Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-30 / 101. szám

1971. április 99. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 7 Támadás az éjjeliőr ellen A teherautó üléséhez köfözve — Elvágták a te'efonzsinórt Négy nap alatt rendőrkézre kerültek SORREND: Dunaújváros, Székesfehérvár, Pécs Dunaújvárosban gyara­podott arányaiban a leg­nagyobb mértékben a vá­ros lakossága 1960 és 1970 között. Ez derül ki a nép- számlálás előzetes adatai­ból. Tíz esztendővel ez­előtt 31 ezer lakosa volt a városnak, tavaly már 44 ezer. A 13 ezerrel meg- növekedett lélekszám a tíz évvel korábbihoz képest 42.7 százalékos gyarapo­dást jelent, s ezzel Duna­újváros — lakosság-növe­kedését illetően — a leg­gyorsabb ütemben fejlődő magyar város. Száz esz­tendővel ezelőtt még csu­pán négyezer lakosa volt az akkori Dunapentelének, sőt: 1049-ben is ugyan­ennyi. A lélekszám-gyarapo- dás ütemét tekintve Szé­kesfehérvár áll a második helyen: tíz év alatt 15 ezerrel több lett a lakoía, ez 27.8 százalékos növeke­dést jelent, s így most 72 ezren élnek István király városában, több mint há-i romszor annyian, mint száz évvel ezelőtt, amikor 23 ezer volt a lakosok száma. Pécs lakossága 26.6 szá­zalékkal lett több, mint 1960-ban volt. Abszolút számmal- mérve 31 ezer a tényleges szaporodás, s ma 146 ezer lakosával Miskolc és Debrecen után a harmadik legnagyobb vidéki városunk, s a gya­rapodás mértékét tekintve is éppen a harmadik. 1870-ben, az adatok tanú­sága szerint mindössze 29 ezer lakosa volt a Mecsek alján fekvő metropolis­nak. Tizenkétezerrel növeke­dett az említett időszak­ban Szolnok lakossága, 26,2 százalékkal élnek többen a Tisza parti telepü­lésen, mint 1960-ban. A ma 61 ezer lakost számláló városban a kiegyezés utá­ni időkben még csak 16 ezér ember talált otthon­ra. Tatabánya az országos ötödik helyet foglalja el 25.1 százalékos létszám- gyarapodásával. amit az utóbbi tíz évben ért el. Most 65 ezer lakosa van, éppen 13 ezerrel több, mint 1960-ban. A komá­romi megyeszékhelynek a Deák Ferenc-i időkben mindössze 3 ezer lakosa volt. Kaposvár 11 ezerrel — 24.4 százalékkal, majdnem egynegyedével „növelte meg” tíz év leforgása alatt lakosainak számát. Az 5-ös ÉPFU komló—kö- könyösi telephelyén Huszár János éjszakai portás ápri­lis 11-én este is átvette a szolgálatot. A telep bejára­tánál lévő kis portaépület­ben felkattintotta a villanyt, aztán elindult az udvarra, hogy megszámolja az esti csendben pihenő 8 tonnás Skoda gépkocsikat. Megnyu­godva ment vissza a por­tára, igen, megvan mind a negyvenkét kocsi, stimmel a létszám, amelyet váltótársa jelentett. Tett-vett még a kis bódéban, egyenletes mozdulatokkal ■ hegyesre fa­ragta a ceruzát, miközben nagyokat szusszantott. Hiá­ba, rossz a tüdő, de azért az éjjeliőri munkát így is ellát­ja. Jól jön az a havi 500 forint a nyugdíj mellé. Teljesen besötétedett. Be­kapcsolta az udvar világí­tását. Ha nem is fényárban úszott a telep, de végig le­hetett látni a katonás sor­rendben álló autókon. Ké­sőbb kiment az udvarba és mint máskor is beült az egyik Skodába. Hátradőlt, keze a volánon