Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-30 / 101. szám
1971 április 30. DTN^NTCLI NAPLÓ 3 Szövetkezeti kommunista aktíva Pécsett (Folytatás az 1. oldalról.) seként tartotta meg előadását a termelőszövetkezetekben folyó pártmunka helyzetéről, szerepéről és továbbfejlesztéséről, Földes András- né, a Megyei Pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője. Hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezetek előtt álló feladatok megoldása helyes politikai hozzáállás nélkül lehetetlen, s hogy a termelőszövetkezetek nagyobb önállósága, az új mechanizmus keretei között új igényeket támaszt a pártszervezetek és a kommunisták tevékenységével szemben. A tartalmi munka fő területe továbbra is a termelés, de a pártszervek munkájának ki kell terjednie egy sor, az egész tagságot érintő kérdésre, mint a tsz-ek egyesülése, a káderbázis megteremtésére, a szocialista bri- gádmozgalommal a szövetkezeti demokráciával, a tagság élet- és munkakörülményei-' nek javításával a tagság nevelésével kapcsolatos teendőkre. A felszólalók sorát Óbert Béla, a szabadszentkirályi tsz elnöke nyitotta meg. Korábban a dicsekvés hangján szóltunk itt — mondotta többek között — most sok a panasz. Az elmúlt esztendő a megpróbáltatások éve volt és hatnak az új szabályozók a jövedelemelvonás terén. Vannak azonban tartalékaink, amelyekkel, ha józanul mérjük fel, ellensúlyozhatjuk bajainkat. Óbert Béla a zöldségtermesztés gondjaira utalva konkrét intézkedéseket sürgetett. A teendőket három pontba foglalta. 1. Hatásos vegyszerek beszerzése. 2. Olyan fajták, magvak beállítása, amelyek mellett a palántázás kiküszöbölhető. 3. A betakarítás gépesítése. A szabadszentkirályi tsz egyébként tárgyalásokat folytat a Szigetvári Konzervgyárral kísérleti fajták beállításáról, amelyek mellett, gépesíteni lehet, [ s tárgyalnak a közös kockázatvállalásról is. A beruházásokról szólva azokat á körülményeket említette — a rossz gazdasági évet és az anyagárak emelkedését —, amelyeket annak idején nem láthattak előre, és amelyek miatt most bajban vannak a tsz-ek. Javasolta, vizsgálják meg, hogy melyik tsz-nél miért húzódik el a beruházás és differenciáltan büntessék kamatokkal a gazdaságokat. Végezetül a takarékos pénzgazdálkodásra hívta fel a figyelmet. A következő felszólaló Farkas János, a zádori tsz párttitkára volt, aki a politikai munka oldaláról közelítette meg a kérdéseket. A zádori tsz kikerült a hullámvölgyből, a gyengék sorából a közepes tsz-ek szintjére emelkedett. Ezt komoly politikai munka előzte meg. A tsz pártszervezete, amellett, hogy résztvett az idei terv- készítésben, 5 éves intézkedési tervet dolgozott ki. Ebben meghatározták, hogy mi a pártszervezet feladata, hogy a legfontosabb gazdasági célkitűzések megvalósuljanak. Kiss Károly, az egerági tsz elnöke bevezetőben arról beszélt, hogy a nagyüzemek kiállták a próbát, a parasztság tavalyi helytállása, erőfeszítései felérnek az 1969-es év sikerével. Levertségre, kétségbeesésre nincs ok. Foglalkozott a jövedelmek alakulásával. Ahol csökkent a jövedelem, megrázkód tatás érte a tsz-t, a termelés zavar- . tálán folyamatát, a munka- fegyelmet csak nagy erőfeszítések árán lehetett biztosítani. A parasztság bizalma a szövetkezetben éppen azáltal nőtt meg, hogy a tavalyi rossz esztendő után is biztosított jövedelmet. Jó üzemi légkört kell teremteni. Éppen ezért nem lehet egyetérteni az olyan kérdésfeltevésekkel. hogy miért emelkedtek a jövedelmek, amikor a bruttó bevételek csökkentek. Kiss Károly megemlítette, hogy néhány