Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-27 / 98. szám
1971. április 27. Ol'N ANTPLi NAPLÓ 3 Életbe lépett az 1970. 1. évi törvény Fontos változások a tanácsok szervezetében Gépmatuzsálemek II. Körmositk^ A z április 25-i választások után a tegnapi nappal lépett hatályba az 1970. évi I. törvény, amely a tanácsok életében megalakulásuk óta a legnagyobb változást hozta. Az utóbbi években már seregnyi olyan intézkedés látott napvilágot — nagyközségek megalakítása, egységes községi szakigazgatási szervek létrehozása, hatáskörök leadása felsőbb tanácsszintekről stb. —, amelyek félreérthetetlenné tették: alapvető változásoknak kell bekövctkezniök a tanácsok szervezetében. Az alábbiakban a tegnap életbelépett változások közül ismertetünk néhány lényegeset. aa On kormányzat Az új tanácstörvény már nem a tanácsok államhatalmi és tömegszervezeti jellegét domborítja ki, hanem azt, hogy a demokratikus centralizmus alapján működő nép- képviseleti, önkormányzati és államigazgatási szervezet. A hármas meghatározás közül az önkormányzattal érdemes részletesebben foglalkozni, minthogy ez a jelleg a felszabadulás utáni köz- igazgatásunkban új fogalom. Valamikor volt a helyi szerveknek önkormányzatuk, de ez az uralkodó osztályok ön- kormányzata volt, s tartalma is egészen más volt, mint a mostanié. Az új törvény értelmében a helyi tanácsok, mint a lakosság népképviseleti szervei önállóan döntenek a lakosság életkörülményeit befolyásoló város- és községpolitikai kérdésekben, a szolgáltatási, egészségügyi, szociális és kulturális igények magasabb szintű kielégítéséről és rendelkeznek az ehhez szükséges eszközökkel is. Mindezek együtt azt jelentik, hogy a helyi tanácsok önállósága — s ezzel együtt természetesen a felelőssége is — megnőtt, feladatköre pedig kibővült. Többek között az eddigieknél szélesebb körben kaptak jogot ahhoz, hogy termelő, ellátó és szolgáltató vállalatokat, vagy oktatási intézményeket hozzanak létre, amelyek a körzet szükségleteinek kielégítését szolgálják. ,1 • 1' " • ' : Járási és kerületi hivatalok Nagyon lényeges változás az, hogy megszűntek a járási és kerületi tanácsok, helyüket pedig a járási és kerületi hivatalok foglalják el. Mind a járási, mind a kerületi tanácsok és végrehajtó bizottságok tevékenysége egyre formálisabb lett, ezért nélkülöz- hetővé is váltak. A járási tanácsok esetében az történt, hogy a helyi tanácsok megerősödtek, alkalmassá váltak arra, hogy a feladatok legnagyobb részét ott végezzék el, ahol felmerülnek, a megye és a község közé iktatott tanács tehát már nem töltötte be az eredetileg neki szánt funkciót. A városi, kerületi tanácsok esetében a helyzet úgy néz ki, hogy a város, jelen esetben Pécs, egységes köz- igazgatási terület, amelynek átgondolt fejlesztési koncepciója van. Elképzelhetetlen, hogy a kerületnek önálló tervei, elgondolásai legyenek. Ha pedig van, annak azonosnak kell lenni a városéval, s ha nem azonos, akkor már valami baj van. Az új törvény helyi és területi tanácsot ismer, a kettő között, vagy kívüle más tanács nem lehet. A járási hivatalok a Megyei Tanács szakigazgatási szerveivel egyenrangú szervek, minden ágazatot érintően látják el a helyi tanácsok hatósági felügyeletét, a korszerű helyi igazgatási követelmények megvalósulását segítik elő, s megszűnő testületi tevékenységük igazgatásihatósági tevékenységgé alakul át. Baranya megyében az öt járási székhelyen működnek a Megyei Tanács járási hivatalai, élükön a kinevezett elnökökkel. A mohácsi járási hivatal elnöke Czente Gyula, a pécsieké Bruck József, a sásdié Benedek András, a siklósié dr. Vida Sándor, a szigetvárié pedig Pirisi János. A kerületi hivatal lényegében azonos feladatokat lát el, mint eddig a kerületi ta- aács, azaz végrehajtó szerv a lakosság felé, s a lakosság igazgatási, hatósági ügyeit intézi első fokon, s a másodfokú hatóság szerepét a megyei város tanácsa látja el. Pécsett az I. kerületben dr. Sárvári János, a II. kerületben Laki Istvánná dr., a III. kerületben pedig Jávori István a kerületi hivatal