pihent. Sze­retett így éjjeliőrködni egy­két órát, innen jobban be­láthatta a telepet, szemmel tarthatta a portát is. Kis szél fújdogált, meglengette a be­járatnál lévő, sorompót he­lyettesítő lánckorlátot. A kö- könyösi domb felől énekszó hallatszott. Húsvét van, — gondolta —, ünnep, hozzá­tartozik a vidámság. Amikor a bejárat felé nézett, három fiatalembert látott a porta előtt elsétálni. Ügyet sem vetett rájuk ... Éjjel tizenegy óra múlott, visszament a portára. Alig ült le, amikor kivágódott az ajtó. — Fel a kezekkel! — kiáltott rá egy férfi és nyo­mába még ketten léptek be.. Mindhármuk keze tört mar­kolt, támadóan tartották maguk elé. Az éjjeliőr elsápadt, této­ván emelte fel karját... — Kötözzétek meg! — ad­ta ki a parancsot az először belépő férfi és tőrét az éjje­liőr nyakának szegezte. Két társa gyorsan csele­kedett, zsebeikből nyakken­dőket rángattak elő, kezét hátracsavarták és egy piros nyakkendővel összekötötték. Aztán zsebkendőt nyomtak a szájába ... Elvágták a te­lefon zsinórját, aztán a ká­véfőző zsinórját is pillana­tok alatt leszerelték. — Ismersz bennünket? — kérdezte az egyik. Az idős ember nemet in­tett fejével. — Na, gyerünk! — hallat­szott és máris tuszkolták ki­felé. Az autók árnyékában vezették a telep egy távolabb eső részéig,' ott felnyomták az egyik Skoda vezetőfülké­jének ülésére. Egy szürke nyakkendővel megkötözték a lábát, a már hátrakötözött J kezét az üléshez hurkolták... | Aztán becsapták a fülke aj- i táját. Nem vesztette el eszméle­tét, látta, hogy néhány perc múlva egy Skoda gördül ki a portán ... Hiába igyekezett magát ki­szabadítani, nem sikerült... * Szenyéri Lajos őrmester, körzeti megbízott aznap éj­jel szolgálatban volt. Mint , máskor is. most is az ÉPFU kirendeltség felé vette útját, megnézni, minden rendben ! van-e. Míg a telep felé J ment, távolabb egv ÉPFU-s Skodát látott elkanvarodni. Órájára pillantott, éjfél volt. Hova mellet ilyenkor ez a kocsi? — villant fel benne a gyanú és meggyorsította lépteit. A portaablak vilá­gított. de senkit sem talált. Hol lehet az éjjeliőr? Kiál­totta néhányszor az őr ne­vét, de nem válaszolt senki. A közelben lakó Huszárék lakására sietett. — Hol a Huszár bácsi? — kérdezte Kuszámétól. — Szolgálatban. — Ott nincs! Üres a por­ta! Gyorsan vissza a telepre. Huszárné és fia is követte. Megtalálták az idős embert. Gyorsan elvagdosták kötelé­keit ... — Megtámadtak. .. Három férfi... Elvittek egy Sko­dát ... i * Az éjjeliőr személyleírást adott támadóiról. Még akkor éjjel országos körözést rendeltek el elle­nük. Behívták a teleoveze- tőt, gyorsan megállapították a hiányzó Skoda rendszámát is. * Másnap jelentkezett a te­lep egyik gépkocsivezetője. Elmondotta, hogy előző nap délután a városban sétálva találkozott Kaffai Bélával, Siska Jánossal és Gábor Sándorral, régi ismerőseivel. Pénzt kértek tőle kölcsön. ..Ami volt. már elittuk, de még szomjasak vagyunk” — mondták. „Pénzem annyi nincs, hogy kölcsön adjak, de gyertek le a Békébe, ott fizetek valamit” — mondta. ..Jól vgn, jövünk”. Egy-két óra múlva be is állítottak. Ittak, majd „egyikük kérte, adjam