcstól kezdve egészen az 1962-es mélypontig állandóan csökkent (1954-ben még 8670 volt az élve születettek száma, 1962-ben pedig csupán 5470), ennek munkaerő-következményei még csak ezután jelent- j keznek. A 70-es évek második I felében például lényegesen feszültebb lesz a munkaerőhelyzet, mint ma, s nem árt, ha erre a vállalatok felkészülnek. Falun is kevés a munkáskéz A vállalatok persze nemcsak a fiatalokkal szoktak számolni, hanem a munkába álló nőkkel és a falu munkaerő-tartalékával is. Való igaz: ez a két munkaerőforrás hosszú időn át szinte kimeríthetetlennek látszott. A kérdés most már így hangzik: így lesz a jövőben is? A fiatal közgazdász válasza egyértelmű: nem. Nézzük a nőket! 1949-ben még csak a nők 45 százaléka volt foglalkoztatott, ma 71 százalék. Illúzió volna abban reménykedni, hogy ez a szám említésre méltóan emelkedhet. A falu munkaerő-tartalékáról sem mondhatunk sokkal jobbat. Igaz ugyan, hogy nálunk még az összlakosság közel 30 százaléka kötődik a mezőgazdasághoz, a fejlett kapitalista országokban pedig a népesség 5—12 százaléka termeli meg a „többi" 88-95 százalék kenyerét. De ha ilyen ütemben haladunk, gyorsan elérjük a fejlett kapitalista országok szintjét, hiszen 1969-ben 48 ezer tsz-tag volt a megyében, de abból csak 29 ezer volt az aktív dolgozók létszáma, s még a 29 ezer főből is csak 21 700 folytatott kifejezetten mezőgazdasági tevékenységet. A többiek az ipari jellegű melléküzemágakban dolgoztak. A 29 ezer fő fele öt éven belül nyugdíjas lesz, következésképp nem hogy munkaerőt ad a falu, munkaerő-gondokkal küszködik majd maga is. Mindent egybevetve: a fiatal közgazdász számításai szerint 21 ezer aktív tsz-tagra mindenképpen szükség lesz a megyében, s komoly erőfeszítésekre lesz szükség, hogy tartani tudjuk a 21 ezres számot. A nyugdíjasok és a gépesítés Reméljük, a fenti számok alaposan elgondolkoztatják a vállalatokat, s megértik, hogy nem építhetünk légvárakat. Valóban csak avval számolhatunk, ami van és lesz, s arra törekszenek, hogy más úton-módon enyhítsenek krónikus munkaerő-gondjaikon. Van ugyanis tartalék, mégpedig a sokat emlegetett műszaki fejlesztés, mely lehetőséget nyújt arra, hogy a foglalkoztatott létszám 15—20 százaléka ne anyagmozgatással és hasonlókkal, hanem hasznosabb tevékenységgel legyen elfoglalva. Hogy ez így történjék, ahhoz persze erőteljesebb anyagi ösztönzőkkel kell serkenteni a vállalatokat. Egy újabb tartalékot jelent az is, ha a nyugdíjkorhatárt elért, de még alkotó erejük teljében lévő emberek tovább dolgozhatnak. Nem arról van szó, hogy fel kell emelni a nyugdíjkorhatárt 65 évre (sok kapitalista országban ugyanis annyi ideig dolgoznak a férfiak), hanem arról, hogy a naptári életkor meg biológiai életkor nem azonos fogalmak. Az átlagos életkor meghosszabbodása reális reményt és lehetőséget nyújt arra, hogy az a jó erőben lévő nyugdíjas, aki akar, tovább dolgozzék. Ehhez persze erőteljesebb anyagi ösztönzésre lesz szükség. Végül a legfontosabb munkaerőforrásra, tehát a fiatalokra visszatérve, el kell érnünk, ■ hogy a népszaporulat tovább ! emelkedjék. Egy nagycsalád alapítására vállalkozó házaspár — a sokféle kedvezmény és juttatás ellenére is — jelentős anyagi hátrányba kerül azokhoz I képest, akik — önhibájukon ki- ! vül — megmaradnak