Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-30 / 101. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek I Ara; 80 fillér Dunántúli napló XXVm. évfolyam, 101. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. április 30., péntek Nagyüzemekké fejlődtek termelőszövetkezeteink Szövetkezeti kommunista aktíva Pécsett A megye mezőgazdasági termclőszövcl- ■ kőzeteinek kommunista vezetői talál­koztak tegnap Pécsett, a Ságvári Művelő­dési Házban megtartott szövetkezeti kom­munista aktíva ülésen, a Megyei Pártbizott­ság vezetőivel, hogy kicserélve véleményei­ket, tapasztalataikat, egységes cselekvésre mozgósítsák a szövetkezetekben dolgozó kommunistákat, s a tsz-ek valamennyi dol­gozóját, a feladatok végrehajtására. Az ak~ tívaüléscn részt vettek a szövetkezetek te­rületi szövetségeinek, a járási párt- és álla­mi szervek kommunistáinak képviselői Is. Dr. Földvári Jánosnak, a Megyei Tanács el­nökhelyettesének megnyitója után az aktíva résztvevői dr. Nagy Józsefnek, a Megyei Pártbizottság titkárának az 1970-es gazda­sági évet értékelő, s az 1971. évi feladatokat meghatározó előadását hallgatták meg. A múlt gazdasági év tapasztalatai Bevezetőjében dr. Nagy József hangsúlyozta, hogy a természeti tényezők hatásá­nak ennyire kitett ágazatban hiba volna egy esztendő eredményeiből, illetve hiá­nyosságaiból kiindulva meg­ítélni a gazdálkodást, a he­lyes értékelést, ezért több év, vagyis az elmúlt harmadik ötéves terv időszakának elemzése jelentheti. Ezt az időszakot a gazdaságok terü­leti koncentrációja és az esz­közellátottság jelentős javu­lása jellemzi. öt év alatt a tsz-ek száma 137-ről 102-re csőiéként, át­lagos területnagyságuk pe­dig 3000 holdról 4100 holdra növekedett a megyében. Egy­idejűleg nőtt az eszközellá- tottság színvonala, ami kife­jeződik az egy traktoregy­ségre jutó szántóterület 129 holdról 80 holdra történő csökkenésében, egy sor fon­tos növény teljes vagy csak­nem teljes legépesítésében, a műtrágyahatóanyag felhasz­nálás megduplázódásában. A termelés tárgyi feltételeinek javulása a növényi hozamok emelkedésében, a rét-, lege­lőgazdálkodás színvonalának javulásában, és általában a termelés hatékonyabbá vá­lásában realizálódott. Ugyan­akkor közel ezer holddal csökkent a zöldségtermő és 700 holddal a gyümölcster­mő terület s ezt nem tudta ellensúlyozni a hatszorosára felfutott fóliás zöldségterme­lés. Az állattenyésztésben csak a baromfiágazat fejlő­dött egyértelműen jól. a ser­téstenyésztést nagyfokú cik­lusosság jellemezte — ma az j állami ösztönzők hatására | jelentős fellendülés tapasz­talható az ágazatban — a szarvasinarha-létszám vi­szont öt év alatt 10 száza­lékkal csökkent, s túlnyomó- részt a háztájiban. E tervidőszakban jelentős változás következett be a tsz-ek gazdálkodási színvo­nalában, a tsz-ek a szó köz­gazdasági értelmében nagy­üzemekké váltak, gazdasági­lag es szervezetileg stabili­zálódtak, s lehetőséget te­remtettek a termelőerők to­vábbi fejlődésének. Megyénk szövetkezetei az önállóság adta lehetőséggel élve tevé­kenységükkel a népgazdasági célok érvényesítése mellett jól szolgálták tagjaik szük­ségleteinek kielégítését is. Az egy dolgozó tagra jutó közösből származó jövedelem az 1965. évi 10 ezer forintról, 1970-re 17 ezer forintra emelkedett. A háztájiból ere­dő jövedelem valamelyes csökkenése mellett — a ket­tő együtt tette lehetővé a pa­raszti reálfogyasztás 40 szá­zalékos emelkedését Bara­nyában. Konkrétan a múlt évi gazdálkodás főbb tapasztala­tairól szólva az előadó ismét kihangsúlyozta a helyes vi­szonyítás szükségességét és a torz optika által eluralko- áeít pesszimista hangulat in­dokolatlanságát. 