Dunántúli Napló, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-20 / 117. szám

197t, május 20, DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 Az első szobrászok Siklóson Siklós nagyközség tanácsának fenntartásában üzemel már a Gyimóthy-villa immár hagyomá­nyos alkotótábora: az első hat fiatal szobrászművész már bir­tokba vette a szabadtéri szob­rászműhelyt. Ketten közülük ez idén Siklós ösztöndíját élvezik: Bocz Gyulát és Orosz Jánost ezen a nyáron teljes egészében a tanács látja vendégül. Az el­ső vendégek között egy kül­földi van, a Franciaországban élő magyar származású fiatal szobrász, Pierre Székely. Idén több újdonság várja a villa vendégeit. Elkészült pél­dául a kovácsműhely, amely a szobrászszerszámok karbantar­tására szolgál. A három meg­rendelt nagyológép közül az egyik máris a telepen van. Megszépült maga a villa, a szálláshely is: beépített búto­rokkal, új fekvőhelyekkel látták el, s a nemrégiben alkalma­zott állandó gondnok révén helyben oldják meg a főzést is. Tekintettel arra, hogy ez év­ben először meg kellett pályáz­niuk a fiatal művészeknek a siklósi alkotótelepen való rész­vételt, a fenntartó szerveknek módjukban állt a kőigényeket is figyelembe venni. Idejekorán a telepre szállították így Rózsabá­nya és a nagyharsányi kőbánya megfelelő méretű kőtömbjeit, olyanokat, amelyeket a művé­szek a terveikhez elképzeltek. A régi rendszer szerint, két- háromhetes váltással összesen mintegy félszáz fiatal művész fordul meg a nyár folyamán a Gyimóthy-villában. Július máso­dik felében lesz a nagyüzem: a szimpozion idejére nem hat-hét, hanem egyszerre több szobrász is dolgozik majd az alkotó­táborban. A résztvevőknek kb. az egyharmada lesz az idén külföldi, jönnek művészek Ju­goszláviából, Csehszlovákiából, a Szovjetunióból, Bulgáriából, Lengyelországból pedig hat fiatal művész kapott meghívást az olkotótelepre. Tanácskozás Szalántán Félmilliárd háztájiból Meglepő számok: Baranyá­ban évente mintegy félmilliárd forint értékű árut termelnek a háztáji gazdaságok, amellett, hogy évi 120 ezer sertést, 40 —50 millió liter tejet, 20—25 millió tojást termelnek önfo­gyasztásra. A szántóföld 14,5 százalékán, közel 35 ezer hol­don, gazdálkodnak s a legutol­só — ez év márciusi — állat­számlálási adatok szerint a te­hénállomány 41,5 százaléka, a sertéslétszám közel 60 százalé­ka és a baromfiállomány 69 százaléka a háztájiban van. Ezer hold gyümölcsös, közel 7 ezer hold kert és 5700 hold szőlő képezi a háztáji gazda­ságok tulajdonát. Mindez nagy érték, de nem kisebb az az ál­latférőhely kapacitás sem, amellyel a háztáji rendelkezik, j Ha ezt nagyüzemi férőhellyel kéne helyettesíteni egyik nap­ról a másikra, 2 milliárd forint beruházási költséget emészte­ne fel. Mégis jelenleg 33 ezer állatférőhely áll kihasználatla­nul a baranyai paraszti udva- I rokban, közel félmilliárd forint értékben. Ezekre az összefüggésekre egy nemrég megtartott megyei NEB vizsgálat mutatott rá, s a vizsgálat tapasztalatainak meg­vitatására ankétot hívott össze szerdán délelőtt Szalántán, a Hunyadi Termelőszövetkezet­ben a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság és a két tsz-szövet- ség. A tanácskozásra nemcsak az érdekelt termelőszövetkeze­teket, de a felvásárló élelmi- szeripari vállalatok megyei ve­zetőit is meghívták s nem vé­letlenül. Bizonyos cikkek, mint például a tojás és baromfi ter­melés fékezője éppen a kisüze­mek értékesítési bizonytalansá­ga. A már említett NEB vizsgá­lat felkért vezetője, Pék János, az Állattenyésztési Felügyelő­ség igazgatója, ismertette a vizsgálat tapasztalatait, a ház­táji termelés jelenlegi helyze­tét, és azt, hogy befolyásolták annak alakulását az elmúlt Művelődési intézmények munkája a Megyei Népművelési Tanács napirendjén A művelődési otthon jellegű intézményekről tanácskozott tegnap délelőtt a Megyei Nép­művelési Tanács. Pécsett és Baranyában össze­sen 322 ilyen intézmény mű­ködik. Besorolásuk szerint: 7 művelődési központ, 44 körzeti művelődési ház és 114 klub­könyvtár. 