a kényelmesebb egykénél. Ha a mai ! ! hátrányok csökkennek, meg- ! szűnnek, akkor - ha egy ideig i még nem is — legalább a táv- \ latokban enyhülnek a munka- I erő-gondjaink. Gondolnunk kell e távlatokra, hiszen milyen kö- I zel van még 1954—1962 és már | most is érezzük a következmé- j nyeit. Magyar László Munkatársunk telefon jelentése: A május nem szokott kegyes lenni a Budapesti Nemzetközi Vásárhoz. Budapesten ilyenkor, május végén mindig beköszönt a kánikula. A BNV rendezői ezúttal elébe mentek a kánikulának — korábbra, délelőtt 9 órára hozták előre az ünnepélyes megnyitót. A megnyitón részt vett Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla és Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, Németh Károly, a Budapesti Pártbizottság első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és dr. Timár | Mátyás, a Minisztertanács elÁllandó szolgálatban Körzeti orvosok falun Körzeti orvos ismerősöm szí- , vélyesen beljebb tessékel, majd amikor lapozgatni kezdek a jegyzetfüzetemben, meghökken: — Úristen, csak nem hivatalosan? — De igen. — Ki szabadította rám? — Senki. — Nézze, én semmit sem tudok mondani. Az orvosi titoktartás . . . — Inkább arra vagyok kíváncsi, hogyan élnek? — Ajaj! Még rosszabb. Ha dicsekszem, nagyképűnek tartanak, ha meg panaszkodom, az ördög sem hiszi el. * A körzeti orvosnak nincs munkaideje. Rendelési ideje van ugyan, de az legfeljebb azt jelenti, hogy ebben az időben jön a betegek zöme. Mert jönni mindig jönnek. Ha krimi megy a tévében, kétszeres izgalommal nézik: mikor kapják el a gyilkost — vagy mikor szólal | meg a beteghez hívó csengő, j hogy a folytatást csak a virrasztó feleségtől tudhassák meg . . . j Olykor az ünnepi vacsora kel- j lős közepén verik meg az abla- j kot, olykor hajnalban, vagyis I mindig váratlanul és valahogy mindig várhatóan. Beszélgettem egyszer hóügyeletre beosztott munkásokkal. Az égvilágon semmi dolguk nem volt'azon kívül, hogy vártak. A hóesésre, riasztó jelre, a munkakezdésre. Akkor két hete álltak már készenlétben, fáradtak, idegesek, ingerlékenyek voltak — mindenki szívesen vállalt volna akár tíz óra intenzív munkát . .. A falusi körzeti orvosok állandó készenlétben vannak. Városokban aránylag jól meg le- i hét szervezni az ügyeletet — | nincsenek nagy, nehezen áthidalható távolságok. Falun azon- I ban mindig az az ügyeletes or- I vos, aki éppen kéznél van, aki í a legkönnyebben megtalálható. És persze, hogy megtalálható, hiszen néhány óra szabad idő legfeljebb arra elég, hogy átugorjon a szomszédos községbe — távolabbra semmiképp. A vasárnapok egy része elméletben szabad. Ez gyakorlatban csak akkor igaz, ha szabad vasárnapján az orvos „eltűnik" a faluból. Ha otthon tölti a hétvégét, természetes, hogy őt ke- j resik — s természetes az is, hogy 1 a nála zörgető beteget nem j fogja a tíz-tizenöt kilométernyi i távolságban lakó, éppen ins- | pekciós kollégához küldeni. Mert ember, mert orvos — és mert ezt várják tőle a betegek... Dr. Szilágyi Imre drávasza- bolcsi körzeti orvosnak már most fő a feje a nyári szabadság miatt. Tavaly még csak talált valakit, aki helyettesíti két , hétre, az idén — úgy látszik — senki nem akar kötélnek állni. Helyettes nélkül pedig nincs szabadság. Hasonló gondokkal küszködnek a többi falusi