elnöke. Mind a járási, mind a kerületi hivatalok elnökei és elnökhelyettesei választhatók, de a funkció betöltéséhez nem szükséges, hogy választottak legyenek. A megyei város Pécs valamikor szabad királyi város volt, ami bizonyos kiváltságokkal járt. A felszabadulás után a különleges helyzetet a megyei jog biztosította. Az 1950-es tanácstörvény megszüntette ezt a jogot, de az 1954-es módosítás már ismét megadta a megyei jogot. Az új tanács- törvény új kategóriát állapított meg: a megyei város szintén kiemelt tanácsi szint, ami azonban tartalmában nem azonos a megyei jogú státussal. A törvény értelmében a Megyei Tanács a területén lévő valamennyi tanácsot irányítja, a kormány előtt az egész területet képviseli, így a megyei várost is, amely felett felügyeletet is gyakorol. Ez a gyakorlatban a testületen keresztül valósul meg, hiszen a 90 egyéni tanácstagból 29-et Pécs megyei város tanácsa választ majd meg és a Megyei Tanács irányító tevékenysége elsősorban rajtuk keresztül valósul meg. Városkörnyéki község Ugyancsak új kategória a város környéki község fogalma. Ez nem a város közigazgatási határának kitolása, mert a község változatlanul a járás önálló községe, de nem a járási hivatal, hanem a Városi Tanács irányítása alá tartozik. E kategóriákba sorolhatók azok a községek, amelyek szoros munkaerő- gazdálkodási, ellátási és közlekedési kapcsolatban vannak a várossal és általában minden szál a városhoz, nem pedig a járási székhelyhez köti. Baranya megyében is számos olyan község van, amelyeknek fejlődése valamelyik városhoz kötődik, s problémáit a hovatartozás kérdésében meghozandó döntés oldhatja meg Ilyen döntés ennek az évnek a második felében várható. Kezdeményezni a községeknek kell minden esetben, s mind a járási hivatal, mind a fogadó város egyetértő nyilatkozata alapján lehet dönteni. 1 anácselnök, vb-titkár Új értelmet nyer a tanácsi, illetve szakigazgatási vezetők funkciója. Az elnök — az eddigiektől eltérően, amikor a végrehajtó bizottság elnöke volt — az egész tanácsnak elnöke, aki biztosítja a tanács munkájában az állami feladatok végrehajtását a lakosság érdekében, általános felügyeletet gyakorol a szak- igazgatási szervek felett és képviseli a tanácsot és- a végrehajtó bizottságot más szervek előtt. Az elnököt a tanács alakuló ülésén választják meg a Hazafias Népfront helyi bízottcógánnV vagy valamelyik tanácstagnak a ja- : vaslata alapján. A végrehajtó bizottság tit- j kára szakigazgatási szem- pontbó1 az első számú szakember a helyi tanácsnál, s megbízatásához nem szükséges, hogy választott tanácstag legyen. Felügyeletet gyakorol az egész szakigazgatási szerv hatósági tevékenysége felett, gondoskodik arról, hogy a tanácsi szervek megfelelően lássák el feladataikat. A tanácsok megbízatása a t választás napján lejárt, a [ végrehajtó bizottságok azon- ! ban mindaddig tovább mű- j ködnek, amíg az újonnan | megválasztott tanácsok meg | nem választják az új végrehajtó bizottságokat. Hársfai István < Fura lenne, ha egyszer a baranyai 'határban elénk toppanna egy kormos traktor. Nem is olyan elképzelhetetlen. Tisztelegjünk neki, a sivatag hajójának. Valóban. a kormosok a tevéhez hasonlatos masszív jószágnak bizonyultak, a felszabadulás után még jó ideig nyűtték őket. De hát ma már a múzeumban a helyük. Mint sok más társuknak, az elaggott megyéi traktorparkban. Becslések szerint traktoraink átlagkora 7—7 és fél év. Akadnak közöttük igazi matuzsálemek. Ha nem is Ford sonok, R—30'35-ösök. ha nem is a Hofherr gyár G—3? ősei, de K—25-ösök és mác öreg vasparipák még futká roznak. Tizenhárom—ttzer: négy évesek. Régóta abbahagyták gyártásukat, alkatÁprilis 30-án avatják a Kner nyomdát : részt sem kapni hozzájuk. ! Ügy hírlik, dolgozik a megyében egy Hofherr GS is, : igaz, már csak álló munkára | használják. A GS húszéves, vagy még annál is több. A gazdaságilag fejlett országokban a lakosság kicsiny százaléka dolgozik a mező- gazdaságban, a gépesítés magas fokon áll. Nálunk sem lesz másképp. Mit tudunk hát a fejlett országok traktorairól? Két