157 intézmény nincs besorolva, mivel a legalacso­nyabb követelményeknek sem felelnek meg. Ez utóbbi — a sok aprófalvas megye ellátásá­ban - igen erőteljes negatív tényező. A közművelődés föl­szereltsége jó 50, közepes 89 és gyenge 184 intézményben - állapítja meg a jelentés. Ki­emelve, hogy a közművelődés­sel sok szerv, vállalat, intéz­mény foglalkozik, tehát ez a tevékenység több szektorú. Nyilvánvaló az együttműködés szükségessége közöttük. A tartalmi munkát illetően intézményeinkben fokozatosan előtérbe kerültek a különböző korszerű kiscsoportos formák. 1971-ben 19 féle, szám szerint 119 klub működik a megyében. A művészeti csoportok száma csökkent, számuk jelenleg 115. A korszerű közművelődéshez megfelelő anyagi bázis szüksé­ges. Ennek célszerű útja: az Negyedmillió üveg sör Sajnos nem zavartalan a nyári sörellátás, különösen a községekben. Tavaly a hiányok kiküszöbölésére a baranyai ÁFÉSZ-e!< — a kishatármenti árucsere forgalom keretében — 3 millió üveg sör behozatalára kötöttek üzletet a jugoszlávok- kal 3 millió tenyésztojás elle­nében. Az idei szerződés, amely az UNIVERSUM (a Baranya megvei A.'ESZ-ek közös válla­lata) és a milrovicai sörgyár között jött létre, mintegy 4 mil­lió üveg sör behozataláról szól. intézmények közös fenntartása. Ebben a községi tanácsok a tsz-ekre számíthatnának a leg­inkább és a jobb együttműkö­dés érdekében is ezen a téren kellene elsősorban tovább lépni. A több, mint 300 művelődési otthon jellegű intézmény közül ugyanis eddig mindössze 18 kö­zös fenntartású és 25 részesül rendszeres, de nem szerződés- szerű támogatásban, A közös fenntartás természetesen két­oldalú kapcsolatokat kell, hogy jelentsen. Különös hangsúllyal vetődik fel a művelődésre szánt anyagi erők összehango­lásának kérdése annak a tu­datában, hogy Pécs Baranyá­ban mintegy 36-38 millió forint áll rendelkezésre évente mű­velődési célokra, a különböző vállalatoknál, intézményeknél, üzemeknél, szerveknél stb. Eb­ből csak a tsz-ek kulturális alapjainak összege meghaladja az évi 5 milliót. Ezzel szemben mennyi jut ebből rendeltetés­szerűen a kultúrára? Talán két­millió, talán valamivel több, legjobb esetben az egész egy­ötöde. Pontos képünk, felmé­résünk nincs erről. Ezért vető­dött fel az elhangzott javasla­tok alapján a népművelési ta­nács egyik legfontosabb állás- foglalásaként, hogy készüljön alapos felmérés a közművelő­dés többszektorúságáról. Külö­nös tekintettel az anyagi erők, a szellemi kapacitás, a tartal­mi célok, törekvések összehan­golására. Erre vonatkozóan - mint az elnöklő Takács Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyet­tese is rámutatott összefoglaló­jában ki kell dolgozni a fel­mérő nunka tervezetét. Ezen túl a testület két fontos hatá­rozatot fogadott el. Egyfelől vizsgálatot kell folytatni a tsz- ekben, ÁFÉSZ-eknél, ktsz-ek- nél és a művelődési intézmé­nyeknél a művelődési összegek célszerűbb felhasználásával kapcsolatban. Másfelől növelni kell a járási népművelési taná­csok szerepét, jobb kontaktus kiépítésével a megyei és a já­rási testületek között. időszakban életbeléptetett kor­mányhatározatok, gazdasági ösztönzők és az állatakciók. Hatásuk Baranyában igen pozi­tív. A termelői ár emelése, a különféle akciók és a szabad takarmányforgalom bevezetésé­nek nyomán