vállalat kihasználta a tsz-ek szorult helyzetét. Elvárjuk, hogy a tsz-szövetségek megvédjék tagszövetkezeteiket — mondotta — és nincs igazuk azoknak, akik a túlkapások elleni harcot a „parasztellenzék” kétes értékű jelzővel igyekeznek leszerelni. Győri Pál, a felsőszen t- mártoni tsz elnöke azt kifogásolta, hogy az idei évtől a gépjavító műhelyek létrehozására az állami támogatást megvonták. Korszerűsíteni kell a karbantartást és így az alkatrészfelhasználás is csökken. Sebők József, a dunafalvai tsz elnöke a szövetkezet szarvasmarha telepének beruházási gondjairól beszélt. Pénz és munkaerő van, de az anyagellátás csapnivaló, emiatt csak késve tudják benépesíteni az istállókat, s addig szabadtartásra kerül az állomány. Sziveri Kálmán, a mágocsi tsz elnöke, a TOT elnökség tagja felszólalásában a burkolt áremelésekkel foglalkozott. Ezt az illetékes tárcák is elismerték. Országosan nincs ugyan nagy baj, de várhatóan tovább emelkednek az ipari árak. ígéret hangzott el — mondotta Szivén Kálmán, — hogy a kormány ezt figyelemmel kíséri és megfelelő intézkedéseket hoz. A felszólaló említést tett arról a készülő listáról, amelyben szabályozzák, milyen melléküzemági tevékenységet folytathatnak a tsz-ek. Álló Miklós, a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának köz- gazdasági csoportvezetője felszólalásában a múlt évi veszteségrendezésekkel kapcsolatos tapasztalatokat ismertette. Az elmúlt három évben nyolc tsz-t szanáltak, de a baranyai kép így is kedvezőbb. mint az országos. A tavalyi évet az abaligeti, a sellyei, a komlói, a nagy- hajmási és a kovácshidai tsz zárta veszteségesen. Nem az adottságokkal volt baj. A veszteséges gazdálkodás Okai a rossz vezetésben, tehát szubjektív okokban keresendők. A következő felszólaló Nagy Károly, a bicsérdi tsz elnöke volt. Nagy figyelemmel kell kísérni a közgazda- sági élet mindennapi alakulását — mondotta. — A mánál tovább kell látni és itt többek között a mezőgazda- sági népesség gyorsütemű fogyására mulatott rá. A feszültségek a jövőben fokozódni fognak. Dr. Huszti Sándor, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgató-helyettese felszólalásában a hitelpolitikai irányelveket körvonalazta. Űjabb beruházásokra nincs hitel, nem is volna célszerű további feszültségeket okozni a beruházási piacon. Először be kell fejezni a folyamatban lévő beruházásokat és azután léphetünk újabbat előre. Dr. Földvári János mindenekelőtt a javuló húsellátással foglalkozott. Ha a sertéshús termelés a jelenlegi ütemben fejlődik, 2—3 éven belül megszűnik a keretgazdálkodás. A tartalékok fel- használásával kapcsolatban megjegyezte, nem az a baj, ha csökkennek a termelő- szövetkezetek tartalékai, hanem ha annyira kimerítik, hogy már a jövő évi termelés kerül veszélybe. A megyei szövetkezeti kommunista aktíva dr. Nagy József zárszavával ért véget. A Megyei Pártbizottság titkára a kérdésekre válaszolva a népgazdaság teherbíróképességével foglalkozott, amelyek behatárolják a mező- gazdaság fejlesztési lehetőségeit. Egy sor kedvezmény átmeneti mérséklése, amelyet eddig a mezőgazdaság élvezett, a tavalyi mostoha esztendő következménye. Dr. Nagy József biztosította az aktíva résztvevőit, hogy a felmerült gondokat, mint például a zöldségtermesztés jövőjének kérdőjeleit, jelzik a felsőbb vezetésnek. Végezetül kifejezte reményét, hogy az idei esztendőt sikeresen zárják a gazdaságok. Rónaszéki Ferencné Miklósvári Zoltán Meddig marad zsákutca? Április elején gázszerelők dolgoztak Pécsett a Kossuth Lajos utcában. Miután felbontották az