Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-28 / 99. szám
1371. április 28. DUN ANTÜLI NAPLÓ 3 Adutok, példák a mohácsi járásból Nemzetiségi kultúránk ápolása Politikánkból egyértelműen következik a nemzetiségek jogainak tiszteletben tartása, anyanyelvűk, hagyományaik ápolása, megőrzése. Ez lakosságunk mintegy 2—3 százalékát érinti közvetlenül. Baranya nemzetiségeinek nagyobb része a mohácsi járásban él. A lakosság közel egyharmada nemetiségi: német, kisebb részben délszláv. A közoktatásban mintegy 8—10 éve mutatkozik társadalmi igény is — elsősorban a délszlávoknál — a nyelv oktatására. (Az alkotmányszerinti jog korábban is megvolt.) Harminc helyen — a járás 49 iskolájának több, mint a felében — folyik nemzetiségi anyanyelvi oktatás, mintegy 1600 tanuló számára. Néhány községben több nemzetiségűek is laknak. Itt a jelentkező igények arányában oktatnak. Káto- lyon például a szerb-horvát nyelvet. Versenden és Mária- kéménden mindkét nemzetiségi nyelvet tanítják a körzeti iskolában. Az oktatás személyi feltételei változatlanul gondot jelentenek. Tanévenként átlagosan 38—40-en tanítanak németet; 3—4 nevelő a délszláv nyelvet oktatja. Előfordul, hogy máshová pályáznak. Ilyenkor nyugdíjas nevelők, óraadók nemzetiségi középiskolában végzett nevelők is besegítenek. A járási tanács vb. határozatában intézkedett nemzetiségi nyelvoktatásról az óvodában is, ahol erre igény mutatkozik. Véménden, Pa- lotabozsokon és Bolyban, Szederkényben már két éve, Kátolyon évek óta van ilyen óvoda, és hasonlót szerveznek Babarcon, Somberekén is. A 3—6 éves korú gyerekek táj- nyelvet hoznak magúkkal. A nevelők ennek tudatában'fokozott figyelemmel és tapintattal — a fokozatosság elvét betartva — kezdik meg az irodalmi nyelv oktatását. A közművelődésben korábban a jelenleginél több nemzetiségi kultúrcsoport működött. Számuk megcsappant. Néhány éve még egyedül a kátolyi délszláv együttes tartotta hagyományait, majd Töttösön és Véménden német nemzetiségi együttes alakult s hasonló törekvésekről tudunk újabban Palota- bozsokon és Bolyban is. Ezek az eredmények és törekvések nem függetlenek a nemzetiségi kulturális élet egyéb területeitől. A nyelv- oktatás és a műkedvelő művészeti munka mellett remélhetően a közművelődés egyik legfontosabb területén, a könyvtárakban folyó kulturális nevelőmunka sem marad hatás nélkül. Növekedett ugyanis a községi könyvtárak állománya. 1970-ben a járásban 18 nemzetiségi község könyvtára kapott állami keretből 80—100 kötet német, illetve szerb-horvát nyelvű könyvet. A községi tanácsok is mintegy 2000 kötet új könyvet rendeltek. A Megyei Könyvtár kétnyelvű ajánló bibliográfiát küldött ki ezeknek a könyvtáraknak. Természetesen a könyvtárosokon is múlik, hogy a könyvállomány felfrissítése után az anyanyelvű olvasás iránti kedv is növekedjék. A közművelődés hatókörében ezenkívül igen jelentősek a Pécsi Rádió népszerű nemzetiségi adásai, a nemzetiségi naptárak, a két politikai hetilap a Narodne Novine és a Neue Zeitung nem kevésbé a szövetségek közkedvelt kétnyelvű körműsorai is. Mi ndezek litikánkból nemzetiségi pofakadó helyes, — A termelőszövetkezetekben dolgozó fiatalok helyzetét tárgyalja meg mai ülésén j a pécsi járási párt-végrehaj tóbizottság. megalapozott és tudatos törekvések. A