oda a slusszkulcsot, mert a másik asztalnál ülő ismerősét akarja megtréfál­ni. Az egész kulcscsomót át­nyújtottam. Néhány perc múlva visszajött és a kulcs­csomót visszaadta. Akkor nem is vettem észre, hogy hiányzik közülük a slussz­kulcs. Csak most. Hallottam mi történt a telepen, ezért jöttem ezt elmondani’'. A bejelentés alapján most már pontos adatok álltak rendelkezésre: Kaffai Béla, 24 éves, komlói lakos, a Volán 12-es Vállalatnál se­gédgépkocsivezető, Siska Já­nos. 25 éves, komlói lakos, Kossuth-bányai csillés, Gá­bor Sándor, 22 éves. komlói lakos, a szénelőkészítőnél csillés. Még egy bejelentés érke­zett Kaffai anyósától: „Lá­nyom, aki a Zrínyi Műve­lődési Ház gondnoka, nem jött haza. Nem találjuk, ve- jemet sem, Kaffai Bélát...” Az országos körözés alap­ján április 12-én a Somogy megyei Rendőrkapitányság­tól jelentették: Kaposvár közelében a keresett rend­számú Skoda egy fának üt­között és felborult. A teher­autóban nem találtak sen­kit. Április 15-én újabb jelen­tés: Somogy tarnóca határá­ban a Kaffai házaspárt el­fogták. Április 15-én: „A barcsi járásban Siska Jánost és Gábor Sándort elfogtuk”. * Hogyan került Kaffai Bé- láné a Skodába? — Akkor éjjel menteiti hazafelé a művelődési ház­ból és teljesen véletlen ta­lálkoztam velük, a Skoda ott állt meg mellettem. Rám kiáltottak, hogy gyerünk és már löködtek is fel a fül­kébe ... * Disszidálni akartak. Mind­hárman már többször beszél­tek erről, míg végre április 11-én elérkezettnek látták az időt. Miután slusszkulcsot is sikerült szerezni, Siska hazament, tőrkéseket hozott, ezekkel fegyverezték fel magukat. Iránytűt, térképet is szerzett. Siska priusza: ittasan jogtalan gépkocsi- használat, könnyű testi sér­tés, orgazdaság, társadalmi tulajdon elleni lopás ... — A határnál a Skodá­val át akartuk törni a so­rompót, legalábbis így ter­veztük — mondja Siska. — Pénzük volt? — Csak Kaffainénál, talán harminc forint. Jugoszlávia. Olaszország, majd Ausztrália volt távoli céljuk, — mint mondják. De hogy ott mit akartak tenni, csak a vállukat vonják. Nem tudják. Csak el innen, mert „forró volt már a ta­laj” — mondja Siska. — Nekem meg lehet, hogy egy gyerektartás néz ki — mondja Gábor Sándor. Kaffainé körömcipője pa­puccsá formálódott — le­törtek sarkai a hosszú erdei gyaloglástól. Ausztráliáig aligha tartott volna ki... Garay Ferenc K o m o | v t a 1 an ro ya( TUDHATNA HOQYL. Állunk a távolsági megálló­nál. Kezünkben a cucc és várjuk, hogy bejöjjön a busz. Ott áll 6—8 méterre és nem jön. Nincs korlát, tehát az egész sor igen bizonytalan, bármelyik pillanatban felbo­molhat. A busz nem jön, pedig jö­hetne. Az idegek lassan bor- zolódnalt. Ha most beállna, még nem lenne baj. A fe­szültség nő, az emberek ol­dalt állnak, beugrásra készen, gyerekes anyák vonulgalnak fel-alá. Elszánt ábrázatú. no­tórius tolakodók olyan ellen­kező sor félét alakítanak ki, mintha állnának is, meg nem is. Ebben a jól megválasztott lélektani pillanatban beáll a busz. Ha most azonnal kinyi- taná az ajtót, még megúsz­nánk De nem nyitja. A félig felállított sorok összezavarodnak, megindul a lökdösődés