Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám

a DtINANTÜLI NAPtO 1911. április 8. Művészi, régi, ritka vagy érdekes Ikon — szőnyeg — bútor QWesseiényi-féle összeesküvés 31. évfordulójára Az ikonokat nem sorol­hatjuk sem a festészet, sem az ötvös művészet közé, bár alapelemei mindkettőből te­vődnek össze, Az ortodox egyház számára már évszá­zadokkal - ezelőtt készítettek ikonokat fára festve. Az az ikon fajta, amelyet ma gyűj­tenek, részint a XVIII—XIX. századból származik, részint a XIX. század második fe­léből, — ez utóbbi többnyire nemesfémmel borított. En­nek a gyűjtése általános, mert szemre igen tetszetős a csillogó arany, ezüst borí­tás, noha művészi értéke sokszor az előbbi alatt ma­rad. A festett fa alakjainak meghatározott részeit szaba­don hagyják (Jézus, Mária feje és keze), a többit álta­lában ezüst lemezzel bebo­rítják. Az ezüstlemez dom­borított, a képhez kapcsolódó törzset, karokat ábrázolja. Itt is különbségek vannak az egyszerű fémdomborítású, aranylappal borított, — és ezüstlap borítású, tűzara- nyozott művészi kivitel kö­zött. Drágább ikonoknál gyakori, hogy féldrágakövek­kel díszítik. A fenti leírás általában az orosz ikonokat jellemzi, míg Romániában gyakori, hogy az egész ikon művészien kimunkált, fél­domborműves, ezüstlapból áll. Hasonlóak a régi bib­liákat, könyveket borító ezüst, vagy aranyozott ezüst borítólapok, melyeket most a könyvtől elválasztva, önál­lóan használják, mint repre­zentatív díszét a lakásnak. Számosán gyűjtenek kü­lönböző egyházak szertartá­saihoz szükséges tárgyakat; hímzett zárdamunka mise­ruhát. úrasztala térítőt, cibó- riumot. paténát, úrmutatót, kelyhet, menórát, (hét- vagy nyolcágú gyertyatartó) csen­gettyűt, tömjénfüstölőt. A fémtárgyak vagy ezüstből, vagy bronzból készültek, me­lyek tűzaranyozottak, — s antikvitásuk a XVIII. szá­Kétajtós barokk fenyőfa szekrény a 11. század má­sodik feléből. zad közepére nyúlik vissza. Régebbiek már a múzeum birtokában vannak, illetve az újabbakkal együtt az egy­házak használatában. A műgyűjtés egy kedvelt ága a régi fegyverek, harci ruházatok, díszruhák, lószer­számok gyűjtése. A díszes markolatú kardok, a kovás- puskák és pisztolyok tűzara- nyozott, ezüst díszítése mű­vészi ötvösmunka, a féldrá­gakövekkel telehintett bár­sony borítású kardhüvelyek, az arany, ezüst sújtásos dísz­magyarok valóságos ipar- művészeti remekek. Nem csoda, hogy gyűjtik, mert szépek, s a féldrágaköveket ..kiszerelve” néha még érté­kesebbek. Ezeket az öltözé­keket, a" gombokat, csatokat türkizzel, gránátkővel, achát- tal gazdagon díszítették, egé­szében véve ékszerként ke­zelték, — ékszerdobozban tartották. Évekkel ezelőtt még hiánytalan készleteket lehetett vásárolni, de rájöt­tek, hogy szétszedve, átala­kítva többet „árulhatnak ki” belőle, s így ma egy-egv gombbal, mint függőkkel, klipszekkel találkozunk; sok gomb összekapcsolva, mint karkötő szerepel, s a mentét összefogó csat most ezüst­róka boát kapcsol össze. Azt már kevesen gondol­nák, hogy XV. és XVI. szá­zadbeli bilincset, kivégző pallost, lenyakazó bárdot napok alatt elkapkodtak a gyűjtők (darabját 4-^5000 Ft-ért). 