fejlődés és ennek sok pozitív jele és feltétele (urbanizálódás, modern lakáskultúra. tömegközlő eszközök gyarapodása stb.) ugyanakkor — hatásaival — nem kedvez a nemzetiségi hagyományértékek megőrzésének. (Ahogy a mi népi kultúránk sok emlékét is magukkal viszik az elhaló öregek.) A vegyesházasságokból származó gyerekek mind ritkábban beszélik a nemzetiségi nyelvet és a szebbnél szebb nemzetiségi viselet is a ládafiába került már jóval korábban. Ez az objektív folyamat azonban — ahogy a mohácsi járás példái bizonyítják — nem ment fel bennünket a kulturális hagyományok — köztük elsősorban a nemzetiségi nyelv — ápolásának feladatai alól. Sőt, a hagyományos közművelődési formákon túl helyes volna más, újabb formákat, eszközöket is alkalmazni a nemzetiségi kultúra átmentésében, megóvásában. A további lehetőségek Sokat tehetnének ebben például a honismereti körök. Tudunk arról, hogy főiskolai hallgatók többízben választanak diplomatervüknek nem- zeitségi néprajzi témát. Érdemes volna ezek számát anyagilag is ösztönözve gyarapítani. Népi együttest — a tárgyi-személyi feltételek hiányában — nyilván nem mindenütt lehet alakítani. Ám egykori helyi néphagyományok gyűjtésére, sőt felújítására, a népdal és népzenei hagyományok felélesztésére csaknem mindenütt van valamilyen lehetőség. Pl. nemzetiségi „Röpülj páva”- kör összejövetelein. Somogybán tavaly a csurgóiak kezdeményezésére szinte „reneszánszát” éli egy régi népi hangszer: a citera. Sorra alaPécsi főiskolások külföldi tanulmányútjai Évek óta hagyomány a Pécsi Tanárképző Főiskolán, hogy a hallgatók — különösen az idegen nyelv szakosok — nyáron külföldi szakmai gyakorlaton vesznek részt. A hagyományos szovjetunióbeli féléves nyelvgyakorláson most is kinn van 16 orosz szakos hallgató Vlagyimirban, ifj. Csethe Istvánné tanárnő vezetésével. Szeptemberben — szintén fél esztendőre — ismét 16 orosz szakos hallgató utazik Vlagyimirba, majd októberben 15-en mennek Leningrádba egyhónapos nyelvgyakorlásra. Gyümölcsöző kapcsolat kezd kialakulni a Belgrádi Egyetem filológiai fakultása és a főiskola délszláv tanszéke között. A nyári külföldi szakmai gyakorlatokat a műszaki ismeretek szakos hallgatók kezdik. A tanszék a berlini sörgyárral kötött szerződést, s ennek eredményeképpen júliusban és augusztusban 40 —40 hallgató dolgozik majd a berlini üzemben, s ez a legjobb alkalom a német nyelv gyakorlására is. A hallei egyetem és a lipcsei főiskola évek óta szervez egyhónapos nyári nyelvkurzust külföldi német szakos tanárok és hallgatók részére. A pécsi főiskoláról két hallgató utazik a nyáron Haliéba, heten pedig Lipcsébe. A jugoszláviai Zadarba és Belgrádba két, most végző szerb-horvát szakos főiskolás utazik a nyáron, szintén egj'- hónapos nyelvgyakorlatra. A földrajz szakosok is Jugoszláviában tartják idén a kötelező terepgyakorlatot, melyen 37 hallgató és két oktató vesz részt. A terepgyakorlat során megismerkednek a jugoszláv hegj'ekkel, s a tengernél is töltenek néhány napot. S végezetül még egy külföldi út, mellre a főiskola női kara utazik: június 24- től 27-ig a csehszlovákiai Trnavában nemzetközi kórusfesztivált rendeznek, melyen részt vesz a pécsi főiskola női kara is. A hangverseny körúttal egybekötött kórusfesztiválon Dobák Pál adjunktus és