és ekkor már ki­nyílik az ajtó. Épületes jelenet! A sötét trtsintetű furakodók rohamra indulnak, jobbra-balra lök­dösődnek és rendes körülmé­nyek között már tízen is le­ülhettek volna, de még egy sem ért fel. A vezető nézi őket és megszólal: — Mint az állatok! — mond­ja töményen. Igaza van! Pánikhangulat van, olyanok vagyunk,, mint a csorda, amikor nekiront hosszas szomjazás után a víz­nek, pedig az egészet ő okoz­ta. Látszik a szemén, hogy tudja is. Ha két perccel előbb beáll, nincs semmi baj. de ő nem. Az ajtót'is kinyithatta volna idejében, .de nem nyi­totta ki. Joga volt nem ki­nyitni és ő ehhez a nyúlfark­nyi jogához ragaszkodott. Nem akarok rászállni a közlekedésre, de a másik eset is ilyen. Én félek a kioktatástól, van azonban olyan busz. amely- ] í ben állandó nevelésben ré­szesülök. Ide nem lehet lép­ni, oda nem lehet lépni! So­hasem tudom, hogy hová kell állnom. — Tudhatná, hogy a piros vonalnál nem szabad állni! — szólal meg az Ür hangja az Ember Tragédiájából. Erre én elugrok, mint a szöcske, de ez sem segít, mert ismét megszólal az Űr hang­ja, csak még mérgesebben: — Láthatná, hogy rossz he­lyen áll! A vagy hatszor megszólaló túlvilági hangra végül is ri­adtan bevertem a fejem va­lami kallantyúba és leültem. Örömmel láttam, hogy Fehér­hegyig tartott ez az egyálta­lán nem szelid kioktatás, amely mindig így kezdődött: — Tudhatná, hogy!... De ez már nem nekem szólt. Ettől függetlenül mindigaz j a szorongás ébred bennem, . ami az anti világban, kato­na-koromban fogott el egy­szer. Üjoncként Pesten voltam iskolán. Akkoriban óriási kö­szönő viszony volt a tisztek és közöttünk. A köszönés el­mulasztása ugyanis óhatatla­nul nyilvános leszúrással járt. Én ekkor jártam másodszor Pesten és ha bementünk a városba, örültem, ha épen visszakerültem a laktanyába. Fölugrottam hát a villa­mosra és az előírásnak meg­felelően viharos örömmel üd­vözöltem egy századost, aki azt, ha nem is épp oly lelke­sen, de viszonozta. Volt ott még vagy 5—6 hadfi, ők kö­zömbösen meredtek maguk elé. Egyszer csak elkezd mind az öt tisztelegni, a százados meg vissza: — Nini — mondom — mi­lyen maflák, ha csak most vették észre a íölöttesüket!? A fölöttes azonban ezek után velem kezdett szemez­ni. — Te jó isten, hisz én ezt már üdvözöltem — nyögtem magamban — ezért elhatá­roztam, hogy kétszer nem köszönöii. mm FÓRUMA özv. Suták Józsefné, Pécs, j Irányi D. tér 8. sz. alatti la- I kos kétszobás lakásban la- | kik. Kérdése: lakbéremelés esetén, mint nyugdíjásnak a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság j mindkét szoba után fizeti-e j a lakbérhozzájárulást? A régi és az új lakásren­deletek a lakásigény mérté­két eltérő módon szabályoz­ták. Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. r. 10. § (2) bekezdése ér­telmében lehetőség van arra is, hogy egy személynek jog­szerűen két lakószobás laká­sa legyen. Ugyanakkor a 4/ 1971. (II. 8.) Korm. sz. ren­delet az 5. §-ában határozza meg részletesen a nyugdíja­sok részére megállapítandó lakbérhozzájárulást. E szerint a lakbérhozzáiá- rulást NYUGDÍJAS, továbbá I KERESŐKÉPTELEN bérlő I esetén a MÉLTÁNYOS la- I kás-jogosultságának mértéké­ig lehet megállapítani. A lak­bérhozzájárulás megállapítá­sánál nyugdíjasok esetében minden esetben a la­kásigény mértékének fel­ső határát kell figyelembe ■ venni. Ez olvasónk esetében | a két szoba. így a megfelelő igazolások beküldése v esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgató­ság a. két szoba után fogja fizetni a megállapításra ke­rülő lakbérhozzájárulást. Hufnägel Károly, Pé-s, Sző- | vétség u. 32. sz. alatti lakos j levelében leírja, hogy milyen | lakásban lakik és azt, hogy | a ház tulajdonosa a lakáson milyen átalakításokat akar végeztetni. Kérdése: az álta­la leírt lakás milyen kom­fortfokozatú és a tulajdonos a lakáson végeztethet-e át­alakításokat? Eddigi tájékoztatásaink so­rán már több esetben fog­lalkoztunk az egyes komfort- fokozatokkal. Ismertettük a vonatkozó jogszabályi ren­delkezések idevonatkozó meg- , határozásait is. Ezért erre most ismételten nem térünk ki. Tájékoztatjuk arról, hogy ha a lakás komfortfokozatát illetően a lakó és a tulajdo­nos között vita keletkezik — áll fenn —, akkor ennek el­döntésére a tanácsi szervek illetékesek. Ezért a lakbér megállapítása során módjá­ban áll tisztázni a lakás komfortfokozatát. Másik kérdésére közöljük, j hogy a tulajdonosnak jogá­ban áll a lakáson átalakítá­sokat eszközöltetni. Az át­alakítás jellegétől, természe- ! tétől függően kell építési en­gedélyt beszerezni a tanács i építési csoportjától. Az épí­tésügyi rendelkezések szerint ’ lehetőség van olyan jellegű átalakításokra, amihez nem kell külön engedély és olya- j nokra, amik csak előzetes engedély alapján végezhetők el. Természetszerű, hogy a végzendő átalakításról a bér­lőnek is tudni kell, adott esetben az átalakítás tarta­mára megfelelő másik lakás­ról is kell gondoskodni. Egyszerre szálltunk le. Én ! ugyan a másik végén, de | alighogy lehuppantam, már i is üdvözlésemre sietett: — Hé! — jöjjön csak ide! A barátságos invitálásra odasündörögtem. Rögtön a torkomnak ugrott! — Nem tudja maga. hogy ' a hősi emlékműveknek tisz­telegni kell! Majd én!... A továbbiakban már csak fe- nyegetődzött, ami nem ismé­telhető. Na már most, ismeretlen ; útvonalon, vaksötét éjszaká­ban, ismeretlen városban hogy hol van hősi emlékmű? A következő kimenetelkor ismét csak összebotlottunk. Megismert és szúrósan fi­gyelt. Amilyen pechem volt; megint csak elszúrtam az emlékművet. Egyetlen meg­oldásom maradt. Amikor egy ; kissé félrenézett, a legköze- j lebbi, megállóhelyen simán i leiszkoltam. Na, így érzem még ma is | magam, amikor boltban, pa­tikában, vonaton, villamoson, autóbuszon felhangzik a jel­szó: — Tudhatná, hogy ... Szöllösy Kálmán Kovács József, Pécs, lozsvár u. 5. sz. alatti lakó* mint ónálló kiskereskedő olyan lakásban lakik, amely­nek a bérét július 1. után rendezik. Kérdése: részére jár-e a lakbérhozz.ijárulás? A 4/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 2. § (2) bekezdése szerint lakbérhozzájárulásra NEM JOGOSULT a) a szabadfoglalkozású, az önálló és a magánmunkálta­tónál foglalkoztatott személy, b) a