1969-hez, egy rekordévhez hasonlítva az elmúlt rossz évet, való­ban sötét képet kapunk. Ép­pen szocialista mezőgazdasá­gunk életképességét, erejét bizonyítja, hogy olyan nehéz természeti körülmények kö­zött, mint a tavalyi volt, ilyen eredményeket tudott produkálni. Megyei szinten a halmozott termelési érték 4 százalékkal nőtt, a növény- termesztés árbevétele 13 szá­zalékkal csökkent, az állat- tenyésztésé viszont 16 száza­lékkal, az egyéb tevékeny­ségből származó árbevétel pedig 40 százalékkal emel­kedett. A nem alaptevékenységből származó árbevétel felfutá­sának megítélése sok vitára adott okot. A megyei párt­vezetés álláspontja ezzel kap­csolatban az, hogy minden olyan esetben indokolt a te­vékenységi kör bővítése, ha az kiegészíti az alaptevé­kenységet. ha helyi adottsá­gokra épül. elősegíti a tagok foglalkoztatottságát, az üze­mi nyereség növelését és konkrét társadalmi szükség­letek kielégítését szolgálja. Az e téren előforduló torzu­lások ellen a kommunisták­nak fel kell lépni. E kérdéssel, összefüggésben az előadó egészségtelennek tartja a tsz-ekben a szemé­lyes jövedelem tsz-tagok és alkalmazottak közti megosz­lásának arányát a tagok ro­vására. Javasolta, hogy a tsz-ek tevékenységi körének bővülése, az eddiginél na­gyobb mértékben terjedjen ki a falusi szolgáltatások ala­csony színvonalának növelé­sére. A termelési költségek 12 százalékos emelkedésének a bruttó jövedelem 8.2 százalé­kos, a nettó nyereség 25 szá­zalékos csökkentésének össze­függésében nézve a személyes jövedelem növekedése bizo­nyos mértékben elszakadt a termelés alakulásától, ezért következett be jórészt a biz­tonsági alapok, a tartalékalap jelentős, mintegy 100 millió forintos csökkenése. Az ala­pok csökkentése vagy felélé­se semmiképp nem szolgálja a tsz-tagok távlati érdekeit, a szövetkezetek kommunista vezetőinek bár nem népsze­rű, de nagyon fontos felada­ta, hogy ezt a tagsággal tu­datosítsák. Az év negatívumai közé so­rolta az előadó a befejezetlen beruházások állományának megnövekedését, a tsz-ek traktorparkjának magas — 40—55 százalékos — elhasz­nálódási fokát. Az előadó ezután a szövet­kezeti vezetők tevékenységét értékelte, majd a feladatok­ról szólt. A gazdasagok éves tervei­ben a lehetőségeikből indul­tak ki s üzemi terveik tükrö­zik a népgazdasági célkitű­zéseket. A termelés szerkeze­tében nem lesz lényeges vál­tozás, valamelyest csökkent a búza és nőtt néhány ipari nö­vény területe. A Bar^nya- MEK működése remélhetőleg kedvezően fog hatni a zöld­ségtermelésre is. Az állatte­nyésztés előterében a tehén- és a sertésállomány megin­dult emelkedésével — kedve­ző irányban fog fejlődni, a beruházásokban pedig a gép- beszerzések dominálnak.. Előadásának befejező részé­ben dr. Nagy József, a tsz- ekben folyó középtávú terv­készítési munka jelentőségé­vel foglalkozott, utalva arra, hogy a már eddig elkészült tervek jelzései szerint a ne­gyedik ötéves tervben a me­gye mezőgazdaságának fejlő­dési üteme az országos fej­lesztési ütemmel azonos, né­hány vonatkozásban ennél magasabb ütemű lesz. A kommunisták kötelessé­ge e feladatokra való mozgó­sítás — hangsúlyozta befeje­zésül az előadó. E gondolatnak. mintegy folytatása és továbbfejleszté­(Folytatás a 3. oldalon.) Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1971. IV. 29-i üléséről A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi ^ Bizottsá­ga 1971. április 29-én Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bi­zottság tagjain kívül részt Vettek: a Központi Ellen­őrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztály­vezetői, a Budapesti Párt­bizottság titkárai, a megyei pártbizottságok első titkárai valamint a központi sajtó vezetői. Az ülés kezdetén a Köz­ponti Bizottság kegyelettel megemlékezett Erdélyi Ká­rolyról, a Központi Bizott­ság közelmúltban elhunyt tagjáról. I. Komócsin Zoltán elvtárs­nak, a Központi Bizottság titkárának előadói beszéde alapján a Központi Bizott­ság meghallgatta a nemzet­közi helyzet időszerű kér­déseiről szóló tájékoztatót és a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXIV. kong­resszusán részt vett magyar pártküldöttség jelentését. A Központi Bizottság jó­váhagyólag tudomásul vette a magyar küldöttségnek a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán kifejtett tevékenységét. A Központi Bizottság meg­állapítja: a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusa a nemzetközi kommunista mozgalom ki­magasló jelentőségű esemé­nye volt. amelyet méltán kísértek nagy figyelemmel világszerte. Ez az érdeklő­dés tükrözte a Szovjetunió­nak és a lenini irányvona­lat megvalósító kommunista pártjának a világpolitikában betöltött kiemelkedő szere­pét és azt a fontos tényt, hogy tovább fokozódnak a nemzetközi kommunista mozgalom és az antiimpe- rialista erők egységtörekvé­sei. A szocializmus, a béke és a haladás híveit örömmel tölti el a Szovjetunió gaz­dasági fejlődésének erőteljes üteme és hatalmas mérete. A Szovjetunió sikeresen be­fejezett ötéves terve és a most elfogadott kilencedik ötéves terv meggyőzően bi­zonyítja, hogy a szovjet nép­gazdaság előre tör a tudo­mányos és műszaki haladás útján, tovább növeli a mun­ka termelékenységét, javítja a gazdaság hatékonyságát, s mindez szilárd alapot teremt a szovjet nép életszínvona­lának, anyagi és kulturális jólétének további emelésé­hez, s tovább növeli a szov­jet állam erejét. A szovjet népgazdaság nagyszabású fejlődése, a kommunizmus építése anya­gi-technikai bázisának to­vábbi kiszélesítése nagy nemzetközi jelentőségű a két világrendszer gazdasági versenyében és a nemzet­közi osztályharcban; tovább növeli a szocializmus von­zóerejét világszerte, újabb lendületet ad a béke, a tár­sadalmi haladás, a szocia­lizmus harcosainak. A Szovjetunió belső életé­nek fejlődése, a szovjet (Folytatás a 2, oldalon) Aranygyűrű iörzsgárdafagoknak Kongresszusi zászlóval kitüntetett vállalatok, gyárak és áruházak A Mecseki Szénbányák Vál­lalat dolgozói a párt X. kongresszusának tiszteletére kezdeményezett munkaver­seny során kiemelkedő munkasikereket értek el. En­nek elismeréséül elnyerték a Megyei Pártbizottság, az SZMT és a KISZ Baranya megyei Bizottsága kong­resszusi zászlaját A zászlót Palkó Sándor, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagja, a Baranya megyei Tanács el­nöke Stier Józsefnek a bánya pártbizottság titkárának adta át tegnap