megállt a háztáji szarvasmarha-állomány korábbi csökkenése s a létszám 3,9 szá­zalékkal emelkedett. A sertés- állomány pedig a tsz-ben és háztájiban együttesen 33 száza­lékkal nőtt meg. A hízottsertés előállítás a háztájiban meg­duplázódott. A létszámfelfutás amilyen öröm, olyan gond is, hisz máris takarmányellátósi problémával küzd a háztáji gazdaság, helyenként értékesí­tési zökkenők is jelentkeznek. Fékezőleg hat a háztáji állat­tartás fejlődésére a paraszti is­tállók kulturálatlansága, a kis­üzemi gépek, fejőgépek hiánya, helyenként a szakértelem hiá­nya is. A mezőgazdasági ter­melésnek 40—50 százaléka a háztájiban folyik, ennek ellené­re Baranyában csak 15—20 he­lyen van háztáji agronómus. A háztáji gazdaságok koncentrá­lódnak. Ha a szektor adta lehe­tőséget valóban ki akarják használni, úgy a szalántai, a baksai, a szabadszentkirályi, a pogányi tsz-ek példájára, ki kell alakítani a háztáji nagyüzem formáit, meg kell teremteni a közös és háztáji teljes össz­hangját. Kerner Ádám, a vendéglátó tsz elnöke ismertette a már or­szágos hírű szalántai háztáji kooperáció legfrissebb eredmé­nyeit. A Hunyadi tsz-ben a ház­táji gazdaság tavaly 8,3 millió forint értékű árut termelt, ami átlag 27—28 ezer forinttal emel­te meg a tsz-családok jövedel­mét. A háztáji beszámít a nyug­díjba is, a háztájiban végzett munkaórák növelik az idős ta­gok nyugdíjalapját. A közös mellett ebben a tsz-ben a ház­táji gazdaság is virágzó, jól mutatja ezt, hogy az új házak mellé a tagok új istállókat is építenek, ami valóban szokat­lan manapság. A tsz kézben tartja és irányítja a háztáji ter­melést, szerződést köt tagjaival az értékesítésre, ellátja azokat takarmánnyal, fuvarral. Ebben a szövetkezetben semmiféle korlá­tozás nem sújtja a háztáji gaz­dálkodást s az mégsem a közös rovására, hanem annak javára virul, A vitában többen felszólaltak. A kátolyí tsz képviselői sürget­ték a háztáji kisgép ellátás ja­vulását. Brunn József újpetrei tsz-elnök a tornyosodó takar­mányproblémákban látja a ház­táji állattartás fő buktatóit. Megszólaltak a felvásárló és ellátó vállalatok vezetői is. Sza­bó László, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója ki­jelentette, hogy a megyében a nagy túlkínálat ellenére minden sertést fel fognak vásárolni, ha az eladási szándékot a tsz vagy a tsz-tag legalább egy hónap­pal előre bejelenti. Salamon Gyula, az AGROKER igazgató­ja elmondotta, hogy 100 darab NDK gyártmányú kisfejőgépet rendeltek meg, amiből az első húsznak már itt kéne lennie. To vábbá kérte az illetékeseket mérjék fel pontosan a háztáji kistraktor és gépigényeket. A kerttulajdonosoknak örömhír, hogy 50 japán motoros perme­tezőgépet rendelt meg a keres­kedelem. Emellett 2600 hátiper­metezőgép beszerzéséről gon­doskodtak. Ezen kívül a kisüze­mek részére is adnak el olyan gyomirtó szereket, amelyekkel a kapálás kiküszöbölhető. Kuru- csai József, a Mecsekvidéki Pincegazdaság igazgatója el­mondotta, hogy az általuk fel­vásárolt évi 250 ezer hektoliter bor egynegyedét a kistermelők adják. A fő probléma az, hogy a kisüzemi szőlők elöregedtek, gépesítettségük megoldatlan. Az új szőlőtulajdonosok száma ugyan nő, de szakértelmük mi­nimális, szaktanácsadásról és államilag ellenőrzött szőlősza­porítóanyag ellátásról mielőbb gondoskodni kell. Montreali előadás Bihari Ottó professzor beszámolója Gépkocs'nyereménv- belétkünyve'i sorsolása Az Országos Takarékpénztár a gépkocsi nyereménybetét­könyvek 40. sorsolását a város­sá nyilvánításának 700. évfordu­lóját ünneplő Győrött, a Kis­faludy Színházban rendezte meg. Szerdán a késő délutáni órákban a vidéken váltott be­tétkönyveket sorsolták. A