szabadságvesztés bün­tetését töltő személy, c) az olyan lakás bérlője — a nyugdíjas és keresőkép­telen bérlő kivételével —, amelynél a lakbéremelés ösz- szege a havi 20 forintot nem haladja meg. A rendelet végrehajtási utasítása értelmében szabad­foglalkozásának, illetőleg ön­állónak kell tekintem azt, aki általános jövedelemadó alá eső tevékenységet foly­tat, kivéve ezek közül azo­kat, akik munkaviszoi\yban állnak, vagy nyugdíjasok. Másik kérdése olvasónk­nak, hogy a tulajdonos en­gedélye nélkül a bérlő a la­kás egy részét albérletbe ad- liatja-e? Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 104. § (4) bekez­désének b) pontja szerint az albérleti szerződés csak ak­kor érvényes, ha a BÉRBE­ADÓ — tulajdonos — az al­bérletbe adáshoz jiozzájárul. Heiter Emma, Pécs, Bartók B. u. 4. sz, alatti lakos Kér­dése, hogy a lakása elha­gyása — elköltözése — ese­tén az új rendelkezések sze­rint jogosult lesz-e valami­lyen anyagi térítésre? A 2/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendeletben meghatározott mértékű térítésre tarthat igényt, ha elköltözés esetén a jogszabályban meghatáro­zott feltételek fennállnak. Hárs Ignácné, Pécs, Csil­lag utcai lakos kérdése, hogy a lakás után a tulajdonos felszámíthat-e 10 százalékos felárat? A 10 százalékos felár fel­számítására csak akkor jogo­sult a tulajdonos, ha a vá­rosi tanács végrehajtó bi­zottsága által megállapított lakbérövezetben van a kér­déses bérlemény. Az idevonatkozó tanácsi rendelkezések rövidesen is­mertetésre kerülnek, és csak akkor lehet majd a kérdés­re pontos választ adni. Tá­jékoztatjuk azonban arról, ha nem ért egyet a megállapí­tott lakbérrel, akkor jogában áll a tanácsi szerveknél a lakbér helyes jogszabály sze­rinti megállapítását kérni. Vitás esetekben a tanácsi szervek döntenek. Kovács István pécsi olva­sónk kérdése, ho^y szanálás esetén kap-e másik lakást és ezért kell-e térítést fizetni? Igen! Jogosult másik la­kásra. A fizetéssel kapcso­latban a 2 1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 3. §-a a követ­kezőket írja elő: Tanácsi bérlakás kiutalása során a lakás-használatba­vételi díj összegébe be kell számítani a bérlő előző la­kására megállapítható lakás­használatbavételi díjának megfelelő összeget, ha a bér­lő előző lakására fennállott lakásbérleti jogviszonya az építésügyi hatóságoknak az épület lebontását vagy átala­kítását elrendelő, illetőleg — állami lakás esetében — en­gedélyező határozata alapján, továbbá kisajátítás, közületi elhelyezés vagy társbérlet felszámolása cél iára szolgáló igénybevétel folytán szűnt meg. Horváth János pécsi olva­sónk kérdezi, hogy a lakbér- hozzájáruiá-1 igazoló lapot Jhol kapja meg, mi a beszer­zés módja? A bérbeadó a lakbérköz­léssel egyidejűleg minden egyes lakbórkoz: j -árulásra jogosult személy részére egy példányban igazoló lapot kö­teles adni a lakbérhozzájá­rulásként igényelhető összeg­ről. A szükséges igazoló la­pot a bérbeadótól — tulaj­donostól — foaía meg’rapni a lakbér közlése során. Ha nem kapna meg, akkor kér­ni kell a bérbeadótól — tu­lajdonostól. I *

Next

/
Thumbnails
Contents