Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-06 / 81. szám

19*71. április 8. oinantüli napló 4-Ir % Választási gyűlések Baranyában Tegnap este a homorudi j községi művelődési házban a Hazafias Népfront Mohács városi és Homorúd községi j Bizottsága, valamint a mo­hácsi-szigeti Dunavölgye Tsz homorudi pártszervezete vá­lasztási gyűlést rendezett. A gyűlés elnökének, Major Andrásnak, a Hazafias Nép­front községi választási bi­zottsága elnökének rövid kö­szöntője után, a választási gyűlés előadójaként Novics János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára mondott beszédet. A válasz­tási gyűlésen felszólalt Hala­si Lajosné, Mohács város és járás országgyűlési képvise­lőjelöltje. A választási gyűlést köve­tően a Dunavölgye Tsz ho­morudi traktoros szocialista brigádja adott kultúrműsort. Szabó Mátyás, a boly! tér- ' melőszövetkezet Állami-dí- i jas elnöke, a körzet ország- ! gyűlési képviselőjelöltje is felszólalt tegnap este a majsi kultúrházban rendezett vá­lasztási gyűlésen. Nagyszámú választópolgár előtt dr. Herger András ál- | latorvos, a Hazafias Népfront i községi elnöke mondott be­szédet. A választási gyűlés elnöki tisztét Karsai Ferenc ! Majs község párttitkára töl­tötte be. * Választási gyűlést rendez­tek április 4-én — vasárnap — délelőtt 9.30 órakor Üj- petrén a művelődési házban. A gyűlésen — amelyen töb­bek között részt vett nyolc­van nő és hatvan első vá- i lasztó fiatal — dr. Éhmann I Béla, a népfront pécsi járási ! alelnöke megnyitója után, ! Brun József, a helyi terme­lőszövetkezet elnöke mon­dott ünnepi beszédet. Felszó­lalt a gyűlésen Komár And­rás képviselőjelölt, a bel- várdgyulai Közös Űt Terme­lőszövetkezet üzemegység­vezetője. A választási gyűlés az újpetrei iskolások műso­rával fejeződött be. * Nagy érdeklődés mellett, sikeres választási gyűlést tartottak tegnap este a szi­getvári járás Nagydobsza községében. Pirisi János, a Szigetvári járási Tanács vb- elnöke köszöntötte a résztve­vőket, közöttük Dittrich Jó­zsefet az MSZMP Szigetvár járási Bizottságának első tit­kárát. A gyűlésen Rameisl Ferencné a kerület ország- gyűlési képviselőjelöltje mondott beszédet, majd a község úttörői adtak színvo­nalas műsort. j 20 éves I a MÉH ) Kettős jubileumot ünnepel- ^ > tek a minap a Baranya—Tol- < . na megyei Melléktermék- és • ) Hulladékgyűjtő Vállalat dől- \ < gozói. Felszabadulásunk 26. < j évfordulójára emlékezve ér- ) tékelték a vállalat két évti- ( zedes működése során elért . n eredményeket. Dr. Széli Gyu- ) la igazgató köszöntötte a ( MÉH dolgozóit és a vendége- $ két. f i . A kezdetben rendkívül mos« j ( íoha körülmények között mű- j J ködő vállalatnál sok a törzs- f gárdatag, akik közül többen í kitüntetést és valamennyien ) pénzjutalmat kaptak a Jubt- } leumi ünnepségen. A MÉH ) munkáját segítő Mecseki Í ' Szénbányák, a Mecseki Érc­bánya Vállalat, a MÁV, Hő­erőmű és más vállalatok dol­gozóinak emlékplake*tét nyúj­tott át dr. Széli Gyula. A i > hulladékgyűjtő kampányok \ legjobb szervezőinek, össze- l sen 24 általános iskolai ta- < ) nárnak kiváló fém gyűjtő Jel- > < vénnyel és ajándékkal ked- ) veskedett a vállalat. Koncz Zsuzsa, az egyik pécsi nyertessel Valóban, ki nyer ma? — 1 kérdezgették egymástól kí­váncsi izgalommal vasárnap délután a játék és muzsika pécsi kedvelői. Főleg fiatalok foglaltak helyet a Mecsek cukrászdában, mely a Kos­suth rádió „Játék és muzsika — műsorzárásig” című nagy ünnepi műsorának egyik színhelye volt. Fél 2 tájban érkezett meg a játék pécsi vezetője: Koncz Zsuzsa. Üdvözölte a megje­lenteket és kérte, hogy mi­nél többen jelentkezzenek a játékra. Izgalmas percek következ­tek: a vállalkozó zenekedve­lők közül két óra előtt né­hány perccel sorsolták ki a négy játékost. Az első azon­nal el is foglalta helyét Koncz Zsuzsa mellett, mert a hangszórókból már fel­csendült a jólismert szignói: kezdődött a játék és muzsi­ka — négy városból. A játék törzshelye, a bu­dapesti Astoria Szálló hallja után. ahol Czigány György vezette a játékot, elsőnek Pécset kaDcsolták. Kadelka László adósvezető intésére Koncz Zsuzsa feltette az első kérdést: — 1846-ban Pécsre utaztá- ban melyik költő versére komponálta Liszt Ferenc el­ső magyarszövegű kórusmű­vét? Könnyítésül felcsendült a Háry János zenéje, a fiatal férfi versenyző arca azonban erre sem derült fel. össze­ráncolt homlokkal gondolko­dott a válaszon... A zene végétért, Koncz Zsuzsa nyúj­totta a mikrofont: — Sajnos, az irodalomhoz nem értek — mondta végül is a játékos. Az egyik asz­talnál t "~’ron is í"’entk"ztek. közülük egy szakállas fiatal­ember kiáltotta oda a helyes választ: — Garay János! Hanglemezzel jutalmazták, a hangszórókból pedig már a soproni, majd a debreceni játék hangzott, ahol Boros Anikó és Antal Imre tette fel a kérdéseket. Amikor ismét Pécset kap­csolták, egy fiatal főiskolás lány, Simon Judit ült a mik­rofon előtt. Neki sikerült vá­laszolni a kérdésre: Liszt pécsi felkérésre írt miséje Esztergomban került bemu­tatásra. A szurkolók lelkes tapsa közepette vette át a 100 forintot. A harmadik pécsi versenyzőnek ismét nem sikerült a helyes vá­laszadás, nem ismerte fel Poldini Ede muzsikáját, vi­szont a negyedik játékos, Pauker Zoltán főiskolás könnyedén megmondta, hogy 1953-ban a pécsi Liszt hang- versenyterem avatásán, és ezúttal is felhangzó zene Liszt: Esz-dur zongoraverse­nye volt. Koncz Zsuzsa kedves mo­sollyal köszönte meg a pé­csiek szereplését. — Szívesen vállaltam ezt a rendhagyó feladatot — mondta kérdésünkre a nép­szerű táncdalénekesnő —, mivel érdekesnek találtam. — Készül-e újabb lemeze? — Április 15-én kezdem el az Illés együttessel nagyle­mezem felvételét, egy sor új számmal. — Melyiknek jósol sikert? — Babonás vagyok, ha sej­teném. se árulnám el. hiszen egy sláger születése annyi mindentől függ — felelte ki­térően az autogramkérők gyűrűjében. Majd búcsút in­tett: — Sajnos, nem marad­hatok tovább a pécsi fiata­lok között, mert ugyanebben a rádióműsorban, este három­negyed kilenckor ismét mik­rofon elé állok, ezúttal már Budapesten, a 14-es stúdió­ban ... Kevés még a konténerünk Magyarországon még nem terjedtek el a korszerű szál­lítástechnikai módok, a ra­kodás gépesítésében elma­radtunk. A fejlettebb orszá­gokban már általános a kon­téneres szállítás, hazánk — ami a MÁV-ot illeti — meg a kezdet kezdetén tart. Az első közepes nagyságú kon­ténereket a múlt év tava­szán, első transzkonténereit pedig csak ez év elején kap­ta a MÁV. A szakemberek a jelenlegi helyzetet kísérleti időszakként emlegetik. Ezek­ről a kérdésekről tartott teg­nap a MÁV Pécsi Igazgató­ságán, a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület anyagmozga­tási szakosztályának rendez­vényén előadást Garamszegi György. A kis szállítótartályok használata és a rakodólapos árufuvarozás már elterjedt a hazai gyakorlatban, bár sok­kal szélesebb körben el kel­lett volna terjednie. A MÁV jelenleg 50 közepes nagyságú, 10 köbméteres konténerrel és ugyanennyi nagy. 30 köb­méteres ún. transzkonténer­— Egy gyerek — kétezer forint. A mohácsi Űj Baráz­da Termelőszövetkezetben határozat született: minden év november hetedikén, mindegyik asszony, akinek tizennégy évesnél fiatalabb gyermeke van, kétezer fo­rint segélyt kap a termelő­szövetkezettől. rel rendelkezik. A közepesek­ből a jövő évtől kezdődően évi 200 darabot állítanak be. A konténerek hazai gyárt­mányúak, a Váci Hajó- és Darugyárban készültek. A fejlődés — a fenti számokat tekintve — nem ugrásszerű, a teljes képhez tartozik azon­ban az is, hogy a konténe­rekhez megfelelő szállítóesz­közök és rakodóberendezések is kellenek. A konténeres szállítás ké­nyelmes, gyors, az árut meg­védi a károsodástól, segítsé­gével munkaerőt takarítanak meg vele és nem sokkal kerül többe, mint a hagyo­mányos szállítás. Az előnyök mellett bizonyos kényszer- helyzettel is számolnunk kell. Mire gondolunk? A nyugati országokban gyakran előfor­dul, nem is fogadják az árut, ha az nem konténerben ér­kezik. Vagy itt van például Záhony helyzete. Itt rakják át a magyar árukat és ide érkezik a szovjet áru. Zá­hony forgalma egy tengeri kikötő forgalmával vetekszik, s ugyanakkor állandóan lét­számhiánnyal küszködik. — Csak egy megoldás van — gépesíteni. Ahhoz azonban, hogy a modem megoldások elterjedjenek, a szállítóválla­latok, a fuvaroztatók és az érintett országok közös erő­feszítésére van szükség. A MÁV Pécsi Igazgatósága elő­reláthatólag a jövő évben kapja meg az első konté­nereket Látogatás a III. kaposvári tavaszi tárlaton Pécsi művészé az egyik különdíj Vasárnap délelőtt ünnepé­lyesen megnyílt a III. kapos­vári tavaszi tárlat. Somogy képzőművészete az utóbbi években rangos helyre tö­rekszik az ország képzőmű­vészeti életében. A modern szobrászat, festészet és grafi­ka egyik jelentős alkotómű­helyeként gyakran hallat magáról különböző egyéni és csoportos kiállításaival. Ezek sorában legnagyobb szabású országos nevű kiállításuk a kétévente hagyományosan visszatérő kaposvári tavaszi tárlat. Ezen. a sorrendben harma­dik kaposvári tavaszi tárla­ton 47. többségében somogyi és dél-dunántúli vagy innen elszármazott alkotó 96 művét állították ki. Az anyag rend­kívül vonzó és — a város átmenő forgalmát Is figye­lembe véve — okkal széle­sebb érdeklődésre is számít­hat. Két vonása különösen figyelemre érdemes: szembe­ötlő a kiállított művek vál­tozatossága és az is, hogy az anyag nagyobb része fiatal, huszonéves vagy a harmin­cas korosztályhoz tartozó művészek alkotása. Nem ke­vésbé jellemző vonása ennek a tárlatnak a művekben érezhető sokirányú útkeresés. Az ismert, jellegzetes egyéni hangú alkotások, (Bors Ist­ván szép, sajátos hangulatú nonfigurális művei; Honty Márta elbűvölő gobelinter­vei; Lóránt János, Szabados János, Szekeres Emil, Varga Hajdú István, Diskay Lenke és az idősebb — somogyi gyökerű — művészgenerációt egymagában képviselő Ber- náth Aurél művei) mellett szép számmal találkozunk új nevekkel, új, a maguk egyéni hangját kereső, illetve azon megszólaló alkotásokkal is. Ezt különben jelezte a So­mogy alapította művészeti díjak ez évi odaítélése is. A tárlatnyitáson népes ér­lavaez a turista hazak körűteken Megnyíltak a mecseki kerthel\iségek Fehérkúton mintegy két­százötven—háromszáz főnyi vasárnapi vendégsereg ..vál­totta” egymást a kerthelyi- ; ségben, míg csak egy hirte­len zápor meg nem zavarta a napfürdőzőket. Különösebb baj persze nem történt. I mert a turistaház étterme, szépen kifestve, berendezve adott további menedéket. A helyi kirándulókon kívül még a múlt hét végén meg­jelent az első egyetemista csoport Budapestről, amelyet követett még két diáktársa- j ság, szintén a fővárosból. ; Kispál Tamás — a turista- 1 ház fiatal vezetője — mond- j ja. hogy a húsvéti ünnepek­re minden szállás foglalt: a tíz darab — úgynevezett len­gyel víkendház (egyenként 4 személyesek) — vendégei között megtalálhatók a ter­mészetbarátok csak úgy, mint diákok, vendéglátóipari iskolások csoportosan, vagy éppen „magán-kirándulók**, családostól. Nem csak a szép és csen­des környezet vonzza ide az embereket, hanem a válasz­tékos étlap és egy speciali­tás: a naponta kapható ci­gánypecsenye. Ha minden I „jól megy” — ezt muszáj Ifihangsúlyozni — megválto­zik az épület, illetve közvet­len környékének képe. A tu­ristaházat — pontosabban az éttermet — kibővítik és ez­zel az asztalok száma körül­belül kétszereződik. A másik — és egyben nagyobb el­képzelés: 52 személyes, ösz- szeszerelhető motelházat épí­tenének, amelyben hideg­meleg vízellátást és központi fűtést biztosítanak, így a téli időszakban is a vendé­gek rendelkezésére állhat­nak. Istenkút is meglepetést tartogat a látogató számára. De először a helyi kirándu­lókról valamit: vasárnap egy mecseki túra után mint­egy harmincán telepedtek le a kerthelyiség asztalaihoz. Ugyanis a színes tetővel bo­rított — üveghomlokzattal ellátott — veranda zsúfolt volt szintén vendégekkel. Legnagyobb sikere volt Szat­mári László üzletvezető által Sátoraljaújhelyről „impor­tált” ételkülönlegességének: ez a korhely-halászlé. amely­ben többek között citrom, mustár, babérlevél is van. És persze hal. De az igazi újdonság, a megye első mozi vendéglője! A MOKÉP-pal lefolytatott előzetes tárgya­lások alapján. talán már május második felétől kez­dődően minden héten hétfőn és pénteken filmvetítés lesz a kerthelyiségben és előadás alatt a kiszolgálás zavarta­lanul folyik. A felső éttermet is tatarozták, a falat körben faburkolattal látták el. fel­újították a berendezést is és végre kaptak egy kitűnő presszógépei. Dömörknpun nagyon ko­moly építkezés zajlik. A Siklósi TÖV ÁLL végzi a konyha átalakítását, továbbá a vendégszobák felújítását. A konyha, a vendégszobák, továbbá az éttermek hő­energia-igényét olajtüzelésű rendszer megépítésével old­ják meg. Az átalakítási munkálatok eltartanak augusztus—szeptember hó­napig. Azonban a vendégfo­gadás egyáltalán nem szüne­tel: vasárnap és hétfőn is mindkét étteremben ponto­san, gyorsan kiszolgálták a vendégeket, sőt már a kert­helyiségben is. A húsvéti ün­nepekre lefoglaltak már min­den szobát a kirándulók. Fotókiállítás Vasárnap a Nagy Lajos Gimnáziumban megnyílt VI. Országos Középiskolai Fotó­kiállításra az ország 80 kö­zépfokú tanintézetének 225 hallgatója 740 képet küldött be, s ebből a zsűri 57 tanuló 85 képét állította ki. A zsűri — mely a Mecseki Fotoklub vezetőségi tagjaiból állt — a vándorserleget, a Nagy Lajos Gimnáziumnak ítélte immár véglegesen, hiszen harmad­szor érdemelték ki ezt, a Magyar Ifjúság című lap vándorserlegét pedig a pécsi 500-as Iparitanuló Intézet nyerte el.’A legjobb teljesít­ményt Szász László, a Nagy Lajos Gimnázium tanulója nyújtotta, s ezért a Magyar Fotóművészek Szövetségé­nek különdíjában részesült. A Pécs városi Tanács tiszte­letdíját Balogh Edit, az 500- as Iparitanuló Intézet tanu­lója. a Zsolnay-gyár tiszte­letdíját Nagy Zoltánba Gép­ipari Technikum tanulója, a Forte gyár tiszteletdíját Erős Valéria, a pécsi Gép- és Gyorsíró Iskola tanulója, a Pécsi Állami Gazdaság tiszteletdíját Sándor Miklós, a Nagy Lajos Gimnázium tanulója kapta. A fotókiállítással egyidő- ben, a Nagy Lajosban bé­lyegkiállítás is van, s ott az alkalmi postahivatal alkal­mi fotokiállítási bélyegzőt is használ. A kiállítás április 14-ig, naponta 10-től 18 óráig tart nyitva. A tárlat grafikai anyagából. Ffilöp Ilona: Hajó deklödö és tárlatlátogató kö­zönség gyűlt össze a Rippl- Rónai Múzeum képtárában. Ott voltak a megye és a vá­ros párt és állami vezetői, és megjelent az eseményen Ka­posvár neves szülötte, Ber- náth Aurél Kossuth-díjas művészünk is. A kétévenként kiadásra kerülő díjakat Böhm József, a Megyei Ta­nács vb-elnöke ünnepi meg­nyitó szavai után nyújtotta át. A Rippl-Rónai-díjat (5000 £**b«d<k> János ieeté­művész (Kaposvár): a Vaszary- díjat Honty Márta iparmű­vész (Kaposvár): az Elekt­roncső gyár 3000 forintos kü- löndíját Leitner Sándor ta­nár-festőművész (KaDosvár); a Somogy megyei Népműve­lési Tanács 3000—3000 forin­tos különdíját három mű­vész: Szekeres Emil grafikus (Kaposvár): Erdős János gra­fikus (Pécs) és L. Tóth Ju­dit, tanár-iparművész (Ka­posvár) kapta meg 1971-ben. W.G. i<T A \ Csak eay megoldás van — gépesíteni! Ki nyer ma — Pécsett?

Next

/
Thumbnails
Contents