Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-03 / 79. szám

1971. április 3. DUNVNTOLl NAPLÓ 3, Baranyai kezdeményezés Szolgáltatási szakbizottság segíti a lakossági szolgáltatások fejlesztését liii Legtöbbször nem választ­ható szét úgy a lakosság ré­szére végzett szolgáltatási tevékenység, hogy ez csak Pécsre, az meg csak a me­gyére tartozik. Ebből követ­kezik, hogy a szolgáltatások összehangolására és fejlesz­tésére irányuló tevékenysé­get sem lehet különválaszta­ni közigazgatási egységek szerint. A Baranyá megyei és a Pécsi Városi Tanács e téren már eddig is az ered­ményes együttműködés útján járt, s a továbblépést szol­gálta az a tavalyi közös végrehajtó bizottsági határo­zat, amellyel létrehozták a szolgáltatási szakbizottságot. Egy bizottság és öt albizottsága A szolgáltatási szakbizott­ságot azzal a céllal hozták létre, hogy elősegítse a ne­gyedik ötéves terv szolgál­tatásokkal kapcsolatos cél­kitűzéseinek megvalósítását. Baranyai kezdeményezés ez, és nincs tudomásunk róla, hogy más megyében lenne-e hasonló szerv, melynek tag­jai a nagyobb szolgáltató egységek és érdekképviseleti szervek képviselői, valamint a megyei és megyei városi szakigazgatási szervek veze­tői. A bizottság elnöke a Pé­csi Városi Tanács vb-elnök- helyettese, titkára pedig a Megyei Tanács ipari osztá­lyának vezetője. A bizottság öt albizottságra oszlik, ezek: ipari és gépjárműjavítási, la­káskarbantartási, szállítási, kereskedelmi és mezőgazda- sági albizottságok. Feladatuk, hogy szakterületükön tanul­mányozzák a szolgáltatás­fejlesztés lehetőségeit, meg­határozva a fejlesztés irá­nyát és helyét, és javaslatot tegyenek a rendelkezésre ál­ló erőforrások célszerű el­osztására, A 66 millió sorsa Baranya megye (Péccsel együtt) az ötéves terv idejé­re 165 millió forintot kért az Országos Tervhivataltól és további 13 millió forintot az ellátatlan területek fejleszté­sére. Az OT csupán 66 mil­lió forintot biztosít e célra a fő szolgáltatási ágazatokra elosztva. Eszerint 36 milliót kap a gépkocsijavítás. 15-öt a lakáskarbantartás, 9-et a háztartási gépjavítás, 6-ot pedig a textiltisztító-ipar. Az összegből 35,4 milliót Pécs város, 30,6 milliót pedig a megye kap. A részletesebb felosztásra az illetékes terv­osztályok pályázatot írtak ki. A szolgáltató szervek részé­ről beérkező pályázatokat az albizottságok szakvéleménye­zik, de ezzel párhuzamosan teszik meg javaslatukat a szakigazgatási szervek is és a keltő egvütt keiül a végre­hajtó bizottságok elé jóvá­hagyásra. Kik ka piák és miért ? Most már körvonalazódik a 66 millió forint sorsa és egyes területeken jelentős fejlődésre lehet számítani. Az Autófenntartóipari Tröszt például ebben az évben meg­kezdte az építést, és jövőre átadja rendeltetésének a komlói és a mohácsi javító­üzemeket, amelyek 150 mun­kást foglalkoztatnak'200 ezer óra év javítási kapacitással. Az üzemek a környék gép­kocsi iavítási igényének meg­oldását szolgálják. Az Autó­I és Motorjavító Ktsz a har- I kányi telep fejlesztéséhez a megyétől, a Diósi úti telep fejlesztéséhez pedig Pécs vá­rostól kap támogatást. A GELKA a közelmúltban lét­rehozott megyei központon keresztül kap segítséget. A fejlesztés fele-fele alapon ‘történik, a cél pedig: a háló­zat