30 000-ért pedig most is kapható egy 400 éves tel­jes páncélöltözet. Szelídebb világ az üvegek világa. Gyűjtéséhez csak az fogjon hozzá, aki más kol­légája költséges gyűjtésén és a szakirodalom tanulmányo­zásán keresztül már elsajá- totta a szükséges tudnivaló­kat. A Bizományikban kiál­lított sok szép palack, dísz­pohár, szépítőszer-tartó kö­zött alig'-alig tud eligazodni az átlagos műgyűjtő. Az em­ber csodálkozik, hogy egy nagyon tetszetős pohár csak 400 Ft. míg mellette egy szerényebb i.ülleműnek 6000 Ft az ára. Hajlamosak va­gyunk azt hinni, hogy fel­cserélték az árcédulát, pedig nem. csuk a szemlélő nem vérbeli üvegszakértő. Álta­lánosságban szépek és érté­kesek (és természetesen még kaphatók) XVIII. századbeli halványzöld, halványkék csi­szolt muranoi üvegek, a Moser-: -b-lály. régi velen­cei tükrök. díszpoharak, melyre Kothgasser festett (1800 körül), vagy annak modorában készültek, üveg­edények, melyeket üveghát- lapfestásse! díszítenek, és 2— 300 éves festett üvegabla­kok. melyek ki tudja hon­nan és hogyan kerülhettek az eladó pultra. ' Ha az üveggyűjtés szak­értelmet kíván, a szőnyeg- i gyűjtésre ez hatványozottab- i ban érvényes. Évtizedek ma­radtak ki a valódi keleti ; szőnyeg gyűjtésénél. A régiek i javarésze megsemmisült, el- ! kopott, s ami megmaradt, ; csak siralmas váza hajdani | szépségének. Régi keleti sző- ; nyeget csak megbízható szakértőtől vegyenek. Aki 1 mindenképpen biztosra akar j menni, az a két évenként ; megismétlődő nagyaukción I vásároljon. Elriasztásképp j felsorolok néhány fajtát: j Therbisz, Sirvahán, Afgán, Bochara, Szúrnák, Ferrahán, Sarukk, Mahál, Jordesz, Eri- van. Kazak, Kesán és még jó néhány... Ezenkívül fel kellene ismerni korát és ko­pottságától elvonatkoztatva elhitetni magunkkal, hogy ez tetszik is. Az antik gemmák, érmek gyűjtése sok embert foglal­koztat. anélkül, hogy álta­lánosságban érdeklődnének a legelterjedtebb műtárgyak iránt. Általános műgyűjtő, ha hozzájut néhány szebb, értékesebb római pénzhez, dénárhoz, tallérhoz, azt a megfelelő stílusú lakásban ízlésesen elhelyezve (nem mint gyűjteményt) jól fel­használhatja. Vannak híres óragyűjte­mények, metszet gyűjtemé­nyek, miniatúra gyűjtemé­nyek, óngyűjtemények, tera- kotta gyűjtemények és még számtalan más „gyűjtemény”, de ezek csak kevesekhez szólnak. ínyenc gyűjtők kü­lönleges kedvtelései közé tartoznak. Antik bútort gyűjteni anélkül, hogy azt használni akarnánk, manapság teljesen lehetetlen, mert nem tudjuk megfelelőképpen elhelyezni. Ha tehát mégis antik bútort veszünk, gondoljunk arra, hogy mit kell annak kibír­nia. Néha ezt a szó szoros értelmében kell vennünk, mert bárhogy is terelgetjük óvatosan, megbízható ülőal­kalmatosság felé a vendéget. — egy óvatlan pillanatban biztosan ráül az antik szék­re. s egy reccsenés után a földön ülő vendéget kevésbé, a széket annál jobban saj­náljuk. Használható művé­szi, jó állapotban lévő ba­rokk. rokokó. biedermeier