Dunántúli Napló, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-20 / 117. szám

1971. május 20. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Lesz-e Pécsnek tökéletesen tiszta ivóvize? Az utolsó előtti lépés Elkészült a félüzemi zónás reaktor Amrkor megépült Mohács és Pécs között a dunai vízveze­ték, enyhültek a város vízgond­jai. Azonban mindjárt új prob­lémák jelentkeztek: a mai na­pig is erősen kifogásolható a víz minősége. A város nagy­része csaknem kizárólag Duna- vizet kap, ami a Duna vízállá- tásától, hőmérsékletétől, évszak­tól stb. függően többé-kevés- bé büdös és kellemetlen ízű, néha teljesen ihatatlan. Aligha akad olyan közéleti fórum, ahol emiatt ne merültek volna fel jogos panaszok. A problé­ma megoldására a Vízművek felettes hatósága támogatásá­val komoly erőfeszítéseket tett. A víz tökéletes és gazdaságos tisztítására irányuló kutatások sikerrel zárultak. Megvan tehát a remény, hogy az egész város belátható időn belül szagtalan, jó ízű ivóvizet kap! A Pécsi Víz- és Csatorna- művek vegyészmérnöke, Petkó Gyula tájékoztat kutatócsoport­ja munkájáról: — Elöljáróban megjegyzendő, hogy a Duna-víz részaránya a város vízellátásában az utóbbi években jelentősen megnőtt. A mohácsi vízkiemelőműben de­rítésre, üszögön csak szűrésre és fertőtlenítésre alkalmas tech­nológiai berendezések vannak. Ilymódon jelenleg a durva le­begő szennyezések eltávolításá­ban és a víz sterilizálásában merülnek ki lehetőségeink. — Ez nyilvánvalóan nem elég. — Korántsem. A vízben ol- datlan, főleg gyűrűs vegyületek- ből álló szagos és ízrontó szennyezések ellen nagyüzemi- lég nem tudunk hatásosan be­avatkozni. Miért nem számoltak annak­idején az'üszögi víztisztító ter­vezői ezzel a szennyező kompo­nenssel? — Még ha számoltak is, a tervezés időszakában egysze­rűen nem állt rendelkezésükre megfelelően kidolgozott tech­nológia már csak azért sem, mert ilyen probléma általában az ipar nagyarányú felfejleszté­sével egyidejűleg lép fel, tehát Magyarországon nem túlságo­san régen. — Ahogy említette, azóta már megvan ez a bizonyos techno­lógia. — Igen! Vállalatunknál kö­rülbelül 1967 óta foglalkozom intenzíven felszíni víz íz- és szagproblémával kapcsolatos kutatással. Az Országos Víz­ügyi Hivatal hozzávetőleg 3 millió forinttal járult hozzá az eddigi kutatásokhoz tekintettel a téma országos jelentőségére. Már a kezdet kezdetén kide­rült, hogy tulajdonképpen két­féle eljárás hozhatja meg a kívánt eredményt: az aktív- szenes szűrés vagy az ózoní­zálás. Az a felismerés sem vá­ratott sokáig, hogy az aktív­szenes szűrés önmagában rend­kívül drága módszer. Ezekután teljes intenzitással az ózonos kutatásra álltunk. — Hogyan tisztítja az ózon a vizet? — Az ózon bomlékonyságá- nak köszönheti tisztító képessé­gét. Ózonizátorban termeljük az ózontartalmú levegőt és old­juk a kezelendő vízben. Az ózonmolekulá bomlásánál ato­mos oxigén szabadul fel, ami rendkívüli reakcióképessége folytán a szennyező aromás vegyületeket bonyolult reakciók­ban roncsolja. A kísérletek la­boratóriumi szakaszában nagy­számú Duna-vízminta és külön­böző modellvizek (mestersége­sen szennyezett vizek) elméleti ózon szükségletét határoztuk meg. Kiderült, hogy a műszaki irodalomban szereplő 1—2 gramm vízköbméterenkénti ózon­adag 4—5-szörösére, vízminő­ségtől függően 5—10 grammos adagra van szükség a tökéle­tes tisztításhoz. — Ez a tény újabb nehéz­séget okozott, ugyanis az is­meretes elnyeletőberendezések, reaktorok ilyen adag mellett nagyon rossz hatásfokkal: 30— 50 százalékos ózonveszteséggel dolgoznak. A különböző rend­szerű