fejlesztésével együtt a kapacitás növelése, az átfu­tási idők rövidítése és felké­szülni a színes tévé várható elterjedésével kapcsolatos na­gyobb igényű javításokra. A Villamosipari és Gépjavító Ktsz-nél változatlan az in­gadozás a szolgáltató tevé­kenység és az árutermelés között. Az utóbbi ugyan ren- tábilisabbnak tűnik, viszont | az előbbinél a megye terüle­tén szinte korlátlanok a le­hetőségek és a juttatandó tá­mogatásnak feltétlenül erősí­teni kell ezt az oldalt. Felül­vizsgálatot igényelnek az olyan visszatartó intézkedé­sek, mint például az, hogy a felvonókarbantartás nem szá­mít lakossági szolgáltatásnak, holott Pécsett is egyre több az olyan ház, ahol felvonó van, s ezekkel — jól tudjuk — éppen elég a baj. S mi­vel nem minősül jelenleg lakossági szolgáltatásnak, nem érvényesülnek az erre vonatkozó szabályozók sem. Az illetékes albizottságnak egyik feladata lehetne meg­tenni a szükséges lépéseket a módosítás érdekében. i mezőgazdasági üzemekben rejlő lehetőségek Az albizottságoknak álta­lában adottak a feladataik. Az- egyiknek azonban a töb­bitől eltérően különös jelen­tősége van. Ez a mezőgazda- sági albizottság, amelynek azokat a lehetőségeket kell felkutatnia, amik elősegíthe­tik az ellátatlan területek bekapcsolását a szolgáltatási hálózatba Érdekes megfigye­lés, hogy azokban a közsé­gekben, ahol ipari jellegű tsz-melléküzem működik, ott egyes szolgáltatási ágazatok­ban nincs probléma. Nyil­vánvaló, hogy a melléküzem elvégez bizonyos szolgáltatá­sokat, bár ezeknek legtöbb­ször papírforma szerint nincs nyomuk. Kontárkodás ez? Lehet, bár az sem mindegy, hogy nincsenek ilyen helye­ken kielégítetlen igények. Nos, a mezőgazdasági albi­zottság feladata (és ezzel már foglalkozik is) a melléküze­mek szolgáltatói tevékenysé­gének felmérése és elősegí­teni ennek a törvényes ke­retek közé terelését. Persze, ilyen kezdeményezés jelent­kezik a termelőszövetkezetek részéről is. A sásdi Búzaka­lász Termelőszövetkezet pél­dául a községben lévő TMK- műhelyét átalakítaná gépjár­műjavító műhellyé, s helyet­te a községen kívül építene saját gépei javítására új mű­helyt. Ez a sásdi gépkocsija­vítási gondokat enyhítené, ezért feltétlenül támogatásra szorul. Hasonló. lehetősége­ket talán másutt is lehetne találni. zetképet, statisztikai adato­kat közölnének, feltárnák a szolgáltatási ágazatokra jel­lemző tendenciákat és alapo­san elemeznék a szolgáltatók tevékenységét. Az ilyen tájé­koztató a szolgáltatások fej- 1 lesztésének fontos segédesz­köze lehet. Ezért van szük­ség rá. Hársfai István Kialakulóban a Megyeri úti új lakótelep Pécsett. Erb János felvétele Kőport virágoznak a fák Szolgáltatási tájékoztató — FEI.HIVAS! Pécs városi Ta­rács VB Egészségügyi osztálya értesíti az érdekelteket, hogy 1971. április 5-től a Terhesség Megszakítást Engedélyező Bi­zottságok Pécs. Rákóczi út 67. sz. (volt körzeti orvosi rendelő) ) alatt működnek. Minden hétfőn. Az I. kerület részére 13 órától, j A II. kerület részére n órától. A III. kerület részére 15 órától. I Pécs Városi Tanacs VB Eü. Ősz- I cil>a. * A szolgáltatási szakbizott­ság eddigi rövid működése során kevés eredményt mu­tathatott fel. Az ügyrend, a szervezeti szabályok megál­lapítása után az albizottsá­gok