aszfaltot, hogy a vezetékhez hozzáférhessenek, a 36-os számú ház előtt beszakadt az úttest és egy hatalmas üreg keletkezett. A veszélyeztetett szakaszon azonryíl forgalomkorlátozást vezettek be, s a zsákutcát jelző tábla figyelmezteti a járművezetőket, hogy kerülő úton kell továbbhaladniok. Meddig marad még zsákutca a város főutcája? Erre kértünk választ az üregkutaA vállalat ötéves terve és a kommunisták Mintaszerű munkastílus és alaposság a komlói kőbányánál tást végző Aknamélyítő Vállalat illetékeseitől. A kapott tájékoztatás szerint az elkövetkező napokban nem számíthatunk lényeges változásra. Pincét ugyan nem találtak, de a mintegy öt méter mélységű feltárt üreg alján még laza, omladékos a föld, elképzelhető hogy üregrendszer része. Csak a teljes feltárás után kezdhetik meg a tömedékelést. Nehezíti a munkát, hogy állandóan dú- colni és biztosítani kell. Így a forgalom valószínűleg csak hosszabb idő után állítható A z „autókorszak” több és jobb utat követel, a több út pedig kőbányákat. Nemcsak az útalapozás igényli a követ, még az aszfaltgyártás is elképzelhetetlen közuzalék nélkül. Ezért nem meglepő, hogy a komlói kőbánya, az egykori jelentéktelen üzem ma már az ország egyharmadát látja el kővel. A polgárdi, nagy- harsányi és erdősmecskei üzemekkel egyesülve az ország második legnagyobb ilyen jellegű vállalatává vált. A Dél-dunántúli Kőbánya Vállalat (ez a pontos neve) látja el mészkővel a dunántúli cukorgyárakat, bárom jugoszláv cég állandó exportőre. 9 vállalat mészkövét használja a Dunai Vasmű; több tucat állami gazdaságnak, tsz-nek szállítanak talajjavításhoz szükséges mészkő lisztet. Talán ez a néhány adat is érzékelteti, milyen fontos szerepet tölt be ez a vállalat az ország életében. Mit jelképeznek a mammutgépek? Mivel ilyen fontos szerepkört töltenek be, egyáltalán nem mindegy, milyen ötéves tervet készít e vállalat. Olyan tervre van szükség, amely beilleszkedik a népgazdasági tervezés mechanizmusába. A Dél-dunántúli Kőbánya Vállalat MSZMP csúcs vezetősége, szakszervezeti bizottsága már a tervezés kezdeti szakaszában felismerte, hogy a jó terv: pártügy, közügy is egyben. A komlóiak terv- készítési módszere olyan alapos — és ne féljünk kimondani : mintaszerű — volt idáig, hogy követendő példaként lehet állítani sok más vállalat számára. A vállalat vezetői, szakemberei kezdték el a terv- készítést az ötéves fejlesztési koncepciók kidolgozásával. E koncepciókban — a minisztériummal és iparággal egyeztetve — meghatározták, hogy mennyi és milyen minőségű kőre lesz szükség a következő öt évben. Világosan látják, hogy az extenzív iparfejlesztés korszaka befejeződött, következésképp hiú ábránd lenne arra számítani, hogy a vállalat 750 főnyi dolgozó létszáma említésre méltóan emelkedik. Mivel több ember nem lesz, az élet viszont több és jobb követ követel, nines más választás, mint az intenzív gépesítés. Óriási termelő, rakodó, szállító és kőzúzó gépeket szereztek be a Szovjetunióból és Csehszlovákiából, olyan mamrnut- méretű dömpereket és rakodógépeket, amelyekkel eddig csak a szovjet vízierőmű építkezésekről szóló filmeken találkoztunk. E gépóriások — az egyik szovjet dömper kereke akkora, mint egy ember — jól jelképezik, hová fejlődik az egykori csá- kányos kőbányászat. Pontosan 243 millió forint értékű beruházást irányoztak elő a fejlesztési koncepciókban, ennek 70 százalékát gépekre költik. Üj irodaházat, fürdőt, kultúrtermet és más szociális létesítményeket akarnak építeni. A 243 millióból 138 milliót saját erőből kívánnak biztosítani, 66 milliós hitelt kérnek, s mindössze 39 milliós állami támogatásra tartanak igényt. Az, amit eddig vázlatosan leírtunk, csak fejlesztési koncepció — csak vitaalap. A tulajdonképpeni tervkészítés még csak ezután vette kezdetét. Február 10-én együttes ülést tartott a vállalat vezetősége és az MSZMP csúcsvezetősége, ahol a vállalat vezetői beszámoltak a fejlesztési koncepciókról. A csúcsvezetőség 6 pontos megjegyzést fűzött a koncepciókhoz. A többi között megállapította, hogy a beruházáshoz szükséges gépek, anyagok ára jelentősen módosulhat A csúcsvezetőség is úgy ítélt, hogy a beruházáshoz szükséges saját erő, hitel, állami támogatás aránya megfelelőnek látszik. Mégis, azt indítványozta, nézzék meg még egyszer, mennyi lehetne a saját erő maximális — egyben optimális — aránya. Nemcsak azért, mert a népgazdaság teherbíró képessége is véges, hanem azért is, mert az állami támogatás sem csupa ajándék, hiszen az állami támogatásból beszerzett gépek után is fizetni kell az amortizációt. A csúcsvezetőség a 6 pontos észrevételekben kitért az exporttervekre, az egyenletes és folyamatos bérgazdálkodásra és így tovább, majd egyetértőén tudomásul vette a fejlesztési koncepciókról szóló beszámolót. Sokak előtt felvetődhet: vajon szükség volt-e a 6 pontos megjegyzésekre, a vallalat vezetői nem voltak-e tisztában avval, amit a csúcsve- zetőség észrevételezett? A válasz: a legtöbb észrevétellel tisztában voltak, hiszen a vállalat vezetői között is több kommunista van, s aki nem az, az is bebizonyította már, hogy jó szakember és érti a dolgát. Mégsem haszontalanok az ilyen észrevételek, hiszen papíron dokumentálják: ez a kommunisták álláspontja a legfontosabb ügyekben. Az észrevételeknek tehát orientáló szerepük van. Amiről eddig szóltunk, még mindig csak a tervkészítés nyitányának tekinthető, hiszen még mindig csak fejlesztési irányelvekről van szó, nem pedig tervről. Azt se felejtsük el, hogy e koncepciók vállalati horizontból tekintették át a célokat, a vállalat viszont — mint említettük — 4 üzemből áll. Üzemekre bontott tervekre — s egyébként is — részletesebb kimunkálásra volt még szükség, ezért az együttes ülést követően tervkészítő szakbizottságokat hozott létre e vállalat. E bizottságok munkájában az MSZMP csúcsvezetősége által kijelölt kommunisták is résztvesznek és beszámolási kötelezettséggel tartoznak a vállalati párt fórumnak. Május elejére készülnek el az üzemi illetve részlettervek, ezt követően ismét együttes ülést tart a vállalatvezetőség illetve az MSZMP csúcsvezetősége. Miután megvitatták a tervet, május 20. körül párttaggyűlést tartanak a vállalat mind az öt alapszervezetében és a legszélesebb pártfórum elé terjesztik az együttes munka gyümölcsét. Azt követően 150 példányban sokszorosítják a tervet, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy a vállalat minden öt dolgozójának jut belőle egy példány. A dolgozók mintegy tíz napig tanulmányozhatják az elképzeléseket, majd termelési tanácskozásokat hívnak össze, a vélemények meghallgatása végett. A termelési tanácskozásokon elhangzott építő jellegű javaslatokat beépítik a : tervbe, majd — miután a vállfát szakszervezeti • tanácsa ; is megtárgyalta a tervet — a vállalat igazgatója aláírásával szentesíti azt. Ettől kezdve vállalati törvénnyé válik. Bár csak vázlatosan tudtunk szólni a komlóiak terv- készítési mechanizmusáról, talán e rövidre fogott áttekintés is képet ad arról, hogy milyen alapos és mintaszerű a munkájuk. Nem véletlenül lettek kiváló vállalat a közelmúltban, még a tervkészítés