I bútorhoz hozzájuthatunk elég I gyakran, elérhető áron. Gót bútornak akár egy-egy sze­rényebb darabja is ritkaság, reneszánsz még előfordul itt- ott. de többnyire erősen ja­vításra szorulnak, ezért aján­latos, ha az antik bútor mellé antik lámpást is vesz a műgyűjtő, amivel megke­resi azt az asztalost, aki ért hozzá és hajlandó azt elfo­gadható összegért helyre­hozni. Dr. Szalai István \ Százéves a Felsővámház utcai iskola A Felsővámház utcai Általános Iskola tanulói, nevelői májusban ünne­pélyes keretek között em­lékeznek meg iskolájuk 100 éves fennállásáról. Ez­zel kapcsolatban az iskola nevelői most izgalmas, szép feladatra vállalkoz­tak. Visszafelé pergetve az idő fonalát, kutatnak is­kolájuk múltja után. Tíz egynéhány éve Rajczy Péter, történelem- tanár feljegyezte az iskola kezdeteire vonatkozó ada­tokat. A tantestület neve­lői pedig most folytatják az adatgyűjtést. így vil­lannak fel a száz év előtti arcok, képek, adatok. — Egyebek közt a budai külváros képe 1871-ből: a Felsővámház és a Balo- kány utca sarkán bérelt házban a két „tanszoba”, két tanítóállomás, majd az épülő, az 1873. október 27-én átadott nyolc tan­termes nagy „oskola”. Régi, száz éves órarendek, kérvények: tanítónők, ta­nítók esedeznek alázato­san a tekintetes iskola­szék tagjaihoz kérelmük figyelembevételéért — munkáért. 1870-ben báró Eötvös József, kultuszmi­niszter Pécsett járt. Az általa létesített alapít­ványból a Felsővámház utcai iskola 24 ezer fo­rintnyi kamat nélküli se­gélyben részesült. Sápi Zoltánná Az 1664. augusztus 1-én francia támogatással. Mon- tecuccoli fővezérségével meg­vívott szentgotthárdi csatát követő vasvári békében a magyar nép/ két ellensége: a török és a német fogott kezet hazánk romjain. Nyil­vánvaló lett, hogy a Habs- burg-uralkodó nem tartja aktuális feladatának Magyar- ország felszabadítását. Ez a tény a költő és hadvezér Zrínyi mellett már több ma­gyar főúr szemét is kinyi­totta. Wesselényi Ferenc ná­dor, Lippay György eszter­gomi érsek, Nádasdy Ferenc országbíró keresték a kap­csolatot Zrínyi Miklóssal és öccsével, Péterrel, ennek só­gorával, Frangepán Ferenc­cel. Sajnos, 1664. szeptem­berétől november 18-ig, Zrínyi Miklós tragikus ha­láláig nagyon kevés volt az idő arra, hogy egy megala­pozott, reális tervet részlete­sen kidolgozzanak a Habs- burg-abszolutizmus ellen. A költő Zrínyi halála után pe­dig az összeesküvő főurak képtelenek voltak bármiféle következetes vonalvezetés ki­alakítására. Fantasztikus ter­veket kovácsoltak a császár elfogására,, majd pedig a francia diplomácia határozat­lan ígéreteiben bízva francia és török segítséggel akarták elérni céljaikat. Annak a „rettenetes sárkánynak” a se­gítségével, aki ellen Zrínyi oly megrázóan, de ered­ménytelenül buzdította nem­zetét. Zrínyi Péter veje, I. Rá­kóczi Ferenc is csatlakozott az összeesküvőkhöz és fegy­verbe szólította a felső-ma­gyarországi megyék nemes­ségét, akik a végvári kato­naság egy részét is megnyer­ték az ügynek. A főúri és nemesi vezetők azonban — sajnos — nem mertek