Sinkovits Georgette adjunktus vezényli a kórust. kultak meg a népdaléneklő citera zenekarok, a „belelkesedő” fiatalok előtt már-már a gitár népszerűségét is veszélyeztetve. De ismerek Csornában ugyancsak (Somogy m.) olyan tsz-tagot, aki ma is minden Szent Iván éjszakáján máglyát éget és a falu fiataljaival tüzes csóvákat pörgetve járja be a szőlőhegyet — a falu és az egybegyűltek nagy gyönyörűségére. Egykori délszláv' eredetű népszokás hagyományát őrzi ezzel. A nemzetiségi kultúra emlékei mindannyiunkéi. Társadalmi érdek és politikai feladat, hogy értékei a vegyesházasságok, a társadalmi át- rétegeződés, az urbanizáció stb. hatásai közepette, a természetes asszimiláció objektív folyamatában is fennmaradjanak. A mohácsi járásban és mindenütt, ahol nemzetiségiek éltek, élnek. Wallingcr Endre íj módszertani központ a bölcsődék számára Pécs egészségügyi igazgatása eddig is sok gondot fordított a bölcsődék színvonalára, a bennük történő gondozó-nevelő munka folyamatos korszerűsítésére. Ezért szervezték meg a Köztársaság téren, hogy az ott lévő bölcsőde egyben módszertani központ is. A következő ötéves tervben pedig sajátos bölcsődét építenek fel, egyenesen erre a célra. Ez az intézmény a szigeti városrészen lesz, a sörgyártól délre eső területen. Előreláthatólag 1973—74-ben építik fel. Nyolcvan kisgyermek számára lesz benne hely, minden korszerű felszereléssel, helyiséggel ellátva. emellett negyven férőhelyes tantermet is építenek mellé. így a város mintegy másfélszáz bölcsődei gondozónője — aki körülbelül ezer kisgyermeket gondoz majd — kiképző, illetve továbbképző és gyakorló intézményt kap. Hz új szakközépiskolai érettségi szabályzatról Kisebb megterhelés, egységesebb követelmények A napokban a szakközép- iskolák megkapták az új érettségi vizsgaszabályzatot. Így a korábbi szűkszavú közlemény után tüzetesebben is megvizsgálhatjuk a régi és új szabályok közötti különbségeket. Mindenekelőtt el kell mondani, hogy az új szabályzat csak az újtípusú, tehát a technikumi mintára épült (ún. 5+1-es) szakközépiskolákra vonatkozik. Az ún. régi típusú szak- középiskolákban — ahol 5+ 2-es oktatás folyik — továbbra is a régi szabályzat érvényes. Jelenleg Pécsett a Leőwey szabó-varró osztálya, a Nagy Lajos villany- szerelő és szőlész-borász szakközépiskolai osztályai, a Széchenyi autószerelő és a Komarov felvásárló szakja régi típusú. Ha összegezni akarnánk az új érettségi szabályzat lényegét, úgy fogalmazhatNándi bácsi, a könyvtáros Azt mondta, ne essek túlzásokba, ne színezzem túl élénken az írást, mert világéletében kerülte a feltűnést, és különben is — nem olyan nagy ügy ez... Lakásán találtam meg, éppen hivatalos látogatói voltak. Figyeltem, ahogy beszél: érdeklődése pillanatra sem lankadt. Közérdekű általánosságokról folyt a szó, s kíváncsian vártam, mit mond ezekről, s majd később saját magáról ez a napszítta, csu- pa-ránc-arcú kedves ember: Tárnái Nándor, a mágocsi könyvtáros. A „nem olyan nagy ügy”, ami Mágocsra szólított, Tárnái Nándor tizennyolc éves munkájának eredménye. Tavaly, felszabadulásunk negyedszázados jubileuma tiszteletére országos versenyre hívta fel a könyvtárakat a Művelődésügyi Minisztérium, a KISZ KB és a SZOT. Az egyéves verseny végére tizenkét községi könyvtár nyerhette el a Kiváló címet, a velejáró tizenötezer forinttal együtt. 