módszere, alapossága, lelkiismeretessége is azt igazolja, hogy megérdemelten jutottak a Kiváló vállalat címhez. Magyar László TOLVAJFOQÓ KÉSZÜLÉK Bártíai Pál, aranyérmes, kiváló újító és feltaláló neve nem ismeretlen az újságolvasók előtt Az utóbbi évtizedben többször is hírt adtunk nagyszerű újításairól, köztük egy, a porcelán ellenállási testek csiszolásával kapcsolatos találmányáról is, melyet mindmáig sikerrel alkalmaznak munkahelyén, a Pécsi Porcelán- gyárban. Ugyancsak itt vezették be kb. 30 olyan újítását, melyek közül jőnéhá- nyat átvettek és hasznosítanak az ország kerámiaipari gyáraiban is. Legújabban pedig egy olyan konstrukciójára hívta fel a figyelmet, — egyelőre csak kévésekét, — amelyre mint mondotta, saját károsodása adta az ötletet. — Csaknem pontosan egy esztendeje történt, hogy a Déryné utcai lakásom előtt álló Fiat kocsimról ellopták a hátsó kereket. Nos, ez adta az indítékot arra, hogy egy olyan riasztó berendezést szerkesszek, ami többet „tud” a már itt-ott forgalomban lévő hasonló készülékeknél. Ehhez mindjárt hozzá kell tennünk, hogy- csak hírből hallotta az ilyen készülékek létezését, működési elvét, s így „csak” az újításai során szerzett nagy rutinja, na meg a technikusi képzettsége adta az alapot a rendkívül „okos” és „éber” készülék megszerkesztésére. — Házi kísérletezéssel többféle megoldást próbáltam ki, amíg eljutottam a legravaszabb megoldásig, — mondotta, majd röviden vázolta is a készülékkel kapcsolatos tudnivalókat. — Űj ebben az, hogy amíg a forgalomban lévő készülékek javarésze villamos kontaktusra riaszt, addig az enyém egyszerű mechanikus megoldású. Ez azt jelenti, hogy a legkisebb rendellenes beavatkozásra 15—30 másodpercig tartó ijesztő hangú vészjelet ad, majd automatikusan kikapcsolódik, de néhány másodperc elmúltával újra üzemképes lesz. Ami a készülék további előnyeit illeti, érdemes leírni még a következőket. Elsőként talán azt, hogy amíg a gyári készülék akkor jelez csak, ha már feltörték a kocsi ajtaját, vagy a csomagterét, addig az övé érzékenyen reagál a legkülönbözőbb beavatkozásra. Például arra is. hogy egy szűk parkolóhelyről a kifelé igyekvő idegen kocsi „meg- huzatja”, vagy minimális sérülést okoz a járművében. Vagyis lefüleli, „igazoltatja” a tqtt színhelyéről lelépni igyekvő lelkiismeretlen károkozót. — Először eszembe sem jutott, hogy a sajátomon kívül másik példányt is összeállítsak, — mondotta, — de a legutóbbi Kékfény műsor arra inspirált, hogy foglalkozzak a dologgal. Az említett műsorban ugyanis sok szó esett a gépkocsik gyakori kifosztásáról, s ennek kapcsán az ellene való védekezésről, illetve megelőzésről is. Hát ez adta a gondolatot arra, hogy a már meglévő és javarészt külföldről importált drága riasztókészülékek mellé, vagy inkább helyettük megbízható és főleg sokkalta olcsóbb hazai készülékkel is kielégíthetnénk az igényeket. Ez utóbbihoz a magunk részéről anny.it fűznénk hozzá biztatónak, hogy módunkban állt saját szemünkkel, — vagy inkább „sajgó fülünkkel” is meggyőződni a készülék hatásosságáról. Az újító a riasztókészülckkel Ezért a vész jel okozta esetleges „pánik” elkerülése végett, rejtekhelyül a Tettye környék egyik kies. néptelen terepét választottuk ki. mégsem sikerült az inkognitónk. Ugyanis ma sem tudjuk honnan honnan sem, de percek alatt egész takaros csődület támadt körülöttünk a szaggatottan sikongó vészjelzések hatására. Tehát méltán elmondhatjuk, hogy a készülék csillagos ötösre vizsgázott. Érdemes volna hát felfigyelni Bártfai Pál készülékére. P. Gy. t ____1 É
