Dunántúli Napló, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-18 / 115. szám
T971. május T8. DUNÁNTŰLI NAPLÓ 7 Az ÁKF célja: a fogyasztók érdekvédelme Ellenőrzik az építőanyagipari termékek minőségét A i Adam i Kereskedelmi ” Felügyelőségnek — Pécsett, a Kossuth utca 3. sz. alatt — van a hivatala. Vezetője, Faludi Ármin. Ötödmagával évente általában 800—1000 vizsgálatot végeznek el, a megye, illetve városainak kereskedelmi hálózatában. Munkatempójuk tehát meglehetősen feszitett, még akkor is, ha a hivatal tizenkét, illetve a szakszervezeti és tanácsi szervek több mint száz társadalmi ellenőre segíti a feladatok megoldásában. Tevékenységük sokrétű, de ezúttal csak kizárólag a minőséggel kapcsolatos ellenőrzések tapasztalatairól kértünk tájékoztatást Faludi Ármintól. — Bármilyen szakmai jellegű boltban végez a felügyelőség vizsgálatot, az áruk minőségének ellenőrzése semmiképpen nem maradhat el! Alapvető feladatunk a fogyasztók érdekvédelme. — Milyen eszközök állanak rendelkezésre? — Általában érzékszervi és vizuális vizsgálatokat tudunk elvégezni, kivéve az italárukat, amelyekhez műszereink vannak, mint a refrakto, a szeszfokoló vagy a borfokoló. Természetesen nem kell azt hinni, hogy az érzékszervi vizsgálat esetleg véletlenszerű, vagy pontatlan eredményt hoz. Ugyanis kellő tapasztalatokkal rendelkezünk, és ha alaposabb kifogás alá kerül egy-egy iparcikk, akkor a Megyei Minőségvizsgáló Intézettel, vagy a KERMI-vel lépünk érintkezésbe. A két szerv aztán vegyi, vagy műszeres vizsgálatot végez el. — Tapasztalataik szerint milyen mértékben fordul elő áru- hamisitás? — Borhamisítással az utóbbi években nem találkoztunk, az idén pedig még egyáltalán nem. Tavaly fordult elő, hogy egy helyütt magasabb szeszfokú tömény italt alacsonyabb szeszfokú itallal kevertek. Ez esetben a szabálysértés persze nem maradt el. A tejvizezés is nagyon ritka. Ennek egyik oka az, hogy a tasakos tej korszerű csomagolása — ez vonatkozik az üveges tejre is — egyenesen kizárja a csalás lehetőségét. — És a kannás tejnél? — Visszaélést itt sem tapasz toltunk. Bár a lehetőség — mondjuk adott. De szigorú sza bály: a kannák le vannak pe csételve. Addig nem szabad következő kanna pecsétjét fel törni, míg az előzőben van te. — Minőségi kérdés egyes tér mékek szavatossági ideje is Milyen intézkedést hoz az ÁKF, amennyiben lejárt szavatosságidejű termékeket talál? — Tapasztalataink leszűkülnek néhány cikkre, de ezekre sajnos elég gyakran. Ezek: a pörköltkávé, a desszertféleségek, bébiételek és a likőrarómák. Itt több lehetőség van. A szavatosság közvetlen lejárta előtt a kereskedelmi vállalat saját hatáskörében értékcsökkentéssel eladhatja az árut. Egyes termékeket még szavatossági idő utón is eladhatnak, természetesen olcsóbban. De van olyan termék, amelyet az ÁKF azonnal kivon a forgalomból és ezt eladni nem szabad. Az eljárás sokrétű lehet, többnyire az áru jellegétől, romlandóságától függően. Mindenesetre kellő szigorral lépünk fel a szavatossággal kapcsolatos szabályok megsértői ellen. A közelmúltban Komlón az ÁFÉSZ-nek öt, illetve másutt a Baranya i megyei Élelmiszer-kereskedelmi Vállalat tíz boltvezetőjét