Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-29 / 100. szám
DUNÁNTÚL! N4P10 1971. április 29. Művészi, régi, ritka vagy érdekes A KÖNYV Egy 1511-es kiadású Livius címlapja. A könyvvel valahogy másképp vagyunk, mint a többi műtárggyal. Közelebb áll hozzánk, személyesebb a kapcsolat. Barátunk. Maupassant írja egy novellájában, hogy a műgyűjtő az újonnan szerzett műtárgyaival mézesheteket él. Alig várja a reggelt, hogy megnézhesse, megcsodálja úi szerzeményét. Birtoklási vágya kielégül, • napokig, hetekig dédelgeti az újdonságot, majd lassan-lassan a műtárgy elfoglalja helyét a műgyűjtemény „háremben” és ura új szerzemény után kacsingat. Könyvvel szorosabb, állandóbb a kapcsolat. Nem tudok kellemesebb időtöltést elképzelni, mint mikor egy jó könyvvel elvonul, bezárkózik az ember, — „kettesben”. A könyvgyűjtők javarésze nemcsak a szövegre kíváncsi. hisz valamennyi könyvhöz könyvtáron keresztül is hozzájuthatnak. Érdekli a könyv formája, papírja, illusztrációja, kötése, az előállító nyomda neve, sorszáma és még sok minden. Egy jó könyvet, szép kötésben bibliofil papíron, gara- mond betűkkel olvasni — külön élvezet. A könyvkiadók törekednek is, hogy a könyvbarátok igényeit kielégítsék, és gonddal, csínnal adják ki a legváltozatosabb könyveket. A színes bőrkötésű, aranyozott gerincű Helikon kiadványok díszei minden könyvtárnak. Az ínyenc még ezen belül a számozott példányoknál a sorszámra is kényes. Van olyan gyűjtő, akinek csupa 1-es sorszám van a birtokában. Van, aki Szántó Piroska illusztrációjával ellátott könyvet keres, mások Szász Endrére vadásznak. Göre Gábor, Mühl- beck illusztrációval, halina kötésű Nyíró könyvek, Gyomai Kner kiadás, biblia Dóré illusztrációval, — igen keresettek s egyúttal annak bizonyítékai, hogy a szövegen kívül számtalan más szempont érdekli a gyűjtőt. Ezen változatos szempontok kielégítése vadászszenvedélyhez hasonlít. A könyvgyűjtő szenvedéllyel keresi, kutatja a hiányzó, vagy megkívánt példányt, és amikor, sokszor évek után végre hazaviszi a „zsákmányt”, semmi máshoz nem hasonlítható örömöt érez. A kis magánkönyvtár meghittséget kölcsönöz a szobának, — biztonságérzetet és természetesen műveltséget gazdájának. Az ember bújával- bajával legszívesebben itt keres menedéket. „Gondolatok a könyvtárban” mindig nemesebbek, szebbek, emelkedettebbek. Áhítattal szemléltem múzeumokban a régi könyveket. Különleges varázsa volt egy Petőfi, Arany korabeli kiadványnak. Länderer és Heckenast, történelmi, irodalomtörténeti nevezetességű kiadók. Virág Benedek költeményei, a Kisfaludyak munkái, az Auróra sorozatai, Fazekas Ludas Matvija, — minden irodalmár szívét megdobogtatja. Szinte hihetetlennek tűnt, hogy első antik könyvemként Mikes Kelemen „Törökországi levelek” első kiadását sikerült megvásárolnom. Alig hittem, hogy ilyen kapható még, és ki az, aki hajlandó ilyentől megválni. A jó kezdet és a szerencsés folytatás számtalan kellemes órát szerzett. Kellemes és izgalmas könyvészetiéi foglalkozni, és közben megtanulni, mi a ritkaság, mi a tucatkiadás, miről lehet felismerni az értékest és miért értéktelenebb egy másik, holott szebb a küleme, sőt régi a kiadása is. Itt szeretném eloszlatni azt a tévhitet, hogy nem feltétlen értékesebb egy