sorso­láson azok a 10 és 5 ezer fo­rintos betétkönyvek vettek részt, amelyeket 1971. január 31-ig váltottak és április 30-án még forgalomban voltak. A vidéki betétkönyv-tulajdonosok között 269 gépkocsit sorsoltak ki. A Baranyában váltott 5 ezer forintos betétkönyvek közül a következők nyertek: Sorozat szóm A kisorsolt gépkocsik gyártmánya, típusa 1 511 448 Trabant Limousine 601 1515 215 Moszkvics 412 1518 218 Skoda S 100 1 529 808 Moszkvics 412 1 532 351 Polski FIAT 1500 1 533 639 Moszkvics 412 1 535 313 Skoda S 100 1 540 119 Polski FIAT 1500 1 541 714 Wartburg de Luxe 1 541 986 Skoda S 100 1 550 435 Polski FIAT 1300 1 553 063 Zaporozsec 966 1 553 465 Wartburg de Luxe 353 1 556 994 Polski FIAT 1500 1 564 391 Polski FIAT 1500 1 566 916 Skoda 100 10 000 forint összegű betét­könyvek: 1 001 513 Moszkvics 412 1 010 505 Skoda S 100 1 013 278 Moszkvics 412 1 019 627 Skoda S 100 1 021 252 Trabant Limousine 601 1 021 321 Moszkvics 412 1 024 636 Wartburg 353 1 027 663 Skoda S 100 1 028 105 Zaporozsec 966 Dr. Bihari Ottó pécsi jogász- professzor, az MSZMP Bara­nya megyei Végrehajtó Bizott­ságának tagja a napokban tért haza Kanadából. Odakint ugyanis a Canadian Slavist Studies nevű folyóirat foglal­kozik a kelet-európai kérdések­kel, s Bihari professzor tagja e folyóirat szerkesztő bizottságá­nak. A folyóirat és a Bostoni Egyetem körül alakult ki egy olyan elképzelés, hogy egy sok­rétű konferenciát hívnak össze. Ezen mindazokról a kérdések­ről, amelyek a kelet-európai és közép-kelet-európai szocia­lista országok vonatkozásában felvetődnek, tárgyalni kívántok, így irodalomtörténetről, törté­nelemről, kevés nyelvészetről, politikai tudományról és most először az egész szervezet éle­tében — jogtudományról. Ez utóbbi végett kérték fel Bihari professzort, hogy tartson oda­kint előadást. — Montrealban, a Sir George Williams University keretén be­lül tartottam meg a konferen­cia két jogi előadása közül az egyiket. A másikat, amely in­kább polgári jogi, nemzetközi magánjogi és nemzetközi köz­jogi jellegű volt, amerikaiak tartották. Az enyém a szocia­lista államszervezet alkotmá­nyos modelljeinek fejlődéséről szólt francia nyelven. Utána vita következett, ebben egy Egyesült Államok beli s poli­tika-tudományokkal foglalkozó professzor szólalt fel, egy szin­tén amerikai összehasonlító­jogász és egy lengyel szárma­zású kanadai jogász, aki az összehasonlító büntetőjoggal foglalkozott. Élénk vita volt, sole kérdés merült fel. Kiderült az, hogy bár elég sok írásos információjuk van a szocialista országokról, egy sor kérdést nem tudnak feldolgozni, mert hiányzik az állandó és szerves kapcsolatuk az európai szocia­lista országokkal. Ezt is próbál­ták most kissé pótolni. Hálásak voltak bizonyos információkért, amelyek intézményeket, így például az előttük ismeretlen szerkezetű, irányzatú új magyar választójogi törvényt megvilágí­tották előttük. Egyébként Euró­pából húszán voltunk, közülük ketten a szocialista országok­ból, egy bolaár történettudós és én. Az előadásom valószínű­leg megjelenik majd Kanadá­ban.- A sokrétű konferencián kí­vül milyen érdekességeket ta­pasztalt odakint?