büntettük meg, éppen emiatt. A kivetett pénzbírság esetenként 300—500 forint volt, amelyet a boltvezető saját zsebéből fizetett meg. — Manapság különböző fórumokon folyik a vita: a hibás termékért kizárólagosan az ipar felelős-e, vagy a kereskedelem is? Mi erről az ÁKF véleménye? — Én helyesbíteném a kérdést: a vita inkább arról zajlik, hogy a kereskedelem milyen messze mehet el a felelősség áthárításában? Ugyanis: a hibás termék gyártásáért nyilvánvaló, hogy a gyártó fél a felelős. Azonban a fogyasztót ez egyáltalán nem érdekli, és igaza is van. A pultnál nem az ipar, hanem a kereskedelem képviselőjével áll kapcsolatban. Igaz, hogy a kereskedelem ma már a kifogásolható termékeket általában visszaveszi, és ez helyes is. De az a baj, hogy a hibás termék egyáltalán eljut a fogyasztóig! Vagyis, a kereskedelem felelős azért, hogy minőségileg kifogásolható árucikket átvesz az ipartól. Amit most mondok, felelősséggel vállalom annak hitelét: egyáltalán nem javult a kereskedelmi vállalatokon belül a hálózati ellenőrzés, a minőségi átvételnél. Sőt, még az átvételt megelőzően, a szerződésben sem kötik ki a minőségi feltételeket. — Gondolom, az eladó valóban nem tehet róla? — Ha az eladó nem is, de a vállalat óruátvevői annál inkább. Higgye el, nem túlzók, de a Centrum Áruházat kivéve, végigmehet a Kossuth utcán, aligha hiszem, hogy valamelyik üzletben önnek felmutatnák a különböző áruk úgynevezett szabványát. Pedig minden terméknek külön megvan a maga szabványlapja, amely rögzíti a minőségi feltételeket. Nézze csak meg, ez például a kenyér szab- 'vány-nyomtatványa. Az egyik rovat így szól: „Nem hozható forgalomba, ha ... a kenyér torz alakú, végig repedt, felülete kormos, vagy más szennyeződé- sű, szalonnás, ragacsos ...” és így tovább. — összegezve tehát: a kereskedelem felelőssége már ott kezdődik, mielőtt a termék még úton van. Ez persze nem mentesíti az ipart, amely elsődlegesen felel gyártmányáért. A múlt év novemberében feltűnően sok hibás zománcárut találtunk a TITÁN Nagykereskedelmi Vállalatnál. Lehívtuk a KERMI-t, ők mindjárt magukkal hozták a gyártó Lamport Vállalatot és itt a TITÁN képviselőivel közösen alaposan átvizsgáltuk a meglévő két vagon árut. Az I. osztályúnak minősített árunak 25—30 százaléka, tehát majdnem egyharmada csak a II. osztályú minőség követelményeinek felelt meg. — Mit tervez az ÁKF a közeljövőben? — Az időpontot nem akarom elárulni, de rövidesen az ÉMI, továbbá a KERMI és a Szabványügyi Hivatallal közösen 30 — 40 napos alapos ellenőrzést végzünk: az építőanyagipari termékek minőségét ellenőrizzük. Rab Ferenc Javuló munka- és életkörülmények A bányavállalatok folytatják lakásépítési akciójukat - Közel 100 millió forint az állami gazdaságok szociális fejlesztésére Lakás, munkahely, szociális ellátottság — ezek a ma már szorosan összefüggő tényezők valamennyi vállalat, gazdaság, illetve üzem fejlesztési terveiben megtalálhatók. Alábbi összeállitá- sunk célja vázlatos képet ad arról, mit Ígér ebben a vonatkozásban a IV. ötéves terv, illetve annak első esztendeje, az idei év? Lakásépítési kölcsön Pécs két nagy bányavállalata közül úgy tűnik a Mecseki Érc- bányászati Vállalat