kör- ; zeti orvosok is: ha nincs „kül- 1 ső” segítség, egymás között oldják meg a helyettesítést, ez pedig azt jelenti, míg a másik or- j vos szabadságon van, a szomszédnak két körzetet kell ellátnia. Röghözkötöttség. Kimozdulni a faluból, ritka alkalom. Színház, mozi, hangverseny, kiállítások — zsúfolva, nagyon erősen szelektálva, rohanva, két- hárorn nap alatt. A kulturális akkumuláció egy sajátos forrná- | ja, sokszor hónapokig kell élni j belőle. Marad a könyv, a zene, ! a néprajz. Nagyrészt helyben f űzhető hobbyk, ezek jelentik a házon belüli kikapcsolódást. Jelenleg belső szerelési munkálatok folynak, kívül pedig vakolják az épülőfélben lévő szigetvári új Oroszlán szállót. A 13 millió forintos költséggel készülő szállóban 34 kétágyas fürdőszobás szoba lesz. Irb János felvétele nökhelyettese. Jelen volt a kormány több tagja, valamint a politikai, a gazdasági és a társadalmi élet számos vezető képviselője. Ott voltak a BNV alkalmából Budapestre érkezett külföldi vendégek. Részt vett a megnyitón a budapesti diplomáciai testület számos vezetője és tagja. Jelen voltak a külföldi pavilonok igazgatói és a magyar kiállítók képviselői. A vásárt dr. Biró József külkereskedelmi miniszter nyitotta meg. Bevezetőben üdvözölte a megnyitóünnepség résztvevőit, majd így folytatta: — Évről évre növekszik a BNV jelentősége hazánk külA szabad idő nagyon szabdalt, bizonytalan és beosztha- tatlan. Elvesz belőle az adminisztráció, a szakirodalom tanulmányozása és a társadalmi tevékenység. Baranyában a kilencven egynéhány falusi körzeti orvos közül — 1970-es adatok szerint — harminchaton tanácstagok, harmincötén tagjai a Hazafias Népfrontnak, tizenkilencen a NEB-nek és szinte mindenki a Vöröskeresztnek. Az orvosfeleségek nehezebben bírják. Zártabb közegben élnek, erősebb bennük az elvágyódás. Egyébként a falusi körzeti orvosok között — országosan és Baranyában is — elenyészően csekély számú a nő, Ellenpont: az orvosi egyetemre jelentkezőknél jelentősen eltolódott az arány a nők javára... * Baranya helyzete az országos statisztikában: tizenegy falusi orvosi körzet viszonyai jobbak az országos átlagnál, huszonnyolc körzetben a körülmények nagyjából azonosak az átlaggal, huszonöt körzetben pedig rosszabbak a viszonyok az országos középarányosnál. Ez így nem sokat mond, a munka nehézségi fokáról jobban árulkodik az a tény, hogy a megye orvosi körzeteiben sokkal nagyobb a csatolt községek száma, mint másutt. Ezekre a kis településekre, pusztákra is el kell jutni, rendszeresen, vagy alkalmanként egy-egy súlyosabb beteghez. A szalántai orvosi körzethez például hat község és négy puszta tartozik. A legtávolabbi hely Kökény, ez rendelőtől rendelőig 57 kilométeres utazást jelent. Két községbe csak földút vezet, oda gyalog, kerékpárral, vagy alkalmi fuvarral jut el az orvos. Többségüknek van saját gépkocsija, de nyugodtan nevezhetnénk szolgálati kocsinak is: „maszek” útra csak ritkán jut idő. A gépkocsivásárlásnál nem élveznek soronkívüliséget... Meddig lehet bírni ezt a feszített élettempót? A baranyai falusi körzeti orvosok közel fele 3—9 év óta dolgozik ugyanabban a faluban, huszonhaton 10-19 évet töltöttek már el a körzetükben, heten pedig a húsz esztendős egyhelyben töltött szolgálati időn is túl vannak. Túlnyomó