működési tervére lenne most már szükség, de ezek lassan készülnek. A bizott­ság igazi tevékenysége már az új tanácsi ciklus idejére esik, s ez bizonyára megha­tározza majd a működés irá­nyát is. Van azonban egy sokat ígérő elképzelés, amit min­denképpen pártfogolni kell. A szakbizottság félévenként megjelentetne egy szolgaita­tási tájékoztatót, amiben is­mertetnék az általános hely­Nagy harsány község egy részét kolóniának hívják. Ott i lapul meg a kúp alakú hegy | oldalában, közvetlenül a kő­bánya szomszédságában. Dü- ledező viskók, valamikori présházak adtak otthont az itt lakó több mint száz em­bernek. Jobbára cigányok. Kapaszkodunk föl a domb­oldalon a tanács egyik dol­gozójával. Az egyetlen ide­vezető, gödrökkel teli úton kőszállító teherautók billeg­nek nagy terhükkel, átlátha­tatlan porfelhőt húznak ma­guk után. Az útmenti épü­letek udvaraiban sűrű, fehér por üli meg a fákat. — Kőport virágoznak itt a fák — mondja a tanácsi ember. — Tavasztól nyár végéig a por miatt az abla­kokat sem lehet kinyitni. Hivatalosan úgy mondjuk, hogy „szociális követelmé­nyeknek meg nem felelő te­lepülés”. Járjuk az utcasorokat. A keskeny földút szélén föld­be szúrt fehér tábla, benne piros betűkkel: „Robbantás­veszélyes övezet” — felirat. A táblán innen is, túl is há­zak ... Amerre elmegyünk az épü­letek korhadt fakerítései mellől figyelő emberek te­kintetei kísérnek bennünket, érzem, arra várnait, hogy megszólítsuk őket. Cigány házaspár tesz-vesz az egyik udvarban, az asz- szony kezében £>ortörlő rongy, a férfi fát hasogat. Megál­lunk a kerítés mellett. — Nézik ezt a kolóniát? — kérdi az asszony és hoz­zánk jön. — Hát ezen van is mit nézni — mondja. A férfi leteszi kezéből a fejszét, ő is hozzánk lép. — Egyszer ránk rogy a ház, majd meglássák — mondja. — Jöjjenek csak be, néz­zék meg belülről is az épü­letet — invitál az asszony. Parányi kis konyha, a szoba sem sokkal nagyobb. — Nézzék a konyhán azt a repedést! — mondja az asszony és mutat föl a falra. — Ahányszor robbantanak itt a bányában, annyiszor lesz vastagabb a repedés ... — Nem tudom, hogy még mennyi robbanást bír ki a fal, de sokat már nem — mondja a férfi. — Négyen lakunk ebben a házban ... — A robbanás meg a víz tesz tönkre bennünket — folytatja az asszony. — Ha eső van, lezúdul az ár innen a hegyről és elönt udvart, konyhát, szobát... De nem­csak nálunk, hanem végigaz egész utcasoron jajgatunk akkor... A panaszkodó szavak után csönd, csak néznek ránk, szemükkel kérdik: mit szó­lunk hozzá? — Nincs szándékukban el­költözni? — kérdem. A férfi válaszol: — Dehogynem. Ha kap­nánk a községben egy kis házat, mondjuk úgy negy­venezer forintért... Nekünk, öregeknek jó lenne, mert a gyerekek azt mondják, nem jönnek velünk ... ők nem akarnak itt megtelepedni... A házsorok között egy-egy foghíj. — Az ittlakók közül már jónéhányan beköltöztek a községbe — mondja a taná­csi ember. — A kis viskóju­kat lebontották, ami még fel­használható volt belőlük, el­szállították, követ, faanya­got... Az egyik udvarból asszony siet elénk. — Már a harmadik napja nincs vizünk a nyomóskút- ban — panaszkodik. — Mi lesz így velünk? Mi lész velük? — ezt kér­dem én is Lopocsi István­tól, a községi tanács vb-el- nökétől. A válasz előtt nagyot só­hajt. — Nagyon rossz körülmé­nyek között élnek a kolóniá­ban — mondja. A kőportól fehér fák között düledeznek az épületek. A kőbányában egy-egy robbantás után még ez a szilárd építésű tanács­ház is megremeg. A múlt­kor itt a szobában tárgyal­tam egy nem idevalósi em­berrel — éppen akkor rob­bantottak. Tárgyalófelem felugrott és ijedten tekinge­tett jobbra-balra. Mint mond­ta, érezte, remeg a talaj, azt ! hitte, hogy földrengés van. I Mert a föld hamarabb meg­remeg. mint a robbanás I hangja ide hallatszik, j — Megtörténhet, hogy a kolóniában összedől egy ház ! a robbanás után? j — Hát... — Figyelmeztetni kellene őket a robbantás időpontjá­ra... — Van rá rendelet, hogy ilyenkor el kell hagyni az épületet. — És elhagyják? — Nem. A kolónia lakói döntő több­ségükben dolgozó emberek. A kőbányában, állami gaz­daságban, tsz-ben találtak munkát. — Nem lehetne őket köl- i csönnel, házhellyel támogat­ni? — Jónéhányuknak adtunk kölcsönt, házhelyet is — mondja az elnök. — De ez a tehetőségünk is véges. Egy­részt a kölcsön tíz százalé­áll kis Kiosztották a Glosszátor irodalmi pályázatának díjait Tegnap délben a Pécsi Tu­dományegyetem Állam- és Jogtudományi karán tartott április 4-i ünnepség kereté­ben kiosztották a Glosszátor című egyetemi lap irodalmi pályázatának díjait A pécsi joghallgatók lapja, a Glosszátor a tanév elején novella és verspályázatot hirdetett. A pályázatra szép számban érkezett pályamun­ka: 65 vers és 12 prózai al­kotás. Közülük palyadíjban részesült 5 vers és 4 prózai alkotás. A prózai műfajokban az első díjat Zárdái István első­éves joghallgató kapta Világ című novellájáért A lírai műfajokban az első díjat Nyéki Erzsébet könyv­táros nyerte el In Memóriám Albert Schweitzer című ver­sével. A Glosszátor szerkesztő bi­zottságának kül öndíját Esze István kapta Álom című verséért. kával rendelkezniük kell — soknak nincs ennyi pénze. Másrészt pedig pillanatnyi­lag nincs házhelyünk. Jelen­leg százhat házhelyre lenne szükségünk — öt ha van. De ezen a közeljövőben segí­tünk. — Kölcsönt felvehetnének? — Ha az állami gazdaság, tsz, kőbánya is jobban hoz­zájárulna kölcsönnel a ko­lónián lakó dolgozói részére, akkor nagyobb ütemben szá­molhatnánk fel ezt a telepet. És még egy: típustervek kel­lenének, hogy megmutathat­nánk azoknak, akik építkez­ni szándékoznak. Aztán épí­tőkapacitás ... Kellene ke­resni egy építő vállalatot, vagy ktsz-t, amelyik folya­matosan elvállalná ezeknek az új kis házaknak a felépí­tését ... Kis házak, házsor a község szélén, Ságvári utca. A kolóniáról leköltözött számos cigánycsalád itt épít­kezett. Takaros kis szoba- konyhás épületek, némelyik tetején televízióantenna Fiatal cigányasszony az egyik ház kerítésénél. — Maguké ez a szép ház? — A mienk bizony — mondja nem kis büszkeség­gel. — Mennyibe került? — Én nem is tudom pon­tosan ... Míg beszélgetünk, álmos szemű férfi lép ki a ház aj­taján. A férj. Meghallhatta kérdésemet, mert mindjárt válaszol: — Hetvennégyezer forint — mondja. Petrovics Mihálynak hív- j ják, három éve a beremendi cementgyárban dolgozik se­gédmunkásként. — Onnan jöttünk le — j mondja — és mutat a hegy | oldalára. Jól látszik innen a ! kolónia. — Többen jöttünk ide, itt i építkeztünk... az is, az is, | az is — mutatja a szomszé- j dós házakat — onnan jöt- ■ tek. — Ezzel az épülettel be­köszöntött nekünk is a jobb — mondja az asszony. — Más világ ez, boldogság ... Csillogó szemű fiú áll meg mellette. — Laci, a fiam — mondja a férj. — Most jött az isko­lából. Laci arcán széles mosoly. — Mi akarsz lenni? — Festő és mázoló — mondja határozottan. — Most hetedikes — mond­ja az anyja, miközben simo­gatja Laci fekete haját. — Még egy év, aztán odaadjuk ipari tanulónak. Hát ha szak­mát akar tanulni, tanuljon. Ha rámegy egy hízó bika ára, akkor is kitanul... — Hizlalnak bikát? — Igen, itt a ház végében van az istálló ... — A feleségem foglalatos­kodik az állattal... Én nem érek rá, éjszakai műszakban dolgozom, nappal alszom ... — mondja a férj, aztán hoz­záteszi: — jönnek ám majd többen is onnan, az Orsós is épít, az anyag már itt van a házhelyén ... Sík itt a terület, a távol­ból idelátszanak a beremen­di cementgyár hatalmas ce­mentsilóinak tornyai. Petro- vicsék kertjében pedig rü­gyeznek már a fák ... Garay Fér ette Szakácsok versenyének döntője A Nádor szakácsa ny erte a vendégek J v nagy díját Így következett az Olimpia étteremben csütörtökön este a szakácsok versenyének dön­tőjén az ételek sora: banán­krémmel töltött jérce mell; borjú java reneszánsz mód­ra; bélszín Budapest módra. Amikor Túrós Emil főis­kolai tanár elnökletével a zsűri rangsorolta a feltálalt ételeket, ugyanez maradt a sorrend. Áz I. díjat Kitti Bé­la, a Mecsekvidéki Vendég­látó Vállalat szakácsa kapta, II. díjas lett Lengyel László, a Nádor dolgozója, míg a III. díj Boros Ferencnek, az Utas­ellátó Vállalat szakácsának jutott. A Vendégvárás a Mecsek alján 1971. rendezvénysoro­zat a pécsi vendéglátás tör­ténetében először adott mó­dot arra, hogy a közönség isi véleményt mondhasson irat szakácsverseny döntojéről.-~A-* vendégekből alakított zsűri-' Lengyel Lászlót, a Nádor szakácsát tartotta méltónak a vendégek nagydíjára, aki borjúhúsból készült ételkü­lönlegességet készített az al­kalomra. A versenyen résztvett és kitűnő ételeket készített Po- szavetz Franyo, az eszéki Ho­tel Tourist főszakácsa is. Újabb 30 óvodás Tegnap, április 2-án átad­ták rendeltetésének a pécsi újmecsekaljai Hajnóczy utcai óvoda új épületrészét. A már szokásos módon, az óvoda mellett lévő óvónői lakással bővítették az intézményt, a III. kerületi tanács és a Me­cseki Ércbánya Vállalat'anya­gi segítségével. A bér- és lét­számalapot, valamint az ét­keztetést pedig a Városi Ta­nács művelődésügyi osztálya biztosítja. Ezzel újabb har­minc újmecsekaljai kisgyerek kapott helyet óvodában. Jó estét Magyarország — jó estét Gyud! Április 15-én új műsorral jelentkezik a Magyar Tele­vízió. A negyedévenként visz- szatérő adás címe: Jóestét Magyarország. Az első részben Budapes­ten kívül négy helyszínt kap­csolnak, Sárospatakot, Bé­késcsabát, a Bakonyban lévő Fenyőfőt es Gyűdöt. Gyűdön Vertessy Sándor riporter szó­laltatja meg a helybelieket életükről, munkájukról. A rendező Eck T. Imre. A gyűdi „helyszín” ripor­tere és rendezője csütörtökön fejezte be az előzetes hely­színi szemlét. A Jóestét Magvarorszag ve­zető riportere és szerkesztő­je Vitray Tamás lesz, a fő­rendező Horváth Adám. i t

Next

/
Thumbnails
Contents