éve magyar szakemberek jártak mező- gazdasági tanulmányúton az USA-ban. Olyan tájakra látogattak el, melyeknek éghajlati adottságaik megközelítik a miénket. Az alábbiakat dr. Gergely István, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tanulmányából merítettük. A mezőgazdasági gépek — az amerikai árszerkezetnek megfelelően — meglehetősen drágák. Egy traktor például 5—9 ezer dollár. A gépesítés fejlődése a nagy teljesítményű és speciális gépek irányába halad. A legkeresettebb traktorok 100 lóerősek. A gazdasági élet ütemének fokozására a kormány adókedvezményeket nyújt azoknak a farmereknek, akik viszonylag gyorsan cserélik technikai eszközeiket. A legjobb farmerek átlagosan 3 évenként cserélik az erőgépeiket, s azokat a kevésbé sikeres gazdálkodók vásárolják meg. fgy az élvonalbeli mezőgazdasági üzemekben a gépek javítására ritkán kerül sor. Ahol eleve használt gépekkel dolgoznak, ott természetesen szükségessé válik a felújítás és javítás, elsősorban fődarabcsere formájában, amire a gyárak rendezkedtek be. „Knerül. amibe knerül” — mondották tréfálkozva a szakemberek, amikor 1967- ben elkezdődött a békéscsabai Kner nyomda harmadik, s mindeddig legnagyobb rekonstrukciója. Azóta öt esztendő telt el, sok gonddal, bajjal, s most ünnepségre készülnek a Viharsarok fővárosában, Békéscsabán. Április 30-án hivatalosan is átadják a III. ötéves terv legjelentősebb nyomdaipari beruházását. Aki kedveli és érti a számokat, az könnyen párhuzamot vonhat a régi és az új között. Korábban a Knerben évenként 2500 tonna csomagolóanyagot állítottak elő. Az idei terv ennek több mint négyszerese; 10 ezer 500 tonna. Az épületek és gépek költsége 350 millió forintot tesz ki. A termelékenység kétszeresére nő. Természetesen a változás nemcsak és nem elsősorban mennyiségi, sokkal inkább minőségi. Az üzem büszkesége a 60 méter hosszú, egyszerre négy színt nyomó svájci mély nyomógép, amely egymaga kétszer annyi ragasztásra kész dobozt gyárt, mint korábban az egész Kner nyomda. Az ofszetteremben elhelyezett NDK PLATENA gépek egyszerre öt színt nyomnak és a Magyarországon egyedinek számító lakkozó és fóliázó, valamint dobozkészítő gépsor is a Kner modernségét dicséri, s garancia arra, hogy az innen kikerülő termékek állják a versenyt a világpiacon is. (Békéscsabán készül egyébként tucatnyi bor címkéje, majd minden gyógyszer doboza, s a Camea kozmetikai cikkek, „ruhája” is stb.). Az új üzem — amely egyébként az első hazai ablaknélküli légkondicionált nyomda, a régi mellett, azt mintegy közrefogva épült meg. A vadonatúj csomagolóanyag- nyomó és készítő gépeket egy két szintes vasbeton épület kézilabda pálya nagyságú termeiben helyezték el. A tízszintes acél—üveg központi épület ad otthont a szociális helyiségeknek, a rajztermeknek és az irodáknak. A jelenleg több mint 800 dolgozót foglalkoztató üzem szakembereinek 90 százaléka érettségizett, s — ez is alighanem csak a Knerre jellemző specialitás — az átlagéletkor 30 év körül van. Fiatalok tehát a nagyhagyományú iparág békéscsabai művelői. s most már csak egy dolog vár még rájuk: az, hogy az április 30-i avatási ünnepségen „hivatalosan” is birtokba vegyék a megfiatalodott Kner nyomdát. A gépek tárolása meglehetősen hiányos. Általános az a vélemény, hogy a gépszínek építése nem kifizetődő. Emiatt az erő- és munkagépek túlnyomó része a szabadban tárol, kivételes esetben kerül olcsó fedél alá. Meg kell azonban jegyezni, hogy az alkalmazott védőfestékek kiváló minőségűek, néha 10—15 éves szavatossággal kerülnek forgalomba, s így a korrózió alig károsítja az időjárás viszontagságainak kitett gépi felsze- . relést. Ugyanakkor szerteágazó és kiterjedt a szerviz- szolgálat. Valamennyi nagyobb gépgyár külön tanfolyamokon képezi ki a vidéki lerakatokban dolgozó kereskedőket, a gépüzem során előforduló hibák kiküszöbölésére, alkatrészek pótlására és természetesen a vevő számára való bemutatásra. Így a körzeti kereskedők a szó szoros értelmében szerelést is végeznek, amellett nagy mennyiségű alkatészt tartanak raktáron. Amennyiben