Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-03 / 79. szám
1971. április 3. DUNVNTOLl NAPLÓ 3, Baranyai kezdeményezés Szolgáltatási szakbizottság segíti a lakossági szolgáltatások fejlesztését liii Legtöbbször nem választható szét úgy a lakosság részére végzett szolgáltatási tevékenység, hogy ez csak Pécsre, az meg csak a megyére tartozik. Ebből következik, hogy a szolgáltatások összehangolására és fejlesztésére irányuló tevékenységet sem lehet különválasztani közigazgatási egységek szerint. A Baranyá megyei és a Pécsi Városi Tanács e téren már eddig is az eredményes együttműködés útján járt, s a továbblépést szolgálta az a tavalyi közös végrehajtó bizottsági határozat, amellyel létrehozták a szolgáltatási szakbizottságot. Egy bizottság és öt albizottsága A szolgáltatási szakbizottságot azzal a céllal hozták létre, hogy elősegítse a negyedik ötéves terv szolgáltatásokkal kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósítását. Baranyai kezdeményezés ez, és nincs tudomásunk róla, hogy más megyében lenne-e hasonló szerv, melynek tagjai a nagyobb szolgáltató egységek és érdekképviseleti szervek képviselői, valamint a megyei és megyei városi szakigazgatási szervek vezetői. A bizottság elnöke a Pécsi Városi Tanács vb-elnök- helyettese, titkára pedig a Megyei Tanács ipari osztályának vezetője. A bizottság öt albizottságra oszlik, ezek: ipari és gépjárműjavítási, lakáskarbantartási, szállítási, kereskedelmi és mezőgazda- sági albizottságok. Feladatuk, hogy szakterületükön tanulmányozzák a szolgáltatásfejlesztés lehetőségeit, meghatározva a fejlesztés irányát és helyét, és javaslatot tegyenek a rendelkezésre álló erőforrások célszerű elosztására, A 66 millió sorsa Baranya megye (Péccsel együtt) az ötéves terv idejére 165 millió forintot kért az Országos Tervhivataltól és további 13 millió forintot az ellátatlan területek fejlesztésére. Az OT csupán 66 millió forintot biztosít e célra a fő szolgáltatási ágazatokra elosztva. Eszerint 36 milliót kap a gépkocsijavítás. 15-öt a lakáskarbantartás, 9-et a háztartási gépjavítás, 6-ot pedig a textiltisztító-ipar. Az összegből 35,4 milliót Pécs város, 30,6 milliót pedig a megye kap. A részletesebb felosztásra az illetékes tervosztályok pályázatot írtak ki. A szolgáltató szervek részéről beérkező pályázatokat az albizottságok szakvéleményezik, de ezzel párhuzamosan teszik meg javaslatukat a szakigazgatási szervek is és a keltő egvütt keiül a végrehajtó bizottságok elé jóváhagyásra. Kik ka piák és miért ? Most már körvonalazódik a 66 millió forint sorsa és egyes területeken jelentős fejlődésre lehet számítani. Az Autófenntartóipari Tröszt például ebben az évben megkezdte az építést, és jövőre átadja rendeltetésének a komlói és a mohácsi javítóüzemeket, amelyek 150 munkást foglalkoztatnak'200 ezer óra év javítási kapacitással. Az üzemek a környék gépkocsi iavítási igényének megoldását szolgálják. Az AutóI és Motorjavító Ktsz a har- I kányi telep fejlesztéséhez a megyétől, a Diósi úti telep fejlesztéséhez pedig Pécs várostól kap támogatást. A GELKA a közelmúltban létrehozott megyei központon keresztül kap segítséget. A fejlesztés fele-fele alapon ‘történik, a cél pedig: a hálózat fejlesztésével együtt a kapacitás növelése, az átfutási idők rövidítése és felkészülni a színes tévé várható elterjedésével kapcsolatos nagyobb igényű javításokra. A Villamosipari és Gépjavító Ktsz-nél változatlan az ingadozás a szolgáltató tevékenység és az árutermelés között. Az utóbbi ugyan ren- tábilisabbnak tűnik, viszont | az előbbinél a megye területén szinte korlátlanok a lehetőségek és a juttatandó támogatásnak feltétlenül erősíteni kell ezt az oldalt. Felülvizsgálatot igényelnek az olyan visszatartó intézkedések, mint például az, hogy a felvonókarbantartás nem számít lakossági szolgáltatásnak, holott Pécsett is egyre több az olyan ház, ahol felvonó van, s ezekkel — jól tudjuk — éppen elég a baj. S mivel nem minősül jelenleg lakossági szolgáltatásnak, nem