helyzete kedvezőbb 1971-ben. A már átadott lakásokkal együtt közel 400 bányásznak adnak ez évben új otthont. Az igényeket azonban még ez az óriásnak tűnő szám sem fedezi. Ezért a vállalat évenként 2—2 millió forinttal járul hozzá az egyéni lakásépítési akciókhoz. Egy- egy dolgozó 15 és 30 ezér forint közötti támogatásban részesülhet a gyermekek számától és szociális helyzettől függően, természetesen az urán érdekeit figyelembevevő kötelezettségek mellett. A Mecseki Szénbányák évi 1,5 millió forinttal támogatja dolgozóik hasonló jellegű építési akcióit. Különböző kötelezettségvállalások mellett 30 ezer forint vissza nem térítendő és 20 ezer forint kölcsönnel A gyújtófácska gyára Gyufagyár. Ha a zsebemben meglapuló apró skatulyára gondolok, fellengzősnek érzem az elnevezést, - a „gyár" fogalma valahogy más élményekhez kötődik bennünk. Átvágok a szegedi piactéren, aztán 1 balra egy kis utcán, — s előttem a gyár. Igazi gyár, több emeletes üzemépülettel, udvar-szelő vágányokkal, s az egész környéket messze lenéző, tekintélyes kéménnyel. Emelkedik a fogyasztás Az udvarban, hátul az alapanyag raktár. Jókora nemes nyórtörzsek, elég lenne átölelni. A hazai erdőgazdaságok szállítják, mi ezt használjuk, mert ez a legjobb, és mert ez van. Az északi országok inkább fenyővel dolgoznak. Egész kis erdőt gyújtogatunk el egy év alatt: a szegedi gyufagyár fafelhasználása, egy esztendő átlagában 8-9 ezer köbméter. Kicsit hihetetlenül hangzik, ha egy-egy gyufaszál méreteit tekintjük, — de a gyár termelése már indokolja ezt az erdőnyi meny- nyiséget. 1965-ben, egy év alatt 312 millió doboz gyufa készült a szegedi gyárban, 1970-ben már elérték a 354 milliós mennyiséget. Itt a doboz a mértékegység, minden terméket átszámítanak ötven szálas dobozra, különben az ördög sem tudna eligazodni. Emelkedik a gyufafogyasztás. Nyúlt arccal nézek Nagy Lajos adminisztratív vezetőre, — hát ez hogy lehet? Csak úgy szórakozásból senki sem használ több gyufát, sokkal többen A tavasz, az érettségik ideje, egyben az országjáró diákok szezonja is. Városunkban is az ország minden részéről, a diákcsoportok tucatjai érkeznek. A képen: Tatabányai tanulók a Dóm-téren sem vagyunk, mint néhány esztendeje . . .- A gyufa nálunk olyan olcsó, ha leejtjük, lehajolni sem érdemes érte. Ez az egyik ok. Aztán: a dohánygyárak nagyon jól tudnák igazolni, hogy egyre több lesz a dohányos, végül pedig, nagyon elterjedt a gáztűzhely használata, az pedig eszi a gyufát, - mondja Nagy Lajos. Az ország másik gyufagyára, - a budapesti — korábban jórészt exportra termelt, keresett, kelendő cikk volt külföldön a magyar gyufa. Most mór ők is a belföldi piacot látják el.- Egy időben nálunk is lehetett külföldi gyufát kapni...