a Habsburgok elleni harcuk­ban a népre, a jobbágyok széles tömegeire támaszkod­ni. Nem volt tehát a moz­galomnak erős tömegbázisa. Ez a tény, továbbá a főúri összeesküvők egyéni hibái, Wesselényi és Lippay ha­(Sehol eífij pacsirta T/~an neked tavaszod, vá­' roslakó? Magamnak szögezem a kérdést, miköz­ben kibámulok a nyitott ab­lakon. Résnyi világ, ami lát­szik: házak rengetege. Per­sze, hogy van. Ha nagyon odafigyelsz. Falun a természet gyerme­ke voltam, ablakom a zöld köntösébe bújó világra nyílt. Együtt tavaszodtam a ter­mészettel, a kitavaszodás minden kis fuvallat-mozza­natát érzékeltem. Békák ug­rálnak a kertben, pókok szö­vögetik hálójukat, hangyák hágnak az elejtett szalonna­darabkára, piros katonabo-. garak sürgölődnek a járdán... És persze a madarak! Külö­nösen a pacsirták. A pacsir­ták éneke. Hát az gyönyörű. A megpezsdült világ ezernyi tüneményes eseménye, mint ahogy meghatározott sorrend­ben a költözőmadarak érkez­nek, menetrend szerint kö­vette egymást és soknak te­vőleges résztvevője volt az ember. Nyílt az ibolya a Lipcsey-ker' ben, és mi az első adandó vasárnap kosár- ravalót szedtünk belőle. Áradt a Tisza, a halászok azt i beszélték, megindultak a ke- , csegék és a falánk harcsák, j mentünk az erdőbe jó egye- | nes botokat vágni és fel- 1 szereltük horgainkat. Az öreg Kalina üzent, hogy holnap felásózza a kertet, mentünk segíteni neki. De most nem ilyen a ta­vaszom. Nagyon oda kell figyelni. A város kőrengeteg. A városlakó mértani formák sűrűjében fuldoklik, a kénye­lemért odahagyta a termé­szetet. Többnyire a négy fal között háztól házig autóban és autóbuszokon él. A tavasz csak lassan, megkésve ér el hozzá és akkor is csak má­sodkézből. Jé, langyos a fű­tőtest ... Hóvirágot kínálnak a tér sarkán... Zöldhagy­mát a zöldségboltban. De sehol egy pacsirta. Kibámulok a nyitott ab­lakon. Résnyi világ. Mit is tehetek? Odagondolom a tavaszt. Valahol a napimádó hegyoldalban már kibomlot­tak az őszibarack és a cse­resznye virágai Ezt abból is tudni, hogy olcsóbbak lettek a befőttek. A televízió min­den nap reklámozza és a kereskedők is többet moso­lyognak. Tavasz van, nem­sokára elözönli a piacot a friss gyümölcs Hát igye­keznek kisöpörni a raktára­kat, nehogy a nyakukon maradjon a sok tavalyi be­főtt: Más tavasz-mozzanat. Itt a szomszédban, a tenyér­nyi parkban megmetszették a rózsatöveket. Hamarosan virágbaborul a park, gyö- nyörűszép lesz a világ, de akkor megjelennek a szerel­mes, de smucig pasasok és megkopasztják a rózsa- bokrokat. Szerelem. Témánál va­gyunk. Biztatom magam. Nézz csak ki az ablakon, fi­gyeld, hányán kaptatnak fel a Mecsekre. Ne a kutyákat sétáltatókat, ne a gazdáju­kat sétáltató kutyákat fi­gyeld! Számold, hány kar karol, hány tekintet kulcsol egymásba. Minden szem zöld­re állított szemafor. Ezek a városi tavasz jelei. Iga^z, csak másodkézből, de lényeg az, hogy vannak jelek. Ezen a langymeleg tavaszi vasárnapon aprítom fel az [ I i utolsó fahasábot. Az utolsó vödör szén csupa por. Be­gyújt? — kérdezi a bácsikám. Hűvöske