reaktormodellekkel való kísérletek tömege végül elve­zetett az optimálisnak tűnő rendszerhez, mely a zónás re­aktor nevet kapta. — Ez a reaktor készült most el? — Igen, mégpedig félüzemi nagyságrendben. Általában egy új, ismeretlen technológia beve­zetése a következő lépésekből áll: alapkutatás, laboratóriumi modellkísérletek, félüzemi kísér­letek, nagyüzemi építés. Ilyen értelemben jelenleg az utolsó előtti lépésnél tartunk. Hogyan működik a zónás reaktor? — Ha azt mondom, hogy el­lenáramú heterogén csőreaktor fázistérsebességarány gradiens­sel, azt nem sokan értenék. A működési elvét különben sem részletezhetem, mert a beren­dezés szolgálati találmányként szabadalmaztatási eljárás alatt áll. Inkább csak annyit, hogy már az első üzembehelyezéskor 1 százalék alatti ózonveszteség­gel dolgozott és kifogástalan, jó ízű vizet termelt. Kapacitása 120 köbméter naponta. Még az idén kidolgozzuk a nagy­üzemi reaktor tervezési alap­adatait, ezekután a többi már „csak” pénzkérdés. Százszoro­sára kell növelni a berende­zést, — Mit jelent ez anyagiak­ban? — Pontos adatokat csak a A Budapesti Közlekedési Vállalat FELVÉTELRE KERES villamoskocsi-vezetőket és autóbuszvezetőket Jelentkezhetnek« 8 általános Iskolai végzettségű, 20. életévét be­töltött szakképzettség nélküli férfi és nő dolgozók, mert válla* laton belül kiképezzük VILLAMOSKOCSI - VEZETŐNEK 21. életévet betöltött férfi gépkocsivezetőket, akik 1 éves — 3,5 tonnás — tehergépjármüvezetöi gyakorlattal rendelkeznek és vállalaton belül kiképezzük AUTÓBUSZVEZETŐNEK Bérezés a kiképzési idő alatt is a Kollektív Szerződés szerint. Minden dolgozó és családtagja részére, autóbuszra, villamosra, HEV-re és Metróra szóló díjmentes utazási igazolványt biztosí­tunk. Jelentkezés: Bp., VII., Kertész utea 16. és a vállalat valamennyi telephelyén. félüzemi kísérleti szakasz lezá­rása után tudok mondani, — azonban 10—15 millióra becsül­hető a beruházás költsége, az üzemköltség pedig 30 fillér alatt marad köbméterenként. A lakosság ivóvíz-ellátása a tanács feladata és gondja. Ezt a 15 milliót is az évi költség- vetésből kellene előteremteni, ami nyilván nem megy könnyen. Annyi viszont bizonyos, hogy a lehetőségen érdemes elgondol­kozni és ha már e fontos kér­dés támogatását bizonyította a tanács eddig is, a program vég­leges befejezésével kár lenne várni. Rab Ferenc „Temetésre sietünk../ Gyorshajtásért prémium? „Szigorúbb intézkedéseket kérünk a gyorshajtó gépjármű- vezetőkkel szemben ..„A belső forgalmi sávban halad­tam a városban ÓO kilométeres sebességgel. A hátam mögött jövő Wartburgos rámdudált és amikor elhúzott mellettem, fe­lém kiáltotta „Mi van Mazsola, majrézunk?" „Az eddiginél is jobban éljen jogával a rend­őrség, vegyék el a vezetői en­gedélyt a száguldozóktól”. Naponta kapjuk a telefonhí­vásokat, leveleket olvasóinktól és idézhetnénk még többet is: valamennyien már nem is ké­rik, hanem követelik a KRESZ szabályainak fittyet hányó gép- járművezetők elleni erélyesebb megtorlást. Érdekessége a do­lognak: eddig csak gyalogosok írtak szerkesztőségünknek, vagy telefonáltak felháborodott hangon és beszélték el a ve­lük megtörténteket, az utóbbi időben viszont mind több gép- járművezető is kikel a gyors- hajtők ellen. Érthető: mert a megengedett sebességet túllé­pők nemcsak a gyalogosok tes­ti épségét, életét veszélyeztetik, hanem a többi gépjárműveze­tőét is. Nem szólva arról, hogy a szabályok megszegői nem­egyszer a saját életüket is koc­káztatják! Januárban 14, februárban 18, márciusban 24, áprilisban pedig már 32 balesetet okoz­tak a megyében a gyorshaj- tók. A