- Dehogy lehetett. Az is magyar gyufa volt, csak külföldi megrendelőknek készült. Milliós termelésnél nem tudjuk hajszálnyira kiszámítani a mennyiséget, így ami megmaradt, azt belföldön forgalmaztuk, - mondja Nagy Lajos. „Szikra“ és „Béke“ A többméteres vaskos törzseket rövidebb „gurigákra" fűrészelik, és lehántják róla a kérget. Ezután gépbe kerül, kés alá, s a gép úgy gombolyítja le a szívós szövetű fát, mintha egy papírhengerről papírt húzna valaki. A furnérszerű lapok vastagsága pontosan egyezik a gyufaszólévol. A következő munkafolyamat a tésztát vágó háziasszonyt idézi • egymásra teszik a lapokat, s a kés szépen, egyformán gyufaszállá szeleteli. A hosszúság kétféle lehet: „szikra", vagy „béke” méretű. Az előbbi a rövidebb, „harminc filléresnek” ismert gyufa, a „béke" a negyven filléres. Szegeden elsősorban „szikra” méretet gyártanak, de a fogyasztó jobban kedveli a hosszú, tovább égő gyufát. A gyufaszálat szárítják, majd egy csiszolódobon keresztül a rostába jut, - csak az egészséges, egyforma szálak maradnak fenn. A másik masinát legszívesebben sündisznónak nevezném, olyan mintha a „hátából” milliónyi tüske állna ki. Ezek a tüskék a gyufaszálak, a gép lyukakkal teletűzdelt fém-szalagjából állnak ki, sűrűn egymás mellett, szabályos sorokban. Ezek az örökmozgó sorok először forró parafinban mártóznak meg, aztán a csokoládészín barna masszában. És ettől kezdve már „fejesek". Száradtam barna fejjel térnek vissza a kiinduló pontra. Persze, nem törvényszerű, hogy a gyufafejek barnák legyenek. Festék hozzáadásával bármilyen színt ki lehet keverni, — csakhogy az esztétikum nem minden: a barna festékanyag olcsó, a színes ennek többszö rösébe kerül. Egy gyár is lehet patrióta: a szegedi ünnepi játékok alkalmával, — ráfizetéssel, — saját zsebből, színes fejű gyufákat hoztak forgalomba Szegeden és környékén Színes most is készül, levélgyufának, reprezentatív, és reklámcélokra. A doboz külön utat jár végig. Hajszálvékony falemezként indul, ügyes gépek hajtogatják, ragasztják, szemmel alig követhető sebességgel. Külön készül a borító, — szaknyelven küldoboz, — és külön a belső. Valahol a munkafolyamat közepén találkoznak. Azelőtt asszonyok válogatták össze, most a gyár műszak’ gárdája által konstruált gép végzi az összeházasítást. Az adagológép gyufoszála- kat pottyant bele, minden dobozba 48—50 szál kerül, címkét kap, egy másik gép pedig rákeni a dörzsfelületet. " Mindenütt fergeteges iramú a munkatempó. Igyekezni kell: a gyár napi termelése egymillió háromszázezer doboz. Azt mondják, amikor ástak a gyárudvaron, a földben még találtak fehér foszfort. Szinte sisteregve, mérges gázt eresztve bomlott, amikor napfényre került. Azelőtt ez volt az egyik alapanyag. Kevés negyven éven felüli embernek maradt foga, aki huzamosabb időt töltött itt . . . Négyszázan dolgoznak a gyárban, többségük nő. A gyufagyártás betanított munka, szakmunkások csak a TMK-ban és az energiatelepen dolgoznak. Czakó Gyuláné 1931-ben kezdte, most is itt dolgozik, - nem ő az egyedüli, aki húszharminc éve szolgálja itt a gépeket. A dolgozók közül majd másfélszázan törzsgárda tagok A gyárnak étkezdéje, bölcsődéje és napközi otthona van, saját művelődési háza, a gyu- faiparnak üdülője a Balatonon. A gyár, pontosabban a Gyufaipari Vállalat szeged: telepe, - nem tartozik a legfiatalabbak közé. Először 1858- ban létesült itt gyufagyár Pálfi Lipót és veje építették A következő évszám, 1926, ekkor Általános Gyufaipari Rt. néven svéd érdekeltség lett a gyár, - 1949-ben államosították. Egy lobbanás és vége A gyufa sorsa az, hogy el égjen. Egy lobbanás, néhány másodperc, és vége. Több időbe kerül, míg elkészítik Egyébként sok kicsi, - valóban sokra megy: a Gyufaipari Vállalat szegedi telepének dolgozói, tavalyi eredményeik alapján, 14 napi nyereségrészesedést kaptak. D. Kónya József segítik az építkező bányászokat. . Sajnos náluk más lehetőség 1971-ben má’ csak nagyon kevés van. Mindössze a József utcában 10, a Szekfű utcában pedig 9 lakást építenek a vállalat saját anyagi eszközeiből. Ezenkívül, csak néhány a szanálásra ítélt lakások pótlására épített lakással rendelkeznek. Fürdők, öltözők Az állami gazdaságok nemrég elkészült negyedik ötéves tervükben nemcsak folytatni, de fokozni kívánják a dolgozók élet- és munkakörülményeit javító szociális, kommunális ráfordításokat, beruházásokat. A Bolyi Állami Gazdaság például több mint 30 millió forint szociális jellegű beruházást tervez a következő öt évben. Ebből 10 millió forintot fordítanak lakásépítésre, ötmillióért készenléti lakásokat építenek, a másik ötmillió forintból pedig dolgozóik kislakásépítését támogatják. Egyéb szociális, kommunális célokra, fürdők, öltözők, étkezdék stb. építésére 11 milliót szánnak, üdülő építésére pedig 3,6 millió forintot, hogy csak a lényegesebb tételeket említsük. Bármely gazdaságot ragadjuk is ki a tíz közül, mindegyik többet akar tenni dolgozói jobb élet- és munkakörülményeiért a következő időszakban, mint eddig tett. Megyei szinten ez az összeg igen jelentős, kifejezetten szociális célokra 25 milliót, szolgálati lakásépítésére 10 milliót, útépítésre és villany, víz, valamint hírközlő eszközök fejlesztésére, tehát kommunális célokra 30 milliót fordítanak a gazdaságok. A felsoroltakon kívül évi ötven magánépítkezéshez adnak anyagi támogatóst, amit öt év alatt 250 új lakást jelent a megyében. Új technológia A baranyai szövetkezetek egyre többet fordítanak műszaki fejlesztésre és a dolgozók szociális ellátottságának javítására. Új technológiák bevezetésével a termelékenység, új termékek készítésével pedig a választék növelését tűzték ki célul. A Pécsi Építő Szövetkezet idén vezeti be az alagútzsalu- zatos építési eljárást — segítségével megháromszorozza a lakásépítési kapacitást. Másfélezer lakást adnak így át 1975- ig. A Baranya megyei Háziipari Szövetkezet új telephelyén — Bajcsy-Zsilinszky út 9. szám alatt — alakítja ki textilrész- legét. A harmadik negyedévben költöznek. Új gépet is vásárolnak közel félmilliós költséggel — ez a gép a díszítő-cérnázó. Segítségével egy újszerű, modern bútorhuzattal jelennek meg a piacon. A Szigetvári járási Építő Ktsz gépkocsiszerviz létrehozását vette tervbe. A sásdiak most épülő lakatosüzeme— ahol építőipari nyílászáró szerkezeteket gyártanak majd — a második félévben már termel. Belépésével közel 40 százalékkal nő a ktsz termelési értéke. A Pécsi Faipari Ktsz új lakkszóró üzemet épített — bútorok szebbek lettek. Az egészségvédelmi szempontok is kedvezőbbek, mert a szálló lakkszemcséket vízfüggöny köti le. A Siklósi Építő Szövetkezet egymillió forintos gépvásárlási akciót kezdett és lassan megkezdődik a hároméves ütemben épülő új telephely építkezése is. Hütőszerviz Megyeri út 65. Tel.: 11-52. BARANYA MEGYEI VILLGÉP KTSZ.