valamely alkatrész mégis hiányoznék, igen rövid — gyakran órában mért — idő alatt megküldik a gyárból; olvasható dr. Gergely István tanulmányából. Sajnos, mi még nem tartunk itt. Az utóbbi években a termelőszövetkezetek egyenesen elhanyagolták a gépesítést, az elöregedett gépek pótlását. Az okok ismertek: a közgazdasági szabályzók hatására a tsz-ekben építkezési hullám kezdődött. Baranya derekasan, az országos átlagot jóval meghaladó mértékben kivette részét a beruházásokból. Építkezés a gépesítés rovására — ez viszont sokáig nem tartható. Ügy tűnik, a gazdaságok kezdik belátni: sziszifuszi munka az öreg traktorokat javítgatni. Az örökös javításra sem szakember, sem alkatrész, sem pedig idő nincsen. Nem is szólva arról, hogy ez pénzbe kerül, a sorozatosan felmerülő költségek sokszor meghaladják egy új traktor árát. Mindenesetre tavaly fordulat állt be, az új traktorok iránti igény kétszeresére növekedett. Az AGRO- KER azonban nyilvánvalóan nem képes kielégíteni a lökésszerűen jelentkező igényeket. Az éves igények úgy ahogy teljesülnek, de az első félévben semmiképp nem győzik. Milyen traktorokat kínálnak ma a piacon? A nemzetközi kooperációk eredményeként egyre javul a Vörös Csillag Traktorgyár konstrukcióinak minősége. Jelentős számban importálunk szovjet MTZ-ket és csehszlovák Zetorokat. Tárgyalások folynak vásárlásról az NDK-val és Romániával. * n • - • a P0 méter hosszú, egyszerre négy szint nyomé . yájci mélynyomógc|s A jövőt tekintve szükséges, hogy a gépi beruházások üteme megelőzze az épületberuházásokét. Annyit tudunk, a negyedik ötéves terv időszakában a saját erőből történő beruházás 6—7 százalékkal lesz nagyobb, mint az előző tervidőszakban. Ebből, elsősorban a tsz-ekben, növelik a traktorállományt, mégpedig úgy, hogy a szerkezeti összetétel a nehézgépek irányába tolódik el. 3000—3500 traktoregységet állítanak be. S még egy. Nem lehetnem észrevenni bizonyos differenciálódást. A szegényebb tsz-ek, amelyekben szegényesebb a géppark is, s így gépvásárlásokra fordítható amortizáció összege, egyre inkább elmaradnak gépesítésben a tehetősebb gazdaságok mögött. Meg kellene fontolni támogatásukat, mert így nehéz lesz felzárkózni. Az, hogy egy traktorra hány katasztrális hold szántó jut — az importon és traktorgyárunk kapacitásán túl — a gazdaságokon múlik. Hogy mit tudnak a traktorok — ez viszont a gyárak ügye. Ha csak a mai — de nálunk még nem igen ismert — úttörő megoldásokat tekintjük, izgalmas jövő rajzolódik fel. A dr. Gergely Lászlóék látta amerikai traktorok vezetőfülkéjében a légkondicionáló berendezés állandó hőmérsékletet tart és pormentes levegőt juttat be. sőt — a ve- | zető idejével való takarékosság végett — egyikbe-má- sikba öngyújtót, rádiót, kávéfőzőt. stb. tesznek. Számos segédberendezést is használnak: szervokormány. hidrosztatikus kapcsolók, segédfék, stb. A legújabb: Angliában megjelentek a vezető nélküli traktorok. Az elektronikus rendszerrel működtetett traktorok gazdaságosak, a beruházás csekély egy év alatt megtérül. A szellemes vezérlőberendezést olyan biztonsági szerkezettel is ellátták, amely módosítja a traktor mozgását, sőt, le is állítja, ha valamilyen akadályba ütközik, például, ha vad halad át előtte, vagy üzemzavar esetén. Szeretnék már ilyen traktorokkal is találkozni a baranyai határban. Miklősvári Zoltán Kis üzem — sok munka Mindössze két éves múltra tekint vissza a szentlőrinci községi tanács 140 főt foglalkoztató költségvetési üzeme. Ez a kisüzem a tervek szerint az idén már 13— 15 millió forint értékű építési és karbantartási munkát végez el. Ök építik többek között a DÉDÁSZ szentlőrinci körzeti kirendeltségét. Ez a munka mintegy 2 millió forintba kerül. Három négymillió forintos költséggel felújítják a Nádasy-telepi szociális otthont és egy 34 fős nővérszállást is tető alá hoznak. A költségvetési üzem számos lakást épített. A közeljövőben Bükkösdön adnak át két nevelői lakást. Korábban nem, január elsejétől azonban magánosoktól is elfogadhatnak megrendeléseket családi ház építésére. I