érvényesülnek az erre vonatkozó szabályozók sem. Az illetékes albizottságnak egyik feladata lehetne megtenni a szükséges lépéseket a módosítás érdekében. i mezőgazdasági üzemekben rejlő lehetőségek Az albizottságoknak általában adottak a feladataik. Az- egyiknek azonban a többitől eltérően különös jelentősége van. Ez a mezőgazda- sági albizottság, amelynek azokat a lehetőségeket kell felkutatnia, amik elősegíthetik az ellátatlan területek bekapcsolását a szolgáltatási hálózatba Érdekes megfigyelés, hogy azokban a községekben, ahol ipari jellegű tsz-melléküzem működik, ott egyes szolgáltatási ágazatokban nincs probléma. Nyilvánvaló, hogy a melléküzem elvégez bizonyos szolgáltatásokat, bár ezeknek legtöbbször papírforma szerint nincs nyomuk. Kontárkodás ez? Lehet, bár az sem mindegy, hogy nincsenek ilyen helyeken kielégítetlen igények. Nos, a mezőgazdasági albizottság feladata (és ezzel már foglalkozik is) a melléküzemek szolgáltatói tevékenységének felmérése és elősegíteni ennek a törvényes keretek közé terelését. Persze, ilyen kezdeményezés jelentkezik a termelőszövetkezetek részéről is. A sásdi Búzakalász Termelőszövetkezet például a községben lévő TMK- műhelyét átalakítaná gépjárműjavító műhellyé, s helyette a községen kívül építene saját gépei javítására új műhelyt. Ez a sásdi gépkocsijavítási gondokat enyhítené, ezért feltétlenül támogatásra szorul. Hasonló. lehetőségeket talán másutt is lehetne találni. zetképet, statisztikai adatokat közölnének, feltárnák a szolgáltatási ágazatokra jellemző tendenciákat és alaposan elemeznék a szolgáltatók tevékenységét. Az ilyen tájékoztató a szolgáltatások fej- 1 lesztésének fontos segédeszköze lehet. Ezért van szükség rá. Hársfai István Kialakulóban a Megyeri úti új lakótelep Pécsett. Erb János felvétele Kőport virágoznak a fák Szolgáltatási tájékoztató — FEI.HIVAS! Pécs városi Tarács VB Egészségügyi osztálya értesíti az érdekelteket, hogy 1971. április 5-től a Terhesség Megszakítást Engedélyező Bizottságok Pécs. Rákóczi út 67. sz. (volt körzeti orvosi rendelő) ) alatt működnek. Minden hétfőn. Az I. kerület részére 13 órától, j A II. kerület részére n órától. A III. kerület részére 15 órától. I Pécs Városi Tanacs VB Eü. Ősz- I cil>a. * A szolgáltatási szakbizottság eddigi rövid működése során kevés eredményt mutathatott fel. Az ügyrend, a szervezeti szabályok megállapítása után az albizottságok működési tervére lenne most már szükség, de ezek lassan készülnek. A bizottság igazi tevékenysége már az új tanácsi ciklus idejére esik, s ez bizonyára meghatározza majd a működés irányát is. Van azonban egy sokat ígérő elképzelés, amit mindenképpen pártfogolni kell. A szakbizottság félévenként megjelentetne egy szolgaitatási tájékoztatót, amiben ismertetnék az általános helyNagy harsány község egy részét kolóniának hívják. Ott i lapul meg a kúp alakú hegy | oldalában, közvetlenül a kőbánya szomszédságában. Dü- ledező viskók, valamikori présházak adtak otthont az itt lakó több mint száz embernek. Jobbára cigányok. Kapaszkodunk föl a domboldalon a tanács egyik dolgozójával. Az egyetlen idevezető, gödrökkel teli úton kőszállító teherautók billegnek nagy terhükkel, átláthatatlan porfelhőt húznak maguk után. Az útmenti épületek udvaraiban sűrű, fehér por üli meg a fákat. — Kőport virágoznak itt a fák — mondja a tanácsi ember. — Tavasztól nyár végéig a por miatt az ablakokat sem lehet kinyitni. Hivatalosan úgy mondjuk, hogy „szociális követelményeknek meg nem felelő település”. Járjuk az utcasorokat. A keskeny földút szélén földbe szúrt fehér tábla, benne piros betűkkel: „Robbantásveszélyes övezet” — felirat. A táblán innen is, túl is házak ... Amerre elmegyünk az épületek korhadt fakerítései mellől figyelő emberek tekintetei kísérnek bennünket, érzem, arra várnait, hogy megszólítsuk őket. Cigány házaspár tesz-vesz az egyik udvarban, az asz- szony kezében £>ortörlő rongy, a férfi fát hasogat. Megállunk a kerítés mellett. — Nézik ezt a kolóniát? — kérdi az asszony és hozzánk jön. — Hát ezen van is mit nézni — mondja. A férfi leteszi kezéből a fejszét, ő is hozzánk lép. — Egyszer ránk rogy a ház, majd meglássák — mondja. — Jöjjenek csak be, nézzék meg belülről is az épületet — invitál az asszony. Parányi kis konyha, a szoba sem sokkal nagyobb. — Nézzék a konyhán azt a repedést! — mondja az asszony és mutat föl a falra. — Ahányszor robbantanak itt a bányában, annyiszor lesz vastagabb a repedés ... — Nem tudom, hogy még mennyi robbanást bír ki a fal, de sokat már nem — mondja a férfi. — Négyen lakunk ebben a házban ... — A robbanás meg a víz tesz tönkre bennünket — folytatja az asszony. — Ha eső van, lezúdul az ár innen a hegyről és elönt udvart, konyhát, szobát... De nemcsak nálunk, hanem végigaz egész utcasoron jajgatunk akkor... A panaszkodó szavak után csönd, csak néznek ránk, szemükkel kérdik: mit szólunk hozzá? — Nincs szándékukban elköltözni? — kérdem. A férfi válaszol: — Dehogynem. Ha kapnánk a községben egy kis házat, mondjuk úgy negyvenezer forintért... Nekünk, öregeknek jó lenne, mert a gyerekek azt mondják, nem jönnek velünk ... ők nem akarnak itt megtelepedni... A házsorok között egy-egy foghíj. — Az ittlakók közül már jónéhányan beköltöztek a községbe — mondja a tanácsi ember. — A kis viskójukat lebontották, ami még felhasználható volt belőlük, elszállították, követ, faanyagot... Az egyik udvarból asszony siet elénk. — Már a harmadik napja nincs vizünk a nyomóskút- ban — panaszkodik. — Mi lesz így velünk? Mi lész velük? — ezt kérdem én is Lopocsi Istvántól, a községi tanács vb-el- nökétől. A válasz előtt nagyot sóhajt. — Nagyon rossz körülmények között élnek a kolóniában — mondja. A kőportól fehér fák között düledeznek az épületek. A kőbányában egy-egy robbantás után még ez a szilárd építésű tanácsház is megremeg. A múltkor itt a szobában tárgyaltam egy nem idevalósi emberrel — éppen akkor robbantottak. Tárgyalófelem felugrott és ijedten tekingetett jobbra-balra. Mint mondta, érezte, remeg a talaj, azt ! hitte, hogy földrengés van. I Mert a föld hamarabb megremeg. mint a robbanás I hangja ide hallatszik, j — Megtörténhet, hogy a kolóniában összedől egy ház ! a robbanás után? j — Hát... — Figyelmeztetni kellene őket a robbantás időpontjára... — Van rá rendelet, hogy ilyenkor el kell hagyni az épületet. — És elhagyják? — Nem. A kolónia lakói döntő többségükben dolgozó emberek. A kőbányában, állami gazdaságban, tsz-ben találtak munkát. — Nem lehetne őket köl- i csönnel, házhellyel támogatni? — Jónéhányuknak adtunk kölcsönt, házhelyet is — mondja az elnök. — De ez a tehetőségünk is véges. Egyrészt a kölcsön tíz százaléáll kis Kiosztották a Glosszátor irodalmi pályázatának díjait Tegnap délben a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karán tartott április 4-i ünnepség keretében kiosztották a Glosszátor című egyetemi lap irodalmi pályázatának díjait A pécsi joghallgatók lapja, a Glosszátor a tanév elején novella és verspályázatot hirdetett. A pályázatra szép számban érkezett pályamunka: 65 vers és 12 prózai alkotás. Közülük palyadíjban részesült 5 vers és 4 prózai alkotás. A prózai műfajokban az első díjat Zárdái István elsőéves joghallgató kapta Világ című novellájáért A lírai műfajokban az első díjat Nyéki Erzsébet könyvtáros nyerte el In Memóriám Albert Schweitzer című versével. A Glosszátor szerkesztő bizottságának kül öndíját Esze István kapta Álom című verséért. kával rendelkezniük kell — soknak nincs ennyi pénze. Másrészt pedig pillanatnyilag nincs házhelyünk. Jelenleg százhat házhelyre lenne szükségünk — öt ha van. De ezen a közeljövőben segítünk. — Kölcsönt felvehetnének? — Ha az állami gazdaság, tsz, kőbánya is jobban hozzájárulna kölcsönnel a kolónián lakó dolgozói részére, akkor nagyobb ütemben számolhatnánk fel ezt a telepet. És még egy: típustervek kellenének, hogy megmutathatnánk azoknak, akik építkezni szándékoznak. Aztán építőkapacitás ... Kellene keresni egy építő vállalatot, vagy ktsz-t, amelyik folyamatosan elvállalná ezeknek az új kis házaknak a felépítését ... Kis házak, házsor a község szélén, Ságvári utca. A kolóniáról leköltözött számos cigánycsalád itt építkezett. Takaros kis szoba- konyhás épületek, némelyik tetején televízióantenna Fiatal cigányasszony az egyik ház kerítésénél. — Maguké ez a szép ház? — A mienk bizony — mondja nem kis büszkeséggel. — Mennyibe került? — Én nem is tudom pontosan ... Míg beszélgetünk, álmos szemű férfi lép ki a ház ajtaján. A férj. Meghallhatta kérdésemet, mert mindjárt válaszol: — Hetvennégyezer forint — mondja. Petrovics Mihálynak hív- j ják, három éve a beremendi cementgyárban dolgozik segédmunkásként. — Onnan jöttünk le — j mondja — és mutat a hegy | oldalára. Jól látszik innen a ! kolónia. — Többen jöttünk ide, itt i építkeztünk... az is, az is, | az is — mutatja a szomszé- j dós házakat — onnan jöt- ■ tek. — Ezzel az épülettel beköszöntött nekünk is a jobb — mondja az asszony. — Más világ ez, boldogság ... Csillogó szemű fiú áll meg mellette. — Laci, a fiam — mondja a férj. — Most jött az iskolából. Laci arcán széles mosoly. — Mi akarsz lenni? — Festő és mázoló — mondja határozottan. — Most hetedikes — mondja az anyja, miközben simogatja Laci fekete haját. — Még egy év, aztán odaadjuk ipari tanulónak. Hát ha szakmát akar tanulni, tanuljon. Ha rámegy egy hízó bika ára, akkor is kitanul... — Hizlalnak bikát? — Igen, itt a ház végében van az istálló ... — A feleségem foglalatoskodik az állattal... Én nem érek rá, éjszakai műszakban dolgozom, nappal alszom ... — mondja a férj, aztán hozzáteszi: — jönnek ám majd többen is onnan, az Orsós is épít, az anyag már itt van a házhelyén ... Sík itt a terület, a távolból idelátszanak a beremendi cementgyár hatalmas cementsilóinak tornyai. Petro- vicsék kertjében pedig rügyeznek már a fák ... Garay Fér ette Szakácsok versenyének döntője A Nádor szakácsa ny erte a vendégek J v nagy díját Így következett az Olimpia étteremben csütörtökön este a szakácsok versenyének döntőjén az ételek sora: banánkrémmel töltött jérce mell; borjú java reneszánsz módra; bélszín Budapest módra. Amikor Túrós Emil főiskolai tanár elnökletével a zsűri rangsorolta a feltálalt ételeket, ugyanez maradt a sorrend. Áz I. díjat Kitti Béla, a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat szakácsa kapta, II. díjas lett Lengyel László, a Nádor dolgozója, míg a III. díj Boros Ferencnek, az Utasellátó Vállalat szakácsának jutott. A Vendégvárás a Mecsek alján 1971. rendezvénysorozat a pécsi vendéglátás történetében először adott módot arra, hogy a közönség isi véleményt mondhasson irat szakácsverseny döntojéről.-~A-* vendégekből alakított zsűri-' Lengyel Lászlót, a Nádor szakácsát tartotta méltónak a vendégek nagydíjára, aki borjúhúsból készült ételkülönlegességet készített az alkalomra. A versenyen résztvett és kitűnő ételeket készített Po- szavetz Franyo, az eszéki Hotel Tourist főszakácsa is. Újabb 30 óvodás Tegnap, április 2-án átadták rendeltetésének a pécsi újmecsekaljai Hajnóczy utcai óvoda új épületrészét. A már szokásos módon, az óvoda mellett lévő óvónői lakással bővítették az intézményt, a III. kerületi tanács és a Mecseki Ércbánya Vállalat'anyagi segítségével. A bér- és létszámalapot, valamint az étkeztetést pedig a Városi Tanács művelődésügyi osztálya biztosítja. Ezzel újabb harminc újmecsekaljai kisgyerek kapott helyet óvodában. Jó estét Magyarország — jó estét Gyud! Április 15-én új műsorral jelentkezik a Magyar Televízió. A negyedévenként visz- szatérő adás címe: Jóestét Magyarország. Az első részben Budapesten kívül négy helyszínt kapcsolnak, Sárospatakot, Békéscsabát, a Bakonyban lévő Fenyőfőt es Gyűdöt. Gyűdön Vertessy Sándor riporter szólaltatja meg a helybelieket életükről, munkájukról. A rendező Eck T. Imre. A gyűdi „helyszín” riportere és rendezője csütörtökön fejezte be az előzetes helyszíni szemlét. A Jóestét Magvarorszag vezető riportere és szerkesztője Vitray Tamás lesz, a főrendező Horváth Adám. i t