- Úgy tűnik, hogy Kanada francia nemzetiségű területei­nek nemzetiségi követelései el­riasztják a kanadai angol tőkét, s ez nagyobbítja Quebec és Montreal gazdasági gondjait, mert ez a tőke így más tarto­mányokba kerül. De az is ész­revehető, hogy az amerikai tőke kezd beáramlani, s per­sze hozza magával az amerikai tőke gondjait. F.i D. Az országos szakmai konferencián 20 díj a pécsi tanárjeiöiteknek Szatyor Győző: Ormánság Megyei borverseny az Olimpiában Szerdán délelőtt 130 fehér és 40 vörös bor kezdte meg ver­sengését az Olimpia étterem­ben az érmekért. A magas színvonalra jellemző, hogy a zsűrinek egyetlen bort kellett tíiszkvalifikálnia és a 169 bor­ból 151 érmet kapott. A zsűri elnöke ezúttal dr. Katona József, az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet főigazgatója volt, aki kijelentette, hogy az 1970-es évjárat az utóbbi idők egyik leggyengébb évjárata volt or­szágosan, melyből a badacso­nyi borok mellett csak a ba­ranyaiak emelkednek ki. Ez a megye a szőlő és bortermelés legszélesebb skáláját képes — fehér és vörös borfajtákban, klasszikus és szupermodern mű­velés módokban, az asztali bo­roktól a minőségi borokon ke­resztül a természetes csemege­borokig — felvonultatni, ebben talán csak Heves megye veszi fel a versenyt Baranyával. A korszerű ízlésnek megfele­lően szinte valamennyi vörös­bor úgynevezett száraz vörös­bor volt, ami azt jelenti, hogy a termelők bátran élnek a sav- talanítás lehetőségével. Meg­említette ugyanakkor az érlelt, úgynevezett ászkolt ízek, az ó-ízek hiányát, márpedig a bor­piacot formáló francia Ízlés az ászkolt vörösborokat helyezi előnybe, szemben a fehérbo­rokkal, ahol a friss ízek a di­vatosak. Végezetül kiemelte, hogy a mezőny színvonala a szekto­roktól függetlenül igen egysé­ges volt. Ezt a megállapítást egyébként az érmek is igazol­ják. Bár a Villányi Állami Gaz­daság hegemóniája még min­dig tart— hisz a legtöbb arany­érmet kapta ezúttal is —, de hét aranyból négyet már nem vörösborral szerzett meg Villány és ez némileg meglepő. Vil­lányba összesen 15 aranyérem került, ebből hármat a helyi termelőszövetkezet, egyet a szó­ié és gyümölcstermelő társulás, kettőt Baumstark György, eqy- egyet pedig iljú Kratofil Illés és Plank Ádám szerezte meg. Kishars dny a második helye­zett 7 arannyal, ebből négyet a termelőszövetkezet kapott — $ ezzel a tsz-ek versenyében az első lett, — három aranyérmet Mézes Ferenc, kisharsányi ter­melő szerzett meg, aki viszont a legsikeresebb egyéni terme­lője volt a versenynek. Pécsre is hét aranyérem került, ebből négyet a Pécsi Szőlészeti Kutató Intézet, egyet a Pécsi Állami Gazdaság, egyet-egyet pedig Barta Jenő és Havrán István pécsi kistermelők nyerték el fe­hér boraikkal. A verseny egyik meglepetését a belvárdgyulai tsz szolgáltatta két aranyérmé­vel. Jeleskedtek a hosszúhetényi borok is, két aranyérmet szerez­tek. végül a megye legrégibb versenyzője, a nagytótlalusi Kordé Mihály — állandó zsűri­tag — ezúttal is két aranyérmet vihetett haza. Kiemelkedően szerepelt az egyetlen nem ter­melő, de borforgalmazó válla­lat, a Mecsekvidéki Pincegaz­daság is benevezett boraival, amelyekkel nyolc aranyérmet szerzett a nívós versenyen. A 45 aranyérem mellett 56 ezüst és 48 bronzérem talált a versenyben gazdára. A pedagógusképző intézmé­nyek országos szakmai konfe­renciája nemrégiben zárult Egerben. A Pécsi Tanárképző Főiskola hallgatói dolgozataik­kal és szemléltető eszközeikkel húsz díjat nyertek. A tizenöt, egyenként ezer fo­rintos különdíj közül ötöt hoztak el a pécsiek. A jutalmazottak: Szűcs Erzsébet, Kiss Judit, Fehér Katalin és dr. Pestiné Harczos Vera, valamint a történelmi tan­szék hallgatóinak közös mun­kája is különdíjat kapott. A 800 forintos I. díjasok: Vár­aljai Klára, Dobó Eszter, Koltai Dénes, Ihász Lajos, Mészáros Imre, Szatyor Győzd. II díjasok (600 forint pénz­jutalom). Horváth Erzsébet, Bás- ti Enikő, Gösiné Horváth Kata­lin, Türk Ilona, valamint a me­zőgazdasági tanszék hallgatói­nak közös munkája. Ili díjat nyertek (400 forint pénzjutalom): Benke Sarolta, Horváth Katalin. Bazsika Rózsa, Kóbor István,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents