Dunántúli Napló, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-19 / 116. szám
?971. május 19. DUNANTOLI NAPLÓ 3 Az osztályozásról vagy többről van szó? Levél a szerkesztőséghez Autóbusztortúra Harkány fürdőn Nem elég már elnézést kérni - tenni kell a harkányi közlekedés érdekében Az elmútt hónapokban többször foglalkoztunk az általános- és középiskolákban — egyelőre nem kötelező érvénnyel — bevezetett új ellenőrzési-értékelé- si-osztályozási elvekkel. A problémák tisztázására, az eddigi iskolai tapasztalatok összegezésére beszélgetésre hivtuk meg szerkesztőségünkbe a városi és .megyei oktatási csoport vezetőit. Kabar Ferencet és dr. Bernáth Józsefet, valamint a csoportok munkatársait, Bárdi Lászlót, Kelenfi Elemért, Kiss Elemért és Kisbalázs György szakfelügyelőt. A beszélgetés ösz- szegezését az alábbiakban kiséreljük meg. Az osztályzat és az osztályozás amolyan „vörös posztó”-nak számít. Az érdekelt felek, a szülő, a pedagógus, a diák kivétel nélkül izgalomba jönnek, Ha erről esik szó — a szakiroda- lom ezt úgy fejezi ki, hogy „osztályzatcentrikus a szemléletünk". A szülők nem is gondolják, hogy a pedagógus sem osztályoz szívesen, legjobban ó szeretne valamilyen pontosabb mércét alkalmazni. A gyerek kétszeresen fél a jegytől — nemcsak a fe- leltetés okoz idegi izgalmat a számára (egyes kutatók szerint a legtöbb iskolai ártalom itt éri a tanulót!), hanem a következmény is: vajon otthon hogyan fogadják az érdemjegyet. A szülök figyelme elsősorban — és érthetően — a jó jegyekre terjed ki, s legtöbb szülő számára jelesnél, s netán jónál rosszabb jegy már elképzelhetetlen. Az osztályozás tehát kulcsszerepet tölt be az oktatásban, ezért határozták el az oktatásügyi gazdái, hogy itt kell változtatni. Nem az osztályozás változikl Mindenekelőtt srögezzük le, hogy nem az osztályozás változik (ha korábbi cikkeinkben egyszerűsítés céljából ezt a szót használtuk is). Továbbra is kapnak érdemjegyet a tanulók, továbbra is öt jegy közül választ a pedagógus, viszont változik annak a módja, ahogy érdemjegyet kaphatnak a tanulók, változnak azok a módszerek, amelyekkel a tanár megszervezi az osztály és az egyes tanulók munkáját. Szakkifejezéssel: átalakulóban van az el- lenörzés-értékelés-osztályozás rendszere, sőt, az egész tanítási óra is. Eddig a hagyományos órán a diók a feleletéért kapott egy érdemjegyet, amely többé-kevésbé tükrözte o tanuló tudósát egy kisebb anyagrészből. Az új gyakorlat szerint a tanuló érdemjegyet kaphat a feleleten kívül más megnyilvánulásaiért, az iskolán kívülről hozott tudásáért (ha az kapcsolódik az óra anyagához), s külön munkájáért is. Tehát a tanár sokoldalúan tájékozódik tanítványa tudásáról, képességeiről. A diák nincs annyira kitéve egy-egy feleltetés „szeszélyének”. Mi valósult meg mindebből egy év alatt? Beszélgetésünk résztvevői szerint az új elveket alkalmazó pedagógusok előbbre léptek. Kevesebbet halljuk az órán a tanárt, s többet dolgoznak egyénileg a tanulók. Korántsem jelenti ez azt, hogy a tanár kevesebbet dolgozik. Sót! Egy olyan óra előkészítése, ahol mindenki aktívan tevékenykedik, sokkal idő- és munkaigényesebb (különösen az elején), mint a hagyományos óráé. A feladatlap önmagában nem üdvözít Említettük, hogy o legtöbb tanár elismeri: az osztályozás — becslés. Mivel jobb módszer nincs a teljesítmény mérésére, kénytelen ezt alkalmazni. Nos, a szubjektivitás kiküszöbölésének, illetve csökkentésének eszköze a feladatlap. A témazáró feladatlap célja az, hogy a gyerekek egy-egy nagyobb anyagrész után adjanak számot tudásukról, tehát összefüggéseket lássanak, nagyobb egységeket és ne egy-egy anyagtöredéket, leckét tanuljanak meg. A témazáró feladatlapok alkalmazásával egyelőre sok probléma van. Mint a vitában elhangzott sok pedagógus a feladatlapok használatával eleve lemondott a bevezetőben említett sokoldalú informálódásról. Mások szerint a feladatlap azért sem megoldás, mert olyankor méri a tudást, amikor az még nem megérlelt. Fél év múltán az egyik gyereknél ugyanaz a tudás megvan, a másiknál már elhalványult Egzakt tárgyakból (matematika, fizika) a megoldást a programozott tankönyvek jelentenék. ahol a feladatmegoldással egyidőben az ellenőrzést is el lehetne végezni. A feladatlap ellen azt is felhozták, hogy lehetetlenné teszi, hogy a gyerek maga lássa meg a lényeget hiszen a feladatlapot készítő tanár kérdései az általa már feltárt lényegre vonatkoznak. Igaz, hogy a témazáró kérdéseinek pontozása objektívabbá teszi az osztályzást mintha egy szóbeli feleletet kell elbírálni, de a feladatlap önmagában semmit sem old meg. A jegyeknek tulajdonított túlzott jelentőség, a jegyfétisizmus akkor csökken, ha a tanár a már említett sokoldalú információ- szerzést biztosítja, ha a jegyekkel a tanuló valóságos tudását teljesítményét térképezi föl. Persze, a jegyközpontúsóg még belátható ideig nem szűnik meg. Többek között az is elősegíti a továbbélését hogy az egyetemi felvételeknél sorsdöntő lehet a középiskolából hozott pontok száma. S itt mind a közép- mind a felsőoktatásnak megvannak a tennivalói: minél jobban tükrözi a középiskolai osztályzat a tanuló valódi tudását, annál könnyebb a felvételiztetók dolga. S minél sokoldalúbban vizsgálnak a felvételi bizottságok (nemcsak a tudást, hanem a rátermettséget, képességeket, magatartást), annál kevésbé van helye a középiskolai jegyekkel folytatott „manipulációknak". Marafkó László Ha a KISZ KB is jóváhagyja, elsőként Budapesten alakulnak meg az egyetemista szolgáltató szövetkezetek. Kelenhegyi Emil, az OKISZ elnökhelyettese arról tájékoztatott bennünket, hogy kedvező döntés esetén az alapszabályok kidolgozása már nem jelent nehézséget. Azt hiszem, ha szolgáltatásról — bővülő szolgáltatásról van szó — mindenki felsóhajt. Mert ki ne örülne annak, ha egy javítást gyorsabban végeznek el a részére? S melyik diák ne örülne, ha mellékkeresethez, zsebpénzhez jut. Ráadásul úgy, hogy egyben szakmájában is gyakorlatra tesz szert? A szövetkezetekbe tömörülő diákok ugyanis csak olyan munkát végeznének, ami szakterületükhöz tartozik, sót, amiből esetleg technikusi oklevéllel, szakmunkásvizsgával rendelkeznek. Arról puhatolóztunk a pécsi egyetemeken, főiskolákon, van-e hajlandóság a diákok részéről bárminemű szolgáltató tevékenység végzésére, illetve van-e olyan munka, amelyet végezni tudnának. Műszaki Főiskola Ami a javító munkákat illeti, talán a legnagyobb bázis ez lehetne. (Gondoljunk csak az épületgépész, épületvillamossági, felvonás stb. szakos hallgatókra.) így először Juhász Jenőt, a Pécsi Polláck Mihály Műszaki Főiskola főigazgatóját kérdeztük meg: ö hogyan vélekedik a hallgatók ipari szolgáltató munkájának gondolatáról? — Első hallásra is megkapó ez a gondolat. Sok hallgató jelentkezik nálunk is engedélyért valamilyen munkára. (Pl. vagonkirakásra.) Ha ezt mi hallgatólagosan jóváhagyjuk, akkor érdemes elgondolkozni: menynyivel hasznosabb, ésszerűbb lenne szervezetten magasabb Emlékezés Thury Györgyre A híres végvári kapitány halála 400. évfordulója alkalmából Thury György történelmi napokat rendeznek Nagykanizsán május 22—25. között. Az ünnepi program rendezői között a Dunántúli Tudományos Intézet is szerepel. Május 22-én ősbemutatóra kerül sor: az úttörőházban elhangzik Bárdos Lajos: Thury György emlékezete c. kórusműve. 23-án Thury György emlékkiállítást nyitnak a múzeum kiállító termében. Ugyanezen a napon felavatják a várkapitány bronzszobrát, amelyet Borsos Mihály készített. 25-én a Magyar Történelmi Társulat Dél-dunántúli Csoportja emlékülést tart az Erkel Ferenc Olajipari Művelődési Házban. szintű, szakmájukba vágó munkát végezniük. Az ötlet tehát nem rossz, végleges választ azonban csak azután adhatok, ha majd ismerem mórazOKISZ- nak és a KISZ KB-nak a főiskolai szolgáltató szövetkezetre vonatkozó elgondolását, tervezetét. Ha lakosságigény van rá - már pedig tudott, hogy van —, akkor mi sem fogunk elzárkózni előle. — Természetesen a hallgatók periodikus igénybevételéről lehet szó. A zárthelyik, vizsgák, nyári gyakorlati időszak alatt természetszerűleg szünetelne ez a szolgáltatás. Ezen túl azonban jól jöhet a hallgatóknak is és nemcsak a kereset miatt Műszaki szakembereket nevelünk és ehhez műhelygyakorlatot házon belül is kötelesek végezni. Sokan viszont szívesen vállalnának plusz megbízásokat Is. Egy biztos: óriási kapacitást lehetne felszabadítani. A szövetkezet nyáron is működhetne a vizsgák és kötelező gyakorlat közti időszakban. (Ehhez csupán annyit: a jövendő szövetkezetek alapszabálya szerint csak jól tanuló hallgatók vehetnének részt a munkába ív) Orvostudományi Egyetem Régi szövetkezeti múlttal rendelkező egyetem. 1957-ben alakult meg a szövetkezetük, amely jelenleg a 48-as téri épületben egy vegyesboltot és egy presz- szót működtet. Az új tömbben egy presszót és egy vegyesboltot nyitottak. Ugyanakkor a hallgatók „szabad kapacitásá- ! nők" kihasználására bevezették a klinikai nővérek helyettesítését. A hallgatók díjazása megfelel a szakképzetlen ápolónőkének. Dr. Antal Ernőnek, a rektori hivatal vezetőjének véleménye szerint az ötlet jó, csupán meg kellene keresni azokat a munkalehetőségeket, amelyek az egyetem profiljába vágnak. Persze, nehézségek akadnak, mert az amúgyis talán leginkább megterhelt orvostanhallgatók május vége felé, a vizsgaidőszak közeledtével úgyszintén „leállnak”. Tanárképző Főiskola Talán a legtöbb remény itt van. Vonyá József KISZ-titkárral és Uzsoki Valéria érdekvédelmi felelőssel beszélgettem a témáról. Pécsett erről a főiskoláról indult el az albérleti és munkairoda szervezése. Az iroda kiválóan működik, a közeljövőben új otthonba költözik, az Alkotmány utca 2-be. A helyiséget a városi KISZ-bizottság rendezi be. Szokatlanul sokféle munkát végezhetnének a főiskolások: korrepetálást (most is csinálják, „ki-ki" alapon, de a munkairoda közvetítésével); szerelési Harkányfürdő nagyon szép hely és igen jó strandolási lehetőséget kínál, így nem csoda, ha a vasárnapi kánikulai meleg elől sok század magammal Pécsről menekültünk a felüdülést kínáló harkányi strandra. Már a kiutazás sem volt nagyon eszményi. Egymás lábát taposva és 6 éves kisfiámat még kisebbre zsugorítva mégis csak kiértünk. munkákat (vannak technikumokban végzett, műszaki szakos hallgatók); nyelvtanítást, esetleg rendszeresen, jól megszervezve tolmácsolást vállalatok, intézmények részére. És még valamit: közismert, hogy azoknál a családoknál, ahol a hozzátartozók nem tudnak vigyázni a kisgyerekre, a szülök nehezen mozdulhatnak el otthonról moziba, színházba. Kisgyerekekre nemcsak főiskolások, hanem más intézmények hallgatói is vigyázhatnának. Joggal kérdezheti valaki, mire jó a szövetkezet, ha mindezt bárki „egyéni” alapon is csinálhatja. Csakhogy a munkaalkalom felkutatásával a szövetkezet esetében nem kellene törődni. Igaz, a kapott összeg egy részét le kell adni a szövetkezetnek, de ha egész évben jól dolgoznak a tagok, év végén szép nyereséget oszt a szövetkezet is. A KISZ . Megyei Bizottsága nemrégiben érdekes vizsgálatba fogott. Kérdőíven érdeklődött a megye tsz-einél, vállalatainál, hogy milyen munkákban igényelnék a pécsi felsőoktatási intézmények hallgatóinak segítségét Az eddig befutott kérdőívek szerint megvan a társadalmi igény a diákok szabad szellemi kapacitása iránt. Talán az új, kényelmesebb helyre költöző albérleti és munkairoda lehetne a koordináló tevékenység első szerve, istápolója. Mert annyi bizonyos, hogy akár szövetkezeti alapon, akár anélkül, de érdemes kapcsolatot teremteni a jelentkező igények s az egyelőre még szunnyadó energiák között M.—6. Évi 12000 forintos keresetig foglalkoztathatók az egészségügyi nyugdíjasok Az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az egészségügyi és szociális intézményekben, valamint a gyógyszertári központokban foglalkoztatott nyugdíjas orvosok, gyógyszerészek és középfokú egészségügyi dolgozók, (ápolók, műtősök, asszisztensek, védőnők stb.) évi 12 000 forintot keres- I hetnek nyugdíjuk korlátozása I nélkül. Az esetleges veszélyes- ! ségí pótlék nem számít be az említett keresetbe. Az ilyen keretben foglalkoztatott nyugdíjasok munkáját létszámkorlátozás nélkül vehetik az intézmények igénybe. Nem számít be a 12 000 forint keresetbe az évi jutalom 500 forintot meg nem haladó része, valamint a miniszteri vagy I magasabb kitüntetés alapján adott bármilyen összegű jutalom sem. Autóbusszal mentem s azzal is kívántam visszatérni is, mert lakásom megközelítéséhez ez a lehetőség volt a legelőnyösebb. Amikor leszálltunk a végállomáson, gondossan áttanulmányoztam, a menetrendet, amely jól láthatóan ki volt függesztve az autóbusz várótermének ablakában s kijegyeztem magamnak a részemre legelőnyös- nek látszó Pécsre induló járatok indulási idejét Eszerint Pécsre ind. 17.45, 19.15 gyors- járat 20.15 és végül 21 órakor. Fájó szívvel, de mégis korábban abbahagyva a fürdést úgy döntöttem, hogy a 17.45-ös járattal haza megyek, hogy elkerüljem a később várható tumultust. Pechemre nagyon sokan igy gondolkodtak s így mintegy harmincad magammal lemaradtam a járatról. A forgalmista közömbös arccal nézte test és könyök-harcunkat a feljutásért s ugyanilyen közömbösen vette tudomásul azt is, hogy sokan lemaradtunk, mondván; nincs semmi baj, Pécsre még több járat is indul, s mint aki jól végezte dolgát, bezárta irodáját és 18.30 órakor eltávozott $ nem láttuk már többször. 19 óra körül most már mintegy 180—200, — köztük kb. 50 gyermek — főre szaporodott utas megkezdte a helyezkedést, hogy számára minél előnyösebb helyzetbe kerüljön akkor, ha az autóbusz beáll. Az autóbusz nem állt be, mert egyáltalán nem is jött. Nem jött később sem. Majd úgy 20 óra ,A gtá.O jött egy kisméretű kocsi, amely már zsúfolva volt. Még Siklóson megtelt. Az elkeseredett tömeg nem engedte tovább indulni, mindaddig, míg a kocsi vezetője — forgalmista híján — el nem ment segítségért telefonálni. Visszatérve közölte, hogy az itt tartózkodó szerződéses járat és egy Pécsről indítandó nagykocsi haza fog bennünket szállítani. Ezután elment Pécsre. A szerződéses járat vezetője, — nagyon helyesen — csak a gyermekes szülőket vette fel, de így is nagyon hamar tele lett a kocsi. Én kisgyermekkel lévén feljutottam. Kb. 21.15 órakor elindultunk és meg is érkeztünk Pécsre 22 óra után. Útközben nagyon sok megállónál tömegek várakoztak, bizonyítva azt, hogy kellett volna jönni előzőleg is kocsinak. A vezetőnk igen lelkiismeretes ember volt. Itt használom ki az alkalmat, hogy sokad- magam nevében köszönetét mondjak neki. Bevallása szerint hajnali 4 óra óta ül volán mellett, de még így is vállalta azt, s erre becsületszavát is adta, — hogy visz- szamegy Harkányba s, segít beszállítani a kint rekedt utasokat, látva azt, hogy a kisegítésre küldött kocsi nem lesz képes ezt megtenni. Nem tudom, hogy a történtekért ki a felelős s nem is feladatom ennek kidéiítése. — Eme tortúrán keresztülment utazni kívánókkal egyetértésben elvárjuk, hogy az erre illetékesek kiderítsék s vele szemben szigorúan eljárjanak. Nem lesz elég a már szokványos elnézési nyilatkozat, azért sem, mert a jövőre nézve Harkányfürdő több gondosko dást érdemel a Volán részéről, hogy ne fordulhasson elő több ilyen eset. Juhász Mihály Pollack Mihály Műszaki Főiskola dolgozója Befejezéséhez közeledik a Tanárképző Főiskola új épülettömbjének építése. Az épületben a föld rajz, a kémia, az állattan tanszék, négy, egyenként 150 személyes és egy 50 személyes előadóterem, valamint a tanszéki helyiségek és laboratóriumok kapnak helyet Szunnyadó energiák — reális igények *