könyv azért, mert korábbi kiadású, mint egy másik. így pl. Petőfi „A helység kalapácsa”, amit 1844-ben adtak ki, sokkal értékesebb, mint az 1600-as években kiadott „Oyidius” (hacsak nincsen gazdagon metszetekkel illusztrálva). Az antik könyv értékének főbb meghatározói; keresettsége, ritkasága, épsége, kötés-táblájának eredetisége, szépsége, a kiadó nyomdájának hírneve, illusztrációinak gazdagsága, művésziessége. Igen értékes a könyv, ha sok metszet díszíti. Régi magyar városképeket, csatajeleneteket, magyar vezéreket ábrázoló metszetet — a könyvből kitépve és berá- mázva, — igen jól értékesítenek. Ezért sok a könyvcsonkítás, s alig-alig találni manapság hiánytalan met- szetes könyvét. Természetesen igen értékes külföldi kiadványokhoz is hozzá lehet jutni. A közölt kép 1511-ben kiadott Livius címlapját mutatja. A könyv értéke, hogy Jodocus Badius Ascenziánus adta ki, aki igen híres nyomdász volt, és az ő nyomtatásából ismerte meg a világ a könyvsajtó képének első ábrázolását. A külföldi kiadványoktól fokozottabban megkívánjuk, hogy régi legyen és lehetőleg fa- vagy rézmetszettel illusztrált. Könyvritkaságok közé tartoznak a miniatűr kiadványok is. Egészen fantasztikus például a 4x3 cm-es nagyságú biblia, mely a teljes Ó és Üj Szövetséget tartalmazza. (Csak nagyítóval olvasható.) Ezen is túltesz az 5x5 milliméteres könyvecske, melyben 6 nyelven olvasható a Miatyánk. Mindez technikai bravúr, különlegesség, de azért az igazi könyvgyűjtő érdeklődési körén kívül esik. Antik térképek, metszetek nagyon sok korabeli érdekességről tudósítanak. (Ruházat, építkezés, szokások, kivégzési jelenetek, mulatságok, ostromok, hadigépek stb.) Meglepő, hogy 300 évvel ezelőtt aránylag milyen jó térképeket készítettek a világról és ugyanakkor milyen pontatlan volt Magyarország ábrázolása. Wolfgang Lazius 1540 körül kiadott térképén a Tihanyi félsziget a somogyi oldalról nyúlik a Balatonba és a Duna különösebb kanyar nélkül folyik keresztül a Dunántúlon. Régi újságok rengeteg érdekességet tartalmaznak. A „Vasárnapi Üjság” 100 évvel ezelőtti számában valódi betyár történetekről, postakocsi rablásokról olvashatunk. A Pesti Hírlap 1848-as számaiban nemcsak a Magyar Szabadságharc eseményeit követhetjük, hanem azt is olvashatjuk, hogy a felemelő és megrendítő események mellett változatlanul megtartották az országos kirakodó vásárokat, közölték a gabona piaci árfolyamát, árvereztek, kereskedők hirdették eladó lovaikat, marháikat, juhai- kat; sőt az egyik számban egy Nagy Károly nevű egyén Petőfi Sándort pocskondiázta, meglehetősen hosszan, és igen erős kifejezéseket használva. (Köztük a hígvelejű szót is.) Hogy teljes legyen a kép — meg kell említenem azokat, akik okleveleket, régi diplomákat, szerződéseket, kéziratokat, híres emberek dedikált fényképeit gyűjtik. Kézirata válogatja, — értékük meglehetősen relatív. Mint már említettem, József Attila egy oldalnyi sárgás, kockás papírra írt pár soros verséért a közelmúltban közel 2000 Ft-ot fizettek. Antik könyvvel is úgy vagyunk, mint a régi porcelánnal —, több sohasem lesz belőle, csak kevesebb. Az előbbi törik, az utóbbival ostoba emberek kályhában befűte- nek vagy megeszik a padláson az egerek. A közelmúltban valakinek a padlásán járva