rendőrség a mind gya­koribb, úgynevezett „radaros” ellenőrzéssel igyekszik a bal­eseteket megelőzni. Ebben az évben eddig 300 szabálysér­tési feljelentést tettek a sebes­séget túllépő gépjárművezetők ellen. Több ellenőrző lapot, il­letve vezetői igazolványt is be­vontak. De mi indokolja a rohanást? Mit válaszolnak a gépjármű- vezetők, amikar kérdőre von­ják: miért lépte túl a megen­gedett sebességet? * Pécsett a Bőrgyár környékén j a Bolgár Néphadsereg útján csatornafektetési munkákat vé­geznek az úttest szélén. Jói lát­ható helyen kitették a táblát, a megengedett maximális se­besség ezen az útszakaszon 20 kilométer. Az elhelyezett radar mutatója alaposan túlleng a 20-as számon, gyakran a 30-at 40-et mutatja. — Nincs kilométerórám — mondja a KR 24-87-es rend­számú motorkerékpár vezetője. Ö is tudja, hogy ez nem el­fogadható kifogás. Fizeti az 50 forintos helyszínbírságolást. Az 50-es számra ugrik a ra­dar mutatója, amikor a CU 54—46-os rendszámú személy­Rohamosan emelkedik a gyorshajtók száma - Sokszor nézni is rossz, ahogy hajtanak - „Félünk az úttest mellett dolgozni” gépkocsi közeledik. Megállít­ják. A kocsi hátsó ülésén egy koszorú. — Temetésre sietünk — mondja a gépkocsivezető mel­lett ülő nő. „Temetésre sietünk” — fur­csa „ízét" érzem ezeknek a a szavaknak az adott helyzet­ben ... És jönnek egymásután mo­torosok, személygépkocsik, dömperek, — 30, 40, 50 kilo­méteres sebeséggei a megen­gedett 20 helyett. Valamennyi megállított gépjárműnek veze­tője látta a sebességkorlátozó táblát, tudja is, mit jelent... — A munkások félnek itt dolgozni, ők mondják — véle­kedik a csatornafektetés mun­káinak vezetője. — Munka közben gyakran kell kilépniök az úttestre, egy rohanó jármű és kész a baj... * A radar következő állomása a 6-os főközlekedési útvona­lon az úgynevezett „Cupi-te- lep”, mindkét oldalon házso­rok, tehát lakott terület. Hetvenöt kilométeres sebes­séggel közeledik Szentlörinc fe­lől az AD 07-77 rendszámú sze­mélygépkocsi. Vezetője szó nélkül veszi elő pénztárcáját. — 100 forintra bírságolom — mondja a főtörzsőrmester. Körülbelül 60-nal közeledik az SB 65-12-es rendszámú te­hergépkocsi. Nincs rendben a menetlevele sem. A feisőszent- mártoni Zrínyi Tsz gépjárműve. A menetlevél nincs lepecsétel­ve. — Egy idős bácsi intézi ezt a tsz-ben, így adta oda — mondja a gépjárművezető. — Mindkettőjüknek illő tud­ni, hogy egy menetlevél mikor szabályszerű — mondja a fő­törzs, miközben a vezető sze­mélyi igazolványát lapozgatja. Amikor elporzik a teherautó, a főtörzsőrmester nekem mond­ja: — Négy kiskorú gyermeke van. Most büntessem meg, — csak a családjától vonom el azt a százast. Jó lenne, ha nemcsak a rendőrség, hanem a gépjármű­vezető is gondolna a családjá­ra ! A radar elhelyezésétől szá­mított első félórában sok a szabálysértő, utána szemmel láthatóan lassul a forgalom, így van ez máskor is: gyorsan elterjed, a gépjárművezetők figyelmeztetik egymást, — vi­gyázz, ellenőrzés! Nem baj ez, sőt helyes. Még kívánatosabb lenne, ha akkor is figyelmez­tetnék egymást, amikor nincs ellenőrzés! Úgy látszik, az IB 99-49-es rendszámú személyautó veze­tőjét nem figyelmeztették, mert 75—80 kilométeres sebesség­gel közelít. — Gyorshajtásért 100 forint­ra bírságolom — mondja a rendőr. — Hajlandó fizetni? — A vezető mellett eddig ülő nő hirtelen kilép a kocsi­ból : — Ne fizessen semmit — mondja a gépkocsivezetőnek. — Én kértem meg szívességre, az Uránnak alkatrészért vol­tunk, most még fizessen is? Majd csekken befizetjük, fizeti a vállalat. — Ha vállalati bélyegzővel érkezik a csekk, az újabb