a központi épület­ben rendezett ünnepségen. A mecseki szénbányászok el­nyerték a Kiváló vállalat cí­met is. Az ezt tanúsító ok­levelet dr. Hajdú Istvántól a NIM képviselőjétől Garam- völgyi János igazgató vette át. * A törzsgarda tiszteletére ünnepélyt, s egyben május A kommunista aktíva résztvevM elsejei megemiekezést tartot­tak tegnap a Pécsi Szikra Nyomda vezetői és társadal­mi szervezetei. A bensőséges ünnepségen Szentistványi Gyuláné, a Pécs városi Párt- bizottság titkára adta át Melles Rezsőnek a Megyei Pártbizottság, az SZMT és a KISZ megyei Bizottság/kong- resszusi zászlaját, melyet a nyomda dolgozói a pártkong­resszus tiszteletére indított munkaversenyben elért ered­ményeikért kaptak. A Pécs városi Tanács elismerő okle­velét dr. Németh Lajos elnök- helyettes nyújtotta át Melles Rezsőnek. Az ünnepségen a törzs­gárda megbecsülésének szép példáját mutatták a nyomda vezetői. Huszonhat főnek, akik 15 éve dolgoznak az üzemben, díszes dobozba he­lyezett arany törzsgárda jel­vényt, .harminchét dolgozó­nak, akik 20 éve megszakítás nélkül a nyomda munkásai aranygyűrűt — benne „PSZ” monogrammal — nyújtottak át. Hat törzsgárdatagnak, akik negyedszázada dolgoz­nak az üzemben Szikra Nyomda emblémát és arany­gyűrűt adományoztak. ' A Pécsi ' Kesztyűgyár má­sodszor kapta meg a Kiváló vállalat címet, és a múlt évben elért gazdasági ered • ményeivel. a pártkongresszus tiszteletére indított munka­versenyben nyújtott munka­sikereivel elnyerte a Megyei Pártbizottság, az SZMT és a KISZ megyei Bizottsága kongresszusi zászlaját. A vál­lalati ünnepséget ez alkalom­mal felavatott új kultúrott- honban rendezték meg. A kongresszusi zászlót dr. Csen­des Lajos, a Megyéi Párt­bizottság titkára nyújtotta át Gulyás József igazgatónak. A kiváló vállalatot tanúsító oklevelet Pesti Ernő könnyű­ipari miniszterhelyettestől szintén Gulyás József igaz­gató vette át, Az ünnepsé­gen többen megkapták a Könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetést. A pécsi Centrum Aruház dolgozóit a párt X. kong­resszusának tiszteletére indí­tott szocialista munkaver­senyben elért eredményükért a Megyei Pártbizottság, az SZMT és a KISZ megyei Bi­zottsága kongresszusi zászló­jával tüntették ki. A zászlót Petőházi Szilveszter, a Me­gyei Pártbizottság tagja, a KISZ megyei Bizottságának első titkára dr. Sebők Imre igazgatónak adta át, a tegnap este rendezett ünnepi terme­lési tanácskozáson. A Cent­rum Áruház az 1970-es évben elért kiemelkedő gazdaság: eredményeiért magkapta a Kiváló áruház kitüntető címet is. melyet Tarján István, a Centrum Áruházak vezér- igazgatója szintén dr. Sebők Imrének nyújtott át. Az elmúlt időszakban jól dolgozott a Dél-dunántúli Rövid- és Kötöttáru Nagy­kereskedelmi Vállalat: az or­szágban a legnagyobb for­galmat bonyolították le, a vásárlóknak a legalacsonyabb árszinten adta az árut. Most 100 ezer forintot osztottak ki a vállalat dolgozóinak a teg­napi ünnepségen. melyen megjeleni Borsos László, a belkereskedelmi miniszter helyettese, dr. Nagy József, az MSZMP' Baranya megyei Bizottságának titkára s dr. Krekács György, a KPVDSZ központjának titkára. A bel­kereskedelmi miniszter és a KPVDSZ együttes döntése szerint a vállalat 1970. évi munkája alapján elnyerte a Kiváló vállalat címet, s ’e kitüntetést nyújtották át teg­nap. t ü

Next

/
Thumbnails
Contents