egy szakasz rágcsáló egeret zavartam el egy sutba dobott antik könyvhalmazról, míg sikerült közülük kimentenem Virág Benedek 1799- ben kiadott költeményeit. Cikksorozatom végére értem. Ki-ki megtalálhatta hosszabb, vagy rövidebb formában mindazt, ami egy műgyűjtőt érdekelhet, hisz célom az érdeklődés felkeltése volt. A műtárgyakkal való viszonyunkat, a birtoklási vágyat, a megszerzés örömét emberi kapcsolatokhoz hasonlítottam. Itt is — mint az emberi viszonyoknál — előfordul. hogy ráununk egyikre, másikra. Váljunk meg tőle, s ellentétben a költséges „válásokkal” itt hajdani, de már megunt kedvesünkért pénzt kaphatunk, sokszor jóval többet, mint amennyiért megszereztük. A műgyűjtés szakértelmet, olvasottságot igényel. Olvasunk, tanulunk, művelődünk, — közben ízlésünk változik, finomodik. Nemes időtöltés, intelligens szórakozás. Dr. Szalai István Új városunk — Nagyatád Dél-Dunántúl 11. városa a Rinya-patak mellett épült Nagyatád. Az „újszülött” város személyi adatai: csak 10 397 lakosa van, de az utóD- bi tíz évben lakossága 18,3 százalékkal nőtt. ami pozitív jelenség a magas elvándorlási arányt mutató Somogy megyében. Fejlettségében csak Kaposvár és Siófok előzi meg. Történelmi múltja: régen a királyi hírnökök birtoka volt egészen 1284-ig, azután Erzsébet királyné, IV. László neje, apródjának Főnévi Lukácsnak adományozta. Később élénk kereskedelmével, majd ipari fejlődésével tűnt ki: régen 150 munkást foglalkoztató zsinór- és paszománygyár valamint keményítőgyártó üzem működött a községben. fővonalakkal, ezért az autó* buszközlekedés váltja fel fokozatosan a vasúti forgalmat főleg déli irányban. Nemrég indult meg a rendszeres autóbuszközlekedés Pécs és Nagyatád között, ami jelentős fejlődést jelent a nyugat—kelet irányú közlekedés megjavításában. A „provinciális” kis vasútállomás ellentéte a városközpontban, a parkos-ligetes Széchenyi téren épült autóbuszállomás. Itt vannak az üzletek, áruházak, közigazgatási épületek is. Mindenütt széles utcák, nagykiterjedésű, rendezett parkok, családi házak láthatók: az utcák jelentős része még kövezetlen, de a „feltúrt” utcák jelzik az előrehaladott állapotban lévő közművesítési folyamatot. A XVIII. sz. közepén épült egykori ferences kolostor heVöröskereszfcs kiállítás a Széchenyiben A Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola ifjú vöröskeresztesei szép bemutatóval köszöntöttek az ifjúsági vöröskereszt félévszázados jubileumát. Adatokat gyűjtöttek, képekkel mutatták be az elmúlt ötven esztendő mozgalmi éveit, s a mai feladatokat. A kiállítás — melyet Jakab Ferencné dr. a városi vöröskereszt titkára nyitott meg — egyben egy új kezdeményezés fóruma: a Gépipari Technikum tanulói felhívták a többi középiskolai vöröskeresztesek figyelmét egy koordinációs bizottság létrehozására, melynek feladata az ifjú elsősegélynyújtók mozgalmának összefogása lenne. Tevékenységét a \ diákparlament felügyelete alatt végezné. A kiállításon — többek között — a városi középiskolák vöröskeresztes szervezeteinek életét, munkáját ismerhetik meg a látogatók. Érdekes filmet készítettek a gépiparisták, melyen egy szakadékból való mentést mutatnak be. A Volán IS. sz. Vállalat értesíti az utazóközönséget, hogy május 1-én, a felvonulás ideje alatt az autóbuszok az alábbiak szerint közlekednek. 10-ES VISZONYLAT: a járatok 8.30 órától a Rákóczi út forgalomba helyezéséig is közlekednek a két végállomás között, mindkét irányban az alábbi terelő útvonalon: Petőfi utcáig az eredeti útvonalon, a továbbiakban Kolozsvár utca—Főpályaudvar—Vasút utca—Bajcsy-Zsilinszky utca—Zólyom utca—Rózsa Ferenc utca—Somogyi Béla utca— Légszeszgyár utca—Dohány utca —Kilián György utca—Zsolnay Vilmos utca — továbbiakban az eredeti útvonalon. A terelő útvonalon a járatok csak a föpá- lyaudvari 40-es megállóban és a Kilián György utcában a Zsolnay Vilmos utcára való kihajtás előtt 15 méterrel állnak meg. 20-AS VISZONYLATBAN: a járatok megosztva közlekednek Uj- mecsekalja és Petőfi utca közti szakaszon, valamint a 48-as tér— Fehérhegy közti szakaszon. Az Üjmecsekaljáról induló járatok 8.30 órától az eredeti útvonalon a Petőfi utcáig közlekednek, majd a Kórház tér forgalomba helyezésétől a Kórház térig, A Autóbuszforgalom május 1-én 48-as térről induló járatok 48-as tér—Fehérhegy között közlekednek. 27-ES VISZONYLAT: a járatok 8.30 órától csak Ujmecsekalja és a Petőfi utca, valamint Kórház tér közti szakaszon közlekednek. 8.30 órától az ünnepség befejezéséig a járatok a Zsolnay-gVár és a Petőfi utca közti szakaszon nem közlekednek. 40-ES VISZONYLAT: 8.30 órától a járatok csak Ujmecsekalja és Főpályaudvar közötti szakaszon közlekednek. 30-AS VISZONYLAT: a járatok 8.30 órától az ünnepség befejezéséig nem közlekednek. 31, 32-ES VISZONYLAT: A Fő- pályaudvar—Vasút utca—Bajcsy- Zsilinszky utca—Zólyom utca— Rózsa Ferenc utca—Somogyi Béla utca—Légszeszgyár utca—Dohány utca—Kilián György utca— Zsolnay Vilmos utca — továbbiakban a* eredeti útvonalon. Megállóhelyek: az eredeti útvonalon kijelölt megállókban és a Kilián György utcában. 33, 34, 35, 44-ES VISZONYLAT: a járatok 8.30 órától az Aranyoskáitól indulnak és oda érkeznek vissza. A 33-AS JÁRATOK ÚTVONALA: Aranyoskát—Aradi vértanúk útja — továbbiakban eredeti útvonalon. A Tettyéről induló járatok ugyanezen az útvonalon térnek vissza az Aranyoskáihoz. 36, 37-ES VISZONYLAT: a járatok 8.30 órától a Petőfi utcától, illetve a Kórház térről indulnak, illetve oda érkeznek. A budai állomás—Petőfi utca közti szakaszon a felvonulás Időtartama alatt a járatok nem közlekednek. 39-ES VISZONYLAT: a járatok 8.30 órától az ünnepség befejezéséig a Bolgár Néphadsereg u. 6. szám elől indulnak es oda érkeznek* GYÓGYFÜRDŐ — REUMA ELLEN Nagyatád mégis elsősorban mint gyógyfürdő vált országszerte ismertté. 1907-ben létesült a község közepén a fürdő gyógymedencékkel, strandfürdővel. Vize alkáli- hidrogénkarbonátos és főleg reumás eredetű mozgásszervi betegségek gyógyítására alkalmas. Gyógyfürdővé csak 1937-ben nyilvánították, akkor is csak feltételesen, mert a vízhozam ingadozó volt és hiányoztak az anyagi feltételek a fürdőélet fejlesztéséhez. 1955—58 között korszerűsítették és bővítették: ma egy 84 négyzetméteres fedett és egy 80 négyzetméteres közös medencéje van, zuhanyokkal, öltözőkkel, iszapgöngyölővei és orvosi rendelővel. Kiegészíti a fördőt a 375 négyzet- méteres strandfürdő és az úszómedence. Bár hivatalosan ma sem szerepel fürdője a gyógyfürdők sorában, gyógyfürdővé nyilvánítására rövidesen sor kerül. Az épülő ötszázágyas kórház sokat jelent majd a balneoterápiái kezelés kiterjesztésében és korszerűsítésében. KERTVÁROS ES IPARI CENTRUM Fejlődését előnytelen közlekedésföldrajzi helyzete a múltban és ma is gátolja. Barcs és Somogyszob között vasúti szárnyvonalon fekszik, rosszak a összeköttetések a IS, 4«, 4*. 