1971. április 4-én hirdették az eredményt: a sok száz benevezett közül a mágocsi, Kiváló könyvtár lett. * — Tudja, már amolyan devalvált szállóige lett a vezetőknek az az ígérgetése, hogy „minden segítséget megadunk”. Én elmentem a tsz- hez függönykarnis ügyében és nehogy azt higgye, hogy nekem kellett cipekedni: fel is szerelték a könyvtarban. Porszívó kellett volna a takarításhoz: azt kérdezték, ezerötszáz forint elég? Ezek a virágtartók a gépjavító segítségét mutatják, a szép feliratok, katalógus-ismertetők az ÁFÉSZ grafikusa keze- nyomán születtek... Az öreg, kimustrált kályha helyére új, dupla cserépkandalló került, az olvasóterembe olajkályhát kaptam, a függönyt magam választhattam ki a boltban, kértem linóleumot, legalább oda, ahol sokat járnak, any- nyit kaptam, hogy mindenhová jutott... Sorolhatnám még, de minek? A helyi tanács, a járási, megyei könyvtár, a tsz, a gépjavító, az ÁFÉSZ, mindenki segített, nemcsak ígért... egy helyen tartózkodott. Ha kiolvasták a ládát, odébb- állt. Tárnái Nándor 1953-ban vette át a Mágocsi Népkönyvtárat. Akkor a tanácson működött, két szekrénybe zárt ötszáz kötet könyvvel, százhúsz olvasóval. Tizennyolc év alatt nyolcszor költözött. Az olvasótábor mindig nagyobb, a könyvek összetétele mindig változatosabb lett — mindig nagyobb helyiségre volt szükség. Ma: a takarékszövetkezet régi helyén, hétszáz olvasóval működik. (A helyiség átalakítása közel hatvanezer forintba került!) Tavaly benevezett a kiváló címért folyó versenybe. — Nem arra számítottam, hogy elnyerjük a címet — mondta erről —, hanem arra gondoltam, hogy ez bizonyosan hasznára válik a könyvtárnak... Igaza lett. — Nem hiszi el, milyen szép a könyvtáros munkája. Rengeteg élmény, humor, szomorúság kövezi ezt a tizennyolc évet. Tizenöt éve, hogy bejött a könyvtárba egy nénike, s óvatosan azt kérdi: Aztán, mondja, itt jó könyvek is vannak? Csodál- koz'va kérdeztem vissza: hogyhogy jó könyvek? Hát nemcsak kommunista könyvek? Ma egyik legszorgalmasabb olvasónk, főleg a mai írókat kedveli. De nem kizárólag őt kellett nevelni. A minap hozza egy férfiú nagy nevetve a polcról Balzac Pajzán históriáit. Azt kérdi: Nándi bácsi, most már elvihetem? Kiderült, hogy tizennégy éve, gyerekfejjel akarta kikölcsönözni, s A régi világban három könyvtár működött Mágo- cson. Az Iparos, a Gazdakörnek volt könyvtára és természetesen a Kaszinói Könyvtár, melynek „olvasói” nem érintkeztek a mágocsi- akkal, de nem is örvendtek nagy népszerűségnek ... A felszabadulás után feléledt az olvasási kedv, a j vándorkönyvtár Mágocsra is ; eljutott. Ez egy nagy láda j volt, amely a benne levő i könyvekkel bizonyos ideig HIDEG-MELEG Ételekkel várja A KEDVES VENDÉGEKET A magyarhertelendi strandfürdő MÁJUS 1-TÖL A KISMEDENCE, MÁJUS 15-TÖL A nagymedence üzemel én akkor azt mondtam, majd ha harminc éves leszel, elviheted. Az iskolával nagyon jó a kapcsolat, hiszen magam is pedagógus voltam. Sok gyerek jár a könyvtárba. Beszél, beszél, mutogat, mozgása fürgébb lesz, szeme fiatalosan csillog. Tizennyolc évet szeretne elmesélni — másfél óra alatt. De a munka már nehéz. Zárás után száz-százötven könyvet a helyére rakosgatni, cipekedni — zakatol a motor, nem bírja. Tavaly ment nyugdíjba az iskolából, s most ezt is abba kell hagynia. Marad a kert. Palántákkal bíbelódés, gyomlálás, a gyümölcs-sorokon végigpásztázó megnyugvó tekintet. Ez a hobbyja — jelenleg, mert sokmindent csinált a bélyeggyűjtéstől a szenvedélyes kerékpározásig. Meg a futball, a Fradi... A pécsi unoka ... S a könyvtár? Akárki lesz az utódja, Nándi bácsi — ebben biztos vagyok — mindennapos, segítő vendégként érkezik majd a könyvtárba... Nem túloztam, nem színesítettem. Sőt, sok mindent elhallgattam, csak azért, hogy eleget tegyek Tárnái Nándor kérésének. De egyet nem tudok és nem is akarok elhallgatni, ami — úgy vélem — mindent elárul róla. És ez pedig az, hogy szeretik az emberek. Kampis Péter nánk. hogy hatásában csökkenti a tanulók megterhelését, országosan jobban egységesíti a követelményszintet és egyértelműbben meghatározza azt, milyen szakmákban foglalkoztathatók a végzett szakközépiskolások. Minden szakközépiskolában kötelező az érettségi magyar nyelv- és irodalomból (írásbeli és szóbeli), történelemből (szóbeli) és matematikából (írásbeli). A kereskedelmi és közgazdasági szakközépiskolákban a történelem vagy a politikai gazdaságtan (szóbeli) kötelezően választható. A korábbi szabályzathoz képest a könnyítés a matematikában mérhető le. A régi szabályok szerint ugyanis írásbelit és szóbelit kellett tenni, most viszont csak abban az esetben kell szóbe- liznie a tanulónak, ha az írásbelije elégtelen. A megterhelést csökkenti az az intézkedés is, amely a szakmai tárgyakból megkívánt érettségi vizsgák számát iskolatípusonként átlagosan eggyel csökkenti (pl. az építőipari szakközépiskolában szilárdságtanból nincs érettségi). A követelmények egységesítése azt jelenti. hogy magyarból és matematikából központi tételeket küldenek szét az egyes szakközépiskoláknak. Korábban az iskolák által felterjesztett tételek alapján folyt az érettségi. Sokat vitatott probléma végére tesz pontot a szabályzatnak az érettségi bizonyítványok záradékára vonatkozó része. A régi. túlságosan általános megfogalmazás helyett — miszerint a szakközépiskolai érettségi bizonyítvány középfokú szakmai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére jogosít — az új záradékok részletesen tartalmazzák, hogy milyen munkakörben alkalmazhatók a végzett diákok. Ez minden szakközépiskolában más és más. Példaként: az egészség- ügyi szakközépiskola érettségi záradéka a fenti megállapításon kívül a következőket tartalmazza: „ ... az egészségügy területén gyakorló ápolónői (ápolói), gyakorló gondozónői, valamint gyakorló asszisztensi feladatok ellátására képesít, továbbá valamennyi felsőfokú oktatási intézményben felvételi vizsgára jelentkezésre jogosít.” Az új szabályzat az egyre jobban beváló új típusú szakközépiskolák tökéletesebbé válását, kikristályosodását szolgálja. (Az ún. régi típusú szakközépiskolai osztályok ugyanis fokozatosan megszűnnek, újak nem indulnak.) A katonai és politikai képzésen kívül a szórakozási és kulturálódási lehetőségük is biztosítva van a pécsi Bajcsy-laktanya fiataljainak. Számos folyóirattal, hetilappal és napilappal olvasóterem áll rendelkezésükre, ötezres könyvtáruk van, szakkörök és fotólabor működik, ezenkívül a játéktermekben a sakk, rcx, biliárd, futball játék mellett lehetőség njilik egyéb szórakozásra is.