van a szobában, kicsit bedurrantok. Az ablak még tárva-nyitva. Hirtelen kecses dongó vágódik be, rá a színes asztalterítőre, majd felröppen a könyvespolcra. Becserkészi a lexikonokat. A fény épp odavetödik. a dongó után finom por száll fel: Nemsokára tavaszi nagytaka­rítás lesz nálunk. Mindent kicipelünk a konyhába. Fele­ségem poros félcipőket és szandálokat halász elő a szekrények zugából és fel­próbálja tavalyi nyáriruhá­ját. El ne felejtsem megkér­dezni, mikor szándékszik nagytakarítást tartani. Tény­leg, el ne felejtsem. Én már tudom, azon a na­pon vidéki kiszállásra fog szólítani a kötelesség. Egy kis faluba megyek, hanyattfek- szepi a mezőn és hallgatni fogom a pacsirták gyönyörű­séges énekét. Miklósvári Zoltán lála is siettették a mozgalom bukását. Zrínyi Péter 1670. tava­szán indította meg a fegyve­res felkelést. Császári had­sereg indult ellene. Zrínyi akkor fegyverbe szólította ugyan jobbágyait, de meg­ijedvén a jobbágyok töme­ges csatlakozásától, egy eset­leges parasztforradalom le­hetőségétől, otthagyta sere­gét, önként Bécsbe sietett kegyelemért. Zrínyi Pétert már Bécsben vallatták, ami­kor a felvidéki nemesség és a végvári katonaság I. Rá­kóczi Ferenc vezetésével szép katonai sikereket ért el. De mikor Rákóczi kézhez kapta apósának, Zrínyi Pé­ternek a levelét, amelyben az a császáriak ösztönzésére fegyverletételre szólította őt, gondolkodás nélkül cserben­hagyta a felkelőket. A vezetők nélkül maradt mozgalmat már nem ment­hettél. meg a bátrak és el­szántak: Bónis Ferencet, a köznemesség vezetőjét, aki a további ellenállást szer­vezte, társai maguk vitték Spork császári vezér főhadi­szállására, Bánchy Márton pedig hiába járta a zemplé­ni falvakat, ilyen kezdet után már nem lehetett tö­megbázist teremteni. De az összeesküvő főurak is hiába siettek Bécsbe ke­gyelemért. Lipót császár kü­lön erre a célra delegált osztrák udvari bíróság elé állíttatta és felségárulásért halálra ítéltette őket. Zrínyi Pétert és Frangepán Feren­cet Bécsújhelyen, Nádasdy Ferencet Bécsben végezték ki 1671. április 30-án. I. Rákóczi Ferenc kegyelmet kapott, de életéért 400 000 fo­rintot fizetett császárhű édesanyja: Báthori Zsófia. Bónis Ferenc is életével, sok köznemes a vagyonával fize­tett az összeesküvésért. Több mint kétezer embert hurcol­tak fogságba. A Wesselényi-féle össze­esküvés tehát — bár Ma­gyarország függetlenségének visszaszerzésére irányult — lényegében néhány feudális nagyúr gyökértelen, elhibá­zott akciója volt, amelynek hazánkra nézve igen szomo­rú és keserves következmé­nyei lettek. Lipót császárnak kitűnő ürügyet szolgáltatott a magyar önállóság teljes eltörlésére, a nyílt abszolu­tizmus bevezetésére. Madarász Viktor 1863-ban festette meg „Zrínyi és Fran­gepán a bécsújhelyi börtön­ben” c. alkotását. A fiatal Frangepán arcát álmodozó szomorúság önti el. Zrínyi Péter barátját, rokonát — végső óráiban is vigasztalja. A kép bal oldalán állnak és közönyösen beszélgetnek a kivégzés előkészítői. 1 | 1 CENTRUMBÓL 1 9 t

Next

/
Thumbnails
Contents