49, 50-ES VISZONY- LAT: a járatok 8.30 órától az Irányi Dániel tér északi részén elhelyezett 27-es megállóból indulnak és oda érkeznek. 47-ES VISZONYLAT: 8.30 órától az ünnepség befejezéséig 48- as tér—Szabolcs falu között közlekedik. 48-as tér—Ujmecsekalja között az ünnepség alatt a forgalom szünetel. 17-ES VISZONYLAT: Főpálya- udvar—Újhegy viszonylatban a járatok 8.30 órától az ünnepség befejeztéig az alábbi útvonalon közlekednek: Főpályaudvar—Vasút utca—Bajcsy-Zsilinszky, ufca— Zólyom utca—Rózsa Ferenc utca —Somogyi Béla utca—Légszeszgyár utca—Dohány * utca—Kilián György utca—Zsolnay Vilmos utca — továbbiakban az eredeti útvonalon. Megállóhely: a Kilián György utcában a Zsolnay Vilmos utcára történő kihajtás előtt 15 méterrel. A továbbiakban az eredeti kijelölt megállóhelyek. 38, 41, 42-ES VISZONYLAT: a járatok 8.30 órától az ünnepség befejezéséig a Rózsa Ferenc utcán át közlekednek. A fel nem sorolt járatok a menetrendnek megfelelően változatlanul közlekednek* lyén működik a hangulatos Park hotel, amelynek vastag, masszív falai, építészeti kiképzése a pécsi Turistaszállóra emlékeztet. Van selyemfonalgyára, amely elsősorban cérnaféléket, gépselymet és selyemfonalat állít elő, a város ipari centrum jellegét mutatja, hogy téglagyár, gőzmalom és dohánybeváltó is működik a városban. Központja az erdőgazdálkodásnak is, de legismertebb üzeme a Konzervgyár. Itt dolgozzák fel többek között a híres nagyatádi uborkát; évente több mint 12 ezer tonna főzelékkonzer- vet, savanyúságból 5 ezer, gyümölcskonzervből pedig 3 ezer tonnát gyártanak. A tanácsi és szövetkezeti iparnak í^hét telephelye van! A városiasodás egyéb külső jegyeivel is találkozunk, így a település — központban városias mag, a különféle intézmények elhelyezésére szolgáló közösségi épületek egész sora, a két- és háromszintes lakóházak építése jelzi a gyorsuló fejlődést, aminek a járási székhely funkció és az ipari bázis az alapja. BIZTATÓ TÁVLATOK Bár fejlődési üteme a jövőben sem fogja elérni Siófok, Fonyód vagy Balaton- f öld vár fejlődését, a pozitív vándorlási különbözet igen biztatónak látszik. Az 1962— 1969 közötti időszakban több mint 2 millió forintot fordítottak a termálfördő fejlesztésére, a konzervgyár rekonstrukciója pedig több mint 234 millió forintba került. Mindez együttjár a bevételek növekedésével illetve újabb munkaalkalmak megteremtését teszi lehetővé. Sokat jelent ez a megye munkaerőhelyzete szempontjából, amely igen kedvezőtlen: 1960 óta évről évre csökken Somogybán a népesség száma, tovább romlik a kormegoszlási struktúra, fokozódik az elöregedési folyamat és a nehézségeket még fokozza, hogy az elvándorlók többsége a munkaképes korú népesség csoportjából kerül ki. Célszerű a fejlesztés kezdeti szakaszában a rendelkezésre álló anyagi eszközöket döntően további új munkahelyek megteremtésére fordítani. Így sikerül a szabad munkaerő lekötése. • Dr. Vuics Tibor I 1 I