eljá­rást von maga után — mond­ja a főtörzs. —.A vállalat nem fizetheti ki. — Akkor majd prémiumot adunk neki, abból fizeti! — vágja rá szinte erélyes hangon a nő. Prémiumot gyorshajtásért? Különös díjazása a szabálysér­tésnek. „Majd prémiumot adunk"! Ki adja? Netán az erélyes hangú hölgy? És mi­ből adja? A saját zsebéből? Vagy netán a vállalatéból? És hogyan számolja el? A gyorshajtás a baleseti okok első helyén áll. Garay Ferenc Reprezentatív tanácsterem a városházán Tanácsterem. Kietlen, szigorú falak, sivár asztalok, kényelmet­len székek jelentették számom­ra tegnapig ezt a fogalmat. Ma: meleg diófabarna és meg­nyugtató zöld falborítások, mo­dern zománcképeket, ó-arany függönyöket, világos színükkel, üdítő asztalokat látok magam előtt, ha tanácsteremre gondo­lok. Igaz, ez a tanácsterem nem szokványos, s még nem is közismert. A Pécsi városi Ta­nács épületének első emeletén található, s egy vörös márvány­nyal borított, Pécs belvárosá­nak óriásméretű panorámaképé, vei díszített előszobán át köze­líthető meg. Arra készült, hogy a város és a megye legrango­sabb vendégeit fogadják ben­ne. A terem rendeltetését kiegé­szítő társalgó sem készült ke­vesebb igénnyel: díszfaburko­lata pécsi viszonylatban egye­dülálló. Mind a tanácsterem, mind a társalgó anyagában és formai megoldásában a modern képzőművészet határát súrolja. Az új létesítményt Vida Gyula belsőépítész tervezte. Dicséret­re méltó, hogy a tervek alapján mindössze két és fél hónap alatt alakították ki régi iroda- helyiségekből és rendezték be mostani formájában a Pécsi Tatarozó valamint a Pécsi Ve­gyesipari Vállalat dolgozói. H. M. Az újvidéki Magyar Szó írja Pécsi üzlet Eszéken, eszéki üzlet Pécsett A hazai lapok a múlt év végén egy újszerű kezdeménye­zésről számoltak be. A pécsi és eszéki kereskedelmi szervek a mind jelentősebb kishatár- menti áruforgalom utón üzletek cseréjét is tervbe vették. Az elképzelés szerint Pécsett ju­goszláviai árukat forgalmozó, Eszéken pedig magyar árukat értékesítő bolt nyílna. Az Újvidéken megjelenő Ma­gyar Szó most terjedelmes anyagot közöl a témával kap­csolatban, mely — a még min­dig meglévő nyitott kérdések ellenére — bizonyos előrehala­dásról tudósít. A pécsi bolt helyét a közel­múltban kijelölték Eszéken, a Szabadság téren. A boltot a BARANYAMÉK rendezi be, s tartja fenn. Élelmiszerek, gyü­mölcslevek, befőttek, borok és egyéb élelmezési cikkek kap­hatók majd az üzletben, mely­nek élén magyar vezető állna. Az eszékiek boltját ugyancsak a belvárosban helyeznék el. A boltot az eszéki Mezőgazda­sági Ipari Kombinát látná el áruval, s e cég alkalmazottja lenne az üzletvezető is. Elvileg valamennyi kérdést tisztázták már, változatlanul nyitott azonban néhány vám-, illetve árkérdés. Csak egyetlen példa: Jugoszláviában gyakran ingadoznak az árak. Kinek kell viselnie az árváltozás követ­kezményeit, s egyáltalán: hogy történjen az elszámolás? Az újvidéki lap tudósításá­val kapcsolatban tegnap fel­kerestük Fodor Imrét, a BARA­NYAMÉK igazgatóját, aki lénye­gében minden kérdésben ha­sonlóképpen nyilatkozott. A gondolatot minisztériumi szin­ten is elfogadták és helyeslik, s mellette vannak az illetékes megyei szervek is. Pécsett bár­melyik pillanatban át tudnak adni, egy üzletet az eszéki kom­binát képviselőinek, s megíté­lésük szerint a fogyasztók ré­széről érdeklődésben sem lenne hiány, a vámilletékek kérdése illetve a kölcsönös kockázat- vállalás problematikája azon­ban még nyitott. A tárgyalások mind a hazai, mind a jugoszláv szervekkel folytatódnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents