Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-04 / 80. szám

^ílág proletárjai, egyesüljetek l Dunántúli napló XXVIII. évfolyam. 80. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. április 4.. vasárnap Koszorúzást ünnepségek A jobb, a szebb ma is harcban születik Koszorúzási ünnepség volt szombaton a felszabadulási évforduló alkalmából a Sza­badság téri szovjet hősi em­lékműnél és a Hősök terén, a magyar hősök emlékművé­nél is, amelyen részt vett Fock Jenő, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fe­hér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Ká­roly, továbbá az MSZMP KB, az Elnöki Tanács és a kormány számos tagja A Himnusz után az Elnöki Tanács nevében Losonczi Pál és Kisházi Ödön helyezett koszorút az emlékműre. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Biszku Béla és Né­meth Károly, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány képviseletében Fock Jenő és Apró Antal koszorúzott. Mind a Szabadság téren, mind a Hősök terén rende­zett koszorúzási ünnepségen részt vett a szovjet ürhajós- és tudósküldöttség is. Díszünnepség az egyetemi aulában Alkotó tervekkel a /övő elébe Bciikc Valéria rádió- és ir*bcszédc A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága nevében szeretettel és meg­becsüléssel köszöntőm ha­zánk állampolgárait, minden honfitársunkat, akivel együtt ünnepeljük nemzeti függet­lenségünk kivívásának 26. évfordulóját. Ha tavaly tőként az. elmúlt 25 évet tettük mérlegre, most inkább a jövő tervei­vel foglalkozunk. Erre indít az is, hogy pártunk X. kong­resszusa új lendületet adó munkaprogramot fogadott el, amit előzetes vő tája, majd fogadtatása nyomán joggal nevezhetünk egész népünk programjának. Ez évben kezdtük meg ne­gyedik ötéves tervünk vég­rehajtását és a választásokra készülve ennek részleteit tárjuk az ország lakossága elé. így ismét eszmecsere alakulhat ki a szocializmus továbbépítésének munka- programjáról, és a választók ellenőrizhető adatok ismere­tében adhatják majd felha­talmazásukat azoknak, akik­re képviseletüket bízzák a tanácsokban és az ország- gyűlésben. A szocialista de­mokratizmus továbbfejlődé­sének lehetősége és iskolája lesz ez a fontos közéleti ese­mény. A demokratizálódás folyamatának előrehaladása — felfogásunk szerint — ré­sze és feltétele társadalmunk szocialista átalakulásának, a szocializmus magasabb szin­ten való építésének. Ez a program a dolgozó emberek igényeinek kielégí­tésére irányul, számol erő­forrásainkkal és lehetősége­inkkel. így azzal is, hogy ma még nem tudjuk mindenki­nek a kívánt életkörülmé­nyeket nyújtani. Városokat, üzemeket, ott­honokat tervezünk. Idős tu­dósok és fiatal párok, válla­latok mérnökei és termelő- szövetkezetek elnökei, köz­gazdák és tanácstagok vitat­ják, hogy milyen legyen ipa­runk szerkezete és a közle­kedés, a családi otthon és az Iskola, hogyan alakuljanak a lakosság életkörülményei és ! a dolgozók részvétele az'irá- ! nyitásban, az új közösségi I erkölcs. Egy kis ország fo- | galmazza meg. hogy milyen­nek akarja jövőjét, és mert szabad és önálló, mert saját polgárainak munkájára épít s mert maga mögött tudhat- , ja a szocialista, közösség se­gítő erejét, valóra is válthat­ja elképzeléseit. Terveink megvalósulása attól függ: mit, hogyan és mennyit dol­gozunk. Szocialista tervgazdálkodá­sunk nagy vállalkozása volt az 1968-ban bevezetett gaz­dasági reform. A megélén­kült vállalati kezdeményezés, a javuló áruválaszték, a gazdasági élet lendülete mu­tatja, hogy helyes volt pár­tunk felismerése: szükség van a fejlődés meggyorsítá­sára, mert ezt követeli az igények emelkedése, de le­hetséges is, mert megvan­nak hozzá az alapok. Kongresszusunk a követ­kező évek legfontosabb ten­nivalóit a gazdasági haté­konyság javításában és a szocialista közszellem erősí­tésében jelölte meg. Nyugod­tan mondhatjuk, hogy a kongresszus össznépi kíván­ságot fogalmazott meg. ami­kor fellépett a gazdasági élet visszásságai és az ellen­szolgáltatás nélkül szerzett jövedelmek ellen. Mi olyan közösségi társadalmat aka­runk építeni, amelyben az embert a tettei minősítik, amelyben az ember azzal gazdag, amit alkot és amit a közösség elismerően bir­tokba is vesz tőle. A demokratizmus fejlődé­se is csak olyan légkörben j várható, amelyben az embe­rek értékelése tartósan és kiegyensúlyozottan megfelel a végzett munka társadalmi értékének. A demokratizálódás két fontos tényezője: a felismert érdekek ösztönző ereje és intézményes keretek a köz ügyeibe való beleszólásra. Vannak, akik az önzés ter­jedésétől, társadalmi meg­! osztottságtól félnek, amikor érdekről hallanak. Azonban j még a szűklátókörű, ..a köz­érdekkel szemben érvényesí­tett egyéni vagy csoportön­zés egyes megnyilvánulásai sem takarhatják el azt az igazságot, hogy minden eseti és átmeneti különbözőség el­lenére a dolgozók alapvető érdekei azonosak. Az eleven demokratizmus segíthet ab­ban. hogy az emberek felis­merjék ezt, s meglássák a saját igényeik és inások jo­gos igényei közti összefüg­gést. Néha az egyes embereket elragadó szerződési rohamok vagy közömbösség láttán úgy tűnik, mintha joggal hiá­nyolnák a közösségi maga­tartást cs a felelősséget. De (Folytatás a 4. oldalon,) Kádár János, az MSZMP KB első titkára, az SZKP XXIV. kongresszusán részt­vevő magyar pártdelegáció vezetője és Rapai Gyula moszkvai magyar nagykövet, a küldöttség tagja az ör­mény köztársasági szervek meghívására szombaton kü- lönrepülőgéppel Szovjet-ör- ményországba utazott. A magyar vendégeket út­jukra elkísérte Vlagyimir Kirillin, a Szovjetunió mi­niszterelnök-helyettese, Kirill Szimonov, az SZKP KB osz­tályvezetője, Vlagyimir Pav­lov, a Szovjetunió magyar- országi nagykövete, valamint Anton Kocsinjan, az örmény KP Központi Bizottságának első titkára. Szép, tiszta időben, kelle­mes háromórás repülőút után, helyi idő szerint déli 12 órakor a szovjet, örmény és magyar zászlókkal díszí­A Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában tartották meg tegnap délután hazánk felszabadulása 26. évforduló­ja tiszteletére azt a díszün­nepséget, amelyen Baranya ■ megye és Pécs megyei város valamennyi dolgozója képvi­seletében megjelentek a párt, ■ állami és társadalmi életünk vezetői, a dolgozók iegkivá- lóbbjai. A Himnusz hangjai után dr. Tényi Jenő egyete­mi tanár, a Pécsi Orvostu­dományi Egyetem pártbizott­ságának • titkára köszöntötte á megjelenteket, Egri Gyu­lát, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának tagját, a Megyei Pártbizottság első titkárát, Palkó Sándort, a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökét, Amb­rus Jenőt, a Magyar Szocia­lista .Munkáspárt Pécs városi Bizottságának első titkárát, Horváth Lajost, Pécs város Tanácsa Végrehajtó Bizott­ságának elnökét és az ün-' népség valamennyi résztve­vőjét. — Ezen a tavaszon is ösz- szejöttünk, hogy megünne­peljük annak a napnak az évfordulóját, amelyről egyre világosabban rajzolódik ki, (Folytatás a 3. oldalon) tett jereváni repülőtéren az örmény KP KB titkárai, az örmény kormány tagjai, a helyi társadalmi, politikai és kulturális élet személyiségei fogadták az érkezőket. Az ünnepélyes repülőtéri fogadtatás után a magyar delegáció és a kíséretükben lévő személyiségek ünneplő tízezrek sorfala között szál­lásukra hajtattak. Á delegáció délután felke­reste a helyi lámpagyárat, ahol magyar—örmény barát­sági nagygyűlést tartottak. Ezen beszédet mondott Ká­dár János, illetve Anton Ko­csinjan. A délutáni programban ősi örmény kéziratok megtekin­tése. a népgazdasági kiállí­tás meglátogatása szerepelt. Este a vendégek az ör­mény állami operaházban ünnepi hangversenyen vettek részt. Kádár János elvtárs Szovjet-Örményországban s 1

Next

/
Thumbnails
Contents