többségük negyven éven felüli. Tekintélyes könyvtárak, ragyogóan berendezett otthonok, értékes képek és szőnyegek, gyűjtemények — az anyagi jólét látható jelei. Anyagilag megtalálják a számításukat - erről mindegyik beszélgetőpartnerem titkolózás nélkül, őszintén beszélt. Nincsenek anyagi gondjaik. Társadalmi rangjukhoz méltó életet élnek. De alaposan megdolgoznak érte . .. D. Kónya József gazdasági kapcsolatainak fej» 1 lesztésében. Mindezt bizonyítja j a 35 ország kiállított áruinak 1 magas színvonala. Ezúttal újabb I kiállítók is jelentkeztek, s mindebben a BNV nemzetközi jelen- I tőségének és vonzerejének erősödését látjuk. A növekvő érdeklődésben az jut kifejezésre, hogy a kereskedelmi partnerek kedvezően ítélik meg a magyar nemzetgazdaság fejlődését és keresik a kapcsolatok felvételének, bővítésének módját. Erre kitűnő alkalom kínálkozik a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Dr. Biró József ezután a negyedik ötéves terv külkereskedelmi előirányzatairól beszélt. Részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban erősödni, bővülni fog. Pontosabban: külkereskedelmi forgalmunk növekedési üteme meghaladja a nemzeti jövedelem, az ipar és a mezőgazdaság növekedési ütemét. Egyben kiegyensúlyozott külkereskedelmi forgalmat tervezünk. A fentieknek . megfelelően exportra orientált fejlesztési programot valósítunk meg — mondotta dr. Biró József. — ösztönözzük o magyar és a külföldi vállalatok kooperációit, együttműködését, licencek vásárlását és a piaci együttműködés más formáit. I Külgazdasági kapcsolataink fejlesztésében meghatározó szerepe és jelentősége van a KGST-nek, a Szovjetuniónak. Kereskedelmi politikánk alapelve azonban továbbra is az, hogy fejlesszük kapcsolatainkat mindazokkal az országokkal, amelyek erre a kölcsönös előnyök, alapján hajlandók. Korunkat általánosságban és világméretekben jellemzi a nemzetközi kereskedelem fejlettebb formáinak térhódítása .mondotta végezetül a nemzetközi vásárok jelentőségéről dr. Biró József. A nagyközönség délután 2 órakor birtokba vette a Budapesti Nemzetközi Vásár területét. Mildósvári Zoltán A falusi nők érdekében Bővítik a szövetkezeti j szolgáltatásokat I Fejleszteni, korszerűsíteni kelt a szövetkezeti szolgáltatásokat, oz eddiginél jobban figyelembe véve a falusi nődolgozók és háziasszonyok kívánságait, igényeit is! Erről a témáról tárgyaltak az AFÉSZ-ek megyei nőbizottsógának tagjai tegnap délelőtt a MÉSZÖV székházban megtartott ülésen. A legszükségesebb új szolgáltatás: falusi mosodák létrehozása. Jó példával jár elöl a siklósi ÁFÉSZ, amely a tanács segítségével hamarosan két, nagyteljesítményű mosógépet vásárol. Falun is fokozódott az igény az olyan szolgáltatások, mint a harisnya-szemfelszedés, a háztartási gépek javítása, a lakás karbantartása, az esküvők, és a külföldi utazások szervezése iránt. Komlón, a tanács támogatásával 2.5 millió, Pécsett majdnem 300 ezer és szinte valamennyi ÁFÉSZ 100-150 ezer forintot fordít ebben az évben a szolgáltatások bővítésére. Az ülésen szó esett még a vidéki nők szakmai és politikai képzésének lehetőségeiről, a vezető testületekben dolgozó nők munkájáról és - csatlakozva az akcióhoz — a vietnami gyerekek segítéséről. Hütöszerviz Megyeri út 65. Tel.: 11-52. BARANYA MEGYEI VILLGÉP KISZ.